Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT RORcnn MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVo évfolyam 76. szám Ara 50 fillér S ♦ n i 1959 április 1, szerda Nagy idők Az újjászülető miskolci színház labirintusában Ósdi életképek Megnövekedtek a vasút feladatai Megyénk vasutasad igen jelentős munkát végeznek. Borsodban van az ország második legnagyobb ren­dezőpályaudvara, Budapest után a mi vasutasaink bonyolítják le a legnagyobb szállítási forgalmat. A borsodi vasutasokra vár az a nagy feladat, hogy országunk egyik je­lentős nehézipari bázisát ellássák alapanyaggal, s az ott gyártott ter­méket rendeltetési helyükre továb­bítsák. A Központi Bizottság március 6-i határozata még nagyobb fel­adatok elé állítja a borsodi vas­utasokat. A kitűzött cél, — amely szerint a népgazdaságá tervünk néhány legfontosabb területén még •ez évben el kell érni az 1960-ra tervezett színvonalat —, a vasuta­soktól is több, jobb munkát köve­tel. Mert hiába akarnak az üze­mek, bányák jól dolgozni, többet adni a népgazdaságnak, ha a vasút nem szállítja időben a kokszot, az ércet, nincs elegendő üres vagon, nehézkes a kész termékek továbbí­tása. A vasutasok megnövekedett fel­adata: a tervek túlteljesítéséből származó többletszállítási munka zavartalan lebonyolítása. E fontos feladat maradéktalan megoldásá­hoz egy sor komoly intézkedésre, munkájuk jobb megszervezésére van szükség. A miskolci igazgatóság területén a vasúti kocsik fordulója jelenleg 2.1 nap. A feladat az, hogy 1,9 nap­ra csökkentsék. Ez nem kis célki­tűzés. valamennyi vasutastól jobb, odaadóbb, lelkiismeretesebb mun­kát követel meg. A vasutasok ez- irányu törekvése csak ^ úgy lehet eredményes, ha a szállító felék is segítenek ebben. Még pedig azzal, hogy jobban megszervezik a ko­csik megrakását. illetve kirakását. Pontosabban kell tervezni a szállí­tási-‘feladatokat, javítani kell a ko- elrendeléseiket, valamint erősen csökkenten,! kell a munkaszüneti és munkanapok, a hét eleje és a hét vége közötti nagy rakodási ingado­zásokat. Meg kell teremteni az egyenletes rakodást, mert ha nem teszik ezt, továbbra is nagy lesz a pót-kocsi igényi és, amely a MÁV kocsigazdálkodását teszi bizonyta­lanná s ezáltal a vasút egész for­galmát veszélyeztetik. Különösen javítani kell ilyen irányú munká­ján a Berentei Szénosztályozó Mű­nek. a Lenin Kohászati Műveknek, az Ózdi Kohászati Üzemeknek, a Borsodi és az Ózdvidéki Szénbá­nyászati Trösztnek, mert ezek a vállalatok igényelnek legtöbb pót­kocsit. Ezek a szervek gondoljanak arra, hogy amikor egyenletesebbé teszik a rakodást, megszüntetik a kocsik pótigénylését, nemcsak a vasút munkáján segítenek, hanem a sajátmagukén is; jelentős pénz­megtakarítást tudnak elérni. Az egyenletes rakodás, a kocsik helyes igénylése mellett igen nagy feladat: a kocsik jobb kihasználá­sa. Ezen a területen a miskolci igazgatósághoz tartozó vasutasok már értek el szép eredményeket. A korábbi 16, 16,5 tonnás kocsiki­használással szemben ma már 18,2 tonna a kocsikihasználásuk. A ko­csikihasználás fontosságára hadd említsünk egy példát: a miskolci vasútigazgatóság területén a ko­csik kihasználásának egy tonnával való megemelése egy hónap alatt mintegy 2 060—2 300 kocsinak a megtakarítását jelenti. Vagyis azt, hogy a vasúti szállítás gazdaságo­sabbá tétele mellett ennyivel több kocsit tud a MÁV a forgalom ren­delkezésére bocsátani. A meg'növekedett feladatok mel­lett továbbra is igen komoly figyel­met kell fordítani a szénmegtaka- rításra. A Központi Bizottság ha­tározata mellett erre igen nyomár tékosan felhívta a figyelmet a SZOT határozata is. Megyénk vas­utasai előtt ez nem újkeletű. Már hosszú évek óta folytatnak harcot a szénmegtakarítás érdekében s tegyük hozzá, nem eredm '"-'rtríe- nül. A miskolci csomópont dolgozói például ez év első negyedévében 7 311 tonna szenet takarítottak meg. A további eredményes szén­megtakarítás érdekében helyes versenyt kezdeményezni, felhasz­nálni mindazokat a módszereket, amelyek már régebben beváltak. A március 6-i határozatból adó­dó feladatok között szerepel még a személy- és tehervonatok menet­rendszerinti közi ©kedésének továb­bi javítása. Különösen a tehervo­natok menetrendszerinti közleke­désénél lehet és kell eredményt felmutatni. Növelni kell a rakott kocsik futási idejét s ezzel párhu­zamosan csökkenteni! kell az. üres kocsik futását; Nagyobb gondot kell fordítani a kocsik állapotára, óvatosabban kell végezni a ki- és berakodást, a tolatást. Gondoljanak a • kocsirongálók arra, hogy egy va­gon ugyancsak sok pénzbe kerül, nem beszélve arról, hogy míg jai- vítják, ki is esik a forgalomból. A Központi Bizottság március 6-i, valamint a SZOT határozata komoly erőpróbát jelent a miskol­ci igazgatóság valamennyi vasuta­sának. A miskolci vasúti csomó­pontnak ez évben mintegy 80 mil­lió tonna árut kell számítaná, egy­millió tonnával többet, mint ta­valy. E megnövekedett feladatok végrehajtásához azonban meg van az erő vasutasainkban. A feladato­kat ismerve, most már csak össze kell fogni s a pártszervezet, szak­szervezet, KISZ segítségnyújtása mellett, s egy célért küzdve, csele­kedni kell. S most, amikor e nagy munkához hozzákezdenek a mis­kolci igazgatóság vasutasai, gon­doljanak arra, hogjr az ő eredmé­nyes munkájuktól nagyban függ az egész borsodi iparvidék munkája, a március 6-i határozat célkitűzé­seinek megvalósítása. Befejeződött JNagy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa I Magyar Népköztársaság kemáayáaak nyilatkozata az Eszakatlanti Szivétség Tanácsának ülésszakával kapcsolatban A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya már­cius 29-én nyilatkozatot tett abból az alkalomból, hogy az Északatlanti Szövetség Tanácsának rendes ülés­szakát április 2-ára összehívták Washingtonban. A Magyar Népköz- társaság kormánya tanulmányozta a Szovjetunió kormánya által a szó- banforgó nyilatkozatban tett javas­latokat s álláspontját a következők­ben Összegezi: A Magyar Népköztársaság kormá­nya melegen üdvözli a szovjet kor­mány március 29-i nyilatkozatát; és úgy véli, hogy az abban foglalt ja* vasiatok teljes egészükben alkalma­sak a világ népei, köztük a magyar nép érdekeinek megfelelően a nem­zetközi feszültség enyhítésére, az ál­lamok közti bizalom' légkörének megteremtésére és megerősítésére. A szovjet kormány őszinte békeaka­ratát bizonyítja az Északatlanti Szövetség tagállamainak kormányai­hoz intézett, az elmúlt években mór lobbizóén megtett javaslatának meg­ismétlése a varsói szerződés tagálla­mai és a NATO országok közt kö­tendő megnemtámadási szerződés megkötéséről, valamint, hogy a két szerződés szövegébe iktassanak pon­tot: az agresszorlól meg kell vonni minden nemzetközi támogatást. A magyar nép, amely egy ember­öltő alatt kétízben vérzett idegen ér­dekekért, átélte a horthysta ellen­forr adalmj rendszer minden nyo­morúságát, alig másfél évtizede vált valóban szabaddá, alig több mint két éve hárította el a létérdekeire törő ellenforradalmi kísérletet, bé­kében és biztonságban kíván -élni. Megmásíthatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett hazájában felépíti a szocialista társadalmat, s hogy független államát megvédi. A szocializmust építő társa dalomban — a nép tudatos ellenségeinek szá­nalmas csoportjától eltekintve — nincs egyetlen ember sem, aki érde­kelt volna egy új világháború ki-rob­bantásában. A Magyar Népköztársa> ság kormánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve, éppen, ezért teljes súlyával támogatja a Szovjet­unió kormányának a nemzetközi biztonság megnövelésére, a tartós béke megteremtésére tett fenti kezde­ményezését és a varsói szerződés tagállamaként kész a NATO-orszá- gokkal kötendő . megnemtámadási szerződés aláírására. A Magyar Nép- köztársaság kormánya egyetért azzal is, hogy e szerződések szövegébe ik­tassanak megfelelő rendelkezést: az agresszoroktól meg kell tagadni minden nemzetközi támogatást. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának véleménye szerint a varsói szerződés és az északatlanti szerző­dés államai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyúttal ked­vező talajt teremtene a világbéke szempontjából legfontosabb, meg­oldásra megérett nemzetközi kérdé­sek rendezésére békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei mindenek- előtt azt l^övetelik, hogy a német, kérdés rendeződjék a kontinens biz­tonságának, a történetei tapasztala­toknak messzemenő figyelembevéte­lével, az Európa népeinek békéjét olyanmyiszor feldúló német milita- rizmus végleges megfékezésével. A Magyar Népköztársaság országgyű­lése február 1 S-í határozatában fel­hatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehívandó konferencián; a kor­mány, tagjai és képviselői már ismé­telten siikraszálllifca'k a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képviselőivel kö­tendő békeszerződés mellett. 14 év telit ©1 a hitlerista Németor­szág szétzúzása óta. Itt a legfőbb idő a háború, maradványainak végső felszámolására. A Magyar Népköz- társaság kormányának szilárd meg­győződése, hogy a Szovjetunió kor­mányának a német kérdés rendezé­sére előterjesztett javaslatai reális alapot nyújtanak marid a békeszer­ződés megkötésére, mind Nyugat- Benlin státuszának rendezésére. E javaslatok .elfogadása nem ellentétes egyetlen mén,; 'egyetléh békeszereto kormány erdőkéivel sem. Ugyancsak • Európa, a világ-népei­nek érdekelt, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szovjet kormány és más szocialista kormányok által már korábban is előterjesztett ja­vaslatok elfogadása: az atom- és hid- rogónfegvverek törvényteiemié nyil­vánítása és az államok fegyverzeté­ből való kitiltása, az e fegyverekkel végzett kásértetek örök időkre szóló eltiltása, a középeurópai atom- és hidrogén- és rakétaifegyvereiktöl mantes övezet megteremtésére tett lengyel kommnyjavaslat elfogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az európai ál­lamok területén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szerződés többi tagállamai nemcsak javaslato­kat tettek e tárgyban, de egyolda­lúan tettekkel is alátámasztották bé­kés szándékukat. A Szovjetunió többízben csökkentette fegyveréa erőinek létszámát és .a varsói szerző* déis értelmében egyes országok terü­letén tartózkodó csapatainak jelenté­keny részét • kivonta.' A varsói szer­ződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak több­ízben csökkentették saját fegyveres erőinek létszámát. A Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom. és hidrógónfegyverelkíkel végzett kí­sérleteket és csak azután kényszerűit újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak tovább folytatták kísérleteiket. A sor most a NATO-orszagok kor­mányain van. A szovjet kormány bé­keszerető javaslatainak elfogadásá­val, vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizo­nyíthatják, hogy a maguk részéről valóban készek a hidegháború fel­számolására és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság korma-» nya üdvözli a Szovjetunió kormányá­nak állhatatos kiállását, a nemzetkö­zi kérdések rendezését valóban elő** mozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, valamint azt a mély felelősségérzetről tanúságot tevő haj­lékonyságát, hogy hajlandó részt- venni a NATO-hatalmak által májua 11-re javasolt külügyminiszteri ér­tekezleten, a némefr fcékeszerződés ég a nyugatberlini helyzet megtárgya­lása céljából. A magyar nép' békeakaratút ferner* ve, a Magyar Népköztársaság kor­mánya teljes erejével küzd a megol­dásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért, s éppen ezért úgy véli* hogy a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya áltat tett javaslatok, illetve a NATO-ha- talmak által esetleg teendő, hasonló eredménnyel kecsegtető előterjeszté­sek elfogadása, a születendő meg­egyezés kedvező hatást gyakorolná­nak az egész nemzetközi helyzetre és megteremtenék Európában az ál­talános béke és biztonság korszakáé­nak előfeltételeit. (MTI)-----------ooo----------­A KGST építésgazdasági tagozatának ülése Bukarestben rendezték meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban működő építésgazdasági és tudo­mányos műszaki együttműködési ál­landó bizottság építésgazdasági ta­gozatának második tanácskozását. ♦ MT* London (TASZSZ) Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának szombati ülésén Palme Dutt, a párt végrehajtó bizottságának elnökhelyettese „Az afrikai népek harca a szabadságért” címmel rendkívüli határozati javas­latot terjesztett a kongresszus elé. A határozati javaslat többek között hangsúlyozza, hogy az afrikai népek szabadságmozgalma elválaszthatat­lan az angol munkásosztálynak az angol kapitalizmus ellen vívott har­cától. A javaslat szolidaritását fe­jezi ki a nyaszaíöldi nép hősi harca iránt és határozottan elítéli a közép- afrikai angol hatóságok megtorló in­tézkedéseit. Követeli, vessenek véget Közép-Aírikában a rendkívüli álla­potnak; vonják ki az angol csapato­kat; bocsássanak szabadon minden bebörtönzött afrikait; hatálytalanít­sák a délrhodéziai fasiszta törvénye­ket; adjanak szavazati jogot minden afrikainak; tegyék lehetővé, hogy Nyaszaföld ' kiléphessen a közép- afrikai szövetségből, ismerjék el az afrikai népek jogát a függetlenségre. A határozati javaslatot egyhangú­lag elfogadták. A kongresszus szombat délutáni ülésén A. M. Rumjanicev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kon­gresszust. Méltatta Nagy-Britannia Kommunista Pártjának a revízioniá- ták ellen vívott harcát. A vasárnap délelőtti ülésen foly­tatták a politikai beszámoló vitáját. Több küldött élesen bírálta az angol kormány gazdasági és népművelési politikáját. Elmondották, hogy Ang­liában több mint félmillióan vannak munka nélkül, a középiskolák és főis­kolák most végző hallgatói nem tud­nak elhelyezkedni. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadott határozata elítéli a rádió- és televízió társaságoknak a kommu­nista párttal szemben folytatott meg­különböztető politikáját. Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa hétfőn befejezte mun­káját. (MTI) Handel- és Haydn-est a miskolci filharmonikusokkal RÜGYEK ÉS SZERELMEK mel­lett lassan hagyománnyá lesz Mis­kolcon a tavaszi Zenei Napok hang­versenysorozata is. Ez esztendőben nagy évfordulók megünneplésével esik egybe, természetes, hogy a meg­nyitó zenekari hangverseny e nagy mesterekre való emlékezés jegyében folyt. Händelnek, a barokk zene mes­terének halála 200., Haydnnak, a bé­csi klasszikus iskola nagy alkotójá­nak 150. évfordulóját ünnepli az egész műveli világ. A miskolci filharmonikus zene­kar Händel: g-mall concerto grossó- jának, F-dur orgonaversenyének és Haydn Üstdob-szimfóniájáénak elő­adásával adózott. A hangversenyt Lukács Ervin vezényelte, közremű­ködött Virág Endre orgonaművész. A miskolci Zenei Napokat hirdető műsorfüzetben ilyen sorok állnak: „Reméljük, ez évi zenei napokon a Händel és Haydn művek megszólal­tatásával nagyságukhoz méltó emlé­ket állíthatunk -nekik.'< Ez nagyrészt sikerült is, meg nem is. De talán sorrendben. A vezénylő Lukács Ervin kiváló karmesteri ké­pességei nem ismeretlenek Miskol­con. Örömmel gondolunk vissza ar­ra; az időre, amikor Lukács Ervin dirigálta a miskolci filharmonikus zenekart-. Most sem változott meg róla való jó véleményünk. Hiszen a hangverseny egész folyamán nagyon gondos, stílusos, választékos zenei ■ízlést mutató, kitűnő muzsikát pro­dukált. SZÉP VOLT A G-MOLL concerto grosso. Kézben tartott, ízlésesen megformált, bár a szólókat nem tartottuk elég szárnyaidnak és he­lyenként elég nyugodtnak. Különö­sen áll ez az első hegedűre. A következő »emlékező« műsor­számot — úgy találjuk — nagyon csak az emlékezésért szólaltattuk meg. Noha a. közönség nagyon me­leg elismeréssel fogadta, mi nem mindenben osztjuk ezt a véleményt. A közreműködő Virág Endre ki­tűnő orgonaművész. Hallottuk már sokszor. Ez az előadás azonban nem mutatta ismert erényeit. Lehet, hogy az orgonát kifogásolhatjuk. (Vi­szont máskor is ezen a hangszeren játszott.) Ez az előadás színtelen volt. Regisztrálása nem használta ki még a hangszer meglévő adottságait sem. A játék helyenkint (különösen) a 3. tételben ragadt. A zenekar pon­tos volt, jól alkalmazkodó. Virág Endre művészetéből sokkal több te­lik ki és ezt várjuk is tőle. Az Üst- dob-szimfóniát fölényesen nagy biz­tonsággal, kívülről dirigálta Lukács Ervin. A zenekar hangzása■ szép volt» friss3 élvezettel játszották; mag ás szívesen hallgattuk. A hayd-ni tréfa* mely szerint az esetleg elálvó kö­zönséget fel kell ébreszteni, nem si­kerülhetett volna, mert mindenki fi­gyelt és előre élvezte, minket nem Icapnak rajta. Haydn szimfóniájának előadása csak jó előadás esetén tűnik könnyűnek, van ott buktató bőven. Örülünk annak, hogy zenekarunk ezeket könnyedén győzte. Mindkét nagynevű szerző ismeri még a zenében talán kevéssé tájé­kozottak között is (akik viszont nem jönnek el). Nem találjuk szerencsés­nek az egyes műsorszámok előtt tartott ismertetést. Némi hasonlat­tal olyan, mintha az Opemházban előadás előtt ismertetnék a sorra kerülő operát. Megvan annak is a. jó alkalma és ideje. LUKÁCS ERVIN SZEREPLÉSE a zenekarmi szép estét adott. Ki lesz a Filharmónia következő hangverse­nyének karmestere? Hovatovább már csak vendégkarmesterek fogják vezényelni, ami — bár vitat!hatatla­nul sők jó oldala van — állandó kar­mester, vagy másutt erősen elfoglalt karmester hiányában, előbb utóbb azonban a művészi fejlődést gátol­ni fogja. V. ZALÁN IRÉN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom