Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
CsnídrfSx, 1959. augusztus 29. ESZAKMAGYAROltSZAG 3 A kedves olvasó, aki Miskolcon, csönzésre. Majdnem minden család- — De vasárnap a kártya helyett Ózdon, Sátoraljaújhelyen, vagy tói eljött valaki az iskolaudvarra. Az majd olvasol, Pista, más városban, községben olvassa idősebbek, gazdálkodók, pásztorok ’ ,, — Hat ami engem illet, en szívesebben olvasok, mint kártyázok. S a könyvcsere után még szívesen invitáltak, maradjunk ott, szeretnének látni filmet is. A másik tanyán (Kengyelpuszta) már kevesebben jöttek"körénk. Báró Vécsei Ferenc uradalmához tartozott ezelőtt a tanya. Az idősebbek között több az analfabéta. A fiatalabbak a sok munkára hivatkoznak. gyerekek s fiatalok kértek inkább könyvet. Várhomokon már nagyobb volt a forgalom. nek munkájáról, akik ha arról van szó, nem sajnálják föláldozni éjszakájuk nagy részét azért, hogy örömet szerezzenek a tanyavilág népének. Először, másodszor zavartan, fe- szélyezetten jönnek az autó köré az emberek. Szokatlan számukra a könyvkölcsönzés. De aztán öröm látni a mosolygó arcokat, amint beszélnek a könyvről, amikor a következő alkalommal visszahozzák. Persze a változás csak fokozatos és folyamatos lehet. Először csak könnyebb könyveket olvasnak, útleírásokat, vidám elbeszéléseket. S ez így jó. Ha hozzászoknak a könyvhöz, az olvasáshoz, sor kerülhet majd arra is, hogy a kölcsönző olyan köny.Sorbanállás” a könyvekért. veket javasoljon a tanyasiaknak. hozzák a vetítőgépet, az agregátort, meg a könyveket. Ezúttal nem jutott idő filmvetítésre, csak könyvköl— Nincs most időm. — Hát a disznó mellett? ... — Kaszálni is kelL amelyek elősegítik világnézeti nevelésüket. (nagy z. *= martinecz gy.) A valamikori intéző-lakás teraKiss Bálint pásztor Jókai- és Móricz-könyvek iránt érdeklődik. ción, amiről beszámolunk. Mert ma már a világ' legtermészetesebb dolga, hogy akinek kedve támad egy filmet megnézni, elmegy a moziba, ha könyvre van szüksége, elmegy a könyvtárba és kikölcsönzi. Nos, az elmúlt napokban olyan helyeken, tanyákon jártunk, ahol most került először sor filmvetítésre és könyvtári könyvkölcsönzésre. Egy fél éve, hogy a Művelődés- ügyi Minisztérium jóvoltából megyénk is kapott egy művelődési autót. Azóta az autó már sok helyen megfordult. Legutóbb, amikor elkísértük útján, negyvenötödször futott ki Miskolcról, hogy filmmel, könyvekkel felkeressen egy-egy tanyát. Eddig még csak kísérleti munka folyt. Orosz Mihály, a művelődési autó vezetőjének tájékoztatása szerint a kísérleti jellegtől függetlenül máris S2ép eredményekről számolhatunk be. A tanyákon és a különböző kisebb falvakban, ahol már megfordultak, mindenütt érdeklődéssel fogadták őket. Eddig összesen 866 olvasót tartanak számon, 31 tanyán, a különböző helyeken rendezett filmvetítések száma 13 — játék- és ismeretterjesztő filmeket egyaránt vetítettek —a és a filmeket összesen 1198 tanyasi néző nézte meg. A negyvenötödik út alkalmával a Bodrogköz három tanyáját kereste fel a művelődési autó. Az első állomás Árpástanya. Itt öt héttel ezelőtt már járt az autó, akkor filmvetítés is volt. Több idősebb néni akkor látott életében először filmet. Mondták is az árpástanyaiak, hogy minél gyakrabban szeretnék látni ezután az autót. Dehát az út... A földuta- kon lehetetlen közlekedni esős időben. Nem baj — mondták —, fogattal vírppnnek Bodro0^atomig, s hevek iránt érdeklődtek. Balogh János Schandl József juhászati szakkönyvét kérte. A felesége egy, a paprika termesztéséről szóló könyvet vitt haza. Szép kereslete van a szépirodalmi és az ismeret- terjesztő könyveknek, útleírásoknak is. Kiss Bálint pásztor elsősorban Móricz- és Jókai- könyvek iránt érdeklődött. — Azelőtt is szerettem olvasni, kerestem is könyveket, de nem találtam a tanyán. Kapóra jött a művelődési autó. A nyáj mellett sok időm van olvasni. Balogh Béláné két kisfiával állt meg az autó mellett. Öten vannak a családban, öt könyvet kölcsönzött. Amíg Orosz Mihály a könyv- kölcsönzést, cserét intézte, figyeltem, miről beszélgetnek az emberek körülöttünk. A következő párbeszédet ö is hallottam. — Maga nem kér? — kérdezi egy fiatalabb parasztember egy idősebbtől. * szán mintegy húszán vették l^örül Orosz Mihályt és összesen 31 kötet könyvet cseréltek, illetve kölcsönöztek ki. Várhomok lakói a Bodrogközi Állami Gazdaságban dolgoznak. A szomszédos Páter-tanyán kultúrház áll a rendelkezésükre, ahol rendszeresen tartanak filmvetítéseket. Sokan mégis eljöttek, hogy megnézzék az Ördögi találmány című csehszlovák filmet. kért kölcsön valami szépet. A művelődési autó munkábaállása lehetővé teszi, hogy olyan területeken is megjelenjenek a művelődés munkásai, ahol nem áll a lakosság rendelkezésére semmilyen művelődési lehetőség. Csak elismeréssel és dicsérettel szólhatunk az autó vezetőiEgy jó módszer MOST, A VEZETÖSÉGVÁLASZ- TÁSOKRA készülve minden egyes párt-alapszer vezet megvizsgálja munkáját, a pártszervezet életét és az egyes párttagok szereplését. Mint amikor a tudós vagy laboráns a mikroszkóppal felnagyít egyes részleteket. hogy pontosabb képet tudjon alkotni, jobban megtudja találni a hibák okát. Amikor egy pártbizottság kidolgozza a vezetőség újjáválasztásával kapcsolatos intézkedési tervét, terve általános és elvi dolgokat tartalmaz. Nem is lehet elképzelni, hogy egy ilyen intézkedési terv annyira konkrét legyen, hogy abban minden egyes alapszervezetről szó essék. Ezért éppen a pártalapszervezetek feladata az, hogy a pártbizottságok tervei alapján kidolgozzák saját terveiket. Ennek természetesen sokféle’módja van. A pártszervezetek többfélekép- j pen végzik, mert nem lehet sablont . alkalmazni, nem lehet olyan recepteket írni, amelyek mindenhol egyformán - alkalmazhatók. Nagyon sok jó módszer alakul ki ebben az időszakban, ezek közül szeretnénk egyet bemutatni. A városi tanács párt- szervezetében a vezetőség elhatározta, hogy alakít két olyan brigádot, amelynek az lesz a feladata, hogy minden egyes párttaggal beszélgessen, ismerje meg véleményüket a politikai élet, a pártszervezet, a hivatal kérdéseiről. Elbeszélgettek minden egyes párttaggal. A BRIGÁD TAGJAI nem vezetőségi tagok, hanem olyan elvtársak, akik jól ismerik pártszervezetük életét. Ez jó, mert a vezetőség mellett mások is aktivizálódnak és így a pártvezetőség munkája könnyebb. A beszélgetések során alkalom nyílt arra, hogy olyan párttagok, akik a taggyűléseken ritkán szólalnak fel, most elmondják véleményüket. Ez a forma bizonyos kötetlenséget enged és mégis minden egyes szó, megjegyzés hivatalos pártfórum előtt hangzik el. Magyar Sándor elvtárs, az alapszervezet párttitkára elmondotta, hogy ezeknek a brigádoknak a munkája egyáltalán nem helyettesíti a párttaggyűlést — ez nem is lenne helyes —, hanem éppen annak jobb előkészítését szolgálja. Egy-két kivételtől eltekintve az elvtársak nagyon szívesen fogadták a brigádtagokat és jó javaslatokkal éltek. Ezt az is elősegítette, hogy nem az volt a fő dolog, hogy az egyes krit kai megjegyzéseket ki mondta el, hanem arra fordították a fő figyelmet, hogyan lehetne a munkát megjavítani. A tartalom volt a lényeg. Igaz az is, hogy az elbeszélgetésekre az volt a jellemző, hogy a ! oárttagság főleg hiányosságokra mutatott rá, mert az eredményeket természetesnek tartják. Az is ténv. hogy a pártvezetőség hibáiról többször esett szó. A párttagság jobban látja a vezetés hiányosságait, mint a saját hibáit, mégis hasznos és érdekes volt. A legfontosabb tapasztalatok a következők voltak. A TAGGYŰLÉSEKRŐL az volt az 5 általánosan kialakult vélemény, hogy j az ellenforradalmat követő hónapokhoz képest a taggyűlések színvonala csökkent. Nagyon sok általános politikai kérdést terjeszt a pártvezetőség a taggyűlés elé, kevés az alapszervezet konkrét életével kapcsolatos napirend. Emiatt nincs elég érdeklődés a taggyűlések iránt, nem elég élénkek. Kifogásolták, hogy van néhány párttag, aki rendszeresen hozzászól, függetlenül attól, hogy milyen napirendről van szó, általánosságokról beszél, ugyanakkor sokan nem kapnak szót, mert a taggyűlés hosszúra nyúlik. A taggyűlések előkészítését is bírálták, A pártcsoportok nem vitatják meg a taggyűlés napirendjét előzetesen, nem készítik fel a párttagságot. Amikor pedig a párttagság a taggyűléseken tudja csak meg, hogy milyen kérdések kerülnek napirendre, nem tud elég határozottan állástfoglalni, előre átgondolt javaslatokat tenni. A párttagság érettségét mutatja, felismerte, hogy a taggyűlés a pártszervezet legmagasabb fóruma. Éppen ezért kifogásolják, hogy a taggyűléseket nem tartják meg rendszeresen. A VEZETŐSÉG MUNKÁJÁRÓL általánosságban úgy nyilatkoztak, hogy jól végzi munkáját. A pártszervezet betölti azt a hivatását, amit a Szervezeti Szabályzat megkíván egy hivatali pártszervezettől. Rámutattak, hogy a vezetőség jobban végezhetné munkáját, ha a vezetőség tagjai nem lennének annyira elfoglaltak. Ehhez nekünk az a megjegyzésünk, hogy ezek az elvtársak megválasztásukkor is ugyanebben a funkcióban voltak, akkor is ennyi volt az elfoglaltságuk, a következő vezetőségi választásoknál a párttagság számoljon azzal, hogy a vezetőségi tagság többletmunkával jár. Előfordult olyan is, hogy a pártvezetőségnek nem minden tagját ismerik. Ami arra vall, hogy nem osztották el arányosan a munkát a vezetőségi tagok között, az egyes reszortfelelősök munkáját a párttagság nem ismeri megfelelően. A vezetőség tevékenységével kapcsolatos javaslatok közül az egyik legjelentősebb az volt, hogy a pártalapszervezet vezetősége rendszeresen számoljon be a hozott határozatok végrehajtásáról. Jelenleg az a helyzet, hogy a taggyűléseken, pártvezetőségi üléseken születnek jó határozatok, viszont a párttagságot nem tájékoztatják kellően azok végrehajtásáról. A pArtonkívüliekkel való KAPCSOLAT is előtérbe került a beszélgetések során. Nagy általános- Jságban jó a párttagok és pártonkí- vüliek kapcsolata. Az osztály kollektívák jók. Ezt különösen a terv- és építési osztály kommunistái hangsúlyozták. A jó munkatársi viszony kialakításához kétségtelenül sok segítséget nyújtottak az osztályokon levő párttagok. Van azonban olyan tapasztalat, hogy a „békesség” kedvéért sokszor lemondanak a vitáról, az építő bírálatról. Lenne még több lehetőség arra, hogy a .pártonkívüliek között tudatosítsuk a párt politikáját. Javasolták a pártvezetőségnek, hogy gyakrabban rendezzen pártnapot. A pártnapokon, a pártonkí- vüliek részvételével színvonalas előadásokon ismertetni kellene pártunk célkitűzéseit, a Központi Bizottság politikáját. A pártonkívüliek körében meglevő helytelen nézetek magyarázhatók azzal, hogy több osztályon nem foglalkoznak velük megfelelően. Előfordult, hogy a taggyűlést követő napon párttagoknak olyan kérdést tettek föl. hogy „No, kit veséztek ki a tegnapi taggyűlésen”. Amellett, hogy van olyan pártonkívüli elvtárs, aki szívesen vesz részt politikai oktatásban, mégis legtöbbjük csak a szakmai képzés felé orientálódik. Nem látja be annak fontosságát, hogy munkája színvonalasabb elvégzéséhez politikai továbbképzésre is szüksége van. NEMCSAK A PÁRTONKÍVÜLIEK, hanem a párttagok között is felvetődnek helytelen nézetek, amelyekkel az alapszervezet szembeszáll. Eddig taggyűléseken, munkaértekezleteken ezeket nem mondták el, de most a beszélgetés során kiderült. Vannak olyan elvtársak, akik olyan álláspontot foglalnak el. hogy egyes embereket el kell távolítani a tanácstól. Ez nagyon helytelen álláspont, mert először is nincs igazuk, mert semmiféle olvan hibát nem követtek el, ami miatt nem dolgozhatnának a tanácsapparátusban, másodszor pedig eleve lemondanak arról, hogy az esetleg fennálló hibákat kijavítsák. Akadnak olyanok a párttagok között is, akik lebecsülik a politikai oktatás jelentőségét, szerepét és csak a szakmai oktatást tartják feladatuknak. Előfordult, hogy párttag vallott olyan nézeteket, hogy ő mérnök, nem fordul az osztályvezetőjéhez tanácsért, véleményért, mert az „csak munkás”. Lehetséges, hogy az illető mérnök elvtárs műszaki képzettsége magasabb, mint az osztály- vezetőé. Nem első eset ez a történelemben. Az viszont tény, hogy szervezőképessége, a gazdasági politikai feladatok kidolgozása terén az osztályvezetőnek nyomába sem léphet. Számolni kell ezekkel a nézetekkel az apparátusban. A párt- szervezet ne elvileg és általában harcoljon a revizionizmus és dog- matizmus, a párt politikájától eltérő helytelen megnyilatkozások ellen, hanem a felmerült nézetekkel szemben. Ezért is jó volt ez a brigádvizsgálat, mert fényt derített arra, hogy vannak elvtársak, akik lényeges kérdésekben nem látnak világosan. © Gondolhatná valaki, hogy nagyon sok negatívumra mutatott rá ez a brigádvizsgálat és ezért nem érte meg? Negi volt érdemes beszélgetni a párttagokkal, mert sok hibára mutattak rá? Nem igaz. A vezetőség szívesen fogadta a bírálatokat, nem kell ettől félni. Most minden párt- szervezetben „nagyítóüveg” alá teszik a végzett munkát. Eredményeket és főleg a hiányosságokat. Nem árt a hibákat a pártszerű keretek között, kommunista felelősséggel és segíteniakarással „felnagyítani”, mert annál jobban látjuk a még meglévő hiányosságokat, feladatainkat. így lehet elé*ni, hogy a vezetőség újjá- választása ne egy formális aktus, hanem az egész pártmunka színvonalának újjáteremtője is legyen. DÉRI ERNŐ
