Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-04 / 102. szám
Hétfő, 1959. május 4. ÉSZAKMAGYARORSZÁG S A Zrínyi Ilona leánygimnázium impozáns menete. Májusi mozaikok Miskolcról A rad a hatalmas tömeg a mis- ■^1 kolci Béke térről. Lassan hömpölyög, hiszen Miskolc hajdani terveződ aligha számítottak ilyen nagylétszámú tömeg-demonstrációra. A szűk utcák alig képesek levezetni a lelkes tízezreket. Indulók hangja pattog a hangszórókból: a nagygyűlés utánaküldi üdvözletét az embereknek. A villamosok, autóbuszok nem bírják a gyors szállítást. A sodródó tömeg meg-megtorpan, hogy utat nyisson egy-egy fegyelmezetten hazatérő csoportnak. A diákok katonás menetben távoznak az ünnepségről. Igazán szemet-szívet gyönyörködtető látvány a sokezer diák és diáklány pompás menete... Meg-megállnak az emberek a délutáni kulturális programot hirdető plakátok előtt. Böngészik, válogatnak a szórakozási lehetőségek között. Közben gyanakvó szemmel néznek az égre, ahonnan elszomorítóan lógnak az esőfelhők. Csak egy kicsinyke résen törne át a tavaszi nap fénysugara! Ee más is lenne!... A vendéglők, cukrászdák, éttermek hamarosan megtelnek. Alig-alig lehet helyhez jutni. Nagyon sok dolgozó család — az ünnep örömére — felmentette magát az otthoni ebéd előállításának gondjai alól és étteremben ebédel. Az Avas Szálló éttermei is régen láttak ebédidőben ilyen forgalmat. Derű, megelégedettség sugárzott mindenfelől... Az utcák, parkok megteltek sétálókkal. Sajnos, a déli órákban eleredt az eső. Mindenki fedél alá igyekezett. A délutánra tervezett szabadtéri rendezvények rendezői elkeseredetten nézték a nyúlós, szürke égboltot... ILYEN ESEMÉNY MÉG NEM VOLT Miskolcon: százezer ember vett részt a május elsejei nagygyűlésen. Majdnem kicsinek bizonyult a Béke tér. Pedig egész délelőtt „lógott az eső lába”. A miskolcihoz hasonló volt az ózdi, kazincbarcikai, tiszapalkonyai és a többi gyűlés is. Természetesen egymagában a gyűlések részvevőinek számából messzemenő következtetéseket levonni nem lenne helyes, de figyelmen kívül hagyni sem lehet. Azt hiszem elfogadhatjuk, hogy ha a gyűlések hangulata, a részvevők száma jó „hőmérő” — akkor nagyot léptünk előre. Az egész megyében egyaránt nagy a fejlődés a korábbi évekhez képest. Mi ennek az oka? A jó szervezés? Bizonyos, hogy jó volt a szervezés, nagyban hozzájárult az ünnep sikeréhez. Pártaktivisták, tömegszervezeti funkcionáriusok nagyon sokat és lelkesen dolgoztak, a tanácsapparátusok, üzemek dolgozói is lelkesen készültek. De hiszen a lelkesedés, a jó szervezés a korábbi években sem hiányzott. Akkor is nagy volt a készülődés, még kis gumikerekű kocsikon guruló hatalmas táblákat is hoztak, autósorok vonultak fel, traktorok dübörögtek stb. Ez a mostani mégis más volt: külsőségeit tekintve egyszerűbb, hangulata bensőségesebb, méreteire nézve óriási. Mi hát ennek az oka? Ha egy mondatban akarunk válaszolni. akkor azt kell mondani: a párt helyes politikája. Volt abban jelkép, hogy az 1919ÜNNEP UTÁN es veteránok haladtak az élen és őket követték a fiatalok csoportjai. Igen, jelképezte ez a kedves kép, hogy a negyven év előtti hős harcosokat megbecsüljük és az ő nyomdokaikon haladunk. NAGYÜZEMI MUNKÁSOK, BÁNYÁSZOK mindenhol vitték a táblákat, melyeken felajánlásaik voltak felírva. Azt adták hírül ezek a feliratok, hogy mit vállaltak az üzemek, az egyes dolgozók a kongresszusi versenyben. Azt gondolná valaki, hogy ez csak dísz, tartozéka a felvonulásnak, gyűlésnek május elsején? Nem! Szó sincs róla. Kevesebb ma már a régi sablon, változott az ünnep néha üres külseje. Ezt is el lehetett volna hagyni, ha csak forma lenne, ha csak a régi megszokásból vitték volna az emberek. Ez azonban szoros része az ünnepnek. Tükre a dolgos hétköznapoknak, annak a nagyszerű mozgalomnak, ami megye- és országszerte üzemeinkben folyik: „Határidő előtt teljesítjük az éves népgazdasági tervet.” A szocialista munkabrigádok úgy vonultak fel egymás mellett, ahogyan váll-váll mellett dolgoznak a tervért. A gyű- ’éseken, felvonulásokon megmutatta a munkásosztály, hogy mit ad. mivel járul hozzá a szocializmus építéséhez. Ugyanakkor azt is látta a részvevők sokasága, hogy mit kap: bármelyik „kapuból” jöttek a miskolciak: a Csabai-, Győri-, Zsolcaikapu irányából, mindenhol hatalmas lakásépítkezések folynak. Ki is fejezték örömüket az építkezések láttán, hiszen a lakáshiány az egyik legnagyobb gond és ennek megoldása még újabb és újabb családoknak szerez boldogságot. Ez nemcsak Miskolcon jellemző, hanem a megye más ipartelepein, városaiban is. Sokkal jobb ez így, megváltoztatni a módszert: nemcsak gyárakat és termelő üzemeket építeni — bár ez döntő jelentőségű —, hanem lakásokat is. Ne- csak a termelés számaival törődjünk, s a mennyiséggel, a termelt áru minőségével, hanem elsősorban az emberrel, aki mindezt létrehozza, megtermeli. Tőle függ a meny- nyiség és a minőség. Ha a dolgozó látja, hogy az életkörülményeivel foglalkoznak, nehézségeit megold- iák, megváltozik a helyzet: szívesebben dolgozik. Mindenhol tömött kirakatok, be áruválaszték látható az üzletekben Bárki hozzájuthat, nem kiváltságosság ma már a szép ruha, az ele- gáncia. Elég volt végignézni a felvonulókat, hogy lássuk, ez nemcsak szólam, hanem meggyőző valóság. ÜNNEPELT A FALU IS. Termelőszövetkezeti községek és a többi falu egyaránt kifejezte, hogy a munkásosztály hű szövetségese. Valódi tartalmat kapott falun is a május elseie. Hol’van már az az 1945-ös idő, mikor volt még olyan A miskolci felvonulásról A miskolci városi párizoitsáo köszöneté a május elsejei nagygyűlés szervezőinek Miskolc város életében sokáig emlékezetes marad a 15. szabad május elseje ünnepe. Több mint százezer ember vonult fel a nagygyűlésre, annyi, mint a megelőző években egyszer sem. Ez a lelkes tüntetés a párt politikájával való demonstratív együttérzést mutatta meg ország-világ előtt. Nagyüzemi munkások, bányászok, a középüzemek, a közlekedés, K. T. Sz.-ek dolgozói, az iskolák nevelői és tanulói, szellemi dolgozók egyaránt lelkesen tettek hitet a proletárnemzetköziség nagy ünnepén. Az ünnep sikeréhez nagyban hozzájárultak lelkes önfeláldozó munkájukkal azok a párt- és tömegszervezeti aktivisták, akik erőt, fáradtságot nem kímélve dolgoztak az előkészítés során/ Munkájuk dicsérete volt ez a nagygyűlés. A miskolci városi pártbizottság köszönetét fejezi ki mindazoknak a párttag és pártonkívüli elvtársaknak, akik segítettek az ünnepség előkészítésében és megszervezésében. Kéri, hogy ugyanilyen figyelemmel, lelkes odaadással dolgozzanak most, a következő hétköznapokon, a párt politikájának gyakorlati megvalósításáért, a kongresszusi verseny sikeréért, a népjólét emeléséért. AZ MSZMP MISKOLC VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG A nagygyűlésre érkezik a MAv-telepi iskola színes csoportja. Vonulnak a miskolci sportolók. MÁJUS 1-ÉN, DÉLUTÁN Az esőben is van forgalom a népkerti falatozóknál. (Szabados György felvételei^ Vidám népi táncot mutatnak be a bejöcsabai általános iskolások. falu, ahol a cigányzenekar játszót-1 ta az Internacionálét és a Marseil-j laise-t és bevonultak a felvo-| lók a nagymisére. Most, hogy a fa-( lu elindult az új úton, különös je- ( lentőséggel bír a munkás-paraszti szövetség. A falu várja a segítséget i és a munkásosztály tudja, hogy( gazdasági és politikai segítségére] nélkülözhetetlen szükség van. i Az a tény, hogy csak Miskolcon < minden kommunista mellett 6—81 pártonkívüli vonult fel, azt mu-l tatja, hogy a párt tömegbefolyásai megnőtt, helyeslik a párt intézke-l déseit. Egyetértenek azzal, hogy al béke megvédése a dolgozók életbe-^ vágó érdeke. i Kifejezésre jutott, hogy a rész-4 vevők helyeslik a nemzetközi pro-4 ietárszolidaritás megerősítését. Él-A tették a testvéri kommunista ésí munkáspártokat. Hitet téttek a^ Szovjetunió vezető szerepe mellett,^ helyeselték a párt és kormány kül-< politikáját. ^ HA VOLTAK EDDIG INGADO-j ZÓK és kishitűek, akik nem bíz-, tak eléggé, gondolkozzanak el:( biztos, hogy ők nem látnak helye-, sen. Az a politika, amit százezren, helyeselne^ csak Miskolcon, helyes, politika. így történt az egész or-( szágban. Akik eddig az ünnep elő-, készítésén dolgoztak, most fordít-, sák minden figyelmüket a közna-, pok munkájára, ügy mint május, elsején: kevesebb gondot a külső-, ségre, a nagy csinadrattára és többet a belső tartalomra. Ennek feltételei adva vannak, ez megmutatkozott május elsején. DÉRI ERNŐ JT ihaltak lettek az utcák, zsúfo-1- tak a fedett szórakozóhelyek. Néhány elszánt „természetbarát’’ maradt csak a Népkertben és lézengett az elárvult sátorok körül. Pedig de szép műsorokkal készültek a szabadtéri színpadok a Népkertben, a Vasgyárban, Perecesen, Diósgyőrben. A hejőcsabai általános iskola is nagyszabású szabadtéri előadásra készült. Az eső — sajnos — azt is elmosta, de egy kis vigaszként rendeztek egy tartalmas műsoros előadást az iskola előadótermében. Kár, hogy a nagyobb létszámú számok nem érvényesülhettek az apróka színpadon és hogy a mintegy kétezemyi érdeklődőnek csak egy egészen kis töredéke fért be a terembe. A gondos felkészülés, a műsor egésze, a kis szereplők fáradozása megérdemelte volna, hogy nagyobb létszámú közönség gyönyörködhessék munkájuk gyümölcsében ... Elárvultak az esőben a bükki kirándulóhelyek is. A kirándulók — ahol lehetett — fedél alá szorultak. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói is fedél alatt ugyan, de remek hangulatban ünnepelték május elsejét Hollóstetőn... Elmaradtak a tervezett utcabálok, de annál élénkebbek voltak az egyéb táncos rendezvények. A fiatalság az esti táncos rendezvényeken igyekezett kárpótolni magát a kedvezőtlen idő okozta szórakozás-kiesésért. Május 2-án már derültebb égbolt ragyogott az ünneplők felett. Bár az időnként visszatérő, esőt Ígérő borúlátók sok dolgozót visszatartottak a kirándulásoktól, az utcák, parkok, az Avas képe ünnepet tükrözött. Az emberek igyekeztek pótolni i az elmaradt május elsejei szórako- i zásokat. Kár, hogy a kulturális ren- i dezvényeket nem lehetett egy nap- i pal elhalasztani. Különböző kisebb , kulturális rendezvényeken szórakoznak nagy csoportok. Sok embert ,vonzottak a különböző sportrendezvények is... A z időjárás elrontotta ugyan a 1 a május elsejei szórakozásokat, 1 de mégis felejthetetlen volt a 15. szabad május elseje. A délelőtti nagygyűlés, a százezres tömeg lelkesedébe, az impozáns felvonulás, a felvo- 'nulás és a nagygyűlés ezernyi élmé- 'nye, látványossága, Miskolc dolgozóinak soha nem látott méretű demon- 1 strációja felejthetetlen emléket ohagy minden miskolci dolgozóban és fmesszehangzóan hirdeti: Miskolc r dolgozói ismételten hitet tettek ed- fdigl eredményeink és szocialista * építésünk további tervei melleit
