Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

CMörtm, mo. március 5. eszakmägtarorszäg s Milliók SS ívügye A orosz és szovjet zene útja V. Zalán Irén előadása a Nevelők Házában Most jelent meg a Kossuth Könyv­kiadónál az „Együtt a világ dolgo­zóival” című könyv, melyben a szer­kesztők összegyűjtötték azokat az okmányokat, tényeket, leírásokat, amelyek megmutatják, hogy a világ munkássága hogyan támogatta a Szovjetuniót. Soha nem felejti el az emberiség, hogy a vi'lég első pmletánszocialista íornadiaflimat' az orosz munkások és parasztok vűitlbék győzelemre Orosz- országban. Az elnyomott proletariá­tus, bármely ország határaim belül élt, más-más nyelveit beszélt., egyben- másfaam különbözött is egymástól, de egyben nem volt különbség: száv- ügyéneJk tartotta a szovjethatalom bennmaradását, megerősödését. Ez nem passzív szándék volt csupán, hanem harc. Harc a nemzetközi bur­zsoázia eliten fegyverrel, szóval. lövészezrednek a legmagasabb forra­dalmi katonai kitüntetést, a Vörös Zászlórendet adományozza. E kitüntetéssel a turkesztáni front forradalmi Katonai Tanácsa az orosz- országi proletariátus háláját és el­ismerését tolmácsolja..,« (102. old.) Abban a harcbán, melyet a nem­zetközi. imperializmus a belső elletn- foaTadalmárcfk segítségévei a szov- jethatatom ellen folytatott., a világ népei a szovjethatalom oldalára áll­taik. Az internacionalisták fegyveres segítségén kívül igen jelentős volt, hogy a nyugati országok munkás­sága zászlajára írta a jelszót: »El a kezekkel Oroszországtól!« és a jel­szó, mint a vihar, zúgott végig Ang­lián, Franciaországon, Olaszországom, Németországon és más államokon. Kalinyín, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke 1941 szeptem­berében átnyújtja Hunén Ruiz ibarr úrinak az első katonai kitüntetést — a Vörös Zászló-rendet, anyagi segítséggel. Mindebben, meg­mutatkozott a nemzetközi proletár- összefogás ereje, történelmi nagy­A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme után. néhány hó­nappal megindult az antant jólfeil- szerelt seregeinek támadása a fiaital 'szóvjetállaim edlen. A párt kiadta a jelszót: »Veszélyben a szocialista haza!« és a háborútól elgyötört, fá­radt, éhes orosz munkások és parasz­tok újra fegyvert fogtak, saját hazá­juk. a proletár haza védelmére. Övék a történelmi dicsőség, hogy ebben az egyenlőtlen, hősies küzde­lemben győzelmet arattak, megvéd­tek a forradalom vívmányait. A szovjet dolgozókkal együtt fegy­veresem küzdöttek a szabadság ei- tiiprói ellen más országok munkásai és parasztjai is, akikét a háborús körülmények folytán • Oroszország területén ént a forradalom. Olyan emberek, akik sem a nyelvét, sem a szokásait nem ismerték annak az országnak, ahol a szovjetek vették át-a hatalmat; emberek, akikről úgy látszott, hogy csakis arról álmodnak, hogy minél előbb visszatérhessenek a békés élethez, családjukhoz, harc­ra keltek és vérűiket ontották az orosz munkások és parasztok hatal­máért. Ez bámulatos volt, bár a va­lóságban természetes. A munkások és parasztok érezték és tudták: a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom az egész világ dol­gozóinak ügye. Az orosz munkások és parasztok vágyainak és törekvé­seinek vaióraváJJtásáibam saját vá­gyaik és törekvéseik megvalósulásá­nak zálogát látták. Október igazsága az ő igazságuk is volt. A munkásosztály és a haladó értel­miség a tőkések dühödt rágalomhad. járata ellenére egyre erőteljesebben védelmezte a szov jethatalmat. E harcnak nagyon szép példáiról olvas­hatunk a könyvben. Az Egyesült Ál­lamik csendes-óceáni, partján lévő Seattle kikötőjének dokkmunkásai megtagadták a »Deliéit« nevű hajó berakását, mert ezen 185 ezer pus­kát, 426 láda fegyveralkatrészt, nagymennyiségű Maxim-rendszeru géppuskatöütényt akartaik az ellen- forradákm KüBcsök tábornoknak szállítani. »A német vasutasok 1920 augusz­tus elején Erfurtban feltartóztattak egy vonatot, egy század francia kato­nával. A szerelvény végéhez egy le­pecsételt vagon volt kapcsolva, s ezt angol katonák őrizték. A vasutasok ellenőrző bizottsága holtvágányra to­latta a szerelvényt. A vonat parancs­noka, egy francia tiszt erőszakkal akarta elérni a szemelvény továbbí­tását, készültségbe helyezte a száza­dot, s parancsot adott a mozdony- vezető és a fűtők letart ózatasára. A vasutasok felháborodva követelték, hogy a franciák azonnal rakják visz- sza a f egyvereket a vagonokba, mert ha nem — jelentették ki elszántan — egyetlen ember sem hagyja el élve a szerelvényt. A tiszt kénytelen volt végül engedni.« (190. old.) A vasutasok átvizsgáltak minden sze­relvényt és a legkisebb gyanú esetén kimondták: »Nem továbbítjuk!« Emiatt csak igen nagy kerülővel ju­tottak el a keletre irányított hadfel­szerelések a fehérekhez. A szovjethatalon ellen felvonulta­tott francia hadiflottában 1919. áp­rilis 20-án felkelés tort ki. A Fran­ce és a Jean Bart nevű hadihajókon a francia trikolor helyett vörös zász­lót lengetett a feketetengeri szél. Mindezek a tényezők hozzájárul­tak az intervenciósok és fehérgárdis­ták leveréséhez. Az imperialista nagyhatalmak az intervenció leverése után sem mond­tak le a szovjethatalom elleni harc­ról. A dolgozók pedig továbbra is tá- ■mogatták a szovjeteket, Jólképzett szakmunkások, mérúökök indultak segítségére az építőmunkában, véd­ték, óvták a békés építést. A Szovjet­uniót fennállása óta úgy ismerik a világ dolgozói, mint a béke szilárd őrét. A nyugati országok dolgozói, látva a kapitalisták mesterkedéseit, kiadták a jelszót: »Vesszenek a háborús gyújtoga­tok!« »Védjétek meg a Szovjetuniót!« Az armerilteaii munkások írták egyik röplapjukban: »Egy ország van csak, ahonnét nem indulhat ki egy impe­rialista háború veszélye. Egy ország van csak, ahol a munkások nem fél­nek, hogy életüket kell áldozniuk a harcmezőn a tőlcések profitjáért. Ez az ország a Szovjetunió.« (268 old.) Az imperialisták azonban el akar­ták söpörni a Szovjetuniót a Föld színéről és ezért 1941-ben megtámad­ták. Ugyanakkor szerveződött a fa­sizmus ellenes harc. Egész Európá­ban megindulnak a partizánharcok a fasiszták ellen. Jugoszlávia, Cseh­szlovákia, a görög, albán partizánok nagy erőket kötnek le és ezzel segí­tették a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúját. A Normandia hadosz­tály francia pilótái lőtték a vörös- csillagos repülőgépekről Brjanszk és Szmolenszk alatt a fasisztákat, • a csehszlovák hadtest T. 34-eseken in­dult hazája felszabadítására, Nóg­rádi Sándor partizánegységei segítet­ték a Vörös Hadsereg előnyomulá­sát * Nagy hiányt pótolt a Kossuth Könyvkiadó a mű megjelentetésével. A szerkesztéssel sikerült biztosítani, hogy azok számára is nagyon ér­dekes a könyv, akik a Szovjetunió történetét nem ismerik elég részle­tesen. Azt külön ki kell emelni, hogy most a magyar-szovjet baráti hónap Ez a, plakát felhívja az osztrák proletáro­kat, hogy vegyenek részt a Szovjet-Orosz- ország és a Magyar Tanácsköztársaság védelmében rendezett 1919. július 21-i nemzetközi sztrájkban, alkalmából kerül az olvasó kezébe, mert így még világosabbá válik, hogy a magyar—szovjet barátság harcos, forradalmi hagyományokon nyugszik. Déri Ernő. »Hogy a polgárháború idején hány külföldi harcolt a Vörös Hadsereg soraiban, nehéz volna pontosan 'meg­állapítani. Tudjuk azonban, hogy az 1917—1920-08 években mintegy 80 ezer magyar, vagy 40 ezer kínai, körülbelül 30 ezer jugoszláv, sok ezer cseh, lengyel, német, koreai, román, bolgár és finn harcolt a szov­jethatalomért.« (42. old.) A Vörös Hadseregben harcoló intetnnacioaia. listák — így hívták a Vörös Had­seregben harcoló küMöíldiekeft — ékes- szóló bázoffiyítékát adták a bátorság­nak, kitartásnak és proletáröntudat- n<ak. Öröm és büszkeség tölt el bennüin_ két a könyv olvasásakor, mert na* gyón gyakran találkozunk magyar nevekkel. »Varga, az 1. turkesztáni nemzet­közt ezred parancsnoka kihirdette a. forradalmi. Katonai Tanács határo­zatát, melyet Frunze elvtárs írt alá. A határozatban olvashatjuk: Azokért a különleges érdemekért és hőstetteikért, amelyek a munkás­paraszt Oroszországnak, a fehér ellen- forradalom ellen vívott harcában Turkesztán területén az internacio­nalisták nevéhez fűződnek, a tur- izsszbám front forradalmi Katonai ITanácsa <* turkesztáni nemzetközi Uj élet indul a sárospataki tanítóképző intézetben A sárospataki tanítóképző szép északmagyarországi reneszánsz stí­lusban megépített épületét ezekben a hetekben egyre gyakrabban keresik fel azok a fiatalok, akik élethivatá­suknak a nevelői pályát kívánják választani. Erre most módot ad az új minisztertanácsi rendelet, amely Sárospatakon is létesített felsőfokú tanítóképző intézetet. A korszerűbb tanítóképzés lényegesen emelni fogja az általános iskola alsó tagozatában az oktatás-nevelés színvonalát, mert a felsőfokú tanítóképző intézetekben az érettségi vizsgálat után 3 évig ta­nulnak a hallgatók. A harmadik év­ben azonban már félévre valamelyik ált. iskolában beosztást is nyernek tanítási gyakorlatra, természetesen megfelelő illetménnyel. A hallgatók a legkorszerűbb pedagógiai ismere­tekben nyerhetnek teljes tájékozó­dást, hisz a tanítóképző intézet mel­lett 10 osztályos gyakorlóiskola, mű­hely, mezőgazdasági kert és napközi otthon is működik. Megfelelő elhe­lyezésről, étkezésről az iskola mel­lett szervezett kollégiumok gondos­kodnak. Népi demokráciánknak gondja van arra is, hogy ösztöndíj­ban részesítse a hallgatókat. A tanítóképző. intézet igazgatósága arra számít, hogy nemcsak az isko­lákból jelentkeznek majd az érettsé­gizők tanítói pályára, hanem az üzemekből is azok a fiatalok, akik­nek régi vágya most teljesedhet: az egyik legszebb hivatást tölthetik majd be, a nevelői hivatást. Jelent­kezni a Megyei Tanács VB. művelő­désügyi osztályánál (Miskolc, Tanács­ház tér 1. sz.) lehet április 10-ig. A felvételi vizsgák június utolsó és jú­lius első hetében lesznek az iskola székhelyén. Az igazgatóság az érdek­lődőknek mindennemű felvilágosí­tást megad. Az ősi pataki tanítóképző intézet várja a fiatalokat, lányokat és fiú­kat egyaránt; Komáromy Béla, a tanítóképző intézet igazgatója EGY NÉP ZEN EKULTŰ RAJÁ­NAK áttekintése, egészének jellem­zése — még ha vázlatosan is — egy rövid előadás keretében szinte lehe­tetlennek tűnő feladat. Mégis sike­rült ezt megoldania az összegyűlt nagyszámú hallgatóság megelégedé­sére V. Zalán Irénnek, a Herman Ottó Gimnázium igazgatónőjének. Az adott lehetőségek közül talánya legjobbat választotta. Kiindulásul az orosz népdal világát vette, és ehhez tért vissza mindig utalásával, ami­kor egy-egy korszak nemzetközileg is jelentős mestereit idézte elénk, mert a népek zeneirodalma közül ta­lán az orosz az, amelyik annyiszor, annyi változatban, minden jelentős alkotásában a nép művészetéhez for­dult és annak tápláló erejéből merí­tette világraszóló példák ihletét. Ezeket a nagy példákat mutatta be nekünk az előadó, nem száraz, tu­dományoskodó, hanem életteli, lírai átélésű mondatokban. Nemcsak meg­ismertetni akart, hanem ami ennél sokkal fontosabb, megszerettetni. Hivatkozott saját élményéire és utalt olyan élményekre, melyeket mind­nyájan átéltünk és szívesen emlék­szünk is rá. Vitatkozott régi, hely­telen nézetekkel, káros, reakciós ér­tékelésekkel (pl. Muszorgszkijjal és Csajkovszkijjal kapcsolatban). Ezek­kel szemben a legújabb szovjet tu­dományos eredményeket ismertette a hallgatósággal. És hivatkozott a hall­gatók közelmúlt nagy élményére, amikor Czyz, a kiváló lengyel kar­mester vezényelte Csajkovszkij VI. szimfóniáját. így sikerült megtalál­nia előadásában a közvetlenség, és ugyanakkor a tudományos igényű előadás összhangját. Ebben segítségére volt az ízlése­sen összeválogatott hanglemez-il­lusztrációk mellett néhány kiváló előadóművész is, a Zeneművészeti Szakiskola tanárai: Pekker Zsuzsit (ének), Ivánffy Flórián (zongora) és Herszényi Bálint (zongora)-játéka különösen kiemelkedő volt. Az estnek sikerült elérnie célját, még jobban megszerettetnie az orosz és szovjet művészet egyik kiváló ágát, a zenét a miskolci zeneszerető közönséggel. Egy zavaró körülmény mellett azonban nem mehetünk el: a Peda­gógus Szakszervezet, ha már ilyen nagysikerű előadást rendez, miért nem tud a lemezjátszó mellé megfe­lelő, torzítás- és recsegésmentes hangerősítőt biztosítani? K. Jm. **■**+■---------------­« arsad megyében ünnepi esteken emlékeznek meg a békemozüatnm lennáíiásának 10. évfordulójáról A Borsod megyei békebizottságok az idén is nagy munkába kezdtek. A békemozgalom fennállásának 10. év­fordulója alkalmából a járási szék­helyeken és a nagyobb községekben ünnepi estéket tartanak. A békegyű­léseket több községben dokument- filmek vetítésével kötik egybe. Eze­ken az ünnepi megemlékezéseken számos helyen a résztvevők közösen beszélik meg a májusban megrende­zésre kerülő „népek barátsága hó­napja” helyi programját. Az idei népek barátsága hónapjá- --------------­ban — az elmúlt évihez hasonlóan — a Szovjetunióban, Kínában, Cseh­szlovákiában, Albániában és a Né­met Demokratikus Köztársaságban járt borsodi dolgozók élménybeszá­molókat tartanak. Ezekre a beszá­molókra külföldi vendégeket is meghívnak. A barátsági hónapban a határmenti városokban és falvakban több találkozót rendeznek a csehszlo­vák békeharcosokkal és a népek I közötti barátság jelentőségét kisgyű- léseken, népfront-estéken, valamint egyéni beszélgetések során méltatják a megye békebizottságais ---------------­Z ENE AZ ÓVODÁBAN Szívesen nézem az egzotikus filmeket. Tengerek, vulkánok, égbenyúló havasok, idegen városok, színes népek viseletűkkel, szokásaikkal az utazás élményét keltik fel bennem. Ilyen felajzott érdek­lődéssel Ültem be a moziba egy japán film megtekintésére. Bár nem filmkriti­kát akarok írni, az nem tartozik rám, ha­nem a filmmel kapcso­latban egy igen keserű dologról akarok beszá­molni. Amit kerestem: eg­zotikumot, különös tá­voli képeket, nem kap­tam semmit. A dara­bot sem értettem. Ügy vettem azonban észre, hogy maguk a japán színészek sem igen ér­tették, mert sokszor hangoztatták: — Nem értem! Nem értem! — Jól van — gon­doltam —, ha ti Tiem, akkor én sem. De volt ott más is, amit igazán nem értet­tem. Azt, hogy miért hozta el magával a moziba a mellettem (Bal XXII. 7. 1959 II. 19. 2. előadás) ülő férfi és hogyan engedték be az ötévesnek látszó fiúcskát, mikor a fil­met csak 18 éven felü­liek nézhették meg? Ezt nem tudom meg­érteni! Van a nagy Kodály­nak egy igen elgondol­koztató írása: Zene az óvodában. Ebben arra oktat az ősz Mester, hogy az eszmélő gyermek csak ép, tiszta, magyar dal­lamot hallhat. Kárhoz­tatja azokat a régi, idegenből szolgailag ..... á tvett gyermekdalokat, melyekre valamikor az óvodában tanították a csemetéket. Azt mond­ja. Kodály, hogy az ső ütemek, az első dallamok, melyek a gyermek leikébe szú* rődnek, döntőek egész életére, magyar beszé­dére és zeneiségére4 Kodály a fülön beha* toló káros zenei benyo­másoktól félti a ma* gyár gyereket. Én ott a moziban m szemen keresztül be-> áramló borzalmaktól kíméltem volna meg öcsit. Miért kellett látnia a bandita bor­zalmas arcát, végig* nézni az asszony, a férj, a rabló szörnyű küzdelmét, amint fé­nyes tőreikkel egymás* nak estek? Miért? öcsikém, nagyon saj­náltalak! Ó DANIEL A politechnikai oktatásért A sárospataki Zrinyi Ilona általá­nos iskolában is szeptembertől poli­technikai oktatás folyik. Az állam 13 000 forint értékű felszerelést bo­csátott az iskola rendelk ésére és a növendékek nagy lelkesedéssel kezd­tek az élethez nagyon közel álló tan­tárgy tanulásához, s azóta sok szép munkát készítettek. A még jobb munkához gépekre és anyagokra volt szükség s ekkor a helybeli vállalatok siettek segítsé­günk o. A Faipari Vállalat az üzemi termelésben már nem használható gépeket adott, s a gépállomás dol­gozói kijavítják azokat, hogy a ta­nításra alkalmasak legyenek. A ta­nács, a termelőszövetkezet, a MÁV dolgozói és a 119. számú Helyiipari Iskola tanulói is segítséget adnak ah­hoz, hogy a politechnikai oktatás fo­lyamatos legyen. így fogott össze Sárospatakon a szülő, az iskola, a társadalom, hogy a gyermekek nevelése ezután ne csak a szülő és nevelő, hanem az egész társadalom gondja legyen. Zombori Emil ált: Iskola igazgató A magasabb terméseredményekért Újonnan alakult és a már régeb­ben működő termelőszövetkezeteink együttes erővel indultak munkára, hogy a gazdasági évben minden le­hetőséget kihasználva, magas ter­méseredményeket érjenek el. Több helyütt a megyében versenyre hív­ták egymást az azonos feltételek mel­lett működő termelőszövetkezetek. A gönci Rákóczi például elhatározta a legutóbbi közgyűlésén, hogy évi tervük minőségi és mennyiségi telje­sítésében versenyre hívják a szom­szédos göncruszkai Szabadság Tsz-t. Versenykihívásuk főbb pontjai az alábbiakat tartalmazzák: A növénytermelésben a 3004. va­lamint a 3004/1-es kormányrendele­tek kedvezményeit kihasználva, gaz­dálkodnak. Ezek szerint a szántó- terület mintegy 22 százalékán pillan­gós takarmánynövényt, 10 százalékán kukoricát termelnek és a talajerő utánpótlást a szántóterület 25 száza­lékának évenkénti szervestrágyázásé-, val biztosítják. Fejlesztik állatállományukat is. Je­lenleg 31 tehenük van és év végére 50 lesz. A tehenészetben bevezetik az itatásos borjúnevelést és így a na­gyobb választási súlyt kevesebb rá­fordítással érik majd el. A termelőszövetkezet ezzel a ver­senykihívással egyébként a termelő­szövetkezetek országos versenyébe is bekapcsolódik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom