Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t ■saimmmiie A MAGYAR SZOCIALISTA MCNKASPART onocnn MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 113. szám Ara 50 fillér 1959 május 16, szombat Újításokkal a takarékosságért Mind egy szálig Egy magyar végvár Rádióműsor A. takarékos termelésért! A takarékoskodás mindig a leg­hasznosabb erények közé számító­dott. A pénzzel, anyaggal, erővel takarékoskodók sohasem fáradoz­nak hiába, az egyén, a nép látja ennek hasznát. Megelégedésünkre ritkán háborít már fel olyan lát­vány, mint amikor kapkodva öm­lesztették a téglát, vagy amikor szétdobált anyagok, szerszámok, eszközök jelezték a gondatlansá­got. Sok műszaki vezető és munkás gondolkozik most azon, hogyan le­hetne olcsóbb termelési megoldá­sokat teremteni. Ma már feladat­térvek írják elő és sorolják fel a takarékossági, lehetőségeket. Ennek kapcsán a DIMÄVAG tavaly mint­egy 2 millió 300 ezer forintot taka­rított meg. Ez az 1952. árszabás szerint körülbelül 20 darab összr komfortos lakást jelent. Ez az egyetlen példa is nyomatékosan el­árulja, milyen jelentős a körülte­kintő, lehetőségekkel számoló munka. Különösen nagy a gazdasági ve­zetők felelőssége, ők a részleteken túl összefüggéseiben is látják a termelési feladatokat, ismerik az önköltségi előírásokat, értenek a technikához s kötelességük meg­szüntetni a visszás helyzeteket. Az ő feladatukból következik az is, hogy tájékoztatni kell a .dolgozó­kat, hol, milyen területen lehet anyagot, időt megtakarítani. Ter­mészetesen ezek csak elvek. Ahol az ilyen felvilágosításról nem fe­ledkeznek meg, ott eredményeket találunk s élénk az újítómozgalom is. A Lenin Kohászati Művek egy műszaki brigádja most azon fára­dozik, hogy kevesebb anyagból nagy szilárdságú vonatkerékpáro­kat készítsen. Ez. lehetővé tenné, bogy bizonyos;^vagonok kerekei c ne külföldről hozzuk be,' hanem hazai- lag . állítsuk elő. Ha a .vállalkozás sikerrel.jár — s.ebben nagyon, bíz­nak a .műszakiak,— jelentős valu­tát mentünk meg. Az ilyen és ha­sonló vállalkozásokat, de mind­azokat, amelyek megtakarítást tesz,- nek lehetővé, az üzem minden ve­zetőjének támogatnia kell. A jó példákat tanúságként nyilvánosság elé kell vinni. Üzemeinkben sokan tűzik maguk elé feladatul, hogy kiérdemeljék a szocialista brigád címet. Tartozzék a cím megszerzésének feltételei közé az is, hogy az illető brigád takarékosan dolgozzon, óvja az anyagokat, eszközöket. Bányáink­ban jelentős értéket mentenek meg a pusztulástól a fiatalok. A KISZ- brigádok egy-egy bányakörlet „át- fésü lésével” nagymennyiségű hasz­nálható fát, sínvasat, olykor más eszközökét mentenek meg a pusz­tulástól. Ez a tevékenység ne csak a fiatalok feladata legyen, hanem mindenkié. Különösen a kommu­nisták magatartása a mértékadó. Az ő cselekedeteiktől sokat várnak és sokszor tekintik azt példaadás­nak is. Az alberttelepi bányászok például rá is szolgálnak az elisme­résre; Egy kommunista bányász­tanácskozáson felelősséggel beszél­tek a takarékosságról. A szavak­nak foganatja lett. A műszaki gár­dával közösen megkezdték az el­fekvő anyagok bányából való ki­szállítását. Két hét alatt mintegy 8 ezer forint értékű újra feldolgo­zott fa került vissza a bányába. Emellett négy vagon tűzifa jutott a dolgozóknak. A< takarékosan dolgozókat nem­csak erkölcsileg kell megbecsülni, hanem anyagiakban is. Meg kell jutalmazni a legjobbakat s ugyan­így szigorúan felelősségre kell von­ni a hanyagokat. Gondoskodni kell az anyagok helyes tárolásáról is. A szabadban hagyott anyagok értéke jelentősen csökken. Olyan embereket kell állítani a raktáro­záshoz, akik értenek is hozzá. A farkaslyuki bányánál szabadban hagyott három csillére való csavar­nak például — ami a TH-gyürűk összefogására szolgál — sem haszr nál az, hogy a szabad ég alatt hagy­ják. Somsályon az összegyűjtött, használt csavarokat petróleumban áztatják, utána vágják rá a mene­tet, hogy ismét használható legyen. Ez nem újítás, minden vasmunkás, lakatos tudja ennek a módját, csak éppen elhagyni, megfeledkezni nem kell róla. Fokozottabb gondot kell fordíta­ni az építkezésekre, különösen ott, ahol javítások folynak. A bérhá­zakban lakók tudnának erről so­kat beszélni, sok helyen ajtókat, ablakokat cserélnek ki, különböző szerkezetek kerülnek felújításra s bizony nem mondható el, hogy az öreg, de még használható anyagok beépítése, alkalmazása megfelelően történik. Az sem ritkaság, hogy a lakás kifestése után kezdenek a villany ja vitásokhoz, Bergmann-csö- vezni, stb. Kárba veszett a pénz, a munka s az egésznek torzsalkodás az eredménye. Csak a szigorúbb el­lenőrzés segíthet. Nem ritkaság az ilyen házfelújításoknál az olyanféle pazarlás sem, ami a bor­ravalónak köszönhető. Egy kis zsebpénz a mesternek s mindjárt tökéletesebb a mázolómunka, jobb padló kerül a szobába. Természe­tesen mindez a vállalatok anyagá­ból s az előírt nyolcórás munka­időben. Mind számottevőbb eredménye­ket érünk el a gépiparban. Uj gé­pein^ bármelyik európai ország hasonlóival versenyre kelhet. Ah­hoz, hogy tpvábbra is exportképe­sek maradjunk, még arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy csök­kentsük — a lehetőség határain be­lül— .a gépek súlyát. A tervezők­nek nem . szabad megfeledkezniük erről az alkotás perceiben. Nagy gondot kell fordítanunk arra • is, hogy hazai anyaggal pótoljuk az importanyagok felhasználását. A DIMÁVAG-ban jó próbálkozások vannak ez .iránybán. Egy újító cso­port ésszerűsítése nyomán csökken a bronzfelhasználás. A műanyagok ma már igen előkelő helyet foglal­nak el az iparban,, s még bátrab­ban kell foglalkozni ezeknek az al­kalmazásával. Mint helyettesítő anyagok, rezet, s más anyagokat pótolhatnak. Ezeket a tennivalókat elsősorban az üzemi vezetőknek kell ellátniuk, s mint néhány vál­lalatunknál, helyesen, mindenütt feladattervbe kell iktatni, mert csak így válhat a takarékossági gondolat nemcsak egy vagy két ember, hanem egész üzem, vagy műhely gyakorlatában uralkodóvá. Legyen a takarékos termelés minden munkásnak és vezetőnek fontos kötelessége. Be kell látni, ha a takarékosság az egyén háztar­tásában fontos, különösen jelentős az üzemekben, ahol a jólétért ví­vott harc folyik. Sokszor hangoz­tattuk már, de ma is érvényes: sok kicsi sokra megy, fillérekből lesz­nek a forintok! Az üzem nyelvén ez úgy érthető: ne tapossuk sárba az elejtett csavarokat, csak akkor válasszunk költségesebb megoldá­sokat, ha azok teljesen indokoltak. A takarékos termelésre kormá­nyunk határozata is felhívja a fi­gyelmet, hiszen jól tudjuk, mily értékek mentek veszendőbe az el­lenforradalom idején. Ezeket pó­tolni kell, ennek egyik módja nem véletlenül a takarékosság. Ahol rendetlenség van, pazarlóan bánnak az eszközökkel, ott hanyagok, nem­törődömök az emberek. Ez azt a feladatot jelöli, hogy ne feledkez­zünk meg a felvilágosító szóról. Gazdaságunk előrehaladása, né­pünk boldogulása múlik ezen! Öt tonna teherbírású korszerű autó-daruk az építőiparban A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén hat terme­lőszövetkezetben építenek új istálló­kat és egy 600 férőhelyes juhhodályt. Az építők a pártkongresszusi ver­senyben vállalták, hogy , a -termelő­szövetkezetek új gazdásági épületeit a határidő előtt húsz nappal át­adják. Az 50 és 100 férőhelyes istál­lókat nagyobbrészt előregyártott be­tonelemekből készítik. Az előregyártott gerendák beeme­lésére és a tsz-építkezések meggyor­sítására az elmúlt napokban égy kor­szerű, öt tonna teherbírású autó­darut kaptak az építők. A gépkocsi­ra felszerelt gém hidraulikus moz­gatású és nyolc méter magasra eme­li az építőanyagot; A gépkocsi saját maga fejleszti a villamosenergiát a daru üzemeltetéséhez. A gyors mozgású, minden irányban forgatható autó-darut a jövő héten állítják munkába, Gromiko előterjesztette a Németországgal kötendő békeszerződés-tervezetet Genf (MTI) Gromiko szovjet külügyminiszter a genfi értekezlet pénteki ülésén elő­terjesztette a Németországgal köten­dő békeszerződés tervét, amelyet a Szovjetunió kormánya dolgozott ki, s már ez év január 10-én eljuttatott az érdekelt államok kormányaihoz. A tervezet szerint a békeszerződést egyfelől a Szovjetunió, Nagy-Britan- nia,. az Egyesült, Államok, Francia- ország és a Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőkkel részt­vett több állam (a tervezet ezeket az államokat „szövetséges és társult ha­talmaknak” nevezi), másfelől a je­lenleg a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köz­társaság áltál képviselt Németország (vagy ha a békeszerződés aláírása­kor már megalakult konföderáció, akkor a német konföderáció, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság) között kötik meg. A német békeszerződés-tervezet A szerződéstervezetnek hat része van, e hat rész 48 cikkelyt tartalmaz. Az I. rész a „Politikai és területi rendelkezéseket”, a II. rész „Egysé­ges Németország helyreállítására vo­natkozó rendelkezéseket”, a III. a „Katonai rendelkezéseket”, a IV. a „Gazdasági rendelkezéseket” tartal­mazza. Az V. rész címe „Jóvátételek és megtérítések”, a VI. rész pedig a „Zárórendelkezésekről” szól. Az 1. cikkely szerint a szövetséges és társult hatalmak, valamint Né­metország megállapítják a háborús állapot megszűnését és a békés kap­csolatok létrejöttét. „Németországnak valamely formá­ban való egyesítéséig a „Németor­szág” kifejezésen a jelen szerződés­ben a ma fennálló két német álla­got? a Német Demokratikus Köztár- saságbt és á Német Szövetségi köz­társaságot kell érteni, s Németor­szágnak a szerződésben megállapí­tott valamennyi joga és kötelezettsé­ge egyaránt . vonatkozik a Német Demokratikus köztársaságra, vala­mint a Német Szövetségi Köztársa­ságra” — hangoztatja a második cik­kely. A 4. cikkely szerint a szövetséges és társult hatalmak Németországgal való kapcsolataikat „Németország szuverénitásá- nak és területi integritásának tiszteletben tartása, a német belügyekbe való be nem avat­kozás, a meg nem támadás, az egyenlőség és a kölcsönös előny elveinek, valamint a je­len szerződésben foglalt ren- v delkezéseknek alapján építik fel. Németországot ugyanezek az elvek fogják vezérelni min­den más országgal való kap­csolataiban”. A tervezet 5. cikkelye szerint Né­metország „nem léphet semmiféle olyan katonai szövetségbe, amely a jelen szerződésben résztvevő bár­mely hatalom ellen irányul, s nem vehet részt olyan katonai szövetség­ben, amelynek résztvevői között nem szerepel a hitlerellenes koalíció mind a négy szövetséges hatalma: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaor­szág.” v Mihelyt a Németországgal kötött szerződés hatályba lép, Németország — az NDK és az NSZK — „mentesül mindazoktól a kötelezettségektől, amelyek a varsói szerződés szerve­zetében, illetve az észak-atlanti szö­vetségben és a nyugat-európai szö­vetségben való tagsággal kapcsola­tosak.” A 8. cikkely szerint Németország határai azonosak az 1959. január 1-én fennállt határokkal. — Né­metországnak egy ' államban való egyesítéséig a Német. Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területét elválasztó ha­tárvonalat az 1959. január 1-i álla­pot szerint a szerződéshez mellékelt térkép tünteti fel. A 9. cikkely kimondja: „Az 1945. évi potsdami egyezménynek meg­felelően: Németország lemond mindazokról a jogokról, jogi igényekről és jogál- laootokról, amelyek ,a Balti-tenger­től kissé nyugatra fekvő Swinemün- de városig, onnét az Odera-folyó men­tén a „nyugati” Neisse torkolatáig, maid a „nyugati” Neisse mentén a csehszlovák határig húzódó vonaltól keletre fekvő volt német területekre vonatkoznak, beleértve a volt Kelet- Porosmrszág területét, továbbá a TT'1t Darm'* t^WV^t^t is. pme^vek a Németország által elismert Lengyel Népköztársaság szuverénitása alá kerültek. Németország lemond az általa el­ismert Szovjetunió szuverénitása alá került volt Königsberg város és környékére vonatkozó minden jog­ról, jogállapotról és igényről.” A 10. és 11. cikkely szerint Német­ország érvénytelennek ismeri el a müncheni egyezményt és kijelenti, hogy a volt úgynevezett Szudéta- vidéket mindenkorra a Csehszlovák Köztársaság területe sérthetetlen részeként ismeri el. Németország el­ismeri, hogy Elszáz-Lotharingia a Francia Köztársaság része, a Saar- vidék pedig Németország területéhez tartozik. A 13. cikkely szerint „Németor­szág. elismeri a független és demok­ratikus Ausztria helyreállításáról szóló 1955. májuá l’5»éh kelt állam­szerződés teljes hatályát és az An­schluss megtiltását, amely a szerző­désben foglaltatik. A 17. cikkely szerint „Németország kötelezi magát, hogy megtiltja és büntetendő cselekménynek minősíti a Nem­zeti Szocialista Párt, valamint a hozzá tartozott vagy ellenőr­zése alatt állott szervezetek új­jáalakítását, létét és tevékenysé­gét Németország területén, bele­értve a politikai, a katonai és a részben katonai szervezeteket, továbbá egyéb hasonló pártokat és szervezetéket, különösen azon revansista pártokat és szerve­zeteket, amelyek Németország határainak felülvizsgálását kö­vetelik, vagy területi igényeket jelentenek be más államokkal szemben”. A 18. cikkely szerint Németország „kötelezi magát, hogy feloszlatja és büntetendő cselekménynek minősíti bármilyen emigráns és egyéb szerve­zet létesítését és működését, amely ellenséges tevékenységet fejt ki bármely szövetséges és társulat ha­talom ellen.” A 20. cikkelyben Németország kö­telezi magát, hogy „semmiféle for­mában nem tűr meg olyan propa­gandát, amelynek célja, vagy amely elősegítheti, hogy a békét veszélyez­tesse, azt megbontsa, vagy agressziós cselekményt robbantson ki, beleért­ve a háborús propagandát, valamint mindenfajta revansista megnyilat­kozást, mely Németország határai­nak felülvizsgálását követeli, más országok elleni területi igényekkel lép fel.” A tervezet 22. cikkelyében ez áll: „A szövetséges és társult hatalmak elismerik a német népnek azt a jo­gát, hogy helyreállítsa Németország egységét és kifejezik azt a készségü­ket, hogy mindkét német államnak minden eszközzel segítséget nyújta­nak e cél eléréséhez a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése és megegyezése alapján”. A 23. cikkely értelmében az NDK és az NSZK „Ünnepélyesen kötelezi magát, hogy sohasem folyamodik erőszakhoz s nem fenyegetőzik erő­szak alkalmazásával Németország újraegyesítésének elérése végett, és békés eszközökkel old meg minden vitás kérdést, amely kapcsolataik­ban keletkezhet.” A 25. cikkely kimondja: ..Német­ország egységének helyreállításáig és az egységes német állam megala­kításáig Nyugat-Berlin demilitari­ze! t szabad város, amelynek saját külön státusa van”. A 26. cikkely szerint „Németor­szágnak nemzeti fegyveres erői, ka­tonai-légierői és haditengerészeti erői iesznek, amelyekre az ország védelmének biztosítása végett szük­ség van.” A 28. cikkely szerint Németország nem tarthat birtokában, nem gyárt­hat, nem szerezhet be fés nem pró­bálhat ki: 2. semmiféle nukleáris fegyvert és egyéb tömegpusztító eszközt, bele­értve a biológiai és vegyi harci eszr közöket; b) semmiféle rakétát és irányítha­tó lövedéket, sem pedig ezeknek fel­lövésére szolgáló felszereléssel ellá­tott repülőgépeket; d) tengeralattjárókat. A 30. cikkely szerint a Németor­szág területén tartózkodó valameny- nyi külföldi alakulatot a szerződés életbelépése után legkésőbb egy év alatt (vagy az érdekelt felek által egyezményesen megállapított más határidőn belül) ki kell vonni az országból s a szerződés hatálybalé­pése után hat hónappal egyharmad- dal kell csökkenteni a Németország­ban állomásozó idegen csapatok lét­számát. Ezzel egyidőben fel fcell számol­ni a Németország területén lévő valamennyi külföldi katonai tá­maszpontot. A jövőben Német­ország nem engedheti meg, hogy területén bármilyen külföldi fegyveres erő, vagy támaszpont legyen. A tervezet 32. cikkelye szerint „Németországot- egyáltalán nem kor­látozzák békés gazdaságának fejlesz­tésében, amelynek a német nép jó­létének növelésére kell irányulnia. Németországot sem a külkereskede­lemben, sem a tengeri hajózásban, sem a vílágpiácon való szereplésében nem korlátozzák”.. A 41. cikkely szerint a jóvátétel kérdését teljesen megoldottnak te­kintik, s a szövetséges és társult ha­talmak lemondanak minden ezzel kapcsolatos további igényükről. A „Záró rendelkezésekben” többek között az áll, hogy a békeszerződés életbelépésétől kezdve Németorszá­got felmentik minden olyan kötele­zettség alól, amely az NDK és az NSZK kormánya által a békeszerző­dés előtt kötött nemzetközi szerződé­sekből folyik, és ellentmond a béke- szerződés rendelkezéseinek. (43. cik­kely.) A 46. cikkely szerint. bármely ál­lam csatlakozhat a békeszerződéshez, amely hadiállapotban volt Németor­szággal, de a szerződés aláírásakor nem szerepelt a szerződő felek kö­zött. . Gromiko a genfi értekezleten, is­mertette a szerződéstervezet alapjá­ul szolgáló okokat és elveket: — Az értekezletünk összehívását megelőző jegyzékváltás során meg­egyezés született, hogy a külügymi­niszteri értekezlet vizsgálja a német békeszerződés kérdését — mondotta. Jóllehet a háború befejezése óta 14 év telt el, máig sem rendezték a vi­szonyt Németország és a volt Hitler­ellenes koalíció között, amelynek Európa legtöbb országa és több más földrészek több állama is tagja volt. A háborúból ránkmaradt megoldat­lan kérdések súlyos teherként nehe­zednek az államok kapcsolataira, ál­landó okot szolgáltatnak a súrlódá­sokra, a nézeteltérésekre és a gya­nakvásra. Gromiko hangsúlyozta, ha a német békeszerződést idejekorán megkötöt­ték volna, , elképzelhetetlen, hogy olyan dolgok történhettek volna, mint a Német Szövetségi Köztársa­ságnak a NATO-ba való bevonása, a Bundeswehr atom- és rakéta fel­fegyverzése, a nyugat-németországi revansista megnyilvánulások, vagyis csupa olyan esemény, amely mély szakadékot idézett elő a két német állam között, s olyan feszült légkört teremtett, amely annyira jellemző a mai németországi és európai hely­zetre. Gromiko megállapította, hogy a szovjet küldöttség nem kívánja elemezni azokat az okokat, ame­lFolytatás a 2. oldalaz^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom