Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

s ESZ AKM AGY ARORSZ AG Szerda. 1959. május 27. Vidám darabokkal zárja az idényt a Miskolci Nemzeti Színház * Végéhez közeledik az idei szin- ; házi évad. Alig-egy-két hét választ eí csak attól a naptól, amikor utól- - szór húzódik össze a színpad előtt ; á függöny, elhalkul az utolsó taps í és a színház épületére kikerül a ' „nyári szünet” feliratú tábla. A Miskolci Nemzeti Színház en­nek ellenére még két új darab be­mutatásával szolgálja a közönsé­get. A diósgyőrvasgyári Művelődés Házában a „Majd a papa” című háromfelvonásos zenés vígjátékkal zárják a szezont, míg a Kamara­színház záródarabként újra ma­gyarországi ősbemutatóval, a „Há­J rom Robinson” című zenés vígjá­tékkal kívá n néhány derűs estet sze­rezni nézőinek. Mindkét darab a könnyebb műfajú szórakozást szolgálja. Az alábbiakban a két bemuta­tóról szólunk: Mufti a papa K Zenés vígjáték a diósgyőrvasgyári Művelődésházban állni István és Fényes Szabolcs vígjátékét több mint másfél éve mutatták be Budapesten, a Vidám Színpadon. A darab azóta több mint 400 elő­adást ért meg — és ez nem éppen rossz ajánlólevél. A múlt héten a miskolci színház mutatta be a Művelő­désházban. Nem csalódtunk. Bár a mű, mint e műfaj­beliek általában, nem igen kerül be a halhatatlan na­gyok közé, bemutatása jogosultnak rhondható. Ilyen is .kell. Még az egyébként komoly' műfajt kedvelők is szívesen megnéznek egy könnyedén szóralcoztató da­rabot ilyenkor, a szezon végén. Kállai ezzel a művével lépett először önállóan a közönség elé. A „Majd a papá”-ban a műfaj és a szín­pad jó ismerőjének bizonyult. Azóta nagyobb igényű színművel is jelentkezett már. A Kötéítánc — itt, -Miskolcon is játszották a Kamaraszínházban — az író fejlődését tanúsítja. Különösen örvendetes, hogy a fiatal szerző mindkét művében mai témát vitt szín­padra. A „Majd a papa” esetében tulajdonképpen régi fogással van dolgunk:1 Az író összekuszált helyzeteket konstruál, hogy allcalmat adjon főhősének a rendterem­tésre. Igaz, a nézőben az a benyomás ébred, hogy tu­lajdonképpen a papa a zavar okozója, ám a végén ki­derül: ezt azért csinálta, mert így érvényesítheti aztán saját elképzeléseit. Konstruált helyzeteket említet­tünk, de ez nem negative értendő. Itt a jellemző erő mögött másodlagossá lett a valószerűség. Mindemellett az'. Ötletek sorozata a „Majd a papá”-ban nem hat mes­terkéltnek. A komikus helyzetek, párbeszédek szelle­mesek és az író jó ritmusban pergeti le cselekményét. -A vígjátékot a helyzetkomikumok láncolata uralja. Ez észrevehetően erőssége az írónak. ■ A cselekmény nem mondható gazdagnak, de sze­rencsésen kitölti a vígjáték kereteit. A papa nyugdíjba 'vonult, ám nem az az ember, aki tétlenségben tudna 'élni, ezermesterkedik, beszélni tanít papagályokat. Bosszúságot bosszúság után okoz a családban. Vö-após ellentétet sejthetnénk. A papa okozza a galibát? Mint ‘ kitűnik, nem. Az igazgató vőnek ugyanis könnyelmű­sége folytán, családi boldogsága forog kockán. Bécsbe indul. Magával akarja vinni csinos gépírónőjét, Gabit is. Ugyan miért? A feleség kíváncsi. A férj magyaráz: nincs ok a féltékenységre, hisz a gépírónő már idős hölgy. Több idegén nyelven beszél, hasznos lesz kint • Becsben. Ezt mondja a férj, és megjelenik Gabi, 20 év < körüli, csinos, vonzó lány. A feleség féltékeny. A gép­irónő nem idős, sót, egyetlen idegen nyelven sem be- ■izéi. Miért ragaszkodik tghát hozzá a férj? A dott az expozíció, és a közönség a cím után ■ ítélve várja, hogy majd a papa rendet te­remt. Természetesen. Míg a férj és feleség vitatkoz­nak, ő inkognitóban a Keleti helyett a Nyugatiba kül­di a „kívánt” és nem kívánt harmadikat, s emiatt az igazgató .elvtárs egyedül utazik. Mire visszajön, a pa­pát mar nemcsak otthon nem kerülheti ki, de hivata­lában sem. Ugyanis ügyes csellel hivatalsegéd lett ve- jß mellett. Most már a vállalatnál is kombinál, össze­kuszál, hogy aztán megintcsak rendet teremtsen. A si­kertelennek ígérkező üzlet közreműködésével sikeres ■ lesz. Férj és feleség ismét egymásra talál. Sok bukta­tó, zavaros szituáció után, ügyes és ravasz machináció révén győz a papa. Közben a derűs epizódok, pillana­tok sora — ezer alkalom, hogy a közönség derüljön. A mű sikeréhez nagyban hozzájárult Fényes Sza­bolcs zenéje is. Könnyed melódiáival méltán arat si­kert. Az „összecsendül két pohár” betét ismert sláger. : A rendező, Beleznay István a nála megszokott rutin- .nal oldja meg feladatát. A főszerepben Papp Istvánt láthattuk. Erénye, hogy ellent tud állni a szerepadta kísértéseknek, buktatóknak. A könnyebb, harsányabb megoldás helyett szolidan, keresetlenül,. jó humorral . játszik. Mindjárt utána Bánó Pált említhetjük meg: Gacsajt, a nagystílű „bürokratát”, a gátlástalan alá- iratót alakítja, határozottan bravúrral. Remek karika- . túra.. Gratulálunk Bánó Pálnak — kimagasló teljesít­ményt nyújtott. A másik gátlástalan, a törtető ruha­■ tervező — a főnök kedveltje, néha főnök főnöke —- Póc8ai figuráját Palotai László formálja meg. Alakí­tása, sajnos, nem sikerült olyan természetesnek, mint a Bánó Pálé. Görög Sándor igazgató szerepe Takács La­josnak nem adott különösebb lehetőséget. Megoldotta feladatát. A feleség szerepében Pataki Ottiliát láttuk. • Üde volt, friss és életteli. Kevésbé mondhatjuk ezt Szentirmáy Éva, Gabi, az igazgató gépírónője figurá­r járói. Viszont dicséret illeti Máthé Évát, Bori, a ház­vezetőnő szerepében. Maximálisan kihasználta a sze­repadta lehetőségeket. Predo, a délamerikai üzletem­ber figuráját Boros János elevenítette meg nagy ko- médiázó kedvűéi. Kirívóan rossz alakítást nyújtott a . dizőz szerepében Kálmán Márta. Mind a játéka, mind a hangja, főleg az utóbbi, igen gyengének bizonyult. Legjobb lett volna az egész betétet kihagyni. (Ez már a rendező feladata!) Emellett Mikes Béla játéka volt még gyengébb; Sümegit, a felettes hatóságot képvise­lő személyt alakította nehézkesen. Úgy játszott, mint aki teljesen idegen a szerepében. A miskolci színház bemutatója általában sike­f*-. résnek mondható. Ütő Endre díszletei stíluso­san illeszkednek a játék hangulatához. Virágh Elemér jó érzékkel vezényli a zenekart. Egy pontban vitatkoz­hatnánk talán a rendezéssel: a papa segédletével sike- resnek Ígérkezik az üzlet, ünnepelnek. Hangulatos est, tánc egy bárban. Itt mintha revűoperettbe hajlana a- zenés vígjáték. Egy pontban vitatkozunk a darab író­jával, Kállai Istvánnal is: a befejezés... Modern fo­- gással akart zárni. A papa kivetkőzik szerepéből, és narrátorként levonja a tanulságokat, jellemzi a sze­replőket. Az író ezzel mintegy mégegyszer megma­i gyarázza bizonyítványát. Erre nincs szükség. A néző enélkül is levonja a tanulságokat, érti a jellemeket, a mondanivalót. A bizonyítvány újramagyarázása stílus- . törést okoz, fölösleges, tehát káros. Az említett egy­két disszonanciát azonban feledteti a mu egeszenek könnyed szellemessége, a jó szerkesztés, a rendezőnek és a szereplőgárdának összességében vett jő munkája. Nagy Zoltán H áiotn Robinson Zenés vígjáték magyarországi ősbemutatója á Kamaraszínházban ]\Jásodszor került fel a Kamaraszínház plakát- jára ebben az idényben: „Magyarországi ősbe­mutató.” Az első a nívódíjjal kitüntetett Cattaroi mat­rózok volt, Friedrich Wolff remekbe sikerült drámája.. A mostani ősbemutató műfajilag messze eltér az előbb említettől: pehelykönnyüségű, bohózati figurákkal sű­rűn tűzdelt, kacagtató ’zenés vígjáték. Olyasmi, amit „nyári darab”-nak szoktak elkönyvelni. A Hárem Robinson története egyszerű: egy lakat­lan szigetre húzódik két író, hogy színdarabot írjon a kis adriai sziget békés csendjében. Ugyanarra a szi­getre menekül egy csinos lányka is, akit gyártulajdo­nos nénikéje erőszakkal férjhez akar adni a konkur- rens gyár tulajdonosának fiához, hogy a két vállalko­zás egyesülhessen. Két férfi és egy nő egy lakatlan szi­geten már maga elég vígjátéki helyzetet teremt, de ha hozzávesszük, hogy a vőlegényt is erre a szigetre so­dorja a tenger, a menyasszony barátnőjével együtt, sőt maga a rettegett nagynéni is megérkezik egy gát­lástalan ingatlanvigéc kíséretében, — egymásután kí­nálkoznak a kacagtató jelenetek, helyzetkomikumok, apró-cseprő bonyodalmak. Ferdinand May, a darab német szerzője alaposan ki is használta ezeket a lehe­tőségeket. Szinte halmozza a fejtetőre állított jelenete­ket. Jóllehet, a darab címéből a gyakorlott színházlá­togató már előre következtethet a darab egészére és az indító jelenetsorokból a darab későbbi fordulataira, azok ötletessége minduntalan tapsot, nevetést váltóit ki. Szórakoztató a darab. Nem mondhatjuk, hogy ez a „csak szórakoztatni” kívánó darab legyen a jövőben a példa a műsorpoliti­ka helyes alakítására, de éppen, mert szezon vége van, nyár közeleg, amikor az emberek a könnyebb fajsúlyú szórakozásokat keresik, a Kamaraszínház egész évi választékos — és nehézveretü, értékes színpadi alkotá­sokkal is dicsekvő — műsorának befejezéseként, mint­egy ráadásként az évi műsorhoz, nem tarthatjuk ká­rosnak a Három Robinson bemutatását. A vígjáték Orosz György rendezésében került a közönség elé. A rendező szerencsés kézzel és művészi szakavatott Sággal alkalmazta színpadra a szövegkönyv holt betűit, egyes jelenetekben változta­tott, javított is 'azokon. Úgy érezzük, sikerült megte­remtenie a színpadon azt a légkört, amely a lakatlan szigeten töltött három hétből árad és sikerült a törté­netet úgy életrekelteni, hogy a néző, a kívülálló, ma­gasabb erkölcsű ember szemléletével derüljön a tőle már idegen tőkés-világ apró-cseprő fonákságain , és egy kicsit le is nézze azt a társadalmi környezetet, amelyben a cselekmény lejátszódik. Az előadás mind­végig pergő, gyors iramú (talán az expozíciót kelleti volna még lerövidíteni, tempóját gyorsítani) s bár rendkívüli meglepetést nem rejt magában a játék, minden új fordulatának, ötletes beállításának sikerül megnyernie a nézők tetszését. Orosz György sikeresen aknázta ki a helyzetkomikumok lehetőségeit, a humo­ros helyzetek beállításában művészi ízléssel állt meg azon a fokon, amellyel a legtöbb derűt adhatja anél­kül, hogy túljátszás, vagy öncélú komédiázás veszélye fennállana. A rendezői elképzeléseket a szűklétszámú szerep­lőgárda jól váltotta valóra. A hét szereplő hét külön­böző jellem. Romeo Casanova író örökösen nyűgös- ködő, mindennel elégedetlen, de alapjábanjókedélyű fickó. Elsősorban a gyomra érdekli és ha jóllakhat, a világon mindennel kibékül. Fehér Tibor Jászai-díjas bővérű humorral keltette életre ezt a figurát. Szinte csak percekre van távol a színpadról. Táncol, énekel, komikust tehetségének széles skáláját adja; nagyszerű arcjátékával, egyéni művészi kifejezési eszközeivel, „bemondásaival”, az egész „testreszabott” Casanova- figurájával megérdemelten kap minduntalan tapsot. A másik komikus figurát, Cipollá-t, a vőlegényt a > na­gyon sokoldalú Némethy Ferenc állítja elénk. Tegnap még Taláros úr volt Kohout drámájában és ma az ő művészi alakításában ismerkedünk a pipogya „nőmér- nök”-kel, aki nemcsak a női idomok méricskélé séhez ért nagyszerűen, de a legnemesebb művészi eszközök­kel tud kacagtatni is. Játéka, táncai, énekszámai mind, mind derűt keltenek és az előadás sikerének — az előbb említett Fehér Tiborral együtt — legfonto­sabb összetevőit képezik. A menekülő menyasszony, Mariela — Máthé Eta alakításában — rendkívül csi­nos, kedves jelenség, s elhisszük róla, hogy még olyan jóbarátok is, mint a két robinzonoskodó férfiú, félté­kenyek lesznek egymásra miatta. A csinossághoz nagy­szerű tánctudás is járul. Ebben méltó párja Kene*sy Zoltán, Brioni író megszemélyesítője, aki olyan kedve­sen szerelmes fiatalembert nyújt, hogy szegény mene­kült menyasszonynál teljesen indokolt, hogy belesze­ressen. A veszedelmes nagynénit Gyarmathy Anikó formálja. Számító, „előkelő” üzletasszony, akinél már egy apró bosszúság elég, hogy lepattanjon az előkelo- • ség máza és előbújjon az egykori kikötői bordélytulaj­donos ocsmánysága. Merőben eltérő szerep ez a mű­vésznőtől megszokottaktól, örömmel láttuk alakító­készségének ilyen szerepkörben való megmutatását is. Nagyon kedves, bájos jelenség Vass Mari Bianca-ja. Erőtlen vonásokkal vázolt figuráját remekül töltötte meg izgő-mozgó élettel, játékával nagyszerűen illesz­kedik a Robinsonok együttesébe. Sülé Gézának jutott feladatul Pittipiccólo telekügynök életrekeltése. Gát­lástalan vigécet formál, derülünk is rajta, de egy kis­sé olaszosabbá, pergőbb beszédűvé, „kereskedőibbé” tehetné figuráját. ans Schindler nagyszerű muzsikája remekül érvényesült Herédy Éva betanításában és az általa művészi dinamizmussal vezényelt zenekar re­mek tolmácsolásában. Különösen jól sikerültek a Vi- rágh Elemér hangszerelte táncszámok. Nagyon ízléses Sukz Antal díszlete és mértéktartóan ízlésesek, a da­rabhoz nagyszerűen illők Horányi Mária jelmezei. A Gyuricza Ottó koreografálta táncok — bár helyenként nagyon régi motívumok is felbukkannak bennük, — szépek, szórakoztatók. • Egészében: sokat derültünk, jól szórakoztunk a Három Robinson előadásán. Benedek Miklós H Egyenletesebb a termelés, kevesebb üzemzavar a Borsodi Vegyikombinátban Igen jelentős, hogy ez az új lé­tesítményünk zavartalanul lélegez^ zék. Kell a műtrágya! Hiszen tud­juk, még nem vagyunk valami előkelő helyen Európában a mü- trágyafelhasznáíást illetően, noha több jut egy holdra, mint 1955. előtt. Bizonyság ez, a megkapóan érdekes üzem is ezt példázza létre­jöttével. Dósi István mérnök, fő­diszpécser azonban megnyugtatóan nyilatkozik. .lúntu» végére új kompresszor Már szerelik a harmadik komp­resszort s ha szükséges, lesz tarta­lék, egyenletes lesz a termelés. Felkeressük a MÁVÁG buda­pesti szerelőit a nagy, mondhat­nánk óriás gépcsarnokban. Hosszú acélöntvény nyugszik egy vasbeton­ágyon. Olajos ruhájú emberek te­vékenykednek körülötte. Ez lesz a harmadik kompresszor. A szerelők úgy határoztak, június végére meg­mozdul a dugattyú. Igaz lesz-e? — nézek Eósi elvtársra. — Kérdezzük meg a szerelőket Dömötör József föszerelő: — Most már megvan minden alkatré­szünk, ném hátráltat semmi, ahogy ígértük, júniusra készen leszünk a kompresszorral. Lehet indítani. S ami az embereket illeti: kételked­ni nem kell. A MÁVAG-isták sok­felé megfordultak az országban. Rossz hírt sehol nem hagytak ma­guk után. Remélhetőleg Kazinc­barcikán is így lesz. szovjet kompresszorok A terem végébe nézünk, Dósi István ösztönösen arrafelé irányítja lépteit. Szürkére mázolt, nagy gép­monstrumok sorakoznak. Némelyik még a ládában van becsomagolva. — Ezek a szovjet gépek. A Frun- ze-gyár szállította. Megtudom azt is, hogy ezekért a gépekért a félvilágot felhajtották, mikor megtudták a szovjet elvtár­saik azonnal szoligáliatunikra álltaik, Igaz, ezek a gépek még jóval ké­sőbb kezdenek munkához, de mi­kor üzembe lépnek, ugrásszerűen megnő majd a termelés — legalább a jelenlegi kétszeresére. Néhány alkatrész még szállításra vár, de azok is megérkeznek időre. Csak az ammónia konverterrel van még egy kis baj. Sajnos, nehezen in-s dúlt az építkezés, hogy úgy mond­juk, packáztak egy kicsit, mikor meg VQlt az építkezés kijelölése, akkor már előrehaladt az idő. Köz­ben a felvonult építővállalat eltá­vozott. Jelenleg dolgoznak a kő­művesek, de egy kicsit nagyobb tempót várnak az üzemben, 5 000 tonna műtrágya van veszélyben, vagyis az eddigi elhúzódás körül­belül ennyi hiányt jelent majd; Jó volna, ha az építők is követnék ka MÁVAG példáját. A kombinát jörője Bár régóta a kombinátról beszé­lünk a gyár esetében, ez azonban még nem fedi teljesen az üzem tevékenységét. Egyelőre még csak egy főtermék készül Itt, a műtrá­gya. Pedig a kombinátnak önállónak kell lennie, legalább is a felhasz­nált anyagok nagyrészét önmagá­nak kell előállítani. Sokáig azonban már nem késik az sem, hogy úgy értsük a kombinát jelzőt, ahogy ki­mondjuk. Dósi elvtárs egy minisz­tériumi levelet mutat, aláírva: Czottner Sándor, nehézipari mi­niszter. A levélben az áll, hogy ide veze­tik a román földgázt, s még 370 millió forint nyer felhasználágt az üzem bővítésében az új beruházá­soknál. S mi* ölt téstetsbbő 1 áriragy összegből? Ezt csak az tudja el­képzelni, aki körülnéz a nagy gyár­telepen. 1961-ben a hegyfelőli ol­dalon új üzemrészek kapnak he­lyet. Jelenleg a gázt itt állítják elő a gyárban. Mikor megvalósul a bő­vítés, acetiléngázt is állítanak elő, ez a műanyaggyártás elengedhe­tetlen alapanyaga. Valószínű, — bár még vitáznak a szervek 1—, itt gyártják majd a közismert PVC-t is. A metanol előállítása segíti majd a festék- és a gyógyszeripart; Ekkor lesz valóban hű a kombinát a nevéhez. Minden arra mutat, hogy élén­ken készülnek a termelés felfutá­sára. A kisegítő üzemek is mindent megtesznek. Ha a BVK teljes üzemmel megy, a vízmű is jobb ha­tásokkal dolgozik majd. A magyar gyártmányú motorok, gépek igen beváltak. Négyszázhuszonhárom nap óta mennek most egyfolytá­ban, egyetlen perc állásidő sem fordult elő géphibából. Műszerek mutatnak minden lépést, vízállá­son át az áramerősségig. Készül­nek a vezetők is, egy részük már ideköltözött a gyár melletti lakóte­lepre, így aztán hamar „kéznél* lesznek. Bár, mint megjegyzi Dósi elvtárs —, ez nem mindig jó do­log, mert néha jelentéktelen dolgok miatt is zaklatják a vezetőket, amit üzemen belül is meg lehet oldanii De ezt majd kiküszöbölik. S milyen nagyszerű tudni mindezt. Hogy a végső cél megvalósuljon, még sok mindennel meg kell birkózni, de megéri. Kell a műtrágya nagyon! (garami) A látó világtalanok IVA egiható ünnepsé­IVI gén vettem részt vasárnap délután. A Vakok és Csökkentlá­tók Szövetségéinek mis­kolci kerületi helyi­csoportja rendezésében megemlékezitek Braille Lajos születésének 150-iik évfordulójáról. Az ünnepi beszédet a csoport könyvtárosa tartotta. Braille Lajos egy franciaországi tí­már gyermeke volt. N.vol*' éves egv baleset következ­tében eiveszítelte látá­sát. Az iskoláiban en­nek ellenére. igen gyakran állították ta­nítói példaképül tanu­lótársai elé. Még alig 21 éves. amikor elké­szíti a vakok ábécéjét. Ahogy az előadó mond­ta. illetve ujja hegyé­vel papírlapokról ol­vasta, «-világosságot adott a világtalanok­nak-«. Hogy ez mennyire így igaz. azt a Közpon ti Szövetség zenekará­nak közöl 2 órás. szí­nes műsora bizonyí­totta. Peregtek a mű­sorszámok. szálltak a dallamok és csattogott a vastaps. A jelenlé­vők valamennyien jól érezhették magukat. Volt a délutánnak kel­lemetlen emléke is. A lob. 400 férőhelyes ter­met még félig sem töl- tötte be a közönség. Az igaz. hogy az ifjúsági sportrendezvényeik is sokakat a sportpályá­ra csaltak, de nem hi­szem. hogy 2ö0r250 lel­kes érdeklődőt még nem lehetett volna mozgósítani, hogy a széksorok ne maradja­nak üresek. A műve­lődésügyi osztály sokat tehetett volna ezért. Egyedül a KISZ figyelt fel rájuk, intézte ügyü­ket, hogy a vendég . szereplők jól érezzék magukat városunkban és legyen hallgat ósá­guk. Ez valóban nemes cselékedet volt a váro­si KISZ -bizottságt ó l. Nagy élményt nyúj­tott számunkra. Eddig azt hittem, hogy ők szorulnak támogatásra s. kiderült, hogy mi kaptunk ajándékokat: zenét, kedvességet, &ze. retetet. Beszélgetése­ink során kiderült, hogy a társadalomnak, ugyanolyan értékes tagjai, mint látó em­bertársaik. Sokan kö­zülük felelősségtelj eg funkciókat töltenek bej Akadnak közöttük munkásók. tanárok, művészek. A helyi cso­port titkára például a Lenin Kohászati Mű­vek minőségi átvevőjej Ábécéjük lehetővé te­szi számukra a műve­lődést. Budapesten többezer kötetes könyvtár áll rendelke­zésükre. A helyi cso­port is rendelkezik kb. 150 kötetes könyvtár­ral. Ezékután nem a szánalom, hanem az emberi érzelem, mun­kájuk értékelése ho- mélyosította eí olykor a szememet. Annyi egymésiránti kedves­ség láttán, ezen nem is lehet csodálkozni. Mi­lyen nagyoknak, meny­nyire embereiknek is­mertem meg őket. BART HA ISTVÁN Készülődés a keletkutatók kongresszusára Az orientalisták XXV. nemzetközi kongresszusát 1960 augusztusá­ban Leningrádban rendezik meg. A Szovjet Tudományos Akadémia elnöksége már megalakította a kongresszus szervezőbizottságát, amely a kongresszus témakörei szerint albizottságokra oszlik. A kongresszu­son előreláthatólag megvitatják a keleti történelem tanulmányozását, a keleti népek irodalmi hagyatékainak feldolgozását, valamint a keleti nyelvészet problémáit. A kongresszus ideie alatt kiállítás nyílik, amely a világ keletkuta^ tóinak újabb munkáját mutatja be. A kongresszus résztvevői 20 szakbizottságban vitatják meg a kéttű­seket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom