Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-06 / 104. szám
2 eszakmagyarorszAg Szerda, 1959. május 6. A kultuitkát a pártminka szerves részévé kell tenni A város művelődési helyzetéről, a további feladatokról tárgyalt a városi pártbizottság kibővített ülése Muhin is less otthona a művelődésnek A Magyar Szocialista Munkáspárt miskolci városi bizottsága tegnap kibővített pártbizottsági ülésen tár- ' jgyalta. meg a város művelődési heiy•-■;;;zetf§t.v..--' /Kova! Pál elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára nyitotta meg a i tanácskozást, majd Kovács Miklós elvtárs, a városi pártbizottság ágit. :prpp.~osztályának vezetője tartott jól • felépített, részletes beszámolót a vá- -tos kulturális problémáiról, felada- , iáiról. . Bevezetőben arról szólott, hogy az művelődéspolitikai irányel- :■ .megjelenése óta eltelt idő | ^ázÖTta az iráhyelvek megjelenésének szükségességét. Részletesen elemezte Miskolc város kulturális hely- izedét a felszabadulás előtt, amelyet a ■25spyes'Hórthy-rendszer káros örök- .. bégként hagyott ránk, majd az 1945- .löt hápjáinkig elért fejlődésről szólt, vr Részletesen ismertette Miskolc mai •’kulturális- helyzetét. Statisztikai .^idátokkal alátámasztva említette fel : k. .félszabadulás óta megszületett lé- :: Jtésítményeket, eredményeket. Beszélt a tanulóotthonokról, tanulóvá- rosökról, tanulóintézetekröl. Méltatta, hogy Miskolc ma már iskolavárosnak, sőt egyetemi városnak is tekinthető. Jelentős eredményeket mutathatunk fel a népművelés terén is. A II. Rákóczi Ferenc könyvtár hat fiókkönyvtárral is rendelkezik a város területén. Az ismeretterjesztési munka a városban jórészt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységében összpontosul. Az ellenforradalom romboló hatása a társulat munkájában — más kulturális intézményekhez hasonlóan —, erős visszaesést idézett elő, napjainkban azonban ez a visszaesés már nem érezhető. A TIT 11 szabadegyetemi tagozatot működtet, amelynek 640 előadásán 43 ezer hallgató vett részt. Nagy sikerrel indult be a munkásakadémia is a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál. A továbbiakban a színházról szólott. Megállapította, hogy bár az átépítés is törést okoz a színház munkájában, egyéb bajok is találhatók, elsősorban a műsorpolitikában. Jóllehet 1958 első felében százezer néző nézte , a Miskolci Nemzeti Színház előadásait, nem lehetünk elégedettelv Például a. Bájadéi* sikerével; mellette figyelemmel kell lennünk az Ár- í mány és szerelem bukására, a Catta- í ói matrózok gyenge látogatottságá- ■;>aV:.is. A filmszínházak műsorpolitikájában, a filmek nemzetiségszerinti mégószjásában észrevehető fejlődést »állapított meg a beszámoló. Ugyan- őcsak fejlődés van városunk zenei, i: képzőművészeti életében, valamint ;a,( múzeum munkájában. Részletesen /•elemezte Kovács Miklós elvtárs a kultúrotthonok, az öntevékeny kul- túrcsoportok munkáját. Megállapította a beszámoló, hogy ..a felsorolt eredmények nemcsak óriási számbeli emelkedést jelentenek a múlt kulturális örökségéhez képest, hanem olyan minőségi változást is, amelyre nincs példa Miskolc történetében. A számszerű változással párhuzamosan változott meg a munkásosztály, az ifjúság, Miskolc értelmiségének politikai arculata, felfogása is. Megtörtük és felszámoltuk a ./volt uralkodó osztály műveltségi • monopóliumát, erősén növeltük városunk dolgozóinak kulturális ellátottságát. Csökkentettük a szellemi és fizikai munkások közötti kulturális különbséget. A későbbiekben az eredmények mellett tapasztalható hiányosságokat és feladatokat tárgyalta a beszámoló. Megállapította, hogy Miskolc kulturális helyzetét az elmaradottság jellemzi. A város helyzete /kulturális szempontból aggasztó. A - lakosság a felszabadulás óta lényegéiben csaknem megháromszorozódott. Az ilyen nagyméretű növekedéssel párhuzamosan a szociális és kulturális létesítmények, létrehozása nem • tudott lépést tartani, erősen lemaradt. Sok negatív jelenséggel kell kulturális életünkben számolni. Nemcsak helyiség-hiányokkal, hanem megfelelő káderek hiányával is, mert aZ elmúlt években elmulasztottuk felkutatni a kulturális vezetésre. alkalmas kádereket, pedig azok „minden bizonnyal nagyszámban fel- : lelhetők. Lebecsültük a kulturális életet s az azzal kapcsolatos káder- munkát, elmaradtunk még saját lehetőségeinkhez képest is. A város hirtelen felduzzadásával a sokfelől ide települt lakosság nem vált fele■ lős gazdájává, szocialista közösségé• vé a város új, szocialista kulturális ■ intézményeinek, kezdeményezéseinek. Sőt, a magával hozott kispolgári, polgári nézetek károsan hatnak a munkásosztályra, ifjúságunkra, értelmiségeinkre, az egész kulturális életünkre. , Iskoláink számszerű emelkedése , mellett komoly eredményt értünk el az ifjúság nevelésében. Jelentősek az eredmenj^ek a hazaszeretetre, a proletárnemzetköziségre és a munkaszeretetre való nevelés terén. Legpozitívabb politikai gondolkodás, állás- foglalás az ipari tanulók között található. Komoly fegyelmet tanúsítanak a termelő munkában való közvetlen részvétel alkalmával. Az ifjúság nevelésében igen döntő szerep jut a KISZ-szervezeteknek, örvendetes jelenség, hogy az iskolai K1SZ- szervezetek a legtöbb tanintézetben már irányító szerepet töltenek be. Sokféle kezdeményezés fűződik munkájukhoz, s mindenütt kezd kialakulni a KISZ sajátos arculata, feladatköre, munkaprogramja. Sajná- fatosan tapasztalható még a tanulóifjúságban — különösen az érettségizőkben — az íróasztalhoz való görcsös ragaszkodás, és hiányzik a fizikai munka megfelelő mérvű megbecsülése. Nem mentesül teljesen tanulóifjúságunk különböző káros, nacionalista és egyéb behatásoktól sem. Ezek a jelenségek két fő okra vezethetők vissza: részben a régi szellemben nevelkedett pedagógusok gyenge eredményű nevelő munkájára, részben pedig a családi és iskolai nevelés kettősségére. Az erkölcsi-politikai nevelés nem áll még a pedagógusok összessége munkájának középpontjában. Sok helyt a nevelő munka csak formális. Ennek egyenes következménye a munkás-paraszt tanulók lemorzsolódásának magas arányszáma is, amely mindenképpen csökkenthető volna, ha a pedagógusok erre a kérdésre nagyobb gondot fordítanának. A munkásfiatalok továbbtanulásánál hiba a munkásszü- lök idegenkedése is, akik mielőbb kereső dolgozót akarnak látni gyermekükben, s megfeledkeznek arról a felelősségről, amellyel osztályuknak azzal is tartoznak, hogy gyermekeiket iskoláztassák, új értelmiségi káderekké neveljék. Hiba van a pedagógusok ideológiai képzésében és továbbképzésében is. Általában kevés a pedagógusokban az az aktivitás, amely a szorosan vett oktatómunkájukon kívül, részben önmaguk marxista továbbképzésében, részben pedig a/ tanulók marxista szellemű nevelésében nyilvánulna meg.— A Nehézipari Műszaki Egyetemen — bár a korábbihoz képest javult a helyzet — még nincs meg a közös politikai plattform. Sok oktató igyekszik még a szakmai munkába zárkózás ürügyén politikai kérdésektől magát távol tartani és ez a magatartás rossz hatással van a politikailag még kiforratlan, elsősorban alsóbb évfolyamú hallgatókra is. Ha a város népművelésének helyzetét vizsgáljuk és perspektivikusan nézzük és a szocialista építőmunka szükségleteiből indulunk ki, akkor az e téren való lemaradás behozását, a fejlődés meggyorsítását kell hangsúlyozni. Erősíteni kell a könyvtári propagandát, az új lakótelepekre fiókkönyvtárakat kell telepíteni. Szorgalmazni kell az ismeretterjesztő előadások látogatottságának emelkedését. Nagyobb figyelmet kell arra is fordítani, hogy az ismeretterjesztő munka közelebb kerüljön az élethez, mert jelenleg az alapfokú ismeretek terjesztése, az ifjúság nevelését célzó előadások, valamint a különböző káros ideológiai, klerikális behatásokat ellensúlyozó tudományos ismeretterjesztő előadások általában ritkán kerülnek hallgatóság elé. A város területén csaknem negyvenezer embert számíthatunk, akik teljesen kiesnek a kulturális intézmények hatósugarából. Ezeknek a bevonása a kultúrotthonoknak feladatát képezi. A színház munkáját mérlegelve, szembetűnő az ingadozás. A műsorpolitikája rossz, s ennek folytán nem töltheti be azt a feladatot, ami rá a munkásosztály nevelése, a szocialista kultúra terjesztése terén vár. Bizonyos öncélúság tapasztalható egyes darabok előadásánál és műsorra kerülnek olyan darabok is, mint például az Aranyhegedű, amelyek sértik a munkások önérzetét. Szembetűnő ez a kettősség, ha figyelembe vesszük az Ilyen nagy szerelem és más haladó darabok sikerét és magas látogatottságát. A kibővített pártbizottsági ülés megállapította, hogy a színház műsorpolitikájának megjavításában aktív intézkedésekre van szükség. A színház kommunistáinak a feladata, hogy zárják ki a műsorból a giccset, a kultúrális szemetet egyszer s mindenkorra. Hiba van a színészek nevelésében, magatartásában is. A színészek zöme nem képezi magát, nem ismeri a marxizmust, — polgári beállítottságú színészekkel pedig elképzelhetetlen a szocialista kultúra építése. A színház a közönségszervezést sem tekinti eléggé politikai munkának. Gyenge a színház kapcsolata a munkásosztállyal, a színészek nem ismerik a munkásokat és viszont. Mindezeken a helytelenségeken a legrövidebb időn belül határozottan javítani kell. A továbbiakban a beszámoló az írók, zeneművészek, képzőművészek és a múzeum munkájában eszküzlendő további javításokat taglalta. Részletesen szólott a város 11 művelődési otthonának munkájáról is. Megállapította, nogy kevés a művelődési otthon, mert az igények állandóan nőnek. A kultúrotthonok tartalmi munkája még kifogásolható. Műsorpolitikájukban is van hiba. Fellelhető a professzionizmusra való törekvés is és feladatukat félreismerve, az öntevékeny népművelést pénzszerzési lehetőségnek tartják. Még nem vált a kultúrotthon a dolgozók második otthonává. A kultúrotthonok vezetését is minőségileg alaposan meg kell javítani és nagyobb gondot kell fordítani a kultúrotthonok aktivistáinak szakmai és politikai nevelésére. A munkáskultúra hagyományai még nem váltak az egész dolgozó nép közkincsévé, és hogy, azzá váljanak, minden egyes művészeti ágazatnak közös munkája szükséges. Befejezésül hangsúlyozta a beszámoló, hogy a párt- és az állami vezetésnek jobban meg kell becsülnie a kultúrmunkát, azt a pártmunka szerves részévé kell tenni. A kultúrmun- ka nemcsak a kul túrmunkások ügye, hanem a munkásosztályé, az egész népé. A feladatok megoldásánál, látnunk kell azt a mélypontot, ahonnan 1945-ben indultunk el, és a kezdeti, már meglévő eredmények alapján, a kultúrmunka fokozottabb előtérbe helyezésével, azokat továbbfejlesztve, mind szélesebbé, mindinkább a tömegek közkincsévé kell tenni a szocialista kultúrát. Az elhangzott beszámolóhoz tízen szóltak hozzá. Az egyes hozzászólók valamennyien egyetértettek a város kulturális helyzetéről adott jelentéssel és számos javaslattal, jelentéssel bővítették azt ki. Simon Sándor, a műegyetemi pártbizottság titkára arról számolt be — többek között —, hogy a művelődéspolitikai irányelveket az egyetemen feldolgozták és a maguk területén végrehajtják. Figyelemreméltó volt Gribovszki Lászlóné, a Kossuth-gimnázium tanárnőjének felszólalása, aki elmondta, hogy az iskolákban, a tantestületekben újra kihalóban van a kritikai hang. Egyes pedagógusok igyekeznek egymás hibáit takargatni. Tartózkodnak a mai kérdésektől. Nem áll minden pedagógus megfelelő világnézeti alapon és így nevelésének nincsen hitele növendékei előtt. Súlyosbítja a helyzetet, ha a gyermek az otthoni nevelésből is téves nézeteket hoz magával az iskolába. Varga Gáborné országgyűlési képviselő a kultúrotthonok munkájáról szólt többek között.. Elmondta, hogy a kényelmes, új lakásokban élő dolgozóknak nem vonzók az elhanyagolt kultúrotthonok. Olyan tartalmi munkát kell ott teremteni, amely az anyagi nehézségeket ellensúlyozni tudja és vonzóvá teszi a művelődési házakat a dolgozó}* előtt. Javasolta, hogy decentralizálják Miskolcnak a kulturális életét, ne bsak a város központjában legyenek kulturális események. Arra kell törekedni — mondotta —, hogy a város nagyságához mérten kulturális életünkben is tudjunk országosan reprezentálni. Neves külföldi művészegyüttesek ne csak más vidéki városokat keressenek fel, mint például a moszkvai rádió zenekara, hanem jöjjenek el városunkba is. Sárközi Andor gimnáziumi igazgató javasolta a gyakori, szűkebbkö- rű eszmecserék, ankétok rendezését. Legyen a kommunista munkásoknak és kommunista értelmiségieknek, és a pártonkívülieknek közös vitaestjük. Ismerjük meg kölcsönösen egymást, egymás munkáját. Szót emelt a szakmai betokosodás ellen. Szükségesnek tartja a művelődési front kulcspozícióinak erősítését és javasolta, hogy a kulturális területen is nagyobb határozottsággal kell eljárni. mert egyes kulturális dolgozók hajlamosak arra, hogy félreértsék a türelem politikáját. Valamennyi felszólaló örömét fejezte ki afelett, hogy a városi pártbizottság ilyen részletességgel foglalkozott a város kulturális helyzetével. Részleteiben is bírálták a kiadott határozati javaslatot és több módosítást javasoltak azon. Az elhangzott felszólalásokra válaszolva, Koval Pál elvtárs foglalta össze az értekezletet. Ö is megállapította. hogy sikeres volt az értekezlet, amely a maga nemében első ilyen jellegű megbeszélés volt. Hiányosságnak tartja, hogy a KISZ képviselői nem hallatták hangjukat, elképzeléseiket. A hozzászólások anyagát feldolgozzák, annak alapján átdolgozzák a határozati javaslatot, majd azt a végrehajtó bizottság újra megtárgyalja és úgy viszi ismételten a nárttagság elé. Bár a megbeszélés nem hozott határozatot, munkája mégis eredményes volt. Képet adott a város kulturális helyzetéről, s megteremtette a lehetőségeit új feladatok megoldásának. Igen sok községben kezdenek kul- lúrház építéséhez. Nemes, szép törekvés ez, de gyakran nincs reális alapja, kevés a pénz. Ilyenkor évekig félbemaradt épületek csúfítják a környéket, — hallottam a múltkor a megyei tanács egyik vezetőjétől: Ha aztán elkészült a kultúrház, újabb igényekkel állnak elő: mozigép kell, felszerelés, bútorok. Sajnos, a meg nem tervezett kultúrházak építése, működése pénzügyi gondok elé állítja a megyei tanácsot. Muhi községben járva jutott eszembe a fenti beszélgetés. Többek között talán innen táplálkozhatott a megyei tanács vezetőjének a véleménye. Még 1957-ben kezdték meg a kultúrház építését. Igen indokolt volna ez itt, hiszen a község nem rendelkezik középülettel, az egyetlen iskola az. ahol tanácsüléseket, ősz- szejöveteleket, sőt az egyházi miséket is tartják. Nem valami egészséges gyermekeknek ott tartózkodni, ahol délután cigarettázó felnőttek szoronganak. Nemrégen orvosi vizsgára is vitték az iskolásokat, nehogy valami baj adja elő magát. Bár nagy volt az elhatározás annakidején, 57-ben, de nem juthattak messzire az építkezéssel, hiszen csupán 6400 forintjuk volt. Elkészült az alap s néhány sor téglát húztak fel. Kistóth István tanácstitkártól érdeklődtünk, meddig tart még ez az állapot? — Most már nem sokáig, augusztus 20-ra be akarjuk fejezni a munkálatokat, megvannak hozzá a reményeink is. így tudjuk meg azután, hogy a Ti- szapalkonyai Erőmű KISZ-fiataljai Megyénk régi és újonnan alakult termelőszövetkezetei harmincmillió forintos költséggel csaknem 200 új gazdasági épületet emelnek ebben az esztendőben. Az építési költségek jelentős részét az állam által nyújtott hosszú- és rövidlejáratú hitelekből végzik, azonban néhány közös gazdaság együttesen jónéhány millió forintot fordít saját erőből az építési költségek fedezésére. Ezideig 34 termelőszövetkezet kezdett munkához, s itt-ott már tető alá került a tervezett. istálló, juhhodály, sertés- fiaztató. A szükséges építési anyagok túlnyomó részét már a tavalyi tervezés alapján biztosította államunk, de egy-egy közös gazdaságban — s különösen új termelőszövetkezetben — még problémát okoz a hiányzó fa, kő és téglaanyag beszerzése. , Az eddigi tapasztalatok alapján nem lesz különösebb fennakadás a tervezett munkák elvégzésében, ha a különböző építési vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek biztosítják a hiányzó épületelemeket és elegendő munkaerőL Hangonyban 800 ezer forintot ajánlottak lel! A szükséges gazdasági épületek, istállók építésére különösen újonnan alakult termelőszövetkezeteinknek van nagy szükségük, hiszen a közös munka megkezdéséhez alapvető feltétel az állatállomány részére szükséges istállók felépítése. Üj termelőszövetkezeteink viszont csak ez év tavaszán nyújtották be betelés anyagigénylésüket, ezért részükre elsősorban helyi — megyei forrásokból kell biztosítani a hiányzó anyagokat. Néhány új termelőszövetkezetünk tagsága a helyi tanácsokkal, földművesszövetkezetekkel és a patronáló vállalatokkal, üzemekkel együttesen már ezideig biztosították, illetve a közeljövőben biztosítják a téglát, gerendát, előregyártott épületelemeket. A Hangony községben alakult új termelőszövetkezet, például 100 férőhelyes istállót épít 1 200 000 forint értékben és mindössze 475 ezer forint hitelt kért államunktól. A hiányzó, mintegy nyolcszázezer forintnyi összeget saját erejükből adják. A tsz építő-brigádja végzi a különböző munkálatokat, s az anyag biztosításához komoly segítséget nyújtanak az Özdi Kohászati Üzemek és a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói. Az építkezési anyagok és a szakemberek jelentős részét már kijelölték a különböző megyei és központi szervek, azonban egy-egy vállalat segítenek majd a muhiaknak. 50 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel, s az erőmű-építkezés egyik főmérnöke, Kovács elvtárs megígérte: „keresztapja lesz az új kultúrház építéséneks már a községben kifüggesztették az új tervrajzot, melyet ö készített el. A patronálok azt is megígérték, hogy a villanyszerelési munkálatokat is elvégzik. Most már a községen a sor. És a muliiak sem nézik tétlenül az alapnál abbahagyott építkezést: szekerekkel mintegy 30 000 darab féltéglát szállítottak a mályi téglagyárból ide, ezenkívül többezer forintnyi munkát vegeztek már el homok és más építőanyagok szállításával. A palkonyaiak most úgy egyeztek meg a községgel, mikor együtt lesz az egész építőanyag, május első hetében, mintegy ötvenen jönnek el és ket-harom nap alatt felhúzzák a falakat. Ez idő alatt a muhiak is segédkeznek. „Annyi ember segít, amennyi csak kell!" — magyarázza a tanácstitkár. A kultúrház a legmodernebb épület lesz a környéken, lapostetövcl, világos, nagy ablakokkal, villanyvilágítás, színpad várja majd a vendégeket, öltözők és más helyiségek is létesülnek. A törekvésekről s a tanácstitkár szavaiból ítélve — mert ő az- egész munkának a szervezője — megvalósul a muhiak régi törekvése, felépül az új kultúrotthon, Muhin is lesz otthona a művelődésnek. (Garami) részéről mégsem nyújtottak, illetve nyújtanak megfelelő segítséget. Többet segítsenek a ktsz-ek! Az építkezések jelentős részét kisipari termelőszövetkezetekkel végeztetné a megyei tanács. A munka vegzesere nagy részben már a múlt esztendőben megállapodtak az illetékes szövetkezetekkel, azonban akad olyan ktsz, amely — bár megkötötte a szerződést — nem vállalja a munkát. Tiszabábolnán és Tiszadorogmán 50 férőhelyes istálló építését tervezték a termelőszövetkezetek. A megyei tanács illetékes vezetői már az elmúlt év decemberében megkötötték a szerződést a kisipari termelőszövetkezettel. Akkor el is vállalták a munkát. Később* 1959 februárjában külön felhívást is kaptak a munka megkezdésére, hiába, nem lett belőle semmi. A szövetkezet megtagadta a munkát, kellő indoklás nélkül. Ez igen komoly probléma elé állította a közös gazdaságokat. Végül a Keselyűhalmi Állami Gazdaság építői vállalták a munkát. Ugyancsak lemondta a vállalt munkát az edelényi ktsz is, mely a boldvai termelőszövetkezet istállójának építésére vállalkozott. Termelőszövetkezetein k nagyobb megértést, több segítséget várnak megyénk kisipari szövetkezeteitől* hiszen — különösen új közös gazdaságaink számára — létkérdés a megfelelő gazdasági épületek biztosításai. Hatmillió lorintnyi anyag szükséges! Ahhoz, hogy megyénk termelőszövetkezetei teljes egészében felépíthessék a tervezett gazdasági épületeket, mintegy hatmillió forintnyi építési anyagot kell biztosítani saját erőből. A hiányzó tégla, geren- da, fa és kőanyag egy részét a különböző patronáló üzemek, az erdőgazdaság és a MEZÖSZÖV biztosította. Ez azonban még mindig kevés. Ezért kérik új és régi közös gazdaságaink hogy a TÜZÉP, a MEZÖSZÖV és a patronáló üzemek fokozottabban segítsenek. Nézzék meg* milyen építkezési anyagokkal tudnak hozzájárulni a tervezett munkák elvégzéséhez; Termelőszövetkezeteink — újak és régiek egyaránt — nagy lelkesedéssel vágtak neki az új esztendőneka A vetési munkálatokat befejezték; Mindent elkövettek és elkövetne!^ hogy eredményesen zárják az évet* minél több élelmiszert adjanak az országnak. Ehhez azonban megfelelő gazdasági épületekre van szükség. Ezért követnek el mindent a tervezett építési munkálatok mielőbbi elvégzése érdekében. S nem is lesz különösebb hiba, ha az illetékes szervek, vállalatok, patronáló üzemek és helyi tanácsok mindenütt megteszik a szükséges intézkedéseket. Annál is inkább, mert ez mindannyiunk, az egész orsáág érdeke! (btrépa? Százöt termelőszövetkezet — közel kétszáz új épület — Isz-eink ez évi építkezéséről —
