Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

CifWrtöfc, 1959. június 4. ESZAKMAGYARORSZAG s Ismerkedés a borsodi népművészet hagyományaira l Matyó népművészeti bemutató Miskolcon A NAPOKBAN ÚJSZERŰ KEZ­DEMÉNYEZÉSSEL lepte meg Mis­kolc lakosságát a népművészeti és háziipari vállalat. A nemrégiben korszeiűsített miskolci üzletben Me­zőkövesd és környékének népművé­szeti tárgyaiból nagyszabású kiállí­tást rendeztek, ahol a matyó nép­művészet legszebb értékeit találhat- . juk. A matyó bemutatót a Borsodi ' Népművészeti Hetek keretében tart­ják, amelynek céljáról Pintér Imré elvtárs, a népművészeti osztály ve­zetője miskolci tartózkodása során a következőket mondotta: — Vállalatunk a népművészeti alkotások értékesítésével kapcsolatos kultúrpolitikai feladatának tartja azt is, hogy az olyan boltokban, amelyek földrajzi fekvéséhez valamely nép- művészeti tájegység közel esik — ott elsősorban ennek az alkotásait igyek­szik terjeszteni. Ennek a gondolat­nak a jegyében született meg az az elhatározás, hogy a miskolci Széche­nyi utcai üzletben június első felé­ben matyó népművészeti bemutatót rendeznek. Ennek a kiállításnak az a célja, hogy a miskolci, Borsod me­gyei és az itt üdülő dolgozók jobban megismerjék és támogassák hazánk népművészeti iparának egyik büsz­keségét, a matyó népművészetet. Nem csak az alkotást élesztjük fel, ha­nem a helyi népművészet helyben való alkalmazását is, hogy ott, ahol ez a szép díszítő stílus él, tükrözze az ott lakó nép szellemiségét. A ki­állítás elősegíti azt, hogy a megye lakossága jobban megismerje ezeket az értékeket és mai, megváltozott, felszabadult életüket szebbé tegyék azzal is, hogy amit kapnak,’ vagy ajándékba adnak és lakásukban fel­használnak, jelentsen emlékeztető kapcsolatot a borsodi nép művészeti hagyományaival. Borsod megyében az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a kultúrter­meket, klubhelyiségeket, mozikat, vendéglátóipari helyiségeket, óvodá­kat, iskolákat a megye gazdag nép- művészeti anyagával díszítik. Helyes ez a törekvés, hiszen a helyi népmű­vészet ma már bő lehetőséget bizto­sít arra is, hogy a munkaverseny győzteseit, a jó munkát népművé­szeti tárgyakkal, köztük matyó dí­szekkel is j4,LÍalmazzák. örvendetes jelenség az is, hogy az egyre szépülő lakások, otthonok díszítésére ma már a diszkrét, fehér matyó lyukhímzést és a mély, klasszikus tónusú, fekete alapú, belinás matyóhímzéseket is felhasználják. Ezek bármilyen beren­dezésű szobába beilleszthetők anél­kül, hogy a szoba stílusát megzavar­nák. — A HELYI TÁJEGYSÉGI AL­KOTÁSOK iránti érdeklődés felkel­tésén kívül más célt is szolgál a ki­állítás, mégpedig az ízlés javítását — mondotta a továbbiakban Pintér elvtárs. — A matyó díszítőművészet nagyszerű hagyományait ugyanis a Horthy-rendszer lelkiismeretlen ke­reskedői annyira meghamisították, hogy a felszabadulást követő évek­ben még a borsodiak közül is sokan az akkor meghonosodott, hivalkodó, feltűnést keltő és ízléstelen hímzést tartották a matyók hímzésművésze­te megtestesítőjének. A miskolci ki­állítás azt a célt is szolgálja, hogy igazságosan tájékoztassuk a borsodi közönséget arról, hogy a matyó hím­zésekből melyek jelentenek művészi értéket, melyek képviselik a haladó matyó hagyományokat. Tíz évvel ezelőtt a vállalat, majd az utána létrejött Matyó Szövetke­zet, a Háziipari Szövetkezetek Szö­vetsége és a Népi Iparművészeti Ta­nács segítségével sokat fáradozott azon, hogy a matyó hímzésnek ezt az elferdített formáját kiűzze a köz­tudatból és helyette a valódit, a ne­meset javasolja a fejlődés útjára. Ez a fáradtságos munka sikerrel járt, mert mint azt a tapasztalatok, a bor­sodi közönség ízlés- és igényváltozá­sa is bizonyítja, sokkal jobban ked­velik a tiszta, jó matyó hímzést, mint a korábbi átmeneti rosszat. A hímzés értékesítési számainak évről-évre való emelkedése híven tükrözi a matyó hímzők foglalkozta­tásának, a hímzők létszámának és a közönség érdeklődésének fejlődését is. A Népművészeti és Háziipari Kis­ipari Szövetkezeti Vállalat ma hat­szor annyit értékesít matyó hímzés­ből és babából, mint az újjáélesztés kezdetén — tíz évvel ezelőtt. A MISKOLCI KIÁLLÍTÁS — amit már az első napon igen sokan felke­restek — a megye világszerte híres népművészetének hű tükörképe. A nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy Borsod megye híres népművészete ismét a borsodiaké. ' Sz. M. Több mint 50.000 tonna vegyes kohászati termék terven felül Technikai konferenciát tartottak a Lenin Kohászati Művek dolgozói A Lenin Kohászati Művek dolgo­zói a diósgy őrvasgyári Művelődési Házban technikai konferenciát tar­tottak. A mintegy ezer részvevő előtt Bozsik Pál, a Lenin kohászat fő­könyvelője tartott beszámolót. Is­mertette a gyár eddigi eredményeit és rávilágított a soron következő leg­fontosabb feladatokra. A beszámoló a többi között megállapította, hogy a Lenin Kohászati Művek dolgozói a párthatározat után megtartott szé­leskörű tanácskozáson éves terven felül 280 millió forint értékű kohá­szati termék — ezen belül 10 ezer tonna nyersvas, 33 ezer tonna acél, 40 ezer tonna blokkbuga, 12 ezer ton­na hengerelt készáru, 7000 tonna kö­zéphengerműi buga — gyártását vál­lalták. A gyártmányok önköltségé­nél pedig 120 millió, így az eredeti­leg tervezett csökkentéssel együtt mintegy 200 millió forint csökkentést tűzték ki célul az 1958. évhez viszo­nyítva. A vállalás teljesítését a ki­dolgozott műszaki intézkedési tervek megvalósításával, a munkaverseny színvonalának emelésével és széles­körű kibontakoztatásával, fokozott anyagtakarékossággal, új eljárások bevezetésével kívánják elérni. így például a nagyolvasztóműnél mint­egy 33 ezer tonna koksz takarítható meg az év végéig, az acélműnél 14 ezer, a hengerművekben pedig csak­nem 10 ezer tonnával lehet az éssze­rű eljárások alkalmazásával és gon­dos munkával a betétanyag felhasz­nálást csökkenteni. Fizikai és mű­szaki dolgozók együttes munkájának máris szép eredményei mutatkoz­nak. Az év elejétől május 29-ig ter­ven felül nyersvasból kereken 3 ezer, acélból 16 ezer, blokkbugából 18 ezer, középhengerműi bugából 11 ezer, hengerelt készárúból több mint 4 ezer, összesen pedig több mint 50 ezer tonna vegyes kohászati terméket gyártottak, ami az éves mennyiségi vállalásnak csaknem felét teszi ki. A munka mennyiségi és minőségi eredményeinek javítását szolgálják majd a bevezetésre kerülő műszaki intézkedéseken kívül az új verseny- formának, a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított mozgalom­nak mind szélesebb arányokban tör­ténő kibontakozása. így például ed­dig a diósgyőri gyárban 1250 dolgo­zóval 109 munkacsapat vetélkedik a szocialista munkabrigád cím meg­szerzéséért, és ennek 42 százaléka if­júmunkás. A beszámoló a továbbiakban rész­letesen ismertette az egyes üzemek eredményeit, valamint a kiküszöbö­lendő hiányosságokat is, majd rámu­tatott a legfontosabb tennivalókra. A konferencia részvevői a beszámo­ló után gyárrészlegenként külön-kü- lön 15 csoportban vitatták meg rész­letesen feladataikat. Az acélmű dol­gozói, akik a gyár önköltségcsökken­tésnél 75 millió forintos megtakarí­tást ajánlották fel, a vita során elha­tározták, hogy az üstben maradó acélt, ami eddig hulladékba került, kisebb kokillákban történő öntéssel hasznosítják. A kemencék tüzelésé­nél több levegő használatával csök­kentik a salakképződést. Az öntőüs­tök béleléséhez — az eddigi tégla he­lyett — megkezdik a diósgyőri ho­mok használatát. A kokillák tartóssá­gának növelésére pedig új gyártási eljárást javasolnak. ■■»»Mi űMMJhMm hahóit fi i‘l \ 11 hónapja selejt nélkül dolgozik Érsek József olvasztárbrigádja Tizenegy hónapja felejt nélkül dol­gozik a Borsodnádasdi Lemezgyár elektróacélművében Érsek József ol­vasztárbrigádja. Vállalták, hogy a pártkongresszusig tartják egyedülál­ló minőségi eredményüket. A „Kiváló dolgozó” címmel kitün­tetett munkacsapat, amely most a szocialista brigád cím elnyeréséért harcol, szerdán délelőtt csapolta le a kongresszusi verseny kétszázadik selejtmentes adagját. Igen sokat foglalkoztunk már lap­punk hasábjain a jól és rosszul mű­ködő játékvezetőkkel. Amikor a mérkőzés bírája feladata magaslatán áll, akkor dicsérőleg emlékezünk meg ténykedéséről. Viszont minden­kor megbíráljuk azokat a játékveze­tőket, akik gyengén, esetleg rossz­indulatúan vezetik a mérkőzéseket. Mit láttunk vasárnap Diósgyőrött? Kezdjük talán azzal, hogy az első felidőben egy 11-es gyanús eset volt a tatabányai kapu előtt, amit Fülöp játékvezető bátorkodott elnézni. Egyébként a mérkőzésnek ebben a részében nem vétett egyéb számotte­vő hibát. A második félidő utolsó negyedórájában azonban hibát hi­bára halmozott. Ezt szóvátette a Népsport, a Képes Sport és tudósí­tásunkban is megemlítettük, de szükségesnek tartjuk ezúttal külön kitérni arra a játékvezetési módszer­re, amelyet semmi körülmények kö­zött nem lehet összeegyeztetni a szo­cialista magyar sport érdekeivel. A 75. percben lőtt diósgyőri góllal, va­lamint az ezt követő 11-es meg nem adásával kapcsolatban Fülöp játék­vezető a mérkőzés végén azt mond­ta: A partjelző ugyan nem intett, én lesnek ítéltem az esetet, a szabály­talanság pedig a 16-oson kívül tör­tént?! (20 méterre állt mélységben Iván góljánál, tehát nem láthatta tisztán a megtörtént esetet, viszont Somodi partjelző, egyvonalban volt a támadással és azért nem intett, mert nem volt les.) Szabályos gólt nem adott meg Fülöp sporttárs és a meg nem adott gól után rossz mű­ködésére azzal tette fel a „koronát”, hogy a 16-oson jóval belül történő szabálytalanságért nem adott 11-est, hanem kivitte a labdát a 16-oson kí­vülre. Amikor a DVTK csapatkapi­tánya a helytelen ítéleteknél rekla­mált, durva, sértő szavakkal illette — a partjelzőt. Reméljük a JT hosz- szú ideig pihenteti az Ilyen rossz formában lévő játékvezetőket. © A vasárnapi DVTK—Tatabánya mérkőzés színvonalas, jó játékot ho­zott. Egész sor kitűnő játékostelje­sítményt láttunk vasárnap. A sok jó közül is ki kell emelnünk Grosits Gyulának, a magyar válogatott ka­puvédőjének szereplését. Már a mér­kőzés előtt dübörgő tapssal fogadta a népszerű játékost a közönség. Gro­sits Gyula nem volt hálátlan ezért. A mérkőzésen a bravúros védések sorozatával kápráztatta el a nézőket. A közeli lövéseket kézzel, lábbal há­rította. . A diósgyőri szurkolóknak az lett volna jobb, ha egy-két góllal megterhelték volna a diósgyőri csa­tárok Grosits hálóját. Hogy ez nem sikerült, az nagy részben köszönhető a szimpatikus, kiváló kapuvédőnek. A mérkőzés végén a levonuló tata­bányai játékosok kőiül Grosits Gyu­la vastapsot kapott. Ezen a mérkőzé­sen Grositson kívül még két játékos teljesítménye érdemelte ki a közön­ség^ elismerését. Elsősorban Szigeti erőtől duzzadó, nagyszerű játéka volt mindenki számára örömteljes és megnyugtató. Jó formában, szinte csirájában „ölte” meg a tatabányai támadásokat. A másik oldalon Pol­gár középhátvéd volt az, aki önfel- áldozóan, szívvel-lélekkel töltötte be szerepkörét. A nagyiramú, élvezetes mérkőzésnek voltak szép pillanatai, kár, hogy a játékvezető tévedései el­rontották többezer szurkoló vasárna­pi szórakozását. © Szombathelyen hatvan percig tel­jesen kiegyenlített volt a játék. A miskolci vasutasok szerettek volna legalább egy pontot megszerezni ezen a találkozón. Hogy ez nem si­került, annak több oka is van. Az egyik ilyen ok többek között az volt, hogy a második félidőben nagyon idegesen játszottak az MVSQ, játé­kosai. A 65. percig nem volt baj, ekkor szabadrúgáshoz jutott a ha­zai csapat és Novák óriási lövéséből megszületett az első gól. Károlyi er­ről a szabadrúgásról a következőket mondotta: .— A védelem nem állt sorfalat, mert elég távolról volt meg­ítélve a szabadrúgás. Novák lövése után szinte villámként vágódott a labda a kapu balsarkába, még pedig úgy, hogy a hálótartó vasról kipat­tant egészen a 11-es porftig. A lövést nem védhettem. Ha sorfal állt volna akkor talán elkerüljük ezt a gólt. Károlyi szerint a gól szárnyakat adott a hazai csapatnak és az első gólt még kettő követte. A zeneóvodások egyes csoportjai — amelyeket a zeneoktatói munka- közösségben Weszprémy Ilona szak­iskolai tanár vezet —, június 4-én* csütörtökön délután 6 órakor a me­gyei szakszervezeti kultúrotthonban tartják ünnepi bemutatójukat. En­nek keretében munkaközösségi hang­szeres növendékek is hangversenyt adnak, (x) O nem akar jutni Legutóbb a takta- harkányi labdarúgó csapat vezetői azt gondolták, — ha másként nem megy —, hát fifikával igyekszenek eredményt elérni. A taktaharkányiak néhány héttel ezelőtt kikaptak a já­rási bajnokságra esélyes Tokaj lab­darúgó csapatától. Megóvták a mér­kőzést. — Milyen címen adták be óvásukat? Megfélemlítették csapatu­kat, — írták jelentésükben. Szeren­csen jött össze a fegyelmi bizottság. A bizottság elutasította aa óvást. Miért? Azért, mert a szóbanforgó mérkőzésen senki nem volt megfé­lemlítve, hanem a jobb formában lévő csapat megérdemelt győzelmet aratott a gyengébb ellen. Hogy tör­ténetesen a gyengébbek a tsktahar- kányiak voltak? Ebben az esetben így volt. Győzzön a jobbik a sport­pályán. ne igyekezzünk sportcsatát nyerni a zöld asztal mellett. © Lapunk két alkalommal is közölte, hogy a Borsod megyei Kajak-Kenu Szövetség vízijártassági vizsgát ren­dez, egy szép tavaszi napon az MV- SC sajóparti vízitelepén. Nagy örö­met keltett ez a hír azoknál, akik már régen vártak arra a pillanatra, hogy levizsgázhassanak. A jelzett na­pon — mivel reggel 8-tól volt hir­detve a vizsga — a kora reggeli órákban mintegy 40 vizsgázandó fia­tal megjelent a Sajó-parton, de leg­nagyobb csodálkozásukra — nem jött el a vizsgabizottság. Azt gondolták, hogy majd a délutáni órákban kerül sor a vizsgáztatásra, ezért elmentek délután is. Rajtuk kívül még közel százan jöttek el a Sajá-partra. A vizsga eredményéről nem számolha­tunk be, mert egyszerűen elmaradt a vizsga. A magunk részéről azt tartanánk helyesnek, ha legközelebb a vizsgá­zók és a vizsgáztatók egyformán je­len lennének a sajóparti „megbeszé­lésen”. .. A napokban a Borsod megyei Ed­zők Testületé értekezletet tartott. Érdeklődéssel mentünk el a meghir­detett továbbképzésre, hiszen azt gondoltuk, hogy a labdarúgást ok­tató sportemberek értekezletén csak tanulni lehet. Mindig hallhatunk va­lami új dolgot, vagy a régi ismerete­ket frissítjük fel. Nos, ez az értekez­let minden volt, csak nem tovább­képzés. Az előadások elmaradtak és a közel háromórás megbeszélés nagy része abból állt, hogy megvitat­ták a képzettség nélküli edzők mű­ködését, hangsúlyozva, hogy szak­képzett edzők nem képesek elhelyezr kedni a sok társadalmi edző miatt; Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a sportegyesületek szabálytala­nul járnak el, amikor vizsga nélküli edzőt „társadalmi munkában” fog­lalkoztatnak. Ez már régi probléma, nem egyszer megvitatták már. Üd­vös volna, ha a sok megvitatás he­lyett az Edzők Testületé határozati- lag kimondaná ebben az ügyben a végső szót: Csak szakképzett edző­ket foglalkoztassanak azok a csapa­tok, amelyek edzők szerződtetésére jogosultak. Igen helytelenítjük azt is, hogy a „társadalmi munkában” dolgozó edzők szép „tiszteletdíjat” kapnak az egyes sportegyesületektől. Amikor a labdarúgás fejlesztésében az ifjúság nevelésén van a főhang­súly, megengedhetetlen, hogy olya­nok foglalkozzanak az ifjú labdarú­gók nevelésével, akik arra nem ké­pesek. Ezt a kérdést már régen meg kellett volna oldani. Reméljük, az illetékes sportszervek rövidesen in­tézkednek. © Sok miskolci sportember utazott el vasárnap Sajószentpéterre, a Bor­sodi Bányász—MMTE bajnoki mér­kőzésre. A miskolci csapat szempont­jából sorsdöntő volt ez a mérkőzés. A Munkás játékosai végig hatalmas lelkesedéssel és jól játszottak. Tet­szett nekünk az a nagy akarat és szív-játék, amelyet ezen a délutánon a miskolci fiúk mutattak. Két sze­rencsés góllal nyerte meg a mérkő­zést az otthon játszó bányászcsapat. A mérkőzés végén a miskolciak bá­natosan tértek az öltözőbe. Erezték, hogy minden tőlük telhetőt elkövet­tek a siker érdekében. A vereségen túlmenően a legjobban az fájt a mis­kolci csapat tagjainak, hogy egyes sajószentpéteri szurkolók nem úgy viselkedtek a mérkőzés alatt, aho­gyan azt a bányászcsapat szurkolói­tól elvártuk volna. Természetesnek tartjuk, hogy kedvenc csapatukat biztatják a győzelem kivívásában, viszont nem értünk egyet azokkal a megnyilvánulásokkal, amelyeket a mérkőzés közben tapasztaltunk. Higyjék el a sajószentpéteri szurkoló sporttársak, hogy lelkesedésük és a csapatuk iránti szeretetük ismert mindenki előtt. Azt. szeretnénk, ha jó hírüket megtartanák és ne legyen többet olyan helytelen hang a néző­téren, mint amilyet vasárnap né­hány szurkolótól hallottunk. DIÁKSPORT Üjfent labdarúgásról Írunk. „Csúcs­időben” foglalkozunk ezzel a témá­val, hiszen ezekben a hetekben dől el, hogy melyik csapat szerzi meg az egyes bajnokságokban a bajnoki , címet, vagy mely csapatok fognak a , következő idényben alacsonyabb osz­tályban szerepelni. A kiesésre senki Kellemetlen, esős időben, felázott, laza talajú pályán rendezték meg a DVTK stadionban a megyei középis­kolás atlétikai bajnokságokat. A kü­lönböző versenyszámokban nem in­dultak nagy tömegek, mert a rende­zőbizottság csak a legjobbakat hívta meg. Az elért eredmények a mosto­ha időjárás ellenére is, a fejlődésre mutatnak. A pontversenyt a fiúk csoportjában a miskolci Földes gim­názium nyerte 4588 ponttal. 2. Kohó- ipari technikum 3865 pont, 3 Kili­án gimnázium 3836 pont. 4. Gépipari technikum 3554 pont. 5. ózdi gim­názium 1742 pont, 6. Sárospatak 1150 pont, 7. Villamosipari technikum 399 pont, 8. Sátoraljaújhely 265 pont. A bajnoki címet a következők szerez­ték meg: Fiúk csapatversenyében: Magas­ugrás: Földes g. 161 cm-es átlag. Diszkoszvetés: Földes g. 30,51 m-es átlag. Távolugrás: Kilián g. 588-as átlag. Gerely vetés: Kohóipari techni­kum 38,57-es átlag. Súly lökés: Gép­ipari technikum 11,08-as átlag. 4x100 m. váltó: Földes g. 46.3. 4x400 m váltó: Földes g. 3.38. 4x1000. Földes g. 11.29 p. Egyéni versenyben: 100 m: Szert (Földes) 12.1, 200 m: Szert (Földes) 24.6, 400 m: Strasszburger (Földes) 55.6, 800 m: Kravjánszky (Földes) 2.11, 1500 m: Maczkó (Ózd) 4.35.4, 110 gát: Járdánházi (Földes) 16.9. Magasugrás: Járdánházi 175 cm. Tá­volugrás: Török (Földes) 620. Hár­masugrás: Járdánházi ((Földes) 12.49. Rúdugrás: Veréb (Kilián) 260. Súly­lökés: Majoros (Földes) 12.17. Disz­koszvetés: Fenyvesi (Sátoraljaújhely) 38,88, Gerely vetés: Fenyvesi (Saújh.) 46.46. ötpróba: Fenyvesi (Sátoralja­újhely). A lányok pontversenyének vég­eredménye a következő: 1 Kilián g. 2944 pont, 2. Zrínyi g. 1589 pont, 3. Kohóipari techn. 1511 pont. 4. Her­man Ottó g. 1144 pont, 5. Sátoralja­újhely 968 pont, 6. Sárospatak 723 pont, 7. ózd 371 pont, 8. Mezőkövesd 354 pont. Lányok csapatversenyében: Ma­gasugrásban: Kilián g. 129 átlag. Tá­volugrás: Herman O. g. 454 átlag. Súlylökés: Kilián g. 8.57 átlag. Disz­koszvetés: Kohóipari techn. 24.80 át­lag. Gerely vetés: Kilián g. 22.80 át­lag, 4x100 m váltó: Zrínyi g. 55.6, 3x N 800 m: Kilián g. 8.56. Egyéniben: 100 m: Szabó (Sátoral­jaújhely) 13.7, 200 m: Szabó (Sátor­aljaújhely) 29.0, 400 m: Gál (Sáros­patak) 68, 800 m: Füredi (Kilián) 2.57.2. Magasugrás: Szabó Á. (Sáros­patak) 135 cm. Távolugrás: Szabó Jutka (Sátoraljaújhely) 506 cm. Súly­lökés: Kosik (Kohóipari techn.) 10.79. Diszkoszvetés: Kosik 29.40. Gerely­vetés: Káló I. (Kilián) 29.3L SPORTHÍREK — Ma délután 5 órakor a DVTK- stadionban a DVTK—Ferencváros tartalék bajnoki mérkőzést játsszák le. —- A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Borsodi Szénbányászati Tröszt lövészklubja, a klubok közöt­ti bajnokság negyedik fordulóját rendezi meg június 6-án és 7-én. A versenyen a debreceni MHS, a nyír­egyházi MHS és a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt lövészklubjának ver­senyzői indulnak. KERÉKPÁR A Putnoki Bányász vasárnap baj­noki háztömbkörüli versenyt rende­zett. Az esős, hideg idő ellenére, igen jó versenyt vívott a rajtnál megjelent 81 versenyző. A versenyen Salgótarján, Debrecen, Eger. Mis­kolc, Szerencs. Ózd, Nyíregyháza, Putnok legjobbjai indultak. A ver­senynek külön, lendületet adott az MVSC »öreg« versenyzője G. Kovács, valamint a versenyről-versenyre ja­vuló Albert, a DVTK versenyzője. Részletes eredmények a következőik: I. II. o.: felnőttek: 1. G. Kovács (MVSC) 2. Szabó (MVSC) 3. Fábri (MVSC) 4. Danes (DVTK) III. o.: Albert (DVTK) 2. Lakatos (Eger) 3. Kovács Nyíregyháza). Vas serdülő: 1. öller (Eger) 2. Szi­lágyi (DVTK) 3. Kiss (Eger). Vaskerekes ifjúsági: 1, Tóth (Eger) 2. Érsek (Putnok) 3. Tengely (Putnok). Vaskerekes felnőtt: 1. öller (Eger) 2. Titba (DVSC). Szenior: 1. Jakab (ózdi Kohász) 2. Szabó (DVTK). Versenykerekes serdülő: 1. Juhász (Ózdi Kohász) 2. Polaneczki (MVSC) 3. Bolyki (Ózdi Spartacus). Versenykerekes i*~''síg;: l. Gyenes (Eger) 2. Lakatos (Eger) 3. Jánosi (DVSC) 4. Barám (DVTK).

Next

/
Oldalképek
Tartalom