Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

M rszakmagyarorszag Csütörtök, 1959. márcht* VL Az Ember Családja Dr. TESCHLER LBSZLÚ | Trafikas hirtelenséggel ragadta el a halál március hó 9-én este dr. T«schier László egy. m. tanárt, megyei vezető belgyógyászt, a Megyei Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosát. Az Idősebb orvosgeneráció egyik nagytudású, reprezentatív képvise­lője távozott el közülünk. Hosszú hazai és külföldi klinikai működése alatt szerzett széles skálájú tudását nagy eredményekkel hasznosította gyógyító orvosi munkájában és nagy bőkezűséggel osztotta szét tanítványai között. Két évtizedes miskolci működése alatt a fiatal orvosnemzedék számos tag­ja nevelkedett fel mellette. Személyében a gyógyító orvos termékenyen párosult a tanítani tudó és akaró pedagógussal. Lelkes híve és aktív részt­vevője volt a kórház területi munkájának, melynek kapcsán a vidéki kör­zeti orvosokat felkeresve, a helyszínen adott hasznos gyakorlati és elméleti oktatást. Idős kora és előrehaladt betegsége ellenére utolsó percig ellátta tel­jes tudást Igénylő, felelősségtel fes beosztásával járó munkáját. A váratlan halál ds egy tudományos orvosi értekezletről ragadta el, ahol még utol­jára felszólalt. Nagy tudásával, pár ‘lan munkabírásával és szociális ér­zékével az új magyar egészségügynek komoly erőssége volt. Elveszté­sét családfán kívül a megyei kórház és ezen keresztül a megye egész“ ségügvi dolgozói is mély fájdalommá gyászol fák. Dr. Teschlcr I ásrió ♦®r>^tése máqpius 12-én 13 órakor lesz a Mind“ szenti temető halottasházából.----------------4»^^»——.......... H uszonöt brigád versenye a miskolci új kórbázváros építkezésén Korunk művészetének nagy élmé­nye az ember újra felfedezése. Min­den művészeti ág és minden művész égy re inkább az örök téma, az em­ber és az ember élete felé fordul. Ennek a törekvésnek a jegyében született meg Edward Steichennek Világsikert elért fénykép-összeállí­tása: »Az Ember Családja« (The Fa­mily of Man). Az Ember Családja a világ minden részéből összegyűjtőit fényképanyag segítségével jelenteti meg előttünk az ember életét. Az élet tulajdonkép- pen nem a születés pillanatában kezdődik, hanem akkor, amikor két szerelmes fiatal egymásra talál. A szerelem bevezető akkordjai után mély, sokszor azonban naturalizmus­ba csapó realizmussal alkotott és válogatott fényképek során vonul végig előttünk az ember élete a maga kis és nagy élményeivel, ese­ményeivel, problémáival. Az Ember Családja — bár sok te­kintetben nem egyezik meg az élet­ről é$ a világról vallott felfogásunk­kal, mégis hasznos és értékes él­mény, mert egyes részleteiben a do­kumentumok megrázó erejével mu­tat rá a kapitalista társadalmi rend hibáira, a háború borzalmas pusztí­tásaira, felidézi a világ lelkiismeretét a világ egy részében még mindig éhezők és nyomorgók tömegeinek sorsa iránt. Ez a végeredményében haladó ten_ denciájú Összeállítás Vámos László, a Magyar Fotóművészek Szövetsége főtitkára kritikai méltatása kereté­ben, a Miskolci Fotóklub rendezésé­ben Miskolcon is bemutatásra kerül. Az anyagból kiemelt 100 legértéke­A Lenin Kohászati Művek acélmű­vének dolgozói hétfőn csoportos el­beszélgetéseken, kisgyűlóseken fog_ lalkoztaik az MSZMP Központi Bi­zottsága március 6-i határozatával és ezzel kapcsolatban a rájuk háruló tennivalókkal A dolgozók lelkese­déssel határozták el, hogy a határo­zatban körvonalazott feladatok tel­jesítése, a hároméves terv sikeres és időelőtti befejezése és ezzel a szó. cializmus építésének meggyorsítása érdekében muníkaversenyt kezdemé­nyeznek. Az acélmű dolgozói — a többi között — vállalják, hogy a martiinüzemiben a kemencék órán­kénti tomnateljesítményét tíz, míg az. elektro-acélműben 1.8 tonna fölött tartják. Ezzel már az 1964. évre ter­vezett acéltermeléshez biztosítják a teljesítőképességet, ami az ez évinél huszonnyolcezer tonna acéllal több. Felkészülnék arra is. hogy a jövő év­ben olyan teljesítményeket érjenek el, amiket csak 1970-re irányoztak elő. A különböző műszaki intézkedé­sek megvalósításával — 1958-as áron — húszmillió forintot akarnak meg­takarítani, Számos intézkedést ve­sebb kép diapozitívja és maga az elő­adás nemcsak a művészek és a mű­vészet iránt érdeklődők, hanem mim den ember számára hasznos művészi és emberi tanulságokkal szolgál. Az előadás március 13-án 18 óra­kor lesz a KISOSZ Debreczenyi u. 2. szám alatti klubhelyiségében. A Mis­kolci Fotóklub szeretettel meghívja az előadásra a város közönségét. TÁRCÁI BÉLA a Miskolci Fotóklub titkára Az ózdi piac a legdrágábbak közé tartozik az országban. A zöldség- és gyümölcsféleségeket egész távoli me­gyékből, városokból szállítják a kohász-bányászvárosba. Az elmúlt esztendőben sok évi huza-vona után a megyei párt- bizottság és a minisztériumi szer­vek hathatós támogatásával hozzá­kezdtek Saióvárkony határában egy nagyterületű zöldövezet létesítéséhez. A zöldövezetben a napokban meg­A Borsod megyei képviselőcso­port március havi ülését Kazincbar­cikán tartja. A március 14-én tar­tandó ülés gazdag programból áll és zetpek be a termelés kultúrájának emelésére; tömegmozgalommá kíván­ják szélesíteni a szocialista munka­brigád címért már jelenleg is folyó versenyt. A vezetés színvonalának javítására műszaki továbbképző tan­folyamokat szerveznek. Az acélmű dolgozóinak elhatáro­zását hétfőn bejelentették a gyár gazdasági és műszaki vezetőinek konferenciáján, majd kedden eljut­tatták a többi' üzemekhez. Az acél­mű kollektívájának versenyfelhívá­sát. amely a gyár dolgozóinak szőlős, körű érdeklődésével és tetszésével találkozott, összejöveteleken, mun­kásgyűléseken tárgyalják meg. Úgy számítják, hogy a szocialista munka- verseny felelevenítésével, a dolgozók kezdeményező készségének kibonts, koztatásáva! é» más intézkedésekkel az idén a termelékenységet mintegy Öt százalékkal, a termelés mennyisé­gét pedig körülbelül nyolc százalék, kai emelhetik a Lenin Kohászati Művekben. Segítség a mezőgazdaságnak Nemrégiben a kohó- és gépipar vezetői megtárgyalták, miképpen nyújthatnának segítséget a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséhez. Az Ózdi Kohászati Üzemek veze­tői és dolgozói vállalták, hogy ebben az esztendőben 130 traktorhoz ele­gendő hengerelt árut adnák terven felül. A mezőgazdasági gépipar a közeljövőben megkapja az ózdi ko­hászok segítségét. kezdődött a tavaszt munka. Mintegy félszáz asszony és leány kezdett hozzá a serény munkához. Egyelőre a kora tavaszi hagyma és egyéb zöldség vetése folyik A pénzhitelek megadása után a gyár többmillió fo­rintos beruházással Öntözőrendszert, valamint melegágy hálózatot épít. Az ózdi dolgozók már a tavasszal részesülnek a mezőgazdasági, gyár- részleg friss zöldségeiből. egész na-pon át tart. A mtmkaterv szerinti ülés előadója Csergő ,Janos kohó- és gépipari miniszter elvtárs lesz, amelyen a képviselőcsoport tag­jain kívül részt vesznek a város és üzem vezetői is. A képviselőcsoport ülését felhasz­nálja arra, hogy mélyebben és köze. lebbről megismerkedjék szocialista építésünk e nagy alkotásával. Meg­látogatják a csoport tagjai az egyes üzemrészeket, elbeszélgetnek a dol­gozókkal, akik közül nemrégiben kormányunk sokat kitüntetett. Délután nagygyűlés lesz. melynek szónoka Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Részt vesznek az ülésen Har. mati Sándor, a Hazafias Népfront országos titkára, Herczeg Ferenc ko­hó- és gépipari miniszter-helyettes Blaha Béla, a Bányász Szakszervezet főtitkára, Prieszpl József, a Központi Bizottság tagja, a níégyei pártbizott­ság első titkára. Kukucska János, a., megyei pártbizottság titkára. Délután a képviselőcsoport meg­beszélést folytat a város és üzem ve­zetőivel. E nagyjelentőségű és min­den bizonnyal sok eredményt hozó tanácskozáson és látogatáson részt vesznek a megyei és városi Hazafias Népfront titkárai is, Kállai László és Kammel Lejosné. A képviselőcsoport e nagyszabású gyűlése mintegy bevegetője lesz a Tanácsköztársaság ünnepségeinek. Miskolcon a sa j ószent péteri út mellett 1500 ágyas új kórházvárOg épül. Építői, a Bányászati Építőipari Vállalat dolgozói komoly erőfeszíté­seket tesznek, hogy a termelési költ­ségeket csökkentsék é® 100 százalé­kos minőségi munkát végezzenek. Az új egészségügyi létesítmény három legjobb munkacsapata: Szegedi Já­nos és Sere® János kőműves, vala­mint Víg Imre kőfaragó brigádjai — akik öt hónapja kiváló minőségben dolgoznak — a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójára egészéves versenyt kezdeményezték. A verseny pontok között szerepel: az anyaggal való takarékosság, az ön­költség csökkentése, a minőség javí­tása. a munkafegyelem megszilárdí­tása és a határidők lerövidítése. A három brigád versenyvállalását termelési értekezleten beszélték meg gádok példájára a Lenin Kohászati Művek martinüzemének darusai még a múlt' év végén elhatározták, hogy a szocializmus építésének meg­gyorsításé' ' érdekében versenyt kez­deményeznek a szocialista munika- brigád cím elnyeréséért. A versenyt kezdeményező öt darúsbrigád feL hívására ma mór tizennégy munka­csapat vetélkedik a gépállások csök­kentéséért. a munkaidő telje® kihasz­nálásáért, a gazdaságos, folyamatos munka megvalósításáért, a verseny- feltételek teljesítéséért. A szocialista munkaversenynek ez az új formája már az elmúlt két hó­napban elismerésreméltó eredménye­ket hozott. így például — a többi között — új és célravezető munka­a dolgozók és több javaslat elhang­zása után a versenyhez 22 brigád csatlakozott. Az építők versenyét se­gítik a műszaki dolgozók is. Az in­tézkedési tervet úgy készítették el, hogy a minőségi munka mellett a brigádok az év végéig csökkenthes­sék az. önköltséget és így mintegy 100.000 forintot takarítsanak meg. Ennek érdekében az építkezésen szi­gorú ellenőrzést vezettek be a feles­leges fuvarok csökkentésére, előre kijelölték az en.yagtároló helyeket — így nem fordulhat elő, hogy a már egyszer lepakolt anyagot a rossz munkaszervezés miatt máshova kell­jen szállítani. Emellett vállalták, hogy a kórból gyermekosztályát és a mosodát a ha­táridő előtt 20 nappal adjak át ren­deltetésének. szervezéssel a daruk javítási idejét a korábbi 21 napról ennek; félére csökkentették. A mozgalom bedmdi- tása óta egyetlen versenyben részt­vevő sem maradt el igazolatlanul, de mégcsak késé® sem fordult elő. A vállalástól eltérően lényegesen jobb a gépek kihasználása. Az oktatás­ban, tapasztalatcsereáitadásiben mint­egy százhúsz dolgozó vesz xészt rendszeresen. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a martin- üzemben a kemencék berakása ideje a korábbihoz képest negyven perc­cel! kevesebb és az üzemben — fenn­állása óta — a legjobb eredményekét érik el a martinászok az idén a ke­mencék teljesítöképessógének növe­lésében. ► A diósgyőri acélmű dolgozói versenyt kezdeményeztek a párthatározat megvalósításáért Mezőgazdasági gyárrészleg alakult az ózdi Kohászati Üzemekben . - - - — ^.... . A Borsod megyei képviselőcsoport ülése Kazincbarcikán Tizennégy munkacsapat versenyez a diósgyőri martinüzemben a szocialista mnnkabrigád cím elnyeréséért A szovjet kommunista munkabri­Onodoári jUikló* riporlsoroiala: ciquiao 919„ T A MÁCSK0ZTÁ RSASÁú! „Harcot és dögvészt, akt hoztál Babonás, régi századokra. Kelj föl, óh, kelj föl szent vörös Nap Beám ragyogva.” (Ady) T óth József lolcsvai lakos aka­ratán kívül került bele az orosz orradalomba, de aztán saját elhatá- ozásából maradt Lenin oldalán, iogy hazatérve később itthon is meg­óvja az ő forradalmát. • így mondja el ezt a történetet: — A háborúba fiatalon vittek el, neglett emberként jöttem haza. Az dő legnagyobb részét a vörösök ol- lalán töltöttem, bár amikor bevonul- am, nem gondoltam volna, hogy va- amikor forradalmár leszek ... De­lét, .az élet nagy művész. A legna­gyobb. Ezt jól jegyezze meg, . édes iám! Az élet csinált belőlem forra- lalmárt, és azok az eszmék, melyeket anultam. Azért bocsájtom ezt előre, mert lőni földön, amikor hazajöttünk, só­ján azt gondo’ták, h'gy a vörösök >ld?lán harco’ó volt h'difoelyok izovjet parancsra tesznek itthon is nindent. Ez nem igaz. A hazatért magyarok saját szemük­kel győződtek meg az orosz proleta­riátus igazságáról, látták, mennyire ijjong, örül a nép, milyen hatalmas Vörös Nap a% égen lehetőségek nyílnak meg az akkor bizony nagyon elmaradott ország előtt. így lettem forradalmár én is. Most pedig következik fogságba- esásem története. E gy hidat őriztünk tizenkettőn Nezviszka mellett a határban. Este óta lapultunk a géppuska mel­lett, a folyóparton, éhesen, dideregve. Cigaretta helyett a körmünket szop­tuk. Rágyújtani nem volt bátorsá­gunk, mert a gyufavillanás, bármily ügyes is legyen az ember, messzire ellátszik a sötétben. Közelünkben voltak a kozákok. Hajnal felé mégis a rajparancsno­kunk, V-ancsiki szakaszvezető elvesz­tette önuralmát. Jó hónap múlva, amikor az egyik hadifogolytáborban találkoztam vele, tudtam meg, hogy szándékosan .. Rágyújtott. Nekem attól a pillanattól kezdve nagyon nemszeretem érzésem tá­madt Láttuk is hajnalban, hogy az erdő felől szakasznyi kozák közele­dik szabályos csatárláncban. Megadtuk magunkat. Rövid idő alatt bejártam Kíevet, Verkatóriát, Dóriát, majd Moszkvába kerültem, fogságom ideje alatt az orosz munkásoktól hallottam egyet s mást Leninről, egyszer pedig őt ma­gát is alkalmam nvílott személyesen látni, beszédét hallgatni. Hatalmas tömeg gyűlt össze a vár (Kreml) előtt és véget érni pem aka­ró éljenzéssel fogadták Le int. Úgy itt'’- magukba szavait áz egyszerű proletár emberek, velük e«v'H* én is. mint az erdei forrás vizét a szarvas Majd orosz om«7édaim. kikkel ad­digra barátságot kötöttem, egy má­sik férfira mutattak, aki * özvetlenül Lenin mellett állt. Kun Béla volt, a Magvar Tanács- köztársaság későbbi népbiztosa. Lenin beszéde után ..íagyarul szólt hozzánk, ottlévő magyar '•'adifog^ lyokhoz, s a következő szavaira ma is naivon jól emlékszem: „Bará­taim! Az ő harcuk a mi harcunk is! álljunk az orosz proletariátus iszló- ja alá, veletek megyek én is, harcol­junk együtt a proletárhatalom meg- feremtéséért!” Azt hiszem — emlékezik a fehér­hajú öreg veterán —, Kun Béla sza­vai voltak azok, amelyek icen sok magyar hadifoglyot arra buzdítottak, hogy kitartóan harcoljon az orosz nép oldalán. Bennem például olyan mély nyomot hagytak, hogy még ma, negy­venegynéhány év távlatából sem tu­dom elfelejteni. Minden nap úgy em­lékszem vissza rá, mintha tegnap tör­tént volna. Lenin után Kun Béla lel­kesítő szavai és az orosz valóság döbbentettek rá, hogy hazaérve fegy­vert fogjak a Tanácsköztársaság mel­lett. A Szovjet Oroszországból hazatérő katonákat egy eT'kc zített sta­tárium várta idehaza. A belügymi­niszter a kedvező lélektani pillanatot várta csupán, hogy ezt nyilvánosság­ra hozza, sőt: egyes helyeken — Ka­posvárott például — be is vezette. A hazatértek elbeszélései után most már nemcsak a munkásosztály, de megyénk dolgozó parasztsága ’s hal­latta szavát. Különösen a nagyobb községekben, járási székhelyeken, Tokajban és Sátoraljaújhelyen, az akkori Zemplén vármegye székhe­lyén például olyan nagy méreteket öltött ez a mozgalom, hogy a hely­beli csendőrség zendhi^től frive. sür- eős inféri^déri kért. ,3úitogatók izgatása folytán, akik a mai állam^enddel nincsenek megelégedve a tokaji járásban, de különösen Tokaj nagyközségben a rend-, szernél}*- é& va- Kvo’'bizfbnság teljesen felbomlott. Az öt főből álló helybei5 csendőrség a Kendet fenntartani képtelen, miért Is úgy a sta- táriális eljárás azonnali életbeléptéi ése, mint a helybeli csendőrsésrnek tizenöt fő­re való kiegészítése elkerülhetetlenül szükséges” — írja egy távirat és a be1 ügy nem késlekedik a válasszal: „A statáriális rendelet már nyomdában van. Nyil­vánosságra hozatala !gazsái?üey- miniszterrel történt közös megegye­zés alanién h^morossn rnofr+öriénik A tokaji kerület kiegészítésére a sá- ♦oraliairihelyi fennhatóságnál intéz­kedtem.” Rövidesen hét új csendőr érkezik a tokaji őrsre, kiket pár nappal az­előtt különleges kiképzésben • részesí­tettek, s már azon az estén panaszos nyögések, puskatusok tompa puffa­nása hangzik fel a nektárt termo to­kaji hegy alján. — Te is vörös disznó vagy, úgy-e? — Orosz bérenc ..; — Miért nem maradtál ott, hogy ettek volna meg a tetvek! Fiatal legény, Markó Zoltán áll már másfél órája a fal 'előtt úgy, hogy homloka találkozik azzal, keze hátrakulcsolva. A „különleges” külö­nítmény tagjai vigyorognak, s egyi­kük hirtelen kirúgja alóla a lábát. A legény ájúltan, szédülten terül el a padlón, orrán-száján patakzik a vér. Vér, vér! Párolgó, me10" vér.;j Ettől még jobban megrészeffülnek. Iszonyatos rúgással ébresztik életre. — Állj fel, az anyád kutya;!? Mély hörgés. Az utolsó. Pokrócba csavarva dobják a Ti­szába. Loccsan a víz és viszi, viszi, for­gatja csodálkozva. Másnap távirat viszi a hírt Pestre: „A rend helyreánt!” A megindult f lyamatot azonban, ^ amely azon az emlékezetes ok- óberi éjszakán kirobbant és másnap­ba futótűzként az egész országra ki­erjedt, megakadályozni többi nem ’ehetett. Esetleg késleltetni rendőri és csendőri terrorral, statáriális in­tézkedésekkel. A forradalom, mely átmenetileg egy gyengejellemű burzsoá-szociál- demokrata kormányt teremtett, de alig öt hónappal később a kommu­nisták vezette Tanácsköztársaság ki­kiáltásában csúcsosodott ki, — száz- Miométeres sebességgel ledett. Kelet felé tekintett az -ország, s a megye népe; Kelet felé, ahol a Nap felkél, s ahol forradalmak szelét ka­varó vörös Nap jött fel az égre. Következő riportunk: VIHAR A KÉPVISELÖHÁZBAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom