Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek ! siismmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 61. szám Ára 50 fillér 1959 március 13, péntek Népművelők között Ipari tudósítóink írják A TIT szabadegyetemén újból megkezdték az oktatást Nagy Idők j A pártkongresszus tiszteletére a termelés, az alkotás minden területén indítsunk szocialista mii n ka versenyt 4 Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti pártbizottsága már- cius 11-én kibővített ülést tartott a Vasas Szakszervezet székhá­zéban. Az ülésen meghívottként résztvett száz budapesti gyár igazgatója, párititkára, a. tiz legnagyobb qyár főmérnöke, az ipari minisztériumok főosztályvezetői és iparági igazgatók. Az ülésen megvitatták a Magyar Szoéialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 6-i határozatát. Az ülés elején Kelen Béla elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára ismertette a Központi Bizottság márciusi határozatából a budapesti Icommunistákra, pártszervezetekre és dolgozókra vonatkozó tennivalókat. Kelen Béla elvtárs beszámolója után megvitatták a Központi Bizott­ság határozatából adódó feladatokat. A budapesti üzemek vezetői, fő­mérnökei, párttitkárainak felszólalása után Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Elöljáróban a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. kongresszusán résztvett magyar küldöttség mun­kájáról beszélt: — A kongresszus résztvevői, a test­vérpártok képviselői és a szovjet em­berek szeretettel fogadták a magyar küldöttséget — mondotta. — Jártunk üzemekben, tudományos, műszaki ki­állításokon. találkoztunk munkások­kal, értelmiségiekkel, pártmunká­sokkal. A találkozások igen haszno­sok voltak számunkra, gazdag ta­pasztalatokat adtak. ^ — A szovjet emberek — a párt és az ország vezetői éppúgy, mint a leg­egyszerűbb segédmunkások, vagy tu­dósok — és a nemzetközi munkás- mozgalom mintegy hetven, pártjának küldöttei, megkértek bennünket arra, hogy adandó alkalommal adjuk át testvéri üdvözletüket, és elismerésü-i két, „a magyar kommunistáknak, a magyar dolgozóknák az ellepi örrátjá-, íom okozta nehézségek leküzdéséért és a biztató eredményeikért. Ezt a tetvéri üdvözletét tolmácsolom most ä budapesti pártbizottság kibővített ülésén résztvevő elvtársaknak. (Nagy taps.) Kádár elvtárs ezután a XXI. kon­gresszus történelmi jelentőségéről és hatásáról beszélt. A kongresszus — állapította meg — világszerte erősí­tette a békéért és a haladásért harco­lók sorait. Közvetlen hatása máris érezhető a szocializmus és az impe­rializmus harcában. — Az utóbbi két és fél esztendő­ben nagyot fordult a világ. A szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok, a szocialista táj­bor, mindenekelőtt a Szovjetunió eredményei alapján és a XXI. kongresszus hatására. Két és fél évvel ezelőtt, a magyar- országi ellenforradalmi felkelés ide­jén, mondjuk valamelyik délameri­kai államban a kommunistáknak arra kellett felelniük, hogy miért volt Magyarországon ellenforrada­lom. Mindenki felidézheti a haladó emberek és a reakciósok akkori vi­táit, vagy egyszerűen a haladó embe­rek és a kevésbé öntudatos' dolgozók beszélgetéseit a Föld bármelyik ré­szén. Most a kommunisták, a haladó emberek tehetik fel a kérdéseket végtelen hosszú sorozatban: mit szól­tok ahhoz, hogy a Szovjetunió" hódí­totta meg elsőnek a világűrt, mit szóltok a XXI. kongresszuson elfo­gadott hétéves tervhez, mit szóltok a kínai nép nagyszerű előretörésé­hez? Többek között megkérdezhetik azt is, mit szóltok ahhoz, hogy Ma­gyarországon rendbejöttek az ügyek. A szocializmus pozíciói most jók. ‘ Az imperialisták lába alatt olyan te­rületeken is ég a talaj, ahol két vagy három évvel ezelőtt nem is gondol­ták volna. Említhetnénk Délnyugat- Afrikát, Dél-Afrikát, vagy Latin- Amerikát. Ténylegesen a szemünk előtt zajlik le az imperializmus pusz­tulásának feltartózhatatlan folya­mata. Az imperialisták közül is*lát­ják néhányan a fejlődésnek ezt az általános irányát. Számottevő publi­cistáik nem is egyszer írtak már ar­ról, hogy a Szovjetunió; a szocializmus, na­gyon vonzó a gyarmati sorból felszabadult, vagy még most is gyarmati sorban élő népek előtt. Ezek a népek a leglényegesebbet né­zik és éppen ezért tudják, hogy negy­ven éfcvel ezelőtt a szovjet nép is el­niaradott volt. A szabadság négy év­tizede alatt viszont szocialista nagy­hatalommá vált, ipari fejlettségét, népe életét össze sem lehet hasonlí­tani a régivel. Nos, nemcsak az im­perialista publicisták, de például Af­rika fekete dolgozói is látják ezt. Az események általános fejlődése tehát világos, s ennek ismeretében a jö­vőt illetően kellő önbizalommal har­colunk. — Mi a békés versenyért harco­lunk. azért küzdünk, hogy a há­borút elkerüljük. A XXI. kong­resszus újból aláhúzta,^ hogy a Világháború elkerülhető, ha nem lankad a tömegek harca a béké­ért. Résen kell tehát lennünk és azért munkálkodunk, hogy ébrentartsuk nép jink bizakodását és felelősségér­zetét a béke ügyéért. Ha ismerjük az általános fejlődés irányát és bátran szembenézünk a fejlődés egyes sza­kaszainak esetleges, az imperialisták által okozott élesedésével, akkor né­pünk nyugodtan, önbizalommal dol­gozhat, építőmunkánk további jó eredményekkel jár. — A mi pártunk független párt, amely felelősséggel tartozik a szo­cialista forradalom sorsáért mind a saját népe, mind a nemzetközi mun­kásmozgalom előtt. Itthoni beszélge­téseinken, vitáinkon is érezhető mozgalmunk általánosan kedvező helyzete. Már nem mi vagyunk elszi­getelt helyzetben, hanem a reakció és nincs olyan kérdés, amire ne tudnánk választ adni. Bátran vitat­kozhatunk tehát és vitatkozunk is. A helyzet ma már nálunk gyökere­sen megváltozott, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mbst már nem vagyunk kötelesek fáradhatatlanul magyarázni álláspontunkat. Köteles­ségünk rendszeresen és határtalan türelemmel beszélgetni az emberek­kel, s. immár elért eredményeink alapján megváltozott helyzetünkből kiindulva, tovább folytatni a felvilá­gosító, a tömegmozgósító munkát. Kádár elvtárs a továbbiakban rész­letesen elemezte, hogyan hasznosít­hatja pártunk, népünk a XXI. kon­gresszus tapasztalatait. A XXI. kon­gresszus a fejlődés űj, nagy lehető­ségeit biztosítja számunkra, hatha­tós közvetlen segítséget is jelent né­pünknek. ■— Bizonyosak vagyunk abban, hogy a sok egyéb tényező mellett a kongresszusnak is szerepe van a ter­melőszövetkezeti negálom gyors­ütemű fejlődésében. A kongresszus gazdag anyagát két ütemben kell hasznosítani. Vannak olyan tapasztalatok és módszerek, amelyeket nyombán' felhasználhatunk, tehát hiba vol- . na várni fél évet, vagy három­negyed évet, viszont az egyes kérdések alaposabb, mélyebb fel­dolgozása körültekintő elemzést kíván, s úgy gondoltuk, hogy ezekben a pártkongresszuson fo­gunk állástfoglalni. A XXI. kongresszus anyagát taní­tani kell pártiskolákon, a pártisko­lákon kívüli oktatásban is, ha azt akarjuk, hogy a magyar kommunis­ták lépést tartsanak a marxizmus- leninizmus fejlődésével. Ugyanakkor a kongresszus anyagának gazdag kin­cseit széles körben meg kell ismer­tetni egész népünkkel. — Jelenlegi helyzetünkből két különösen fontos tény van, amivel nyomban lehet, kell és érdemes fog­lalkozni. Az egyik a népgazdaság fejlesztése, a másik a termelőszövet­kezeti mozgalomban elért eredmény. — Népgazdaságunk egészségesen fejlődött. A népgazdaság fejlődése is mutatja, hogy a pártnak a politikai harcban követett vonala helyesnek bizonyult. Jobb, reálisabb, értelme­sebb a tervezés és a vezetés is. Sza­bad levegőt biztosítottunk az alkotó munkában és ezt nagyon is jól hasz­nálták fel a dolgozó milliók, olyan fontos rétegek is, mint a funkcioná­riusok, az értelmiségiek, elsősorban a műszaki értelmiség körei. Ez igen figyelemreméltó. A tudósok, műszakiak ma nyu­godtan kísérletezhetnek, dolgoz­hatnak, mert érzik a párt meg­becsülését. Mi abból indulunk ki, hogy az értel­miségiek döntő többsége szövetsége­sünk, akikkel együtt akarunk dol­gozni, bízunk bennük. Nagyon fon­tos dolog, hogy ezt a bizalmat érez­zék az emberek, tartozzanak bármi­lyen réteghez. Munka közben igenis vigyáznunk kell, hogy bizonyos egyé­nek ne szabotálhassanak, ne csinál­janak. gazemberséget, de az alapvető, hogy a döntő többség iránt bizalom­mal legyünk, mert enélkül nem lehet sem dolgozni, sem harcolni, sem épí­teni: Az; 'kikötő- kedv nagyon fontos tényezőjéé eddigi: ;eredményeinknek, amelyek milliók erőfeszítéséből, jó­kedvvel végzett munkájából szület­tek. A Központi Bizottság ülésén rész­letesen megtárgyaltuk a termelőszö vetkezeti mozgalommal összefüggő kérdéseket. Azt hiszem, hogy Köz ponti Bizottságunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdésekben is jó határozatokat hozott. Jómagam tel­jes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szövetkezeti út helyességéről meggyőzni a dolgozó parasztságot, ha az egyé­ni parasztokkal mint testvérrel dolgozik együtt. Semmiféle szocia­lista Győr megye nem lenne ma Magyarországon, ha az elmúlt két évben nem lett volna helyes a párt és a kormány politikája, amelynek értelmében bizalom­mal és bátran dolgoztunk együtt a parasztsággal, mint testvéri osztállyal akkor is, amikor még túlnyomó többségében egyénileg dolgozott. Jobb életet teremtünk a dolgozó pa­rasztságnak. Megszűntek a korábbi hibák. A parasztok széles tömegei láthatták, hogy a párt jót akar. A Központi Bizottság helyes politikai vonalával a parasztok között bebizo­nyítottuk, hogy a mi pártunk az ő érdekeiért, az ő javukra is dolgozik, s ez a döntő oka annak, hogy a dol­gozó parasztok tömegesen elindultak a termelőszövetkezetek felé. Kádár János ezután a XXI. kon­gresszus tapasztalatairól szólott. Meg­állapította, hogy ha egy ölég fájdal­mas kitérő után is, de a mi Központi Bizottságunk is meg tudta volna va­lósítani a XX. kongresszus által to­vábbfejlesztett marxista-leninista irányvonalat. Ez a cselekvés vezérlő eszméje pártunkban 1956 november 4. óta. Ez mindannyiunknak erőt és önbizalmat ad. Központi Bizottsá gunk politikája marxista-leninista. Az alkalmazásban, a következetes ségben, a vezetés egyenletességében azonban az SZPIP színvonala, s e mienk még nem azonos. Mi még kö­vetkezetlenebbek, bátortalanabbak lassúbbak vagyunk. A tempónk gyen­gébb egy kicsit és egyenetlenebb. Az eszme azonos, de az eszme megváló sítása még nem azonos-ütemű. Állít­hatjuk, hogy a vezetők — a Központi Bizottságtól, a kormánytól, az ország- gyűléstől. egészen a gyárvezetőkig nem *-udték kihasználni az ország fejlődése javára mindazt a lehetősé get, ami az adott időszakban meg volt. Mit jelent ez? Gondolják \régig az elvtársak: a politikai konszolidá­ció gyorsabban ment végbe, mint gondoltuk, a gazdasági konszolidáció ugyancsak. Ä választás napján népünk egysé­geden szavazott. Legutóbb a tsz-moz- galom a vártnál jobban, sikereseb­ben és gyorsabban fejlődött. .Mit je­lent ez számunkra? Azt, hogy az alapvető feladatot jól mértük fel, a fő irányt helyesen jelöl­tük ki, mert a tömegekre támasz­kodtunk, bíztunk a tömegekben, de az eredményeknél kitűnt, hogy a tömegek még több bizal­mat érdemelnek tőlünk. Minden nagyobb csata azzal az ered­ménnyel zárult, hogy a tömegek politikai érettsége, tettrekés^sége néhány fokkal magasabb volt az adott pillanatban, mint ahogy feltételeztük. Azt hiszem, így vonhatjuk meg a mérleget abból, amit a XXI. kon­gresszus mond nekünk és ebből adód­nak azok a feladatok, amelyeket a Központi Bizottság határozatba fog­lalt. — A vezetés megjavítása az egyik föntos feladat. Kétféleképpen lehet javítani a. vezetést. Minden alapo­sabb- elemzés ég_ tanulmányozás nél­kül is magasabb' színvonalra érnél - hetjük azt egy kicsit több lelkiisme­retességgel. Á brigádvezetőktől az ország legmagasabb közjogi méltóságáig nagyobb lelkiismeretesség és ki­csit több bátorság kell az irányí- . tághoz és az eddiginél is bát­rabban kell támaszkodnunk a tö­megekre. Azt hiszem, hogy ezt már holnap megkezdhetjük. Ehhez nem kell ala­posabb tanulmányozás. Az egész ve­zetés struktúrájának tökéletesítése viszont hosszabb munkát kíván, ezt hiba volna összecsapni néhány hét alatt. — Tovább kell javítani káderpoli­tikánkat is. Óriási lépést tettünk előre. Sok méltatlanul félreállított ember került a helyére. Uj emberek is jöttek és állítom, hogy önállóság­gal dolgoznak és fejlődtek. Vigyáz­nunk kell arra, hogy ne üsse fel a fe­jét a „nálunk most már minden megy magától” — hangulat. Magától semmi nem megy, s a vezetőknek együtt kell dolgozni a tömegekkel, bízni ok kell a tömegekben, törődniök kell az emberek véleményével. Kádár elvtárs beszéde további ré­szében a Központi Bizottság határo­zatában szereplő gazdasági feladatok­ról szólt. . ■ A felszólalások, is mutatják, hogy a dolgozók reálisnak tartják a feladatokat, bár megoldásuk az erők bizonyos megfeszítését kívánja. A szo­cialista munka verseny émeli a ter­melési színvonalat és éppen ezért — amint az előttem szólók is mondták •— helyesen, de teljes mértékben élni kell vele. Az új termelőszövetkezete­ket meg kell szilárdítani. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges technikai eszközöket nem a dolgozók életszínvonalá­nak rovására biztosítjuk, ha­nem fordítva: a termelőszövetke­zeték megszilárdításával együtt igyekszünk emelni az életszín­vonalat is, A népgazdaságot tehát gyorsabban kell fejleszteni, az új termelőszövet­kezeteket meg kell szilárdítani, mert ez az alapja a további gyorsabb elő­rehaladásnak. A pártszervezetek moz­gósítsanak, a kommunisták mutassa­nak példát, adjanak helyes tanácso­kat a műnkavérsenyhez, de azt a szakszervezet szervezze a szakembe­rek véleménye alapján. A pártszer­vezeteknek nem az a feladata, hogy meghatározzák a helyes, arányokat, a helyes mutatókat, hanem az, hogy mozgósítsák a dolgozókat a reális, célszerű vállalások tejesítésére. Kádár János ezután a budapesti dolgozók helytállásáról beszélt, majd rámutatott, hogy a szocialista mun­kaverseny magasztos és hatalmas dolog. Milliók akaratát fogja össze, milliók lendületét fokozza. Nálunk a dolgozókban megvan az az elhatározás, hogy a szocr alista munkaversennyel egészsé­ges alapon elősegítsék a gyorsabb előrehaladást. A dolgozók világo­san látják, ha résztvesznek a versenyben, az elszámolásnál is érzik ennek hatását. De $z anya­gi érdekeltségnél is van egy na­gyobb érdekeltség: a szocializ­mus ügye, az egész dolgozó nép ügye. Kedves Elvtársak!. Azt hiszem, hogy azok a célok, amelyeket a bu­dapesti pártbizottság végrehajtó bi­zottsága összeállított, helyesek. Az a véleményem, hogy ezeket meg is valósítjuk. Bizonyos vagyok abban, hogy ha egy év múlva megtartjuk az „elszámoló gyűlést”, akkor sem kell restelkednünk. (Hosszantartó nagy -taps.) Ezután a kibővített pártbizottság nagyfontosságú határozatot hozott. A határozat mindenek előtt leszö­gezi a pártbizottság állásfoglalását, a Központi- Bizottság március 6-i poli­tikai és gazdasági célkitűzései mel­lett. A határozat ugyanakkor körvona­lazza ‘ azokat a feladatokat, melyek megoldása elsődlegesen fontosak. Ki­mondja többek között, hogy vállal­nunk kell „olyan feladatok megoldá­sát, mint a diesel-motorgyártás, , a mezőgazdasági gépgyártás és a hír* adástechnika, a műszer- és villamos­gépgyártás területére meghatározott feladatok jobb, gyorsabb, olcsóbb megoldását. E célok elérésére mozgó­sítanunk kell minden erőt. Különle­ges fontossággal bír, hogy a budapes­ti kutatóintézetek dolgozói megold­ják a műszaki fejlesztésnek az egész ország iparát érintő feladatait. A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága elhatározza —* tekintetbe véve a munkások* az ér­telmiségiek, a dolgozó budapesti em­berek tettvágyát és kötelességtuda­tát —, a Központi Bizottság határo­zatában megjelölt nagy nemzeti fel­adatok megvalósításáért munkaver- seny-mozgalmat kezdeményez.” „A Magyar Szocialista Munkás­párt, amely küz' "mes viszonyok kö­zött vezette a magyar nép igazságos harcát, amelynek1 politikája kifejezi a dolgozó nép érdekeit és akaratát, ezév végére összehívta kongresszu­sát.' A népünk életében nagy jelentő­ségű kongresszus összegezni fogja ed­digi munkánk, harcaink eredménye­it, megvitatja ötéves népgazdasági tervünk irányvonalát és meghatároz­za további fejlődésünk ütemét. A budapesti pártbizottság 1. ajánlja, hogy Budapest dolgozói indítsanak a pártkongresszus tiszte­letére, a termelés, az alkotás minden területén szocialista munkaver­seny t; 2. vállalja, hogy a dolgozókkal megtanácskozva, velük egyetértés­ben a munkahelyek ezrein a szak- szervezetekkel és a KISZ-szel együtt­működve, segíti a verseny szervezé­sét.” A pártbizottság kibővített ülő?.« ezután határozatában felhívja a kommunistákat, pártmunkásokat* pártszervezetek vezetőit, mutassa­nak példát a célkitűzések megvalósí­tásában., Kéri Budapest munkássá­gát, hogy fáradtságot nem ismerve dolgozzanak nagyszerű feladataink valóraváltásáért. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom