Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

B*eraa, i»a». július zy. ESZARWAfiYARORSZAG szamiiG vmoRSinG Iparitanuló sportolókkal Bulgáriában Irta: TÄLAS BARNA testnevelő tanár. H ív I. rész. cm tudom, melyik ram’* / ( tar piZi Évé ,majszt­, uramnak futotta degesz­kje. tömött pénztárcájából, még alig Iniárom évtizeddel ezelőtt is, hogy ■*idapest egy-két jobb mulatójánál szebb lásson, vagy esetleg elme- A Védjen egy-két közeli gyógy- \z elsifi hájat-májat gyógyító külföld> tfttté7 n\de ho0V „tanoncának” legfel- Jeoo a szőlőhegyig, vagy a szenes- “ incéíg szólt a műhelyen kívüli út- i eyele, arról csak a mai idősebb zakik tudnának mesélni. S most me, az egykori inasok fiai, öccsei, t ,at miskolci iparitanuló: három hmnyász, egy szabó, egy fodrász, egy í pereskedő szívdobogva várja, hogy ' piága felől megérkezzen a Szófiába ártó repülőgép, hogy — életük első ilélikai válogatottsága alkalmából Szófiába röpítse őket, a Bolgár épköztársaság Országos Sparta- dádjának bemutatójára, a bolgár if- úsági atlétikai bajnokság küzdel- eire. No, ez persze még nem „Nagy” Í 'válogatottság, de ifi atlétikai szem­pontból a nagyok és az utánpótlás legjobbjai kaptak helyet az OISB Jközépiskolás iparitanuló vegyes jválogatottjában. Nem is büszkeség ja miskolci atlétika szempontjából, j hogy a harminc fős válogatottban {hat versenyző miskolci r— és ipari- ] tanuló. Kérjük szófiai utasainkat, foglalják el helyeiket!” — szólalt i meg a hangszóró... és hat szerény I eleganciával öltözött ifjúmunkás szív- j szorongva, de vidáman helyet fog- | lal a gépben. Az egyik talán neves diplomata mellé ül, a másik már a térképen nézi, mely tájak fölött rö­píti majd a csodamadár. Senki sem fél, de mindenki szorong, hiszen első repülőútjuk, első nemzetközi versenyük előtt állnak. A repülőmotorok haragos bőgősét diszkrét zümmögéssé halkítja az utasterem fala, s a méltóságteljes, tiszteletet parancsoló Ferihegyi re­pülőtér apró játékszerként marad el alattunk, s csupán érezzük, hogy az erkélyen még mindig piroskendővel integetnek utánunk a KISZ részéről búcsúztatásunkra megjelent elvtár­sak. Vajon mi volt a nagyobb élmény a repülőút alatt? Az talán, hogy a szőke, csinos cseh stewardes mosolyogva tálalta fiaink elé a cseh és a magyar hidegkonyha ínyenceit kétezer méter magasan, talán a magyar—román határ fölött, vagy az, hogy Tornai Jancsi bányász középtávfutó „Danke Bier nicht!” mondattal cserélte fel sörét málná­ra, talán az, hogy egy-egy nagyobb földrajzi tényező fölött konzultációt tartott a csapat, hogy vajon ez már a Kárpátok hegyvonulata-e és a fo­lyó, amelyik itt alattunk ölelkezik össze hatalmas testvérével, az Olt és Duna lesz-e? Túlsók idő nincs azonban az új élmények rendszerezésére, mert a velünk egyidőben Budapestről in­dult miskolci személyvonat még messze járt a Tiszai pályaudvartól, mi már a szófiai repülőtéren ölel- köztünk a csapat különgépen érke­zett utasaival és bolgár vendéglá­tónkkal. Czófia! Soha idegenek nem ta- ^ posták olyan habzsoló érdek­lődéssel patyolat tisztára súrolt ut­cáidat, nem bámulták török mina­retedet, soktornyú építészeti műre­mek templomaidat, modern méltó­ságteljes épülettömbjeidet, a színes Keletet és a hideg Nyugatot egy­aránt felvonultató divatodat, han­gosan zsivajgó gyerekeidet, diszkrét éttermeidet, lakóid szocializmust építő hősi munkáját, mint harminc atlétánk, közte szűkebb hazánk, Miskolc küldöttei. Az utcákon tömeg, tömeg, minde­nütt nagy a népáradat. Színes tor­naruhába öltözött fiatalok tízezrei az utakon. Edzésünk színhelyére alig tudtunk eljutni. Bolgár barátaink világosítanak fel, hogy az országos spartakiád 45 ezer résztvevője pró­bál, készül a nagy sportünnepségre. Idegnyugtató edzés után újabb él­mény vár fiainkra, mert délután il­latozó rózsaligettel szegélyezett szer­pentinen suhan velünk az autóbusz a Szófiára vigyázó 1500 m. magas Vitására. S íme, Kiss Tibinek, a geo­lógia óra juthatott eszébe, amikor az emeletnyi nagyságú sziklatömbök egy parányát zsebrevágta, hogy az iskola szertárát ezzel is gyarapít- hassa. Sem Szófia színes forgata, sem a Vitosa hideg szépsége nem felejttette el azonban fiainkkal, hogy másnap hazájukat képviselik a nagy tömege­ket felvonultató és minőségileg erős bolgár fiatalok között, s ezért rövid séta után, fájó szívvel búcsúztunk a hegyóriástól. Július elsején kissé hűvös időben kezdődtek meg a négynapos bajnok­ság küzdelmei. A Néphadsereg stadionjában ősz- szesereglett többezres nézőse­reg hatalmas tapssal fogadta a részt­vevők élén bevonuló magyar csapa­tot. Mindjárt magyar győzelemmel kezdődött a bajnokság, mert 06 Má­ria 80 gáton imponáló fölénnyel már az időfutama alapján biztosította I. helyét. A miskolciak kissé fáradtan, puhán és rutintalanul mozogtak, igen „tisztelték” bolgár versenytár­saiét. Az ifi 1500-as síkfútás 30 fő­nyi mezőnyében Vincze Barna 4.27.6- os, Tornai János 4.28.2-es eredmény­nyel végzett a 8., illetve 9. helyen. Harangi Mária is elmaradt itthoni teljesítményétől, mert 67.5-ös ered­ményével nem érhetett el komolyabb helyezést a 400-asok között. Vigasz­talt bennünket az, hogy a csapat többi tagjai közül az első napon hár­man szerezték meg a bolgár bajnoki címet és sokan értékes helyezést ér­tek el. A második napi esős verse­nyen aztán feloldódott az izgalom, Harangi Mária 2.38-al a 4. helyen végzett, Vincze Barna 2.09-el a 6. he­lyet szerezte meg a női, illetve férfi 800-as versenyen, Tornai Jancsi pe­dig több mint húsz másodpercet fa­ragott le eddigi legjobb 3000-es ered­ményéből és 9.58.6-ot futva 8. helyre került. A harmadik és negyedik napon szakadó esőben versenyeztek a ser­dülők. Kiss Tibor három próbában 1360 pontot szerzett, majd diszkosz­vetésben 31.75-öt ért el. Kassai Ka­talin 13.9-et futott százon, 135-ös ma­gasugrásával azonban csak a 7. he­lyen köthetett ki. A legkellemesebb meglepetést Ladomérszki János bá­nyász tanuló szolgáltatta, aki gerely­hajításban 44.75-ös első dobásával ejtette kétségbe bolgár sporttársait és egyenletes dobásaival az 5. soro­zatig tartotta vezetőhelyét. Végül azonban ketten is túldobták, de így is büszkén állt fel a dobogóra, hogy átvegye a harmadik helyezettnek járó érmet és tiszteletdíjat. T/- égeredményben sikeresen sze- v repelt a fiatal magyar csapat, ^ mert hat bajnoki cím mellett számos' helyezést szerzett olyan versenyen, ahol Bulgária minden számottevő serdülő- és ifjúsági versenyzője in­dult. A miskolci válogatottak ered­ményével is elégedettek lehetünk, mert elért helyezéseiken túlmenően mindenki szívvel-lélekkel küzdve ja­vított eddigi legjobb eredményén. Az atlétikai bajnokság küzdelmei negyedikén délben véget értek ugyan, de vendéglátóink gondoskod­tak róla, hogy felejthetetlen élmé­nyeink tovább gyarapodjanak. Lesz is mit mesélni a perecest vájárisko­lában, a miskolci 101. ipari tanuló­intézetben és a kereskedelmi tanuló­iskolában. Délután izgatottan foglal­tuk el helyünket a Dimitrov