Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

Csütörtök, 1959. július 9. ÉSZAKMAG Y ARORSZ ÁG 5 Boldog gazdagé esztendő, •• Hejőbábai képek Szürké^fohér szi°et a zöldel- ozurKesíener lő tengerbent Három hosszú épület fehér falak­kal, egyik-másik előtt erős geren­dákból épített karám. Ez a hejőbá­bai Uj Élet tanyája. Rend és csend mindenütt, csak a délelőtti futko- sástól fáradt terelőkutyák vakkan-: tanok lustán néhányat, jelezvén: idegen érkezik. Fiatal, tizenhét-ti­zennyolc éves forma legény lép ki a sertésistálló ajtaján. Rövid klott- nadrág és kopott katonazubbony az öltözéke. — Filep Ferenc vagyok, sertés­gondozó. — Aztán csak egyedül? — Nem, Márton bácsival. Oda­bent tesz-vesz, nemrégen hajtot­tunk be déli pihenőre. — Később még hozzáteszi: — Egyedül kevés lennék, még kettőnknek is sok... — Biztosan sok a sertés. — Az bizoúy, háromszázkettő ösz- szesen. — A beszélgetésre előkerül Márton János bácsi is. Hatvanéves­forma ember, szép, hosszú bajusz- szál. Megtörli kezét a kék félsurc- ban, bemutatkozik és kérdésre sem várva mutat az ajtóra: — Kerüljenek beljebb, olyat lát­nak, hogy na ... Nem sok ilyen ma­lacot találnak a környéken, mint itt. De vigyázzanak, mert sok a légy! Igaza van, csakúgy hemzsegnek az ajtó körül, meg bent is. — Nem lehetne pusztítani őket? — A fenét, mintha még sokasod­nának a Matadortól. De elférnek. S hogy vannak, az jó jel, ami az etetést illeti. A jó koszt reményé­ben keresnek meg bennünket. — Odabent malacok hevernek szana­szét, meg bent a kis fülkékben is. De mennyi és milyenek. Nem is malacok, de süldők, huszonöt-har­minc kiló körül. — Pedig még jónéhányat alkat­nak hathetes korukig, — dicsek­szik Márton bácsi. — Sehol ennyi jó sertés, — kapcso­lódik a beszélgetésbe Lopkovitz elvtárs, az Állatforgalmi Vállalat egyik vezetője. A napokban vit­tünk el húsz hízót, de milyeneket! — Kapnak még többet is, — szól közbe a fiatal Filep. Több mint kétszázat szerződünk le az idén. —- Kétszáz hízó. önkéntelenül is az árára gondol az ember. Három­négyszázezer forint. De Márton bá­csiék mosolyognak. — így van ez már nálunk. Száz­ezrekben beszélünk. — És a kereset? — Filep Feri már több mint 300 munkaegységet számlál. Év végéig meglesz a hat- hétszáz. Ami pedig a munkaegysé­get illeti, 40—50 forintra számíta­nak munkaegységenként. Huszonöt- harmincezer forint évi kereset, per­sze a prémium nélkül. Mert mala­cot kapnak attól függően, hogyan dolgoztak. — És mit csinál nőtlen létére az­zal a temérdek pénzzel? kér­dezzük Filep Feritől. — Mit? Hát ruhám az t*m bőven, motort veszek. Hatezer forintom már van is a takarékban... Kint ragyogóan süt a nap. A könnyű szélben susogva bólogatnak a kövér kukoricatenger szálai. Minden gazdag hasznot igér. Nem is volna itt rossz tsz-tagnak lenni! Kosztor elvtárs, del. Könnyű megtalálni a lakását. Uj, csinos épület. A ház előtt piros motorkerékpár. Körül hatalmas gyümölcsöskert. — Kicsit olajszag van itt az elő­szobában, — tessékel befelé Kosz­tor néni. — Itt hált az éjjel a mo­tor és kifolyt az olaj. Nem tudja elfelejteni, mindig csak ezt emlegeti, — nevet az el­nök. De azért örült, amikor meg­vettem. — Igen, mert tönkremégy a sok kerékpározásban. Nagy a határ, kell a motor. De azért az olajra vi­gyázhatnál! A közösre, a munkára tereljük a szót. Megemlítjük, hogy láttuk a sertéseket. — És a teheneket, meg q. növen­dékeket nem? — kérdi Kosztor elvtárs csodálkozva. — Azt is meg kell nézni. Igaz, most csak máso­dikok vagyunk a megyében, ami a fejési átlagot illeti. De hamarosan visszaszerezzük az elsőséget. Most 13,5 liter az istállóátlag. Aztán ott vannak a sőrék. Állandóan har­minckettőt hizlalunk. Az is jó pénz. Több, mint semmi. — Miből várják a legnagyobb hasznot az idén? Kicsit gondolkozik, aztán ezt mondja: — Mindenből... és sokat. A ser­tés hozza a legtöbbet, de hoz a ső­re is, meg a tízholdas kertészet, meg... A határt különben látták. Én nem emlékszem, mikor sikerült így a kalászos, mikor volt ilyen szép a répa, a kukorica. Az idén igazán megleszünk... Nem túlságosad nagy a gazdaság, ötszáz és egynéhány hold összeseit. Hetvenhat tag birodalma. Az össz­érték úgy kétmillió körül. — Eddig, — mondja az elnök. — Az idén úgy látszik, megint gyarap­szik ... És a tagok száma is. Egyre jönnek az újabb jelentkezők! — Hat-hétszáz ZrnPtX ez még csak a kezdet. — Csodál­kozva állunk a közel félszázméter hosszú takarmánykazal mellett. Ugyancsak törpének érzi magát mellette az ember. — Van is, ami fogyassza, — nyugtatnak meg a tsz-tagok. Kell ez, hogy tej legyen ... Mindjárt mutatnak is néhány növendéket. Ott hevernek a napsütötte karám­ban, csöndesen kérődzve. Órákig el­néznénk őket, ha Csörsz Sándor bá­csi nem szólna ... — Tele a permetező, jöjjenek megnézni a kertészetet. Megéri. — Igaza van Sándor bácsinak, ha büszke a „művére,,. Le is permetezi a kényes paradicsom­szálakat. De az igazi látni és cso­dálkozni való odább vár, hatalmas tábla őszikáposzta. Olyan hatalmas, telt fejek, hogy az idén még nem láttunk ilyet. — A jövő héten leszedjük, — mondja a kertész. — Igazán terven felül keresünk a kertészettel. Ma­gam se hittem volna, hogy így si­kerüljön. — Szívesen megkínál bennünket néhány ízes zöldpapri­kával és uborkával. Elfogadjuk, jól esik. Marasztalna még, hogy megmutasson minden paprika- és paradicsomszálat, meg odébb, más táblában a hagymát, zöldséget, de telik az idő, menni kell. Búcsúzóul még elmondja, hogy egyedül, illetve családjával ker­tészkedik. Megéri a fáradtság. 1500 —1600 munkaegységet gyűjtöget­nek össze. Ez is szép pénz, 40—50 forintjával számolva! — Hórukk* Hó ruKk! — nu ruisis.... Röpiil a szem­mel teli zsák a teherautóra. Búg a motor, odébb újra megáll a kocsi az oldálrafektetett zsákok mellett. A tábla végén most fordul egye­nesbe a kombájn. Hordja a tsz gépkocsija a szérű­höz a tábla gazdag árpatermését. Ilyen árpatermés nemigen van több a megyében. — Kicsit lassan halad a gép, — mondják a tsz-tagok —, pedig Emő- di elvtárs jó vezető. Dehát ilyen termést? Gép legyen, amelyik na­gyobb irammal bírja. — Mégis, mennyi az átlag? — Ebben a táblában eddig 24 (huszonnégy!) mázsa holdanként. Nem akarunk sokat mondani, de a 62 holdról átlagosan húsz mázsán felül aratunk az idén! Elköszönünk. Távol járunk már, de egyre-egyre visszatekintünk, amíg csak látjuk a gépet! Huszon­négy mázsa egy holdról! Lám, tud­nak gazdálkodni ezek a termelő­szövetkezeti tagok... Barcsa Sándor Hány könyv jelent meg a világon 1957-ben ? Az UNESCO statisztikai kimuta­tást készített az 1957. évi világ- könyvtermelésről. A könyvkiadó országok élén a Szovjetunió áll 60 ezer új könyvvel. Második helyen áll Japán (25 ezer), majd Nagy- Britannia következik (20 ezer), In­dia (18 ezer). Ötödik helyen áll Nyugat-Németország 16 ezer könyv­vel. Modern koreai irodalmi művek gyűjteménye A Koreai írószövetség gondozásában kiadják a „Modem koreai iro­dalmi művek gyűjteményé”-t. A gyűjtemény a koreai írók és költők 1920 és 1945 között írt legkivá­lóbb műveit foglalja magában és a tervek szerint 30 kötetből fog állni. Gázvezeték Moszkva körül Moszkva körül több mint 120 kilo­méter hosszú gázvezeték épült. Eziel jelentősen javult Moszkva és kör­nyéke gázellátása. A gázvezeték 700 milliméter át­mérőjű csövekből áll. Útja során 4 vasútvonal és 9 országút alatt halad át. Ezenkívül átszeli a Moszkva-csa- tornát, a Moszkva-folyót és a him- kini víztároló medencét. zHnmnav/ifíORSifíG A várakozásnak megfelelően szerepelt a tavaszi idényben az Ózdi Kohász A sporttelepek kapui bezárultak, vége van az 1958—59-es labdarúgó évadnak. A játékosok és a közönség egyaránt pihenni tértek, hogy új erőt gyűjtsenek az elkövetkezendő év sportfeladatainak megoldásához. Rö­vid visszapillantást teszünk a közel­múltra, hogy mindazokat, amik jók voltak, felelevenítsük, amik oedig rosszak voltak, azokat feltárjuk azért, hogy kiküszöbölésükkel segít­séget nyújtsunk a jövőbeni jobb sze­repléshez. Az őszi forduló mérkőzé­seit a téli szünetben már értékeltük, ezúttal az ózdi Kohász tavaszi mér­kőzéseivel kívánunk foglalkozni. Az előbbiek szerint tavasszal jók voltak az idegenbeni mérkőzések, rosszak voltak a hazai mérkőzések. Bármilyen furcsán is hangzik, de ilyen ellentéttel kevés csapat „dicse­kedhetik” az országban. Amíg ide­genből, a nehéz mérkőzésekről egy­más után hozta haza a pontokat az ózdi Kohász, addig itthon, a köny- nyűnek látszó mérkőzésekkel nem tudtak minden esetben megbirkózni. A kezdet ugyan nem ezt mutatta. Az első mérkőzést Cegléden, a túlságo­san védekező taktika következtében 3:0 arányban elvesztették, majd nagyszerű hajrával, Siska, Kismar­ton, Szkladán és Zalai góljai révén biztosan verte a csapat Jászberényt 4:0-ra. A meglepetések ezután kö­vetkeztek! Újra hazai mérkőzés kö­vetkezett, amikor a Borsodi Bányász két góljára Siska csak eggyel tudott válaszolni és így az ózdiak — főleg puhaságuk miatt — elhagyták vinni a két pontot. Ezt újabb meglepetés követte, mert Salgótarjánban igen lelkes játékkal és Siska két remek góljával biztosan győzött Ózd. A kö­vetkező hazai mérkőzésen az állandó fölény ellenére, meg kellett elégedni a Pénzügyőrökkel szemben l:l-es döntetlennel, amit egy hét múlva Budapesten a Bp. Spartacus elleni l:0-ás győzelem tett jóvá. A Szegedi EAC megérdemelten jutott a 3:0-ás győzelemhez. Május 2-án 2:l-re ide­genben legyőztük az ózdiakkal szem­ben mindig veszélyes MMTE-t. Újabb idegenbeni mérkőzésen a má­sodik helyen álló DVSC csak sze­rencsével tudott 4:3 arányban győzni. Zalai és Siska góljai révén a Szol­noki MÁV ellen 2:0-ra győzött a Ko­hász. Kecskeméten a Dózsával 1:1, Ózdon az UTTE-vel 0:0, majd Buda­pesten az Előrével 1:1 és ismét Óz­don a Szegedi VSE-vel 0:0-ás ered­ményt hozott a találkozó. Az utolsó mérkőzésen a Budapesti Egyetértéstől 2:0-ás vereséget szen­vedett a csapat hazai pályán! Ennyi dióhéjban a tavaszi mérkő­zések tükré és egy jelentős követ­keztetés: idegenben az Ózdi Kohász sokkal lelkesebben, bátrabban és korszerűbben játszott, mint idehaza. Ivánszky Árpád A% \B F. őszi sorsolása I. forduló, augusztus 2: MTK— BVSC, FTC—Szeged, Honvéd—Szom­bathely, Diósgyőr—Vasas, Tatabánya —Bp Dózsa, Pécs—Csepel, Dorog— Salgótarján. II. forduló, augusztus 9: Csepel— Tatabánya, Dózsa—Diósgyőr, Vasas —Honvéd, BVSC—Dorog, Salgótarján —Pécs, Szombathely—FTC, Szeged— MTK. III. forduló, augusztus 16: MTK— Szombathely, FTC—Vasas, Honvéd— Dózsa, BVSC—Szeged, Diósgyőr— Csepel, Tatabánya—Salgótarján, Pécs —Dorog. IV. forduló, augusztus 23: Csepel— Honvéd, Dózsa—FTC, Vasas—MTK, Pécs—BVSC, Dorog—Tatabánya, Sal­gótarján—Diósgyőr, Szombathely- Szeged. V. forduló, augusztus 30: MTK— Dózsa, FTC—Csepel, Honvéd-r-Salgó- tarján, Diósgyőr—Dorog, Tatabánya —Pécs, Szeged—Vasas. VI. forduló, szeptember 6: Csepel —MTK, Dózsa—Szeged, Vasas- Szombathely, Tatabánya—BVSC, Pécs—Diósgyőr, Dorog—Honvéd, Salgótar j án—FTC. VII. forduló, szeptember 13: MTK —Salgótarján, FTC—Dorog, Honvéd —Pécs, BVSC—Vasas, Diósgyőr—Ta­tabánya, Szombathely—Dózsa, Szeged —Csepel. VIII. forduló, szeptember 20: Cse­pel—Szombathely, Dózsa—Vasas, Diósgyőr—BVSC, Tatabánya—Hon­véd, Pécs—FTC, Dorog—MTK, Salgó­tarján—Szeged. i IX. forduló, október 4: MTK— Pécs, FTC—Tatabánya, Honvéd—Di­ósgyőr, Vasas—Csepel, BVSC—Dózsa, Szombathely—Salgótarján, Szeged— Dorog. X. forduló, október 18: Honvéd— BVSC, Csepel—Dózsa, Diósgyőr— FTC, Tatabánya—MTKt Dorog— Szombathely, Salgótarján—Vasas, Pécs—Szeged. XI. forduló, november 1: MTK— Diósgyőr, FTC—Honvéd, Dózsa— Salgótarján,' Vasas—Dorog. Szombat­hely—Pécs, Szeged—Tatabánya, BVSC—Csepel. XII. forduló, november 15: FTC— BVSC, Honvéd—MTK, Diósgyőr— Szeged, Tatabánya—Szombathely, Dorog—Dózsa, Salgótarján—Csepel, Pécs—Vasas. XIII forduló, november 22: MTK— FTC, Csepel—Dorog, Dózsa—Pécs, Vasas—Tatabánya, BVSC—Salgótar­ján, Szombathely—Diósgyőr, Szeged —Honvéd. Az őszi idény válogatott mérkőzései műsora Szeptember 27: Magyar—Szovjet A, B, utánpótlás és ifjúsági mérk. Október 11: Jugoszláv—Magyar A, B, utánpótlás, ifjúsági mérk. Október 25: Magyar—Svájc A. mérkőzés. No­vember 8: Magyar—Nyugatnémet A. B. utánpótlás mérk. November 28: Olasz—Magyar A. mérk. Novem­ber 29: Magyar—Olasz B. mérk. Üzemi fiatalok sporttanfolyama Kevés ember előtt ismeretes, hogy az MTST és a SZOT kezdeményezé­sére nagyszerű elgondolás van kiala­kulóban. A megye üzemeinek és ipa­ri létesítményeinek sportküldöttei egyhetes tanfolyamon vesznek részt a megyei székhelyeken. E kezdemé­nyezés üdvözlésre talál szerte az or­szágban, de elsőnek Borsod megyé­ben vált tartalommá. Miskolcon ke­rült sor a Bányaipari Technikumban Borsod fiatal sportolóinak tanfolya­mára, amelyen a városból 16 fiú és egy leány, a megyéből 16 fiú és öt leány, tehát összesen 38-an vettek részt. A tanfolyam június 29-től júli­us 4-ig tartott. A részvevők a techni­kum kollégiumában kaptak szállást és élelmezést. A sportolók megelége­désére a költségekről a megyei KISZ- bizottság gondoskodott. Mielőtt a tanfolyam programjára rátérnénk, tudni kell, hogy tulajdon­képpen mi okozta létrejöttét és mi a jelentősége szervezésének. Vitat­hatatlan, hogy a kezdeményezést az tette szükségessé, aminek már ré­gen meg kellett volna történnie: le­gyen szervezettebb és közösebb a KISZ és a szakszervezet által irányí­tott üzemi sportélet. A tömegsport élén álljanak azok, akik tudásukkal és lelkesedésükkel vezetni, irányíta­ni tudnak. Itt mindenekelőtt a tan­folyamról kikerült fiatalokra lehet számítani, akik a rövid idő ellenére sokoldalú elméleti és gyakorlati ké­pesítést szereztek. Világosan látták a célt úgy a hallgatók, mint az előadók. Ez utóbbiak ismereteik, tudásuk, tanácsaik legjavát szedték csokorba és oltották a fiatal sportolók értel­mébe. Fáradságot nem ismerő mun­kájukért és a sokirányú támogatá­sért dicséret illeti a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem testnevelési tanszékének vezetőjét, Jakab Józse­fet. Elismerés száll az előadók: Szá- deczky László, Móré József testneve­lő tanárok, Huri Sándor, a KISZ-bi- Zottság küldötte és a Turistaszövet­ség tagja, Pogonyi László felé. Nem csoda, ha a fiatalok nagy fi­gyelemmel kísérték az előadásokat, Miskolc város úszóbajnoksásai A Miskolc városi Űszó Szövetség július 5-én rendezte meg Miskolc város 1959. évi úszóbajnokságait. Más esztendőkben ezen a versenyen többszáz miskolci versenyző indult el. A vasárnapi versenyt kevés szá­mú induló jellemezte. A jó időjárás kedvezett a verse­nyeknek. A rendezés jó, zökkenő- mentes volt. Néhány versenyszámban szép küzdelmet láttunk és a verseny­zők jó eredményt is értek el. Jobb eredmények: 100 ffi gyors: 1. Garai Gábor MVSC 1.03.2. 2. Czakó Imre DVTK 1.04.5. 3. Csiszár Nándor DVTK 1.10. 100 pillangó ffi: 1. Karmanoczky József DVTK 1.26. 2. Adamoyics Sándor DVTK 1.26.2. 100 ffi hát: 1. Kondás József MVSC 1.09.2. 2. Karmanoczky J. DVTK 1.17.4. 3. Losonczi László Spartak. 1.18.4. 100 ffi mell: 1. Osváth Zsolt MVSC 1.22.3. 2. Stefankó László MVSC 1.24.4. 400 m ffi gyors: 1. Garai Gábor MVSC 5.09. 2. Czakó Imre DVTK 1.17.4. 3. Kondás József MVSC 5.19.3. 100 női gyors: 1. Birinyi Irén MVSC 1.19.5. 100 női mell: 1. Török Klári MVSC 1.42.4. 100 női pillangó: 1. Birinyi Irén MVSC 1.36.8. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a fiatalság nagyon csekély érdeklő­dést tanúsít az úszás iránt. Ennek a sikertelenségnek igen sok tárgyi oka van, melyekre majd egy későbbi cikkünkben is kitérünk. Különösen feltűnő, hogy az alacsonyabb korosz­tályokban milyen csekély volt az indulók száma. Pedig a miskolci úszósportnak már az elmúlt években komoly hagyo­mányai voltak. 1955—56. években már országoshírű versenyzőink vol­tak. Ebben az években az országos ifjúsági bajnokságon városunk versenyzői még az egrieket is meg­előzték. Ma már ott tartunk, hogy ha jövő évben a nagyobb verseny­zőink kiválnak, amelynek a -lehető­sége nagyon is valószínűnek látszik, nem lesznek versenyzőink. A fiatalságot társadalmi szervez­kedéssel és iskolai segítséggel kell az úszás felé irányítani. Ha ez nem így történik, akkor újból kell kez­deni mindent élőiről Július 11-én, szombaton délután 4 órai kezdettel a Megyei Űszó Szö­vetség országos úszóversenyt rendez Miskolcon, a tapolcai uszodában, amelynek budapesti és egri résztve­vői is lesznek. A nevezési határidő csütörtökön délben zárul. így a ver­senyek résztvevőiről csak később tu­dunk beszámolni. Bitskey hiszen olyan tapasztalt, a sportmoz­galomban jártas szakemberektől ta­nulhattak, akik őszintén kívánják a tanfolyam sikerét. Mivel foglalkoztak az előadások ? Napjaink legaktuálisabb problé­máival: A párt- és SZOT-határoza- tokkal, valamint szervezési kérdé­sekkel. Szó volt a nemzetközi sport­kapcsolatokról és a sportkörök gaz­dasági munkáiról is. A gyakorlati oktatást az „Augusztus 20” strand­fürdőben és az iskola udva­rán bonyolították le. Verseny- kiírások, rendezések, játékok tanulá­sa volt műsoron. Közben megren­dezték a VIT jelvényszerző versenyt is. A fiatalok igyekezetére és ko­molyságára vall, hogy a legjobb fo­kozatot — a III. osztályú jelvényt — 23-an szerezték meg. De a többiek próbáját is siker koronázta. A rész­vevők a tanfolyam végén vizsgát tet­tek. Az eredmény biztatóan szép. Rendkívül ajánlatos lenne — és ez az általános vélemény — ha az MT­ST előre kidolgozott tematikával „lepné meg” az előadókat. Ez a mun­ka megkönnyítését és a fölösleges viták elkerülését eredményezné. Örömmel látjuk, hogy a kevés támo­gatás ellenére elégedettek voltak a tanfolyam munkájával az előadók. Reméljük, hogy az üzemekhez visz- szakerülő fiatalok mindent megtesz­nek a tömegsport kiszélesítése érde­kében. A fiatalokon van tehát a sor* hogy az életben hasznosítsák a ta­nultakat és tegyék virágzóbbá üze­mük sportéletét. Mika István SSZAKMAGYABOBSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Grósz Károly Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefonszámok: Szerkesztők: 16-067 Titkárság: 16-886 Napi krónika — Sport: 14-082 Pártrovat: 16-049 Ipar — mezőgazdaság: 16-046 Levelezési rovat — panaszügyek, felvilágosítás: 16-078 Kiadja az Északmagyarország Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Bíró Péter. Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213 Terjeszti a posta, kanhatő minden Bor­sod megyei postahivatalban és kéz* besítőnél. Készült a Borsod megyei Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom