Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek ! (summám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA--------------------------------------------------:-------------/ä----------------------------------------­A r o f 1 I I o f í- u rr-r_1 r XV. évfolyam 157. szám 1959 július 7, kedd Manolisz Glezosz levele Karamanlisz miniszter elnök hoz Athén (TASZSZ) Az athéni sajtó közli Manolisz Glezosz levelét Karamanlisz görög miniszterelnökhöz. A levél így hang­zik: „Miniszterelnök Ur! Néhány nappal a július 9-re kitű­zött tárgyalás előtt szükségesnek tartom, hogy Önhöz forduljak, ter­mészetesen nem mint vádlott, ha­nem mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőségének tagja. Hiba volna azt hinni, hogy a küszöbön álló tárgyalás egyes emberek vagy egy csoport sorsát érinti. Az ország demokratikus törvényei lesznek az athéni katonai bíróság vádlottjainak padján, a halálos ítélet árnyékában, hiszen e törvények ellen irányul az az összeesküvés, amely­nek egyik áldozata vagyok én is. Miniszterelnök Ur! Ha képes arra, hogy szembenézzen az igazsággal, el fogja ismerni, hogy hazánkban senki — szerintem ön sem — hisz a „kém­kedés” mítoszában. A vádlottak elismert hazafiak, akik életük legszebb éveit és minden erejüket a nép és Gö­rögország szolgálatának szentel­ték és szentelik. Ha egyáltalán van valami bennük, csak abban bűnösek, hogy szenvedélyesen kívánják a békét és hazánk fel­virágzását, a népek barátságát és valamennyi görög egységét. Ez pedig azt jelenti, engesztelhetet­len ellenfelei annak a politikának, amelyet az Ön kormánya folytat, és amely — hadd mondjam ki teljes nyíltsággal — a legnagyobb vesze­delembe taszítja hazánkat. Ha az ön kormánya bíróság elé kívánja állítani politikai ellenfeleit, ezt nyíltan meg kell mondania. De a kémkedés vádja nem minket komp­romittál, hanem kizárólag a hatal­mát, amely ezt a vádat emeli elle­nünk. Megingathatatlanul hiszem, hogy a politikusok számára elsősor­ban az a fontos, hogyan véleke­dik tetteikről a nép, s őszintén szeretném, ha üldözőinket a nép olyan igaz hazafiaknak tartaná, mint például minket. Csak azért hivatkozom az ellenünk emelt vádakra, hogy kifejezzem mély megvetésemet politikai ellen­feleink e szégyenletes rágalmazó módszere miatt. Ami üldöztetésünk okait illeti, őszintén meg szeretném mondani: az ön kormánya tragikus tévedésben van, ha azt hiszi, hogy erőszakkal és rendkívüli intézkedé­sekkel elfojthatja a vele szemben­álló eszméket és a jobb jövő követe­lését. ön, Miniszterelnök Ur, mint görög, természetesen tudja, hogy ha­zánkban bármilyen üldöztetés elle­nére akadnak bátor emberek, akik készek büszkén védelmezni a népet és a demokráciát. Mint mai politi­kus, ön feltétlenül tudja, hogy esz­mék ellen csak még jobb eszmékkel, nem pedig puskagolyókkal lehet har­colni. Az eszmék küzdőterén, s nem a katonai bíróság tárgyalótermében dobunk önnek kesztyűt, egyedüli bíránk pedig a nép és a történelem lesz. Ami személy szerint engem il­let, büszke és boldog vagyok, hogy a legnemesebb emberi eszmék szol­gálatának szentelem életemet. Ezek az eszmék tették hőssé a népet a fa­sizmus elleni harc nehéz óráiban, ezek az eszmék lelkesítik a békéért, a szabadságért, a függetlenségért vívott harcban. Miniszterelnök Ur! A mi üldözte­tésünk és a küszöbönálló tárgyalás éle kétségkívül a nemzet egysége ellen irányul”. Glezosz ezután rámutat, hogy a per értelmi szerzői a külföldi impe­rialistákat és a görög oligarchiát kép­viselik, ékét akarnak verni a népi erők közé, hogy jobban befoghassák az országot a maguk szekerébe. A kormány, téved, ha azt hiszi, hogy bármilyen bírói ítélettel gátat lehetne vetni a nép egy­ségtörekvésének. A hazafiak napról-napra bővülő együttműködését nem törhetik meg az EDA és az illegális kommunista párt vezetőinek elítélésével — han­goztatja Glezosz. A továbbiakban rámutat, hogy a népi' egységmozgalomhoz a kormány szolgáltat tápot, mert rakétatámasz­pontokat kíván létesíteni, nemzetel­lenes politikát folytat, gazdaságpoli­tikájával aggasztja a népet. A kü­szöbön álló per célja az, hogy elterel­jék a nép figyelmét az igazi problé­mákról, fokozzák a félelem légkörét, megnehezítsék az ellenzék harcát és tápot nyújtsanak a szocialista orszá­gok elleni rágalomhadjáratnak ... Végezetül Manolisz Glezosz köve­teli: Helyezzék hatályon kívül a ki­vételes törvényeket, engedélyezzék a kommunista párt legális működé­sét és adjanak ki amnesztia-rendele- tet. A levél befejező sorai így hang­zanak: „Súlyos veszedelem fenyegeti ha­zánkat, s ezt ön természetesen ná­lam is jobban tudja. Görögország úgy kerülhet ki sér­tetlenül ebből a viharból, ha valóban a nép intézi az ország sorsát. A július 9-i tárgyalás vádlottal baráti jobbjukat nyújt­ják mindenkinek. Hitünk szerint itt az ideje, hogy a görögök a nép érdekét a külföldi parancsok és a szűk politikai érde­kek fölé helyezzék, egyesítsék ere­jüket a nép és az általános béke üd­vére. Ami pedig minket illet, teljesí­teni fogjuk a haza és a néo iránti kötelességünket, bármilyen áldozatba is kerüljön ez1”. (MTI) Magyar Jegyzik az USn budapesti követségéhez A Magyar Népköztársaság Külügy­minisztériumában júliüs 6-án a kö­vetkező jegyzéket adták át az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjének: „A Magyar Népköztársaság Kül­ügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége iránt és kormá­nya utasítására a következőket közli: A Magyar Népköztársaság kormá­nya sajnálattal állapítja meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya nem részesítette kellő figye­lembe mind montanáig azokat a ma­gyar részről tett javaslatokat, ame­lyek egyfelől felhívták a figyelmet a két ország kapcsolatai terén mutat­kozó bizonyos abnormis tünetekre; az Egyesült Államok kormányánák hivatalos és titkos szervezeteinek, bu­dapesti követsége egyes diplomatái­nak a magyar nép érdekei ellen hosszú sorozatokban elkövetett ak­cióira, másfelől felajánlották a tár­gyalások lehetőségét a vitás kérdé­sek rendezésére, s a kapcsolatok normalizálására. A két ország kap­csolatai romlásának folyamatát nem a Magyar Népköztársaság idézte elő, hanem az szervesen hozzátartozik az Egyesült Államok jelenlegi kor­mányának általános külpolitikai tö­rekvéseihez. Ha Európa, Ázsia, Afri­ka, Latin-Amerika bármely pontján akármelyik népelnyomó kormányzat ingadozik, vagy bárhol reakciós és ellenforradalmi erők szervezkednek a népek szabadsága ellen, ezek min­dig biztosan számíthatnak az Egye­sült Államok jelenlegi vezető körei­nek támogatására. Amikor a magyar nép létét az ellenforradalom veszé­lyeztette, az ellenforradalmi erők tá­mogatására ország-világ előtt 20 mil­lió dollárt ajánlott fel az Egyesült Államok kormánya. Amint az Egyesült Államok kor­mánya minden eszközt és ürü­gyet igyekszik felhasználni a gyarmati rendszer bomlásának megállítására, illetve e letűnt, vagy letűnő tradicionális gyar­mati hatalmak örökségének új formák között való átvételére, a különböző rendszerek békés egy­más mellett élését elősegítő tár­gyalások megakadályozására vagy a már sokszor elkerülhetet­len tárgyalásokon a megegyezés megnehezítésére, a® Egyesült Ál­lamok éppen olyan makacsul szeretné a magyar népet is fel­használni hidegháborús céljaira. Mindez méltatlan az Amerikai Egye­sült Államok népeinek haladó ha­gyományaihoz, 1776 július 4-hez, a philadelphiai függetlenségi nyilatko­zathoz és Washington György emlé­kéhez. A népek szabadságának ügye helyett az Egyesült Államok mai külpolitikája a legkegyetlenebb és leginaradibb reakció támogatója lett. A Magyar Népköztársaság kormánya türelmes módon, a diplomáciai lépé­sek egész sorozatával, legutóbb a Külügyminisztérium 1959. január 27-i jegyzékével igyekezett az Egyesült Államok kormányának a magyar nép iránti magatartását józanabb irány­ba terelni. Az Egyesült Államok ré­széről a legutóbbi válasz az volt, hogy még a tárgyalásokra tett aján­latokat is fenyegetésnek minősítette és visszautasította. A. Magyar Nép- köztársaság kormánya ennek ellené­re, ezt követően is türelmesen várta, hogy az Egyesült Államok kormánya tesz javaslatot a saját maga által el­képzelt és mind a két ország érdekei­nek megfelelő kapcsolatok normali­zálására, miután a két ország kap­csolataiban a romlás az Egyesült Ál­lamok részéről indult el és az Egye­sült Államok kormánya utasította vissza a Magyar Népköztársaságnak a viszony normalizálására tett ja­vaslatait. A türelmes és jogos vára­kozás beteljesedése helyett annak éppen az ellenkezője történt. Az Egyesült Államok kormánya to­vább folytatta, sőt fokozta nemzet­közi szervezetekben a Magyar Nép- köztársaság ellen a diplomáciai kap­csolatokkal össze nem egyeztethető akcióit — ezzel időnként saját kép­viselőit is visszás helyzetbe sodorva. A magyar Külügyminisztériumnak természetesen nem feladata az Egye­sült Államok kormánya reputációját félteni vagy védeni. De nem mulaszthatja el rámu­tatni arra, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya a Magyar Nép- köztársaság elleni erőlködéseivel milyen fonák helyzetbe kerülhet. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet legutóbbi genfi ülésszakán a gyűlés elnöke kénytelen volt figyelmeztetni az Egyesült Álla­mok képviselőjét, mert ez fel­szólalása során nem a gyűléste­remben lévő delegátusokhoz, a közgyűlés alkotó tagjaihoz, ha­A népek békében akarnak élni A „Nagy ugrás66 földjén A millió9 nyereségért Gondosabb építkezést Kazincbarcikán 's.______________________________________________________ Rónai Sándor részvételével tartotta meg ülését a Borsod megyei tanács J A Borsod megyei tanács hétfőn ülést tartott. Az ülésen megjelent a megyei tanácstagok mellett többek között Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Her- czeg Ferenc, a Központi Bizottság tagja, kohó- és gépipari miniszter- helyettes, dr. Sályi István, a mis- kplci Nehézipari Műszaki Egyetem Kossuth-díjas rektora. Deme. Lás?ló, a megyei tanács vb. elnökhelyettese ismertette a ta­nácstagok előtt a párt művelődés- politikájának végrehajtásából a ta­nácsra háruló feladatokat. Kifejtet­te többek között, hogy noha a könyvtárakban az olvasók száma emelkedett, még mindig kevesen olvassák a szakkönyveket és a szomszédos népi demokráciák iro­dalmát. Beszélt a pedagógusok fel­adatairól, arról, hogy különösen városokban meg kell szüntetni a oedagógusok elszigeteltségét és a tárton kívüli nevelőket is be kell vonni a társadalmi munkába. Az skolai oktatásról szólva, megálla- oította, hogy az ma még sok te­kintetben elmaradt a gyakorlati élet követelményei mögött, még mindig nem nevel eléggé a fizikai munka megbecsülésére. A beszámolót élénk vita követte, majd pedig Nagy László, a megyei tanács pénzügyi osztályának veze­tője a múlt évi községfejlesztés! térvek végrehajtásáról, vajamint az idei feladatokról tájékoztatta á megyei tanács tagjait. A tanácsülés részletes ismerteté­sére lapunk következő számaiban visszatérünk. A konzervgyárak megnövekedett igényeit is kielégíti a Saj ószentpéteri Üveggyár nem a karzaton ülő hazaáruló elemekhez beszélt. Ismeretes, hogy az ülésszakot meg­előzően nemcsak az Északatlanti Szövetséghez és a Délkeletázsiai-pak- tumhoz tartozó országok kormányai­ra, s ezek mellett a latin-amerikai országokra, hanem még más orszá­gok kormányaira is nagy gazdasági és politikai nyomást igyekezett gya­korolni az Egyesült Államok kormá­nya a Magyar Népköztársaság dele­gátusai elleni állásfoglalás érdekében. Ennek ellenére a több mint négy­száz részvevő közül az Amerikai Egyesült Államok három delegátu­sán kívül csak két személy vállalko­zott magyarellenes felszólalásra és még az Egyesült Államokkal katonai paktumban lévő államok, így NATO- tagállamok közül is többen tartózkod­tak attól, hogy az Egyesült Államok által követelt javaslatot megszavaz­zák. Az Egyesült Államok kormá­nyának ezek az egyre csúfosabb manőverei voltaképpen mindig leleplező jellegűek, mert most is elárulják, hogy míg a Szovjet­unió, a világ haladó erőivel együtt hatalmas erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség eny­hítésére, a népek boldogabb éle­te érdekében, sőt a megegyezés lehetőségét egyes nyugati hatalmak is értékes állás- foglalásokkal segítik elő, addig az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya új hidegháborús porondok létre­hozására és a nemzetközi feszültség szítására keresi az alkalmat. Ennek az általános külpolitikának sajátos vetülete az, amivel az Egye­sült Államok kormánya, számos hi­vatalos és titkos szervezete, némely diplomatája a Magyar Népköztársa­ság területén kísérletezik. A Magyar Népköztársaság kormánya meg tud­ja érteni, hogy egyes amerikai nagy­tőkés vezető körök nem örülnek an­nak, hogy Magyarországon nem si­került a tőke uralmát restaurálni, hanem egyre gazdagabban bontako­zik ki a munkások és parasztok ha­talma, — ennek következtében a magyar Külügyminisztérium azt isr megérti, hogy az Egyesült Államok budapesti követségének egyes tag­jai keserű gyűlölettel nézik a ma­gyar nép életének sikeres fejlődé­sét, de minden ilyen megértés ellené­Konzervgyárainkban megindult a nagy munka, s dolgozóink már a kö­zeli napokban jóminőségű, és megfe­lelő mennyiségű tartósított áru kö­zött válogathatnak az üzletekben. A befőzési idényre a konzervgyárak mellett időben felkészültek a Sajó- szentpéteri Üveggyárban is. Erről Déri Attila, a gyár főmérnöke az alábbiakban nyilatkozott: A Saj őszen tpéteri Üveggyár, a ha­zai konzervgyárak összes igényeit ki tudja és ki fogja elégíteni. Üze­münk teljesítőképessége évi 36 mil­lió darab különböző méretű konzer- ves üveg. Ezzel szemben az idén csak 27 millió üveg gyártására kaptunk rendelést. A munkát, megnehezítette, hogy a konzervgyárak nem egyen­letesen, hanem a mindenkori igé­nyeknek megfelelően szállították el a legyártott üvegárut, adták meg a további rendelést. így fordulhatott elő, hogy az akadozó átvétel miatt az első félévben mintegy 6 millió körizérves edényt tároltunk, — ami befolyásolta üzemünk önköltségének alakulását. Az üvegek elhelyezésére csaknem milliós költséggel ideigle­nes raktárt létesítettünk. Emellett a rendelés hiányában április óta két konzervüveget gyártó automatagé­pünk áll. Dolgozóink azonban a kong­resszusi versenyben féléves tervüket csaknem 2 millió üveggel túlteljesí­tették és hat hónap alatt 15 millió 400 ezer tárolóedényt adtak a kon­zervgyáraknak. A III. negyedévi feládatotat jó­éi őre megbeszéltük a konzervipari szakemberekkel. A közös munka eredménye, hogy a második félévben egy sor új gyártmánnyal lepjük meg a vásárlókat. így például új üveg­záró eljárást dolgoztunk ki. Az „om- n ia”-rár, — .amely vékony alumi- niumlemez, —• a 20 filléressel pilla­natok alatt bárki kinyithatja. Ezen­kívül különböző méretű é? álakú üvegek gyártását kezdjük meg, — köztük az egyszemélyes edényekét — amelyekben 50—60 gramm jam, vagy más finomság tárolható. Az új negyedévben a konzervgyárak kéré­sére 6 millió 740 ezer üveget készí­tünk. így a konzervipar megnöveke­dett igényeit ki tudjuk elégíteni. A Francia Kommunista Párt felhívása Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt poli­tikai irodája felhívással fordult' a köztársaság híveihez július 14-ének megünneplésére. A degaulleista kormány katonai és gyarmatosító jellegű parádékkal akarja elleplezni július 14-e megün­neplésének republikánus jellegét — mondja a felhívás. Miután lerombol­ta a polgári demokrácia intézményeit és hagyományos formáit, az elnöki rendszer napról-napra újabb táma­dásokat intéz a francia nép szociális és demokratikus vívmányai ellen. A felhívás felszólítja a köztársaság hí­veit, hogy a francia nép dicsőséges hagyományaihoz híven avassák a nemzeti ünnepet a szabadságjogok megvédésének, a demokrácia helyre- állításának és megújításának nagy napjává. (MTI) re sem tűrhetik a magyar nép ál­lamhatalmának képviselői, hogy hol nyíltan, hol titkos úton és a diplo­máciai kapcsolatok leple alatt a ma­gyar nép életrendje ellen állandó ak­namunkát folytassanak. Titkos amerikai szervek újabb ügynököket dobtak Magyaror­szágra. A követség egyik attaséja az utóbbi időben már arra ra­gadtatta el magát, hogy egy má­sik NATO-ország követségének az attaséját is bevonta és ma>- gával vitte illegális hírszerző útjára, ezzel kellemetlenséget okozva egy másik követségnek is. Az utóbbi időben egyenesen foko­zódtak nemcsak Budapesten, hanem vidéken is az Egyesült Államok kö­vetsége egyes diplomatáinak olyan illegális tájékozódási manőverei, amelyek sértik a diplomáciai kap­csolatokat. Az akciók minőségét sú­lyosbítja, hogy ezek nemcsak kémte­vékenységre — amelyek önmaguk­ban sem egyeztethetők össze a diplo­máciai kapcsolatokkal —, hanem az államrend ellen is irányulnak. Ilyen előzmények után és ilyen helyzetben, miután az eddigi tapasz­talatok alapján nem lehet remélni, hogy az Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz a magyar nép el­leni akciók megszüntetésére, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya kénytelen a Magyar Népköztársaság államrendje és a magyar nép védel­mében az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti követsége személyze­tének az ország területén való köz­lekedését részleges korlátozásnak alávetni. Az intézkedés részleteit a követség ezzel a szóbeli jegyzékkel egyidőben megkapja. Az intézkedés megtételében a Ma­gyar Népköztársaság kormányát a két ország kapcsolatai megjavítására irányuló jóakarat vezeti. Megkíván­ja ugyanis akadályozni az intézke­déssel azt, hogy a követség egyes tag­jainak a Népköztársaság érdekeit sértő akciói a két ország kapcsola­tainak további romlásához vezesse­nek. Ebben az intézkedésben és to­vábbi törekvéseiben is a Magyar Népköztársaság kormányát a külön­böző rendszerekben élő országok bé­kés kapcsolatainak politikája vezeti a nemzetközi feszültség enyhítése ér­dekében. Éppen ezért kormánya meg­bízásából szükségesnek tartja a Kül­ügyminisztérium határozottan kife­jezni, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya kész a most bejelen­tett intézkedést abban a pillanatban feloldani, amint kétségtelen jeleit látja annak, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya az abnormális tüne­tek megszüntetésére intézkedéseket tesz a kapcsolatok normalizálása ér­dekében. Az erre irányuló, s a vitás kérdések tárgyalások útján való ren­dezésére vezető kezdeményező lé­pést a Magyar Népköztársaság kor­mánya az Egyesült Államok kormá­nyától szívesen várja és bármikor el­fogadja. Ezt az alkalmat is megragadja a Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériuma, hogy nagyrabecsülését fejezze ki az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti követsége iránt. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom