Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek l r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT P^on MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 112. szám Ara 50 fillér 1959 május 15, péntek A baráti Német Demokratikus Köztársaság népe Mind egy szálig Negyedóra a Klementinái Állami Gazdaságban Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól erejét. Mindkét párt kifejezte szi­lárd elhatárdzását, hogy a közös ügyért folytatott harcban a jövőben is úgy vigyáznák a Szovjetunió Kom­munista Pártja vezette' marxista-le­ninista pártok egységére és összefo­gására, mint 'a szénáik világára. Hű­ek maradnak a proletárinternaciona­lizmus erejéhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány küldöttsége dr. Münnich Ferencnek, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága tagjának, a Magyar Népköztár­saság forradalmi munkás^paraszt kormánya elnökének vezetésével a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának és a Koreai Népi l'e- mokratikus Köztársaság kormányá­nak meghívására 1959 május 7 és 15 között látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség meglátogatta Phen- jan, Hamhün, Hünnan, Szuphun és Koszon városokat, több ipari üzemet, mezőgazdasági termelőszövetkezetet, tudományos és kulturális intéz­ményt, találkozott a koreai dolgo­zókkal, megismerkedett munkájuk­kal, életkörülményeikkel és szocia­lista építőmunkájuk eredményeivel. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a ko­reai nép és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mánya mindenütt meleg fogad­tatásban részesítette. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság párt- és kormányküldöttségei tárgyalásokat folytattak. A küldöttségek tájékoztatták egy­mást' jártjaik és országaik belső helyzetéről és nemzetközi kapcsola­tairól, eszmecserét. folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kér­déseiről, á testvéri szocialista or­szágok együttműködéséről és a két ország baráti kapcsolatainak tovább­fejlesztéséről. A tárgyalások őszinte baráti lég­körben folytak. A felek véleménye minden megvitatott kérdésben azo­nosnak bizonyult. A küldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy valamennyi testvéri szocialista országban gyor­san fejlődik a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika, állandóan emelkedik a lakosság életszínvonala. Ennek eredményeként mind világo­sabbá válik, hogy a két társadalmi rendszer békés versenyében a szocia­lizmusé lesz a győzelem. A két ország kormánya úgy véli, hogy a hatalmas szocialista tábor országainak megbontha­tatlan egysége, összefogása és békepolitikája az emberiség bé­kéjének, biztonságának és hala­dásának legfőbb záloga. Mindkét ország külpolitikájának alapja a harc a szocialista tábor egységének és összefogásának továb­bi megerősítéséért és a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés .egymás mellett élése lenini el- véntek alkalmazásáért. Mindkét küldöttség támogatja a Szovjetunió kormányának a nemzet­közi feszültség enyhítését és a vitas nemzetközi kérdések békés megol­dását szolgáló általános erőfeszíté­seit, mivel ezek mindenben megfe­lelnek valamennyi nép érdekeinek, támogatják a Szovjetuniónak a nuk­leáris kísérletek azonnali beszünteté­sére, a tömegpusztító fegyverek vég­leges betiltására, az európai és az ázsiai atomfegyvermentes Övezet létrehozására, a NATO és a varsói szerződés országai között kötendő meg nem támadási szerződésekre tett indítványait. A küldöttség határozottan elítéli az amerikai imperialistákat és szö­vetségeseiket, mert atom- és rakéta­fegyverekkel látják el a nyugatné­met militaristákat, Nyugat-Német- országot pedig a NATO agressziós bázisává építik ki. A felek támo­gatják a Szovjetunió kormányának javaslatát, hogy kössék meg a béke- szerződést Németországgal és szün­tessék meg Nyugat-Berlin megszál­lását. A küldöttségek véleménye szerint, az európai feszültség enyhí­tésének és a német kérdés békés rendezésének ez a legreálisabb útja. A felek elítélik az amerikai imperia­listák nyílt beavatkozását az ázsiai országok ügyeibe. Határozottan támogatják a ja­pán népnek a japán militariz­mus feltámasztása ellen, orszá­ga semlegességéért folytatott harcát és azt a követelését, hogy mondják fel az úgynevezett ja­pán—amerikai biztonsági egyez­ményt. A küldöttségek kijelentik, hogy együttéreznek Algéria népével, úgy­szintén a gyarmatosítás ellen, a sza­badságért és a nemzeti függetlensé­gért harcoló valamennyi ázsiai és af­rikai néppel. A felek erélyesen elítélik Tajvan amerikai megszállását, valamint az Amerikai Egyesült Államok „Két Kína” létrehozására irányuló tervét és ismételten hangsúlyozzák, hogy az amerikaiaknak haladéktalanul fel kell hagyniok a kínai nép belügyei- be való beavatkozással és ki kell vonniok csapataikat Tajvan térségé­ből. A két küldöttség teljes mértékben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság következetes erőfeszíté­seit Vietnamnak a genfi egyezmény alapján történő békés egyesítése ér­dekében. Követelik, hogy az arperi­kái imperialisták azonnal hagyjanak fel Dél-Vietnam belügyéibe való be­avatkozással: A küldöttségek elítélik Dél-Korea amerikai megszállását. Á fegyverszüneti: egyezmény megszegé­sét, az atom- és más újtípusú'fégy- verek szállítását Dél-Koreába és hangsúlyozzák: Az amerikai csapatokat hala­déktalanul ki kell vonni Dél- Koreából, mivel azok jelenléte akadályozza Ázsia békéjét. A Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormá­nya teljes mértékben támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának azt a szilárd álláspontját, hogy Korea békés, demokratikus egyesíté­sét magának a koreai népnek kell megoldania és támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának minden ézirányu lépését. A Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormánya tá­mogatja a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságnak a Japánban élő koreai állampolgárok hazaszállításá­ra vonatkozó követelését és úgy véli, hogy ezt a kérdést haladéktalanul meg kell oldani. A felek kifejtették erélyes tiltakozásukat az* ellen, hogy a Li Szín Man-klikk dél-koreai ál­lampolgárokat ad el rabszolgaként délamerikai államoknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Koreai Munkapárt képviselői hangsúlyozzák a kommunista és munkáspártok 1957. novemberi moszkvai értekezletének történelmi jelentőségét és megelégedéssel álla­pították meg, hogy az értekezleten elfogadott nyilatkozat és békekiált­vány teljes mértékben helyesnek bizonyult. A két párt képviselői hangsú­lyozták a Szovjetunió Kommu­nista pártja XXI. kongresszu­sának világtörténelmi jelentő­ségét. A küldöttségek megállapították, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus—leninizmusnak az élet konkrét viszonyaira való al­kotó alkalmazásával a szocializmus és a kommunizmus építésében szer­zett gazdag tapasztalataival, a prole­tárinternacionalizmus zászlajához való hűségével, a békéért és az em­beri haladásért vívott áldozatos har­cával méltán foglal el vezető helyet a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomban. Mindkét párt és mindkét ország népe a gyakorlatban tapasztalta a proletárinternacionalizmus hatalmas A felek ismételten aláhúzták, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban a mai revizionizmus jelenti a fő ve­szélyt. Mindkét párt elsőrendű kötelezettségének tartja, hogy kérlelhetetlen harcot folytasson a jugoszláv revizionizmus és valamennyi revizionista ellen. A felek kijelentették, hogy szaka­datlanul erősíteniük kell soraik egy­ségét, mert ebben rejlik győzelmeik záloga. Ezért szüntelenül harcolni kell a frakciók és a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Koreai Munkapárt képviselői nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két párt kapcsolatai napról-napra fejlődnek a marxizmus —leninizmus, a proletárinternaciona- lizmus elvei alapján. A pártküldöttségek megbeszélték az országaikban folyó szocialista építés tapasztalatait. A Koreai Munkapárt képviselői üdvözölték a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak asjjnperia- lísták és kiszolgálóik által kirobban­tott ellenforradalom leverése óta a népi demokratikus rend erősítése és a szocializmüs- építése . érdekében folytatott helyes politikáját és elis­meréssel nyilatkoztak a magyár. nép­nek a szocializmus építésében elért eredményeiről. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége teljes mértékben he­lyesli a Koreai Munkapártnak a nép­gazdaság háború utáni helyreállítá­sát és a szocialista építés fejleszté­sét szolgáló politikáját és lépéseit. Igen nagyra értékeli a Koreai Mun­kapárt köré tömörülő koreai nép al­kotó munkáját, melynek nyomán gyors ütemben fejlődik a szocialista népgazdaság és ragyogó sikerek szü­letnek a szocializmus építésében. A két párt képviselői megtár­gyalták a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Koreai Munkapárt ba­ráti kapcsolatainak további erősíté­sét érintő konkrét kérdéseket is. A két küldöttség nagy megelége­déssel állapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság napról- napra fejlődő és erősödő plitikai, gazdasági . és kulturális kapcsolatai teljés mértékben megfelelnek a két nép érdekeinek és nagyban hozzá­járulnak a két ország szocialista épí­téséhez. 1 A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság köszönetét fejezte ki a Ma­gyar Népköztársaság kormányának azért az önzetlen segítségért és tá­mogatásért, amelyet a magyar nép a háború éveiben és az azt követő idő­szakban nyújtott a koreai népnek. A felek megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági együttműködését. Szükségesnek vé­lik a két ország együttműködésének további bővítését. A két küldöttség meggyőződése, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének Koreában tett baráti látogatása és a két ország párt- és kormányküldöttségének tár­gyalásai nagymértékben hozzájárul­tak a Szovjetunió vezette szocialista orstógok testvéti barátságának és esyftttműködésénfek, a szocialista tábor összefogásának további széle­sítéséhez, fejlesztéséhez és megerő­sítéséhez. A közös nyilatkozatot dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, a magyar* küldöttség vezetője, illetve Kim ír Szén. a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, a koreai kül­döttség vezetője írta alá. (MTI) H szovjet sajti a genfi tárgyalásokról Moszkva (MTI) A szovjet sajtó nagy terjedelem­ben foglalkozik a genfi külügymi­niszteri értekezlettel, ismertetik a külügyminiszteri értekezleten el­hangzott felszólalásokat. Kommentálják az értekezlet eddi­gi menetét. Egyöntetűen megállapít­ják: a nyugati hatalmak küldöttsé­gei az értekezleten eddig nem nyúj­tottak megfelelő segítséget ahhoz, hogy a külügyminiszterek találko­zója megfelelő eredménnyel járjon. Különös részletességgel foglalkozik a szovjet sajtó a Csehszlovákia és Lengyelország részvételével kapcso­latos vitával. G. Rasszagyin, az is­mert szovjet kommentátor a Szov- jetszkaja Rosszija című lapban megállapítja: Csehszlovákia és Len­gyelország részvétele a genfi tanács­kozáson rendkívül nagyjelentőségű lehet. A nyugati hatalmak azon javasla­tával kapcsolatban, hogy a tanács­kozás munkájába más országok is — így például Olaszország is — részt- vegyenek, Rasszagyin megállapítja: „Nehéz lenne békeszerető javaslar tokát várni attól a kormánytól, amely területén külföldi rakétatá­maszpontokat helyez el és együtt­működik a nyugatnémet militaris­tákkal. Rasszagyin méltatja a Német De­mokratikus Köztársaság küldöttsé­gének részvételét a genfi értekezlet munkájában. „Nem kétséges, hogy az NDK kül­döttsége megteszi konstruktív és bé­keszerető hozzájárulását a konferen­cia sikeréhez. A német nép érdekeit megbízhar tóan megvédik majd” — állapítja meg a Szovjetszkaja Rosszija kom­mentátora. 4 genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtöki ülése — Lothar Bolz felszólalása Genf (MTI) M. I. Harlamov, a külügyminisz­terek genfi értekezletén résztvevő szovjet küldöttség szóvivője az esti sajtóértekezleten közölte, hogy ^ a külügyminiszterek csütörtöki ülése, amelyen Couve de Murville francia minisztérelnök elnökölt, 15 óra 30 perckor kezdődött és 17 óra 45 perc­kor ért véget. Couve de Murville bejelentette, hogy dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szólásra iratkozott fel nála. A csütörtöki ülésen elsőnek Herter amerikai külügyminiszter szólalt fel és a nyugati külügymi­niszterek nevében előterjesztette a már ismert úgynevezett „csomag­tervét”, á Nyugat javaslatainak ku­sza egyvelegét- Gromiko szovjet kül­ügyminiszter- már ä szerdai ülésen- Kijelentette: e pillanatban igen sok megoldatlan nemzetközi kérdés vár ■rendezésre. Ezek egyidejű és egy­mással összefüggő tárgyalása ném kecsegtet eredménnyel sőt remény­telennek látszik. A szovjet küldött­ség egyébként részletesen ki fogja fejteni álláspontját ezekkel a javas­latokkal kapcsolatban. Az elnöklő Couve de Murville . rövid beszéd után megadta a szót Lothar Bolznak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesének és kül­ügyminiszterének. Lothar Bolz töb­bi között a következőket mondotta:' — Ezen a külügyminiszteri kon­ferencián a Német Demokratikus Köztársaság — annak kormánya és lakossága — nevében beszélek. En­gedjék meg, hogy biztosítsam önö­ket: a német nép túlnyomó többsége szívből üdvözli, hogy erre a Kelet és Nyugat közötti tanácskozásra sor került. A nemzetközi feszültség kü­lönösen súlyosan érinti^ a német né­pet, amely mitsem kíván jobban, mint azt, hogy Európának tartós és biztosított békéje legyen. A német nép mélységes megelégedéssel fo­gadta, hogy képviselőinek módot nyújtottak ahhoz, hogy hangját hal­lassa ezen az értekezleten. — Az európai hadműveletek be­fejezése óta első ízben ülnek a két né­met állam külügyminiszterei azon ha­talmak külügyminisztereivel szem­ben, amelyeknek népeit a német militaristák megtámadták ^ és ször­nyűséges háborúba döntötték. Mi, a Német Demokratikus Köz­társaság képviselői nyilatkozatunk elején ünnepélyesen kijelentjük: egész politikánk és ezen az értekez­leten való részvételünk célja az, hogy egyszer s mindenkorra lehe­tetlenné váljék a béke megbontása, a német nép és más népek számára egyformán veszélyes német milita- rizmus részéről. Az NDK külügyminisztere ezután szólt azokról a mérhetetlen áldoza­tokról, amelyeket a Hitler-ellenes koalícióba tömörült népek hoztak, s emlékeztetett a német antifasiszta hazafiak harcára. A német anti­fasiszták — mondotta Lothar Bolz — őszintén üdvözölték a Hitler-elle- nés koalíció kívánságát, hogy a né­met fasizmus és militarizmus meg­semmisítésével a béke korszaka kö­vetkezzék el Európában, úgy, mint a potsdami értekezlet határozatai tar­talmazzák. A Nemet Demokratikus Köztársaság területén megvalósultak a potsdami egyezmény alaoelvei. Ezért nem véletlen, hogy senki - sem vetheti-a Német Demokratikus Köz­társaság szemére, hogy revans gon­dolatokat képvisel, termeti követe­lésekkel lén fel és veszélyeztet más európai népeket A Német Demokratikus Köztársa­ság kész egész erejét latba vetni a német nép békéjének biztosítására és Németország kettészakítottságának leküzdésére. A béke a német nép első és leg­fontosabb létérdeke. Éppen ezért nagy megelégedéssel láttuk a négy nagyhatalom jegyzékváltásából és az itt elhangzott nyilatkozatokból, hogy itt nem a német kérdésre vonatkozó, de senkit sem kötelező nyilatkoza­tok elmondásáról van szó, hanem ar­ról, hogy utat találjanak a régen megérlelődött kérdések megoldásá­hoz, tehát a Németországai való bé­keszerződés megkötéséhez és Nyugat- Berlin abnormális helyzetének tisztá­zásához, mégpedig minden jogos ér­dek figyelembevételével. A békeszerződés megkötése Német­országgal meggyőződésünk szerint egyben a legrövidebb út volna Né­metország áldatlan kettéosztottsó- gának megszüntetéséhez. A békeszerződés azonos jogokat biztosítana a két német államnak és azonos kötelezettségeket róna rájuk. Ez a két német állam egymáshoz való közeledését eredményezné. A békeszerződés, amely amúgysem tér­het- ki Nyugat-Berlin kérdése elől, e halaszthatatlan probléma sima meg­oldásához is a legnagyobb alkalmat nyújtaná. — Örömmel élek majd a lehető­séggel, hogy az értekezlet folyamán részletesen kifejtsem a kormányom által kidolgozott konstruktív tervet Németországnak egységes, demokra­tikus és békeszerető államként való nemzeti újjászületésére. Ez a terv felveti a két állam konföderációjának gondolatát. A két német állam kö­zötti tárgyalásokat elengedhetetlen­nek tartjuk. Azok az ismételt ja­vaslatok, amelyeket a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya erre vonatkozóan a Német Szövetsé- ki Köztársaság kormányának tett, sajnos, eredménytelenek maradtak. E magas fórum előtt kormányom nevében kijelentem: Még most sem késő! Ebben a teremben a két né­met állam küldöttségei egyenlő asz­taliknál és azonos jogokkal vesz­nek részt a külügyminiszterek ér­tekezletén. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége kész a Né­met Szövetségi Köztársaság küldött­ségével megtárgyalni a Németország­gal kötendő békeszerződésre vonat­kozó összes kérdéseket, valamint mindazokat a lépéseket, amelyek elő­segíthetik az egységes, demokratikus és békeszerető német állam megte­remtését. így mindkét német delegá­ció lényegesen hozzájárulhatna e konferenciának valamennyi felet ki­elégítő eredményéhez. Lothar Bolz után Grewe, a Német Szövetségi Köztársaság képviselője szólalt fel. A két német küldött be­szédének elhangzása utón Herter amerikai külügyminiszter kifejtette az Amerikai Egyesült Államok rég­óta ismert és semmi újat nem tar­talmazó elutasító álláspontját a Né- me Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter ehhez megjegyezte; Fe­lesleges ebben a kérdésben folytatni a vitát, hasznosabb lesz tovább ha­ladni az értekezlet konkrét munká­jában. A külügyminiszterek genfi értekez­letének legközelebbi ülését pénteken délután 15 óra 30 percre tűzték ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom