Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

8 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1959. június 4. If LVASOINK, LEVELEZŐINK IR3AK A DIMAVAG szerszámgépeinek nagy sikere Egy hete zárta kapuit a Budapesti Ipari Vásár, ahol a KGM szerszám­gépipari igazgatósága — ahová a DIMÁVAG is tartozik — kiállított tárgyaival aranyérmet nyert. A DIMÁVAG kábelgépekkel, pré­sekkel és egyéb gépekkel vett részt ezen a bemutatón, s a helyszínen üzemeltette a gépeket, a látogatók nagy érdeklődése mellett. A DIMÁ­VAG vendégkönyvébe történt be­jegyzések a legnagyobb elismerésről tanúskodnak. Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a KGM és a TECHNOIMPEX vezető beosztású dolgozói mind tetszésüket nyilvání­tották és további sikert kívántak a vállalat dolgozóinak. Pálkövi István, a DIMÁVAG ér­Megalakult az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezet? Higiénikus Középkóiter Északmagyarországi Szervezete Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének rendezésében a megyei kórház dísztermében megala­kult Borsod, Heves és Nógrád megye Higiénikus Középkáder Szervezete. Az alakuló gyűlésen megjelent az Orvos-egészségügyi Szakszervezet központja részéről dr. Schubert Ágos- tonné titkár, a megyei KÖJÁL ré­széről dr. Tavassy Ödön igazgató-fő­orvos, valamint a megyék orvossegé­dei, egészségőrei. Dr. Jurkovich igazgató-főorvos megnyitó beszéde után dr. Schubert Ágostonná, a szakszervezet központ­ja részéről tartott beszámolót, amely­ben ismertette a szakcsoport munka­körét, tervét, célját. Az értékes beszámoló után a je­lenlévők megválasztották a szakcso­port vezetőségét. Elnök: Farkas Pál járványügyi orvossegéd, titkár: Ha­vasi Pál járványügyi orvossegéd, szervező titkár: Kormos Mária orvos­segéd. Vezetőségi tagok: Dózsa Já­nos, Farkas Lajos, Galambos László, Szadka András, Szalai Ibolya, Szilá­gyi Bálint. A gyűlés után a vezetőség rövid megbeszélést tartott. Az új vezetőség nagy segítséget kapott munkájához. Résztvett a Budapesten megtartott nagygyűlésen, ahol dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettes, dr^ Pál Ferenc, a szakszervezet főtitkára', dr. Bene Zoltán főorvos, országgyű­lési képviselő, dr. Habán György OKI osztályvezető főorvos, dr. Mét- neki János, az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központ vezetője tartottak az első napon előadásokat. Délután a szakszervezet szakcso- Dortiának vezetői tartottak előadáso­kat. Másnap a jelenlévők megtekin­tették a budapesti Közegészségügyi Járványügyi Állomást. Farkas Lajos Putnok tékesítési osztálya vezetőjének tájé­koztatása alapján mind a belföldi, mind a külföldi látogatók megelége­désükét fejezték ki szerszámgépeink felett. A belföldi vállalatok közül többek között a Kábel- és Sodrony­gyár és a Békéscsabai Forgácsoló­gyár adtak rendelést. Különösen nagy sikert aratott az MKH—19 je­lű hajszáldróthúzógép prototípusa, amire többek között a iugoszlávok •idtak fel megrendelést p TECHNO- TMPFX-nek; Az jtolaszflit ,és, nmaatnémetek & fcKH-ifii csavarható fcpnt érdeklőd­ik. mf««zOLW-~í?/205<> e»Ö hidra«­i;kus lemezolló p7, osztrákok tetszé­st vívta ki A TECHNOIMPEX Külkereske­delmi Vállalat mephrmitfli n nyugati kere^k-Helmi attasék részér** ^éne­m.kről bemutatót rendeztek A kül­föld ek részéről az üzletkötések nem a vásáron, hanem a TECHNOIM- nEX Vállalntor k°»*esztül történnek, így a kiállítás vo’»d',~ági si­kere maid ezután jelentJ-o^ik. íB««obásné) Egy javaslat Sokak örömére megindították a 9- es buszjáratot. Sajnos azonban, a busz csak a Dózsa György utcáig közlekedik, nem megy le a Béke té­rig. Sok háziasszony nevében írom e