Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-12 / 188. szám
Szerda, 1959 augusztus 12. ÉSZAKMAGYARORSZAG 9 A főmérnök felesége Riiii hol '— pattan az ajtón DUJI uc. kívülre egy tréfáskedvű hang kopogtatásomra. No, gondolom magamban, lesz most meglepetés, hisz’ bizonyára valaki ismerőst várnak ide, s ehelyett én, szerény vadidegen lépek be a sötét előszobába. A konyhaajtó félig nyitott szárnya mögül széles sugárban ömlik a fény az előszoba kövezetére, rajta állok, tétován, bizonytalanul lépve előre. —• Jóestét kívánok! — köszönök befelé, ahonnan egy jól fejlett, izmos kisfiú kandi szeme mered rám. Mellette szöszke leány bújik pizsamájába éppen. Magas, nyúlánk-karcsú fiatalasszony szelíd hangon egrecíroztatja a gyerekeket. Az idegen hangra hirtelen sar- konperdül és bizalmatlanul must- rálgat végig. Olyan csodálkozó az arckifejezése, hogy egy percre magam is megszeppenek „betörésem” miatt. — Nagy Zoltán főmérnököt keresném ... — mondom zavartan. — Nincs itthon!... Miért? — s a hangsúly most kicsit bántó is. Bemutatkozom s mondom jövetelem célját, hogy hát tulajdonképpen én az edelényi gépállomásra jöttem, de hát — mivel jól estébe hajlott az idő, már senkit nem találtam ott. Mondták, a főmérnök ]akik a legközelebb, keressem meg Dt otthonában. Há így kerültem én ide. Mindezt jóformán egy szuszra hadarom végig, szeretném a feszült hangulatot kicsit feloldozni. Némiképpen sikerül is, mert: — Jöjjön beljebb. — invitál a fiatalasszony és hellyel kínál. — A felesége vagyok! — nyújtja a kezét. Csend! Nem is tudom, mivel kezdjem a beszélgetést, várom, hogy mondjon valamit, de ő is hallgat. Kezd gyötrelmesen kínossá válni a bizalmatlan némaság. A gyerekek is kerekre tágult szemmel figyelnek, míg cipőmorrá- .tói a fejem búbjáig vizsgálgatnak. A pici lányka valamit súg anyukájának, az bólint s egy csésze kávét nyújt a szöszinek. — Szépek ..nagyon szépek a gyerekek! — mondom, mert igaz is, és nem bírom már a szótlanságot. És lám, felcsillan, melegebbé, barátságosabbá válik Nagyné szép, sötét szeme. Nem bizonygatja igazamat, de anyai büszkén szól: PailfncaLI Elevenek... «** raiKosaK! , ehben persze benne van az is, hogy nem szeretné, ha csendesebbek lennének. Végig simítja a kisfiú fejét. — Sok gondom, bajom van velük... Soha nem fogyok ki miattuk a munkából. Mosni, vasalni, stoppolni rájuk, mosdatni, öltöztetni őket... Hiszi, vagy nem, naponta kétszer, háromszor kell öltöztetnem ezt a két nebulót. Még az a szerencse, hogy van mosógépem és így köny- nyűszerrel túljutok a mosáson... — Emellett még dolgozik is valahol? — Áh! Ki győzné? Mióta a két gyerek megvan, itthon vagyok. — És addig? — Addig? ... Egyetemista voltam én is. Ott, ahol a férjem. Gépésztagozaton. Aztán ..., aztán összeházasodtunk. — Végzett? — Nem. Sajnos! Elkezdtem dolgozni ... — S a férje? — ö tanult tovább. Ügy volt, hogy én is folytatom majd, de azután jöttek a gyerekek, és ... és a férjemet is lehelyezték ide. — Honnan? — Pestről. Az ő kérésére persze, mert itt volt lakás. És ez nagyon fontos volt nekünk. — Szeret itt lenni? A fiatalasszony rendezgető keze megáll egy pillanatra az asztalkendő fölött. — Hogy is mondjam csak? Megszoktam már. De azért..., ha vtsz- szamehetnék Pestre... — s elmosolyodik. — Tudja, az a rémes, hogy az ember itt hétről-hétre egyedül van. — Szórakozás? — A gyerekek miatt nem igen mehetek. — S a férje? — Mindig későn jár haza. Szegénykém! Tudja, nagyon sok a munkája. Nem egyszer még éjszaka is „ugratják”, hogy valami baj van. Olyankor aztán megy... Kli- j lönösen meg most sok a munka, j Szántás, aratás, megint szántás S a gépállomáson kevesen vannak. Az én férjem meg igen érti d szakmáját. No, nem azért mondom, mert az én férjem!, de mások is ezt mondják. Persze, a sok munka miatt aztán kevés ideje jut a családra. Pedig a gyerekek de várják minden este... Hirtelen elhallgat. Megbillenti az újját, csendet int, kifigyel a sötétbe. Az egész arca feszült várakozás. most fordult be az utca eleÁruellátásról, üzlethálózat fejlesztéséről, kulturáltabb kiszolgálásról tanácskoztak a megye kereskedelmének kommunista aktívái — Jön már. jen. Én semmit nem hallok. — Megismerem már messziről a motorja zúgását... Gyorsan végigfésüli a haját, leveti maga elől a házikötényt, helyére igazítja a székeket. — Látja, ilyenkor jár haza..., sokszor még később! ... És most már én is hallom a motor zúgását. Fék csíkordul a ház előtt. — Ismeri a férjem? — fordul felém hirtelen a fiatalasszony. — Nem. Csend! A folyosó kövén kavics csikordul súlyos léptek alatt. Aztán... — Tudod mit? Tegezedjünk ösz- sze! — nyújtja felém keskeny, fi- nomvonálú kezét és nagyon melegen, bizalmat adón rámmosolyog. Radványi Éva Tűzrendészeti közlemény A tűzkárok és tűzesetek csökkentése érdekében minden évben .rendezünk tűzvédelmi hetet, amelynek az a célja, hogy a dolgozók széles tömegei előtt ismertessük a tűzren- dészeti szabályokat és a tűz keletkezésének okait. Az elmúlt hónapokban is megrendeztük a tűzvédelmi hetet. Több mint 15 000 dolgozó részére tartottunk filmvetítéssel egybekötött előadásokat. Megállapítottuk, hogy a dolgozók az előadásokon tanultakat magukévá teszik, amit bizonyít az is, hogy a tűzesetek száma és kárértéke az utóbbi időben csökkent. A sorozatos előadások eredményeként mind nagyobb azon dolgozók száma, akik a tűzrendészeti szab.á- lyokat betartják és betartatják. Ezt bizonyítja az utóbbi időben nagyon veszedelmesnek mutatkozó perecesi erdőtűz is, mely esetet a tűzoltóság egymaga nem tudta volna megfékezni. Segítségül kellett hívni a rendőrség-, karhatalom-, honvédségi alakulatokat, melyek hathatós segítséget nyújtottak a tűz eloltásához. Ezenkívül komoly segítséget kaptunk a perecesi vájáriskola tanulóitól, akik több mint 100 fővel vonultak ki a helyszínre, hogy a gyorsan terjedő tüzet minél előbb el tudjuk oltani. Az elért eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok. Sokan nem értik meg pártunk és kormányunk rendelkezéseit, nem tartják be a tűzrendészeti szabályokat, nem tesznek eleget a hatósági felhívásoknak.-------------T űzrendészeti szabálysértést követtek el és pénzbírsággal sújtották például Lacza Sándor perecesi lakost, aki hatósági felhívás ellenére sem vett részt a tűz eloltásában (150 forint), Papp Béla sajószentpé- teri lakos, gondatlanságból tüzet okozott (150 forint), Lenkei Balázs miskolci lakos dohányzási tilalom be nem tartásáért (100 forint). Ezúton is felhívjuk a dolgozók figyelmét arra, hogy a tűzrendészeti szabályokat szigorúan tartsák be. a tűzrendészeti szabályok betartásával nagymértékben elősegítik a társadalmi tulajdon tűzkártól való megvédését. L fokú Tűzrendészeti Hatóság vezetője A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy f. hó 13-tól, csütörtöktől — 21-ig, péntekig bezárólag — a Béke-téren rendezendő Ünnepi Vásár és annak építési—bontási munkálatai miatt — a 3-as, 7-es és 10-es autóbuszjáratok útvonala részben megváltozik. Ezen idő alatt a 3-as a Béke-tér érintése nélkül a Bajcsy-Zsilinszky utcán át, a 7-es és 10-es a Széchenyi — Bajcsy-Zsilinszky — Malinov- szkij utcán át közlekedik. A vásár bezárása után. előreláthatólag 22-től, szombattól, mindhárom járat az eredeti útvonalon közlekedik majd. Miskolc város 111. kerületi tanácstaeok fogadóórái Augusztus 13: Bányai Béláné, János u. 15. 18—20; Simon Sándor, Mártabánya 14—16. Augusztus 14: Galamb Sámuel, Tokai Ferenc úti iskola. 15—17; Gyimesi Béla. Tok-'i Ferenc úti iskola., 15—17; Kovács Irma, Vár u. 2. 9 -il; Nagv Gyula. Szervezet u. SS. 10—12; Szűcs Zoltán, Tanácsháza 1-es szoba. 15—17. Augusztus 15: Kraszna! András, Berekalja 9. 16—18; Nagy Vilma, Árpád u. 51. 17—19. Augusztus 17: Malecz Ferenc. Hámor, Losonczi u.;. 17—19. Prókai József, Homokbánya, 16—18. Augusztus 19: Kiss Mártonná. Munkás u.. Ingatlankezelő Vállalat, Házkezelő- ség. 8—10; Kovács Károly. Vár u. 18., 15—17; Szederkényi Ferenc, Lillafüred, 17—19* Tegnap egésznapos tanácskozásra jöttek össze a megye kereskedelmében dolgozó kommunista aktívák, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrtermében. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei végrehajtó bizottságának rendezésében a reggeli órákban megkezdődő aktíván ott volt Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszter, Keserű Jánosné elvtársnő a pártközpontból, Gyopár János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Malák István elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Fekete László elvtárs, a városi tanács elnöke^ Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb. első elnökhelyettese, valamint nagyszámú hallgatóság, politikai munkások s a megye kereskedelmének, vendéglátó iparának kommunista aktívái, vezetői. Gyopár János elvtárs megnyitó szavai után Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese tartott hosszabb, részletes, a kereskedelem csaknem valamennyi kérdéseivel, problémáival foglalkozó előadást. Elöljáróban utalt a Politikai Bizottság határozatára, melynek nyomán a megyei párt-végrehajtóbizottság július 24-én elemezte Miskolc kereskedelmi helyzetét. Beszélt a kereskedelem feladatáról, áruközvetítői szerepéről, az ipar és j a keresekedelem kapcsolatáról, majd j a kereskedelemben dolgozó kommu- I nisták munkájáról elmondta: A kereskedelmi munka fontosságának politikai súlyát tekintve a kommunisták elsőrendű feladata a munka állandó javítása, kulturáltabbá tétele. Borsod megyében és Miskolcon tízezer kereskedelmi dolgozó, köztük mintegy 1 700 kommunista munkája segítheti a párt és a kormány politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Adatokkal illusztrálta a megyei kiskereskedelem forgalmának növekedését. Míg 1953-ban a forgalom alig haladta meg a két és félmilliárd forintot, 1959-ben, előzetes számítások szerint, mintegy 4,1 milliárd forint lesz a forgalom. A növekedés 64 százalékos. — Megváltozott az összes forgalmon belül az egyes főárucsoportok részesedése. Az élelmiszerellátás egyre javul. Emellett azonban a vegyes iparcikkek részaránya gyors ütemben növekedett. Amíg 1955-ben az összes forgalom 44,4 százaléka élelmiszerből, 32,4 százaléka ruházatból és 23,2 százaléka vegyes iparcikkekből tevődött össze, addig 1958-ban az élelmicikkek részaránya 39,3 százalékos, a ruházati cikkeké 31, a vegyes iparcikkeké 29,7 százalékos volt. Várható, hogy a fő árucsoportok részaránya ebben az évben is tovább növekedik. Elmondta Bodnár elvtárs, hogy jelentősen nőtt a magasabb igényű cikkek (rádió, motorkerékpár, pamut, gyapjúáru) forgalma. Az élelmiszer kereskedelemben a vásárlóerő növekedése következtében az értékesebb élelmiszerek: hús, vaj, tojás, édességáru forgalma nagyobb ütemben " növekedett. ’ Részletesen szólt a húsellátásról, a2 ' ellátásban felmerülő hibákról. Me- 1 gyénkben, ipari természeténél fogva, ’ nagyobb kalóriaigény jelentkezik s ez I indokolttá teszi pz egy főre eső hús- [ fogyasztás emelését. Gondosan kell 3 elosztani a készleteket, erre elsősorban az áruforgalom vezetőinek kel)- gondolniuk. i Bizonyos mértékig javult a zöld- * ség-, gyümölcsellátás, megemlítette 1 azonban Bodnár elvtárs, hogy as- előrehaladás lassú, javítani kell a:- árufelvásárló és értékesítő apparátus munkáját. Nem lehet megtűrn: azt, — hivatkozva egy példára — hogy Kecskeméten gondot okozott í barack értékesítése, ugyanakkor Mis kolcon az igényeket nem tudták ki elégíteni. Kérte egyben a minisztát riumot, hogy vizsgáltassa felül, mi nek tulajdonítható az, hogy a me gyében június hónapban az árak 5' százalékkal magasabbak voltak, min Budapesten. Beszélt arról, hogy mej l kell oldani az ózdi piaci problémát i mert az talán az országban is a leg drágább. r Megemlítette, hogy az élelmiszer j ellátás bizonyos nehézségeit az élei miszeripar elmaradottsága jelent, megyénkben és Miskolcon. Különösen a húsipari és sütőipari üzemek korszerűtlensége, i alacsony teljesítőképessége nehezíti a jó munkát. Elmondotta, hogy a ruházati keres kedelemben tervezett n övekedé nemcsak a forgalom emelkedésében hanem elsősorban a jobb minőségi . árak iránti kereslet növekedésébe! jelentkezik. Aláhúzta annak fontos- ságát, hogy javítani kell a gyermek ruha-ellátást, mely már hosszú ével 3 óta problémaként jelentkezik. Mii ' 1958-ig a férfi felsőruhában 25. a nő ’ 44, addig a gyermek felsőruházat forgalom növekedése 24 százaléko; volt. Helyeselte, hogy kereskedelmi szerveink ruházati kultúránk új ^alkotásait árubemutatókon népszerűsítik. Szólott a műszaki cikkek iránti nagy keresletről, mely megyénkben állandóan növekszik, az alföldi megyékhez viszonyítva. Sajnálattal állapította meg azonban, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium vasműszaki főigazgatósága nem biztosít annyi műszaki árut, amennyire a forgalomnak szüksége volna. Hiányolta főként azt, hogy nem lehet az üzletekben elegendő mosógépet vásárolni s hiányzó áruk miatt más megyékkel kell kapcsolatot teremteni, amely drágítja a kereskedelmet. Részletesen elemezte Bodnár elvtárs beszámolójában a vendéglátóipar helyzetét. Ezután elismerőleg méltatta az üzemélelmezés fejlődését mind a megyében, mind pedig Miskolcon. 10 millió forintot fordítottak az tizem- élelmézés fejlesztésére. Jelenleg 30 ezer dolgozó részére biztosítanak ellátást. Foglalkozott Bodnár elvtárs előadása további részében a kereskedelmi hálózat raktárhelyzetével. Megállapította, hogy jelenleg elmarad az igények mögött s ezen sürgősen javítani kell. Részletesen foglalkozott az üzlethálózat szakosításával, a gyorsabb, kulturáltabb kiszolgálás feltételeivel. Feladatul szabta, hogy fejleszteni kell az ön- és gyorskiszolgáló üzleteket, javítani a piackutatást, a vásárlók igényeinek kielégítése érdekében. Éles szavakkal ítélte el a társadalmi tulajdon herdálóit. Hangsúlyozta: azonnal fel kell lépni a tolvajokkal, a dézsmálókkal szemben. Minden huza-vona, késedelmeskedés csak árthat. Megjegyezte azonban, hogy nevelni kell az embereket és a kommunistáknak harcolniok kell a jószándékú, alapjában véve becsületes dolgozókért. Mélyen elítélte azonban a felelőtlen ellenőrzést, : amely például Farkaslyukon az egyik ; büfévezetőnek nagyarányú visszaélést tett lehetővé. Még akkor sem figyeltek fel az illetőre, mikor a leltárhiány-törlesztés miatt 2 400 fo- : rintos havi jövedelméből 1 700 forin- i tot fizetett vissza a vállalatnak. Ugyanekkor motorkerékpárt és há- ! zát vásárolt. t A kereskedelemben alkalmazott . bérrendszerről megállapítota, hogy ■ helyes, Ösztönzőleg hat a munkára, de azt még finomítani kell a továb; bi javulás érdekében. ■ Előadásában kérte a jelenlevő belkereskedelmi minisztert, hogy a jövőben a minisztérium kollégiuma tárgyalja és foglalkozzon i továbbra is a Borsod megyei kereskedelem helyzetével, az ellá- 1 tás javításával. Bodnár elvtárs előadását igen ak• tív vita, számos felszólalás követte. Koltai László elvtárs, a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondta, hogy 30—35 ezer ember részére biztosít az üzem étkezést s tovább fejlesztik az esti készétel- árusítást. Elmondta ő is, hogy raktárhiány miatt számos, értékes be1 rendezés, állóeszköz tárolását nem- tudják helyesen megoldani. Elmond* ta, hogy Kazincbarcikán a vállalat egyik alkalmazottja két disznót lo- pott el a vállalattól s az illetővel 1 szemben még máig sem jártak el- határozottan. 1 Kocsis Károly elvtárs, a Szerencs és Környéke Kiskereskedelmi Válla- lat áruforgalmi osztályvezetője szá- s mos visszásságra hívta fel a figyel- z met. Elmondta, hogy 2 a vasútállomástól másfél kilómé7 térré lévő TÜZÉP-telep elheiyei zése igen alkalmatlan, mert drá’» gítja a vásárlók részére az árut. a Kérte, hogy az üzletek részére szál- lított műszaki cikkeket (rádiókat]- jobb minőségben küldjék, mert egy- alkalommal összesen 40 darab új- rádiót kellett megjavítani.- Fazekas László elvtárs, a városi 7 tanács elnökhelyettese a húsellátás- t sál kapcsolatban megjegyezte, hogy g a kereskedelmi szervek rosszul oszt- t. ják el az árut és ez okozza az időn- ~ kénti problémákat. Sürgette a perifériák, Pereces, a Ságvári- és a Mar- tin-telep és más munkáslakta kör- nyék jobb áruellátását. Kérte a kom- i munistákat, hogy neveljék az üzletben dolgozó eladókat a vevőkkel való jobb bánásmódra, udvariasabb megértőbb kiszolgálásra. Mélyen elítélte, hogy egyes vendéglátóipari egységekben, mint például i- a tapolcai strandvendéglőben is ■s nem fordítanak elég gondot a i. legminimálisabb higiéniai köveű telményekre sem. n Előfordul olykor, hogy mosatlan oo- harakba mérik a sört. Továbbá sür- gette a kereskedelmi hálózat fej- k lesztését. Kérte a minisztérium ve- g zetőjét, hogy új áruházat s más egy- >i ségeket nyissanak Miskolcon. Rózsa Kálmán elvtárs, a megyei s tanács kereskedelmi osztályának vezetője sürgette a megye műszaki sikkekkel való jobb áruellátását Kérte, hogy az áru javítás érdekében vasúti hűtőkocsikat biztosítson a minisztérium. A további felszólalók is érintették az említett problémákat s elmondták, hogy a kongresz- szusi versenyben igyekeznek az említett hibákat kijavítani. Nagy érdeklődés mellett került sor Prieszol József elvtárs felszólalására. Elöljáróban hasznosnak, értékesnek ítélte az aktíva munkáját. Elmondta, hogy a megye dolgozói figyelemmel kísérik az aktíva tanácskozását, mert kíváncsiak arra, hogy milyen intézkedések látnak majd napvilágot. Elmondta, hogy a kereskedelmi dolgozók becsülete akkor nő tovább, ha állandóan szem előtt tartják a vásárlók igényeit, kívánságait. Hangsúlyozta, hogy a párt nagyra értékeli a kereskedelmi dolgozók tevékenységét s mikor az emberek megítéléséről van szó, különbséget kell tenni a becsületes, jószándékú és a hétpróbás herdálok között. A Borsodi Üzemi Vendéglátó igazgatója hozzászólására visszatérve megjegyezte, hogy kétes értékű munkát végezhet ilyen helyen a vállalati jogász, ha az említett, eltulajdonított értékek miatt késik az igazságszolgáltatás. Az udvarias, kulturált kiszolgálásról szólva, elmondta: — Ehhez nem kell „szeminárium*. Udvariasnak és kulturáltnak lenni, vagyis így dolgozni nem lehet parancsszóra. A párt és a szakszervezeteknek, a kommunistáknak állandóan nevelni kell az eladókat. Elmondta a továbbiakban, hogy a párt végrehajtó bizottsága szívós, következetes munkát folytat a kereskedelem fejlesztéséért. A párt azonban nem kíván beleavatkozni a gazdasági vezetők tevékenységébe, hanem inkább biztosítja azok önállóságát, mindaddig, míg ez az önállóság nem sérti a párt politikáját. A termelés pártellenőrzéséről szólva elmondta, hogy a párttitkároknak ismerniük kell a szakmájukat, csakis így tudnak megfelelő segítséget nyújtani és így tevékenységük nem kelt visszatetszést a gazdasági vezetőkben. Szólott még arról, hogy fejleszteni kell a tokaji üzlethálózatot s élénk helyeslés közepette kérte, hogy a minisztérium az áruellátás megjavítására biztosítsa a vasúti hűtővagonokat. . Ezután Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Választ adott a felmerült problémákra, majd megállapította, hogy az említett hibák ellenére Is az áruforgalom, az üzlethálózat fejlődött a megyében. Megígérte, hogy a zöldség és gyümölcs magas áraival foglalkozik a minisztérium és megkeresik a módot arra, hogy kiegyenlítsék a különbséget, magyarán: olcsóbb legyen az említett áruféleség. A húsellátással kapcsolatban megjegyezte, hogy Miskolcon a heti egy főre jutó húsfogyasztás 55 deka és ez megközelíti a budapesti ellátást. őszintén megmondta, hogy az ország teherbíró képessége nem engedi azt, hogy még több mennyiséget biztosítsanak a megye részére. Mindössze 35 vagon az, amit a harmadik negyedévben többletként biztosíthatnak. A kenyérellátás biztosításáról szólva megállapította, hogy általában sok a panasz, de ezek fokozatosan megszűnnek majd az éjszakai műszakok visszaállítár savai, illetve az új péküzemek működésével. ígéretet tett arra, hogy a mosógépellátás javítása érdekében a közeljövőben két vagon zománcozott mosógépet küld a megyébe a Belkereskedelmi Minisztérium. Kijelentette, hogy a vas és műszaki cikkek hiányával kapcsolatban a helyi szervekkel karöltve a minisztérium képviselői megvizsgálják a helyzetet az elkövetkezendő 10-14 napon belül. Az üzlethálózat további fejlesztésével kapcsolatban sürgette az önkiszolgáló, gyorskiszolgáló boltegységek szervezését, mivel nemzetközi szempontból is ezek az üzletágak biztosítják a leggyorsabb kiszolgálást. Kérte a jelenlévő kommunista aktívákat* hogy a kongresszusi verseny idején tegyék kulturáltabbá, tisztábbá, vonzóbbá az üzleteket, legyen a kiszolgálás szívélyesebb és figyelmesebb; Végül Prieszol elvtárs kérésére válaszolva elmondta, hogy intézkedik a hűtőkocsik kérdésében és a jövőben a minisztérium egyik kollégiumi ülését Miskolcon tartják, hogy ezáltal is javítható legyen a megyei, a miskolci kereskedelem. A miniszter felszólalása után határozati Javaslatot fogadott el az aktíva s ezzel befejezte munkáját az Igen tanulságos és a kereskedelem további javítása érdekében fontos változásokat jelentő kommunista ta- : nácskozáij Garami Ernő
