Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

Szombat, 1959. augusztus 29. ESZ AKM AGY ARORSZÁG 3 Egy vezetőségválasztási beszámoló margójára Uj búzából — finom liszt.. AZ ABAUJSZÁNTÓ! pártalap- szervezet kommunistái elkészítették a vezetőségválasztási beszámolóju­kat. Komoly munka, megbeszélések hosszú sora előzte meg, míg papírra került az alapszervezet egészének az 1957-es pártértekezlet óta végzett te­vékenysége. Már hetekkel ezelőtt tárgyalta a vezetőség és a taggyűlés, hogy ennek a beszámolónak hű tü­körképet kell nyújtania a végzett munkáról, a tettekről, hiányosságok­ról egyaránt. S részletes alaposság­gal szabni meg a tapasztalatok, a párthatározatok és a mindennapi élet gyakorlata alapján az elkövetke­zendő hónapok, evek feladatait. Nem csoda hát, ha az elkészített szám­adást nagy figyelemmel olvasta, hallgatta meg a vezetőség minden* tagja, a járási pártbizottsággal egye­temben. Kerek egész, értelmesen fogalma­zott az abaújszántóiak értékelése. S annál is dicséretesebb ez, mert az alapszervezet népes tagsággal ren­delkezik. Több mint 90 kommunista eíetét, tevékenységét irányítja a ve­zetőség. Van mit tenniük, hiszen a község is nagy, többezer dolgozó végzi sokoldalú mindennapi munká­ját. Egyénileg dolgozó parasztok ezrei, termelőszövetkezeti tagok, né­hány kisebb vállalat: a kőbánya, a sajtüzem is feladatot jelent az alap­szervezet kommunistáinak. S ezek a feladatok sokszor nem könnyűek. Meg kell gondolni, hogy kimondják a leghelyesebb, a legreálisabb véle­ményt. Kinek dicséret, kinek bírálat! 1 jesítették a rájuk bízott feladatot. Komoly, eredményekben megmutat­kozó segítséget nyújtottak a termelő- szövetkezet megerősítéséhez, a napi problémák megoldásához. De nem , fukarkodik a bírálattal sem a be­számoló, amikor Kőkuti Ignác, Hor- nyák Sándor és Müller János elv­társak helytelen, kommunistához méltatlan magatartását, tetteit ítéli el — segítő, nevelő szándékkal. A munkacsoportok tevékenységéről A BESZÁMOLÓ GERINCÉT — s ez végig kiérződik, az egyes pártta­gok által végzett munka, illetve a megbízatások teljesítése képezi. Részletesen ismerteti, milyen fel­adatok álltak a község kommunistái előtt az egyes párthatározatok alap­ján; ! ki milyen irányú feladatot ka­pott és azt dicséretesen, vagy ki- sebb-nagyobb hibákkal végezte-e el; avagy éppen magatartásukkal nem­hogy segítették volna, hanem inkább akadályozták a határozatok végre­hajtását. Meleg szavakkal emlékezik meg az értékelés Szigeti László és Kiss Gyu­la elvtársakról, akik az ellenforra­dalom idején, majd utána mint kar- hatalmisták, munkásőrök mindenkor kiálltak és kiállnak népünk, ered­ményeink védelmében, s harcolnak a hibák ellen. Dicsérőleg szól Far­kas Gyula, Tóth Lajos és más elv­társakról, mert fáradhatatlanul tel­AZ ALAPSZERVEZET ez év jú­liusában négy munkacsoportot alaki- j tott a párttagok közül. A csoportok feladatul kapták, hogy alaposan néz- . zék meg egy-egy munkaterület ered- i ményeit, hiányosságait. Egyik csoport a mezőgazdaság, másik az ipar, míg a harmadik és negyedik a kulturális élet és az államigazgatás területén dolgozott. Feladatukat kommunisták­hoz méltó módon végezték el, s munkájuk komoly segítséget jelen­tett a vezetőségválasztási beszámoló elkészítéséhez. így érthető, hogy a beszámoló hű tükörképet nyújt a község életéről, munkájáról, a még meglévő problé­mákról. Külön érdeme a politikai és gyakorlati munka következetes ösz- szekapcsolása. Helyesen mutatja meg: mely tett milyen politikai je­lentőséggel bír. Külön rész foglalkozik az alapszer­vezet erősítésének kérdésével. Az elmúlt hónapok folyamán több tag­gal és tagjelölttel erősödött az abaúj- szántói kommunisták kollektívája. Néhány jól dolgozót egyenesen tag­nak javasolt a taggyűlés. Egyébként mindenkor egységesen, határozottan foglalt állást a felvett tagokat ille­tően. Ami a beszámolóból kimaradt AZ ALAPOS KÖRÜLTEKINTÉS­SEL készített értékelés mégsem egé­szen mentes a hiányosságtól. Meg­mutatja, részletezi a tagság, a veze­tőség végzett munkáját. Dícsér, bí­rál s az elvégzendő feladatokat ille­tően előremutat. S itt, az előremuta- tásnál, a holnapi feladatok felsoro­lásánál van egy kis hiba. Bírálja a beszámoló például a községi tanács munkáját, mert nem elég gondosan intézte a beérkezett panaszokat. Ez így igaz. Azonban egyetlen szóval sem említi, hogy az alapszervezet megkérdezte-e egyáltalán, miért vég­zik hiányosan a munkát! Sok az ilyen megállapítás: „Ezen a jövőben változtatni kell!” Azon- ] ban hiányzik a hogyan! Hiányzik, de a vezetőség választási beszámoló- ; ból nem szabad hiányoznia, s nem szabad hiányoznia különösen az el- j készített határozati javaslatokból, [ amelyek végeredményében az új vezetőség elvégzendő munkájához adnak útmutatást. E hiányosságokat észrevette a vezetőség, észrevette a járási pártbizottság is és felszólítot­ta az alapszervezet vezetőségét a be­számoló átdolgozására. Az alapszervezet szeptember 1-én tartja vezetőségválasztó taggyűlését. A hiányos részek kiegészítésével j olyan beszámolót hallgat majd meg a tagság, amely hű tükörképe a teg­nap tetteinek, s részletesen meg­szabja a holnap feladatait. HADD EMLÍTSÜK MÉG MEG, hogy az abaújszántói járási pártbi­zottság fáradhatatlan munkával se­gíti, figyeli az alapszervezetek vá­lasztási felkészülését. Naponta fel­keresik az alapszervezeteket. Meg­nézik az elkészített beszámolókat. Az elmúlt szombaton titkári értekezle­ten beszélték meg a közeli napok nagy, ünnepélyes tennivalóit. A járáson úgy döntöttek, hogy az j első vezetőségválasztási taggyűlé­sek után egy nap szünetet tartanak. E napon megbeszélik a tapasztala­tokat s azok felhasználásával ko­moly segítséget nyújtanak majd a vezetőségválasztó taggyűléseket ké­sőbb tartó alapszervezetek nagy munkájához! ...finom lisztből ropogós kenyér sül. Képünkön: lisztet mázsáinak a szerencsi maiomban. Fotó: Pócs Elemér •• Ünnepre késsill a Földes Gimnázium 400 érét jubilálja az iskola Barcsa Sándor Szovjet turistacsoport Monokon 35 tagú szovjet túristacsoport láto­gatott el Monokra. A csoport tagjai nagy érdeklődéssel tekintették, meg Kossuth Lajos szülőházát, s a benne lévő Emlékmúzeumot. Felkeresték a 700 esztendős kás-kastélyban lévő 10 esztendős Kossuth Termelőszövetke­zetet, ahol a tsz-tagság vendégül lát­ta a szovjet turistákat. IV F agy eseményre készülnek a \ miskolci Földes Gimnázium­ban ... 400 esztendő hosszú idő még a népek életében is, hát még egy • iskola életében. És az öreg iskola, a miskolci fiúgimnázium most lép eb- be a nagy korba! Lázas izgalommal készülnek erre a nagy tettekre, mél­tó ünneplésre kötelező jubileumra az iskolában mind a tanulók, mind a j nevelők... és természetesen: az öreg iskola volt növendékei, barátai. A . diákok igen pompás tanulmányi eredménnyel akarják tiszteletüket leróni a kedves iskola iránt a szü­lők és nevelők örömére. A nevelő­testület, az igazgatósággal az élen, a ' párt és művelődési osztály segítsé- j gével tartalmas és színvonalas ün­nepélyek rendezésével, a volt nö­vendékek találkozóinak a megtartá­sával óhajtanak hódolni a nagymúl­tú, sok „kiművelt emberfőt” adó iskolának, amelynek ősei olyan ne­velőkkel dicsekedhetnek, mint ami­lyen Lévay József költő, dr. Kovács Gábor, a jó nevelő, Budai József, városa és népe nagy kertésze, Csorba György, a matematika és fizika tu­dományának eredményes művelője. Simon Gábor, a görög és római mű­veltség csodálója és a sport ifjú szí­vekbe és karokba öntője; többen közülük az iskola növendékei is vol­tak. A tanítványok között is neves emberek a ma élők között: Leszih Andor, a múzeum nyugalmazott igazgatója, Csík Lajos, Horváth Zol­tán, Pólay Elemér egyetemi tanárok. Mind a diákok, mind a nevelők szívesen beszélnek erről a nagy ese­ményről, amely olyan sok más ne­vezetes dátummal is egybeesik, ér­dekesen ... Kazinczy Ferenc szüle­tésének ez az év a kétszázadik év­fordulója, az iskola önképzőkörét éppen 100 éve alapította újjá Lévay József, a fiatalabb ág önképzőköre meg öt ven éves .,., városunk 10 éve kapott egyetemet s nem szabad meg­feledkeznünk arról sem, hogy ezelőtt 15 esztendővel kaptuk meg az igazi függetlenségünket is a felszabadulás által. ^sodálatos esztendők vannak a történelemben. Ilyen sok ju­bileumot adó csodálatos esztendő a Földes Gimnázium életében ez az iskolai év, érthető hát, hogy nagy akarások, szép szándékok, alaposan megfontolt tervek végrehajtásának a vágya fűtik az öreg iskola barátait, diákjait, nevelőit... H. Kovács Mihály B' ologna, a Pó dús termékeny- ségű völgyében, a gazdag Emilia tartomány közepén, Olaszor­szág vasúti hálózatának központjá­ban fekszik. Már a középkorban gazdag város; a barokk-korban pe­dig tovább terebélyesedik. Bologná­ról, mint egységes összefüggő jel­lemvonásokkal bíró művészi város­ról nem igen lehet beszélni, — mű­vészi tevékenysége nagy változatos­ságot mutat, amely elsősorban a más-más történelmi időknek és a közeli városoknak egymásra hatásá­ból adódik. Egy-két műemléke azon­ban büszkén hirdeti dicső történel­Bologna, a hősök városa A Neptun kútja. múltját. Különösen híres a San :tronio, a Szent István és a Szent jkács templomai. A Piazza Re Gian yike Bologna legnagyszerűbb lát­ványosságának. A Garisenda és a ,Szamarak” jellegzetes tornyai hoz­zájárulnak a város jellegének ki­domborításához. Bologna Európa legrégibb egyete­mi városa. Már a barokk-korban vi­rágzó festőiskolá­ja volt s igen hí­resek bölcsészeti, filozófiai, orvosi és egyéb egyetemi fakultásai. Mint híres egyetemi vá­ros, a századok folyamán ősi tudo­mányos kultúrára tett szert, s ezért a „tudós” jelzővel illették. Itt élt a világ legcsodásabb nyelvérzékkel ren­delkező embere, aki 72 nyelvet be­szélt. Az egyete­men ma is él egy professzor, aki 26 nyelvet beszél! A középkori egyetemi városnak igazi értékét azon­ban az adja, hogy a város lakói az évszázadok folya­mán mindvégig az igazságért, a szabadságért har­coltad. Bologna a hősök városa. E város volt, amely többször felemelte tiltakozó szavát a pápaság ellen, s igen keményen harcolt a betolakodó osztrákokkal szemben. Mind a pápáknak, mind a hódító osztrákoknak a bolognai nép sok bosszúságot okozott, sőt komoly véráldozatot is követelt az ellenség­től. Igen sok bolognai harcolt 1848- ban Garibaldi hadseregében. Bolog­na lakói a hősök városához méltóan viselkedtek a német fasisztákkal ví­vott harcban is. Olaszországban itt volt az egyik legnagyobb ellenállás Hitler hordáival szemben, — élesen tiltakoztak, hogy Olaszország részt- vegyen Németország oldalán a má­sodik világháborúban. A fasiszta né­metek elleni gyűlölet fegyveres tá­madásban is megnyilatkozott. Ami­kor Bologna utcáin a német katona­csizmák kopogtak, a város igen sok lakója partizán lett s fegyveresen harcolt Hitler pribékjei ellen. 1945- ben annyira fokozódott a bolognaiak gyűlölete, elkeseredése a németekkel szemben, hogy a partizánok vezeté­sével kiűzték a városból a némete­ket. A partizánok és a németek kö­zött a legnagyobb küzdelem a főté­ren zajlott le. ahol sok hős bolognai vesztette életét. y A bolognaiak híven őrzik a sza­badságért, a városukért, az igazság­ért a századok folyamán elesettek emlékét. A város legszebb terén fog­lal helyet a szabadságszobor, kife­jezve a bolognaiak hősiességét, áldo­zatvállalását, győzedelmeskedését. A főtéren az egyik középkori épület falán üveg alatt őrzik azoknak a ké­peit, akik 1943 szeptember 8-tól, a németek elleni első partizántáma­dástól 1945 április 15-ig, a város fel­szabadításáig életüket vesztették az egyenlőtlen harcban. C zabadságszeretetük még ma is ^ izzik Garibaldi egykori kato­náinak, a németek ellen harcoló par­tizánok leszármazottjainak vérében. A hősök városának lakói a maguk módján ma is harcolnak igazukért, az egyre erősödő kizsákmányolás el­len. A város félmillió lakosa — első­sorban az ipari munkások — állan­dó összeütközésben vannak a gyáro­sokkal, tőkésekkel. Gyakori az üze­mekben a sztrájk, a bérkövetelés. A bolognaiak elégedetlenségét fejezi ki, hogy az utcák falain nagyon sok az olyan felírat, amely békét, mun­kát, béremelést, a nagyhatalmak megegyezését kö­vetelik. . A város lakóinak a Szov­jetunió iránti tisz­teletét fejezi ki a legláthatóbb he­lyekre rajzolt „sarló-kalapács”. A környező vá­rosok közül Bolog­nában a legerő­sebb a kommunis­ta párt, itt van legtöbb tagja a pártnak. Hogy csak egy példát említ­sünk: a városnak kommunista pol­gármestere van. Itt fogy el legna­gyobb példány­számban a L’Uni- ta c. újság, amely az Itáliai Kommu­nista Párt sajtó- orgánuma. A bolognai gyá- . rak dolgozóinak, kommunistáinak hősies erőfeszítése ellenére sem élnek jól az emberek. Igen alacsony az órabér, sok a kü­lönböző levonás s a dolgozók felett állandóan ott lebeg az a veszély, hogy az utcára kerülnek. A városban nagyon sok a munkanélküli, ££ olyan ember, aki nyomorúságos kör­nyezetben egyik napról a másikra él. A szabadságszobor háta mögött lévő kertben — amely a munkanél­küliek gyülekező helye, — sok a legszebb férfikorban lévő munka- nélküli. A munkanélküliek naphosz- szat üldögélnek itt, hogy agyonüs­sék idejüket s a kőpadra festett táb­lán sörösüveg kupakjaival sakkoz­nak. Q ologna a hősök városa! Az volt D a pápák ellen vívott harcban, az osztrákok betolakodása idején, az A szabadságszobor. maradt Garibaldi hősies csatáiban, a második világháborúban s az a mai napokban is... (Befejező rész következik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom