Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-08 / 106. szám

ESZÁKMAGYARORSZÁG réntck, 1959. május S. AKÁC ISTVÁN: Az Élet dicsérete (Május 1. emlékére) A zengő tavasz örök ünnepén szárnyalj szívünknek t'orrú ritmusa, és áradj szerteszéjjcl, tiszta fény, és szállj, ó, dal: .mi hömpölygőnk lova,, kiknek karjában ég a győzelem, kik által újul a történelem. Karcsú zászlók bíbor tengerében a Béke hófehér galambja száll, fecskerajok köröznek a légben, színes virágok esője szitál. Áldott karját kitárja az Élet, s akik szeretik, nyomába lépnek. Testvéreim, munkások, diákok, férfiak, nők, parasztok, katonák, amíg élek, újjongva kiáltok: az alkotás nagy útján így tovább! A gyilkos háború szörnyű rémét űzzük el, s öleljük át a békét! Harsanj, te száj,, emelkedj föl, te kar, villogj, te szem, dobbants nagyot, te láb, gondold el ész: ki háborút akar, kétmilliárd emberre hoz halált, mély itt lebeg még a világ felett, — légy éber, és szólj, lelkiismeret!.., Tavasz van, és az Élet oly csodás, a vak homályt a dús fény váltja fel, nem volt hiába annyi lángolás, a növő Ember zengve énekel. A Munka vérfrissítő ünnepén szép fiatalság, így köszöntlek én! Hogy odahaza ne várjanak hiába. .. Könyvhirek a nagyvilágból Klasszikus nyugati írók müvei orosz nyelven A Szovjetunióban kiadták Robert Burns válogatott verseit, Edgar Al­lan Poe válogatott prózai és verses myveit, valamint Maupassant válo­gatott novelláit. Terjedelmes, sok fényképpel il­lusztrált kötet érkezett Magyaror- 1 országra a moszkvai Nagy Színház- ‘roll A könyv három részből all. Az első a színházban játszott operákat, a második a baletteket mutatja be, a harmadik rész pedig a híresebb sze­replőket. Orosz, angol, német és francia nyelvű képaláírással, nagyalakú fo­tós képesalbum jelent meg a moszk­vai Kremlről. A mintegy 200 egész­oldalas fényképet tartalmazó album bemutatja a történelmi nevezetessé­gű épület minden híres, érdekes részletét. Orosz nyelvű szépirodalmi müvek érkeztek Magyarországra Számos orosz nyelvű szépirodalmi könyv érkezett Magyarországra a napokban. Ezek közül kiemelkedik I. Sz. Turgenyev válogatott művei­nek két kötete, melyben leghíresebb kisregényei, elbeszélései, színdarab­jai és versei szerepelnek. A két ko­stetet korabeli metszetekkel' illuszt­rálták’. Ugyancsak két kötetben adták ki Majakovszkij kortársának, Gorkij ■ barátjának, Gyemján Bednijmek verseit. Az 1945-ben elhunyt szovjet költő változatos költészetében- talá­lunk mondákat, meséket, epigram­mákat, poémákat is. Igen jelentősek hazafias jellegű lírai versei. Most jelentek meg Szimonov és Tvardov- szkij válogatott versei is. Végül a Hősmondák” címmel ki­adott mű érkezéséről adunk hírt, amely az orosz folklór legérdekesebb alkotásaiból készült válogatás. Háztartási lexikon került forga­lomba orosz nyelven. Az újfajta ér­dekes mű két kötete spk fényképpel és rajzzal minden felvilágosítást me^ad, amii-e a háziasszonyoknak szüksége lehet. Német, angol és francia szerzők müvei eredeti nyelven A Szovjetunióban nagy példány- számban jelentetik, meg a külföldi írók, költők műveit eredeti nyelven. Ezek a kiadások Magyarországon is kaphatók.. Német szerzők művei közüt most kerültek forgalomba többek között Stephan Zweig válogatott novellái, Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan című, világhírű regénye és Heinrich Böll válogatott elbeszélései. Az angol nyelvűek közül legújab­bak Cooper: Utolso mohikánja, va­lamint Theodor Dreiser esszéi és cikkei. A francia nyelvűek közül most ér­keztek Magyarországra Jules Renard válogatott művei, Balzac: Goriot apója és Georg Sand: Horace című munkája. A GYÁR, A GÉPED JÖ BARÁ­TOD. Kenyeret ad és nevel. De a zakatoló gépek, a íprtyogó kazánok szörnnyé vadulnak, ha nem vigyá­zol ^magadra, ha nem úgy közelí­ted meg őket, nem úgy bánsz ve­lük, _ ahogyan azt a szabályok meg­kívánják. Nyomorékká tehet, éle­ted veheti, neked pedig drága az élet — családod van. Odahaza gyermeked, feleséged vár, emberek neveléséért vagy felelős. De nézd azokat is, akik gondatlanságból, vagy a véletlen következtében fél­karukat vagy szemük világát vesz­tették. Ezek már nem érezhetik az alkotás örömét, nem gyönyörködhet­nek a színek változatos szépségé­ben. A nyomorékok, az eltartottak vigasztalatlan sorsát kerülöd el, ha vigyázol magadra, embertársadra. De segít a munka közben adódó balesetek elkerülésében a munkavér delmi berendezések, intézkedések so­ra is. A Lenin Kohászati Művekben, ahol gépóriások, kazánhegyek segí­tik az embert, ugyanakkor ezernyi veszéllyel is fenyegetnek. Ebben a gyárban több mint 15 ezer ember dolgozik. Több mint 15 ezer embert várnak munka után haza, családja körébe. S hogy a feleségek, gyerme­kek, szülők ne béna férjet, fiat lás­sanak viszont, népgazdaságunk mil­liókat fordít munkavédelemre. 1958-ban 3 035 000 forintot költöt­tek népgazdasági beruházásból erre a célra a Lenin Kohászati Művek­ben. A középhengersoron közel 1 millió 200 ezer forintért befejezték az öltöző, mosdó építését. A tűzálló- téglagyárban az öltöző és mosdó mellett bővítették az ebédlőt is, mintegy 350 ezer forint költséggel. Az újmassai dolomitbányászok ré­szére üzemi szállást, melegedőt, öl­tözőt építettek. A durvahengerde új bugacsiszoló-műhelyének porelszívá­sára 120 ezer forintot költöttek. A kohógáztisztító üzemben csupán a gázkim^radást jelző műszer 190 ezer forintba került. Hogy a vasöntöde dolgozói világosabb műhelyben dol­gozzanak, 41 ezer forintért átépítet­ték a világítóberendezéseket. SOROLHATNÁNK TOVÁBB A PÉLDÁKAT, a százezer forintos be­ruházásokat, építményeket, amelyek az ember védését szolgálják. A mi tái'sadalmunkban nem szólam, ha­nem kézzelfogható valóság, hogy „legfőbb érték az ember”. A dolgozó ember élete és egészsége ma éppen olyan fontos, mint a termelés. De azt sem állítjuk, hogy a példá­nak felhozott gyárban minden a leg­nagyobb rendben van. Itt is történik baleset. Az elmúlt évben több m;*nt 29 ezer három napon túl gyógyuló baleset történt. De ez a szám 1957- bén jóval 30 ezren felül volt. 98 bi­zottság havonként és szinte lépten- nyomon ellenőrzi, és figyeli a bal­esetforrásokat. Rendeletekkel és egyéni tettekkel hárítják el, akadá­lyozzák még a baleseteket. Az elmúlt évben 2759 baleseti veszélyforrást tártak fel a bizottságok. De ebből csak 966-ot nem számoltak fel az üzemrészek. Hiába hívták fel az acélmű, a durvahengerde, a nagy- kovácsmű, a kemenceépítők és a bá- nyatámgyárrészleg vezetőinek figyel­mét, a veszélyes helyeket nem szá­molták fel. De hiba az is, hogy a hanyago­kat csak kis százalékban állítják fe­gyelmi elé, s még a fegyelmi elé ál­lítottak ügyében sem hoznak döntést minden esetben. Az elmúlt évben 126 fegyelmi eljárásból csupán 64-et zártak le. Szomorú, hogy a 64 fe­gyelmi határozatból mindössze ket­tőnek szereztek érvényt! A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK­BEN a munkavédelmi osztály az újonnan jött dolgozókat magasszín­vonalú előadáson oktatja ki a bal­esetelhárításra. De az elméletet ösz- sze kell kötni a gyakorlattal is. S az újonnan jött dolgozók gyakorlati be­vezetéséért a műszaki vezetők a fe­lelősek. Vajon minden művezető lel­kiismeretesen kioktatta üzemében az új munkást a balesetek elkerülésé­re? Nem! A tapasztalat legalább is ezt bizonyítja. Legtöbb esetben csu­pán aláíratják a dolgozóval, hogy résztvett a gyakorlati oktatáson. Mi következhet ebből? Baleset. Azonban valljuk be őszintén, nem­csak a művezetők, a baleseti elhárí­tással megbízott szervek a hibásak a megtörtént szerencsétlenségért. Sok figyelmetlenséget tanúsítanak ma­guk a dolgozók is, nemtörődömségük­kel bajt okoznak. Az elmúlt évben nyolc halálos kimenetelű baleset tör­tént a Lenin Kohászati Művekben. A martinacélműben például sza­bálytalan munkafolyamat következ­tében hárman vesztették életüket. A gondatlanság, a figyelmetlenség az oka, hogy három család nem látta viszont hozzátartozóját. EZ ÉVBEN JELENTŐS JAVULÁS tapasztalható a munkavédelem te­rén. 26 százalékkal kevesebb bal­eset történt az első negyedévben* mint tavaly ugyanebben az időben. A bizottságok által feltárt baleseti források felszámolása is jobb ütem­ben halad. A tavalyi 65—70 száza­lékkal szemben ma már 80—90 .szá­zalékban megszüntetik a baleseti le­hetőségeket. De az acélműben, a nagykovácfcműben, a bányatám- hajlító üzemben nagyfokú a gondat­lanság még ma is. Lehetséges, hogy ugyanezekben az üzemrészekben történik meg olyan eset, amely sú­lyos felelősségrevonást von maga után: a szekszervezeti munkavédel­mi felügyelők észrevételeit nem min­den esetben veszik figyelembe. S eb­ből következik, hogy a munkavédel­mi felügyelők — tartva az üzemve­zetőktől — nem mondják el észrevé­teleiket. Ahol ilyen esetek megtörténhetnek, a kommunistákra, a pártszervezetekre hárul a cselekvés feladata. Végre kell hajtani a kohászati dolgozók szakszervezetének .határozatát: „A műszaki vezetők a munkavédelmet egyenrangú feladatnak tartsák a termeléssel.” A Kohászati Dolgozók Szakszerve­zete 1959-et „munkavédelmi év”-nek mondta ki. A szervezett dolgozók harcot indítottak a balesetek likvi­dálásáért. De ez a kezdeményezés csak akkor lesz sikeres, ha mindenki segít. Több munkavédelmi újítást nyújtsanak be a dolgozók, mint az elmúlt évben. 1958-ban több mint 20 500 forint munkavédelmi újítási díjat fizettek ki a kohászati művek­ben. A GÉP MECHANIKUS MOZDU­LATÁT nem finom idegszálak irá­nyítják. A gép nem látja, hogy kait zúz, vagy acélt mar. Az izzás tehe­tetlen hevülésével éppen úgy égeti az emberi testet, mint hajlítja, enge­delmességre kényszeríti az acélt. Ezért kell az alkotónak vigyázni, hogy az emberben a gép ne tegyen kárt. S ma már törvény a munka- védelem. BARÁTH LAJOS 11 genfi külügyminiszteri értekezlet elüti vről évre ezrekkel gyarapodik annak a közönsú .;nek a szá­ma, amely igaz gyönyörűségét leli a művészi fényképekben. De ugyan­csak hő azoknak a fotográfusaink­nak a szama is, akik a fényképe­zés művészi fokú lehetőségeit fel­ismerve, a fotomasinát, mint alko­tási’ eszközt használják fel. Tavaly a ijpPVDSZ miskolci fotoszakköre rendezésében rendezett III. orszá­gos művészi fényképkiállítás után ‘megalakult Miskolci * Fotoklub most a Fotoklubok II. szalonja né­ven rendezett kiállításán a Herman Ottó' múzeumban mintegy 300 új művel mutatkoznak be a miskol- cin kívül a budapesti, ceglédi, deb­receni. bajai, egri, szolnoki, kapos­vári,. kecskeméti, pécsi, nagykani­zsai, nyíregyházi, szombathelyi, soproni, szegedi, székesfehérvári, győri fotoklubok. De ott látjuk az NDK binzi és a Lengyel Népköz- társaság krakkói fotoklubja tagjai­nak értékes munkáit is. A fotoklubok nagy reprezentá­cióját „A munka dicsérete” jelszó­val rendezték meg, amiben kifeje­ződik az, hogy fotóművészeink is szívügyükké tették a párt műve­lődéspolitikai irányelveit, s ahogy á katalógus előszavában olvassuk, ennek a művészeti ágnak a mű­velői is be akarják bizonyítani, hogy művészetük komoly tudat- formáló szerepet tölt be társadal­munkban. A kiállított képek sokasága va­lóban azt tükrözi, hogy fotoművé- . széin^c egyre nagyobb érdeklődés­sel fordulnak dolgozó népünk ha­talmas építőmunkája, mai életünk jellemző valósága és jelenségei fe­A Fotoklubok II. szalonjának képei közt lé. • Meglátásaikban, témaválasztá­sukban Ötletesen és sokszor költői megérzéssel ragadják meg azokat a pillanatokat, amelyeknek meg­örökítésére a fotömasina alkalma­sabb a festő ecsetjénél, minden más művészeti eszköznél. Emellett gyak­ran párosul a téma niegoldásánál a festőiség. anélkül, hogy a festő vagy a grafikus művészetének kö­vetelményeit a fotóművész össze­tévesztené a fényképezés sajátos követelményeivel. A kiállítás ki­meríthetetlenül gazdag anyagának túlnyomó része optimista világ- szemléletet tükröz, halk mosolyt, derűt kelt a nézőben, elgondolkoz­tat, esztétikai gyönyörűséget okoz, bizakodó hangulatba ringat. A sok képből ragadjunk ki né- ^ hány példát. „Reggel az er­dőn” a címe az egri Vida Gyula egyik művének. A szálerdő magas fái között a Nap egy fénysáva tör be a kis tisztásra, ahol a kis őzike felemelt fejével szinte magába szívja a napfényt. Milyen ritka pillanatot kapott el ‘itt a fényké- oész! Még a címe is igen szellemes és kifejező Halász Rezső ugyan­csak ritka pillanatot elkapó „Véle­mény” c. képének. Az utcai széles lépcsőn fiatal lány halad felfelé, „halásznadrágban”, lófark-frizurá- val, a lépcsőn lefelé jövő idősebb, „régivágású” nénike végigméri a lányt, és kiolvashatjuk szigorú te­kintetéből, hogy megvan a véle­ménye erről a „mai divatról és mai lányról”. Fotográfusaink mai életünk jel­lemző sajátosságai mellett észre­veszik az olyan jelenségeket, ame­lyek, mint a múlt maradványai, ki-, rínak szokott életképeinkből. A ceglédi Keresztúri Ferenc életképe szitát áruló öregembert örökít meg, amint ócska esernyőjével védeke­zik a Nap tűző heve ellen. A bajai dr. Pump József a teknővájó öreg cigányban látja meg a múlt ittma­radt színfoltját. A székesfehérvári Neményi László „Este a külváros­ban” c. fotója egy régi ház kivilá­gított ablakával és az alatta világ­ló régimódi lámpával, néhány em­beralakkal költőien idézi a letűnt korok romantikus hangulatát. Olyan ez a kép, mint egy Jókai-regény- részlet. A miskolci Lollok László „A város peremén” c. körhintázó gyerekeket ábrázoló képe arra em­lékeztet, hogy ma még így, holnap másképp szórakoznak maid fiatal­jaink a. rohamosan fejlődő külvá­rosokban is. Sok változatban találkozunk a Balaton, a természet szépségeit, a szórakozó, üdülő, sportoló dolgozó­kat kellő pillanatban elkapó fotog­ráfiákkal, gyermekeink vidám éle­tének apró mozzanataival, amik mind a mai életünk mozaikjai, s belőlük, valamint a munkát és munkást, a kutatót, az . orvost, a kultúránk jelenségeit ábrázoló ké­pekből adódik mai társadalmi éle­tünk összképe. Itt Armuth Iván (Budapest) Aranyhíd c. pompás, színes balatoni felvétele, ott, Ada­Genf (Reuter) Hammarskjöld ENSZ főtitkár szerda este Koppenhágából Genfbe érkézéit, hétfőn részt vesz a külügy­miniszteri értekezlet megnyitásán. WASHINGTON. Az amerikai kül­ügyminisztérium hivatalosan közöl­te, hpgy Herter amerikai külügymi­niszter szombaton Bonnban Aden­auer kancellárral ebédel és megbe­szélést is folytat vele. A közlés sze­rint Adenauer javasolta Herternek e találkozást. BERLIN (ADN). A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának berlini bizottsága szerdán felhívást intézett a lakossághoz: „A tömegek aktivitásától függ, hogy Genfben a hidegháború politikusainak szándé­kai ellenére a józan ész győzzön és megegyezésre jussanak a német bé­keszerződés megkötésében és a nyu­gat-berlini kérdés békés megoldásá­ban. Genfben meg kell hallani han­gunkat. Éppen ezért hangoztassátok véleményeteket, közöljétek az NDK- küldöttségével javaslataitokat, gyűjt- setek aláírásokat igazságos, közös ügyünkért, a békéért” — hangzik a felhívás. HAMBURG (DPA). Dr. Eugen Gerstenmaier, a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés elnöke szerda este beszé­det mondott Hamburgban, követelte, hogy a siker érdekében a Nyugat új, rugalmasabb módszereket alkal­mazzon a tárgyalásokon. Gersten- maier kijelentette, hogy a Nyugat­nak az úgynevezett „felszabadítási politikát” fel kell adnia, mert nin­csenek olyan eszközei, amelyekkel végrehajthatná. A továbbiakban hangsúlyozta* hogy a Nyugatnak Berlin kérdésében ki kell tartania eddigi politikája mellett és elutasította a kötelezett­ségek alól való mentesítést „csupán katonai értelemben”, mondván* .hogy a kötelezettségek feloldása : „csak a politikai megoldással párhu­zamosan” történhetik meg. (MTI) | A francia-nyugatnémet tanácskozásról Bonn (AFP—Reuter) i A Bonnban tartózkodó Debré i francia miniszterelnök és Couve de i Murville külügyminiszter szerdán i befejezte tanácskozását Adenauer- , rel. , A bonni kormány szóvivője szer- i dán este tartott sajtóértekezletén , hangoztatta, a tanácskozások meg- , erősítették, hogy Franciaország és , Nyugat-Németország egyetért a gen- , fi külügyminszteri értekezleten ta- , núsítandó magatartásukat illetően; ,A szóvivő megemlítetté, hogy szóba , kerültek a nyugat-európai politikai ,0s gazdasági együttműködés kérdé- | sei is, és a francia, valamint a nyu- | gatnémet kormánynak ezekben a | kérdésekben is azonos az álláspont­juk. ; | Az újságírók kérdést intéztek a 1 szóvivőhöz az Odera-Neisse határral 1 kapcsolatban, miután De Gaulle 1 francia köztársasági elnök nemrégi- 1 ben a jelenlegi német határok elis- 1 mérésé mellett foglalt állást. A szó- 1 vivő válaszként ismételten hang­súlyozta, a bonni kormánynak a ha­tárok kérdésében az az álláspontja, 1 hogy a probléma csak a német bé- 1 keszerződésben oldható meg. Mint (mondotta, közölték ezt a franci» | kormánnyal is, amely tudomásul | vette ezt az álláspontot. A francia küldöttség szóvivője is | nyilatkozott a sajtóértekezleten és megerősítette a nyugatnémet szó­vivő kijelentéseit, azonban De Gaul- Tenak a német határokra vonatkozó 'említett kijelentéséről nem volt haj­landó nyilatkozni. (MTI) mik Lajos Téli séta c. zúzmarás# erdei tája, odébb Balló Ödön (Mis-# kolc) kevéssel sokat mondó bala- # toni hangulatképe, majd Hellmuth# Beyer (NDK) Rügendamm című,! érdekes felhőzetű tengerparti tájai* nyűgöz le. Vassányi Béla (Bpest)l Várószobája a körzeti fogászati! rendelők tipikus képét idézi, a ló-? cán ülő fogfájós betegek arcán? érezzük, milyen türelmetlenül vár-? ják, hogy fájdalmuktól megszaba-? dúljanak. Mosolygunk Doma Istváni „Nem annyi az sógor” c. egy hordó te-i tején számoló három paraszti alak-i ján. Megállít Pető Géza Ércbányász c.,> jellegzetes férfi portréja. A kecske-, > méti Rgjtay Ferenc, városa egyiki legjellemzőbb nevezetességét, a hí-# rés barackpiacot örökíti meg te-# mérdek megrakott szekerével. Bá-# bel — ez a címe Naszlady Sándor# (Kaposvár) művészi, egy égbenyúló? épület sötét kontúrjait és a tetején * mozgó embereket megörökítő érdé-# kés felvételének. Németh József# (Budapest) plasztikusan szép akt-? tanulmányával kap meg. # C sak kiragadott példák ezek a? kiállítási anyag érdekességé-? nek, változatosságának érzékelteté-? sére, anélkül, hogy az említett mű-? veket valamiféle értékelési sor-’ rendbe állítanánk. A művek tekin-i Jélyes része építő munkánk sokfé-i leségének tükrözője és a kiállítás# joggal viseli a munka dicséretét# hangoztató elnevezést. Sokrétűsége# mindenképpen felkelti a közönség# minden rétegének érdeklődését. Üj# állomást jelent a magyar fotomű-7 vészét. fejlődésében. (hb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom