Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

Szert!», 1959. Júlia• 1. ÉSZAKMAG Y ARORSZAG 5 Két év munkája A közelmúltban képzőművészeti kiállítás nyílott Mezőkövesden Dala József gimnáziumi tanár, a helyi képzőművészeti kör vezetőjének és a kör több tagjának munkáiból. A kiállítás anyaga nagyobbrészt Dala József két évi munkájának termékeit tartalmazza, továbbá be­mutatja a látogatóknak a képző­művészeti kör munkáját, fejlődé­sét, a mezőkövesdi képzőművészeti élet fellendülését. A kiállítás úttörő vállalkozása c képzőművészeti csoportnak, (mivel ezt megelőzően helyi festők mun­kái kiállításon még nem voltak), ugyanakkor indulópontot is jelent az ilyen irányú kezdeményezések további kiszélesítéséhez. Az ember a környezetben, az ember a tájban —, talán így lehet­ne röviden meghatározni Dala Jó­zsef képeinek témaválasztásait s ez az első benyomás is egyben, ami a látogatót a kiállítás megtekinté­sekor éri. Képei az embert környe­zetében, munkájában, egyszerűen, közérthetően, komoly művészies­séggel ábrázolják. Festményeinek kompozíciói változatosak, ugyan­akkor betartják a törvényszerűsé­geket. Kiemelik a festmények té­máját és ezzel érik el a közérthető­séget. Színei egyéniek, nagyon fi­nomak, adott esetben (például a té­ma határozottabb kiemelésekor) egészen élénkek, hozzájárulnak* a kép egységének kialakulásához. Dala termékeny és sokoldalú fes- tőiségének egyik jellemzője az életből ellopott pillanatok megfes­tése. Ilyen képei közé tartozik a Karácsonyi vásár és a Május 1-i felvonulás. Ezek a festményei szin­te pillanatnyi „exponálási” idővel készültek. A Május l-i felvonulás képét egy emeletes lakás ablakából festette. A lobogódiszbe öltözött téren ünne­pélyes méltósággal hömpölyög a tömeg. Az egész képet áthatja az ünnepélyesség, amellyel a munkás­osztály öntudatát és szilárd nemzet­közi felfogását akarja kifejezni. A tömeghatás rendkívül szépen ér­vényesül a képen. A Karácsonyi vásár című fest­ménye újszerű formában igyekszik kifejezni a falvak fejlődését, a vá­ros és a falu, a múlt és a jelen ta­lálkozását. Mezőkövesd újonnan épült modern áruházát ábrázolja a festő. Neonvilágítás, gyönyörű be­rendezések. S a pultok előtt „régi viseletes” matyóasszonyok vásárol­nak. Az áruház különböző pontjain elhelyezett figurák nem bontják meg a kompozíció egységét, hanem­növelik a kép mozgalmasságát. Tájképei közül kiemelkedik a Hajókikötő című festménye. A kép endes, nyugodt vasárnan délutánt ábrázol, amint a kikötőbe érkező hajó hozzásimul a Duna partjához. A kép finom tónusú, nagyobbrészt a szürke, ködös, opálos gyöngyház­színek dominálnak. Emlitésreméltók a képzőművésze­ti kör tagjainak munkái. Látszik, hogy a kör tagjai Dala József, ve­zetésével lépésről-lépésre sajátítják el a festőiskola alapjait. Ezt képeik is igazolják. Közülük talán ki kell emelni Dala András képzőművésze­ti gimnáziumot végzett fiatalember akvarelljeit, amelyek komoly te­hetségről tanúskodnak. A kör to­vábbi fejlődése érdekében szükség lenne mind a községi tanács, mind a felsőbb vezetőszervek fokozot­tabb támogatására, mivel a kör munkái, eddig elért eredményei már rászolgáltak erre, és természe­tesen nagyban hozzájárulnának a képzőművészeti tömegkultúra ki- szélesítéséhez. Kovács László Júliusi kisfilmek Változatos és érdekes rövid fil­mek fogadják a nézőket július hó­napban is. íme a műsor: A külföldi túrisiák a Szovjetunió­ban című színes szovjet riportfilm francia olasz, afrikai, cseh, lengyel és kínai túristák élményeit örökítette meg. A külföldi vendégek jártak a Krímben, felkeresték a híres fürdő­várost, Jaltát, majd Ukrajnát, Lenin- grádot, a kolhozokat és a gyárakat, megcsodálták az Ermitage műkin­cseit. , „ A német Kis útikalauz című film Albániába, Romániába, Csehszlová­kiába és Bulgáriába vezeti el a né­zőket s megismertet a négy * ország fürdőhelyeivel, történelmi múltú vá­rosaival, építészeti remekeivel. A Moszkva-csúcs meghódítói című színes szovjet film grúz alpinisták expedíciójáról szól, akik megmászták a 6 500 méter magas Moszkva-csú- csot, a hófödte Pamir fennsik eddig még bevehetetlen ormát. Az Egy kultúrcsoport életéből cí­mű magyarul beszélő szovjet film a Dzserzsinszkij gyár híres kuftúrcso- portjának munkáját és eredményeit ismerteti. A gyermekek örömére bemutatás­ra kerül A bátor szarvas című színes szovjet rajzfilm, egy színes német bábfilm, a Teddy mackó és a Szüle­tésnapi ajándék című színes német rajzfilm, amely arról szól, hogyan készítenek meglepetéseket szüleik­nek a gyerekek. Az Elveszett őrség című színes cseh bábfilm mulatságos történetben egy szerelmes katonáról beszél. A hároméves terv nyomában című magyar rövidfilm iparunk és mező- gazdaságunk eredményeit tükrözi. f UlfíKmfíGVfíROR 6/jfíű MVSC—Csepeli KSE 8:2 (3:1) MVSC pálya. NB. I. női. Ezen a mérkőzésen az egész tava­szi idény legjobb játékát nyújtotta az MVSC női csapata. A mérkőzés elején nehezen lendültek játékba a miskolciak és hosszú ideig mindösz- sze l:0-ra vezettek. Sőt a csepeli együttes büntetőből kiegyenlített. A gól szinte fel rázta a hazai csapatot és két gyors támadás után két góllal növelte előnyét. Szünet után kiváló­an játszott a miskolci csapat. Gyors, korszerű támadások után, szebbrfél- szebb gólokkal terhelték meg ellen­felük hálóját. Amikor a csepeli együttes emberfogásra tért át, akkor is megtalálták ennek a játékmódnak az ellenszerét,és három pompás gól­lal növelték előnyüket. Góldobók: Arpádné (3), Lövei, Kassainé, (7-es- ből), Baluch, Novák, Fazekas (7-es- ből), illetve Kiss M. (7-esből), Ba- loghné. A győztes csapat minden tag­ja jó teljesítményt nyújtott, mégis ki kell emelni Fazekas, Arpádné, Kassainé, Csizmadia és Novák játé­kát. MVSC—Bp. Spartacus 13:11 (9:6) NB I. férfi. A miskolci vasutas csapat komoly meglepetést szolgáltatott játékával és győzelmével. A bajnokság máso­dik helyén álló Spartacus ellen az első félidőben 7:l-re, majd 8:2-re vezettek már és góljaiknak nagy ré­szét gyors indításokból érték el. A félidő végére feljött a fővárosi csa­pat. A második félidőben a Spar­tacus kezdett jobban és egy gólig megközelítette az MVSC-t. 10:9 után büntetőt dobhatott a hazai csapat, de Héres II. a kapufának dobta a hetest. Már levegőben „lógott” az egyenlítés, amikor erősíteni tudott az MVSC és jó taktikával sikerült legyőznie nagy­nevű ellenfelét. Góldobók: Lugosi (4), Kézilabda IVB. I. Hérész II. (4), Simon (2), Hoffmann, Zsíros, Hérész I. Jók: Muhoray, Lu­gosi, Hérész II., Lakatos és Hoff­mann. FTC—DVTK 12:10 (7:3) NB I. férfi. Az első félidőben, a rosszul véde­kező DVTK ellen, hosszú időn ke­resztül szinte tetszés szerint érték el góljaikat a fővárosi csapat játékosai. A diósgyőriek támadásai igen erőt­lenek voltak, sok labdát „eladtak” és a lövések is nagyon pontatlanok vol­tak. A második félidőben már job­ban játszott a DVTK, volt olyan idő­szak, amikor egy gólra közelítették meg ellenfelüket, de ekkor a legjobb helyzeteket is elügyetlenkedték. Egygólos FTC-vezefesnél három al­kalom is kínálkozott gól elérésére. A körről, tiszta helyzetből két eset­ben a kapusba, egyszer a kapu mellé lőtték a labdát. Szünet utáni teljesít­ményével, mindenképpen megérde­melte volna a győzelmet a DVTK. Góldobók: Kovács (4), Dlmény (3), Selmeczi (2), Surányi. Jók: Kovács, Tari, Dimény, Lajkó. MVSC—Testnevelési Főiskola 3:0 (12, 12, 3) NB I. női. A fővárosban lejátszott mérkőzé­sen az első két szettben a TF csapa­ta megnehezítette a játszmák meg­nyerését, de a harmadik szettben a miskolci lányok tetszés szerint ér­ték el pontjaikat. Győzelmükkel a legjobb vidéki csapat címét nyerték el a női NB I. osztályban. Az MVSC- ből Bánhegyi, Perlaki és Kiss ját­szott a legjobban. DVTK—MTK 3:1 (4, —12, 14, 13) NB I. női. Diósgyőr. Az első szett biztos megnyerése után, a másodikat elkönnyelműsköd- ték a diósgyőriek. A harmadik szett­ben már igen akartak, de ekkor már nem ment úgy a játék, mint az első játszmában. Nehezen nyerték meg ezt és a következő negyedik szettet. Győzelmükkel a bajnokságban a ti­zedik helyet szerezték meg. Röplabda IVB. I. TF—MVSC 3:2 (—12, 11, 5, —13, 14) NB I. férfi. Budapest. Akármilyen jó formában volt a miskolci vasutas csapat, sohasem birt a testnevelőkkel. Ezúttal legyőz­hették volna a fővárosi együttest. Az Ötödik játszmában végig vezettek és a TF-nek csak nagy szerencsével sikerült maga javára fordítani a szett állását és 16:14-re győzve, meg­nyerték a találkozót. Városi tanácstagok fogadóórái Július 1-én: Csillag Gyula Papszer u. 6z. 15—17 órakor. Július 2-án: Ormossy Mária Somogyi B. u. 6. ez. 17—19. Simon János Somogyi B. u. 6. sz. 17—19 órakor. Július 3-án: dr. Barna Györgyné Hoff­mann O. u. 4. sz. 17—19. Pfersi Ferenc- né Szabó Lajos u. 4. sz. ,18—19 órakor. Július 4-én: Elek Antal Vörösmarty u. 55. sz. 17—19 órakor. Július 5-én: Busák István Pallos u. 1/a. sz. 17—19, és Juhász József Fövényszer u. 47. sz. 9—11 órakor. Nyári Totó Kupa-mérkőzés Salgótarjáni Kohász — Borsodi Bányász 2t2 (2 t O) Salgótarjánban játszották le a Nyári Totó Kupa mérkőzést. A sajó- szentpéteri csapat a következő össze­állításban lépett pályára: Veres, — Négyesi, Csetfalvi, Czékmány, — Jaskó, Sztibor, — Baranyi, Garami, Kőhalmi, Rieder, Kopcsik. A bányászcsapatban játszó fiatalok igen nehezen lendültek játékba. Cset­falvi korai sérülése» után a hazai együttes két góllal is megterhelte a sajószentpéteri csapat kapuját. Két­gólos hazai vezetés után feljött a bá­nyászegyüttes és a félidő végéig töb­bet támadott, mint ellenfele. Szünet után a sérült Csetfalvi a jobbszélre állt. Garami lett a jobb­hátvéd, míg Négyesi játszott a közép­hátvéd helyén. A csere használt, mert fölénybe került a vendégcsapat. Az 50. percben egy támadásnál a hazai csapat bal­hátvédje hazaadással akart menteni, rosszul találta el a labdát és saját kapujának jobb felső sarkába lőtt. (öngól) 2:1. A gól után igen sok veszélyes tá­madást vezettek a bányász-csatárok. A fölény ellenére sem sikerült a gól­szerzés, mert a hazai csapat jó tak­tikával védekezésre rendezkedett be, ami megnehezítette a gólszerzést. A mérkőzés utolsó perceiben sikerült az egyenlítés. Nagy kavarodás tá­madt a hazai csapat kapuja előtt. A labda végül Kopcsikhoz került, aki kiegyenlített. 2:2. Két ellentétes félidőt hozott a mér­kőzés. A játékidő első részében a hazaiak támadtak többet, s így meg­érdemelten jutottak kétgólos előny­höz. Szünet után az átszervezett Bor­sodi Bányász nemcsak egyenlő' el­lenfele lett a hazaiaknak, hanem döntő fölényt harcolt ki. Hiba volt az is, hogy a bányászcsapat tagjai az első félidőben sokat könnyelműsköd- tek. Veres megbízhatóan védett. A hát­védhármasban Czékmány volt a leg­jobb. Sztibor volt a jobbik fedezet, míg a csatársorban a fiatal Kopcsik játéka tetszett a legjobban. Góljáért külön dicséretet érdemel. —- pá — Járási bajnokok onztélyosó mérkőzése A járási bajnokcsapatok osztályozó mérkőzései során vasárnap a követ­kező eredmények születtek: Herbo- lyai Bányász — Sajókaza 3:1, Varbó —Jár.ánháza 2:2, Tokaj — Tolcsva 5:3, Hejőcsaba — Hidasnémeti 1:0, Encs — Mezőkeresztes 5:1 (!), Tisza- palkonya — Hernádkércs 16:0. A két forduló után a három cso­portból minden valószínűség szerint a Herbolyai Bányász, a Tokaji Épí­tők és a Tiszapalkonyai Vasas csa­patai azok, amelyek az elkövetke­zendő szezonban a megyei bajnokság I. osztályában fognak játszani. *A megyei labdarúgó I. o. végeredménye 1. Somsály 30 23 2 5 85:27 48 2. Szunav. B. 30 19 5 6 67:28 43 3. Edelény* 30 19 3 8 74:37 39 4.S. MÁV. AC 30 17 5 8 76:47 39 5. Felsőzsolca 30 17 4 9 52:26 38 6. Rbánya 30 16 4 10 73:39 36 7. Bnádasd 30 13 5 12 51:44 31 8. Bánszállás 30 12 5 13 53:48 29 9. Farkaslyuk 30 12 3 15 49:37 27 10. Szer. K. 30 11 4 15 46:50 26 11. M. Előre 30 8 9 13 34:49 25 12. Sárospatak 30 11 2 17 49:58 24 13. Szikszó 30 11 1 18 37:71 23 14. M. Erdész 30 6 6 18 23:78 18 15. Mezőcsát 30 5 7 18 22:81 17 16. Szer. MÁV. 30 5 5 20 24:95 15 * — két büntető pont levonva. Gépállomásaink életéből Szerencsen nagy az öröm Ahogy az országút fordul Szerencs­re, a szántók végében hatalmas, új épület fehérük az arrajáró szemébe. Mint valami óriási repülőhangár, uralkodik a lapály felett. Pedig ép­penséggel nem repülők, hanem na­gyon is földhöz ragaszkodó gépek számára készült. Ez a szerencsi gép­állomás új telephelye, s a hatalmas építmény az új szerelőcsarnok. — Végre elkészült! — sóhajtanak a szerencsiek, akik immáron 11 esz­tendőt tudtak le az ideiglenesnek is ként a különböző elektromos kap­csolótáblákat is. A szerelőcsarnok végében egy ki­sebb, teremszerű helyiség. Ez a szer­viz. Itt mossák, tisztítják a gépeket. — Most még üres ez a munkahe­lyünk, hiszen most végzik rajta az utolsó simításokat. De reméljük, rö­videsen beköltözhetünk ide ... — Hány millióból épült ez a szép, és modern csarnok? — Ha mindent hozzászámítunk; a és magtárakból átalakított régi te­lephelyükön. — Hanem most nézzék meg az új munkahelyünket, — invitál Papp Zoltán, a gépállomás igazgatója. S ahogy beljebb kerülünk az új szerelőcsarnokba, valóban megálla­pítható: méltán büszkélkednek vele a szerencsiek. — Egyike a legmodernebb műhe­lyeknek. Ennél korszerűbb talán csak a felsőzsolcai gépállomás szere­lőcsarnoka — mondja Papp elvtárs. Tágas, világos, szellős ez a csar­nok. Hatalmas tetőablakai, mint va­lami reflektorok, gyűjtik a fényt a terem belsejébe. Télen jól fűthető majd, három óriás-kályha, amelyek egy-egy kazánnak is beillenének, fű­ti a helyiséget. A csarnok két olda­lán rengeteg ajtó. — Milyen helyiségekbe vezetnek ezek? — Különböző műhelyek. Lakatos, esztergályos stb. részlegek számára készült. Ezekben helyezik el egyéb­kö­rű.1 belül 5 millió forintos beruházást lehet számítani... de jó lenne, ha körülnézne azokban is. A szálláson és a lakásokban ... A szállás alig 150—200 méternyire van a szerelőcsarnoktól. Oszlopos főbejáratával, mint egy kis kastély. A szobák szellősek, nagyablakosak. Súrolt padló,( makulátlan fehérre me­szelt falak. Ä folyosó végében hideg­melegvizes zuhanyozó, fürdő, kör­ben csempézett falak ... — Bizony nagy út volt, amíg elju­tottunk idáig. Csak gondolják el, ké­rem: 1948-ban, amikor gépállomá­sunk megalakult, szinte fáskamrá­nak tűnő helyiségekben vertünk ta­nyát — még csak nem is mertünk álmodni arról, hogy nekünk valaha is ilyen szép telephelyünk, meg ilyen kényelmes legény szállónk lesz, — mondja Kántor Gyula brigádve­zető, aki úgyszólván alapító tagja volt a szerencsi gépállomásnak. — De az Is igaz. hogy akkoriban mindössze 9 erőgépünk, meg tán két cséplőnk volt. Ma meg 68 erőgépünk, 56 cséplőnk, 3 kombájnunk és az ör­dög se győzné számolni, mennyi munkagépünk van. Ezzel szemben az is igaz, hogy amíg abban az időben mindössze 3600 normál holdnak meg­felelő munkát végeztünk, ma már közel 45 ezer normálhold a tervünk... Hát igen! Szinte lemérhetetlen a fej­lődésünk a 11 esztendő alatt... Eh­hez aztán kellett is már ez az új te­lephely. Nagyobb örömmel dolgozik az ember, meg jobban is, ha a lehe­tősége is megvan hozzá. Az új gép­állomási telephelyen pedig — amint láthatják is — minden lehetőség megvan. — Mint egyik legilletékesebbtől szeretnénk megkérdezni, milyen a megye gépállomásainak felkészültsé­ge a nyári mezőgazdasági munkákra, az aratásra, a termény betakarításá­ra? — tettük fel a kérdést Bialkó Ist­vánnak, a Gépállomások Igazgatósá­ga főmezőgazdászának. — Azzal kell kezdenem, hogy saj­nos, az időjárás viszontagságai mi­att gépállomásaink nem tudták kel­lőképpen kivenni részüket a növény­ápolási munkákból. Ezért aztán a leszerződött földterülethez képest például az elvégzett kapálási mun­kálatok igen kismérvűek. Június vé­géig csupán 9593 katasztrális holdat kapáltunk be a leszerződött 14 376 holddal szemben. — És a takarmányok kaszálásánál milyen eredmények vannak? — Megyénkben 73 fűkasza dolgo­zik. Ennek ellenére, június végéig a betervezett takarmányterületnek még a felét sem sikerült lekaszálni. Ez ismét csak azzal magyarázható, hogy a nagy esőzések következté­ben a termények megdőltek, a ter­melőszövetkezetek jelentették az akadályt, s így — a megdőlések mi­att — ezeken a területeken nem le­hetett a kaszálógépeket alkalmazni... — Itt a nyakunkon az aratás. Az ősziárpát már igen sok helyen le is vágták. Milyen részt vállaltak a nagy nyári mezőgazdasági „dömpingből” a megye gépállomásai? — Az aratásra való felkészülés leghűbb tükörképe a gépállomáso­kon megtartott gépszémle volt. Pél­dául Szendrőn, Felsőzsolcán, Putno- kon, de a többi gépállomásainkon is az a tapasztalat, hogy a javítások minősége felülmúlja a korábbi éve­két. Aratógépek, kombájnok készen, kijavítva várják a kalászosok teljes beérését. Bár meg kell mondani, sok problémát okozott és részben okoz még ma is, hogy egyes igen fontos alkatrészeket nem tudunk megkapni. — Mekkora területet vágnak gép­pel? — Megyénk gépállomásainak ösz- szesen 175 aratógépe, 32 kombájnja és 796 cséplőgépe van. Aratógépeink­kel 13 427 katasztrális holdon, kom­bájnjainkkal pedig 4114 katasztrális holdon aratunk. Ennyi a leszerződött területünk. — Hogyan osztották el a munkát? — Rajonterveket készítettünk. Táblázatot rajzoltunk, amelyen meg van határozva, hogy honnan hová kerülnek a gépek. A gépállomások vezetői összehívták a termelőszövet­kezetek szakembereit, akikkel ismer­tették a terveket. Ezenkívül tartot­tunk egy kétnapos szakmai megbe­szélést a kombájn, és egy egynapos megbeszélést az aratógépek kezelői részére. De nemcsak ilyen intézke-. désekkel segítjük az aratás zavarta­lan lebonyolítását. Traktorosainkat igyekeztünk olyan helyekre, terüle­tekre beosztani, amelyeken már dol­goztak, tehát ismerik is. — Hallottuk, hogy ismét nagy ver­sengés kezdődött a traktorosok, ara­tó- és kombájn-gépkezelői között az idei aratásra is ... — Az eredményes aratásért, a gyors, pontos és szemveszteség nél­küli betakarításért verseny indult gépállomásainkon. Az aratás befe­jeztével 10 aratógépkezelőt és 4 kombájnost — a legjobbakat — pénz­jutalomban részesítjük. ,— Milyen gondjaik vannak? — Egyes területen megdőlt a ga­bona. Géppel eléggé nehéz vágni az ilyent. Fel kell mérnünk, hogy mit tudunk tenni ezekkel a táblákkal. Bár már előkészítettük a kalászeme­lőket, s el vagyunk készülve rá, hogy az ilyen területen dolgozó gépeink teljesítménye alacsonyabb lesz. — És még valami fontos dolog! A tarlóhántásra tudnak erőgépet bizta- sítani? — TJgy terveztük, hogy a cséplés időszakában 100 erőgépet állítunk a tarlóhántásra, a traktorosokat két mű­szakba osztjuk be, hogy minél gyor­sabban, s minél nagyobb területet szánthassunk fel. Ehhez persze elen­gedhetetlenül szükséges az is, hogy a termelőszövetkezetek igyekezzenek minél hamarabb betakarítani a táb­lákról a learatott termést, — fejezte be nyilatkozatát Bialkó István. A betakarításról nyilatkozik •.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom