Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

Szombat, 1959 augusztus 8. föZAKMAGYARORSZAL 3 Rudabányán három év alatt műszakonként 400 kilogrammal növekedett az egy fűre juté fejteljesítmény Rudabányán a pártkongresszusi versenyben már 83 munkabrigád vetélkedik egymással, hogy a gazda­ságos termelés mellett az év végéig terven felül ötezer tonna jóminő­ségű barna vasércet és 3 ezer tonna ankeritot adjanak az ország nagyol­vasztóinak. A dolgozók vállalásának teljesíté­sét a nyári hónapokban nem várt körülmény nehezítette meg. A na­ponta ismétlődő záporok és zivata­rok különösen a külszíni fejtések dolgozóitól követelt nagy erőfeszí­téseket — az adott szó betartásáért. A vasércbányászok azonban lelkes munkájukkal és a műszakiak tá­mogatásával győzedelmeskedtek az időjárás okozta nehézségek felett — s sikeresen teljesítik felajánlásukat. Az első félévben például a műszakiak számos olyan in­tézkedést vezettek be, amelyek az önköltség csökkentésén kívül növelték az összüzemi fejtelje­sítményt. A mélyművelésű bányákban egyre több nagytermelékenységű kamra­fejtéseket alakítanak ki, amelyeket szakaszosan robbantanak össze. A millszekundos eljárással robbantott, ércet csapolónyílásokon engedik a vágatokba elhelyezett csillékbe, ahonnan a felszínre szállítják. Az Zöldoltások — 10 mázsa PVC-hüvely A Hegy alján a szőlő telepítésére és gondozására nagy gondot fordíta­nak. A földművesszövetkezetek pél* dául időben gondoskodtak a zöld­oltáshoz szükséges PVC-hüvely be­szerzéséről. Rátkán, Legyesbényén és Monokon a direkt termőfajtával fertőzött területeken zöldoltási be­mutatókat szerveztek. A zöldoltások során több mint 10 mázsa PVC-hü­vely került felhasználásra, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy kö­rülbelül 2 millió zöldoltvány készült az egyéni termelők területén. Nem feledkeztek meg a szőlő-, gyümölcs- termeléshez szükséges növényvédő­szerekről sem. A növényvédő szere­ket valamennyi szakcsoport és hegy­község számára biztosították. eltelt időben átcsoportosították a bánya gépparkját és átszervezték az üzemet is. A rezsilétszámot csökkentették és a felszabadult munkaerőt termelésre állították. A megtett intézkedésekkel az első félévi önköltséget a vállalt 308 ezer fo­rint helyett 370 ezer forinttal csökkentették. Ugyanakkor az egy főre jutó fejtel­jesítmény műszakonként az első hat hónapban az előírt 1713 tonnáról 1 733 tonnára emelkedett. Az egy főre jutó összüzemi fejteljesítmény 1956 hasonló időszakához viszonyít­va — három év alatt — 400 kilo­grammal növekedett. A vasércbányászok kongresszusi versenyét segítik a vasút dolgozói is. A vasutasnapra készülve, a bá­A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói az idén több mint 15 millió forintos költséggel 14 általá­nos iskolát építenek, amelyekben 72 tantermet alakítanak ki. Az új isko­lák Miskolcon, Özdon és a megye szétszórt területén épülnek. A vállalat dolgozói Ígéretet tettek, hogy az új oktatási létesítményeket is határidő előtt, kiváló minőségben készítik el. A kongresszusi verseny­ben eddig Éhesen, Ináncson és Mé- rán adták át az új négytantermes A Borsodnádasdi Lemezgyárban megkezdődtek a negyedéves termelé­si tanácskozások. Ezeken az üzem dolgozói megvitatják a kongresszusi verseny eddigi eredményeit és ahol mód van rá, újabb vállalásokat tesz­nek. Péntek reggel a hengermű éjsza­kai műszak dolgozóinak értekezletén felszólalt Kormos József hengerész brigádvezető és javasolta, hogy a második félévre tett 600 tonna ter­nyaüzem fennállása óta — az elmúlt napok egyikén — a legnagyobb szál­lítási eredményt érték el. 24 óra alatt több mint kettőezer tonna vas­ércet szállítottak el a nagyolvasz­tókba. A bányászok, a műszakiak és a vasutasok közös összefogása nyo­mán augusztus 1-ig az üzem dolgo­zói kongresszusi felajánlásukból már több mint 2 300 tonna jómi­nőségű barna vasércet és 2 556 tonna ankeritot adtak a nép­gazdaságnak terven felül. A bányászok most újabb sikerek­ért indultak harcba. Elhatározták, hogy a pártkongresszusig vállalásuk­nak maradéktalanul eleget tesznek és az év végéig túlszárnyalják a bá­nya történelmében fennálló legma­gasabb teljesítményt, az 1954. évi 423 ezer tonna vasérc kitermelését. iskolákat határidő előtt átlag egy hónappal. A negyedik iskola átadó ünnepségét pedig az elmúlt napok­ban Forró községben tartották meg. Ez az iskola is a határidő előtt egy hónappal készült el. Az építők szeptember 1-ig, — a tanévnyitás napjáig — még nyolc általános iskola építését fejezik be. így — többek között — Diósgyőrben 16, Ózdon pedig 12 tantermes iskolát adnak át a határidő előtt 10 nappal. ven felüli finomlemez legyártását megtakarított anyagból teljesítik. Az éjjeles műszak dolgozói megtár­gyalták és elfogadták a kiváló bri­gádvezető javaslatát, s versenyre hívták a másik két műszak henge­részeit. A tanácskozásokon a gyár hengerészei vállalták, hogy a máso­dik félévben 2 millió 700 ezer forint értékű finomlemezt megtakarított anyagból készítenek. A határidő előtt átlagban egy hónapnál négy általános iskolát adtak át a borsodi építők Az év végéig 2 millió T00 ezer forint értékű finomlemezt termelnek megtakarított anyagból Földművesszövetkezeteink a hatvanharmadik Országos ^Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron Mit láthatunk a kiállításon? Szeptember 4-én nyitja kapuit a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár, amelyre a földműves­szövetkezetek is készülnek. Mint a múltban, az idén is számos érdekes­séget, látnivalót ígérnek a földmű­vesszövetkezetek pavilonjai és a szö­vetkezeti kereskedelem árusítósátrai. A kiállítás érdekes látnivalójának ígérkezik a SZÖVOSZ központi pa­vilonja. A nagyszabású, reprezenta­tív elrendezésű csarnok tervezői ar­ra törekedtek, hogy szemléltető mó­don bemutassák az fmsz-i rendszer sokirányú, szerteágazó tevékenysé­gét, amellyel a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását, a tsz-mozgalom továbbfejlődését, a falu áruellátását, a város és a falu közötti kapcsolat megerősödését segítik elő. Bemutatják az öntözéses termelést A termeléssel és szerződéskötéssel kapcsolatos fmsz-i tennivalók közül a zöldség és gyümölcs termelésére kötött szerződések előnyeivel ismer­kedhetünk meg. Már itt ízelítőt ka­punk a zöldségtermelés korszerű módszereiről. Rendkívül hasznos el­járásnak bizonyul az öntözéses ter­melés. Előnyeinek bizonyítására egy termelőszövetkezet öntözéses zöld­ségkertészetének makettjét állítják ki, amely méretarányosan kicsinyít­ve, az öntözési berendezéssel is meg­ismerteti a nézőket. A magyar zöldségféle keresett cikk a világpiacon. Az fmsz-ek minden rendelkezésre álló eszközzel — szak­mai tanácsadás, előnyös termelési szerződések, műtrágya stb. — segítik termelésük fokozását. Mintegy ötven zöldségtermelő szakcsoport működik jelenleg az fmsz-ek keretében, jóné- hány közülük főleg spárgát termel. A kiállításon bemutatják a spárga termelésének fontos tudnivalóit. Mint ahogy a zöldségtermelés foko­zásában, úgyanúgy a szőlő- és a gyü­mölcstermelés fellendítésében is nagy feladatokat vállaltak magukra a földművesszövetkezetek. A SZÖ­VOSZ pavilonjában — ennek meg­felelően — felhívják a figyelmet a tájjellegek szerinti különféle termé­kekre. Hangsúlyozzák a bemutatón, mennyire fontos az adottságokat fi­gyelembe venni: ellenkező esetben vegyesfajtájú terméshez, kisebb jö­vedelemhez jut a gazda. Külön he­lyet foglal a termelői csomagolás helyes módszereinek szemléltetése. Láthatjuk az fmsz-ek szerepét a to- kajhegyaljai rekonstrukcióban. A mádi, tokaji és tarcali oltvány készí­tő szakcsoportokról készült fényké­peken kívül a tolcsvai szakcsoport új telepítését is bemutatják. Közis­merten szakszerűen kezelt, jellegze­tes, fajtiszta és kiváló minőségű bo­rokat szállítanak a kereskedelem­nek a szakcsoportok és pincegazda­ságok. A kiállításon többek között a bodrogkeresztúri, az erdőbényei szakcsoport tevékenységét is ábrá­zolják a felvételek. Ízelítő az ifiúsáéi szövetkezetek munkájából Több mint nyolcvan falusi ifjúsá­gi szövetkezet működik jelenleg az országban. A SZÖVOSZ pavilonjá­nak ebben a részében néhány felvé­tel az ifjúsági szövetkezetek táboro­zását és kisállattenyésztő tevékeny­ségét tárja a látogatók elé. A felvásárlással és értékesítéssel kapcsolatos szövetkezeti tennivaló­kat az agronómusok munkájáról ké­szült felvételekkel, néhány tájjellegű tennék — petrezselyem, káposzta, paprika stb. — természetbeni bemu­tatásával, a termelői csomagolás módszereinek ismertetésével népsze­rűsítik a pavilonban. ízelítőt ka­punk a MÉK-ek munkájáról, vala­mint a minőségi gyümölcstermelés főbb előírásaival is megismerkedhe­tünk. 14 millió forint értékű áru a szövetkezeteknél! Érdekessége a SZÖVOSZ pavilon­jának, hogy bemutatják a korszerű, új kiszolgálási formákat is, amelyek­kel eddig már majdnem 200 helyen ismerkedhettek meg a falusi vásár­lók. Az élelmiszer önkiszolgáló bolt berendezésén kívül láthatjuk az élelmiszerellátás növekedését 1938- tól napjainkig. A vásár kereskedelmi negyedében mintegy 14 millió forint értékű áru­val várják a vevőket a MÉSZÖV vásározó részlegei. Korszerűek lesz­nek az árusító pavilonok: érzékelte­tik azt a nagyarányú fejlődést, ami az utóbbi hónapokban a falusi ke­reskedelemben tapasztalható. Előre­láthatólag körülbelül 7 millió forint értékű ruházati cikket tartanak a szövetkezeti egységek, amelyek a konfekciót és a lábbelit önkiválasz­tó módszerrel árusítják. Négymillió forintra tehető a kiállításra érkező vas-műszaki cikkek értéke, televízi­ós készülékeké és elektromos háztar­tási gépeké, rádióké é!s motorkerék­pároké, amelyek — akárcsak a fal­vakban — a vásáron is megvásárol­hatók az fmsz-eknél. Ezenkívül mintegy kétmillió forint értékű kul- túrcikket és játékot, könyvet, hang­szert és hanglemezt is hoznak ma­gukkal az fmsz-ek. Divatbemutatók is lesznek... Nagyszabásúnak Ígérkezik az fmsz- ek és ktsz-ek közös divatbemutatója, amelyet naponta ötször rendeznek — ingyenesen — a vásár területén. A legújabb modelleket vonultatják fel, természetesen mindjárt ki lehet választani a legszebbet és meg is le­het venni. A divatbemutatókról te­levíziós közvetítést is adnak. Nagyszabású sépkiállítás Mezőgazdasági gépbemutatót is rendeznek a kiállításon. A MÉSZÖV — a tavalyi kiállítás látványos acél­íve alatt — mintegy 2800 négyzetmé­teren főleg a nagyüzemi termelést, a tsz-eket segítő gépeket, vonultatja fel. Látható az „Accörd” palántaül­tetőgép, korszerű burgonyaültető­gép és néhány, a hagymatermelés­hez nélkülözhetetlen berendezés. Ta­nulmányozhatjuk a Rapidtox I. és III. mintájú növényvédelmi gépe­ket, a különféle nagyteljesítményű hidraulikus szőlőpréseket, szőlőzúzó- kat, bogyózót és egyéb borászati fel­szerelést, gépet és berendezést. Kor­szerű takarmányéi őkészítő és feldol­gozó gépeken kívül a tehenészetek nélkülözhetetlen gépi berendezé­seit — fejőgép, szeparátor, mélyhű­tő stb. is bemutatják. Nagyteljesít­ményű morzsolok, darálók, szecska­vágók, a korszerű baromfitenyésztés és öntözés hasznos berendezései, gé­pei egészítik ki a tanulságos kiállí­tást, ahol szakmai tanácsadással és öntözési bemutatókkal is szolgálnak. (Ó. M.) Gondolatok a KISZ nevelési programjáról Nagy érdeklődéssel, fokozódó örömmel s együttérző helyesléssel tanulmányoztam át egy igen értékes kis kiadványt, melynek címe: A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának irányelvei az ifjúság eszmei-politikai nevelésé­hez. Tiszteletet és elismerést érdemel a KISZ Központi Bizottsága a he­lyes szellemű irányelveknek a ki­dolgozásáért, összefoglalásáért. Az eddigi és eddig sem rossz KISZ- munka tartalmasabbá, színvonala­sabbá válásának alapjait teremtette meg vele, ráirányította a KISZ-bi- zottságok, az alapszervezetek, a ne­velők és az egész társadalom figyel­mét a leg fontosabbra: az ifjúság nevelésének kérdésére. Lehetővé tet­te, hogy a párt eszmei és politikai célkitűzései hassák át e nevelőmun­ka minden ágát. Éppen ezért: ez a kiadvány széle­sebb körben kelthetne közfigyelmet, szélesebb körben érdemelne terjesz­tést, ismertetést, tanulmányozást, s főképpen pedig: gyakorlati alkalmazást. Ennek érdekében készült ez a cikk is. Nincs terünk hozzá, hogy az irány­elvek tartalmát részletesen ismer­tessük. Ha ezt akarnók megtenni: oldalakon keresztül idézhetnénk szép, egészséges, megszívlelendő gon­dolatait, melyek önmagukért be­szélnek, minden megjegyzés nélkül is. Ehelyett inkább néhány vonását emeljük ki e nevelési programnak, olvasása közben támadt néhány gon­dolatunkat közöljük. • Feltétlenül említést érdemel a program reális szemlélete, az a vo­nása, hogy őszintén, igazságosan, határozottam s ugyanakkor kereset­len egyszerűséggel szól az úgyne­vezett „kényes kérdésekről” is. Elő­szavában például ezt a találó hely­zetképet festi ifjúságunk mai álla­potáról: „Tagadhatatlan, hogy sok fiatal még ma is zavaros, ellenséges politikai nézetek hatása alatt áll. Tudatuk még nem tisztult meg a na­cionalizmustól, nem szabadult meg a vallásos nézetek korlátáitól, a burzsoá világnézet és erkölcs hatá­sától. Sokan nem látják világosan a szocialista világrendszer fölényét és fejlődésének távlatait, a szocia­lista jövőt. Munkájukat, tanulásukat elhanyagolják, és tiszteletlenek szü­leikkel, az idősebbekkel, társaikkal szemben. Mégis, teljesen helytelen csak a hibákat észrevenni, és a vi­lágnézetileg, politikailag, erkölcsi­leg elmaradott fiatalok alapján az egész ifjúságot elítélni. Többségük ma műveltebb, képzettebb és politi­kai öntudatban, társadalmi cselek­vő-készségben fejlettebb, mint a felszabadulás előtti ifjúság volt. Az ellenforradalom okozta törésből ki- lábolva, a magyar ifjúság mind na­gyobb tömege végez lelkes, áldo­zatkész munkát új társadalmunk építésében!’3 Jellemzi az irányelveket az erköl­csi és ideológiai nevelés többnyire bonyolult kérdéseinek sokoldalú, dialektikus megvilágítása. így jár el például a hazafiság és nacionaliz­mus, a hazafiság és internaciona­lizmus, a szocialista hazafiság és az ún. határkérdés összefüggéseinek feltárásában, vagy a dialektikus ma­terialista világnézet és a vallásos ideológia súrlódásainak vizsgálatá­ban. A KISZ-nek ez a nevelési prog­ramja koránlsem elvont erkölcsi és pedagógiai elmélkedés. fellegekben járó vagy általánossá­gokban kimerülő moralizálás vagy prédikáció. A gyakorlatiasság, az el­mélet és gyakorlat egységének ál­landó szem előtt tartása hatja át. Hangoztatja és szemlélteti, hogy a propagandamunka csak akkor ered­ményes, ha szoros kapcsolatban áll az élettel: az ipar fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sával, a kulturális forradalommal, hogy a közösség érdekében önként végzett munkában formálódik kom­munistává a fiatalok gondolat- és és eszmevilága. Éppen ezért rámu­tat annak a — főként a diákifjú­ság körében honos — szemléletnek a tarthatatlanságára is, amely a fizi­kai munka lebecsülésében fejeződik ki. Természetesen az osztályharcos szemlélet is uralkodó vonásként jel­lemzi a nevelési program egészét. Mindannyian egyetértünk a KISZ Központi Bizottságával: olyan látás­módra kell nevelni ifjúságunkat — s hozzátehetjük: általában szocialista hazánk állampolgárait, dolgozó né­pünket, — amely látásmód minden társadalmi jelenséget úgy vizsgál, hogy az a szocializmus érdekeit szol­gálja-e, vagy a nép ellenségeinek segít. Helyesen állapítja meg a doku­mentum — s ezzel mintegy önmaga szükségességét, hasznosságát is in­dokolja —, hogy olyan korszakban élünk, amelyben a régi társadalom idejétmúlt erkölcsi normái már fel­bomlottak, de a kommunista erkölcs még nem szilárdult meg eléggé. A múlt egyik legterhesebb morális— ideológiai öröksége: a kispolgári ön­zés, a közösségi gondolkodás és életszemlélet hiánya vagy legalább gyöngesége, amelytől ifjúságunk sem mentes, hiszen velünk együtt él a hatalmas átmenet korában. Ezért vonul hát végig a KISZ e nevelési programjának kompozícióján és részletein is: a közösségi szemlélet vonása, a karrierizmus, az önzés, az individualizmus elleni küzdelem, — olyan vonatkozásban is, hogy a KISZ-szervezetek ne zárkózzanak önmagukba, törődjenek ne csak tag­jaikkal, hanem neveljék társaikat, a szervezeten kívüli fiatalokat is, ragadjanak magukkal másokat is a párt célkitűzéseinek megvalósítá­sára! Csak néhány fővonását emelhet­tük ki ennek az értékes kiadvány­nak, amely — mellesleg — betölt­heti egyelőre a kommunista erkölcs sokak által hiányolt és sürgetett gya­korlati kézikönyvének hézagpótló szerepét is. Vessük fel befejezésül a kérdést: mi kell ahhoz, hogy e he­lyes irányelvek teljesedésbe menje­nek, s eredményességük ifjúságunk további egyenletes fejlődésében, ki­rívó vonásainak lecsiszolásában, egészséges magatartásában, a szo­cialista elvek alapján megszilárduló egységében is megmutatkozzék. A nemzetközi erőviszonyok és lég­kör javulása, belső helyzetünk kon- szolidáltsága kedveznek ennek a fontos társadalmi, nevelő munká­nak. Megvan a helyes pártvezetés és íme, megvannak a KISZ Köz­ponti Bizottságának jól átgondolt irányelvei is. Most az szükséges, hogy valóban váljék egész társadal­munk szívügyévé az ifjúság nevelé­se, hogy mindazok, akiknek segítsé­gét a KISZ ebben a programban is kéri: a szülők, a pedagógusok, az állami, társadalmi, gazdasági, mű­velődési és sportvezetők, az írók és művészek, a sajtó, a rádió és a te­levízió meg is adják ezt a segítsé­get, tekintsék ne csak egyik leg­szebb, de legfontosabb feladatuknak is az ifjúsággal való törődést, ifjú­ságunk helyes szellemű és helyes módszerű nevelését, mert hiszen szocialista, kommunista meggyőző­désű és jellemű ifjúság nélkül, ilyen ifjak képességei és közreműködése nélkül szocializmus, majd kommu­nizmus nem építhető! Nem tudjuk csak felnőttekkel és nem akarjuk csak felnőtteknek, hanem elsősorban az utánunk jövők, az ifjúság számá­ra, de velük együtt felépíteni a szo­cializmust! Ami a pedagógusokat illeti, nekik jólesik a KISZ Központi Bizottságá­nak elismerése és tisztelete, amely e kiadványban is megcsendül, s a tőlük várt segítséget meg is adják, mert önként vállalt, hivatásukból folyó kötelezettségüknek is érzik. Igaz, vannak még olyan pedagógu­sok is — és erről is beszél a kiad­vány —, akik ma még távol állanak a politikától, nem ismerik eléggé a marxizmus—leninizmus tanításait, nem szabadultak még meg a polgári és kispolgári világnézet korlátáitól, nem váltak kommunista nevelőkké, a szaktárgyi oktatással — s néha még, hozzátehetjük, e téren is el­avult, korszerűtlen, egyéni kezde­ményezésektől mentes és ezért ha­tástalan módszerekkel — befejezett­nek vélik kötelességük teljesítését, és a tanulók politikai nevelésével nem törődnek. De nem ex a résx a jellemző arra, hogy miképpen foglalkoznak pedagógusaink az ifjúsággal, az if­júság eszmei-erkölcsi-politikai neve­lésével, hanem az a jelentőségében hatásosabb, s számszerűen is gya­rapodó másik rész, ahová igazga­tóink, KISZ-segítő tanáraink, osztály- főnökeink zöme máris tartóz k, akik türelemmel, szeretettel, kedvvel fog­lalkoznak ezzel a munkával, s most, a KISZ nevelési programja ismere­tében, még tudatosabban s egyre több kartársukat magukkal ragadva, válnak lelkes harcosaivá az ifjúság kommunista nevelésének. Végül is az irányelvek gyakorlati megvalósulása azon fordul meg: mennyire állítják maguk a KISZ- bizottságok és alapszervi vezetősé­gek munkájuk középpontjába ezt a programot, hogyan válik színvona­lasabbá és tartalmasabbá ezáltal a gyakran csak adminisztratív irányí­tású, személyi kérdésekkel, szerve­zéssel, sőt csupán szórakozások szer­vezésével foglalkozó KISZ-élet, mennyire élnek a fentebb méltatott helyes elvek szerint maguk a KISZ- vezetők és KISZ-tagok is! GYÁRFÁS IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom