Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-13 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! aummmiä Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Popcnn MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 110. szám Ára 50 fillér aflwwKK;-------------------------^ 'Nri7ET ^ f 1959 május 13, szerda Mind egy sxálig Ózdi életképek Saját jövőjüket is építik Tapolcai jegyzet v Végétért a külügyminiszteri értekezlet keddi ülése — szerdán folytatják a vitát Lengyelország és Csehszlovákia részvételének kérdéséről Genf (MTI) A Reuter és a DP A jelentette gyorshírben, hogy végétért a külügyminiszteri értekezlet keddi ülése. A csaknem másfél óra hosszat tartó ülésen Gromiko szovjet külügyminiszter elnökölt. A Reuter általában jól tájékoztatott körökre hivatkozva jelentette, hogy a keddi ülésen nem jött létre megállapodás Lengyelország ^ és Csehszlovákia teljesjogú részvételének kérdésében. A két ország részvételét indítványozó szovjet javaslatra válaszul a nyugati hatalmak Olaszország részvételének kérdését vetették fel. Az értekezlet szerdán délután négy órára kitűzött ülésén folytatják a vitát erről a kérdésről. A DPA jelentése szerint a keddi ülésen kizárólag a lengyel és a csehszlovák részvétel kérdéséről volt szó és a külügyminiszterek nem mondották el politikai kérdéseket ismertető beszédüket. ...... £__ L engyelország és Csehszlovákia egyenjogú félként vegyen részt a genfi értekezleten Gromiko felszólalása a keddi ülésen Az MTI tudósítója a genfi értekezleten résztvevő német küldöttségről Genf (MTI) Genfi körökben általános megelégedést váltott ki a tanácskozásokon részvevő német küldöttség státusára vonatkozó négyhatalmi megállapodás. Csak a bonni delegáció elégedetlen. Brentano külügyminiszter — aki tüntető módon távol maradt az értekezlet megnyitó ülésétől — biA külügyminiszteri értekezlet visszhangja VARSÓ. A Trybuna Ludu keddi kommentárjában szóvá teszi Olaszország esetleges részvételét a genti értekezleten. Nyugat — írja a lap — attól a pillanattól kezdve, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának, mint a hitleri agresszió két első áldozatának részvétele szóba került, Olaszország bevonását javasolta. Vajon össze lehet-e egyáltalán hasonlítani az előbbi két állam és Olaszország részvételének jogát? Az olaszok voltak az elmúlt világháborúban Hitler legfőbb partnerei. Sem a múltat, sem a jelent egybevetve, nem lehet egyenlőség! jelet tenni e három ország részvételi joga közé — állapítja meg. GÉNF. John Hightower, az AP munkatársa írja: a nyugati külügyminiszterek kedden elhatározták, hogy továbbra is elutasítják a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy Lengyelországot és Csehszlovákiát bevonja a négy nagyhatalom külügyminisztereinek Németországgal foglalkozó tanácskozásaiba. Herter amerikai külügyminiszter kedden a fehér asztalnál találkozott a szovjet külügyminiszterrel, aki ebédet adott a tiszteletére. Úgy tudják, hogy Herter kifejtette Gromiko- nak a nyugatiak álláspontját. Egy magasállású nyugati személyiség szerint a nyugati felfogás a következőkben foglalható össze: „Nem akarjuk, hogy Lengyelország most és teljesjogú tagként vegyen részt az értekezleten, mert Németországért a négy nagyhatalom felelős. Hajlandók vagyunk azonban hozzájárulni, hogy jelen legyenek az őket közvetlenül érintő kérdések megvitatásánál.” UJ-DELHI. Sok indiai lap köszöntötte vezércikkben a genfi külügyminiszteri értekezlet megnyitását. Az Anrita Bazar Patrika elítéli az amerikai politikát, amelynek célja Nyugat-Németország atomfelfegyverzése és rámutat: „Hruscsov szovjet miniszterelnök gyakorlati javaslatai világosan bizonyítják, hogy a vitás kérdések rendezésére törekszik.” A Hindustan Times hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak Nyu- gat-Németországgal és más nyugati országokkal kötött nukleáris egyezményei mérgezik a külügyminiszteri értekezlet légkörét. LONDON. Londonban megnyugvással fogadták, hogy a genfi külügyminiszteri értekeidet kezdeti nehézségeit kompromisszummal sikerült megoldani. A Times genfi tudósítója kiemeli, hogy az elfogadott eljárási szabály lehetővé teszi, hogy mindkét német küldöttség felszólaljon az értekezleten. A keletnémetek most elsőízben szólnak majd közvetlenül a nyugati miniszterekhez. Ennélfogva Gromiko és Bolz joggal mondhatja, hogy Kelet-Németország egy lépéssel előbbre haladt azon az úton, amely a Nyugat által való elismeréshez vezet. (MTI) zalmasai előtt azt az aggodalmát fejezte ki, hogy a keletnémet küldöttségnek a tanácskozáson való jelenléte és felszólalási lehetősége (amely- lyel minden bizonnyal a szükségesnek megfelelően élni is fog) a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerésének „veszélyét” rejti magában. Adenauerre valóságos lidércnyomásként nehezedik a nemzetközi politikának ez az új történelmi mozzanata, amely a szovjet kormány, a szovjet diplomácia évek óta következetesen képviselt álláspontjának érvényre juttatását jelenti. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének szóvivője egyébként visszautasította azokat a nyugatnémet állításokat, mintha Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter genfi tartózkodásának és a konferencián való részvételének egyetlen igazi célja a Német Demokratikus Köztársaság de facto elismerésének keresztülhajszolása lenne. A szóvivő hangsúlyozta: a Német Demokratikus Köztársaság szuverén állami léte minden kétséget kizáróan reális, s nem függ attól, hogy egyes államok elismerik-e vagy sem. A tények ereje előbb-utóbb úgyis rákényszeríti a Nyugatot a Német Demokratikus Köztársaság de facto és de jure elismerésére. A francia külügyminiszter felkereste Gromikot A nyugatiak kedd délelőtti tanácskozása Genf (TASZSZ) A TASZSZ különtudósító ja jelenti: Gromiko szovjet külügyminiszter a genfi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén kijelentette, hogy mielőtt rátérnek az értekezlet napirendjén szereplő kérdésekre, meg kell vitatni Lengyelország és Csehszlovákia részvételét az értekezlet munkájában. Lengyelországnak és Csehszlovákiának részt kell vennie a Németországra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásokon, beleértve a német békeszerződést és a nyugatberlini helyzetet, Lengyelország és Csehszlovákia részvételének kérdése nem ügyrendi kérdés, hanem nagy politikai jelentőségű probléma. Ha arról beszélünk, mely államoknak van leginkább joguk résztvenni a Németországra vonatkozó kérdések megoldásának előkészítésében, már a jelen szakaszban, a négy nagyhatalom és a két német állam mellett, akkor kétségtelenül csak Lengyelországról és Csehszlovákiá ról lehet szó. Elég elmondani, hogy ez a két ország volt a hitleri Német ország agressziójának első áldozata a legutóbbi világháborúban. E két ország a többinél tovább szenvedett á háború és a hitleri megszállás súlya alatt. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban megállapította: Nem lenne elég ha Lengyelország és Csehszlovákia képviselői nem egyen jogú félként vehetnének részt a német kérdés megvitatásában, hanem más minőségben, például megfigyelőként. Vajon a hitlerista agresszió Genf (Reuter) Couve de Murville francia külügyminiszter kedd délelőtt felkereste Gromikot. A külügyminiszteri értekezlet megkezdése óta ez volt a fran-. cia és a szovjet államférfi első találkozása. A kora délelőtti órákban ülést tartott az amerikai, angol, francia és nyugatnémet szakértők és hivatalos személyek munkacsoportja. Hír szerint arról tanácskoztak, hogy a Nyugat milyen taktikát alkalmazzon, ha Gromiko sürgeti Csehszlovákia és Lengyelország teljes jogú és azonnali részvételét az értekezleten. Couve de Murville és Gromiko kedd délelőtti megbeszélése után, amelyet a francia külügyminiszter „szívélyesnek” nevezett, a négy nyugati külügyminiszter tanácskozásra ült össze az amerikai küldöttség lakóhelyén. A tanácskozás háromnegyed órát tartott. A megbeszélés után Herter amerikai külügyminiszter Gromikohoz ment ebédre. Az amerikai szóvivő, akihez kérdést intéztek, hogy a miniszterek tárgyaltak-e Lengyelország és Cseh Szlovákia bevonására vonatkozó szovjet javaslatról, azt válaszolta: „Természetesen és még egy sor más kérdésről”. Hozzátette, remélik, hogy az értekezlet nem tölt sok időt ezzel a kérdéssel, hanem hamarosan rátér más kérdésekre. elleni harc nehéz éveiben Lengyel- ország és Csehsziovákia népei csak megfigyelők voltak? — tette fel a kérdést Gromiko. — Lengyelország és Csehszlovákia nemcsak Németország közvetlen szomszédja — mondotta a továbbiakban Gromiko. — E két ország nem egyszer a német militaristák agresszív törekvé- . seinek célpontja volt. így érthető, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának különösen nagy érdekei fűződnek a német kérdés mielőbbi megoldásához, mégpedig olyan alapon való megoldásához, hogy egyszer s mindenkorra lehetetlenné váljanak a háborús konfliktusok Európában. Lengyelország és Csehszlovákia ezt nem egyszer kijelentette, így a potsdami értekezlet idején is. — Nem kell hosszasan bizonygatni — hangoztatta Gromiko —, hogy Csehszlovákia és a Lengyel Népközr társaság egész külpolitikája, a fontos nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos minden megnyilatkozása — akár az ENSZ keretei között, akár másutt — meggyőzően bizonyítja, hogy ez a két állam a béke aktív és következetes védelmezője, a nemzetközi feszültség enyhülésének és az európai népek biztonsága megteremtésének odaadó híve. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja a döntést abban a kérdésben, hogy a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság küldöttsége a tanácskozások kezdetétől részt- vehessen ezen az értekezleten — mondotta befejezésül Gromiko. (MTI) Az első miskolci irodalmi fejtörőn A NEVELÖK HÁZA — Miskolcon először — középiskolás irodalmi fejtörőt rendezett. Előzmények? Minden miskolci középiskola III. és IV. osztályában kiválasztották az irodalomból legjobbakat (ez egy iskolából 20—25 főt jelentett), s azokat állították a fejtörőn „starthoz". Kezdetben a hangulat kissé feszült volt. Az igazat megvallva, mindenki kevesebbet várt, mint amennyit kapott. A fejtörő célja egyrészt az irodalmat kedvelőkkel még jobban megszerettetni e nemes tudományágat, másrészt az érdeklődők nagy táborának szeretetét kiérdemelni az irodalom iránt. A résztvevők aktív A Béke-Viláotanács távirata Gromiko szovjet iiigvminiszterliez Genf (MTI) Stockholmból a következő távirat érkezett A. A. Gromiko szovjet külügyminiszterhez : „A Béke-Világtanács stockholmi ülésszakáról üdvözli az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britan- nia és a Szovjetunió külügyminisztereinek értekezletét. A Béke-Világtanácsnak az az óha- ,ja, hogy áz Önök értekezlete mielőbb megegyezéshez vezessen, s bizonyos benne, hogy ez az óhaj minden nép reménységét tükrözi. Az egész emberiség követeli, hogy az önök értekezlete alakítsa ki a jóakaratnak azt a légkörét, amely megkönnyítené a legmagasabb szintű értekezlet munkáját és lehetővé tenné, hogy a hidegháború helyét a békés együttélés foglalja el. A Béke-Világtanács szívből sikereket kíván az önök munka jához.” «ÄÄ vAJ árcius 25-én a miskolci 179. szó. mú könyvesboltot átalakították külföldi példák nyomán »önkiszolgáló« bolttá. Eltűntek az üzletből a pultok, átcsoportosították a könyveket, hogy a látogatók könnyen megláthassák, amit keresnek, és várták a vevőket. — A mi számunkra nagy izgalommal jártak az első napok — mondja Buzendorf Ferencné, a bolt ifjú vezetője. Hiszen nem tudhattuk előre. hogyan fogadja majd a közönség ezt az új kiszolgálási módot És bizony voltak olyanok szép számmal, akik idegenkedve tekintgettek körül az új környezetben. Egy főiskolai tanár meg is kérdezte tőlem: — Mondja, most maguk már csak csomagoló, számlázó gépek lesznek? — Igen, a vevők nagy örömmel fogadták az újítást, de attól tartottak. hogy ez más változásokat is hoz magával. Önkiszolgáló könyvesbolt Például, nem lehet majd könyveket előjegyeztetni és megváltozik a vevők és a köztünk, bolti dolgozók közti kapcsolóit is. A vevőkkel fenntartott jókapcsolatukra pedig igen büszkék a 179. számú bolt dolgozói. A vásárlók nagy részét, mint régi, kedves ismerősöket üdvözlik és jól ismerik érdeklődési körüket, kedves íróikat, költőiket. Hosszú baráti beszélgetések, irodalmi viták előzik meg itt eQV- egy könyv vásárlását. Meg kell mondani, hogy ez a baráti légkör mit sem változott az- álta, hogy eladó és vevő közül eltűnt a pult. Azt mutatja inkább a bolt mai képe, hogy megnőtt a bizalom. A vevők — ki létrán állva, ki meg éppen guggolva — válogatnak, keresgélnek a katonásan sorakozó könyvek között. Fiatal lány elmerülve olvasgat egy könyvben, két diák egy verses kötetből olvas fel egymásnak. Egy házaspár könyvsorsjegyeket vásárol. »Tavaly nyertünk 1000 forint értékű könyvet«. Egy fiatalember most mászik le a létrán és izgatottan fordul a bolt vezetőjéhez: — Kérem szépen, az a helyzet..., A következőkben megtudom, hogy N. I., a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója, kiválasztott magának egy verseskötetet, de hiányzik az árából még hat forintja. Jövő kedden azonban bejön a könyvért. Egy vasútas egyenruhás bácsi szömyülködik a bolt új ábrázatán. — Jaj lelkem, most mi lesz? Eddig én csak megmondtam, hogy melyik unokámnak akarok ajándékot venni és maguk kiválogatták a könyvet. A gyerekek mindig örültek neki. Most meg én válogassak a rengeteg könyv közül? öt is megnyugtatják, aztán bizalmas beszélgetésbe mélyed az egyik bolti dolgozóval. — Tudja, a kisunokám már nem gyerek, de még nem is nő, hát annak szeretnék valami szép könyvet. Böngésznek a vevők a sok tízezer könyv között. Halk beszélgetés, a könyvlapok zizegése hallik az üzlet csendjében. Érdekes megfigyelni ezt az új színfoltot Miskolc kereskedelmi és kulturális életében. A látogatók legtöbbje könyvvel a hóna alatt távozik, ezzel is bizonyítva az üzlet jelszavát; »Aki keres — talál«. W. F. szereplői voltak a lefolyó eseményeknek. (Hangos tetszésnyilvánításuk miatt is.) A fejtörő megrendezésében a legnagyobb szerepet a Nevelők Háza vezetősége játszotta. Azt hiszem, fáradságos munkájuk nem volt haszontalan időfecsérlés. A levezetés Nagy Kálmánnak, a Földes Gimnázium tanárának érdeme. Becslésem szerint 250 diák volt jelen. A „versenynek” 10 menete volt. Minden menetben 3—3 tanuló vett részt. Képviselve voltak: Kilián, Földes, Kossuth, Herman Ottó Gimnáziumok, a Tanítónőképző, valamint a Villamosipari, Gépipari é& Bányaipari Technikumok. Mindegyik iskola tehetsége javát nyújtotta ... A fejtörőn olyan kérdések szerepeltek, melyekkel tanulmányaink során találkoztunk s melyek az általános műveltség nélkülözhetetlen kellékei. Nagyszerű előadásban regényrészieteket, novellákat, versekét hallottunk, s a versenyzőknek meg kellett állapítani, ki írta azokat, s mi a mű címe. Ezenkívül különböző irodalmi kérdésekre kellett választ adni. A díjazások rendkívül értékes könyvekből állottak. Érdemes volt értük okosan gondolkodni. A fejtörő után — nagyon helyesen — a vezetők megkérdezték a diákok véleményét: hasznos volt-e, rendezzenek-e a jövőben is ilyet, tanultak-e belőle? Mi a kívánságuk? Egymásután peregtek a válaszok. Eayöntetű vélemény alakult ki: rendkívül hasznos volt, tanultunk belőle, s szeretnénk, ha minél hamarabb rendeznék a következőt. Megtudtuk, hogy a Nevelők Háza vezetősége — látván a fejtörő sikerét — hamarosan megrendezi a következőt, kiterjesztvén a földrajz és a történelem területére is. Kétségtelen, hogy ez az első ősz- szejöyetel próbálkozás, új kezdeményezés. Ám, mint ilyen, említést^ dicséretet érdemel, sőt a legmagasabb fokú támogatást felsőbő szerveinktől. BÁWFFY DÖRA