Mauzó­leum melletti tribünön, csupa diplo­mata között, hogy megtekintsük a Spartakiád megnyitó felvonulását. Tőlünk balra alig húsz méternyire a párt és a kormány vezetői üdvözöl­ték a felvonuló többtízezres sportoló tömeget. A színpompás kosztümök, a sportolók fegyelme, az élőképek színesen változó kaleidoszkópja, újabb és újabb tapsvihart váltott ki a nézőkből. A felvonulás pompája már sejttetni engedte, hogy a bemu­tatón ritkán látható sportcsemegé­ben lesz részünk. A vasárnapi ebéd korán és csend­** ben zajlott le. A Dimitrov Mauzóleum megtekintésére készül­tünk. A mauzóleum előtt szófiaiak és vidékiek sorakoztak türelmesen. Csapatunknak udvariasan utat enged­tek s mi elfogódottan róttuk le tiszte­letünket a bolgár nép elhunyt vagy vezére, a nemzetközi munkásmozga­lom egyik legkiemelkedőbb alakja, Dimitrov elvtárs földi maradványai előtt. Nem, nem a mauzóleum hűvös csendje, nem az őrség szobormerev fegyelme parancsolt csendet, megil- letődöttséget. Az, akit csak történe­lemkönyvből ismerhettek fiaink, az, aki olyan szenvedélyesen, bátran küzdött a fasizmus ellen. Az, aki a bolgár népért, a nemzetközi munkás- osztályért élt, harcolt, dolgozott, most itt van előttünk: Dimitrov elv­társ előtt hajtottunk fejet... (Folytatjuk) Végetértek a Vívó Világbajnokság küzdelmei Több napon keresztül folytak Bu­dapesten a sportcsarnokban, a XXIV. Vívó Világbajnokság küzdelmei. A fővárosi és a vidékről felutazott vívó­sport rajongók minden nap élveze­tes, nagy küzdelmeket láthattak és találó volt a nemzetközi és magyar szakemberek megjegyzése, hogy ez a világbajnokság — a XXIV-ik — a meglepetések világbajnoksága volt. Ha sorra vesszük az egyes fegy­vernemek küzdelmeit és azt nézzük, hogy milyen módon borították fel egyes csapátok, vagy éppen az egyéni vívók az úgynevezett „papírformát”, akkor igazat kell adnunk a szakem­bereknek, mert ezen a világbajnok­ságon igen sok meglepetés született. Nézzük sorba, kik voltak az egyes fegyvernemek győztesei. A férfi tőr­vívásban ezen a világbajnokságon nem a hagyományokkal rendelkező olaszok és franciák vitték el a pál­mát, hanem az egyéniben Jay (Ang­lia), míg a csapatversenyben a Szov­jetunió csapata lett az első. Az esé­lyesek messze hátul... A női tőrvívásban igyekeztek javí­tani a sikertelenségben „sinylődő” nagy tőrvívók, de itt sem termett ba­bér részükre. Az egyéni világbajnok a szovjet csapat egyik kiemelkedő tudású versenyzője Jefimova lett, míg a csapatversenyt a magyar nők nyerték meg. Párbajtőrben is tovább tartott a meglepetés. Egyéniben — megelőzve ennek a versenyágnak „klasszikus” képviselőit, — Habarov szovjet ver­senyző állt fel a győzelmi emelvény legmagasabb fokára, míg a csapat- versenyben a vívósport történelmé­ben először, a magyar párbajtőrcsa­pat diadalmaskodott. Az utolsó fegyvernem levívása előtt az volt a szakemberek vélemé­nye, hogy a Nemzetek Díját a ma­gyar vívóválogatott fogja megnyerni, mert a legklasszikusabb fegyvernem­ben a magyarok nagyon „otthon” vannak. Sajnos a jóslat nem vált be. Kárpáti Rudolf ragyogó vívásával megnyerte ugyan a kard egyéni vi­lágbajnokságot — ezúttal már másod­szor —, viszont a kardcsapat küzdel­meiben ezen a világbajnokságon a lengyel csapatnak sikerült legyőznie az erősen megfiatalított magyar csa­patot, így csak második lett az a ma­gyar kardcsapat válogatott, amelyik 1924 óta, tehát 35 esztendeje minden olimpián és minden világbajnoksá­gon diadalmaskodott. A kardcsapat vereségével a Nem­zetek Díját, — teljesen megérdemel­ten, — a kifogástalan felkészültségű szovjet vívók nyerték el, Magyaror­szág vívói a második helyen végez­tek. Végetértek a világbajnokság küz­delmei. Sok tapasztalatot szűrhettek le a vezetők és versenyzők egyaránt. Az kétségtelen, hogy olyan nemzetek törtek előre a vívósportban, ame­lyek néhány évvel ezelőtt egyáltalán nem voltak számottevők. Gondo­lunk itt elsősorban a kiváló szovjet és lengyel vívókra, valamint azokra a nyugati országbeli vívókra, akik mérföld lépésekkel fejlődtek az utóbbi évek alatt. A magyarok ezen a világbajnoksá­gon helytálltak, de a kardcsapat vi­lágbajnokság elvesztése érzékenyen érintette a vívószakembereket és a vívás sokezres rajongóját. —skó SPORTHÍREK A Diósgyőri VTK férfi röplabda csapata, vasárnap Gödöllőn osztályo­zó mérkőzést játszott az NB II-be való jutásért. A diósgyőri csapat 3:1 arányban győzött a találkozón a Gö­döllői Pedagógus ellen és a csapat tagjai közül Dobozi, Baráth, Lipták és Solymosi nyújtották a legjobb tel­jesítményt. A visszavágó mérkőzést vasárnap játsszák le a DVTK pályán. A Petőfi, illetve a Bástya néven működött sakkcsapat újjáalakult, Közalkalmazott SE néven. A sakk- szakosztály megkezdte felkészülését és Bán Kamill sakkoktató, minden szerdán és pénteken tartja oktatását délután 18 órától, a megyei tanács klubjában. A Romániában szereplő DVTK, valamint a kéthetes üdülésen részt- vett MVSC csapata hazaérkezett és itthon folytatják felkészüléseiket a vasárnapi szezonnyitóra. o JM-egoldásra vár I AZ UTÓBBI NÉGY ÉVBEN óriási fejlődésnek indult megyénk legna­gyobb melegvizű gyógyfürdője, a mezőkövesdi »Zsóri-fürdő«. Egyre többen látogatják a megyéből és az ország más városaiból, falvaiból. A fürdő fejlődését nagyban előse­gítette és új perspektívát nyitott előtte, az utóbbi négy év alatt fel­épült hat üdülő: a Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG, a Magyar Ál­lamvasutak Miskolci Igazgatósága, a Papírgyár, a Borsodi Szénbányászati Tröszt és az izsófalvi tanács üdülői, amelyek alapkövét jelentették az üdülőváros kialakításának. A felé­pült gyógyüdülő ugyanakkor bizo­nyítja azt is, hogy mind több vállalat, nagyüzem, és intézmény vezetői fi­gyeltek fel megyénk e természetadta lehetőségére és azt a legmesszebb­menőkig kihasználva akarják a dol­gozók egészségvédelmének szolgála­tába állítani. A fürdő gyógyhatása sokak előtt ismeretes. A víz nagy kén és lithium, tartalmú, igen jelentékeny gyógyha­tású »alkálihidrokarbunátus, szénsa­vas, hévia« kéntartalma élénkíti a bőr vérkeringését, a felszívódott, vagy belélegzett kéngáz pedig fájda­lomcsillapító. A fürdőkúrák kedve­zően befolyásolják az izületi ideg­gyulladásokat és a reumás fájdal­makat. A gyógyfürdő vizének meg­lehetősen magas széntartalma van, amely igen kedvezően befolyásolja a vérkeringési panaszokat. De nemcsak mint gyógyfürdő, mint strandfürdő is egyre nagyobb teret hódít. A környező falvakból és szomszédos városokból igen sokan keresik fel. A vasárnapi forgalom — Boncsér László, a fürdő igazgatójá­nak szavai szerint — a tizenkétezret is eléri. A NAGY LATOGATOTTSAG, az üdülők létesülése új szakaszt nyitott meg a fürdő fejlődésében, ugyanak­kor új problémát jelent. Az egyre növekvő látogatottság, a község köz­tisztálkodása, de különösen a létesült üdülők szükségessé tennék a fürdő téli üzemeltetését is. Ez azért is szükséges, mivel az üdülő korláto­zott befogadóképessége a strandsze­zon rövid ideje alatt nem tudja le­bonyolítani az egészségi okokból is ide kívánkozó dolgozók üdültetését. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az üdülők a téli szezon alatt is üze­melnének. Ehhez pedig szükséges a fürdő négy medencéje közül kettő, vagy legalábbis egy befedése. Helyes lenne, ha az illetékes szervek komo­lyan foglalkoznának ezzel a problé­mával ! ÉRDEMES MEGEMLÍTENI: amíg az elmúlt évek alatt a fürdő a téli időszak alatt nem üzemelt, a tavaszi üzembehelyezése nagy összeget igé­nyelt. Például 1957-ben 300 ezer fo­rintot fordítottak rá, amelynek na­gyobb részét a_ kútfúrás igényelte, mivel a téli hónapok alatt a vízben lévő anyagok lerakódása betömi a kutat. A forrás tervszerű karbantar­tása igen jelentős összeget igényel. Érthetetlennek látszik az egysze­rű fürdőlátogatók előtt, hogy az ilyen természetadta lehetőségek mel­lett a víz hőenergiájának és gyógy- hatásának még nagyobb arányú ki­használására nem történtek lépések. A fedett medence biztosítaná a für­dő állandó üzeméltetését és termé­szetesen a jelenlegi »idényfürdő« veszteséges gazdálkodásának felszá­molását is. Nem kellene a kutat a, fürdő-szezon végeztével elfojtani, a tavasz végén pedig újra kibontani, amely tetemes költségeket okoz. A FÜRDÖZÖ DOLGOZÓK, a gyó­gyulásra vágyók kívánságát tolmá­csoljuk, amikor felhívjuk az illetékes szervek figyelmét erre a megoldásra váró feladatra. Kovács László ■ — Több vasbeton-gerenda, több építkezési anyag kellene ! Megkezdte munkál át a tsz beruházási iroda Néhány héttel ezelőtt új csoport­tal bővült a megyei tanács mező- gazdasági osztálya. Termelőszövet­kezeti beruházási iroda vette kezé­be a tsz-építkezések ügyét. Ez új csoport létrehozására feltétlenül szükség volt, hiszen megyénk régi és újonnan alakult közös gazdasá­gai csak ez esztendőben is több- tízmillió Ft értékű gazdasági épü­let; istálló, magtár, siló, tejház el­készítését vették tervbe. A megfe­lelő építési anyag beszerzése vi­szont nem könnyű dolog. Ennek gyors megoldásához hivatott segít­séget nyújtani a tsz beruházási iro­da. Bár a csoport nemrégen kezdett munkához, jónéhány termelőszö­vetkezet máris dicséri eddigi köz­reműködésüket. Ezért kerestük meg az iroda egyik munkatársát, hogy érdeklődjünk terveikről, tapaszta­lataikról, elmondják problémáikat a tsz-építkezéseket illetően. Spisák elvtárs, a beruházási iro­da munkatársa ismertette a cso­port eddig végzett munkáját. — Eddig 47 termelőszövetkezettől kaptunk megbízást, illetve negy­vennyolcadiknak már jelentkezett a hernádkércsi közös gazdaság is — mondotta Spisák elvtárs. — Persze, előre kell bocsátani, hogy nincs könnyű dolgunk, hiszen több. mint húszmillió a felépíten­dő tanyák, istállók tervezett építési értéke. Igaz, jónéhány épület már felében-harmadában elkészült és sok az olyan termelőszövetkezet, ahol az anyagok egy részét már biztosították. Azonban mindenütt csak a könnyebb résziét végezték el a munkának, a neheze ránk ma­radt. — Milyen akadályokkal küzd a beruházási iroda — kérdeztük Spi­sák elvtársat: — Elsősorban az anyag kevés. Pontosabban a vasbeton-gerenda. A gerendák hiányában késik leg­több helyen az építkezés, de saj­nos, nem tudtunk megoldást talál­ni. Bár a minisztérium értesítése szerint a közeljövőben csökken a hiány, mert országos szinten intéz­kednek a gerendák gyorsabb és nagyobb mennyiségben történő gyártásáról. Ahol lehetett helyi megoldásokat kerestek. így a gadnai"termelőszö­vetkezet közbenjárásukra kapott anyagot a Lenin Kohászati Művek­től. Segítséget kértek a Cement* gyártól is. Elmondotta Spisák elvtárs, hogy sajnos baj van a tervekkel is. Több termelőszövetkezet megkezdhetné az építkezést, de nincs elfogadott építési terv. A Tervező Iroda nem győzi a munkát. Hiba, hogy néhány közös gazdaság későn nyújtotta be igényét a terv elkészítésére. A tsz beruházási iroda munka­társai megkeresnek minden válla­latot, számontartanak minden anyagforrást, s ha csak egy lehetőd ség van rá, biztosítják a szükséges cement, fa, kő és téglaanyagot. Persze az ő erejük is véges, mert sok az építkezés és aránylag kevés az anyag. — Sokat tehetnek és tesznek Is maguk a termelőszövetkezetek —• mondották az irodán. — Több kö­zös gazdaság kapott anyagfedezet nélküli hitelt, s jónéhány helyen ügyesen megszerezték a szükséges anyagot. Romépületek lebontásé val* patronáló vállalatok segítségével számos istálló épül megyeszerte. S így együttesen bizonyosan sikerül megoldani a termelőszövetkezetek szükséges építkezéseit. Persze, ha a beruházási Iroda is megkapja a kellő támogatást! B. KÖZLEMÉNY A B. M. Borsod-Abauj-Zemplén megyei Rendőrfőkapitánysága ezúton értesíti mindazokat, akik a megye területén lak­nak és gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkeznek, hogy a belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter ren­deleté értelmében 1959. augusztus hó 3-án megkezdjük a jogosítványok kicserélését. A csere lebonyolítása a motorkerékpár vezetői Igazolványok kicserélésével kez­dődik. A jogosítványok kicserélésének helye: közlekedésrendészeti osztály. (Mis­kolc, Rudas L. u. 1.0. sz.). A csere gyors és zökkenőmentes elvégzése érdekében szükséges, hogy mindazok a gépjárműve­zetői igazolvánnyal rendelkezők, akik je­lenlegi lakcíműket a közlekedésrendésze­ti osztályon nem jelentették be (megyén belül egyik helységből a másikba, vagy egy helységen belül egyik utcából a má­sikba átköltöztek), átjelentésüknek a leg­sürgősebben tegyenek eleget. Akik más gépjárműkerületből (pld. Heves megye te­rületéről) költöztek a Borsod megyei gépjárómű kerületbe, vezetői igazolvá­nyukra vonatkozó irataikat azonnal kér­jék át a Borsod megyei közlekedésren­dészeti osztályhoz. Az érdekeltek az ira­tok átkérése végett azonnal jelentkezze­nek személyesen a közlekedési osztályon, (Miskolc, Rudas L. u. 10. sz.). Azok a jo­gosítvánnyal rendelkezők, akik Borsod megye területén belül változtatták meg állandó lakhelyüket, az erre vonatkozó adatokat (név, vezetői igazolvány száma^ régi és új pontos lakcím), írásban közöl­jék a közlekedésrendészeti osztállyal. A gépjárművezetői igazolvánnyal ren­delkezőket a csere Időpontjára írásban rendeljük be. Az erre vonatkozó értesí­téssel egyidejűleg megkapják a jelentke­zési lapot, melyet olvashatóan — nyom­tatott betűvel, vagy írógéppel — kell ki­tölteni. Az új gépjárművezetői igazolvány kiadásához a berendeltek feltétlenül hoz­zák magukkal az idézésep a), b), c), d)* e) pontokban feltüntetett iratokat, vala­mint a vizsgabizonyítványt. Az a gép- járművezető, aki bármilyen oknál fogva nem rendelkezik vizsgabizonyítvánnyal, azt pótlólag azonnal szerezze be a KPM* Budapesti Autóközlekedési Tanintézeté­nél. Azok a gépjárművezetők, akiknek az időszakos orvosi vizsgája 1959. november 1-ig lejár, már most kezdjék meg a rend­őrorvosnál (Miskolc, Rudas E. u. 10.) a vezetői jogosítvány megújítását. Borsod megyei Rendőríőkapitányság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom