Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

f Világ proletárjai9 egyesüljetek l A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 179. szám Ara 50 fillér 1959 augusztus 1, szombat *1 A termelés önköltségének rendszeres csökkentése a szocialista gazdaság törvénye mrt ♦ LNrfzi, ^/Vvyrt K V.. Tiszabábolnai pillanatkép TITKOS UTAKON Heti rádióműsor Az Izvesztyija Nixon látogatásának pozitív jelentőségéről Ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei 1 anácsa Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija »Megfigyelő« alá­írással kommentálja Nixon amerikai alelnök szovjetunióbeli látogatását. Mint a cikkíró megállapítja, a szov­jet közvélemény nemcsak az Egye­sült Államok moszkvai kiállításának hivatalos megnyitásában látja Nixon útjának értelmét. Áz amerikai alel- nöknek módja van találkozni a szov­jet emberekkel, eszmecserét folytat­hat a szovjet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegítik, hogy az amerikai politika irá­nyítói jobban megismerhessék a szovjet valóságot, jobban meg­érthessék a szovjet embereket, de egyúttal elősegítik a szocia­lista államról és politikájáról al­kotott bizonyos elfogult elkép­zelések eloszlatását is. A szovjet közvélemény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az ameri­kai alelnök látogatásának meg lesz az eredménye, és hozzájárul a szov­jet-amerikai kapcsolatokban felgyü­lemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez, A szovjet emberek — folytatja a lap — örömmel fogadták az ameri­kai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világbékét okvetlenül meg kell őrizni. Az emberek az amerikai állam­férfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangoztatá­sát, hanem a katonai támasz­pontok megszüntetésére irányu­ló felhívást is szeretnék hallani. Olyan tetteket is várnak tőlük, ame­lyek enyhítik a nemzetközi feszült­séget. Ezt várja az amerikai vezetők­től a világ közvéleménye, de erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija a továbbiakban el­ítéli bizonyos köröknek és sajtószer­veknek azon próbálkozásait, hogy az amerikai alelnök látogatását ép­pen ellenkező célokra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizal­matlanság szítására, s a nemzetközi politikai légkör mérgezésére. Ele­gendő példának felhozni erre a hir- hedt »Rab nemzetek hetének« meg­szervezését. De vajon mi célt szol­gál az is, hogy az amerikai sajtó el­hallgatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitója alkalmából mondott beszédét, vagy, hogy a Hruscsov és Nixon beszélgetéséről készült televíziós adást célzatosan használják fel!? A józan értelemnek felül kell ke­rekednie, írja befejezésül az Izvesz­tyija —, s előbb-utóbb diadalmas­kodnia kell a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle tel­hetőt megtesz a két ország viszo­nyának megjavításáért. Most az amerikai vezető körökön a sor. (MTI) Hírek és kommentárok a genfi értekezletről Gromiko találkozása a nyugati külügyminiszterekkel és Bolz-zat A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön este talál­kozott az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterei­vel. Később folytatta megbeszéléseit Lothar Bolz-zal, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügyminiszterével, a genfi értekezlet elé terjesz­tendő javaslatokról tanácskozott vele. A nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni — Írja a TASZSZ külön tudósí tója A TASZSZ különtudósítója kifejti, hogy Herter amerikai külügyminisz­ter Gromikoval folytatott minapi megbeszélésén meg akarta szerezni Gromiko beleegyezését, hogy augusz­tus 5-én az értekezlet fejezze be munkáját, vagy a kérdések megol­dása nélkül bízza a folytatást a kül­ügyminiszterhelyettesekre. A szov­jet küldöttség ragaszkodott ahhoz, hogy folytassák a kísérleteket a megegyezés elérésére. Vajon miért sietnek a nyugati ha­talmak küldöttségei annyira elhagy­ni Genfet az értekezlet elé tűzött feladatok megoldása nélkül? Egyes lapok szerint Herternek részt kell vennie az augusztus 12-én Santiago De Chilében megnyíló amerikai kül­ügyminiszteri értekezleten. — Ezt a magyarázatot — foly­tatja a tudósító — természetesen nem lehet komolyan venni. A dolog lényege az, hogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kép­viselői részére nehézzé vált állás­pontjuk, így a nyugat-berlini kérdés­ben június 16-án előterjesztett ja­vaslataik megvédése. Éz érthető is, hiszen e javaslatokból már felületes olvasásra is látszik, hogy a nyugati hatalmak nem akarják megváltoz­tatni a Nyugat-Berlinben jelenleg fennálló rendellénes helyzetet. , A június 16-i javaslatok azt célozzák, hogy a végtelenségig fenntartsák a nyugát-berlini megszállási rendszert. Az „új” dokumentum megjelenése­kor a burzsoá lapok nagy hűhót csaptak, -hogy a nyugati hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz a Ber­linre vonatkozó ideiglenes egyez­mény határidejének kérdésében. Most már — állították ezek a lapok — a Szovjetunió és a nyugati ha­talmak között csak a számok kérdé­sében van nézeteltérés: a Szovjet­unió másfél évet, a nyugati hatal­mak öt évet indítványoznak a Ber- ---------------­li nre vonatkozó ideiglenes megálla­podás határidejeként. — De tulajdonképpen mit javasol­nak most a nyugati hatalmak, azt, hogy az ideiglenes megállapodás alá­írásától számított öt év múlva a genfi értekezlet résztvevői ismét összeülhetnek, ha valamelyikük ezt kívánja. És miért ülnének össze? Korántsem azért, hogy újabb, való­ban reális intézkedéseket vegyenek fontolóra a nyugat-berlini helyzet rendezése céljából, hanem azért, hogy megvizsgálják az egyezmény­ben foglalt régi intézkedéseket, ame­lyek lényegében véve mitsem változ­tatnak Nyugat-Berlin megszállási rendszerén. Röviden: a három nyu­gati hatalom nem a nyugat-berlini helyzet megváltoztatására indítvá­nyoz lépéseket, hanem arra, hogy Öt év múlva ismét üljenek össze és kezdjék élőiről a tárgyalásokat. Ezt a cirkuszi trükköt próbálják úgy fel­tüntetni, hogy a nyugati hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz az ide­iglenes egyezmény határidejének kér­désében. Magyar-amerikai találkozó a VIT-en A magyar VIT-küldöttség pénte­ken a „Leányfalu” vízibusz fedélze­tén vendégül látta az Amerikai Egyesült Államok küldötteit. A ma­gyar és az amerikai fiatalok a több Magyar gálaest a bécsi Raimuml-szmliázbaii A VII. VIT-en csütörtökön sor ke­rült a magyar művészek gálaestjére, amelyet a Raimund-színházban ren­deztek meg. A kedd esti magyar be­mutató után még fokozottabb érdek­lődés nyilvánult meg a magyar mű­vészek szereplése iránt. Kudarcba fulladt a provokátorok próbálkozása, hogy a magyar előadás előtt uszító röpcédulákat osztogassa­nak. A közönség nem vett róluk tu­domást és annál nagyobb szeretettel fordult a színházba érkező magyar küldöttség felé. A közönség helyéről felállva, hcsz- szasan ünnepelte a magyar művésze­ket, virágokkal árasztotta el a szín­padot. A szereplők és a közönség végül együtt énekelte a VIT-indulót: „Egy a jelszónk, a béke”. Lapin bécsi szovjet nagykövet az Kerala kormányzását közvetlenül az indiai elnök hatáskörébe vonják Uj-Delhi (MTI) A Reuter jelentése szerint Praszad Indiai elnök pénteken rendeletet adott ki, amelynek értelmében Ke­rala törvényesen választott kommu­nista kormányát megfosztják a hata­lomtól, s az állam igazgatását köz­vetlenül az elnök hatáskörébe von­ják, (MTI) előadás szünetében felkereste Ko­mócsin Zoltánt, a magyar VIT-kül­döttség vezetőjét és szerencsekívána- tait fejezte ki az ifjú magyar művé­szek nagysikerű szerepléséhez a he­tedik VIT-en. óráig tartó dunai sétahajózás során tájékoztatták egymást helyzetükről, életkörülményeikről és a béke meg­védéséért kifejtett tevékenységükről. Mindkét küldöttség bemutatta kultu­rális műsorának jellegzetes számóit. A magyar és az amerikai küldöttek kölcsönösen emléktárgyakkal aján­dékozták meg egymást. A szocialista országok küldöttsé­geinek képviselői pénteken délelőtt a bécsi Collégium Hungaricum épü­letében tartottak lelkes hangulatú találkozót. (MTI) Az NSZK és az NDK VIT-küldöttei közös táviratot intéztek Gentbe a két német külügyminiszterhez Bécs (MTI) A VII. VIT-en napirenden vannak a különböző államok küldöttségei­nek találkozói. Ezek közül fokozott figyelmet érdemelnek ama nemzetek fiatal képviselőinek összejövetelei és megbeszélései, amelyeknek kormá­nyait világpolitikai ellentétek vá­lasztják el egymástól. Ezek közé tartozott a szov­jet és az amerikai küldöttek mi­napi találkozója. A két vezető nagy­hatalom fiatal nemzedékének dele­gátusai ünnepélyesen megígérték egymásnak, hogy a jövőben még na­gyobb erővel küzdenek majd a hi­degháború felszámolásáért és a né- Dek barátságának útjában álló aka­dályok eltávolításáért. Mély benyomást gyakorolt a részt­vevőkre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság küldötteinek találkozója is a bécsi Rohrer-park­ban. Mindkét delegáció tagjai elítél­ték az Adenauer-kormány békebon- tó-militarista politikáját. Érthető nagy érdeklődés előzte meg a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztár­saság küldöttségeinek találkozóját, amelyen a két német állam ismert közéleti személyiségei is megjelentek. A megbeszéléseken Fassbinder asz- szony, nyugatnémet főiskolai tanár felszólította mindkét német állam ifjúságát, hogy tegyenek meg min­dent a két Németország megegye­zéséért. A találkozóról táviratot küldtek Genfbe Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszternek és Bolznak, a Né­met Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének. A táviratban a fiatalok a német kérdés mielőbbi békés 'megoldását követelik. Július 30-án délelőtt 9 órakor a Kossuth utca 11. szám alatt tanács­koztak az SZMT tagjai, a szakszer­vezetek területi bizottságainak el­nökei, üzemek szb. titkárai, válla lati igazgatók, szakszervezeti aktí­vák. Megjelent a megyei pártbi­zottság .észéről Gyopár János elv­társ, az ipari osztály vezetője, Vis- kevics Elemér elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályának ve­zetője, Horn Rezső elvtárs, a SZOT szervezési osztályának vezetője. Az értekezlet elnöke s a szervezeti kérdések előadója Gyöngyösi Ist­ván elvtárs, az SZMT elnöke volt. Három napirendi pontot tárgyalt az értekezlet: a pártkongresszus megünneplésével kapcsolatos fel­adatokat, a szakszervezetek válasz­tási tapasztalatait és szervezeti kérdéseket. Szabados Gusztáv elvtárs, SZMT titkár terjesztette elő az első napi­rendi ponttal kapcsolatos jelenté­sét. A jelentés megállapította: me­gyénk ipari munkásai pártunk márciusi határozatára és a SZOT március 14-i határozatára nagyszerű munkaversennyel válaszoltak. — Téves nézetek voltak a szocia­lista munkabrigád cím elnyerésé­ért indult versenynél — állapította meg a jelentés —, csak kommunis­tákból, csak a legjobb dolgozókból akarták szervezni, illetve akarták engedni megalakulásukat. Jelenleg is vannak olyan tapasztalatok a vasút területén, hogy sablonosán szervezik ezeket a brigádokat. En­nél a versenynél a követelmény sokkal nagyobb, mint az előző bri­gádoknál. Biztosítani kell a szak­mai, politikai fejlődést is. Felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell használni a munkáver- senyben a nyereségrészesédés- adta lehetőségeket. Tovább kell fejleszteni a verseny nyilvános­ságát, alkalmazni kell a bevált módszereket, új formákat kell ke­resni. A szakszervezet kulturális tevékenységének is elő kell segíte­nie a kongresszusi versenyt. A je­lentés a főfigyelmet arra fordította, hogy törődni kell minden egyes gazdasági mutatóval, nem elég csu­pán a mennyiségi termelés, hanem a terveket részleteiben is meg kell valósítani. Rendszeresen értékelni kell a versenyt, meg kell vitatni annak állását a dolgozókkal, bizto­sítani kell a dolgozók ügyeinek in­tézését. Ezután széleskörű vita követke­zett. Varga József elvtárs, a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt tröszt­bizottságának titkára néhány üze­mi problémát említett meg. El­mondta: igen hátráltatja a gazda­ságosságra való törekvést az, hogy nem kap a bánya elegendő beton­követ a biztosításokhoz. Emiatt sok fát kell felhasználni, ami igen költ­séges. Kriston István elvtárs, az Ózdi Szénbányászati Tröszt tröszt­bizottságának titkára a helyes lét­számgazdálkodás feltételeiről be­szélt. — A versenyben a műszaki és a gazdasági vezetés segítségét kell kérni — mondotta —. A verseny további javítása érdekében bevezet­tük a Villám című humoros üzemi híradót, amelynek régen igen nagy haszm t láttuk. — Felhívta a jgyei­met arra. hogy az újításokat a jö­vőben, ha lehet, ne egy személy bí­rálja el, hanem egy bizottság, mert ezáltal megszüntethetők az egyol­dalú ítéletek. Uglyai elvtárs, a vasutas szak- szervezet területi bizottságának munkatársa elmondta, hogy a mis­kolci igazgatóság vasutas dolgozói a kongresszusi verseny idején 12 millió forint értékű szenet takarí­tottak meg. A legnagyobb szolgálati ágak terveiket az élüzem cím fel­tételei felett teljesítették. Javult a fegyelem. További fejlődést a bal­esetek csökkentésében, megszünte­tésében kell elérni. Emri elvtárs, az építők szakszer­vezete területi bizottságának mun­katársa az építőipar helyzetéről szólott. Megemlítette, hogy az egyenletes munkát nagyban hátrál­tatja a betongerendahiány. Kérte, hogy a tokaji kőbányához nagyobb kocsiparkot biztosítsanak, mert a kitermelt követ nem kapják, meg időben az építkezések. Gyopár János elvtárs felszólalá­sában pozitívan értékelte a jelen­tést, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a márciusi párthatáro­zat alapján esedékes termelékeny­ségi felajánlást 5 helyett csak 4 százalékra teljesítette a borsodi iparmedence. Tovább kell javítani a gazdaságos termelést, ügyelni kell a fajlagos mutatók jó alakulá­sára. — A műszaki vezetőknek — mon­dotta a továbbiakban — segíte­niük kell a versenyt. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, a szakszervezetek­nek nevelniük kell a műszakiakat Csak ezáltal lehet őket a verseny számára megnyerni. Gyopár elv­társ felhívta a figyelmet arra is, hogy a megyei pártbizottság ver­senyzászlókat ad a munkában élen­járó üzemeknek, s ezek megszerzé­sének feltételeit ismertessék az üzemi munkásokkal. A verseny nyilvánosságáról szólva megállapí­totta; ez gyenge oldala a munka-* versenynek. Kevés a szemléltető agitáció. Nem arra van Szükség, hogy á gyár falait plakáterdő bo­rítsa, hanem a nyilvánosság eszköz zei mindig a szükséges célokat szol­gálják. Ficzere Gyula elvtárs megállapí­totta: A bizalmi választások megyénk területén minden szakmánál, min­den eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlottak le. A tagság 30-- 100 százalékban résztvet a bizalmi választásokon. Számos területen élénk viták alakultak ki a bizal­miak végzett munkájával kapcso­latban. A tagság elmondotta, hogy mit vár a bizalmiaktól a jövőben. Megyénk területén 8557 bizalmit választottak- meg, 56 százalék a régi bizalmiakból került ki. A bi­zalmi csoportok száma mintegy 25 —30 százalékkal növekedett. Meg­állapította a továbbiakban a jelen­tés, hogy a taggyűléseken és a dött-közgyűléseken a tagság na­gy obbrésze megjelent. Részvétlen­ség miatt sehol sem kellett elha­lasztani a választásokat, nagy volt a dolgozók érdeklődése. A szak- szervezeti bizottságok beszámolói felett a viták igen élénkek voltak. A jelentés ezután a további ten­nivalókat tárgyalta. Biztosítani kell a megválasztott funkcionáriusok továbbképzését. Meg kell szervezni az üzemi tanácsok ülésrendjeit a második félévre. Az üzemi tanács tagjainak ismerniök kell a legfon­tosabb közgazdasági tudnivalókat. A taggyűléseken elhangzott felszó­lalásokat a szakszervezeti bizottsá­goknak értékelniük kell, s az intéz­kedésekről tájékoztatni kell a szak- szervezeti tagságot. A szervezeti kérdésekről Gyön­gyösi István elvtárs szólt, fel­sorolta azok neveit, akiket újonnan kooptáltak az SZMT elnökségébet vagy a szakszervezetek területi bi­zottságaiba. Gyöngyösi elvtárs je­lentésének meghallgatása után a tanácskozás befejezte munkáját. Iraki külügyi szóvivő a marokkói és az iraki nép barátságáról Bagdad (AFP) Az iraki külügyminisztérium szó­vivője csütörtökön este kijelentette, hogy az Arab Liga főtitkára nézet- eltérést akar szítani Marokkó és Irak között. A liga politikai bizottsá­gának kairói ülésén ugyanis csak a marokkói javaslatot terjesztette elő az Arab Liga tanácsának legköze­lebbi ülése színhelyéül, de nem emlí­tette meg Bagdadot. A főtitkárnak azonban nem sikerült az egyenetlen­ség légkörét felidézni Marokkó és Irak között, mert a két ország népét testvéri kötelékek fűzik egymáshoz — tette hozzá a szóvivő. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom