Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

eszakmagyarorszAg

Kedd. 1959. május 5.

••

Ünnepélyes diplomakiosstás a Nehézipari Műszaki Egyetemen

A Nehézipari Műszaki Egyetemen iihmár hetedszer avattak mérnököket. Április 29-én délután , 3 órakor az egyetem aulája zsúfolásig megtelt búcsúzó diákokkal, szülőkkel és barátokkal. Az ez év- , bén útrabocsátott évfolyamot dr. Terplán Zénó tudományos rektor- helyettes búcsúztatta.

— Egy régi, de ma is kedvelt la• tin diákdal úgy kezdődik: Gaudeamus igitur iuvenes dum _ sumus. E kedves dalt évről-évre megtanulja a felnövekvő ifjúság, függetlenül- attól, hogy tanul-e latint, vagy nem. A kezdő sorok magyarul azt jelentik: örüljünk tehát addig, amíg fiatalok vagyunk.

E diákdal kezdő szavait szeretném alaphangulatként, mottóként választani — kezdte beszédét dr. ‘Terplán Zénó — hiszen fiatal mérnökök jelentek ma meg egy fiatal egyetem aulájában, hogy oklevelü• két átvegyék, örüljünk tehát!

Miskolcon a 10. tanévben folyik már az egyetemi oktatás és 1953. óta •évről-évre bocsátunk ki okleveles mérnököket, mindazokra az ipari* tudományos, vagy egyéb helyekre, amelyekben, a Nehézipari Műszaki . Egyetem szakjainak megfelelő mérnökökre szükség van. E tanévben 32 kohpmémököt és 139 gépészmérnököt avatunk.

Az utóbbi időben nem múlik el olyaii egyetemi ünnepség, amelyen ne jelennének meg megyei és városi vezetőink, ezzel külsőségekben is jelzik, hogy most már nem vagyunk egyedül, hanem Miskolc városának, tágabb értelemben a megyének szerves részei vagyunk, gondjainkban, bajainkban ők is

osztoznak, fejlődésünket ők is segítik és ha vannak örömteli napjaink — mint a mai is —, úgy velünk együtt örülnek.

Ezután a tudományos rektorhelyettes az évfolyamok létszámalakulásáról, a munkás- és parasztszármazású értelmiség neveléséről beszélt. Kiemelte, hogy az ellen- forradalom időszakától eltekintve a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány munkája eredményeként létrejött, konszolidálódott viszonyok között a most búcsúzók nyugodtan tanulhattak, majd a jövő feladatokról szólva ezeket mondotta:

— A közeljövőben hozzáfogunk, hogy kidolgozzuk az MSZMP művelődési politikájának irányelvei egyetemünkre vonatkozó részeit, mert jövő munkánknak az irányelvek a vezérfonala. A kérdés másik része a most végzett mérnökökre vonatkozik. A Nehézipari Műszaki Egyetem minden itt végzett hallgatójára szeretne büszke lenni. Ehhez a célkitűzéshez az Alma Mater megtanította a kezdő lépéseket. Adott elméleti alaptudást; adott a mérnöki munkához szaktudást; adott gazdasági ismereteket, és adott ideológiai felvértezettséget ahhoz, hogy a mérnök pontosan lássa helyét jelenlegi és jövő társadalmunkban. Az adott és valamilyen hatásfokkal akkumulált tudás azonban nem elég. Állandó ki, egészítő tanulás, szakmai gyakorlatszerzés. az emberekkel bánás művészetének elsajátítása kell ahhoz, hogy a mérnök, az egyre inkább megismerhető természet alkalmazott tudománvának szakembereként valóra válthassa azt a

ZASZLOBÖNTÄS

Az 1956 őszén tomboló ellenforradalom máglyára dobta az ózdi magasépítők párt-zászlaját. A vállalat kommunistái sokáig szégyenkeztek, hogy nem tudták megvédeni. Az ellenforradalom leverése utáni munkájukért azonban már aligha kell szégyenkezniük. Az Ózdi Magasépítő Vállalat dolgozói kiemelkedő sikereket értek el a II. kerületi Béke telepen, a járásban is több iskolát építettek, s gyors ütemben építik -a Kohászati Üzemek legény- szállóját. A vállalat miskolci köz- '""pentj a *éppen1 ezért elhatározta, hogy zászlót^ adományoz az ózdi magasépítőké ^pártszervezetének és a KISZ- szervezetnek.

* A vállalat feldíszített kultúrtermében a .napokban került sor a zászló ünnepélyes átadására.

Turcsányi Kálmán, a pártszervezet titkára megnyitó szavai után Istók László elvtárs, az ózdi városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a , zászló jelentőségét és többek között ezeket mondotta:

• A zászlót ugyan elégették az ellenforradalmárok, de az eszme,

amelyet a zászló jelképezett, él és meghódította minden becsületes, népét és hazáját szerető dolgozó em- Ler szívét. Vigyázzanak e zászlóra, hogy soha többé szégyenfolt ne essék rajta. Érjenek el jó eredményeket a párt márciusi határozatának megvalósítása terén — mondotta Istók elvtárs.

Ezt követően Vincze Géza elvtárs, a vállalat igazgatója átadta a gyönyörű vörös selyemzászlót, amit a pártszervezet titkára és a KISZ részéről Molnár Lajos elvtárs vett át és köszönt meg.

Csépányi Lajos

Városi tanácstagok fogadóórái

Május 6-án: Csillag Gyula. Papszer u. 1. Herman Ottó Múzeum, 3—5; Fenyő Márton, Szentpéteri kapu 57. sz. 4—5.

Május 7-én: Palugyal Pál. Sajóparti Vízmű kultúrhelyisége, 5—7; Ormossy Mária, Somogyi Béla u. 6. sz. 5—7; Pa- polczy Tamás, Rosenberg házaspár u. 39. sz. 6-8; Simon János, Somogyi Béla u. 6. sz. 5—7.

Május 8-án: Dr. Barna Györgyné, Nagy- váthy u. iskola, 5—7; Hancsarik Magdolna, Malinoviszkij u, 10. sz. 5—7.

célkitűzést, melyet minden ősszel elsőéves gépészmérnök hallgatóinknak mondok el, a gépekről és a

végző mérnökeinknek is figyelmébe ajánlhatok most:

— „A gépek, mint a legfejlettebb technika eszközei a szocializmusban, az állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletek maximális kielégítését kell, hogy szolgálják. Á gépek e feladatuknak annál jobban felelnek meg, minél inkább mentesítik az embert a fizikai munka alól, minél gyorsabban, pontosabban, tökéletesebben végzik el a munkát és minél jobban sikerül a műveletek egész sorozatát önműködővé tenni. A gépek eme célkitűzése mozgósítja a munkást, a mérnököt, a tudóst, hogy együttműködve valóban jobb gépek készüljenek, jobb munkamódszereket vezessenek be és ezzel a termelés az eddigi mennyiséget és minőséget túlszárnyalja.

Beszéde végén dr. Terplán Zénó tolmácsolta az egyetem betegen fekvő Kossuth-díjas rektorának, dr. Sályi Istvánnak üdvözlő táviratát a végző hallgatóknak. A távirat így hangzott:

„Az életbe most kiléoő fiatal mérnöktársaimnak szívből kívánom, hogy a szocializmus építésében vállalt feladataik megoldását lelkesedéssel és becsülettel védett munkájuk eredményeként sok siker koronázza. Az Alma Mater büszke lesz fiaira és mindig együtt örül majd velük, ha munkájuk hozzájárul hazánk felvirágzásához, népünk felemelkedéséhez.”

Ar ünneoi beszéd után Simon Sándor egvetem? doror*«?, j»7 elvetem: pártbizottság tikára búcsúztatta a fiat5*! mérnököket, maid r*r. Horváth Zoltán, a kobómérnöki k^r dékánja és dr. Petrílc Géza. a e^nészmérnöki kar rtékánia vett . búcsút az egyes karok most végző diákiéitól.

A KISZ végrehajtó bizottság nevében Szarka Gyula tanársegéd szólalt fel. A városi pártbizottság és tanács részéről Fazekas László, a városi tanács elnökhelyettese kért szót. Forró szeretettel köszöntötte a fiatal mérnököket, szüleiket és köszönetét mondott az egyetem tanárainak fáradságos munkájukért. Utravalóul kérte, hogy ne .feledjék el Miskolcot, azt a várpst, mellben fiatalságúk legszebb éveit töltötték .az egyetemről "távbzok.;*

Ezt követőén a diplomák kiosztására került sor. Elsőként Jäng Dze Ren koreai mérnök vette át vörösdiplomáját, az egyetem, rektorának és a Lenin Kohászati Művek igazgatójának ajándékát, és őszinte meghatódottsággal ^ mondott köszönetét azért, a baráti szereiéiért és segítségért, melyet hazánkban, egyetemünkön tapasztalt.

A diplomák átvétele után a negyedéves diákok ajándékozlak meg' búcsúzó társaikat. Az ünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget.

Pályázati felhívás

MSZMP Borsod megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus

Egyeteméret •

Esti

Az MSZMP Borsod megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének 1958—59^es tanévére. Az

egyetem célja, hogy párt-, állami-, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa.

A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulják.

A tárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, meghatározott napon délután 17—20 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fizetendő. Az egyetem hallgatóinak a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1088/1957. (XI. ’21.) határozata alapján'a félévi vizsgák előtt 6 nap, az éwégi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár.

Az Esti Egyetem székhelye Miskolc. Az ózdi tagozatra jelentkezők kérelmüket az ózdi városi pártbizottságra juttassák el.

Az egyetemre való felvétel feltételei :

Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázók felvételi vizsgát tesznek.

A pályázat az egyetem áltgl kiadott és a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályán, valamint a nagyüzemi és járási pártbizottságokon beszerezhető kérdőívek alapján történik.

A pályázatot a kérdőívet kiadó pártbizottságra kell beküldeni, június 15-ig.

Mellékelni kell:

1. Részletes önéletrajzot.

2. Az illetékes pártszervezet (párt- bizottság) ajánlását.

3. A vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága.

Barlangok mélyén

Jakucs László előadása Miskolcon

Borsod megye többek között azzal is büszkélkedhet, hogy itt található Magyarország két legnagyobb karsztvidéke: az aggteleki-hegység és a Bükk. Mindkét terület mészkőplatóin karrok, karrmezők, tálalakú dolinák, tölcsérszerű víznyelők, zsombolyok, bővizű karsztforrások és barlangok keletkeztek. Hatalmas földalatti üregek, szerteágazó folyosók, cseppkődíszes termek sokasága található az aggteleki Baradla-bar- lang csaknem 22 kilométeres világában. Szomszédságában alakult ki a Béke-barlang, melyet Jakucs László fedezett fel 1952. augusztus 4-én. Ennek szépsége felülmúlja a régi Barad lát, gyógy hatása pedig máris arra késztette az egészségügyi szerveket, hogy földalatti gyógyintézetet létesítsenek. Az óriásbarlangok mellett említést érdemelnek a kisebb barlangok is, mint például a Vass Imre-. Kossuth- és a Szabadság-barlang. Ezek felfedezése a hazai karsztkutatás utóbbi évtizedeinek nagyszerű eredménye.

Nemcsak az aggteleki-hegységben folytattak tudományos kutatómunkát, hanem a Bükk mészkőfennsíkján is igen eredményes feltáró munkát végeztek. Különösen izgalmas volt Jakucs László kutatása a Répáshuta melletti Pénzpataki víznyelőbarlangban, melyben egy 67 méteres földalatti vízesés is található.

Izgalmas földalatti felfedezőutak- ról, életveszélyes vállalkozásokról* évekig tartó tudományos kutatásokról tart előadást Jakucs László barlangigazgató 1959. május 6-án este 7 órakor a SZOT székházéban. Előadását színes vetítettképekkel illusztrálja. Itt említjük meg, hogy Jakucs László május 6-i előadásának anyaga az idei könyvnapon jelenik meg „Felfedezőutakon a föld alatt” címmel.

FARKAS GYULA tanár,

a TIT földrajz-geológiai szakosztályának tagja

Meglepetés a Tafárdombon

ÁPRILISBAN TISZTASÁGI HÓNAP indult Miskolcon. Ebből a munkából a városi Vöröskereszt szervezete, Ságvári Károlynéval az élen igyekszik kivenni a részét. A munka sikere érdekében hattagú brigádot szerveztek. Tagjai: özv. Kolos

A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI ALAP hatalmas erőforrást jelent a lakosság szociális, kulturális és kommunális igényeinek kielégítésére. A tervek keretében sok olyan feladat valósítható meg, amelyek a lakosság említett igényeinek kielégítésén túlmenően, hozzájárulnak a falu arcu- látának még szebbé tételéhez és a lakosság jobb életének kialakításához.

, A községfejlesztési alapok gazdálkodásában az 1958-as év fordulópontot jelentett. A tanácsok ezirányú munkája még színvonalasabb lett, és , még több feladatot valósítottak meg, a lakosság igényeinek kielégítésére.

Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának 1958. évi 7-es számú törvény- erejű. rendelete a községicjlesztési gazdálkodást új alapokra helyezte, és ezzel még nagyobb távlatok nyíltak meg tanácsaink előtt, a községfejlesztési feladatok sikeres megvalósítása érdekében.

A községfejlesztési alap új bevételi forrásokkal gazdagodott, ilyen például többek között a szövetkezetek. £1 tál fizetendő hozzájárulás is.

, Áz állami vállalatok és kisipari szövetkezetek nagypbb mértékben bekapcsolódtak a tervfeladatok kivitelezésébe.

Tanácsaink: éltek a törvényerejű rendelet adta lehetőségekkel, amit bizonyít az is, hogy az 1958. évi községfejlesztési tervek az előző évekhez viszonyítva sokkal eredményesebbért és színvonalasabban lettek végrehajtva, és még többet nyújtottak a lakosságnak. Az 1958. év eredményekben Valóban gazdag volt. A községfejlesztési feladatok megvalósítására 33 millió 570 ezer forintot fordítottak a tanácsok, amelyből több •mint 3 millió forint a társadalmi munka értéke. Ilyen nagy összegű megvalósítás még egy évben sem volt. A múlt évben a lakosság is jobban felfigyelt a községfejlesztési

Tanácsaink Községfejlesztési munkája

tervfeladatok végrehajtására, felismerte azt, hogy a feladatok megvalósítása a dolgozók igényeit elégíti ki.

IGEN SZÉP EREDMÉNYT ÉRTEK EL úgy a községi, mint a városi tanácsok. Sárospatak községben egy tisztasági fürdőt épített a tanács, 35Ö ezer forint ráfordítással, Encs községben 110 ezer forint értékű új bölcsödét létesítettek. Ez a két létesítmény jellegzetes példája a lakosság igényeinek kielégítésére.

Ernőd és Tiszalúc községeknek igen komoly problémát okozott az ivóvízellátás. A két község problémája nagy részben megoldódott, mert mindkét helyen törpevízművet létesítettek az ivóvízellátás megjavítása érdekében.

A községfejlesztési tervfeladatok megvalósítása terén mint kiemelkedő eredményt elérő községet kell megemlítenünk Mezőkeresztes községet. Ez a község 1958. évben arra törekedett, hogy a lakosság szociális és kulturális igényeit a lehetőséghez képest maximálisan kielégítse. A közsépfejlesztési alánból 1500 méteres villanvhálózat bővítést hajtott végre, 3700 folvóméter iárdát újított fel, esy szabad strandfürdőt énített. eev új. artézi kutat, egv új autóbusz- várótermet létesített és művelődési otthonéba egy televíziós készüléket vásárolt

Az 1958. évet megelőző években igen helvtelen törekvés nvil.vámilt meg a községi tanácsok körében, mert számos kö^séel tanár«; mpgfele- lő anyagi és műszaki feltételek hiányában, főleg maga Bénító« i munkálatok végrehajtását, tervezte.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága idejében felismerte ezt a hiányosságot. és azt a feladatot tűzte ki célul tanácsaink elé, hogy elsősorban a lakosság kommunális igényeinek kielégítésére törekedjenek, vagyis először legyen a községnek jó útja, járdája és ivóvize és csak ezek megvalósítása után kezdjenek nagyobb ráfordítást igénylő építkezésekhez.

Ennek nyomán tanácsaink az 1958. évben a tervezett kommunális célkitűzéseket több tervfeladat esetében túl is teljesítették. Csak néhány példát említve, a tervezett 72 600 négyzetméter új úttal szemben 97 500 négyzetméter utat, az 57 ezer folyóméter új járdával szemben 79 ezer négyzetméter új járdát, a 11 új köz- kúttal szemben 18 új közkutat, a 4080 méter vízvezetékkel szemben 6700 folyóméter új vízvezeték-csőhálózatot építettek, illetve létesítettek.

Egyes községi tanácsok igen szép eredményt értek el kulturális vonalon. Megyénk területén az 1958. évben 7 kultúrház építése fejeződött be. Mint a társadalmi összefogásnak szép példáját kell megemlíteni a eesztelvi kultúrház felépítését, melyhez a lakosság által nyújtott társadalmi munka, és saiát anyag értéke eléri a 100 ezer forintot. A szép eredményt elérő községek mellett — az előző évekhez viszonyítva sokkal kisebb számban — vannak olyan községi tanácsok is, phr»] n község- fejlesztési alat> gazdálkodása még nem kielégítő, minek következtében a tervezett feladatok megvalósítása sem történt meg teljes egészében. Példa erre az abaúiszáptó’ iárás Re- géc községe, ahol 1058 évben a köz- séefejlesztési tervfeladatok végrehajtására semmit sem fordítottak. A község úgy a bevételek beszedése,

mint a kiadások teljesítése tekintetében évek óta utolsó helyen áll a járásban.

Az utóbbi időben igen helytelenül, igazgatási jellegű kiadásokra is fordítottak összeget egyes tanácsok a községfejlesztési alap pénzeszközeiből, annak ellenére, hogy az idevonatkozó rendelkezések világosan kimondják, hogy a községfejlesztési alap terhére a tanácsháza felújításán kívül más igazgatási jellegű kiadás nem tervezhető.

Különösen vonatkozik ez az edelé- nyi járás községeire. Tornaszentja- kab községben 1100 forintért írógépet, Szuhakálló és Kurityán községekben anyakönyvi szalagot és asztalterítőket vásároltak, ózd városban pedig hangos híradót létesítettek. illetve bővítettek. Előfordult az is, hogy függönyöket és függönytartókat szereztek be egyes tanácsok a hivatali helyiségekbe, ami szintén ellentétben áll az, alap célkitűzéseivel.

NAGY MÉRTÉKBEN ELÓSEGITI

a községiéilesztési tervek végrehajtását kormányzatunk azon rendelkezése, hogy nagyobb létesítmények megvalósításához komoly összegű bankhitelt bocsát rendelkezésre. 1959. évre 3 millió forint hitelt vették tanácsaink ieénvbe. főleg falu- villamosításra. Elősegíti a tervek végrehajtását a járási tanácsoknál alkalmazott műszaki ellenőrök munkája is. akik műszaki vonalon nyújtanak komoly segítséget.

Javult az elmúlt évvel szemben a lakosság anyagi segítőké* méze is. mert egyre nagyobb százalékban szavazzák meg a lakosság községfc^- ipsztésí hozzáiárniícát. fi"7 «Íven előfeltételek biztosítékot nvinfpnsk arra. bogy tanácsaink 195Q évben mé<* C7phb és eredménvesebb munkát félthetnek ki a község lakosságának életszínvonala pmA'ésp őc ígénveinek még jobb kielégítése érdekében.

Lajosné, Antalóczy Lajosné, Moliná- ri Berta, Karajeczkyné, Rózsáné és Burné.

Munkánk során meglepett bennünket az a tisztaság, amit a Tatárdombon találtunk. Az egykor megvetett cigánylakásokban, az udvarokon a legnagyobb rendet és tisztaságot találtuk. Galamb András cigánybíró szerint ez nem meglepetés* • mert egyre inkább természetes. Galamb András 74 éves, de a munka ma sem fog ki rajta. Tanácstag is. Bár az élete nem volt könnyű, 14 gyereket nevelt fel, ebből 9 él. Hogy az idő elrepült felette, nemcsak ősz haja és 74 éve, hanem a 32 unokája és dédunokája is igazolja.

A szoba padlója tükörfényesre vikszelt. A ház kívül-belül hófehérre meszelve. Az ágyhuzat, abrosz, függönyök minden a legnagyobb rendiben.

Nem jegyezhetem fel mindazok nevét, akikhez benyitottunk. De az elismerés és dicséret mindannyiok- nak szól. Vegyék úgy, mintha kü- lön-külön megemlítettem volna őket. Jó érzéssel távoztunk. Úgy érzem, sokan példát vehetnének városunkban, különösen a Szinva-parton lakó emberek — a tatárdombiaktól* ahol nem láttuk a szemetet kupacokban.’

VAN ITT VILÁGVEVÖ RÁDIÓ, modern bútor, asztaltűzhely, újság, sőt a Csendes Don című regény sem hiányzik innen. Amit József főherceg nem tudott megvalósítani, azt elértük mi. A cigányok ma már többségükben becsületes emberek. Hasznos építői szocialista társadalmunknak. Legtöbben a vasgyárban dolgoznak. Tizenkét sztahanovistát is találtunk köztük. Nagyon kedvesen és szeretettel fogadtak bennünket, annyi virágot adtak, hogy alig tudtuk hazavinni. Alamizsna után egyetlen tenyér sem nyúlt, mint haj.- danán ... A becsületes munka után mindenkinek megvan a megélhetéözv. KOLOS LAJOSN& eü. aktíva