levelet, akik szeretnék, ha a járat a Béke térig közlekedne, hogy a piac­ra is eljussanak. Nem tudom, erede­tileg miért nem így tervezték? Mi. háziasszonyok szóvátettük ezt a kalauzoknak is, de ők azt mond­ják. nem segíthetnek. Erre kér választ sokszáz háziasz- szony. özv. Bíró Józsefné, Miskolc A MIK árnyoldala... A múlt év augusztusában az élés­kamrám teteje beszakadt, a pince le­járata életveszélyesen lesüllyedt, a padlásfeljáró szintén rossz állapotban van. Mindezeket a házkezelőségtől ki­küldött munkafelvevő is megállapí­totta, intézkedés azonban csak rész­ben történt, mindössze a pince lejá­ratát hozták rendbe. A munka to­Válaszoljanak az illetékesek ! A Sajószentpéteri Üveggyár egyez­tető bLratteágához,. valamint a Me­gyei Területi Egyeztető Bizottsághoz már többízben — úgy ajánlva, mint levélben — feladattam kérésemet, se­gítsenek, ha lehetséges, rövid időn belül. 1957. június 6—augusztus 18. idő­szakról a Sajószentpéteri Üveggyár­tól járó munkabér, fizetett szabad­ság, táppénzkülönbség és segély ki­űzetése tárgyában kértem felvilágo­sítást. Vagyonom nincs, a táppénzt ez év március 3-al megszüntették, azóta semmit nem kapok, így a létfenntar­tásom nincs biztosítva. Kérem, válaszoljanak, intézkedje­nek. Farkas Béla Matolcs vábbi elvégzését különböző kifogá­sokkal halogatják. Kérésemet már többször megismé­teltem, de a válasz az volt: menjek nalotába lakni, ott nem lesznek javí­tások. Kértem továbbá, hogy az egyik szoba ablakát is javítsák meg, mert a családban újszülött gyermek van, s télen majd a szobát nem lehet jól befűteni, a rosszúl záró ablak mi­att. Kérésemet azzal utasították vissza, hogy nem áll rendelkezések- re faanyag. Ugyanakkor a napokban az udvarban ajtó és ablakjavítást vé­geztek egy kefekötő üzem részére. Tari Béla Miskolc, Hadirokkantak u. 3. A TIT kibővített megyei elnökségi üléséről Fél intézkedés Sajószentpéteren, az Attila és Rá­kóczi utca sarkán lakunk fiammal együtt. Három évvel ezelőtt az At­tila utcában tanítói lakást építettek, amelyhez a szükséges telket a mi A kislokaji földmüvesszövetkezeti nőbizottság életéből Hosszú időn át foglalkoztatta a Mis­kolc és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet kistokaji nőbizottságát az a gondolat, hogyan lehetne megköny- nyíteni a háziasszonyok munkáját a köicsön-mosógéppel. A nőbizottság összefogott a terme­lőszövetkezet asszonyaival, a községi KISZ-szervezet leányaival, s elhatá­rozták: egy műsoros estet rendeznek, amelynek bevételéből egy mosógépet vásárolnak. Május 31-én került sor a műsoros est megrendezésére, amely nagy sikert aratott. Szép példa ez arra, hogy közös összefogással hogyan lehet segíteni a falun élő háziasszonyok munkáján, s hogyan kell betölteni hivatását a földművesszövetkezeti nőbizottság­nak. Lehotay Gusztáv művelődési otthon ig. kertünkből vették el. A kiigénylés tavasszal történt, amikor a kert már be volt ültetve. Az év elején az elfoglalt terület helyett egy szántóterületet kaptam, de az messze van a lakásomtól, s 86 éves koromra való tekintettel oda nehezen tudok eljutni, így megmű­velése sok gondot okoz. Helytelennek tartom, hogy az el­telt három évben nem nyújtottak semmi kártérítést földem használatá­ért, s a zöldövezet elpusztításáért sem kárpótoltak. Ügyemmel már többször fordultam a tanácshoz, de mindeddig nem in­tézték el kellően. özv. Rojcsik Károlyné Sajószentpéter A LOFARKAS A Jll/B-ben nagy volt ^ a lárma: Aztán néhány pillanat múlva úgy ültek a lányok, mintha kövém eredtek volna... Logikusz tanár úr szi­gorú ember volt ugyan, de néha — Jxa jó kedve van — egészen »elvisel­hető ember« — a lányok szerint. Logikusz tanár úr 40 év körüli, szigorú tekin­tetű, alacsony, barna em­ber volt. Kínosan pontos mindig, óráit is így kezdte és fejezte be. Most, amikor belépett, szigorúan végignézett az osztályon. Bizonyára nem tetszett neki, hogy tanítványai ilyen lármá­val várták. Hidegen végigmérte az osztályt, majd leült. — ígéretemhez híven, ma egész órán felelni fognak! — jelentette ki szigorúan, s már nyúlt is a napló utári. Lapoz­gatott benne, majd fel­felnézett az osztályra. A lányok némán ültek. Mindenki iparkodott olyan arckifejezést eről­tetni, mintha jól tudták volna az anyagot. Ugyanis Logikusz tanár nagyon tudott olvasni az arcokról. Mindenki félt. Nem csoda, hiszen két héttel a vizsga előtt nem ép­pen a legkellemesebb dolog felelni... Tudni kell... — Csáki Erzsébet! — hangzott a tanár szava. Erzsi felállt, felvette füzetét, majd egy ké­nyes mozdulattal meg­rázta fejét és elindult a katedra felé. Mindenki tudta, hogy Erzsi okos lány, de min­dig a matematika ron­totta el »kitűnőjét«. Most is így állt. Tudta, hogy Logikusz most se fogja megadni az ötöst... S vajon mit fog szólni az új frizurájához? Na, nem mintha Logikuszt érdekelte volna az ilyes­mi, de mégis... És ni- csak! Logikusz tanár úr leteszi ceruzáját, a szem­üveget is leereszti az orrára, s úgy nézi a felé­je közeledő lányt. — Maga... hogy is mondjam csak — muta­tott a lány felé —, na­gyon hasonlít így rá... Álljon csak meg ott! Igen, igen... ez ő! — mondotta elhalkuló han­gon a tanár. A lányok látták és érezték a hangján, hogy elérzékenyült. Majd fe­jét lehajtotta a karjára, a várt néhány pillanatig. — Éppen ilyen volt ő is, amikor megismer­tem ... — szólalt meg újra csendesen. A fe­leségem.., ö is ilyen frizurát hordott, lófar­kat. .. Amikor megis­mertem, tündöklő szép­ség volt. Aztán a fele­ségem lett. Egy hétig éltünk együtt, aztán hirtelen meghalt. Ragá­lyos betegség vitte el... Akkor Logikusz tanár úr úgy érezte, nem ér­demes élni. Mit ér az élet így nélküle? Telje- sen belefásult ebbe s gondolatba. S aztán tel­tek, múltak az évek, s Logikusz tanár úr szi­gorú és búskomor volt mindig. Keveset beszélt, csak élt-élt, maga sem tudta miért? A lányok hallottak már Logikusz tanár úr helyzetéről, de azt gon­dolták, hogy azóta már elfelejtette ezt a csapást. Nem, nem így volt! Logikusz tanár úr szívé­ben még elevenen élt fi­atal feleségének emléke. Szerelme nem múlt el. Ügy érezte, csak őt tud­ta szeretni igazán egész életében... — Igen ... igen, men­jen . szépen a helyére kedves lányom — mond­ta Logikusz tanár. Elő­vette ceruzáját, s egy nagy ötöst rajzolt be a rublikába, Erzsi neve mellé. Egy nagy könnycsepp gördült végig az arcán, s megnedvesítette a nap­lót, éppen ott, ahol Er­zsi neve állt... Pataki Jenő Kedden délután a TIT megyei székházéban kibővített megyei el­nökségi ülést tartott a Borsod me­gyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöksége. Az ülésen meg­jelentek — az elnökségi tagokon kí­vül — megyénk és városunk párt-, tanács- és tömegszervezeti vezetői is, valamint a TIT országos központ­jának tudományos munkatársa. Dr. Kostyál László elnök rövid üdvözlő szavai után Kárpáti Zoltán, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségének titkára mon­dott beszámolót. — Tisztelt elnökség, kedves*-élv- társak! Az 1958. március 23-i köz­gyűlésünk határozatának megfele­lően megyei titkárságunk teljesítette azon feladatát, amely a falusi isme­retterjesztő munka kiterjesztése és megalapozása érdekében járási szer­veink kiépítésére irányult, — mon­dotta a bevezetőben Kárpáti elvtárs. A járási szervek rövid tevékenysé­géről elmondotta, hogy az 1959. első negyedévi eredmények megteremtet­ték az alapját megyénkben a vidéki lakosság szocialista tudatának kiala­kítására, a materialista szellemben való nevelésére. Az előadó a megyei elnökség nevében megköszönte a MSZMP Borsod megyei és Miskolc városi bizottságának és a megyei ta­nács elnökségének és művelődés- ügyi osztályának eredményes támo­gatását. — A megyei párt-végrehajtóbi­zottság megtárgyalta szervezetünk munkáját, úgy tartalmi, mint szer­vezeti vonatkozásban. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szer­vezet munkájában 1957-től jelentős fejlődés mutatkozik. A TIT Borsod megyei szerve­zete az utóbbi időben mind na­gyobb befolyást szerzett a me­gyei értelmiségi körökben, és a pártszervek segítségéve! munká­ját a párt politikájának megfe­lelően végezte. Kárpáti elvtárs részletesen ismer­tette a TIT Borsod megyei szerveze­tének írásos és szóbeli ismeretter­jesztő munkáját. •— A megyei párt-végrehajtóbi­zottság — folytatta beszámolóját Kárpáti elvtárs —, rámutatott azok­ra a hiányosságokra is, amelyek me­gyei szervezetünk munkájában meg­mutatkoznak. Sok színvonalas elő­adást tartottunk, de gyakori volt színvonalon aluli előadás. Ezért elő­adóinknak szakmailag és politkailag képezniök kell magukat. Az előadó ezután arról szólott, hogy kevés a fiatal értelmiségi, vala­mint a műszaki és falusi szakember. A párt több következetességet igényel a jog- és államtudofnányi, az irodal­mi, művészeti, fizika-kémiai és egész­ségügyi szakosztályokba tömörült kommunisták részéről a világnézeti nevelést elősegítő tartalmi munká­ban. Majd javaslatot tett több szak­osztály vezetőinek felmentésére, il­letve az új vezető személyére. A falusi ismeretterjesztés megja­vításáról szólva elmondotta: ehhez az szükséges, hogy minél nagyobb számban bevonjuk a falusi ér­telmiséget az ismeretterjesztő munkába. A nagyobb mezőgazdasági centru­mokban, a téli idényre a megyei ta­náccsal és a Hazafias Népfronttal kell szervezni bejárásos népfőisko­lákat. Szakosztályainknak ki kell dolgozni az állami gazdaságok és a Borsodban lévő 60 termelőszövetke­zeti község ismeretterjesztő program­ját. Az ifjúság közötti kapcsolat meg­javítása érdekében a KlSZ-szervek- kel egészséges kapcsolatot kell ki­építeni. Segíteni kell a KISZ-isko­lák és ifjúsági akadémiák program­jainak kidolgozását. El kell érni, hogy a KISZ az ismeretterjesztő elő­adásokra TIT-előadókat igényeljen. A végrehajtó bizottság különös fontosságot tulajdonít az értelmisé­giek körében végzendő nevelő mun­ka megjavításának. Ezért , rendszeressé kell tenni az értel­miségi klubban az előadói kon­ferenciákat és vitaesteket. A szakmai színvonal növelése mel­lett pedig feltétlen fontos, hogy a szocialista világnézet és a marxista szemlélet kialakítását elősegítsük. A párt végrehajtó bizottsága külön fel­hívja megyei elnökségünk figyelmét, hogy javítsuk az irodalmi szakosz­tályon belül az írók világnézeti kép­zését. Az irodalom-kritikai csoporttól pedig komolyabb segítséget vár a párt az írók szakmai fejlesztésében. Szükségesnek tartják, hogy a megyei és városi tanács végrehajtó bizottsá­ga művelődésügyi osztálya évenként egy-egy irodalmi pályázatot hirdes­sen s a rendszeresen folyó lektorá­lás szakmai és anyagi lehetőségeit biztosítsa« Jelentős a párt-végrehajtóbizott­ság határozatának az a pontja, amely szerint a megyei és városi pártbizottság mellett működő művelődési ta­nácsnak biztosítani kell a tudo­mányos ismeretterjesztő munká­ban a TIT tematikai irányítá­sának érvényesítését. Az előadó ezután ismertette azo­kat a szempontokat, amelyek a párt Politikai Bizottságának 1959 április 7-i határozata értelmében a művelő­dési .otthonok munkája megjavításá­ra irányul. Mint mondotta: -— e ha- tározaLJeleutps feladatot ír elő min­den TIT-szervezet számára. Az felő- ado ffülön'szólott a „Szabad Főid” téli esték keretében megrendező is­meretterjesztő előadások lehetőségei­ről. Hangsúlyozta: az ifjúság közötti munka megjavítása céljából egyre több olyan ismeretterjesztő rendez­vényt kell tartani, amelyek tudo­mányos tartalmuk mellett szórakozr tató jellegűek is. Kárpáti elvtárs beszélt az első ne­gyedévi eredményekről is. Mint mondotta, áprilisban jól sikerült ér­vényesíteni a tematikai tervezést; Említést tett azokról az előadókról, akik szakmai képzettségüktől füg­getlenül, hozzáértés nélkül is előadá­sok tartására jelentkeznek. Ezután a TIT Borsod megyei el­nöksége határozati javaslatot foga­dott el. Különösen jelentős a hatá­rozat első pontja, amely a munkások közötti ismeretterjesztés megjavítá­sáról szól: „a munkásosztály világnézetét, politikai és szakmai nevelését a társadalmi és természettudomá­nyi műveltség emelése, valamint az erkölcsi és érzelmi ráhatások útján kell elősegítenünk, hogy munkásosztályunkat méginkább képessé tegyük a hatalom gya­korlására”, — mondta ki a határozat első pontja; A tervek között szerepel a munká­sok közgazdasági ismeretének bőví­tésére az SZMT területi bizottságá­val a legnagyobb ipari centrumok­ban tanfolyamok beindítása. A terv megemlíti a Lenin Kohászati Mű­veket, a DIMÁVAG-ot, az ózdi Ko­hászati Üzemeket, Kazincbarcikát és Tiszapalkonyát. A parasztság közötti ismeretter­jesztő munka további javítása érde­kében a határozat kimondja: első­sorban a szocialista szektorokban kell a szocialista tudatot mindjobban terjeszteni. Az egyénileg dolgozó pa­rasztság között végzett ismeretter­jesztő munka pedig azt a célt szol­gálja, hogy a parasztság látókörének szélesítésével felismertessük a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit. Az ifjúság közötti ismeretterjesztő munka megjavítását csak úgy tud­juk elérni — állapítja meg a hatá­rozat —, ha a KISZ megyei és vá­rosi bizottságával együtt dolgozzák ki az 1959/60. évre szóló ifjúsági ismeretterjesztő tervet. Az ifjúság nevelésébe be kell vonni megyénk, városunk pedagógusait is. A szakosztályi élet továbbfejlesz­téséről a határozat különösen fon­tosnak tartja a szakosztályokon be­lül a világnézeti, ideológiai és szak­mai tudományos előadások tartását; Ehhez azonban szükséges, hogy a szakosztály rendezvényein az elő­adók mindenkor foglaljanak világ­nézeti állást. A rendezvények tematikáját úgy kell öszeállítani, hogy lehetősé­get adjanak a különböző, revi­zionista, polgári nézetekkel való színvonalas polémiára s az adott kérdések marxista szellemű po­zitív kifejtésére, A határozat megállapítja: a szak­osztályok belső életének erősítésére az előadói konferenciák, ankétok, vitaestek folyamatos megrendezése, és az ellenőrzés megszervezése az egyik legfontosabb biztosítéka lesz az ismeretterjesztő munka színvo­nala emelésének, a társulat erősíté­sének. Az elnökségi ülés második napi­rendi pontjaként megvitatták a be­számolót és határozatot, s ezt két ponttal kibővítve, elfogadták. Az elnökségi ülésen nyújtották át a TIT országos elnökségének díszok­levelét dr. Peja Győző kandidátus* dr. Novák István egyetemi magán­tanár és Kordos László tanár részé­re a TIT-ben kifejtett kimagasló munkájukért. A TIT Borsod megyei titkársága jegyzőkönyvi dicséretben részesítette Székely Istvánné gim­náziumi igazgatót, Réti András ta­nárt, a szerencsi TIT elnökét és tit­kárát, valamint Török Bélát és Mik­lósi Károlynét. Az ülés a késő esti órákban ért véget. Bará&b La.jot

Next

/
Oldalképek
Tartalom