Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
2 ESZAKM.V.ÍY * KOKSZAI Szerda, 1959. július 8. A tudományos ismeretterjesztő munkáról Mint már jelentettük, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége június 2-án tartott kibővített ülésén foglalkozott az ismeretterjesztő munka eddig tapasztalt hiányosságainak kiküszöbölésével és megállapította a jövő idény ismeretterjesztő munkájában követendő helyes utat. Értékelte mindazt, ami a társulat tevékenységében fejlődést jelentett. Az eredményeket jelzi az előadások számszerű növekedése, de a mennyiségi növekedést nem követte eléggé nyomon az előadások színvonalának megfelelő emelkedése és világnézeti nevelő hatása. Az előadások megnövekedett száma ellenére kevés volt a mezőgazdaság szocialista szektoraiban tartott előadások, áltálában pedig a.műszaki előadások száma. Hiba volt az is, hogy nem szervezték meg az előadások ellenőrzését, ami pedig elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyöngébb előadónak módszertani és tartalmi vonatkozású segítséget adjanak és megszüntessék az olyan kirívó eseteket, amikor az előadások megtartása egyszerűen bürokratikus formalitássá vált. Mert voltak elég gyakran ilyen esetek is. A sok más javítanivalóval a társulat országos elnöksége a múlt évadban két ízben is foglalkozott és ezekre vonatkozóan két határozatot hozott. A jövőre nézve ezeknek a határozatoknak'a végrehajtását kívánja a megyei elnökség a járási szakosztályokkal együtt végrehajtani. Elsősorban az ipari dolgosók körében végzett munka megjavítása végett szükséges, hogy az 1959—60-as őszi-téli évadban a megyében legalább 8—10 munkás- akadémia működjék műszaki és általános műveltségi tagozatokkal. A munkások közgazdasági ismereteinek növelése érdekében az SZMT területi bizottságaival karöltve a legnagyobb ipari üzemeknél (LKM és D1MÁVAG, ózdi Kohászati Üzemek, Kazincbarcika, Tiszapalkonya) köz- gazdasági tanfolyamokat szerveznek az üzemi és szákszervezeti funkcionáriusok, valamint a szakmai középkáderek részére. Az eredményesen működő szakmásító tanfolyamok tematikájában legalább 30—40 százaléknyi helyet kell biztosítani a világnézeti, közgazdasági, természettudományi és műszaki előadásoknak. Egyébként mind a kiselőadások, mind a szervezett oktatás keretében tartandó előadások alkalmával fokozottabban helyezik előtérbe a fizikai, kémiai és biológiai alapismeretek terjesztését. Külön foglalkoznak majd az SZMT-vel együttműködve az üzemi bizalmiakkal, akikre igen fontos feladat hárul a tekintetben, hogy a munkásság elmaradottabb rétegeit pozitív irányban befolyásolják. E célból a nagyobb üzemekben üzemenkint, a kisebb üzemeknél Összevontan külön előadássorozatokat szerveznek. Az ismeretterjesztés szempontjából eddig eléggé elhanyagolt területekre — munkásszállások, kisüzemek, vállalatok stb — is kiterjesztik a tudományos ismeretterjesztést az illetékes párt-, állami és szakszervezeti szervek támogatásával. A politikai és műszaki szakosztályok az országos elnökség határozata értelmében előadói konferencián vitatták meg a tematika és a módszertan megjavításának kérdéseit, szem előtt tartva a munkásosztály differenciáltsága által támasztott követelményeket. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mások a követelmények a nagy- és kisüzemi dolgozóknál, más a munkásszállók, munkáskolóniák lakói, a kétlakiak között és így tovább. A parasztság között végzendő munka tekintetében elmellőzhetetlenül fontos célt szolgálnak a szocialista szektorok dolgozóinak szocialista tudatát kialakító, a materialista szemléletre nevelő előadások, karöltve az eredményesebb gazdálkodást segítő agrártudományi és üzemgazdasági ismereteket terjesztő előadásokkal. Az ideológiailag fejlettebb, megfelelő gyakorlati tudással rendelkező parasztság maga a legjobb propagátora annak, hogy a régihez ragaszkodók rátaláljanak az új útra. Természetesen ezzel párhuzamosan kell törekedni az ismeretterjesztő munkában az egyénileg dolgozó parasztság látókörének kiszélesítésére. E munka sikere megköveteli, hogy erősítsék a járási TIT-szerv eket, évente értékeljék munkájukat, két- havonkint hívják össze a járási titkárokat továbbképzésre és segítsék nehézségeik áthidalását. De meg kell erősíteni a megyei szakosztályokat is, hogy ezt a segítséget a járási szerveknek megadhassák. Hasonló összejöveteleket tartanak majd a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok agrártudományi szakembereivel iS. ';v A társadalom és természettudományi szakosztály fontos feladatává tették a termelőszövetkezeti községek dolgozóinak általános műveltségét és világnézeti fejlődését célzó előadások tartását. Július 15-ét jelölték meg határidőnek, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztályával, az SZMT területi+bizottsdgaival s a Hazafias Népfronttal közösen dolgozzák ki a népfőiskolák, közismereti és szaktanfolyamok tematikáját, amit eljuttatnak a járási és községi szervekhez. Rendszert kívánnak teremteni az eddig tapasztalt rendszertelenség helyett az előadások témáit illetően, ezért komplex e1^',tl,Asorozatok tervét dolgozzák ki. Bevonják a munkába a falvak legjobban képzett, politikailag helytálló szakembereit. A% Ifjúság köriben végzett munka megjavítása érdekében a TIT megyei titkársága a KISZ megyei és városi bizottságával együttesen dolgozza ki ismeretterjesztő munkája tervét, rendszeressé teszi a KISZ- szervezetekkel való együttműködést. A szakosztályok erre vonatkozólag sajátos ifjúsági tematikát dolgoznak ki. Külön tematikát dolgoz ki a pedagógiai szakosztály és az Ifjúsági Nevelési Bizottság . az iskolán és a KISZ-en kívüli 14—16 éves fiataloknak tartandó előadások számára. Itt igen jelentős szerepe lesz a munka megszervezésének, amit elsősorban a nagyobb községekben kezdenek meg. Az ifjúság nevelő munkájába bevonják a műszaki egyetem felsőéves hallgatóit is. Foglalkoznak a közép- isko7ai Ifjúság számára tartandó ismeretterjesztő előadások kérdésével is. A szakosztályokon belül ' lendületesebb életet teremtenek az elkövetkezendő idényben, hogy a világnézeti, ideológiai és szakmai-tudományos képzés _ céljából rendezett előadásokkal segítsék elő pártunk és a kormány által a társulat elé tűzött célok megvalósítását: a munkás, paraszt és ifjúsági Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtásáról, az eddigi intézkedésekről IL és á további feladatokról tárgyalt a megyei tanács l\/fint lapunk tegnapi számában hírül adtuk, hétfőn ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülés napirendjén szerepelt többek között az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei végrehajtása érdekében tett eddigi intézkedések- s a további feladatok. Az Írásos beszámolót Deme László vb. elnökhelyettes kiegészítése Után tárgyalta meg a tanács. Elöljáróban a beszámoló méltatta a párt- határozat szerövét, jelentőségét, föl- ! mérte, hogy tanácsaink milyen gon- 'dot fordítottak az irányelvek széles- j körű ismertetésére, megvitatására. | Megállapítható, bogy ezt a feladatot ' a párt- és tömegszervezetek segítségevei eredményesen oldották meg a tanácsok. Ennek következtében tanácsainknál és tömegszervezeteinknél máris pozitív vonásokként jelentkeznek az ísmeretterejesztő és a művelődési munka fokozottabb megbe- osülése. Az irányelvek révén még inkább világossá vált, hogy a szocialista kultúr forradalom nem öncél, művelődési célkitűzéseink nem választhatók el azoktól a nagy aazdasáqi és politikai céloktól, melyek végső fokon a szócializmus felépítését szolgálják. Nyilvánvaló, hogy a szocialista építés ütemét, a megváltozott termelési viszonyok adta lehetőségek kihasználását lényegesen befolyásolja a tömegek tudatának alakulása. X világnézeti nevelés eredményei és hiányosságai a munkásosztály körében Ebben a mozgalomban is — mint a munkások közötti művészeti munkában is — a vezetők, az oktatók szak- képzettsége, irodalmi tájékozottsága, a marxista esztétika ismeretének hiánya a főprobléma. A nagymérvű fejlődés ellenére még számos kultúr- csoport műsorpolitikájában megtalálható az öncélú szórakoztatási az üres kabarédarabok előadására való törekvés. A mozgalom legnagyobb gyengesége, hogy háttérbe szorul a kultúrcsoportok tagjainak tudatos- tervszerű nevelése. \z ellenforradalom után megindult koasszolidáeió sorón alapvető változás következett be az értelmiség világnézeti fejlődésében Az értelmiség világnézeti fejlődésében, politikai aktivitásában — az ellenforradalom után megindult konszolidáció során, pártunk helyes értelmiségi politikája nyomán, alapvető változás következett be. A szocializmus építéséhez való viszony általában pozitív előrehaladást mutat. Leggyorsabb a fejlődés a pedagógusoknál, a mezőgazdasági és műszaki értelmiségnél, aránylag lassú az egészségügy területén. Az ifjúság világnézeti nevelésének fontosságából kiindulva, a pedagógusok ideológiai, politikai nevelése szervezett továbbképzési formákban igen biztató eredményeket mutat megyénkben. A továbbképzési vizsgák a pedagógusok marxista felkészültségének nagyfokú emelkedését és tudatuk jelentős átformálásának folyamatát tükrözi. Ennek hatása máris érezhető, nemcsak az iskolai munka nevelési célkitűzések megvalósításában, de abban is. hogy pedagógusaink közül egyre többen kapcsolódnak be a falú, a város társadalmi és kulturális életébe. A párt művelődéspolitikai irányelvei megvalósításának egyik fontos előfeltétele az értelmiség világnézeti nevelésének sikere. A felszabadulás után megsokszorozódott értelmiségi dolgozóink száma. Az értelmiség egésze eszmei, politikai nevelésének szervezett megvalósítása a TIT-en belül az egyes tudományos szakosztályokban folyik. Az .értelmiség jelentős része azonban PiéH A kívül van, akiknek szervezett,, tervszerű világnézeti nevetéséről még nem beszélhetünk. Mindinkább kiszélesednek az értelmiségiek tevékenységének formái. Aktívabbak irodalmi, művészeti életben, eredményesen dolgoztak a választások során, a Tanácsköztársaság emlékeinek összegyűjtésében, az ifjúság nevelésének érdekében. Pozitív kezdeményezés például az írók és képzőművészek vidéki látogatása és műsoros estje az edelényi Alkotmány Tsz-ben és a rudabányai Bányász Művelődési Otthonban. Az értelmiségi munka mindinkább méltó anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesül. Bár elvétve találkozunk még a bizalmatlanság, a lebecsülés egynémely jelével. Ezt minél előbb ki kell küszöbölnünk, ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy más vonatkozásban pedig ne becsüljük le a fizikai munkát. A beszámoló ezt követően foglalkozott az ifjúság körében végzendő művelődési munka feladataival. Behatóan elemezte a munkásifjúság, a tanulóifjúság, s a termelőmunkában részt nem vevő 14—16 éves fiatalok problémáit. A beszámoló fölötti vitában sokan felszóló'lak. Róríai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, főleg az ifjúság nevelésének problé- . máival, a családi és iskolai nevelés . harmóniájának szükségességével, a világnézeti neveléssel foglalkozott. Kukvcska János elvtárs, a megyei [ pártbizottság titkára, a szocializmus ; építésének - meggyorsítása szempont- : jából foglalkozott művelődéspolitikai . irányelvekkel* .Mint, leffiöntqsabbat • említette a ■ pedagógusok I'nevelését, i megbecsülését. Kitért a színház és a . mozik műsorpolitikájára. Az értelmi- : ség világnézeti fejlődését elemezve, . megállapította, hogy a megyében je- . leülősen előrehaladtunk a pedagógu- \ sok, a műszaki értelmiségiek, az agronómusok között végzett politikai ; m,unka tekintetében, de ezt kevésbé mondhatjuk el az orvosol;c, s, a • iogászok esetében. Gyárfás \Járlos ■ elvtárs, a Borsodnádasdi Lemezgyár ■ igazgatója többek között g kétlakí ■ dolgozók művelődési problémáiról, a ; materialista propagandáról beszélt. ■ Balatoni József, a tiszabábolnai tsz ■ elnöke a falusi, a termelőszövetkeze- i ti művelődési munka időszerű kérdé■ seit elemezte. A tanácsülés a beszá- : mólót jóváhagyta és az ezzel kap■ csolatos határozati javaslatot elfo• gadta. Az ismertetett napirendi pont mel- t lett a megyei tanács még a múlt i évi és az idei községiejlesztési fel- i adatok végrehajtásáról és feladatéiról tárgyalt. NAGY ZOLTÁN tömegek szocialista nevelésének megjavítását. Ezért növelni kell a szakosztályok munkacsoportjainak aktivitását. Az Értelmiségi Klubban : endszeresen tartsanak vitaestéket, unkátokat és tudományos felolvasó estéket, amire az utóbbi időkben sok jó példa volt. Szól az elnökség határozata a TIT tagszervező munkájáról is, amelynél továbbra is alapvető szempont kell legyen a szakmai képzettség, a népi demokráciához való hűség és a társulati munkában való aktív részvétel szándéka. A rendezvények tematikája adjon lehetőséget a különböző revizionista, polgári nézetekkel való színvonalas polémiára és a szóban forgó kérdések marxista szellemű kifejtésére — mondja többek közt a határozat, amely megszabja az előadások ellenőrzésének módszerét is. A társulati tagok ismerjék meg jobban egymást. E célból többször rendeznek majd ismerkedési, baráti összejöveteleket, kirándulásokat, szórakozási lehetőségeket, hogy így az egyes értelmiségi rétegek elkülönülését fel-, számolják, munkájukat jobban összehangolják. A szakosztályvezetőségek az elnökség határozatait már megvitatták és kidolgozták az őszi-téli idényre vonatkozó terveiket, amelyeket később alkalmunk lesz részleteikben megismerni. Ha majd a minden bizonnyal helyes irányt szabó tervek megvalósítására kerül a sor, akkor fogja meglátni a megye dolgozó népe, mennyi segítséget tud adni az értelmiség a közös nagy munka jobb és könnyebb elvégzéséhez, második ötéves tervünk határidő előtt való teljesítéséhez, és hogy mindinkább csökkenjen az értelmiségi és fizikai munka közötti különbség, elérje egész népünk azt a műveltségi színvonalat, amely megkönnyíti a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezető utunkat. Ehhez természetesen szükséges az, hogy értelmiségünk elmaradott rétegei, egyedei is elérjék az ideológiai fejlettségnek azt a színvonalát, amely társadalmunkban a szocialista értelmiség szelleMi rang ját jelenti. H. B. Falvainkban a kulturális szervező és nevelő munkát végző különböző szervek egyre inkább felismerik, hogy a művelődési munka legfőbb politikai célja a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Kulturális szervező és nevelő munkánkban a falusi ismeretterjesztő munka terén értük el a legnagyobb előrehaladást. Míg 1957—-58-bari 2500 különböző témájú előadást tartottak 111 ezer hallgató előtt, addig 1958—59 hasonló időszakában 3200-at 131 ezer hallgató előtt. Komoly fejlődést mutatnak a szakmai képzés ércekében szervezett tanfolyamok, előadások száma is. Ha ezekhez még hozzávesszük az egészségügyi szervek, a Hazafiás Népfront, a nőtanács előadássorozatait, tanfolyamait, megállapíthatjuk, hogy az ismeretterjesztésben ugrásszerű fejlődés történt. A számszerű emelkedés mellett általában az előadások színvonala is emelkedett. Mindemellett még ez év elején is számos olyan községünk volt — különösen a mezőcsáti, putnoki járásokban és a Bodrogközben —, ahol egyetlen előadást sem tartottak. Általában elhanyagolták az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti tagság közötti művelődési munkát. Ennek egyik oka az, hogy a gazdaságvezetők keveset törődnek dolgozóik szakmai és világnézeti nevelésével. Eqért állami szerveink is ját jelenti. Megyénk területén ma már 339 falusi könyvtár működik. Ezenkívül a művelődési autó segítségével 32 ta nyára tudtuk kiterjeszteni a kölcsön zési munkát. A 339 falusi népkönyv tár igen komoly eredménye kultúr forradalmunknak, de a falusi dolga zók világnézeti nevetésében még név tölti be szerepét. A népkönyvtárak könyvállományainak összetétele messze a kívánalmak mögött marad. Különösen kevés a politikai és a mezőgazdasági irodalom. Mindössze 23 népkönyvtár működik önálló helyiségben, a legtöbb helyen az iskolában van a könyvtár. Igen gyenge a falusi könyvtárak látogatottsága. Falvaink lakóinak mindössze csak 12 százaléka rendszeres olvasója a könyvtáraknak, ennek is gyermek az 50 százaléka. Dolgozó parasztságunk nevelése, szórakozása tekintetében megnőtt a falusi filmszínházak szerepe, mert a játékfilmek- mellett, a tudományos és szakmai filmék vetítése te feladatunk. Moziparkunk a felszabadulás előttihez képest óriási mértékben fejlődött. 1949-ben Összesen 7Ó. 1957- ben már 225, ma pedig már 256 az állami mozik száma. Mindezek ellenére megyénk mozival való ellátottsága messze az országos átlag mögött marad. Számszerűleg is és tartalmában is egészségesen fejlődik az ellenforradalom óta a falusi művészeti mozgalom. Ma már 383 színjátszó. 253 tánckar, 108 kórus. 50 zenekar és 10 bábegyüttes működik megyénkben. Céltudatosabb lett főleg a színjátszók és a kórusok, munkája. A múltban erősen jellemző volt a népszínmű-imádat, az operett utáni hajsza. Ez ma már megszűnt. Gyakrabban szerepelnek műsorukon mai témájú darabok és klasszikusok. A kórusok műsorában helyet kaptak a népdalok mellett a forradalmi, mozgalmi dalok is. Ezt az eredményt az ellenforradalom által okozott kispolgári szemlélet; a giccs, az álnépszínmű elleni harcban értük el. eiso negyeaeveoen 284 ezer olvasót tártották számon, addig 1959 hasonló időszakában 311 ezret. A könyvtárak mellett legfontosabb művelődési intézményeink a filmszínházak. Megállapíthatjuk, hogy városaink munkástelepűlésein munkásszállásaink filmmel való ellátása ma már általában kellően biztosítva van. Javulás észlelhető a filmszínházak kihasználtsága terén. Egyre nagyobb szerepet tölt be a munkások nevelésében az Öntevékeny művészeti mozgalom, ami az ellenforradalom óta erősen megélénkült. 1958-ban közel 80 új művészeti csoport alakult, főleg színjátszó csoportok, zenekarok. Jelenleg megyénk üzemeiben összesen 276 különféle csoport tevékenykedik. Műsorpolitikai vonatkozásban megállapítható. hogy lényedében kiszorítottuk a gicc8et, megállítottuk az ope- rettdömpinqet, likvidáltuk az öncélú kabarédalokat. Sokat javult a mü- sorpolitika eszmeisége és színvonala. Bizonyíték erre Borsodnádasdon az „Optimista tragédia”, Sajókazán a ..Szélvihar” és a „Vitézek és hősök”, Özdon a „Bekötött szemmel” előadása. A zene és énekkari találkozók kifejezésre juttatták az együttesek helyes, — a munkásmozgalmi, forradalmi hagyományokat ápoló, az internacionalizmus eszméit elmélyítő —- műsorpolitikai törekvéseit. Hibaként jelentkezik azonban, hogy sok — főleg kulturális — vezetőnél féllelhető még ma is az a szemlélet, hogy a művészeti együtteseket a művelődési intézmény fenntartásának forrásává tegyék. Ezek a vezetők igyekeznek műsorpolitikáiukat az anyagi célok alá rendelni és elhanyagolják a kultúrcsoportok nevelését. A munkások nevelésében és szórakoztatásában egyre nagyobb szerepet kapnak elsősorban a Miskolci Nemzeti Színház és a különféle hivatásos rendező-szervek. A színház az elmúlt évben hetven alkalommal látogatott el munkáslakta településekre. A Filharmónia rendezésében 8 nagy zenekari és 4 kisebb népszerű hangversenyt adtak 1958-ban. főleg munkáslakta területeken. Űj vonásként je- :• lentkezett az utóbbi időben az állami : zeneiskolák hangversenyrendező te- ‘ vékenysége. Céltudatosabb a falusi művelődési munka A művelődéspolitikai irányelvek a legfontosabb feladatként a világnézeti nevelést jelölik meg, az egész nép eszmei ál nevelését a marxizmus- 'eninizmus szellemében. Különösen iz irányelvek megjelenése óta így vált a világnézett nevelés kulturális, szervező és nevelő munkánk központi kérdésévé. A világnézeti nevelés Jegfonlosabb eszköze az ismeretterjesztés. Megállapíthatjuk, hogy az ismeretterjesztő munka az 1958/59-es evben nagy fejlődésen ment keresztül. Emelkedett az előadások száma, ugyanakkor kialakultak és megszilárdultak az ismeretterjesztés magasabb formái is. Míg 1955/56-ban egy munkásakadémia tevékenykedett megyénkben 260 hallgatóval, addig 1958/59 őszén, illetve tavaszán 6 bányász, kohász, vegyész akadémia működött 3 ezer hallgatóval. Az eredmény értékét fokozza az a tény, hogy a munkásakadémiák hallgatóinak 60 százaléka fiatal bányászokból kerültek ki. Az ismeretterjesztő munka céltudatosabb, mint egy-két évvel ezelőtt. Mindezek ellenére még számos problémával, hiányossággal kell számolnunk. Ismeretterjesztő előadásokat még viszonylag kevés munkás hallgatja. Tiszapalkonyán, Sajóbábony- ban, a szerencsi Cukorgyárban ez- ideig még nem sikerült munkásakadémiát létesíteni. Ezeken a területeken az ismeretterjesztő előadások is kevesebbek, szórványosak. Általában nem lehetünk elégedettek a hallgatóság létszámával. A felnőttek oktatásához szolgáló alapismereti tanfolyamok szervezése még ebben az évben sem volt kieléaltő. Nincs megoldva a munkásszállások lakóinak és a kétlaki munkásoknak a szervezett oktatása, nevelése. Ezek formái még nem alakultak ki. Az ismeret- terjesztő munkákban még következetesebben kell terjesztenünk a materialista ideológiát, fel kell lépni a burzsoá álobjektívitással szemben. A munkások nevelésének igen fontos eszköze a könyv. Üzemeinkben 243 könyvtár, közel 250 ezer kötet könyvvel áll a munkások rendelkezésére. Az állomány az utóbbi években eszmeiség, a műfaji arányosság szempontjából sokat javult. Ez is hozzájárul az olbasók számának emelkedéséhez. Amíg például 1958
