Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-07 / 56. szám
I Világ proletárjai9 egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA M UNKÄSPÄRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ,i r. ■ XV. évfolyam 56. szám Ara 50 fillér ' 1959 március 7, szombat „írjuk alá a békeszerződést Németországgal, a jelenleg létező két önálló német állammal.. Hruscsov beszéde Lipcsében t ! «■ ! * EGY FILMKOCKA a szovjet film ünnepéről Kép „Az én drága párom” című filmből, amelyet a szovjet film ünnepén vetítenek a mozik. Egy orvos küzdelmes életének húsz évnyi szakasza és annak hátterében a szovjet társadalom két évtizedes fejlődése pereg előttünk. Lipcse (TASZSZ) Mint már beszámoltunk róla, Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke március 5-én a lipcsei városi tanács és a lipcsei vásár vezetősége ebédjén beszédet mondott. Bevezetőben köszönetét mondott azért a rendkívül barátságos fogadtatásért, amelyet Lipcse vezetői és lakossága tanúsított a szovjet küldöttség iránt. A szívélyes magatartás a Szovjetunió iránt — hangsúlyozta Hruscsov — azt bizonyítja, hogy a német nép baráti érzelmekkel viseltetik a szovjet nép iránt. A német nép. amelyet az imperialisták a nép akarata ellenére sodortak a háborúba, nem kívánja a harmadik világháborút, amely még nagyobb pusztulással fenyeget. Hruscsov elvtárs beszéde elején a kereskedelem, a békés együttélés problémáiról szólott, majd a német kérdésre térve így folytatta: — Mi ezt mondjuk: írjuk alá a békeszerződést a jelenleg fennálló két német állammal. Erre így válaszolnak nekünk. írjuk alá, de előbb egyesítsük Németországot. — Mi kívánjuk Németország egységének helyreállítását. Nos, üljön össze Adenauer úr és Grotewohl elvtárs és egyezzenek meg erről, mi pedig megszavazzuk azt, amiben megegyeznek. Ha másképp járunk el, ez beavatkozás lenne a németek bérügyeibe, Walter Ulbricht: Adenauer fél egy Hyen találkozástól. Hruscsov: Ulbricht elvtárs igen helyes és érdekes gondolatnak adott hangot. Adenauer álláspontja a kancellár gyengeségét bizonyítja. Ha a kancellár úr erősnek érezné magát, akkor nem kellene félnie egy olyan konföderáció megalakításától, aminőt a Német Demokratikus Köztársaság vezetői javasolnak. Csinálják meg a konföderációt, azután pedig a Német Szövetségi Köztársaság urai — ha szabad így kifejeznem magam — próbálják »megemészteni" a Német Dei mokratikus Köztársaságot, csináljanak — ha tudnak — egy egységes kapitalista államot. A Német Szövetségi Köztársaság kormánykörei azonban nem hajlandók belemenni egy konföderáció megalakításába, félnek a konföderációtól. Ez szemlátomást azt jelenti, hogy a kapitalizmus már annyira korhadt, hogy nincs benne elég életerő és nem tud megbirkózni egy ilyen „megemésztéssel”. (Kirobbanó derültség, viharos taps.) — Meggyőződésünk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya, dolgozó parasztsága, összes dolgozói nem hagyják magukat félrevezetni, nem mondanak le vívmányaikról! — Azt mondják, hogy mi, szovjet emberek kérlelhetetlenek vagyunk, hogv ultimátum-nolitikát folytatunk. Ez nem igaz. Azt mondják, hogy az általunk megnevezett időpont — május 27-e — ultimátumszerű határidő. Mi azt mondtuk és ma is azt mondjuk, hogy ha önök uraim észszerűen tárgyalni akarnak velünk, mi áthelyezhetjük ezt az időpontot május 27-ről akár június 27-re is. Ha akarják, helyezzék át júliusra. Az szükséges, hogy megoldjuk Nyugat- Berlin kérdését, a német békeszerződés kérdését. — A nyugati világ egyes személyiségei azt mondják, hogy e kérdésekről egyáltalán nem lehet megegyezni velünk, mert ez újabb München lenne. Ez a' kijelentés azonban a tájékozatlanság kihasználása. Mit jelent München? Münchenben a Csehszlovák Köztársaság függetlenségének megsemmisítése volt, München útlevél volt Hitler számára Kelet megtámadására, a világháború kirobbantására. A mi javaslataink azonban a békét szolgálják, a béke fenntartására és megszilárdítására irányulnak. Mi ezt mond juk a nyugati országoknak: írják alá a békeszerződést Németországgal, a jelenleg létező két önálló német állammal, számoljuk fel a második világháború maradványait. Miben azonos ez Münchennel? — Úgy látom, hogy vannak itt urak Angliából is. Egyenesen meg akarom mondani önöknek: mi mindenképpen aláírjuk a békeszerződést! Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók aláírni a békeszerződést, a két ténylegesen létező német állammal, akkor mi aláírjuk a béke- szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Minden valószínűség szerint más államok is, amelyek harcoltak a hitleri Németország ellen, aláírnak egy ilyen szerződést. — Ami a berlini .kérdést illeti, mi ezt a kérdést nem lokálisan, nem az egész német kérdéstől elkülönítve kívánjuk megoldani. Ha aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ezzel megoldódik Nyugat-Berlin kérdése is. Addig teljesíteni fogjuk azokat a funkciókat, amelyeket a potsdami egyezmény és a többi Berlinre vonatkozó egyezmény ró ránk, amíg nem lesz aláírva a békeszerződés a két létező német állammal, vagy azok egyikével. — Ha az aláírás megtörténik, érvényét veszti minden Berlinre vonatkozó megszállási rendelkezés. Az NDK kormánya akkor gyakorolni fogja saját területén az összes szuverén jogokat. Aki szavakban azt mondja, hogy békét akar. de ténylegesén a második világháború állapotát igyekszik fenntartani, gondolkodjék kissé magatartása fölött, vagy forduljon orvoshoz. (Derültség.) — A békét nem lehet megvédeni ilyen módon. Nem lehet háborúval fenyegetni egy olyan országot, amely állhatatosan békére törekszik, küzd a bókéért, meg akarja szüntetni a múlt háború maradványait. — Ha pedig a nyugati világ politikusai háborúval próbálnak bennünket ijesztgetni, akkor gondoljanak arra, bennünket nem lehet megijeszteni. Ne ijesztgessük egymást, ne veszítsük el a józan eszünket uraim? Befejezésül Hruscsov a békére és a barátságra, a kereskedelem fejlesztésére, az üzletemberekre emelte poharát. (MTI) Ahol 1500 embernek főznek íT udösftónktól.) A MEGSZÁMLÁLHATATLAN lámpa fénye mint ezernyi gyémántszem szikrázik a barcikaj. est mélyfekete takaróján. A főutca még zsi- vajos, de itt a Liget téren, ahol a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat 46-os üzemi konyhája van, nagy a csend. Csak nagynéha megy erre valaki. Odabent azonban zajos az élet. Kanálcsörgés, vidám fiatal hangok köszöntik a belépőt. A korszerű, hatalmas étteremben építőipari dolgozók és ipari tanulók vacsoráznak. Azok ülnek itt otthonos kényelemben, akik néhány évvel ezelőtt még az épülő ház falának támaszkodva, vagy az útszélen guggolva költötték eV a tarisznyában hozott hazait. Már rég elfeledték ezt az időt. mert a rosszra nem szívesen emlékezik az ember. Bolyszkó Mihály üzemvezetővel és helyettesével együtt nézem a vacsorázó kát. Bolyszkó elvtárs mosolyogva mondja; — Már nyolc éve »etetem« a város építőit, öregeket, fiatalokat egyaránt. S ha visszagondolok erre a nyolc esztendőre, meg kell állapítanom, hogy hatalmas változáson mentek át az én kosztosaim. KuMúráltabbak, fegyelmezettebbek, igényesebbek lettek. Bizony, az elején nem volt ritka eset a rongálás, a hangos, illetlen Viselkedés, sőt a poharuk, evőeszközök eltulajdonítása sem. Ma már elvétve sem találkozunk hasonló esetekkel. Egy szőke, hirtelennőtt fiúcskát kérdezlek meg, hogy vannak megelégedve a koszttal? — Majdcsak olyan, mint otthon —: mondja mosolyogva. — Jót és eleget adnak. S hogy mi ez a jó, arról a nagy hirtelenjében átforgatott étlapok tanúskodnak. Nap mint nap változatos, jó kalóriája ételek szerepelnek ezeken az étlapokon. Kétféle étkezés is van. y'A<< és »B« étkezés. Az »A« kétfogásos és 4.80 forintba kerül. a »B« 6.30-ba, de három fogásból áll és választékkal fogyasztható. Nézzük csak példának okáért mi volt a vasárnapi ebéd? Az »A« étkezés rizsleves, sertéspörkölt, nokedli és savanyúságbólí a „B” étkezés palacsintából állott. De hétköznap sem mondható gyöngébbnek a koszt. Holnap például az »A<* étkezésben húsleves, babfőzelék, párolt felsál-szelet és alma bundában, a »B« étkezésben pedig húsleves, paprikás sertésszelet spagetti körítéssel, vagy rakott burgonya kolbásszal, s a harmadik fogásként tejberizs gyümölcsízzel. Egyszóval a minőséggel és a változatossággal nincs baj. $ mint részben Bolyszkó elvtárstól, részben a kasztosoktól megtudtuk, a mennyiség ellen sem merülhet fel panasz1 A normális étkűeknek elég a kapott adag, aki pedig többet kíván, annak legtöbb esetben kijár a repeta. JELENLEG 240 ipari tanuló étkezik itt. Reggelit, ebédet és vacsorát szolgáltatnak Barcika ifjú építőinek. A reggeli rendszerint tejeskávé vajaskenyérrel, vagy kolbásszal, szalonnával, tepertővel, a vacsora pedig vagy leves és főzelék, vagy sült hús körettßl és gyümölcs. Végiglátogattuk az egész üzemet. A raktárak telve vannak minden jő- val. Az alapanyagokon kívül nagy- mennyiségű gyümölcs, konzerv és befőtt, nyert tárolást. A hűtőkamrákban egész marha- és sertésoldalak lógnak. A hatalmas konyha csak úgy ragyog a tisztaságtól. Zsiga Pál és Vajner József szakácsok hazakészülődnek. Utánuk nézek, s irigykedve lesem a fiatalok szerető pillantását, mellyel kísérik a tovatűnőket. MIKOR BÚCSÚT VESZÜNK az üzemtől, már csak a konyhaszemélyzet dolgozik. Háromfázisú mosogató berendezésen mossák el az edényeket. Forró, langyos és hideg vizet használnak a mosogatáshoz. — Vigyázunk az itt étkezők egészségére — mondja Bolyszkó elvtárs. — Szükség van az ő erejükre, hiszen ők a mi városunk építői. VÉKONY SÁNDOR |T ebruár utolsó napjainak reggelein nem a legjobban érezte magát az ember a határban. Hűvös északi szél festette pirosra arcát, dér borította előtte az avart és a fagy is megkeményítette a földet majdnem minden alkalommal. Tíz óra után azonban rendszerint megenyhült az idő. A télvégi napsugár megolvasztotta a fagyos hantokat, a szél felszárította a dér nyomait és a gyalogos lába bokáig süllyedt az őszi szántásban. Az alsódobszai, a megyaszói határban ennek ellenére már reggel nyolc óra körül a tábla szélén várták a fogatok és a gyalogosok, hogy amint a talaj alkalmas lesz, egy percet sem mulasztva, azonnal megkezdhessék a munkát. Ifjú Simon József az alsódobszaiak közül például elsőként simította el az őszi mélyszántást, Bűdi Károly pedig a mákot is elvetette. Velük egy időben, vagy valamivel már hamarabb kivonultak a földekre a tsz- tagok is. Befejezték az őszi vetések fej trágyázását és hozzáfogtak a szerződéses borsó elvetéséhez. Később pedig a herevetésre is. kiszórtak kaiasztrális holdanként nyolcvan kilogramm pétisót, hogy az állattenyésztéshez több szálastakarmányuk legyen. Ugyanígy szorgoskodtak a termelők Mezőkövesd környékén, a Bodrogközben és a hűvösebb, fekvésű Rakacán. örvendetes ez a lelkes megmozdulás. Bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk magáévá tette pár- • tünk és kormányunk célkitűzéseit, — nevezetesen azt, hogy: a növénytermesztésben 1959-ben 8,7 százalékkal kell emelni az össztermelést értéket az 1958. évihez képest. A parasztság legnagyobb része tisztába jött vele, hogy a jól és korán elvégzett mezőgazdasági munka nagyobb terméseredményeket biztosít és ez elsősorban a termelőnek jelent nagyobb jövedelmet, de ezt kívánják a népgazdasági érdekek is. Iparunk célkitűzése, hogy mind több és jobb árut adjon a falunak, — a mezőgazdaság célkitűzése viszont, hogy ezt mind több, jobb és nem utoasó sorban olcsóbb mező- gazdasági termel vénnyel: állati termékkel, gyümölccsel, hússal, tejjel, tojással, gyapjúval viszonozza. \ parasztember, aki az időjá- rás törvényszerűsége miatt most egy pár hónapra pihenőre volt kényszerítve — a tavasz kezdetével egyszerre sok és sürgős feladat elvégzése elé került. A legelső tennivaló mindenek előtt az őszi mélyszántások simítózása, vagy simító híján fogasolása. Télen, a bőséges esők idején sok víz került az ősszel megszántott talajba és ha tavasszal azokat nem simítjuk el hamarosan — kárbavész ez az éltető víz. A múlt év őszén termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk kereken 20 ezer ka- tasztrális holddal kevesebb kenyérgabonát vetett, mint az előző években. Ezzel szemben megnövekedett a pillangós vetésterület. Ez helyén való szerkezeti változás, de csak akkor viszont, ha a kisebb kenyérgabona vetésterületen is megtermeljük a dolgozó nép kenyerét. Ezt pedig csakis a termésátlagok növelésével lehet elérni. Joggal sürgetik tehát a hozzáértő szakemberek az őszi vetések fej trágyázását, a későbbiek során pedig a gondos növényápolást. A földbe vetett mag megérezte a tavaszt. Megindult a növényi élet. Most még víz is bőven van a talajban, felveszi a pétisóban lévő nitrogén tápanyagot és hamarosan megerősödhet a vetés. Követni kell tehát az alsódobszaiak és a megy- aszóiak példáját! Helyenként a megyében pedig, ahol az adottságok engedik és a vetőmag is rendelkezésre áll — tavaszbúzával pótoljuk az őszit. Ennél a növényféleségnél különösen fontos a korai vetés, mert csak így biztosít jó termést. A Bodrogközben, a szerencsi és az abaújszántói járásban szerzett múltévi tapasztalatok szerint ajánlhatjuk, hogy érdemes ezt a módszert alkalmazni. De mindezek mellett természetesen egyike a legsürgősebb tennivalóknak a mák, a cukorrépa elvetése. Az őszi mélyszántásokat ezért semmi esetre se szántsuk újra. FogasolássaL ha időben kezdünk hozzá, megfelelő magágyat biztosíthatunk. Célkitűzéseink szerint 1960-ra a szántóterület 17—18 százalékán pillangósokat kell vetni. Ezért tehát már- ezen a tavaszon gondolnunk kell erre is. Pillangós vetések hiányában nem tudnánk szaporodó állatállományunk szálas- takarmány ellátását biztosítani. A lucerna és a vöröshere pedig ezen kívül talajjavító növénynek is kiválóan alkalmas, mert termeltetése áltál talajaink termőképessége növekszik. p ártunk és kormányunk, mint * eddig, — a jövőben is támogatja a parasztságot, hogy többet termelhessen, de emellett'— s ezzel mindenkinek tisztában keli végre lennie — főfeladat továbbra is a termelőszövetkezetek, termeíő- szövetkezeti községek . termelési eredményeinek további növelése. Minden lehetőség adva van, hogy termelőszövetkezeteink már ebben az évben példamutató nagyüzemekké váljanak. Ezt segítik elő a 3004/1-es kormányrendeletben nyújtott „kedvezmények is. Valamennyi termelőszövetkezetben növelni kell ezért a kukoricatermesztés arányát. Tovább már nem elégedhető meg az, hogy szántóterület- tünknek alig 11 százalékán termeljük ezt a fontos növényt. Gondoljanak erre a most alakult, de majd csak ősszel induló termelőszövetkezetek is. Gondoljanak arra, hogy egy évet veszítenek, ha már most, tavasszal nem biztosítják a jövőévi pillangósok vetésterületét és gondoljanak arra is, hogy az őszszel bevitt állatállományt takar- mányozni kell. s ezért már most vetniük kell silókukoricát. Ehhez a nagy munkához a helyi tanácsok és a szakemberek igen sok segítséget, sok. hasznos gyakorlati tanácsot adhatnak. Hiszen mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy társadalmunk további fejlődése, szocialista nagyüzemeink megerősödésétől függ. Ezért kötelessége a termelőszövetkezetekkel való törődés nemcsak az igazgatási apparátusnak, de mindenkinek, aki szebben, jobban, gondtalanabbul altar élni; ezért kötelességünk a magyar mezőgazdaság eredményeivel, munkájával, további fejlődésével való törődés mmdannyiunknak, akik gazdagabbak akarunk lenn!. Az e heti lottó nyerőszámai A lottó fennállásának második évfordulóján, a Magyar Optikai Művek művelődési otthonában rendezték meg az ünnepi sorsolást, amelyet műsor előzött meg. Ezúttal a 10. heti szelvényeket sorsolták. A 10. játékhéten 4 207 455 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Egy-egy nyeróosztáiyra 1 588 000 forint nyeremény jut. A húzott számok a következők: 7, 13, 34, 87, 89. A számsorsolás után megkezdődött a 8. játékhét szelvényeire a tárgynyeremények sorsolása. íMTI) Szántunk, vetünk
