Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

4 É6ZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1959. augusztus 16, Az összefogás erejével Szélsőséges időjárás világszerte Atlanti óceáni légtömeg okozta az esős időt — Bács megyében 62 mm csapadék hullott — Hűvös napok után kánikula — Felső- Ausztriában kilépett medréből a Duna — Elsőfokú árvízvédelmi kés*ültség Szigetköznél Magyarok a montreauxi fesztiválon Kezdjük meg ősziek alá a talajelőkészítési munkákat! kezdtek, ezzel szemben a Duna víz­szintje tovább emelkedik és FelsŐ- Ausztriában csütörtök este kilépett medréből. Bécsnél szombatra, vasár­napra várják a Duna tetőzését, a vízszint magassága Bécsnél szombat reggelre valószínűleg éléri a 7 mé­tert. Ebben az évben a Dunán ez a ne­gyedik nagy árhullám. Péntek reggel óta elsőfokú ár- vízvédelmi készültséget tartanak Szigetköznél és szombaton valószí­nűleg elrendelik a harmadfokú ké­szültséget. A harmadfokú készültség idejére a munkások hadát tömörítik a veszélyeztetett gát-területen, hogy rögtön elszigeteljék az esetleges víz­betörést. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság árvízvédelmi ügyeleté­nek jelentése szerint különösebb ve­széllyel nem kell számolni, mert a vízszint lényegesen alacsonyabb lesz, mint 1954-ben volt. Budapestnél előreláthatóan csak az alacsonyab­ban fekvő rakpart-területeket önti el a víz. * Japánban borzalmas erejű tájfun pusztít, amely eddig 89 halálos áldo­zatot követelt. Az eltűntek száma 77, a sebesülteké 415. A tájfun főkép­pen az ország középső részében oko­zott óriási károkat, a keletkezett ár­vizek 113 ezer házat elöntöttek, mintegy 3000-et elsöpörtek és elso­dortak 337 hidat. Tokióban pénteken megszűnt a villamoséram-szolgálta- tás. sével 12 hangversenyt tartanak. An- sermet, Munch, Schuricht, Cluytens és Igor Karkevitch mellett a kar­mesterek névsorában ott találjuk Ormándy Jenő és Doráti Antal ne­vét is. A kamarazene hangversenye­ken öt magyar szerepel: a Magyar Trió, Anda Géza zongoraművész és Martzy Johanna hegedűművésznő. HA EGY CSALÁD lakást akar építeni, akkor elsősorban az a ten­nivalójuk, hogy felmérjék a rendel­kezésükre álló anyagi erőket és számba vegyék azt a munkát, amit két kezükkel az építés ideje alatt elvégezhetnek. Ilyenkor mindenki számításba jön, még a családnak azok az apró tagjai is, akik a mun­ka szaladj ide, szaladj oda részét tudják elvégezni. Ilyen munka mindig akad. Most egy szerszámra van szükség, egy negyed tégla kel­lene, szóljál ennek, vagy annak, in­tézd ezt, intézd azt. Vagyis, alkotni a mellékes dolgok hiányában szinte lehetetlen. Röviden így lehet összefoglalni azt a megállapítást, amit nemrégi­ben ózdon hallottam a szocialista munkabrigádok tevékenységének jelentőségéről, — különös tekintet­tel az építőiparra. A .házépítés elsődleges sikere a munkaerők helyes elosztásában, foglalkoztatásában rejlik. Ha a csa­lád saját erejéből építi otthonát, akkor úgy is mondhatnánk, hogy családi brigádot alakítanak és ezen belül mindenki elvégzi a maga fel­adatát). Hasonló a helyzet nagyban, szocialista építőiparunkban, ahol évek- óta azt tapasztalhatjuk, hogy a legjobban bevált szervezési forma a brigádmunka, amelyek együttes munkával, egymás segítségére szá­mítva dolgoznak és termelnek. Ez a módszer hosszú évekig helyesnek bizonyult, mert akkor még nem forrta ki magát az új, ami még- inkább forradalmasítja a házépítés tudományát. Ez az új van születő­ben napjainkban, amikor az üze­mekben, illetve építkezéseken a szocialista munkabrigádokról hal­lunk. Özdot elhagyva, a hódoscsépányi út baloldalán sokan alig hisznek a szemüknek, amikor a kohászati szálló épülő falait látják. Ezt a nagyjelentőségű munkásjóléti be­ruházást egyetlen brigád építi, amelynek tagjai célul tűzték ki a szocialista munkabrigád cím elnye­rését. Amikor ők bejelentették csatlakozásukat a nagyjelentőségű mozgalomhoz, még kevesen tudták; mennyi erő rejlik majd ebben a brigádban. CSATLAKOZÁSUKNAK más előzményei is voltak. A szálló épí­téséhez két brigád érkezett. Az egyiket Cs. Nagy József, a másikat pedig Nadabán Traján elvtársak vezették. A két brigád korábban a bolyoki lakásépítkezésen dolgo­zott, ismerték egymást, tudták ki, mire képes. Tudta ezt Fodor Zol­tán, a szálló-építkezés művezetője is. Egyszer magához hívatta a két brigád vezetőt. — Nagy feladat előtt állunk. Tíz hónap alatt az épület egyik részét át kell adni, — ismertette velük a tervet. — Össze kell fognunk, hogy amit ránk bíztak, teljesítsük .; ? — Rajtunk) nem múlik ... — Rajtunk sem, — nézett össze a két brigádvezető. — Hány ember kell hozzá? Ele­gek vagyunk ennyien, vagy meg kell növelni a létszámot? — kér­dezték. — A két brigád létszáma elég, — nyugtatta meg őket a művezető. : .Az 1959. évi június 19-i Népi Ellenőrzési Bizottság által felvett leltár elszámolása alkalmával megál­lapítást nyert, hogy 5 364,08 forint hiánnyal zárt és arra elfogadható in­dokot felhozni nem tudott, s az ösz- szeg eltulajdonítását, illetve saját célra való felhasználását tagadta . .. Figyelembe vettem, hogy a szövetke­zet húsboltjának kezelését közvetle­nül egyszemélyben látja el, s a kár keletkezésének ideje alatt az üzlet vezetését más személyre nem bízta, így felelősséggel tartozik a kár meg­térítéséért. ; E .kártérítési határozatot — amely­ből csupán egy kis részletet közöl­tünk — Kábái Gyula taktaharkányi húsbolt vezetőnek címezték. Azt hi­hetnék, ezzel az ügy le is van zár­va, a hiányt megállapították, a cím­zett befizeti, stb.;: Az ügy nem ilyen egyszerű. A ke­reskedelemben ugyan mindennapos dolog a leltárhiány és a leltártöbb­let, s joggal felvethetnénk a kérdést, hogy miért éppen a csekély összegű taktaharkányi példához nyúltunk. S talán az a gondolat is felvetődhet: „szegény boltos, talán életében elő­ször tévedett, mily becsületes, s ime egy vizsgálat és máris ráfizetett!” Kis összegről, de tudatos bűncse­lekményről van szó. Igaz, hogy „té­vedett”, de arra a taktaharkányi hús­bolt vezető soha rá nem fizetett. Jó i.cszakemöer^ ő, értette a módját an- ifStk, hogy munkájában hibát ne lel­telek. Csupán egy bejelentés kellett — Csupán egy kis átszervezésre lenne szükség, hogy jobban boldo­guljunk ..; Mit szólnak ahhoz a javaslathoz, hogy mielőtt nagyobb munkákhoz kezdenénk, egyesüljön a két brigád ... A brigádvezetők összenéztek. — Nem rossz gondolat... Majd gondolkodunk rajta, meg aztán megbeszéljük a többiekkel is. A két brigádban korábban igen jó fegyelem alakult ki. Szerették, becsülték egymást és mindenben közösen döntöttek. Érthető, hogy a vezetők először a brigádtagokra bízták a döntést. Egy-két este a szálláson meg­vitatták az egyesülés előnyeit és abban állapodtak meg, hogy el­fogadják a javaslatot. Hátrányt, bár hogy’ is vitatkoztak — amiből kára lenne a brigádnak — nem találtak. Egyik reggel 47 ember — kőmű­vesek, kubikosok, segédmunkások, leányok és férfiak — egy nagy csa­ládba tömörülve kezdett munká­hoz. A sikta-könyvben ilyen név­vel szerepeltek: „Béke komplex­brigád”. Kongresszusi vállalásukat együtt állították össze. A nagy család fel­mérte a lehetőségeket és a sok, minden területre kiterjedő vállalás összesítése után arra az elhatáro­zásra jutottak, hosv a határidőket két héttel lerövidítik. Most amikor az eredmények ér­tékeléséről beszélgetünk a brigád vezetőivel, vidáman és magabizto­san jegyzik meg: — Megy minden mint a karika- csapás. Egy brigád minden felada­tot elvégez! Pedig ebben a minden feladat­ban sok önzetlen munka, fáradság és türelem rejlik. Sokáig nem volt anyag, villany- és vízhiány is gá­tolta őket, de a munkának menni kellett, mert összefogtak a vállalás teljesítéséért. — Kézzel kevertünk meg 400 köbméter betont..: — Japánerrel, vödörrel, ládával hatvan-hetven méterről hordtuk a vizet, — említik beszélgetés közben. — Az ő érdemük, hogy a sok gond és küszködés ellenére 5-—6 nap előnnyel rendelkezünk, —■ mondja nyíltan a brigádvezetők szemébe a művezető. — Olyan kol­lektívát alakítottak ki, amely már a kezdeti időszakban megmutatta, hogy képes elnyerni a szocialista munkabrigád címet. BELELAPOZUNK A VÁLLA­LÁSBA. Az egyik pontnál meg­állunk. Éppen az anyagtakarékos­ságra vonatkozik. Erről nincs mit beszélni; A munkahelyi rend és az anyagok tárolása, bedolgozása már ahhoz, hogy alapos Vizsgálattal fényt derítsenek viselt dolgaira. Mit olvashatunk a Népi Ellenőrzé­si Bizottság jelentésében? .. Kábái Gyula a Népi Ellenőr­zési Bizottság által felvett leltárokat szabálytalan bizonylatokkal és fon­dorlatos módon igyekezett megvál­toztatni olymódon, hogy a már lel­tárba felvett zsírból átszállított a 3. számú egységnek vissza keltezett szál­lítólappal 175 kilogramm zsírt. E szabálytalan cselekedetével félreve­zette az ügyvezetőséget, de félro akarta vezetni a Népi Ellenőrzési Bi­zottságot is... " ,,... A bolt részére biztosított tőke­húsból saját feldolgozású kolbászt készített, (vallomása szerint mindösz- sze 20 forintért árulta kilóját — a vásárlók persze nem ettek abból a 20 forintos kolbászból!) Kényszervágás­ból fehér sózott szalonnát és saját sütésű zsírt dolgozott fel bizonylatok nélkül...” „.. .Rendelet írja elő, hogy kény­szervágást a községi tanács és az ál­latorvos hivatalos okmányok alapján rendelhet el, amelyben feltüntetik, hogy a kényszervágott állatból meny­nyi a hús, a szalonna, a zsír stb. Ká­bái Gyula két kényszervágásról „tud”, bizonylatok azonban nincse­nek róla. Nehéz lenne eldönteni, hogy valóban két esetben történt,-e kényszervágás, avagy többször, de hogy szabálytalanul és bizonylatok nélkül történtek a vágások, az meg­állapított tény. (Kényszervágás, avagy fekete vágásról van-e szó?í) nr az első pillanatban szembetűnő volt. Szorgalmukért a pártbizott­ságtól is dicséretben részesültek. Cs. Nagy elvtárs azért szerényen előttünk is megdicséri a leányokat: — Ha véletlenül meglátnak egy magányos téglát, minden utasítás nélkül viszik a csomóhoz. Ha dara­bot látnak, az a kőművesek kezébe kerül. — Minden téglát a falba, — adta ki a jelszót Erdei József, a szak- szervezet bizalmija, amikor ezt a vállalást megtettük, — szól közbe Nadabán élvtárs. Az emberekre terelődik a szó. — Nálunk nincsenek legjobbak. Minden ember egyforma. Az egyik azért jó, mert tanít, nevel és példát mutat, a másik azért jó, mert hall­gat az intő szóra, igyekszik tanulni és ezzel példamutatóan cselekszik. RITKA VÁLASZT KAPTUNK a kérdésre. Éppen ezért újabbal próbálkozunk: — Azt is vállalták, hogy a gaz­dasági célok elérésén túl szocialista módon élnek. Hogyan sikerül ezt bevezetni a gyakorlatban? A kérdésre nemcsak ők, hanem a tények is megadják a választ. A legutóbbi értékelés szerint példa­mutatóan részt vettek a közügyek megvitatásában, igazolatlan mu­lasztás egyáltalán nem fordult elő. Hű őrei lettek a társadalmi tulaj­don védelmének és nem utolsósor­ban környezetükben olyan baráti és szaktársi légkört teremtettek, ami egy ilyen nagylétszámú brigádban alig tapasztalható. — És a munkaerkölcs? — Kifogástalan, — hangzik a rö­vid, de őszinte válasz. — A két brigád egyesítésével olyan munkaerkölcsöt sikerült ki­alakítani, — magyarázza nagy szak­mai hozzáértéssel Nadabán elvtárs —> hogy a brigád tagjai teljesen felszámolták azokat a korábbi helytelen nézeteket, amely szerint „sikerül, ahogy sikerül, majd jön a másik brigád és elvégzi a szépí­tést”. —- Most olyan falat rakunk, amit nekünk kell levakolni is. Utólagos vésés — a rossz falazat miatt — nálunk nem fordulhat elő! Jól esik hallani a hírt, de még jobb látni az ilyen munkát. Joguk van szépen dolgozni, úgy építeni, ahogy a szocialista brigád-mozga­lom ezt megkívánja. — Talán ezzel a tehetséggel szü­lettek? — hallottunk róluk utólag egy megjegyzést. Lehet. Egy^ azonban bizonyos, hogy egymástól sokat tanulnak és becsületbeli ügyüknek tartják, hogy képességeik szerint dolgozzanak. SZARVAS MIKLÖS A Népi Ellenőrzési Bizottság ülésen a szövetkezet igazgatóságának elnö­ke, Paszternák Tibor kettős felada­tot igyekezett ellátni, amikor e ké­nyes kérdésről volt szó. Védőügyvéd­je volt Kabainak, s bírálója a szövet­kezeti vagyon hűtlen kezelésének. Hogy a kettő hogyan függött össze, azt talán az ügyvezető elnök és Ká­bái barátságában keresendő. Paszter­nák Tibor többek között az ülésen a következőket mondotta: „Tudomásom szerint a kényszervágások „majd­nem" szabályosan történtek... 10 éves becsületes dolgozóról van szó, akiben az ember nyugodtan megbíz­hat. .. érthetetlen és számomra meg­magyarázhatatlan, hogy egy ember egyszerre hogyan tud ennyit téved­ni. . Ami Paszternák Tibor előtt érthe­tetlen volt, az Kábát Gyula számára igen is érthetőnek tűnt. Ezt bizo­nyítja a jegyzőkönyvi vallomása is. „ .. .Láttam, hogy leltáromnál na­gyobb hiány mutatkozik, s mivel nem akartam, hogy nyilvánosságra kerüljön, ezért június 19-én du. 4 órakor felkerestem a 3. számú jaj­halmi bolt vezetőjét, Nagy Lajosnét és felajánlottam neki: nagyobb meny- nyiségű zsirom van, vegyen át be­lőle 175 kilogrammot. A zsírt még az­nap este 6 óráig leszállítottam. A szállító lap, amely a szállítás meg­történtét igazolja, nem szabályszerű. E félrevezetésre csupán azért került sor, mert nem akartam 9 éves mun­kámat a hiánnyal veszélyeztetni.. *» Az idei csapadékos és hűvös júni- us után július első napjai is hűvö­sebbek voltak a sokévi átlagnál és július 8-án kezdődött az erőteljes felmelegedés. Az ez évi időjárási szélsőségek a szokásosnál lényegesen fokozottabb napfolttevékenységgel magyarázhatók. A napfolttevékenység hatása meg­mutatkozott augusztusban is. A hó­nap elején változó — joggal mond­hatjuk: áprilisi jellegű — volt az időjárás, a nagy esőkét forró nap­sütés követte. A Meteorológiai Intézet péntek dé­li jelentése szerint a Balkán-félszige­ten erősen felmelegedett a levegő. Általában 30—35 fokot mérnek, az Alpok környékén azonban csak 15— 16 fokot. Magyarország felett ütkö­zött össze a hideg és meleg légtö­meg és a hideg léglavina a magas légrétegekben helyezkedett el. Ezért olyan párás a levegő, és már a 20—22 fokos meleg is hőségnek tűnik. Az ország déli megyéiben a rend­kívüli időjárást erős zivatarok és zá­porok tették változatosabbá. Csütör­tökön Baranya megyében 54 millimé­ter. Bács megyében 62 milliméter, Veszprém megyében 44 milliméter csapadék hullott. A folyók és patakok Ausztria va­lamennyi tartományában kiléptek medrükből és hatalmas területeket árasztottak el. Az okozott kórt egy- milliárd schillinsre becsülik. Pénte­ken a kisebb folyók már apadni Montreauxben szeptember 2-től 9-ig rendezik az évek óta megismét­lődő zenei fesztivált Yehudi Menu­hin, Nathan Milstein, Wilhelm Kempff, Wilhelm Backhaus, Claudio Arrau, Clara Haskil és Artur Rubin­stein részvételével. Montreaux nagy koncerttermében a legnagyobb nyu­gat-európai zenekarok közreműködé­Befejeződött a kalászosok betaka­rítása, de még mindig sok baj van vele, lemaradt a hordás és a cséplés. Mindenütt meg kell gyorsítani ezen munkák ütemét, hogy most már mi­előbb fedél alá kerüljön a kenyér­nek való és az abraktakarmány. Egyidejűleg azonnal hoizá kell fogni az ősziek alá a talajelőkészítési munkálathoz, hogy szeptember elején jó talajba lehessen vetni a takarmánykeveréket, a rozsot és az ősziárpát. Olyan táblát jelöljünk ki őszi ta­karmánykeveréknek, amelyikről ko­rán lekerül az elővetemény s ma­| rád idő a talaielőkészítésre, amel­lett jó termőerőben van, nemrég ka­Elismerem, hogy több esetben készí­tettem sertés és marha kolbászt, amelynél a szabványban előírt fel­tételeket csak „körülbelül” tartottam be... A traktorosnap alkalmával vágtam a Taktaharkányi Gépállo­másnak egy darab sertést, amelyről az elszámolásom még a mai napig nem történt meg.. Példákat lehetne felsorolni a Ká­bái által elkövetett „csekély" hibák­ról, de többről van szó, a felelősség kérdéséről! A felelősség pedig véle­ményünk szerint elsősorban a takta­harkányi földművesszövetkezet veze­tőit terheli, akik az ellenőrzés elmu­lasztásával lehetőséget adtak a szö­vetkezeti vagyon hűtlen kezelésére, ök a felelősek azért, hogy Kábái két állást töltött be a szövetkezetnél — a húsbolt vezetése mellett üzemág- vezető is volt eeyben, hozzátartoztak a többi szakboltok —. hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság két ellenőrzése között okírathamisítás történjen. A Kabai-ügy nem egyedülálló. Az életben gyakran találkozni hasonló esetekkel, amikor egyes szövetkezeti vezetők a szakmai hozzáértést, a be­csületesség jelszavát hangoztatva melegágyát teremtik meg a lazasá­goknak, a visszaéléseknek, a népva- gyon hűtlen kezelésének. Ügy gon­doljuk, hogy a Népi Ellenőrzési Bi­zottság helyesen cselekedett, amikor a Kábái-ügyet átadta a bíróságnak. DRAGOS GYULA pott istóllótrágyát, mert a takar­mánykeverék után májusban silóku­koricát vetünk s a gyenge talaj nem ad egy évben két bő aratást. A leg­helyesebben akkor járunk el, ha aa elővetemény lekerülte után éreti trágyával megterítjük a táblát. Ezt leginkább csak ott tehetjük meg, ahol a tóblaszélen trágyaszarvas van. Ha nincs módunkban istállótrá- gyázni, feltétlenül szórjunk ki hol- dankini 100—150 kg. pétisót vetés előtt. Minden tsz vessen őszi takarmány- keveréket, anélkül nincs belterjes állattenyésztés. Több tsz-ben elkö­vették tavaly azt a hibát, hogy csak búzás, vagy csak rozsos keveréket vetettek. Ez helytelen. Korábban etethető tavasszal és több napon át ad ízletes zöldtakarmányt, ha a te­rület egy harmadán rozzsal, egy har­madán búzával, egyharmadón pedig ősziárpával vetjük a szöszösbük- könyt. Leginkább kalászos után szok­tuk vetni. Ez esetben a munkák üte­me a következő: Aratás utón, kb július közepén tarlóhántás ekével, vagy diszktillerrel. A hó végén, vagy augusztus elején hordjuk rá az is­tállótrágyát és szántsuk le. Augusz­tus végefelé a tábla kigazosodik, ekkor tárcsázzuk. így szeptember 10-e körül tárcsa után elvethetjük a magot, aprómorzsás szerkezetes, tápanyagban gazdag, nyirkos mag­ágyba, így gyorsan, egyenletesen csírázik, jól bokrosodik és megerő­södik, jó termést ad. Általában ez a munkák sorrendje és- körülbelüli időpontja rozsnál, ősziárpánál is. Ha nem istállótrágyó- zunk, augusztus elején végezzük el a vetőszántást. Nagy hiba, ha későn, vagy rossz munkába vetiük a takarmánykeve­réket. így sokszor ritka marad, s meghagyják magnak, mikor is nem­csak a májusi zöldtakarmány ter­mése esik ki, de silókukoricát sem lehet utána vetni. A gondosan előkészített talajba szeptember elején elvetett takar­mánykeverék már május elején jól tejelő zöldtakarmányt ad, mikor még más zöldtakarmány nincsen. Ha nem tudjuk mindet zölden fel­etetni — mert elvénül —, akkor sem megy kárba, besilózva jól használ­ható. Egyetlen termelőszövetkezet se mulassza el az őszi takarmánykeve- rékvetést. Ha szeptember elején a vetőmag földbe nem kerül, később a mulasztást nem lehet pótolni s ab­ból a tagságnak, közösségnek nagy kára. vesztesége lest Hajdú Károly, oki. mezőgazdasági mérnök NÉZZEMEG! Schubert HÁROM A KISLÁNY dal játékát a pereccsi szabadtéri színpadon. Kirándulás! Szórakozás! Előadások: augusztus 15, 16, 19, 20. 22, 23, este fél 8 órakor. Vonatok: A Vasgyárból 18,25 órakor és vissza 11,30-kor. Autóbusz: Sűrített járat a Dózsa György utcáról és vissza Perecesről ■ ■ ..............................■—■» ' Ä taktaharkányi földművesszövetkezetnél Egy bejelentés, | Saját feldolgozású kolbász, j Vizsgálatot tartott amely fényt derít : szalonna, zsír : a járási Népi Ellenőrzési a visszaélésekre : —kényszervágás — „feketén1*: Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom