Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

Csfltortffk, 1959. május 7. ÉSZ AKM AGY ARORSZÁG s U|, tizenkét tantermes isknlát avatott Mezőkövesd NAGY ÜNNEPE VOLT a „matyó fővárosnak”. Felavatták a korszerű, 12 tantermes új iskolát. Az ünnep­ségen megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának képviselői, a járási és községi pártbizottság és a tanács vezetői, a nőtanács, a tömeg­szervezetek kiküldöttei. Résztvett az avatáson csehszlovák barátaink kül­vesdi iskolákban —, a hatalmas fo­lyosókat, a ragyogó tisztaságot, — ömlik a napfény a nagy ablakokon. A közönség levonul a tornaterembe. Az első iskola itt, amelynek torna­terme van. (Kb. 2800 általános isko­lai tanuló van Mezőkövesden.) A zenekar a Himnuszt intonálja, az erkélyről Koós József igazgató megnyitó beszédében megemlíti, Az új mezőkövesdi iskola homlokzata. döttsége is, a kassai pártbizottság első titkárával az élen. Az ünnepi beszédet Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta. A fellobogózott, üvegfalú bejárat­tól kétoldalt húzódó homlokzati fala­kat Konecsni György Kossuth-díjas művészünk vörösbarna szgrafittói dí­szítik. Az előcsarnokban, a „zsibon­góban” most ünnepélyes csendben gyülekeznek a vörösnyakkendős út­törők. A szülők örömmel nézegetik a központi fűtést — újdonság a kö­hogy az új iskolában emelkedett a tanulmányi átlag. Az ifjúság jó munkájával hálálja meg pártunk és kormányunk nagy ajándékát. Népi demokráciánk a kiváltságosok kul- túrmonopóliumát véglegesen felszá­molta. Kövesden a tantermek száma 47-ről 77-re emelkedett. 1949-ben tárták fel először a kövesdi tante­remhiányt s kérték az új központi iskolát. 1955-ben kezdték építeni, ötmillió forintos költséggel. 395 fel­sős, 410 alsós tanuló kapott megfe­A HÉT KÖNYVUJDONSÁGAI nuiiiiitmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiMtiiiiiiiHiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiii A Kossuth Kiadó közreadta az NDK külügyminisztériumának Fehér Könyv-ét, mely leleplezi a Német Szövetségi Köztársaság agresszív po­litikáját. A Magvetőnél jelent meg Móricz Miklós irodalomtörténeti szempontból jelentős könyve, Móricz Zsigmond indulása. Nevető magyar dekameron címmel gyűjtemény lá­tott napvilágot az utóbbi 100 eszten­dő legjobb humoros írásaiból. A Vi­lágirodalmi Kiskönyvtár új kötete Corneille Cinná-ja, Nemes Nagy Ág­nes fordításában. A Modern Könyv­tárban jelent meg Ginzburg olasz írónő Baktérítő című regénye. A hajdani Nagyváradról indul Dutka Ákos A nagy kaland című regénye. Utolsó alkalom a címe F. Rácz Kál­mán új regényének. Gádor Béla újabb humoros írásait tartalmazza a Sót vegyenek című kötet. Előjáték címmel jelent meg fiatal magyar írók novella-gyűjteménye. Hess And­rásról, az első magyar könyvnyomta­tóról szól Erdődy János regényes írása, az András mester krónikája. A Móricz Zsigmond-sorozat új kötete a Míg új a szerelem című, egy mű­vészházasság kudarcáról szóló regé­nye. A Vidám Könyvek új kötete Jerome K. Jerome mulatságos regé­nye, a Három ember kerékpáron, lelő otthont az új iskolában. A nap­közi otthonban 80 tanulónak jutott hely. Az iskola felszerelése — szer­tárak stb. -— félmillió forintba ke­rült. Köszönetét mondott a 21. számú Építőipari Vállalat dolgozóinak, Bíró Mihály építésvezetőnek, akik figye­lembe vették mindenkor kívánal­maikat. Az iskola, egy volt kövesdi tanító elvtárs, Martos Ferenc nevét vette fel, aki eszmei hűségével, "«ész életével példát mutatott a fia­talságnak, hogvan kell a népet iga­zán szeretni. Fogadalmat tett a ne­velőtestület nevében, hogy az ifjúsá­got az ő szellemében fogják nevelni. KUKUCSKA ELVTÄRS ünnepi beszédében az új iskola jelentőségét méltatja. Utalt a mezőkövesdi sum- másokra. akik el voltak zárva a kul­túrától. A szülők nagvon jól tudják, mit jelentett e’nvomásban élni. Ma új ifiúság nev^v"dik, amelv új élet- körülmények között képezheti ma­gát. öntudatosabbak a mai gyerme­kek hasznos tagjai lesznek a szo­cialista társadalomnak, s a nevelők is jobb munkát tudnak végezni a megjavult körülménvek között. Pár­tunk nagy jelentőséget tulajdonít a tudásnak. A nevelők az iskolai ne­velés mellett a társadalom nevelésé­vel is foglalkozzanak. A szülők és nedaeógusok együtt neveljék fiatal­ságunkat a szocializmus énítésére. Martos Perenc. a névadó, egvike volt a nevelői kar kiválóságainak: méltó nevet választottak az új iskolának — mindenkor a haladó eszmékhez ragaszkodott. Kérte a nevelőtestüle­tet. igyekezzenek nártunk kulturális célkitűzéseit megvalósítani. A csehszlovák küldött a kassai meevei pártbizottság nevében be­szélt. Vázolta a szlovák és magvar barátság kialakulását az elmúlt időktől: a proletár nemzetköziség eszméit hangoztatta. Felhívta a ne­velők figyelmét: legyenek igaz áoolói „a szocialista néoek közti barátság elmélyítésének és ebben a,szellem­ben neveljék a fiatalságot. Bihari Zoltán, a megyei művelő­désügyi osztály megbízásából átadta az új iskola kulcsait az igazgatónak; beszédében az egységes nevelői kol­lektíva kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Koós József igazgató meleghangú záróbeszédével ért véget a színvona­las avató ünnepség. Mezőkövesd jelentős új kultúrin­tézménnyel gazdagodott. Az ünnep­ség után a vendégek ebéden vettek részt a gimnázium diákotthonában, amelyen pohárköszöntők hangzottak el. DÉLUTÁN az üj iskolában az úttörők gazdag műsora szórakoz­tatta a szülőket; Dala József sí 50 éve született Radnóti Miklós Most lenne 50 éves, ha az a kor, melyben élt, nem küldi fiatalon a halálba. A szépség, az idillek köl­tőjének indult és a dal, melyet da­lolnia kellett, a borzalomról szólt. József Attila halála után ő vette át azt a költői feladatot, mely a megalkuvásnélküli küzdelmet je­lentette a fasizmus előretörő rémé­vel, majd pedig keserves valóságá­val szemben. Szembenállást jelen­tett ez minden, a fasizmus-szülte borzalommal és így elsősorban a háború szenvedéseivel. Többszörösen elsiratta ennek a harcnak első nagy áldozatát, a vi­lághírű költőt, Garcia Lc-rcát és vele együtt az elbukott spanyol forradalmat. De ez még csak erő­próba volt, messze volt, a költő is csak Párizsban találkozott a hírrel, míg zuhogott az eső, s Párizs tetői fénylettek. Nemsokára azonban mindezt itt­hon, saját hazájában érhette meg. És az antik hangvételű eclogák csodálatos természeti képei, utolsó percig szabályosan csengő hexame­terei közé mind több és súlyosabb kétség, felháborodás, tiltakozás, vi­tatkozás és a régi prófétákra em­lékeztető átok vegyül. Hisz ezt a földet, minden apró kis emlékével, szépségével el-elcsodálkozva sze­rette, ismerte. És ekkor vad repülő­rajok húztak el felette, hadászati célpontot látva ott, hol a költő csak embereket, életet akart látni. Végül a kor minden szörnyűségét saját személyében kellett végig­szenvednie. Elbúcsúznia még élő, vagy már halott barátaitól, és csak álmában visszarepülni néhány fáj­dalmasan szép hexameter szárnyán az otthonba, a feleséghez, kétsé­gektől gyötörve, hogy egyáltalán még van-e otthona. Vágya, hogy hazatérhessen, nem teljesült, meg­ölték, mint kedvenc, elsiratott köl­tőjét, Garcia Lorcát, és azt a név­telen társát, ki mellette, előtte . esett a földre. (Kabdebó Lóránt) cÁ kulturális élet hírei hol Radnóti Miklós emlékünnepélyt rendez a miskolci Zrínyi Ilona Le­ánygimnázium KISZ-szervezete ma, május 7-én, csütörtökön déli 12 óra­kor az iskola udvarán, a költő szü­letésének 50. évfordulóján. A műsor­ban Radnóti verseit az iskola növen­dékei, mai költőknek Radnótiról szó­ló verseit pedig Horváth Gyula és Téby Katalin, a Miskolci Nemzeti Színház művészei adják elő. Ünnepi beszédet mond a költő életművéről Koczkás Sándor, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunk­tusa. Az értékesnek Ígérkező műsort es­te a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében, az Értelmisé­gi Klubban megismétlik. Uj énekkarok Sátorafjaújhelyen kara. Így a városnak rövidesen 8 énekkara lesz. Sátoraljaújhelyen most alakul még a járási munkásőrség férfikórusa és a Pedagógus Szakszervezet vegyes­A Népek hazája, r,agyvilág volt Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos kultúrházban. A középiskolá­sok versenyében a sátoraljaújhelyi gimnázium győzött. Szerdahelyi Ka­talin 111. osztályú tanuló szerezte meg az első helyet, s ezzel az iskola részére az ezüst vándorserleget. A második helyezést Csomós Mária II. osztályú tanuló érte el. Az általános iskolások versenyében 12 tanuló ke­rült a döntőbe; első lett Feledi Éva, a vegyesiskola V. osztályú tanulója, második Lőcsei Márta, ugyanazon iskola VI. osztályos tanulója, míg a harmadik Lencsés Katalin, a leány­iskola VI. osztályos tanulója lett. Az első helyezett a kultúrház kis ezüst vándor serleg ét kapta, a többi helyezettek értékes könyvjutalom­ban részesültek. Az ércdúsító építői között ORMOSBÁNYÁRÖL RUDABÁ- NYÁRA menet, az ércbányászattal foglalkozó kis község előtt, ott, ahol a völgy katlan csaknem összezárul, tervezők és mérnökök szorgos mun­kája verte fel a természet csendjét. Aztán gyorsan elkészültek a hatal­mas alkotás tervrajzai, megjelentek az építőipari vállalatok képviseletei, felvonulási épületeket emeltek a cserjés, bokros vadonban. Ez 1952-ben történt, amikor meg­kezdődött az építkezés. Az első si­keres lépések után — amikor már az ifjú építők is megbarátkoztak a szo­katlan környezettel — megállt az építkezés. S csak 1955 júliusában folytatták ismét. Ebben az időszak­ban építették a nagy gondosságot és szaktudást igénylő csatornázást, a messziről szembetűnő óriási kéményt és a csillebuktatót. E munkák végzé­se alkalmával dicsérettel beszéltek az itt dolgozó fiatal kőműves- és szerelőbrigádokról, akik általában napi munkájukat jóval száz százalék felett teljesítették. A csillebuk$ató, amelynek nagyságára jellemző, hogy 22 méterre kellett a föld alá süllyesz­teni, komoly szaktudást igényelt. Maga az építmény vasbetonból ké­szült. Amikor erről beszélgettünk, Tóth Gyula elvtárs, az építkezések helyet­tes vezetője, vaskos rajzköteget vett elő s megmutatta az építmény terv­rajzát. Hozzáfűzte azt is, hogy a ru- dabányai ércdúsító építésének ez volt a legkomolyabb része, amely 1956 nyarán készült el. A tárolóbunker építését is sül­lyesztéssel oldották meg. Méreteiben az ércdúsítónak ez a része is elég nagy volt. Négy beépített, úgyneve­zett bunkerrész van benne, a kibá­nyászott érc tárolására. — Az adogató épületrészt az el­múlt hetekben teljesen elkészítettük — mondta Tóth Gyula elvtárs. — Ennek az épületrésznek az átadása a napokban meg+örtént. Jelenleg a kazán-generátor építésén dolgozunk. Nincsenek most külön ifjúsági bri­gádjaink, vegyesen vannak öregek és fiatalok. Számunkra naevon rtrvpn­detes, hogy jól megértik egymást. Közös erővel dolgoznak. Ennek elle­nére mégis beszéltünk már a KISZ- vezetőséggel arról, hogy ismét jó lenne létrehozni ifjúsági brigádokat. Hiszen több mint 130 fiatal építő­munkás dolgozik ezen a nagy építke­zésen. EZEK UTÁN FELTÉTELEZHETŐ, hogy a vállalat ifjúmunkásai és épí­tőipari tanulói szervezett, ifjúsági életet élnek. De ez nem így van. Az építőipari vállalat KISZ-szervezete mindössze 9 főből áll, s szervezett életről kevésbé beszélhetünk. A bá­nyához tartoznak, azonban nem kap­csolódnak be megfelelő módon a rudabányai ércbánya KlSZ-bizottsá- gának munkájába. Pedig ezen az építkezésen is akadna feladat bőven a fiataloknak. És éppen ezért megle­pő, hogy nem alakítanak munkabri­gádokat, nem végeznek megfelelő társadalmi munkát, csupán kultúr- munkájuk az, ami ha nem is megfe­lelő, de van ... — Mi az hát, ami elsősorban aka­dályát képezi e hatalmas építkezé­sen a szervezett ifjúsági életnek? A hibák forrását abban látjuk, hogy maga az építés vezetője, Horváth Kázmér elvtárs — annak ellenére, hogy ő is fiatalember — nem tartja szívügyének az ifjúsággal való fog­lalkozást. Egyre csak azt hajtogatja- sok baj van az ifjúság egy részével, nem végzik kielégítően munkájukat. \Tándorolnak és így tovább. Nos. ép­pen ezért lenne szükség egy élet­erős KISZ-szervezetre, amely moz­gósítaná az itt dolgozó fiatalokat, kul túrái tabbá tenné életkörülmé­nyeiket, biztosítaná fejlődésüket. Veres Teréz KISZ-titkár elpana­szolta, hogy az építés vezetősége nem biztosít részükre megfelelő helyisé­get, így a taggyűléseket is a párt­irodában tartják. Valamikor ugyan volt egy szoba, ami kicsinek és ba­rátságtalannak bizonyult, de most ezt is elvették. Elmondta azt is. tár­sadalmi munkát azért nem végeznek, mert az építésvezetőség nem engedé­lyezi & fémgyűitést. mert nine«? szál­lítási eszköz azok elszállítására. A jutalmazást pedig igazgatói hozzájá­rulással lehet megoldani. Ehhéz vi­szont intézkedésekre volna szükség, ami több fáradságot igényel, mint az, hogy kijelentik: Ne végezzenek társadalmi munkát. Felelős a KISZ-vezetőség is, mert ilyen körülmények között nem for­dult a pártszervezethez és a szak- szervezethez. Bamóczki Albert elv­társ, aki a szakszervezet elnöke, el­mondta, hogy ők segítenék a fiatal­ságot, azonban nem igénylik támo­gatásukat. Mi csak azt tudjuk aján­lani: fogjanak össze az itt dolgozó fiatalok, és teremtsék meg az erős KISZ -s zervezetet. Befejezésül néhány szót a jövő nagy létesítményéről, az ércdúsító üzemről. A DŰSlTÓÜZEM ÉVI KAPACI­TÁSA, egy dobra vonatkoztatva, a számításuk alapján — 200 ezer ton­na. Egyelőre egy dobbal akarják üze­meltetni, de később a másik üzem­részt is bekapcsolják. 1960-ban csak pörkölést végeznek, és 1961-ben in­dul be a szeparálás, amelynek igen nagy előnye, hogy 24 százalékos vas­tartalmú, úgynevezett földpátból — 44—45 százalékos magnetit érc lesz. Vagyis az itt kibányászott vasércet dúsítják. A beérkezett, különböző nagyságú érc osztályozókon keresz­tül eljut a törőműbe, ami 30 mm nagyságú szemcsékre zúzza. S az így aprított ércet egy 30 méter hosszú és 3 méter átmérőjű. 1420 köbméter munkatérfogatú pörkölődobban, el­lenáramú fűtéssel 650—700 fokra he­vítik. Ekkor a pátvasércben lévő karbonátnál 30 százalék súlyveszte­ség kp]étkezik meri a karbon fel­bomlik és széndioxid gáz alakjában eltávozik. Ugyanekkor a pátvasérc magnetittá alakul. A pörkölt és le­hűtött ércet ezután törőkben apró. körülbelül 8 milliméter szemnagy­ságra törik, s ezt mágneses szepará­torokba vezetik, ahol dúsított ércet és középterméket nyernek. A közén- terméket tovább aprítják s újabb szeparátorsorra vezetve, dúsított ér­cet és meddőt kapnak. A dúsított ér­éppen elég ahhoz, hogy az itt dolgo- zet megalakításával szétoszlatják a zó liataioK egységbe tömörülve, be- jó munkájukat kétségbevonó véle­bizonyítsák, hogy munkájukra bát- ményeket. ran számíthatunk. Erre különösen% Paulovits Ágoston cet vagontöltőbe szállítják, innen ke­rül a diósgyőri és ózdi kohókba. m A BEFEJEZŐ MUNKÁTÓL már nem sok idő választ el. Ez azonban alkalom nyílik, mivel a pártkong­resszus tiszteletére Ígéretet tettek ar­ra, hogy ifjúsági építő- és szerelő­brigádot alakítanak. Reméljük ez­zel és egy életerős KISZ-alapszerve­Iskolások szavalóversenye sorozatban május 9-én, szombaton délután 5 órakor a Földes gimnázi­um nagytermében, a Népek Barátsá­gi Hónapja tiszteletére rendezi meg 15. műsoros estjét a miskolci Zrínyi Ilona Leánygimnázium. A műsorban a tanév spanyol, kínai, angol, ma­gyar és csehszlovák estjének váloga­tott számai szerepelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom