Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

Péntek, 1959. augusztus Í8. eSZAKMAUYARORSZAü Tűsben és ... A tettek emberei É jszaka van. Elpihent a város. Az utolsó villamos is elindult a pályaudvar jelé. Olykor a vasgyár dübörgő hangja hasít bele az éjszakai csöndbe. A nagykovácsműhely kalapácsai megremegtetik a kör­nyéket, mintha tempót diktálnának: rajta!..rajta!.. rajfa/... A martinacélműben most is nagy a hőség. A ke­mencék körül veríték csurog az emberek arcáról. A csarnokba besurran az éjszakai szellő, de a 60—70 fo­kos hőségben már észre sem veszi az ember. Tűz, fény és forróság mindenfelé. Hatalmas tempót diktál itt a munka. A tüzes bugák még jobban felmelegítik a levegőt. A kismozdony egész szerelvény izzó bugát vontat a csarnokon keresztül. A darusok etetik a kemencéket. A láng kicsap az ajtókon, mintha a pokol valamennyi tüze ide szorult volna ebbe az üzembe. S akik itt dol­goznak, mosolyognak ezen. őket már megnézette a tűz. A való anyag acélkeménnyé teremti, formálja itt az embert, hogy helytálljon abban a gigászi küzdelemben mely acéllal segíti az élet szebbétételét. Itt, ahol új formát ölt az anyag, értelme van minden levésnek, gondolatnak, cselekedetnek — a tettek emberei dol­goznak itt. Most hét kemencében fő az acél. Van olyan nao. amikor több mint ezer tonna ócskavasat olvasztanak. S aki itt évekig helytáll, az jelest kapott az élet nagy iskolájában. Kemény munka, keménykötésű emberek. Szeretik egymást és üzemüket. És ez mindennél szebb dolog. Gál Mihály fiatal fizikus ezt mondotta: — Ragyogó kollektíva... Az utánpótlás itt benne nő a szakmában... — Igen, csupaszív és erő, igazi szakmaszeretet van itt az emberekben. A csendes, hálkszavú üzemvezető-mérnök, a fiatal Pongó Gyula pedig azt magyarázta, hogy itt igen nehéz különbséget tenni, mindenki a legjobb tudása és ereje szerint dolgozik. Valóban. Nem sok itt a szóbeszéd, an­nál több a tett. Kiről írjunk dicsérő szavakat? A né­gyes számú kemence Kossuth-díjas főolvasztáráról, vagy a darusról, Kusnyér Andrásról, aki az előírt két óra rakásidő helyett 1 óra 10 perc alatt „eteti meg” a kemencét? Milyen ember ő? Huszonöt éve dolgozik itt. S az évek száma megadja a választ. Frigyik József 22 éve, 16 éves kora óta itt serénykedik. Dudás József „csak” 10 esztendeje és ő is, valamennyien a szakma szerelmesei, kiváló dolgozói. És melyik a legjobb bri­gád? A VI. számú kemence is az elsők között halad, tervét túlteljesíti. Ez mondható el a többiről is. T gén, igaza van a fiatal mérnöknek. Nehéz kü- J lönbséget tenni. S ez így a jó. Mert az az 53 ezer tonna acél nem kis dolog... Legyártásához a martinban mindenkinek jól kell dolgoznia. A kollek­tíva ilyen hatalmas mennyiségű acél legyártását vál­lalta terven felül. S a versenyt nem kellett felülről szervezni, az emberek maguk jelentkeztek versenyre, önkéntesen tettek vállalásokat a pártkongresszus tisz­teletére. ötvenháromezer tonna acél terven felül! Aki nem ismeri a martinacélmű munkáját, nem is sejti, milyen óriási dolog ez. Az olvasztárok, csapolósegédek, daru­sok, karbantartók, a martin több mint másfélezer dol­gozója újra és újra munkába lendül. Mindin többet ad. Hitet tett a szocializmus építése mellett. Erősíti a mun­káshatalmat, így készül a párt kongresszusára. Nem csak azt végzi el, ami kötelessége, — annál többet is. És nincs miért szégyenkezniök. Meg lesz az 53 ezer tonna acél, talán több is. Nem is kell erre noszogatni az embereket, öreg és fiatal jól ismeri feladatát. A mérnök sem ül az iroda hűsében. munkaköpenyében ott jár a kemencék, az emberek között és dolgozik. Olyan ma'gas itt a lelkesedés heve, mint az a tűz. mely az égre festi a kemencék kicsavódó lánamt. Ebben az üzemben mindenki fontosnak érzi magát és szénnek, jónak mondja szakmáját. A lakatos, az asztalos a ma­rós és minden mesterember azt mondja: az én szak­mám a legszebb. Ezt mondják a derék martinászok is. Kinek van igaza? Könnyű dolna volt a mitolóniéból ismert Párisnak, mert neki csak arról kellett döntenie, hogy ki a legszebb a három istennő. Héra. Athéné és Aphrodité közül. De ebben dönteni? Azonban a. mar­tinászok olyan meggyőző erővel beszélnek szalrná!uk szépségéről, hogy az ember elhiszi: ez a legszebb. El­hiszi, még talán akkorf is. ha a saiát mesterséaét tar­totta a legszebbnek. S talán ioaz is: van szebb d^log annál, mint életre kelteni a ho7t anyagot? Csodalatos dolog ez, — az ember és a tűz közös munkáin... M égis, milyen emberek a martinászok? Milyen ösz- szehasonlítást tehetnék? Láttam már durva la­katost, fölényes hivatalnokot, beképzelt szerelőt, felelőtlen gépkocsivezetőt és órást, aki finom műsze­rekkel, szerszámokkal dolgozik és kevés finomságot, szeretetet mutatott az idegen iránt. A martinászok kér­geskezű emberek és mégis — fínomlelkű emberek. Én még nem láttam durva martinászt. Amikor kezet nyúj­tanak, mosolyognak... Alig ismered meg, máris meg­mutatja egész szívét... önmagáról sohasem beszél. Szavában őszinteség, öntudat. Egyszerűen nemes em­berek, s talán őket is az anyag, a tűz, a kemény munka formálta ilyenekké... Lehet. És ha kell, szókimon­dónk, bátrak, gyorsak és tüze sakar atúak ... Diósgyőrben azt mondják, hogy a martinacélmű­ben van az egyik legjobb kollektíva. Ez is így igaz. A kommunisták itt valóban példát mutatnak. A többiek bátran követik őket. Már nem egy brigád küzd a szo­cialista címért. Legutóbb a VI. kemence kis kollektí­vája határozta el: szocialista emberként élnek, dol­goznak, tanulnak, ütemes törekvés ez és nem is könnyű a nehéz műszak után. De martinászok ők és amit el­határoznak, valóra váltják. Ilyen emberek és így dolgoznak a martinászok. Én is csodálom őket. SZEGEDI LÁSZLÓ A munkásosztály helyzetének megjavításáért; További kétmillió az ózdi munkások kuitűrális és szociális igényelne!? kielégítésére Az Ózdi Kohászati Üzemek veze­tősége a'dolgozók szociális és kultu­rális helyzetének további javítására az idén már több mint két millió forintot fordított. Különösen jelen­tős, hogy ebből az összegből az üdü­lők fenntartására és üdültetésre mintegy egymillió forintot használtak fel. Ebből elvégezték a kohászat hajdúszoboszlói üdülője és a szilvás- váradi gyermeküdülő korszerűsítését. Ezzel lehetővé vált, hogy a tavalyi­nál több mint 10 százalékkal tudták emelni az üdültetésben részvevők számát. Az ózdiak kedvenc tartózkodási helyét, a Béke-kertet is az Ózdi Ko­hászati Üzemek tartja fenn. A Bé­ke-kertben a gyerekek részére több mint 50 különböző játéklcal felszereli vidám parkot, valamint állatkertet létesítettek. Az idén a Béke-kert fenntartására csaknem 350 ezer fo­rintot fordítottak. Az év hátralevő részében még kö­rülbelül 2 millió forintot fordítanak hasonló célokra. Nagyobbrészt vidékről beiáró K ISZ~tiatalok építik a korszerű 800 térobel yes misko ci munkásszál lódat 9 Miskolcon, a selyemréti ú-j város­részben több mint 2500 négyzetmé­ternyi területen korszerű. 800 férő­helyes munkásszállodát építenek maguknak a Borsod megyei Építő­ipari Vállalat dolgozói. A .,Z” alakú. — három egymásba kapcsolódó épü­letből álló — szállóban hideg-meleg- víz-szolgáltatás, központi fűtés, biz­tosítja az építők kényelmét. A há­romemeletes épületekben könyvtárat, olvasótermeket, já­tékszobákat, társalgót és fürdőket létesítenek. A munkás- szálló mellett külön épületben he­lyezik el a minden igényt kielégítő éttermet. A korszerű munkásszálloda fel­építését a KISZ-fiatalok vállalták. Jelenleg Piskóti Dezső 75 tagú KISZ komplex-brigádja. Zöldi János- kubi­kos és Szabó János ács munkacsapa­ta. valamint négy szakoktató vezeté­sével 50 elsőéves kőművesipari ta­nuló dolgozik az építkezésen. A fiatal építők 80 százaléka a távoli vidékeken lakik, s így szívügyüknek tekintik, hogy új otthonuk kiváló minőségben, mielőbb felépüljön. A KISZ-építkezés tagjai a munkásszál­ló falazási munkáit ez év július 9- én kezdték meg. A pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy az épületek pincefeletti födémét augusz­tus 31-re elkészítik. A fiatalok ver­senyét segítették a műszaki dolgo­zók is. A miskolci építkezésen itt al­kalmazták első ízben a Mályiban gyártott hang- és hőszigetelő maga­sított téglát, amelynek használata meggyorsítja az építkezés ütemét. A fiatalok * 40 nap alatt 580 ezer tégla felhasználásával 1410 köbméter falat építettek, s a kongresszusi vállalá­sukat már augusztus 25-re teljesí­tették. Jelenleg az alagsori felmenő falakat rakják, s a Szinva patak mellett lévő épületen csütörtök reg­gel megkezdték az alagsor fölötti födém betonozását. A KISZ-építkezés tagjai most újabb felajánlást tettek.. Megfogad­ták, hogy a pártkongresszusi ver­senyben az év végéig a Szinva patak melletti épületszárnyat tető alá hoz­zák. Be'e fz3dött a helvs?íneíés a í osifrabló ügy ben Tegnap délelőtt fejezte be a rendőrség a helyszíni vizsgálatot a miskolci posta­rabló ügyében. Makkai János, a 22 éves tettes a helyszínen játszotta le a rablás történetét, amelyről lapunk hasábjain már beszámoltunk. A helyszíni vizsgálaton megállapítást nyert, hogy a „szépfiú” postarabló jó előre k'fundálta, miként fogja kifosztani a postát. A helyszínelés alkalmával a rendőrség lejátszatta vele a rablás min­den mozzanatát, amiből kitűnt, hogy milyen agyafúrt módon, körültekintően, ravasz óvatossággal tervezte el és haj­totta végre a betörést. A vádemeléshez szükséges hiteles ada­tok immáron együtt vannak, a szakértői vizsgálatok is befejeződtek, s végéhez közeledik a tanúkihallgatás is. A mis­kolci postarabló ügyét tehát a megyei rendőrkapitányság rövidesen átadja az ügyészségnek. A nem mindennapi rablás históriájára a későbbiek során még visszatérünk. R avenna, az Adriai-tenger part­ján húzódó Romagna tarto­mány székhelye s egyben legnagyobb városa. Ősrégi település. Az időszá­mítás előtt és után a környék egyik legerősebb, az ellenség számára szinte bevehetetlen helynek számí­tott. Hatalmas várfalai. — amelyek még ma is jól láthatók — biztos me­nedéket nyújtottak. A város alapító­jaként Teodoricot, Ostogot hercegét emlegetik, s ugyancsak az ő nevéhez fűződik, hogy Ravennában megte­remtette az akkor még új bizánci művészetet. Ravenna és Pádua szépségeiről és nevezetességeiről pola egy darabból, méghozzá már­ványtömbből van kifaragva. (Oszto- got építészeti stílus.) Érdekes meg­említeni még, hogy a hatalmas már­ványtömböt, mint egy hordót, kéz­Garibaldi tanyája. Ravennát, mint a művészetek ar­chívumát tartják nyilván. E város a bizánci művészetek bölcsője, itt ta­lálhatók az e stílusban épült mű- émlékek legszebbjei. Egyébként a városnak külön egyénisége van. amely a múlt közös nagy dicsőségé­ből született. A város legrégibb műemléke a Mausoleo di Teodorico, ahol Raven­na alapítója, Teodorico herceg ham­vait helyezték el. Érdekessége a sír­boltnak, hogy 525-ben kezdték el építeni (Teodorico még élt) s a ku­zel görgetve, Jugoszláviából hozták Ravennába. Temérdek a városban a templom. Valamennyi a román-bizánci stílus keveréke, az úgynevezett ravennai bizánci építkezés remekei. A temp­lomra jellemző, hogy a hajótól a to­rony külön épült, s kúpalakú. A templomok értékét növelik a belse­jükben lévő freskók és mozaikok. A Santa Vitala templomban például a világ legértékesebb mozaikjai te­kinthetők meg. Szebbnél-szebb mo­zaikokban gyönyörködhet az idegen a Szent Ágnes kolostorban. Igen ér­tékes műemlék Szt. János evangélis­ta temploma, amely a XIV. század­ból való; különösen kiemelkedő al­kotás a kapuja. A szépművészetek akadémiájában, amelyet szinte a freskók házának nevezhetünk, szíve­sen időzik az idegen. Itt látható a szeretet képe, amely szinte világhí­rű alkotás. A Nemzeti Múzeumban, — amely Ravenna egyik legrégibb műemléke, az I. században épült — megtekinthetők a rá** rónáén, medailonokon s az egykori vadász- fegyvereken kívül az igen értékes és impozáns márvány, -bronz és ke­rámia szobrok. Jelentősek a múze­umban az Olaszországról és magáról a városról felfektetett régi okmá­nyok, megemlékezések. Igen sok idegen keresi fel a vá­rosban található D»nte Al1í''í,':°ri sírját (itt halt meg, de hamvait ké­sőbb Firenzébe vitték). Ravenna azonban Dante-t magáénak vallja, s igen nagy a városban a Dante-kul- tusz. Minden év szeptember 7-én egész Olaszországból mécsest külde­nek a sírjára. Nagy tisztelettel adóz­nak Garibaldi emlékének a raven- naiak. Teret, utcát is neveztek el a nagy szabadságharcosról. A város •sálén pedig még ma is látható Ga­ribaldi egykori tanyája, amelynek a falán ma emléktáblák, s a vezér di­csőségét hirdető feliratok láthatók. Ravenna jelene is komoly helyet foglal el Olaszországban. Lakóinak zöme városi, iparból él. Nagymeny- nyiségű metángázt állítanak itt elő, s nehézipara is eléggé jelentős. A környéke pedig gazdag termőföldek­kel rendelkezik, s így virágzó mező- gazdasággal büszkélkedhet. JOadua, Ravennához hasonlóa?-). x ősrégi település. A századok folyamán igen sok uralkodója volt, s így mind építészetében, mind mű­vészetében nem képez olyan egysé­get, mint például Velence. Firenze stb. A város a XIII. században élte fénykorát, s az ebben az időben épült nevezetességei a legértékesebbek ma is. A XIV. és XV-ik században már mint híres egyetemvárost ismerik. Egyetemei a későbbi századokban is híresek maradtak. Igen sok külföldi is szerzett itt diplomát. Az utóbbi évtizedekben az orvosegyeteme a leghíresebb. márványból van kiképezve. Temér­dek a reneszánsz-korabeli szobor és oltár. A templomban elhelyezett Szent Antal sírjának a nép csodá­latos gyógyerőttulajdonít, s így ren­geteg hívő és zarándok keresi fel. Igen meglepődtünk, amikor a templomba akartunk bemenni. A kapuban tartózkodó őr a rövidnad- rágos és zakó nélküli férfiakat és meztelen karú. dekoltált ruhájú nő­ket nem engedte be. Nagyon szép benyomást kelt az emberben a város központjában lé­vő hatalmas tér, amelyen barokk és reneszánsz szobrok sokasága foglal helyet. A teret, amely olyan, mint egy csodálatos virágágy, négy gyö­nyörű ívelésű hídon lehet megköze­A páduai Szent Antal bazilika. A város igen szép fekvésű, tiszta, rendezett település. Legszebb, leg­értékesebb nevezetessége a Szt. Antal templom. A szent halála után, 1232- ben kezdték el építeni bizánc-román- gót és arab stílusban. A bazilika hossza 130, szélessége 36 és magas­sága 43 méter. A templom belseje líteni, ugyanis mesterséges patak veszi körül. Érdekesek Pádua utcái, ahol sok az árkádosított utca. pádua amellett, hogy igen híres templomairól, egyetemeiről, je­lentős ipaeri központ is. Autó- és fényképezőgép-gyára ismert. (Folytatjuk.) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom