Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-13 / 61. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek ! siismmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 61. szám Ára 50 fillér 1959 március 13, péntek Népművelők között Ipari tudósítóink írják A TIT szabadegyetemén újból megkezdték az oktatást Nagy Idők j A pártkongresszus tiszteletére a termelés, az alkotás minden területén indítsunk szocialista mii n ka versenyt 4 Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti pártbizottsága már- cius 11-én kibővített ülést tartott a Vasas Szakszervezet székházéban. Az ülésen meghívottként résztvett száz budapesti gyár igazgatója, párititkára, a. tiz legnagyobb qyár főmérnöke, az ipari minisztériumok főosztályvezetői és iparági igazgatók. Az ülésen megvitatták a Magyar Szoéialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 6-i határozatát. Az ülés elején Kelen Béla elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára ismertette a Központi Bizottság márciusi határozatából a budapesti Icommunistákra, pártszervezetekre és dolgozókra vonatkozó tennivalókat. Kelen Béla elvtárs beszámolója után megvitatták a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat. A budapesti üzemek vezetői, főmérnökei, párttitkárainak felszólalása után Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán résztvett magyar küldöttség munkájáról beszélt: — A kongresszus résztvevői, a testvérpártok képviselői és a szovjet emberek szeretettel fogadták a magyar küldöttséget — mondotta. — Jártunk üzemekben, tudományos, műszaki kiállításokon. találkoztunk munkásokkal, értelmiségiekkel, pártmunkásokkal. A találkozások igen hasznosok voltak számunkra, gazdag tapasztalatokat adtak. ^ — A szovjet emberek — a párt és az ország vezetői éppúgy, mint a legegyszerűbb segédmunkások, vagy tudósok — és a nemzetközi munkás- mozgalom mintegy hetven, pártjának küldöttei, megkértek bennünket arra, hogy adandó alkalommal adjuk át testvéri üdvözletüket, és elismerésü-i két, „a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknák az ellepi örrátjá-, íom okozta nehézségek leküzdéséért és a biztató eredményeikért. Ezt a tetvéri üdvözletét tolmácsolom most ä budapesti pártbizottság kibővített ülésén résztvevő elvtársaknak. (Nagy taps.) Kádár elvtárs ezután a XXI. kongresszus történelmi jelentőségéről és hatásáról beszélt. A kongresszus — állapította meg — világszerte erősítette a békéért és a haladásért harcolók sorait. Közvetlen hatása máris érezhető a szocializmus és az imperializmus harcában. — Az utóbbi két és fél esztendőben nagyot fordult a világ. A szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok, a szocialista tájbor, mindenekelőtt a Szovjetunió eredményei alapján és a XXI. kongresszus hatására. Két és fél évvel ezelőtt, a magyar- országi ellenforradalmi felkelés idején, mondjuk valamelyik délamerikai államban a kommunistáknak arra kellett felelniük, hogy miért volt Magyarországon ellenforradalom. Mindenki felidézheti a haladó emberek és a reakciósok akkori vitáit, vagy egyszerűen a haladó emberek és a kevésbé öntudatos' dolgozók beszélgetéseit a Föld bármelyik részén. Most a kommunisták, a haladó emberek tehetik fel a kérdéseket végtelen hosszú sorozatban: mit szóltok ahhoz, hogy a Szovjetunió" hódította meg elsőnek a világűrt, mit szóltok a XXI. kongresszuson elfogadott hétéves tervhez, mit szóltok a kínai nép nagyszerű előretöréséhez? Többek között megkérdezhetik azt is, mit szóltok ahhoz, hogy Magyarországon rendbejöttek az ügyek. A szocializmus pozíciói most jók. ‘ Az imperialisták lába alatt olyan területeken is ég a talaj, ahol két vagy három évvel ezelőtt nem is gondolták volna. Említhetnénk Délnyugat- Afrikát, Dél-Afrikát, vagy Latin- Amerikát. Ténylegesen a szemünk előtt zajlik le az imperializmus pusztulásának feltartózhatatlan folyamata. Az imperialisták közül is*látják néhányan a fejlődésnek ezt az általános irányát. Számottevő publicistáik nem is egyszer írtak már arról, hogy a Szovjetunió; a szocializmus, nagyon vonzó a gyarmati sorból felszabadult, vagy még most is gyarmati sorban élő népek előtt. Ezek a népek a leglényegesebbet nézik és éppen ezért tudják, hogy negyven éfcvel ezelőtt a szovjet nép is elniaradott volt. A szabadság négy évtizede alatt viszont szocialista nagyhatalommá vált, ipari fejlettségét, népe életét össze sem lehet hasonlítani a régivel. Nos, nemcsak az imperialista publicisták, de például Afrika fekete dolgozói is látják ezt. Az események általános fejlődése tehát világos, s ennek ismeretében a jövőt illetően kellő önbizalommal harcolunk. — Mi a békés versenyért harcolunk. azért küzdünk, hogy a háborút elkerüljük. A XXI. kongresszus újból aláhúzta,^ hogy a Világháború elkerülhető, ha nem lankad a tömegek harca a békéért. Résen kell tehát lennünk és azért munkálkodunk, hogy ébrentartsuk nép jink bizakodását és felelősségérzetét a béke ügyéért. Ha ismerjük az általános fejlődés irányát és bátran szembenézünk a fejlődés egyes szakaszainak esetleges, az imperialisták által okozott élesedésével, akkor népünk nyugodtan, önbizalommal dolgozhat, építőmunkánk további jó eredményekkel jár. — A mi pártunk független párt, amely felelősséggel tartozik a szocialista forradalom sorsáért mind a saját népe, mind a nemzetközi munkásmozgalom előtt. Itthoni beszélgetéseinken, vitáinkon is érezhető mozgalmunk általánosan kedvező helyzete. Már nem mi vagyunk elszigetelt helyzetben, hanem a reakció és nincs olyan kérdés, amire ne tudnánk választ adni. Bátran vitatkozhatunk tehát és vitatkozunk is. A helyzet ma már nálunk gyökeresen megváltozott, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mbst már nem vagyunk kötelesek fáradhatatlanul magyarázni álláspontunkat. Kötelességünk rendszeresen és határtalan türelemmel beszélgetni az emberekkel, s. immár elért eredményeink alapján megváltozott helyzetünkből kiindulva, tovább folytatni a felvilágosító, a tömegmozgósító munkát. Kádár elvtárs a továbbiakban részletesen elemezte, hogyan hasznosíthatja pártunk, népünk a XXI. kongresszus tapasztalatait. A XXI. kongresszus a fejlődés űj, nagy lehetőségeit biztosítja számunkra, hathatós közvetlen segítséget is jelent népünknek. ■— Bizonyosak vagyunk abban, hogy a sok egyéb tényező mellett a kongresszusnak is szerepe van a termelőszövetkezeti negálom gyorsütemű fejlődésében. A kongresszus gazdag anyagát két ütemben kell hasznosítani. Vannak olyan tapasztalatok és módszerek, amelyeket nyombán' felhasználhatunk, tehát hiba vol- . na várni fél évet, vagy háromnegyed évet, viszont az egyes kérdések alaposabb, mélyebb feldolgozása körültekintő elemzést kíván, s úgy gondoltuk, hogy ezekben a pártkongresszuson fogunk állástfoglalni. A XXI. kongresszus anyagát tanítani kell pártiskolákon, a pártiskolákon kívüli oktatásban is, ha azt akarjuk, hogy a magyar kommunisták lépést tartsanak a marxizmus- leninizmus fejlődésével. Ugyanakkor a kongresszus anyagának gazdag kincseit széles körben meg kell ismertetni egész népünkkel. — Jelenlegi helyzetünkből két különösen fontos tény van, amivel nyomban lehet, kell és érdemes foglalkozni. Az egyik a népgazdaság fejlesztése, a másik a termelőszövetkezeti mozgalomban elért eredmény. — Népgazdaságunk egészségesen fejlődött. A népgazdaság fejlődése is mutatja, hogy a pártnak a politikai harcban követett vonala helyesnek bizonyult. Jobb, reálisabb, értelmesebb a tervezés és a vezetés is. Szabad levegőt biztosítottunk az alkotó munkában és ezt nagyon is jól használták fel a dolgozó milliók, olyan fontos rétegek is, mint a funkcionáriusok, az értelmiségiek, elsősorban a műszaki értelmiség körei. Ez igen figyelemreméltó. A tudósok, műszakiak ma nyugodtan kísérletezhetnek, dolgozhatnak, mert érzik a párt megbecsülését. Mi abból indulunk ki, hogy az értelmiségiek döntő többsége szövetségesünk, akikkel együtt akarunk dolgozni, bízunk bennük. Nagyon fontos dolog, hogy ezt a bizalmat érezzék az emberek, tartozzanak bármilyen réteghez. Munka közben igenis vigyáznunk kell, hogy bizonyos egyének ne szabotálhassanak, ne csináljanak. gazemberséget, de az alapvető, hogy a döntő többség iránt bizalommal legyünk, mert enélkül nem lehet sem dolgozni, sem harcolni, sem építeni: Az; 'kikötő- kedv nagyon fontos tényezőjéé eddigi: ;eredményeinknek, amelyek milliók erőfeszítéséből, jókedvvel végzett munkájából születtek. A Központi Bizottság ülésén részletesen megtárgyaltuk a termelőszö vetkezeti mozgalommal összefüggő kérdéseket. Azt hiszem, hogy Köz ponti Bizottságunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdésekben is jó határozatokat hozott. Jómagam teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szövetkezeti út helyességéről meggyőzni a dolgozó parasztságot, ha az egyéni parasztokkal mint testvérrel dolgozik együtt. Semmiféle szocialista Győr megye nem lenne ma Magyarországon, ha az elmúlt két évben nem lett volna helyes a párt és a kormány politikája, amelynek értelmében bizalommal és bátran dolgoztunk együtt a parasztsággal, mint testvéri osztállyal akkor is, amikor még túlnyomó többségében egyénileg dolgozott. Jobb életet teremtünk a dolgozó parasztságnak. Megszűntek a korábbi hibák. A parasztok széles tömegei láthatták, hogy a párt jót akar. A Központi Bizottság helyes politikai vonalával a parasztok között bebizonyítottuk, hogy a mi pártunk az ő érdekeiért, az ő javukra is dolgozik, s ez a döntő oka annak, hogy a dolgozó parasztok tömegesen elindultak a termelőszövetkezetek felé. Kádár János ezután a XXI. kongresszus tapasztalatairól szólott. Megállapította, hogy ha egy ölég fájdalmas kitérő után is, de a mi Központi Bizottságunk is meg tudta volna valósítani a XX. kongresszus által továbbfejlesztett marxista-leninista irányvonalat. Ez a cselekvés vezérlő eszméje pártunkban 1956 november 4. óta. Ez mindannyiunknak erőt és önbizalmat ad. Központi Bizottsá gunk politikája marxista-leninista. Az alkalmazásban, a következetes ségben, a vezetés egyenletességében azonban az SZPIP színvonala, s e mienk még nem azonos. Mi még következetlenebbek, bátortalanabbak lassúbbak vagyunk. A tempónk gyengébb egy kicsit és egyenetlenebb. Az eszme azonos, de az eszme megváló sítása még nem azonos-ütemű. Állíthatjuk, hogy a vezetők — a Központi Bizottságtól, a kormánytól, az ország- gyűléstől. egészen a gyárvezetőkig nem *-udték kihasználni az ország fejlődése javára mindazt a lehetősé get, ami az adott időszakban meg volt. Mit jelent ez? Gondolják \régig az elvtársak: a politikai konszolidáció gyorsabban ment végbe, mint gondoltuk, a gazdasági konszolidáció ugyancsak. Ä választás napján népünk egységeden szavazott. Legutóbb a tsz-moz- galom a vártnál jobban, sikeresebben és gyorsabban fejlődött. .Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az alapvető feladatot jól mértük fel, a fő irányt helyesen jelöltük ki, mert a tömegekre támaszkodtunk, bíztunk a tömegekben, de az eredményeknél kitűnt, hogy a tömegek még több bizalmat érdemelnek tőlünk. Minden nagyobb csata azzal az eredménnyel zárult, hogy a tömegek politikai érettsége, tettrekés^sége néhány fokkal magasabb volt az adott pillanatban, mint ahogy feltételeztük. Azt hiszem, így vonhatjuk meg a mérleget abból, amit a XXI. kongresszus mond nekünk és ebből adódnak azok a feladatok, amelyeket a Központi Bizottság határozatba foglalt. — A vezetés megjavítása az egyik föntos feladat. Kétféleképpen lehet javítani a. vezetést. Minden alaposabb- elemzés ég_ tanulmányozás nélkül is magasabb' színvonalra érnél - hetjük azt egy kicsit több lelkiismeretességgel. Á brigádvezetőktől az ország legmagasabb közjogi méltóságáig nagyobb lelkiismeretesség és kicsit több bátorság kell az irányí- . tághoz és az eddiginél is bátrabban kell támaszkodnunk a tömegekre. Azt hiszem, hogy ezt már holnap megkezdhetjük. Ehhez nem kell alaposabb tanulmányozás. Az egész vezetés struktúrájának tökéletesítése viszont hosszabb munkát kíván, ezt hiba volna összecsapni néhány hét alatt. — Tovább kell javítani káderpolitikánkat is. Óriási lépést tettünk előre. Sok méltatlanul félreállított ember került a helyére. Uj emberek is jöttek és állítom, hogy önállósággal dolgoznak és fejlődtek. Vigyáznunk kell arra, hogy ne üsse fel a fejét a „nálunk most már minden megy magától” — hangulat. Magától semmi nem megy, s a vezetőknek együtt kell dolgozni a tömegekkel, bízni ok kell a tömegekben, törődniök kell az emberek véleményével. Kádár elvtárs beszéde további részében a Központi Bizottság határozatában szereplő gazdasági feladatokról szólt. . ■ A felszólalások, is mutatják, hogy a dolgozók reálisnak tartják a feladatokat, bár megoldásuk az erők bizonyos megfeszítését kívánja. A szocialista munka verseny émeli a termelési színvonalat és éppen ezért — amint az előttem szólók is mondták •— helyesen, de teljes mértékben élni kell vele. Az új termelőszövetkezeteket meg kell szilárdítani. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges technikai eszközöket nem a dolgozók életszínvonalának rovására biztosítjuk, hanem fordítva: a termelőszövetkezeték megszilárdításával együtt igyekszünk emelni az életszínvonalat is, A népgazdaságot tehát gyorsabban kell fejleszteni, az új termelőszövetkezeteket meg kell szilárdítani, mert ez az alapja a további gyorsabb előrehaladásnak. A pártszervezetek mozgósítsanak, a kommunisták mutassanak példát, adjanak helyes tanácsokat a műnkavérsenyhez, de azt a szakszervezet szervezze a szakemberek véleménye alapján. A pártszervezeteknek nem az a feladata, hogy meghatározzák a helyes, arányokat, a helyes mutatókat, hanem az, hogy mozgósítsák a dolgozókat a reális, célszerű vállalások tejesítésére. Kádár János ezután a budapesti dolgozók helytállásáról beszélt, majd rámutatott, hogy a szocialista munkaverseny magasztos és hatalmas dolog. Milliók akaratát fogja össze, milliók lendületét fokozza. Nálunk a dolgozókban megvan az az elhatározás, hogy a szocr alista munkaversennyel egészséges alapon elősegítsék a gyorsabb előrehaladást. A dolgozók világosan látják, ha résztvesznek a versenyben, az elszámolásnál is érzik ennek hatását. De $z anyagi érdekeltségnél is van egy nagyobb érdekeltség: a szocializmus ügye, az egész dolgozó nép ügye. Kedves Elvtársak!. Azt hiszem, hogy azok a célok, amelyeket a budapesti pártbizottság végrehajtó bizottsága összeállított, helyesek. Az a véleményem, hogy ezeket meg is valósítjuk. Bizonyos vagyok abban, hogy ha egy év múlva megtartjuk az „elszámoló gyűlést”, akkor sem kell restelkednünk. (Hosszantartó nagy -taps.) Ezután a kibővített pártbizottság nagyfontosságú határozatot hozott. A határozat mindenek előtt leszögezi a pártbizottság állásfoglalását, a Központi- Bizottság március 6-i politikai és gazdasági célkitűzései mellett. A határozat ugyanakkor körvonalazza ‘ azokat a feladatokat, melyek megoldása elsődlegesen fontosak. Kimondja többek között, hogy vállalnunk kell „olyan feladatok megoldását, mint a diesel-motorgyártás, , a mezőgazdasági gépgyártás és a hír* adástechnika, a műszer- és villamosgépgyártás területére meghatározott feladatok jobb, gyorsabb, olcsóbb megoldását. E célok elérésére mozgósítanunk kell minden erőt. Különleges fontossággal bír, hogy a budapesti kutatóintézetek dolgozói megoldják a műszaki fejlesztésnek az egész ország iparát érintő feladatait. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága elhatározza —* tekintetbe véve a munkások* az értelmiségiek, a dolgozó budapesti emberek tettvágyát és kötelességtudatát —, a Központi Bizottság határozatában megjelölt nagy nemzeti feladatok megvalósításáért munkaver- seny-mozgalmat kezdeményez.” „A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely küz' "mes viszonyok között vezette a magyar nép igazságos harcát, amelynek1 politikája kifejezi a dolgozó nép érdekeit és akaratát, ezév végére összehívta kongresszusát.' A népünk életében nagy jelentőségű kongresszus összegezni fogja eddigi munkánk, harcaink eredményeit, megvitatja ötéves népgazdasági tervünk irányvonalát és meghatározza további fejlődésünk ütemét. A budapesti pártbizottság 1. ajánlja, hogy Budapest dolgozói indítsanak a pártkongresszus tiszteletére, a termelés, az alkotás minden területén szocialista munkaverseny t; 2. vállalja, hogy a dolgozókkal megtanácskozva, velük egyetértésben a munkahelyek ezrein a szak- szervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve, segíti a verseny szervezését.” A pártbizottság kibővített ülő?.« ezután határozatában felhívja a kommunistákat, pártmunkásokat* pártszervezetek vezetőit, mutassanak példát a célkitűzések megvalósításában., Kéri Budapest munkásságát, hogy fáradtságot nem ismerve dolgozzanak nagyszerű feladataink valóraváltásáért. (MTI)
