Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
6 ÉSZAKMAG YAKOKSZAG Vasárnap, 1959. augusztus 2 Törmelék és történelem VAN EGY FADOBOZOM. Több mint tíz év óta ebbe rakosgattam a valami okból eltört vagy szétpűk- kadt cigarettákat. Még egy-két pakli, dohányt is rejteget a doboz. Ott húzódik meg egyik könyvtár- alkalmatossálom felső polcának sarkában. Sokszor néztem már rá mérgesen, ' mert hat-nyolc könyv helyét foglalja el, amikor szerény könyvkincsemet úgysem tudom már elhelyezni s egyrészét ládákban, íróasztalomon tárolom. De mérgem mindig elfolyt, ha arfa gondoltam, miért is gyűjtögettem benne a dohányt, a rokkant cigarettákat. Miért őrzöm oly régen a dobozt, miért tettem bele két „fűzvény” 1945-ös vagy 46-os feketepiaci cigarettapapírost, miért őrzők a doboz felett még egy skatulya cigaretta-hüvelyt, cigarettatöltőt s egy kis sárga skatulya bolgár pipadohányt is. Memento! így neveztem magamban a polc sarkának soha meg nem szűnő szeretettel, olykor mégis dühösen szemlélt dísztejen skatulyáit. Emlékezzünk a háborúkra, a történelem nagy zivataraira! Áz én dobozom ugyanis néha mintha megszólalt volna: — Emlékszel-e, amikor 1917-ben Volhiniában száraz faleveleket pipáztatok ujságpapírosból? ... Emlékszel-e, amikor 1919-ben, 20-ban oly keservesen jutottatok egy kis füstölnivalóhoz? Emlékszel-e, amikor 44-ben, az ostrom alatt, vagy azután, az infláció időszakában sokan majd belegebedtek a niko- tinszomjba, ha nem sikerült ingéi t, vagy más ruhadarabért egy-egy fél kiló szűzdohányt szereznetek’ ... Emlékszel-e általában, mennyi gyötrelemben volt részetek háborús válságok idején a hozzád hasonló nikotinzabálóknak? ... Hej, de jó lett volna olyankor egy ilyen doboz törmelék! Most az anyukom sürgetett. — Hogy tudsz dolgozni ilyen rendetlenségben, ha az íróasztalod örökké tele könyvekkel, újsággal, lim-lommal? IGAZA VOLT. Eszembejutott, hogy a folyóirat és könyv tömkelegnek legalább egyrészét elhelyezhetném a könyvespolcon, ha a memento dobozt és tartozékait felszámolom. Hat-nyolc könyv lekerülne az íróasztalról, az ujságtömeget pedig szelektálom, vagy egy tömegben kiselejtezem. Elvégre az újság csak addig újság, amíg a követkelő példánya meg nem jelenik. Elő a bagós dobozzal és a többivel! Hm. Van itt már vagy 150—200 cigaretta-törmelék. Kibontogassam őket egyenkint papíros-jelmezeikből? Ebben a kérdőjelesen elhatározó pillanatomban elémmerült az egész világhelyzet. Kibontom hát egyenkint a cigaretta-törmelékeket, hogy aztán majd kéjjel szívjam a keverék-aromás történelmi dohányt. Anyukom azt kérdi: érdemes fáradság ez? Azt mondom: Kirov elvtárs egyszer azzal intette a szovjet hatalom érdekében való takarékosságra a leningrádi munkást: „Ha tíz kopeket láttok az utcán, felveszitek, de a tíz kopeket érő darab téglát ott hagyjátok?” — Tevékenységem mindenképpen, megéri a fáradságot — érveltem anyukomnak —, hiszen egy cigaretta átlagértéke legalább tíz fillér, tízé pedig már egy forint. MIALATT E MŰVELETET VÉGEZTÉM, mégelevenedett előttem egy tíz-húsz évvel ezelőtt ismert alak. Szöges botjával rettentő ügyességgel szedte a cigaretta-csutkákat a villamos megállóknál, a mozik előtt és általában az olyan helyeken, ahol a rövid várakozás vagy szünet alatt temérdek félig vagy harmadáig sem szívott cigaretta csíkje hevert. — Milyen szenvedélyes dohányos lehet az öreg — véltem, s mindig megkínáltam egy-két ép cigarettával. Egyszer ki is kérdeztem. Kiderült, hogy soha életében nem dohányzott. Ne adj isten, akárhogy biztattam, nem is gyújtott rá. Zsebre rakta a -kapott cigit. — Mennyi betegség lehet az ilyen csutkákban — mondotta. — És gyűjtötte tovább... a betegséget, másoknak... Én azonban jónéhány milliomod* * magammal nem tartozom Csutka bácsi szektájához. Tartozom azokhoz, akik azt szeretnék, ha e világban sohase kerülne sor többé arra, hogy' törmelék dohányunk maradványaira szoruljunk. Mostanában vígan gyújtok az ócska dobozba gyűjtött dohányokból töltött cigarettákra, amelyekben benne foglaltatik a jó forint óta elért minden örömünk és „finánclábas” panaszunk. Bermefog- laltatik minden olyan veszedelem emléke, amely azzal fenyegetett, hogy dohányos szenvedélyünket megint a száraz falevélig kell visz- szaszorítanunk. S valahányszor ilyen cigarettára gyújtok, a történelem, a mindnyájunkat érintő történelem elevenedik meg a füstgo- molyagban. Munkás, Kossuth, ötéves terv, Derű, Harmónia, Partizánka és a többi, és a többi — világos és sötét, szálas és gyökérlábas dohányfajták: örömök és bosz- szúságok, sikerek és melléfogások torlódnak ebben a cigarettafüstben. Amikor az első „História” cigarettát töltöttem a biztosíték-dohányból és nagyot szippantottam belőle, átvillant agyamon: bagógyűjteményem el'is vesztette értelmét, létjogosultságát. A BÉKE HAJNALFÉNYEI DERENGENEK a látóhatáron. Hadd foglalják a törmelékes dobozok helyét könyveim! Azok a fegyvertársaink, akik velünk együtt sorakoznak fel a hárcra, hogy' pipáinkat ne kelljen soha többé száraz falevelekkel megtömködnünk. HAJDÚ BÉLA Nincs többé fekete orrszarvú Az oroszlánt, a párducot, az elefántot is rövidesen kiirtják, ha nem hoznak hathatós intézkedéseket a vadászat ellenőrzésére. A természeti kincsek kifosztása siralmas következményekkel jár mind a természetre, mind pedig az ország gazdaságára nézve. sir mu ß vm 55 Nagyüzem” a népkerti teniszpályákon Harmadik napja folynak Magyar- j Törnek (Borsod) 6:0, 6:0, Ferdinand ország legjobb vidéki teniszverseny- (Veszprém)—Nemesik (Bács) 6:1, 6:2. zőinek küzdelmei a népkerti tenisz-j Női egyes: Biszterszky (Borsodi- pályákon. Az első napokon általában-;Szémánné (Heves) 6:3, 6:2, Szurovaz esélyes versenyzők győztek.. Feltűnő volt, néhány kiemelt versenyzőnek játéka, akik csak nagy küzdelem után jutottak tovább. A pénteki napon a férfi egyesben a legjobb nyolcig, a női egyesben a legjobb négyig jutottak el. Pénteken megkezdték a férfi páros, női páros és a vegyes.páros küzdelmeket is. A férfi egyesben a következő versenyzők kerültek a legjobb nyolc közé: Madai (Győr), Horváth (Vas). Ferdinánd (Veszprém). Kádár, Szitka, Klucs, Bartha J., Szőnyi J. (valamennyi Borsod). A nők mezőnyében a legjobb négy között van: Brossz- mann és Monori (Borsod). Tamási (Baranya), Tárnokné (Győr). A párosok első napi küzdelmeiben meglepetés nem akadt, általában az esélyes párok jutottak tovább. A női egyesben a kiemelt versenyzők „simán” jutottak a következő fordulóba, csak a Tárnokné—Trnovszky mérkőzés hozott küzdelmes játékot és nagy harcot. A verseny eddigi érdekesebb ered - ményei a következők: Férfi egyes: Madai (Győr)—Tóth (Hajdú) 10:8, 6:1, Dröszler (Borsodi- Gulyás (Heves) 6:4, 6:4, Bödecs (Komárom)—Szémán (Heves) 6:1, 6:1, Nemesik (Bács)—Hirt (Baranya) 0:1, 6:2, Szőnyi (Borsod)—Wágner (Heves) 6:1, 3:6, 6:2, Szitka (Borsodi- Kőhalmi (Komárom) 6:3, 6:3, Bariba J. (Borsod)—Bödecs (Komárom) 11:9, 0:6. 6:2, Kádár (Borsod)—Baffi (Hajdú) 6:4. 1:6, 6:2, Madai (GVőr)—Tóth’ (Veszprém) 6:0, 6:4, Horváth (Vas)— Dröszler (Borsod) 6:0, 6:3, Kádár (Borsod)—Molnár (Borsod) 6:3, 6:1. Szitka (Borsod)—Barcza (Veszprém) 6:3, 4:6, 6:0, Szőnyi (Borsod)—Dóczi 6:1. 6:1. Bartha J. (Borsod)—Bartha B. (Borsod) 6:2, 7:5, Klucs (Borsod)— szky (Borsod)—Szabó (Komárom) 6:2, 9:7, Monori (Borsod)—Csikiné (Békés) 6:2, 6:3, Brosszmann (Borsod) - Renkeiné (Szolnok) 6:1, 6:2, Brosszmann (Borsod)—Bájtainé (Baranya) 6:1. j. n. Tárnokné (Győr)—Trnovszky (Békés) 6:2, 5:7, 6:4, Tamássy (.Baranya)—Biszterszky (Borsod) 6:3„ 6:4, Monori (Borsod)—Jillyné (Győr) 6:1, 6:4. A páros küzdelmek "első napján három mérkőzést a készülő, vihar és eső miatt félbe kellett szakítani. Ma az egész bajnokság legérdekesebb mérkőzéseire kerül sor. Ekkor játsszák le valamennyi döntő mérkőzéseket. számban Mai miskolci sportműsor Labdarúgás: DVTK-stadion fél 5: DVTK—Vasas NB I. mérkőzés. Előtte az ifjúsági csapatok játszanak. — Előré-pálya délelőtt 10 óra: Előre —Sátoraljaújhelyi MÁV AC megyei I. osztályú labdarúgó mérkőzés. Tenisz: Reggel 8 órától és délután 3 órától az országos vidéki teniszbajnokságok elődöntőit és döntőit játsszák le a népkerti teniszpályákon. Röplabda: DVTK-stadion melletti röplabdapálya reggel 9 óra: DVTK— Gödöllői Pedagógus férfi röplabda mérkőzés az NB II-be jutásért. Ül iskolagépet kapott a MHS DVTK repülő klubja nekik ahhoz, hogy elsajátítsák a repülés tudományát. Az összegyűlt vendégek előtt Valkó Márton elvtárs, a Lenin Kohászati Művek igazgatója közvetlen szavakkal átadta a gépet a szövetségnek, amelynek nevében Réti Antal, az MHS országos elnökhelyettese vette és adta a DVTK repülő-klubjáruik. Az ünnepi átadáson jelen voltak a Miskolcon tartózkodó lengyel repülősök is. Az ünnepélyes óMdás megtörténte után, az összegyűlt vendégek Jánosi József, a repülőkor motoros-oktatója vezetésével sétarepülést végeztek et város felett. X. L. Június 31-én, pénteken délután, ünnepélyes keretek között átadták az MHS DVTK repülő-klubjának az új „Tréner” típusú csehszlovák iskolagépet. A gép a legnagyobb teljesítményű iskola- és műrepülőgép hazánkban, amely nagy segítségei jelent majd a fiataloknak a motorosrepülés elsajátításában. Az országban ilyen típusú iskolagéppel ez- ideig csak a miskolciak rendelkeznek. A „Tréner”- megvételéhez komoly anyagi támogatást nyújtottak a Lenin Kohászati Művek dolgozói és vezetői, akik már évek óta segítik a repülősöket és megadják a lehetőségei SPORTHÍREK A Miskolci Vasutas Sport Club vezetősége augusztus 5-én, szerdán délután 5 órakor az MVSC klub- helyiségében klubnapot és szurkológyűlést tart. Ezen a klubnapon a ---------------A «-Nigerian Field« című folyóirat nemrég cikket közölt felbecsülhetetlen értékű természeti kincsek elherdálásáról ^ az észak-nigériai orvvadászat méreteiről, ami az állatvilág »nagyjainak« fokozatos kiirtására vezet. Nincs többé fekete orrszarvú, nagyon ritka lett a zsiráf. Az országos vidéki kerékpáros és motorveze- téses bajnokságon, az MMTE fiatal kerékpárod versenyzői eredményesen szerepeltek. Bodnár László megnyerte a 4000 méteres ifjúsági egyéni üldözőversenyt és a motorvezetéses versenyt. A 1000 m állórajtos ijúsági futamban második lett. Bányai Béla az 1000 méteres ifjúsági állórajtos futamban első lett, míg 4000 méteren és a repülőrajtos futamban, valamint a 15 kilométeres. pontbajnokságban a második helyen végzett. Képünkön a két lehetséges fiatal versenyzőt láthatjuk edződik kel, Viszlai Lászlóval. Fotó: Hazafi József labdarúgó csapat edzője tart beszámolót. A klubnapra és szurkoló gyűlésre mindenkit vár az MVSC vezetősége. Vasárnap délután 2 órától este 7 óráig a DVTK-stadion melletti ejtőernyős ugrótoronyból ejtőernyős ugrást tartanak az érdeklődők részére; A Labdarúgó Edzők Testületé augusztus 3-án, hétfőn délután 4 órakor tartja szokásos továbbképző értekezletét. Előadó: Bohus Lajos edző sporttárs. Az edzők megjelenése kötelező. Az előadás helye: Sporthá^. Dayka Gábor utca 9. KÖZLEMÉNY A B. M. Borsod-Abauj-Zemplén megyei Rendőrfökapitánysaga ezúton értesíti mindazokat, akik a megye területén laknak és gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkeznek, hogy a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeleté értelmében 1959. augusztus hó 3-áu megkezdjük a jogosítványok kicserélését. A csere lebonyolítása a motorkerékpár vezetői igazolványok kicserélésével kéz-, dődik. A jogosítványok kicserélésének helye: közlekedésrendészeti osztály. (Miskolc, Rudas L. u. i0. sz.), A csere gyors és zökkenőmentes elvégzése érdekében szükséges, hogy ‘mindazok a gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezők, akik jelenlegi lakcíműket a közlekedésrendészeti osztályon nem jelentették be (megyén belül egyik helységből a másikba, vagy egy helységen belül egyik utcából a másikba átköltöztek), átjelentésüknek a legsürgősebben tegyenek eleget. Akik más gépjárműkért! létből (pld. Heves megye területéről) költöztek a Borsod megyei gépjárómű kerületbe, vezetői igazolványukra vonatkozó irataikat azonnal kérjék át a Borsod megyei közlekedésrendészeti osztályhoz. Az érdekeltek az iratok átkérése végett azonnal jelentkezzenek személyesen a közlekedési osztálvon, (Miskolc, Rudas L. u. 10. sz.). Azok a jogosítvánnyal rendelkezők, akik Borsod megye területén belül változtatták meg állandó lakhelyüket, a2 erre vonatkozó adatokat (név, vezetői igazolvány száma, régi és új pontos lakcím), írásban közöljék a közlekedésrendészeti osztállyal. A gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezőket a csere időpontjára írásban rendeljük be. Az erre vonatkozó értesítéssel egyidejűleg megkapják a jelentkezési lapot, melyet olvashatóan _ nyomtatott betűvel, vagy Írógéppel - kell kitölteni. Az új gépjárművezetői igazolvány kiadásához a berendeltek feltétlenül hozzák magukkal az idézésen a), b), c), d), e) pontokban feltüntetett iratokat, valamint a vizsgabizonyítványt. Az a gépjárművezető, aki bármilyen oknál fogva nem rendelkezik vizsgabizonyítvánnyal, azt pótlólag azonnal szerezze be a KPM. Budapesti Autóközlekedési Tanintézeténél. Azok a gépjárművezetők, akiknek az időszakos orvosi vizsgája 1959. november 1-ig lejár, már most kezdjék meg a rendőrorvosnál (Miskolc. Rudas L. u. 10.) a vezetői jogosítvány megújítását. Borsod megyei Rendőrfökapitányság ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Szerkeszti o szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Grósz Károly Szerkesztőség- Miskolc Tanácsház tér 1 Telefonszámok- Szerkesztők: 16-067 Titkárság: 16-886 Napi krónika - Sport: 14-082 • Pártrovat: Ipar — mezőgazdaság- 16-046 I Kulturális rovat: 36-343 I Levelezési rovat — panaszügyek, í felvilágosítás: 16-078 1 Kiadja az Északma gyarország Lapkiadó I Vállalat. , Felelős kiadó: Bíró Péter. Kiadóhivatal. Széchenyi u. 15—17. > Hirdetésfelvétel: 16-213 iTerjeszti a po?t.->. '•'pota Bor,sod megyei postahivatalban és ké** b esi tő aél. i—-----------------------------------------K észült a Borsod megyei Nyomdába» Felelős vezető: Kárpáti György A legeredményesebb !terekparosok.,j. menyeid kalapjával? Tévedsz. Ki-J szállnak onnan, szájról-szájra jár- nak, s ha nem vigyázol, eredményeid* fölé nőnek. Merészebb bírálóid még* azt is megjegyezték, hogy „a doktorJ úr megérett arra. hogy útilaput kos-J senek a talpára”. Ijedten kaptam feV a fejemet. Körömszakadtáig védtelek. Vétek lenne meneszteni: bírálni, nevelni kell az ilyen embert. Államunk hatalmas áldozatokat hozotV taníttatásáért, meg értékes is. Hogy fejébe szállt a dicsőség? Fiatal, tehetséges, tele van pénzzel, s moáí azt hiszi, ő találta fel a. spanyol-j viaszt.' Bátran, őszintén a fejére kell olvasni a hibáit, hogy okuljon — mondottam. S a válasz lehangolt. Ugyan! Ki merné megkritizálni? Ha megbetegszünk, nála kerekünk enyhülést bajunkra, s mi a biztosíték', arra, hogy vissza nem adja a fcöZ- csönt ? M i a biztosíték... Emlékszel?' L J Amikor még csak távoli lehe-. tőségként ízelgetted az orvossá levés, örömeit, gimnazista hévvel mondo-. gattad: Ez a kor az, mely igazán ér-{ fékké teszi az életet, drágává az( egészséget,_ mert van perspektíva az. ember előtt. Én olyan omos leszek,, amilyent a nép kíván: emberséges ember, akit nem a pénz lelkesít, hanem az, hogy segítsen embertársain. Hadd éljen minden ember, amíg csak lehet, leküzdeni a betegségeket, hogy megnyújtsuk az élet fonalát. Emlékezz vissza régi magadra, s ne feledd soha azt a Shakespeare-i idézetet... Választ se várva maradok barátod: MISKA Egy éltes férfi így fakadt ki: El- urasodott, mióta autója van. s úgy bánik a betegekkel, mint kocsis a lovával. Beszekereznek érte a harmadik faluból, ruganyos ülést is tesznek alá, hogy ne rázod jón az úton, oszt a' világ minden kincséért se ülne fel a szekérre. Autóval megy, a kilométerpénzt bevasalja a betegen. Hát illik ez?! Persze, ha sár van. még a szomszédba se hajlandó autócskázni, akkor meg lovaUkocsit követel, merthogy az autóját nem bolond besározni. A múltkor is mit művelt —, bezzeg emberére akadt, jól megkapta a magáét. Innen nem messze, egy sáros mellékutcában megbetegedett egy nagyobbacska gyerek, nem lehetett ölben elhozni. Az apa felzörgette a doktor urat, könyörgött neki, siessen, mert halálán van a gyereke. A doktor úr fogatot követelt, különben egy tapodtat sem tesz, autóval nem hajthat be abba' a sártengerbe. Az illetőnek nem volt fogata, éjnek évadján pedig kihez forduljon. Kapta magát, beugrott a szomszéd udvarra s néhány perc múlva ott volt a „fogattal”. „Itt a fogatom, doktor úr, üljön bele!” — csapta le a doktor elé a targoncát a dühös ember ... Azt hiszem, ebből ennyi is elég. Nem ismerek rád, Pistám! Vagy úgy gondolod, hogy neked mindent szabad, mert „jókezű” orvos hírében állsz s hibáidat letakarhatod ereiLevél-féle barátomhoz vége-hossza nem volt a kérdezőskö- désnek. — Amint látod, felvitte az isten a dolgom — jegyezted meg, mutogatván a szép festményeket, a bútorokat, a zenegépet s mindazt, amivel dicsekedni lehet, őszintén örültem sikereidnek, s még akkor sem férkőzhetett irigység őszinte örömömhöz, amikor megtudtam, hogy két esztendő alatt összeraktál 60 ezer forintot — autóra. Dühösködtél, hogy megvan a pénz és nincs autó, mert az állam a fülebotját sem mozdítja azért, hogy kellő behozatallal kielégítse az igényeket. Azóta ez á gondod is megoldódott, van autód — és a csoda se tudja, mi bújt beléd... \Iemrégiben megint a faludban 11 jartafn. Kíváncsi voltam, mit taH rólad a falu,. hogyan vélekednek, munkádról az emberek. Jól esett hallani, hogy munkáddal elégedettek. Egy öreg bácsi tömören így fogalmazta meg orvosi hozzáértésedet: „Meggyógyítja, akit meglehet”. Az is a fülembe jutott, hogy híred van már a vidéken, még yi szomszéd körzetből is hozzád szekereznek, hogy visszanyerjék egészségüket. Ennél nagyobb dicséretet aligha kaphat orvos. De amikor az iránt érdeklődtem, hogyan viselkedsz, mint szakadt dunnából a tollak, röpködtek az epésnél- epésebb megjegyzések. Engedd meg, hogy néhányat emlékezetedbe idézzek. TJol is kezdjem, hogy ne üssek nagyobbat a • fejedre, mint amilyent megérdemelsz? Talán ott, hogy barátok voltunk valamikor, ezelőtt nyolc-tíz évvel, fiatalságunk „hőskorában”. Sülve-főve együtt voltunk olyannyira, hogy ha 1 elcsavarogtál a szilenciumról, a kollégiumi fegyelmet szigorúan vevő nevelőtanár az én vasárnapi kimenőmet is megvonta, mondván: „úgyse tudnál mit kezdeni a kimenőddel Pista nélkül”. (Volt érzéke a „humorhoz”, annyi szent.) Még azt is hozzáfűzte okulásképpen, hogy a barátság kötelez, felelősséggel tartozunk egymás tetteiért. S ebben nagy igazsága volt nevelőnknek, mert mit ér az a barátság, mely szemet huny a hibák fölött? Nos, az ilyenfajta barátsági elfogás késztet arra, hogy szóvá tegyem viselt dolgaidat. Emlékszel, amikor baráti alapon megmostad a fejemet valamiért, mottónak Shakespeare ezen idézetét citáltad kritikád fölé: „Gazt tenyésztünk, ha csípős szél nem ér”, s nehogy el- burjánozzon Telkemen a gaz, nyelved csípős szelét zúdítottad rám, azaz alaposan leteremtettél. Elmúltak a szép diákévek, a mi barátságunk is a felejtés homályába merült. Hét éve nem láttalak, s tavalyelőtt összehozott bennünket a véletlen. A tanácsházán időztem, amikor nyílt az ajtó és te léptél be rajta. A tanácselnök bemutatott:' A mi doktorkánk! Ugyancsak meglepődött, amikor bemutatkozás helyett egymás nyakába estünk. Meghívtál ízlésesen berendezett orvoslakodba, s