Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-25 / 198. szám

2 cszakmagyarorszAg Kedd, 1959. augusztus 25. Nyitás után — kezdés előtt A színházi műsorterv margójára • Öszeleji tudósítás a NapymlskoSci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegységéből Lt T/Z7FO YZC leg a kommunisták tesznek Is érte. Umbero Barulli elvtárs, a párt tit­kára elmondotta, hogy a párt soha nem tapasztalt aktivitással dolgozik. Komoly felvilágosító, nevelő munkát végeznek a közelgő választások si­kere érdekében. Igen jó a kommunis­ta párt kapcsolata a szocialista párttal. Úgy döntöttek, bármelyikük győz — külön listán «indulnak — a győzelem mindkét párt győzelmét fogja jelenteni, s akkor újra szoci­alista-kommunista kormányt alakí­tanak, s tovább követik azt a helyes utat, amelyet 1957 októberében meg kellett szakítaniuk. A kommunista párt úgy értékeli a választások elő­készítési munkáit — mondotta a párttitkár elvtárs —, hogy a válaszr tási mérleg az ő oldalukra billen. I I mbero' Barulli elvtárs, a San­^ Marinói Kommunista Párt tit­kára, aki 1957 őszén Moszkvában megtartott kommunista pártok érte­kezletén hosszasan beszélgetett Ká­dár János elvtárssal, mély tisztelet­tel, a barátság hangján szólt a Szov­jetunióról, a nagy Kínáról, a népi demokratikus országokról. Elmondot­ta. hogy a San Marino-i kommunis­ták szívből örülnek a béketábor si­kerének, s az a tudat, hogy ezek az országok egyenesen haladnak a szo­cializmus felé, nekik is erőt, bátor­ságot ad munkájukhoz. Kérte, tol­mácsolják a San Marinó-i kommu­nisták és az egész San Marino népé­nek testvéri üdvözletét a magyar dolgozóknak, azt, hogy a mi sifi&re- inknek ők szívből örülnek. • San Marinónak tehát nemcsak múlt­ja, de harcos jelene is van, s a jelen harcát a kommunisták irányítják, akik izig-vérig olyan emberek, akik a kapitalizmus szívében is hirdetik a haladás tanát, azt, hogy: „nem lesz a tőke úr mirajtunk”. A kicsiny or­szág népében, kommunistái báni rövid ott tartózkodásunk ideje alatt olyan embereket ismertünk meg, akik for­rón szeretik szabadságukat, s készek küzdeni is érte. (Folytatjuk.) második világháború után. uralkodó szocialista-kommunista kormányban 14 kommunista vett részt, akik fá­radságot nem ismerve dolgoztak a világ legkisebb országának felvirá­goztatásáért. Az olasz nagytőkések, mágnások azonban nem jó szemmel nézték a kicsi ország kommunista intézkedé­seit: a nép javát, boldogulását jelen­tő intézkedéseket. A kapitalizmus közepén nem volt kívánatos egy ilyen kommunista kormány, ország. S így 1957 októberében egy fegyve­res puccsot szerveztek, a kormány kommunista tagjait, akik nem voltak hajlandók behódolni az olasz impe­rialistáknak — börtönbe vetették őket. A 14 kommunista elvtársat összesen 150 évre. ítélték. A szocialis­ta-kommunista kormányt, mint ahogy Mario Nanni elvtárs elmondotta, eki e kormányban háromszor volt kormányzó, s részt vett az SZKP XXI. kongresszusán — egy polgári­reakciós kormány követte. E kor­mány első intézkedése az volt, hogy az előbbi kormány helyes, a dolgo­zók érdekében történő intézkedéseit megszüntette, s a kis ország szabad­ságát alapjaiban megnyirbálta, eltö­rölte az ingyenes oktatást. A reakci­ós kormány hű kiszolgálója lett az olasz imperialistáknak, mágnások­nak. San Marino népe nem szereti a je­lenlegi kormányt, s visszavárja a ré­git. A kommunista párt vezetésével azért megy a harc, hogy az ez évi szeptember 13-i választásokon meg­buktassa a jelenlegi kormányt s új­ra szocialista-kommunista érzelmű kormány vegye át a vezetést. Hogy a köztársaság lakóinak eme óhaja va­lóra váljon, maga a lakosság, de fő­be, amelyeknek alkalmazása jelentős jogokkal ruházták fel a köztársaság polgárait. Igen nagy eredménynek számított a kötelező, ingyenes okta­tás bevezetése. A San Marinó-i gye­rekek a szülők anyagi helyzetétől függetlenül tanulhattak, megismer­hették gyönyörű országuk történel­mét, elsajátíthatták az általános mű­veltséget. Egy sor esti iskolát szer­veztek, ahol az idősebbek tanultak. Jelentős volt az agrárreform végre­hajtása, a hegyes vidéken is jó ter­méshozamot biztosító gabonafajtát s egyéb más növényeket kísérletez­tek ki. Biztosították a köztársaságban a régi hagyományokat, figyelembe vé­ve a többszáz éve kidolgozott és al­kalmazott teljes demokráciát, amely­nek alapján biztosítva volt a dolgo­zók legfelsőbb szintű vezetése. Az úgynevezett tanácsot, amelyben 60 férfi foglal helyet, négyévenként tit­kos választás útján nevezik ki. A tanács pedig a 60 férfiből hathóna­ponként két kormányfőt választ, akik jogosultak a legfelsőbb vezetés­re. Ugyancsak a tanács saját sorai­ból választja meg a minisztereket — szám szerint —, ötöt. A kicsi köztársaság vezetői, a ^ szabadság, fügetlenség hű őr­zői egyik igen fontos feladatuknak tekintették a Szovjetunióval és a né­pi demokratikus országokkal a baráti kapcsolat megteremtését. Elsőnek éppen a Magyar Népköztársasággal léptek diplomáciai kapcsolatba. S, hogy San Marínéban a kormány 1945 után ilyen szép eredményekkel büszkélkedhetett, elsősorban a helyi kommunista pártnak volt köszönhe­tő. Umbero Barulli elvtárs, a kom­munista párt titkára elmondotta; a „San Marino népének üdvözlete“ | Qan Marinónak, a világ legki- ' ^ sebb országának azonban nem­csak a múltja, hanem a jelene is ! csodálatos. A kis köztársaság lakói ahogy ma is őrzik függetlenségüket, .irányítják életüket Olaszország szí- . vében, a kapitalizmus kellős köze- . pén, szinte emberfélettinek tűnik ... .Az országuk iránti mély szeretetük, , a^ szabadság utáni forró Vágyuk hal­latlanul nagy erőt ad nekik. Csak az (hiszi el, aki beszélt velük, meggyő­ződött lelkesedésükről, küzdeni aka­rásukról. , A második világháború vége jelen­tős mérföldkő volt a köztársaság éle­dében. Egy szocialista-kommunista érzelmű kormány vette kezébe a ha- ,talmát, s a kicsi ország elindult a felemelkedés útján. Olyan célkitűzé­sekért indultak harcba, amelyekkel az ország lakói egyetértettek, s így "szinte egy emberként támogatták azt. Első és legfontosabb tennivalója volt a kormánynak a munkanélküliség felszámolása. Sikerült elérniük, hogy ,a köztársaságból miután biztosí­tották az embereknek a munkalehe­tőséget — megszűnt a kivándorlás, ,amely az utóbbi évtizedek alatt egy- íre fokozódott. Igyekeztek a kicsi or- iszág lakóinak megfelelő; emberhez (iméltó életet biztosítani. Gyors ütem­ében láttak a különböző építkezések- , hez, rendbehozták mind a köztársa­ság, mind a főváros útjait, nagyje­lentőségű villamossági programot oldottak meg. Jelentős költséggel enyhítettek az egyik legna^obb problémán, az óriási vízhiányon. Uj kutakat fúrtak, amelyek milliókba kerültek. Biztosították — most már nemcsak szavakban — a törvény előtti egyenjogúságot, s egy sor tel­jesen új paragrafust léptettek élet­A Miskolci Nemzeti Színházban augusztus 4-én megtartották az ün­nepi megnyitót, de az új évad való­ságos kezdete — jóllehet a vidéki vendégszerepléseket, táj előadásokat az elmúlt évad darabjaival már meg­kezdték — még csak mintegy négy hét múlva érkezik el. Az előkészüle­tek már folynak, dolgoznak a dísz­lettervezők, műszakiak, sőt az első két darabnak már a próbáit is meg­kezdték. A városi tanács végrehajtó­bizottságának ülése — mint arról az Északmagyarország hírt ' adott^ — megtárgyalta és kisebb módosítással elfogadta a színház 1959—60-as évi műsortervét. A most induló évad jelentős évfordulókban is bővelke­dik. Erre az időszakra esik városunk felszabadulásának 15. évfordulója, hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulója, a színházak államosításának 10. évfordulója és ebbe az időszakba esik a 102 éves miskolci színház újjá­varázsolt épületének átadása is. Nagy figyelmet érdemel ez az évad, már- csak ezek miatt a jelentős^ esemé­nyek miatt is, de mindenképpen a fokozott érdeklődés középpontjába kerül, hiszen egy újjászületett szín­házépületben, jelentős százalékában felfrissített társulat kezdi meg a ^mű­ködését és igyekszik a színjátszás sajátos művészeti eszközeivel valóra váltani azokat a feladatokat, ame­lyek a szocialista színházra kultúr- forradalmunk jelenlegi szakaszában várnak. A színház vezetősége által össze­állított és a tanács végrehajtóbizott­sága által jóváhagyott műsorterv —- a párt és a kormány kultúrpolitikai célkitűzéseinek szemelőtt tartásával döntő többségében- a következő két szempont szerint épült föl: olyan darabokat kíván elsősorban bemu­tatni a színház — ír ja a műsorterv be­vezetője — amelyek a hősi helyt­állást, hősi magatartást mutatják be, egészen a forradalmi helytállásig. Másodsorban olyan darabok- kerül­nek bemutatásra, amelyek a kispol­gári mentalitás, érzelem-világ, gon­dolkodásmód megnyilvánulásai elleni harcot szolgálják. Nézzük meg, mi­lyen darabokat kíván a színház be- mutani és azok miként szolgálják a fentebb említett célkitűzéseket. Tizennyolc bemutató lesz az évadban. Mivel a színház­építés csak december 3-ra teszi le­hetővé a játszást, az idényt kényte­lenek ismét a Diósgyőrvasgyári Mű­velődési Hában kezdeni. Itt egy be­mutató lesz: Kálmán Imre Cirkusz­hercegnő című nagyoperettjét mutat­ják be. Az új színházépületben de- .cember 3-tól indulnak meg az elő­adások. Az első bemutató Darvas Jó­zsef Kormos ég című drámája lesz, amelyet az elmúlt évadban nagy si­kerrel játszott és ez évben is« játszani1 fog a budapesti Nemzeti Színház. A dráma után Hajdú Júlia, ismert ze­neszerzőnk Füredi komédiások című nagyoperettjének ősbemutatóját ter­vezik. A nagyoperett a magyar színé­szet hőskorába viszi majd vissza a nézőt Az operettet egy vérbő sza­tíra követi: Sardou Uncle Sam című műve, amely a kapitalista erkölcs éles leleplezése. Ezt újra operettbe­mutató követi. Még nincs pontos döntés, hogy bemutatásra kerül-e Kawan Botrány Londonban című, modem muzsikájú operettje, amely Mark Twain Egymillió fontos bank­jegy című ismert és filmen is nagy sikert aratott szatirikus kisregényét dolgozza föl a modern jazz-operett eszközeivel. Amennyiben ennek a bemutatónak akadálya lenne, úgy helyette. Jacoby közismert operettjét, a Sybillt mutatják be. Április 3-ra, felszabadulásunk 15. évfordulójára Trenyov A Néva partján című mo­numentális drámájának ősbemutató­jával készül a színház, májezt Kozma József, a magyar származású, békeharcos francia zeneszerző ismert sanzonjaiból összeállított Vörös posztó című zenés vígjáték követi s végül Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének bemutatásával zárják a nagyszínház épületében a szezont. A Kamaraszínházban tíz darab bemutatását tervezik. Az első Arthur Miller amerikai író Pillantás a híd­ról című megrázó erejű drámája Utána Heltai Jenőnek a polgári er­kölcs erkölcstelenségét leleplezd darabja, A Tündérlaki lányok^ kerül a közönség elé. November első nap­jaiban, a pártkongresszus tisztele­tére új magyar darabot mutatnak be, előreláthatóan Szinetár György­nek a Tanácsköztársaságról szólí Első tavasz című művét. Ezt a be­mutatót egy magyar zenés vígjától követné: Szűcs György és Bágyj András Az asszony többet keres című műve. Január elején kerülni sor Afinogenov Kisunokám cími tedveS'. hangulatos víg játékának be mutatására, majd január végén H. Rolf A denevér repülőraj cíinű — a közelmúltban vetített, hasonló című filmből is jól ismert — * antiimperia- lista drámája kerül a közönség elé. G. B. Shaw Hősök című műve kö­veti ezt a bemutatót, majd Móricz Zsigmond Betyár című színműve, Dobricsanyin jugoszláv író Társbér­lők című víg játéka és Breal francia író ..Tíz „kiló ...arany., „című szatirikus bohóz'ata kerül a terv szerint bemu­tatásra. • A műsorterv ismeretének birtoká­ban nézzük meg, hogy a tervezett- darabok közül hány és hogyan szol­gálja a bevezetőben említett célki­tűzéseket. Az első kategóriába, a hősi helytállást bemutató darabok közé hármat sorolhatunk. A Kormos ég, A Néva partján és az Első tavasz, i tartoznak feltétlen ebbe a kategó­riába. Ezeken kívül esetleg még két- három darabot számolhatunk nagy jóakarattal az ilyen jellegű művek­hez. A kispolgári mentalitás elleni harcot szolgáló darabok kategóriá­jába hét darabot feltétlen odasoról- hatunk, a többi — általában — nem fér be az ilyen kategórizálásba. Ha statisztikát próbálunk fölállítani a tervezett darabokról, érdekes adato­kat látunk. A szerzők ! nemzetisége I s^rintkmegosztásban: magyar vagy magyar származású szerzőtől kilenc (a SybílL ' bemutatása ' esetén tíz), ámefikai ézérzőt’ől ’ ícéfto, franciától kettő, szovjet szerzőtől kettő, angol- : tói egy, némettől egy, jugoszlávtól egy kerül benjútatásra. Műfaji meg­oszlásban: nagyoperett három, dráma Öt, vígjáték, 'Szatíra,, bohózat — ze- rféyel vagy’ anélkül. nyolc, színmű ; kettő kéTO á közönség elé. Nagyon elgondöíköztató, ha azt a statisztikát j nézzük még, amely a hemutatandó I darabok íörténési idéját taglalja: ma játszódó magyar darab kettő, rég­múltban játszódó magyar darab öt, i szocialista,s’’'á&tfbáp-friáü .játszódó : dáhab égy, régmúltba# .jpttr játszódó ; égy., h^Úgáton ma játszódó négy* , nyugaton a múltban, játszódó báróm, : Jugoszláviában ma játszódó egy, tér­től és időtől független darab kettő. Dicséretes, hogy a tervben nagy száminál szerepelnek ősbemutatók. A statisztikai adatok tükrében — különösképpen a leg­utolsóként: említett taglalást vflzern^ lélve — szembetűnő a mai magyar életet és a népi demokratikus álla­mok életét ábrázoló darabok kevés száma, illetve hiánya. Feltétlenül javítani kell a. műsorterven — mint. arra a városi tanács végrehajtó­bizottsága is határozatot hozott — olyan formában, hogy a testvéri ál­lamok mai drámairodalma is meg­felelő képviseletet kapjon, — ha másként nem megy, valamely ke­vésbé értékes, más darab rovására. Ugyancsak hiányzik a műsortervből valamely klasszikus darab bemuta­tása. A Miskolci Nemzeti Színház, az ország második városának a színháza nem lehet meg örökértékű klassziku­sok bemutatása nélkül sem. Erősen csökkenőben van az operet­tek száma. Az operettek helyét mind­jobban elfoglalják a már tartalma­sabb zenés vígjátékok és a drámák. Ez a tény is azt bizonygatja, hogy a színház műsortervében jelentős fej­lődés mutatkozik az előző évekhez képest. Mint arról a színház illetékes vezetői tájékoztattak, tervbevették — a műsorterven felül — balett előadások tartását is, amelyeken eleinte a balettegyüttes korábbi sike­res produkcióit újítanák fel és mu­tatnák be felfrissítve a balettművé­szetet kedvelő közönségnek. Ugyan­csak tervbe vették, hogy már a most induló évadban, tehát még az opera- társulat újraszervezése előtt, meg­szervezik és megtartják az opera­keresztmetszet bemutatókat, esetleg a helyi filharmonikus zenekar közre­működésével. Az új színi évadban Miskolcon új és régi színészek indul­nak együtt közös célok megvalósí­tásáéit. Az elmúlt évadnak megvol­tak az eredményei, de voltak hiá­nyosságai is. Sokat kell még tennie a színháznak, hogy méltó legyen az ország második városához és a gyö­nyörű, modern, új színházépületet megfelelő művészi tartalommal töltse ki. Űj, szocialista közösségnek kell kialakulnia a színházban. Sok szí­nésznek változtatnia kell magatartá­sán, de meg kell javítani a színház­vezetés módszereit is. Hatékonyab­ban kell, hogy a színházvezetés tá­maszkodjon a jövőben, a pártszer­vezetre, a szakszervezeti bizott­ságra és a KISZ-re és nagyobb súlyt kell fektetnie a színészek eszmei és művészi továbbképzésére. Űj légkör kell, hogy szülessen a színházban az elkövetkező évadban. Olyan társula­tói kell teremteni, amelynek minden tagja művészileg, politikailag, erköl­csileg alkalmasnak bizonyul arra, hogy a Magyar Népköztársaságban a megtisztelő művész címet viselje. A rövidesen elkészülő új színház- épület, a társulat felfrissítése, a mű­sortervben szereplő művek döntő ■többsége lehetőséget ad arra, hogy a Miskolci Nemzeti Színház egésze és minden tagja bizonyságot tegyen arról, hogy az előző bekezdésben vá­zolt feladatoknak megfelel. A közön­ség bizalommal tekint az új színházi évad elé. A színház tagjain múlik, hogy meg is feleljenek ennek a vá­rakozásnak. És akkor kettőjük — közönség és színház — jó együttese megteremtheti Miskolcon a jó szín­házi életet. Benedek Miklós — A szél megfújta a tarlót — mondja a parasztember. — köze­leg az ősz: már itt a dohánytörés, s nemsokára jön a répaszedés, krump­liásás ideje! S bár kissé sajnálkozva tekintünk a búcsúzni készülő nyár után, szí­vünkben új reménységgel tekintünk az ősz elé: 1959 ősze elé, amely min­den bizonnyal még gazdagabb lesz, mint a tavalyi volt. A Nagy miskolci Állami Gazdaságban nem mondhat­nánk, hogy a ..tarlót itt is menfúita a szér, — de csak azért nem, meri már régen felszántották és be is ve­tették nagy részét másodnövénnyel. A kukorica levele nem sárgul még. de elárulják a tömött, nagy csövek, hogy rekordtermést takaríthatnak be nemsokára. A kertészetben a nótás- ajkú, tarkaszoknyás lányok sem akarják tudomásul venni, hogy augusztus utolsó napjait írjuk: len­ge szoknyácskákban. vagy fürdotri- kőra vetkőzve locsolják a palántákat, gyűjtik nagy halomba a szép cecei paprikát, de bent a tiszta, hűvös iro­dában, az üzemegység központjában elárulják a számokkal teleírt papír­lapok, hogy őszi számvetésre készül a mind híresebbé váló gazdaság. Rekordtermés a kalászosokból Már aratás idején látható volt, hogy különösen jól sikerült ez esz­tendőben a búza. — Tizenöt mázsától biztos több lesz — mondta nevetve Reich Lajos elvtárs —, de, hogy mennyivel, arra nézve úgy nyilatkozott, hogy jöj­jünk el ismét ősz elején. — Eljöttünk, Reich elvtárs! Meg- tudhatnank-e végre azokat a számo­kat? — Nagyon szívesen! Amit most mondok, az már biztos, azért fele­lősséget vállalok! így tudtuk meg, hogy búzából 19.5, ősziárpából 21,9, tavaszárpából 20, rozsból 18,5 mázsás termésátlagot értek el katasztrális holdankint, de volt egy olyan negyed.százholdas búzatáblájuk, amely a 22 mázsát megadta! De nem marad el a kertészet sem! Minthogy ez az üzemegység legkö­zelebb esik a városhoz, nagyszerű földdel, jó természeti adottságokkal rendelkezik —, munkájának egyik fő célja Miskolc friss és olcsó zöld­ségáruval való ellátása. Nos, hogyan tettek ők eleget ennek a feladatnak? — Káposztából eddig 20 vagont küldtünk, még mintegy 70 vagon várható — mondja Reich elv társ paprikából is elküldtünk már 11 va­gont és újabb 22 vagonra számíthat a város. A pénzügyi tervet, a zöld- ségszállitást illetően 75 százalékra teljesítettük eddig. Gondoskodás a dolgozókról Az állami gazdaság több száz dol­gozója közt sok időszaki munkást is alkalmaznak, akik távol ott­honuktól — a gazdaság munkásszál­lásain laknak, kényelmes, ízlésesen berendezett, tiszta szobákban. A fe­hérre meszelt falakon képek, papír­virágok, s bár nincs még folyóvizes fürdőszoba —, de h~t: nem is lehet minden egyszerre —, minden szo­bában ott áll a sarokban a mosdó­tál, rajta tiszta törülköző, s a ka­tonásan megvetett ágyakon a hófe­hér lepedő. — S a szórakozás, művelődési le­hetőség? Reich elvtárs elmondja, hogy erre is gondoltak. Vannak családos em­berek is a gazdaság munkásszállá­sain, akiknek sajnos, — hely­hiány miatt — nem tudtak egye­lőre különszobát biztosítani, így megengedte, hogy a férjek este ki­lencig a női munkásszálláson beszél­gethessenek feleségeikkel, de most még jobb ötletet valósítottak meg. Aznap, amikor ott jártunk, avat­ták a klubszobát, amelyben rádiót hallgathatnak, újságokat, folyóirato­kat olvashatnak, szórakozhatnak, ta­nulhatnak a dolgozók. JobDsn vigyázzanak a közvagyonra! A gazdaság megtett mindent, ami a lehetőségekhez mérten jelenleg megtehető: lehetne talán elfogult­sággal mondani, hogy miért nincs még fürdőszoba, miért kövesek és miért nem padlósak a szobák, jotö lenne, ha minden család külön he­lyiséget kapna — persze, hogy joob lenne! S fő törekvés, hogy így le­gyen. Amit eddig csináltak, tovább fejlesztik, s jövőre újabb terveket valósítanak meg. De ehhez az is szükséges, hogy az itt dolgozók be­csüljék meg mindazt, ami értük tör­ténik, gondozzák és ne rongálják a rájuk bízott vagyont. Bizony, a tisz­ta munkásszállásból kiérve, szomo­rú volt nézni a nagy kultúrterem­ben összetört asztallapokat, az ebéd­lőben a szándékosan összeszabdalt drága asztalterítőket... A brigád­vezető, vagy az üzemegység vezető­je nem lehet ott mindenütt: figyel­meztessék egymást is az emberek! Megérdemelt kitüntetés A sajtóban annak idején rövid kommüniké jelent meg: kik kaptak az állami gazdaságok megalakításá­nak 10. éves évfordulója alkalmából kitüntetést? A kitüntetettek között szerepelt Reich Lajos elvtárs neve is. Munkaérdemrend-fokozatot, majd 500 forint pénzjutalmat kapott. Ha annak idején róla írtam volna a tudósítást, akkor is így kezdtem volna: a gazdasággal. Mert hiszen 6 és a gazdaság teljesen eggyéforr- tak. Most szerényen beszél róla, nem is ő említette először, hanem Rusz János elvtárs, a Nagymiskolci Álla­mi Gazdaság igazgatója, de mikor Reich elvtársat faggatom, megcsillan a szeme. — Nagyon boldog voltamamikor a parlament kapuját átléptem és Do­bi elvtárs kezet szorított velem. Megérdemelten kapta a kitünte­tést. Gratulálunk! Onodvári Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom