Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-18 / 167. szám
2 ÉSZ AKM AGY ARORSZ ÁG Szombat, 1959. július 18. LENGYELORSZÁGI ÚT UTÁN VISSZAÉRKEZETT lengyelországi tanulmányújáról a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiránduló csoportja. Felkerestük Kárpáti Zoltán elvtársat, a TIT megyei titkárát, a tanulmányi kiránduló csoport vezetőjét és elbeszélgettünk vele az utazásról. — Társulatunk szakosztályainak 25 tagjával június 27-én léptünk lengyel földre — kezdte tájékoztatóját Kárpáti elvtárs. — Ez a kirándulás tanulmányi jellegű volt, amelynek során tanulmányoztuk a Lengyel Népköztársaság természeti viszonyait, gazdasági, tudományos és társadalmi életét. 16 napos ta- nulmányutunk során Bialsko-Biala, Zakopane, Krakkó, Varsó, a Baltitenger partja, valamint Katowicze útvonalon mintegy 5000 kilométert tettünk meg. — Milyen élményeket, tapasztalatokat szereztek? Általában milyen benyomásokkal tértek vissza? — Elsősorban el kell mondanom, hogy a lengyel nép szívében őszinte barátság él a magyarok iránt. Bármerre mentünk, az üzemek, falvak és városok dolgozói egyaránt nagy szeretettel fogadtak bennünket, és a legmesszebbmenő vendégszeretetben részesültünk. Mint ismeretes, a lengyel és magyar nép testvéri barátságának csaknem évezredes történelmi múltja van, melyet még inkább fokoz az a történelmi tény, hogy mind a lengyel, mind pedig a magyar nép a szocialista tábor nagy családjába tartozik. Sok élmény, sok frissen szerzett tapasztalat elevenedik fel a beszélgetés sor^n. Szobákéról a szomorú emlékű Auschwitz is. A kirándulás részvevőire mély hatást gyakorolt a hitlerFfasizmus embertelen pusztításának színhelye. — Az auschwitzi haláltábor ezernyi emléke letagadhatatlanul tanúsítja a német fasiszták példátlan kegyetlenségét. Négymillió embert, kommunistát, lengyel hazafit, szovjet hősöket és zsidót égettek el, vagy kínoztak halálra. A jogtalanság és törvénytelenség ekkora gyalázatos példáját az emberiség soha nem fogja elfelejteni, és a német fasiszta hóhéroknak megbocsátani. Mi csak azt tudjuk mondani, hogy akik újabb háborúra uszítanak, akik újból szájukra veszik a fasizmus jelszavait, azok tíz- és százmilliók nemes bosszújával találkoznak Keleten és Nyugaton egyaránt. A lengyel nép, és velük együtt mi sem felejtjük a hitleristák határtalan gaztetteit. A SZOMORÚ EMLÉKEK felidézése után, hosszú ideig hallgatunk. Később Krakkóról, Varsóról folyik a szó. A lengyel nép óriási áldozatot hozott, hogy aránylag rövid idő alatt begyógyítsa a háború okozta sebeket. A csoport megtekintette az ősi Krakkó műemlékeit. Megismerkedtek a lengyel építészeti és művészettörténeti kultúrával. A hitleristák által lerombolt Varsó újból teljes szépségében tündököl. A csoport három napig tartózkodott a Balti-tenger partján. A Balti-tenger partja sok külföldit vonz Lengyelországba. A danzigi hajógyár és kikötő területén ugyancsak sok látnivaló kínálkozott. Meglátogatták a Welter-Platzét, ahonnan elindult a második világháború 1939-ben. — Egy hősi emlékmű hirdeti a második világháború kitörésének emlékét, és a németeknek a Danzig ellen intézett orvtámadása során hősi halált halt lengyel helyőrség nagyszerű helytállását és önfeláldozását — folytatja a beszélgetést Kárpáti elvtárs. — Néma vigyázzállással adóztunk a lengyel hősök emlékének, majd Bialskó-Bialában megkoszorúztuk a szovjet és lengyel közös hősi emlékművet. Ezután tudományos tapasztalatok kerülnek szóba. Ilyen tapasztalatokban bőven volt részük mind a társadalomtudományi, mind pedig a művészeti és műszaki szakosztályok és munkacsoportok kiránduló tagjainak. BEFEJEZÉSÜL még egy kérdést teszünk fel: — Hogyan értékelhetnénk a tanulmányút eredményét? • — Tanulmányutunk nagyon hasznos volt és felejthetetlen emlékű — hangzik a válasz. ->— Őszintén örülünk, hogy közelebbről ismerhettük még a lengyel népet és a szocialista építésben óriási léptekkel előrehaladó szép Lengyelországot. Ismeretterjesztő előadásaink során az üzemekben és falvakban a dolgozók előtt ismertetni fogjuk majd a tanulmányi kiránduláson szerzett tapasztalatainkat. Különben a lengyelek vendégszeretetét módunkban áll majd viszonozni, mert pár nap múlva lengyel tanulmányi csoport érkezik Miskolcra. Távozásunkkor megtudjuk, hogy Kárpáti elvtárs az összegyűjtött anyag rendszerezése után elkészíti érdekesnek ígérkező élménybeszámolóját, amelyet majd az olvasók széles tábora is megismerhet. (m.sz-i Felszólítottak, bogy szakítsak az EDfl-val Gleasosz beszéde a% athéni bíróság előtt it Athén (MTI) I. Abalmov, a TASZSZ athéni tudósítója jelenti: Csütörtökön délután Manolisz Glezosz felszólalt az athéni katonai bíróság előtt. Kijelentette, azok az intézkedések, amelyekhez a rendőrség folyamodott, hogy távoltartsa az ülésről a görög közvélemény képviselőit és megnehezítse a világsajtó képviselőinek munkáját, a görög hatóságok rendkívüli idegességéről tanúskodtak. ' Glezosz közvetlen, higgadt szavakkal leleplezte és elutasította a kémkedési bűnrészesség” címén ellene összetákolt szégyenletes vádat. Elmondotta, hogy augusztus 16-án, — amikor a rendőrség állítása szerint találkozott volna Kolijanisszal — feleségével és fiával együtt moziban volt. Másnap, amikor ugyancsak a rendőri provokátorok szerint állítólag folytatta titkos tárgyalását Kolijanisszal, hozzátartozói társaságában pihenéssel töltötte idejét. Glezosz, miután elutasította a rendőri koholmányokat — állítólagos titkos tevékenységéről — kijelentette, hogy minden lépését az EDA-párt tudtával és be- léegyezésével tette. Hangsúlyozta: tudomása volt róla, hogy a titkosrendőrség állandóan figyeli. Az Asztalija (görög titkos rendőrség) — fűzte hozzá Glezosz — mindent tudott róla. Glezosz a továbbiakban rámutatott, hogy augusztus 16-án a rendőrség valakit figyelt abban a városnegyedben, ahol nővére lakik és a rendőrök felhasználva ezt az alkalmat, kiagyalták ellene koholmányukat. Glezosz hangsúlyozta, hogy üldöztetésé szerves része a görögországi demokratikus erők ellen iráriyüló általános reakciós támadásnak. Elmondotta, hogy a tárgyaláson tanúként felvonultatott Papaszpiro- pulosz és Szekelariu annakidején feljelentést tett az Avgi című lap ellen. Ezután utalt az Avgi ellen alkalmazott rendőri megtorló intézkedésekre és gazdasági, retorziókra. Mint mondotta, a lap szerkesztőségének több tagját letartóztatták. Glezosz emlékeztetett Kalandzisz állambiztonsági miniszterhelyettesnek a letartóztatását követő napon adott nyilatkozatára. Kalandzisz felszólította Glezoszt, hogy szakítson az EDA-párttal. Lám — mondotta — ez tehát letartóztatásom tulajdonképpeni oka. Görögországban fejlődik a baloldali mozgalom — folytatta Glezosz — s a hatóságok jól tudják, hogy hajthatatlan vagyok és érzem a nép szívének dobogását. Bíróság elé állításommal tulajdonképpen az ellenzéki pártok együttműködését szeretnék megakadályozni. Letartóztatásomat politikai célokra akarják felhasználni nem annyira megsemmisítésemért, mint inkább azért, hogy ósapást mérjenek az EDA-pártra. A pártot azonban nem lehet megsemmisíteni. Glezosz kijelentette, hogy az ország politikai erőinek nagy része a görögországi helyzet normalizálását óhajtja, majd azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Görögország elnyeri függetlenségét és a maga részéről is hozzájárul a béke megszilárdításához, a görög nép kívánságának megfelelően. (MTI) Az új kereskedelmi formákról A kereskedelemben az utóbbi idők folyamán egyre gyakrabban találkozunk az új kereskedelmi formák képviselőivel: az ön- és gyorskiszolgáló boltokkal. Á lakosság gyorsabb és jobb áruellátásának érdekében kereskedelmi szerveink célul tűzték ki, hogy a 3 éves terv és az 5 éves terv során a lehetőségekhez képest átalakítják a boltokat a követelményeknek megfélelő gyors-, illetve önkiszolgáló, vagy önkiválasztó boltegységgé — ahol ezt a körülmények megengedik. A megyei kereskedelem irányítóitól megtudtuk, hogy ebben az évben megyénk területén hol kezdték vagy kezdenek önkiszolgáló bolt szervezéséhez. Az alábbi boltok mintegy 300 000 forintos költséggel kerülnek átalakításra: Ede- lényben önkiszolgáló élelmiszer- és önkiválasztó ruházati bolt, Kazincbarcikán önkiválasztó cipőbolt, Szerencsen önkiváíasztó cipőbolt, Ózdon pnkiválásztó cipőbolt és ön- kiszolgáló élelmiszerbolt, Sátoraljaújhelyben élelmiszer, üveg, porcelán és háztartási cikkek önkiszolgáló boltja nyílik. Ezek az átalakítások államunknak nem. kis beruházási költséget jelentenek és. éppen ezért szólnunk kell a vásárlókról, azaz magunkról is. Az új formájú kereskedelmi boltok a vevők becsületére épülnek, szocialista öntudattal rendelkező emberek számára készülnek,' szocialista társadalomban. Még csak véletlenül sem engedhetjük 'meg, hogy olyan vevők akadj attak,5 akik e bizalmat tólvajlásra használják fel. Eddig a legszigorúbb ellenőrzés mellett is előfordult, hogy a mintának kitett félpár cipőt elvitték és a másik boltban hasonló módon megszerezték a párját, vagy a csúcsforgalmat kihasználva, az elfoglalt eladót kijátszva, a választéknak szánt cikkekből elsajátítottak egyet s mást. Ma már ránk, vevőkre is felelősség hárul, nekünk is vigyázni kell arra, hogy ne rontsák a vásárlóközönség jó hírnevét a csirkefogók. A vásárlóknak a kereskedelem által előlegezett bizalomra szocialista emberhez méltóan kell válaszolni. Molnár Kata 4«» 4»^» Új úton a Tarcali Állami Gazdaság fiataljai A Tarcali Állami Gazdaságban a közelmúltban alakult meg a KISZ- szervezet. Eddig a gazdaságban semmiféle szervezett ifjúsági tevékenység' nem folyt, sem kultúrális, sem sportvonalon. Az előkészítő bizottság létrejötte után megtartották az alakuló, gyűlést, ahol 39 fiatal kérte fölvételét az alapszervezetbe. Az alakuló ülést néhány napra vezetőségválasztással egybekötött tag- könyvkiosztó ünnepi taggyűlés követte, ahol résztvettek a járási KlSZ-bi- zottság munkatársai és a gazdaság vezetői is. A járási KISZ-bizottság nevében Novák István járási KISZ-tit- kár méltatta a tagkönyv jelentőségét, beszélt a KISZ feladatairól. A gazdaságvezetőség nevében Majer- csák András párttitkár szólt a KISZA VII magyar előkészítő bizottságának ülése Pénteken délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubtermében ülést tartott a 7. Világifjúsá-1 gi- és Diáktalálkozó magyar előkészítő bizottsága. Borbély Sándornak, az előkészítő bizottság titkárának megnyitó szavai után Komócsin Zoltán, a magyar előkészítő bizottság elnöke mondott beszédet. (MTI) szervezet tagjaihoz, majd az ünnepélyes fogadalomtétel után kiosztották a tagkönyveket. A megválasztott héttagú vezetőségbe a gazdaság politikailag legképzettebb és legjobban dolgozó fiataljai kerültek. Gáspár István, Szovjetunióban végzett agrármérnök lett az alapszerVezet titkára. Ács Károly kiválóan dolgozó brigádvezető a szervezőtitkár és Magzin Magdolna fizikai dolgozó a lányfelelős. Az ünnepi gyűlés után közös mozilátogatáson vettek részt az új KISZ-szervezet tagjai. Az új KlSZ-szervezetnek ezúton is sok sikert kívánunk! Hidasi Barna járási KISZ-bizottság munkatársa Proletárköltők verseit adták ki as NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban megjelentek Kurt Huhn és Max Zimmering' német proletárköltők versgyűjteményei. Kurt Huhn lírai verseinek gyűjteménye főleg a költőnek a német proletárirodalom korai szakaszában írt verseit foglalja magában. Egyes versei már a sajtóban is napvilágot láttak, de többségűk most jelenije meg. először. Ä Heine-díjjál a közelmúltban kitüntetett Max Zimmering forradalmi lírája az .1937-r-1958-as korszakot Öleli fel. A demokratikus német sajtó véleményé szerint ebben az időszakban jelentek meg Zimmering legérettebb művei. Puskin műveinek új gyűjteményes kiadása Az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat tíz kötetben újból megjelenteti Alexandr Puskin mű- eveinek gyűjteményét. A tervek sze- ^rint idén az első négy kötet lát napvilágot. összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy a cári Oroszországban Puskin műveit 1881. és 1917. között 14 nyelven, 13 180 000 példányban adták ki, a szovjet hatalom éveiben pedig a költő művei 1977-szer, 84 nyelven, 89 286 000 példányban jelentek meg. AMIT AZ AMERIKAI ELNÖK SEM LÁTHAT Eisenhower elmondotta, hogy nem engedik meg neki atombomba robbantások végignézését. Az amerikai titkosrendőrség, amelynek feladata az elnök védelme, vétót emelt az ellen, hogy Eisenhower jelen legyen az atombomba robbantásoknál. Rekkenő hőségben rohan a gyorsvonat Miskolc felé. Törődöttek, fáradtak az emberek. Olvasni nincs kedvem, ismerkedni, beszélgetni vonaton nem nagyon szoktam, hát nézelődöm, hallgatom útitársaim beszélgetését. # Száguld a gyors .. .* — Ha az ember ilyen viseltes ka- tonanadrágban bemegy valahová, egy hivatalba, vagy irodába, szóba se állnak vele. Rosszabb most, mint régen. Mindig voltak szegény emberek, meg akinek jól ment. Aki most szegény, mint jómagam is, az nagyon szegény... Panaszkodó útitársam egy kövérkés, negyven körüli, veresarcú, szőke ember két ötven-hatvan év körüli, értelmiségi kinézésű embernek magyaráz. — Mert kinek jó most, kérem? A kereskedőnek, meg a pártembernek. Az egyik lop, a másik kap. Aki dolgozik, annak semmije sincs ... Kissé feszengek a helyemen, de még nem szólok közbe. — Nekem van havonta ezer-ezer- száz forintom, mint lakatosnak, hát- mi az?! Dolgozni meg nagyon sokat kell érte. Az ember egy pohár sört akar inni, gondolkozik, hogy futja-e, bort meg hónapszám se lát. Pedig ... — Nem tudom, hogy van ez — szól közbe egyik értelmiségi bácsink —, de én- se kereskedő nem vagyok, se pártember, mégcsak párttag sem, . mégis megvagyok.. Nincs ugyan se autóm, se házam, de megbecsülnek és nem panaszkodhatok... — Csendes, halkszavú ember, nagyon nyugodt, elgondolkozó. V O N A f O N — Mert nézze, én technikumban tanítok a XVII. kerületben, most munkám alapján nyaralni is küldenek. Hol volt ilyen dolog régen? De amit ön mond, én nem nagyon értem. Hogy kereshet ezer forintot, ha lakatos? Nem ez az átlag. Valami oka lehet annak, hogy csak ennyit keres. ... mert ugye, kérem, vannak olyan munkahelyek, ahol a jó szakmunkás, aki tanult, vagy finomabb munkát végez, ennek dupláját is megkeresi, de ne vegyük a dupláját. Akkor is, én ezt nem értem... — Nehezen is érti a lovas a gyalogságot — így a kövér veresarcú — pedig nem olyan nagy ennek a titka. Cserélhettem volna én már más helyre is, de nem akarok, mert itt van hetenként egy szabadnap, én meg azt nem nélkülözhetem. — Heti egy szabadnap? Miért kell egy lakatosnak, ha a tetejébe még panaszkodik is, egy teljes szabadnap? — Látszik, hogy nem tetszik érteni a dolgot. Ha nem lenne legalább egy szabadnap a vasárnap mellett, mikor tudnám gondozni azt az ezernyolcszáz négyszögöl szőlőt, meg az állatokkal is lehet valami, arról nem is beszélve, hogy a motorom is gyakran rossz. Különös egy „szegény” emberi Csattognak a kerekek... utaznak. Hangosak, kártyáznak, szórakoznak. Mikor egyiknek elfogják a piros ultiját, akkora ordítozást csapnak, hogy zúg a kocsi. Egyikük száj- harmónikán játszik, táncszárhokat. Egyszer csak egyikük felfedez valamit a csomagtartóban. Gramofon. Régimódi, felhúzós. Megkeresik a tulajdonost. — Papa, felhúzzuk a verklit? Egy negyvenöt év körüli munkásember a hang ellenére is készséges, ölébe veszi a gramofont, felhúzza és felcsendül a dal... Kálmán egyveleg. Alig fordul a lemez egyet-kettőt, még csak vélni tudja, aki nem ismeri, hogy mit hall, mikor megszólal egyikük: — Kár volt a „melóért”, ha ez lett belőle. Mutassa papa a lemezeket, érdemes-e a strapa a következőért. Nézegeti á lemezeket. Operettek, dalok, főleg magyamóták. 4 — Itt van, fater, zárja el. Elég ezt a meleget elszenvedni, nem még a maga lemezeit. Ez persze már sok. A gramofontulajdonos is megszólal: — Nézzék, ha nekem ilyen szemtelen lenne a fiam, felpofoznám, — hacsak a barátai nem kímélnének még ettől és nem látnák el a baját. Az utasok kérésére tovább száll a dal. Csattognak a kerekek... Száguld a gyors ... Száguld a gyors ... Nyolcán vannak. Tizenhét-húst A tanár mellett idős, öreg néni ül, évesek. Szépen öltözöttek, nyaralni kendőjét már lebontotta, hogy enyhítse vele a meleget. Szemben vele a lánya. A jegyvizsgálatból kitűnik, hogy Mezőkövesdre utaznák. A lány, — gondolom, hogy az, gyűrűt nem látok ujján. — Talán látogatóba jön, mert sokat kérdez anyjától, sejtetve, hogy régen járt errefelé. Egyébként nagyon szépen öltözött. Nylonblúz, rakottszoknya, törpe-tűsarkú cipő teszi elegánssá. Tanár bácsink hallva, hogy köves- diek, felélénkül és érdeklődni kezd, mivel 30—35 éve járt ott és most újra szerét akarja ejteni, hogy odalátogasson. A nénitől kérdez ezt-azt. — Nincs ott semmi, kedves, ugyanazt fogja látni, amit harmincöt évvel ezelőtt. A lány is, aki nincs több tizenkilenc évesnél, helyesel, hogy tényleg ugyanaz, mint harmincöt évvel ezelőtt. (!?) — A gimnázium? Igen, hát megvan, dehát minek is az? Úgy sincs annyi hely, ahányan érettségiznek. — Ezt a lány mondja a tanár kérdésére. — Én is ott értem és sehol sem tudtam elhelyezkedni. Annyi már a diák, hogy b, c, meg még d osztályt is kellett csinálni, hogy férjenek. — Válóban? Mint harmincöt évvel ezelőtt — és a, bácsi szavai mögött mosoly bújkál. — Meglennénk mi szépen — mondja a néni —, csak a földet ne tagosí- tanák, mert hát egyre-másra lépnek a tsz-be az emberek és úgyis ez lesz a vege. Tényleg, mint harmincöt évvel ezelőtt. •* Kár, hogy leszálltak, mert még több dolgot tudtunk volna meg, ami azt bizonyítja, hogy Kövesd nem a régi. Csattognak a kerekek. Száguld a gyors... . — Mondja, öregem, maga teljes értékű jeggyel utazik? '» Meghökkenek, mert a kérdés nekem szól, a kérdező pedig a nyolc fiatalember egyike. Kétségtelen, hogy nekem szól, mert felémhajgl és rámnéz: * • — Jónapot kívánok ** mondom neki. •— Ja igen, jónapot. Szóval? — Mién érdekli magát, hogy milyen jeggyel utazom? — Mert kell nekem egy 74 forintos jegy és elkérem, ha leszállunk. — És ezt hogy gondolja? * — Na persze, megihatunk egy sört érte. — Nem gondolja, hogy ez nagyon jó üzlet lenne? Ad nekem egy pohár sört és magának az állam kifizet 74 forintot? — Ne filozofáljon, öregem, adja a jegyét. Felállók, a két sor ülőhely közé, hogy kényelmesebben szembenézzek ezzel a fiatalemberrel. — Nézze, fiatalember. Én nem vagyok magának „öregem”, nem kell a söre, a jegyet nem adom oda, és csalókkal egyébként sem társalgók. Jónapot! Csattognak a kerekek... DÉRI ERNŐ
