Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek mámornál A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 54. szál r a 50 fillér-----' .'Viv-T' 1 959 március 5, csütörtök Milliók szívügye Kitárt kapuk Élet és erkölcs A mi tavaszunk j Újszerű kezdeményezés Megyénk üzemeiben, bányáiban egyre többen jelentik ki: március 21-et, a Tanácsköztársaság 40. év­fordulóját, április 4-ét, hazánk felszabadulásának ünnepét, május 1-ét, a nemzetközi internacionaliz­mus nagy napját jobb munkával kívánják köszönteni s ennek ér­dekében szocialista munkaversenyt kezdeményeznek. A most kibontakozó nemes vetél­kedés — noha ez is éppen úgy, mint eddig — a több, jobb, olcsóbb ter­melésre irányul, újszerű megmoz­dulás. Újszerű, mert a verseny va­lóban alulról, a munkapadok mel­lől, a bányák mélyéből, a dolgozók saját kezdeményezéséből indult el. Újszerű e verseny abban is, hogy sokkal, reálisabbak az eddigieknél. A verseny vállalásokból kitűnik, a dolgozók nem látszateredmények­re törekednek, nem hangzatos, mu­tatós vállalásokat tesznek, amit úgy sem tudnának teljesíteni, ha­nem olyan ígéretek hangzanak el, amelyek megvalósításához megvan minden biztosíték. A munkaválla­lások nem a világot akarják »meg­váltani«, nem csodákat akarnak művelni, hanem a mindennapos, úgynevezett »apró« munkák elvég­zésére mozgósítanak. A vállaláso­kon látszik, hogy nem a minden áron való tervteljesítésre töreked­nek a dolgozók, hanem arra, hogy a tervek maradéktalan teljesítése mellett gazdaságosabban termelje­nek. Nagyon helyesen, a most kibon­takozó munkaverseny alapját nem országos versenykihívások képezik, hanem az üzemen belüli nemes ve­télkedés. Nem sok haszna van az olyan versenynek, amely az ország másik végén lévőket szólítja ver­senyre, mert annak reális értékelé­se szinte lehetetlen. Viszont, ha üzemen, bányán belül folyik a ve­télkedés, valamennyi dolgozó sze- meláttára. nem vitás az elsőség. Ez­zel sok felesleges bosszúságot lehet megelőzni, gyanűsítgatást, hogy ezért, vagy azért nyerte meg vala­ki a versenyt, mert az értékelők részrehajlók voltak. Újszerű e versenyben, hogy nem minden ünnepi alkalomra külön tesznek vállalást a dolgozók, ha­nem a Tanácsköztársaság megala­kulásának, a felszabadulás ünne­pének és május 1-nek méltó meg­ünneplése jegyében az 1959. első* féléves terv túlteljesítését vállal­ják. Példaszerű ilyen vállalás volt a Lenin Kohászati Művek nagyol­vasztóművének a fogadalma, — a dolgozók a gyár többi üzemét szó­lították párosversenyre. Lényege ennek a szocialista vállalásnak, hogy olyan ígéretek hangzottak el a dolgozók részéről, amelyek segí­tenek megoldani az üzem gondjait. Hasonló vállalás hangzott el az or­mos! bányászok részéről is, akik azon túlmenőleg, hogy versenyre szólították az edelénvi bányaüzem dolgozóit, bányán belül is munka- helyenkint, brigádonkint, csapaton­ként versenyre szólították egy­mást. Az első féléves terv túlteljesíté­sére, a gazdaságosabb tervteljesítés­re tett vállalások előnye az is, hogy nem darabolják szét a versenysza­kaszt. Egy-egy nevezetes dátum után nem kell újra és újra verseny­szerződést kötni a dolgozóknak, ami megtöri a nemes vetélkedést. Érdekessége az alulról elindult versenynek még az is, hogy az előb­biektől eltérően általában az üze­mek, bányák dolgozói nem verik dobra szocialista vállalásukat. Nem kürtölik világgá, hogy mit akarnak tenni, hanem ehelyett inkább cse­lekednek. Nem beszélni, hanem cse­lekedni kell! S most ezt teszik me­gyénk iparának dolgozói. A szocialista munkaverseny már eddig is sok szép eredménnyel büszkélkedhet. Hozzájárult a ter­vek teljesítéséhez, a gazdaságosabb termeléshez. Bízunk benne, hogy a most kibontakozó, újszellemű ve­télkedés, amely mentes a régi mun­kaversenyek hibáitól, sok szép »»unkasikerhez vezet. Az EAK és más afrikai országok kérelme az EASZ gyámsági tanácshoz Az Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, Guinea és négy más afrikai ország képviselői kedden határozati javaslatot terjesztettek az ENSZ közgyűlésének gyámsági bizottsága elé, azt kérik, hogv Fnancia-Kame- runban tartsanak új választásokat, még mielőtt 1960 január 1-én vissza­nyerné függetlenségét. Általában jólértesült forrás sze­rint a javaslatot előterjesztő afrikai országok bizalmatlanok Francia- ország Kamerunnal kapcsolatos poli­tikája iránt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének levele Phan Van Dong, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság külügyminiszte­re levelet küldött az 1954. évi genfi értekezlet társelnökeihez és felhívta figyelmüket a jelenlegi laoszi hely­zetre. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialisták ki­váltképpen katonai síkon fokozzák tevékenységüket Laoszban. A délvietnami hatóságok az ame­rikai imperialisták tervének megfe­lelően Laoszt a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni kémkedés és szabotázs cselekmények támasz­pontjául használják fel. Vietnam és Laosz határán a laoszi kormány utasítására nagy csapat­összevonásokat hajtottak végre. Is­mételten megsértették a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterét és területét, nyugtalan helyietet te­remtettek a határon. A vietnami külügyminiszter arra kéri a genfi értekezlet társelnökeit, hogy a helyzetnek megfelelően hoz­zanak határozott intézkedéseket. MacMillan beszámolt kormányának moszkvai utazásáról MacMillan angol miniszterelnök szerdán reggel beszámolt kormányá­nak moszkvai utazásáról. Még a mai nap folyamán a parlamentnek is je­lentést tesz. Az angol miniszterelnök hétfőn kétnapos látogatásra Párizsba utazik, ahol Debré miniszterrel találkozik, csütörtökön pedig Bonnba utazik, hogy Adenauerrel tárgyaljon. Jól értesült körök szerint az angol államférfi a március 15-ét követő héten repülőgépen Washingtonba megy, ahol Eisenhower elnököt tájé­koztatja majd moszkvai utazásának eredményéről. (MTI) A szovjet-angol megnemtámadási szerződés tervezete Moszkva (TASZSZ) Harold MacMillan brit miniszter- elnök moszkvai tartózkodása idején a szovjet kormány megnemtámadási szerződés megkötését javasolta a Szovjetunió és Nagy-Britannia kö­zött. Február 28-án Gromiko szovjet külügyminiszter átadta Selwyn Lloyd angol külügyminiszternek a szovjet­angol megnemtámadási szerződés tervezetét. A tervezet szövege a kö­vetkező: MEGNEMTÁMADÁSI SZERZŐDÉS a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége egyfelől, Nagy-Bri- íannia és Észak-írország Egyesült Királyság másfelől, kinyilvánítva törekvésüket, hogy békében akarnak élni egymással és minden állammal, továbbá eltökélt szándékukat, hogy nemzetközi viszo­nyaikban az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapokmányának céljait és elveit tartják szem előtt, hozzájárulni óha jtván a nemzetközi helyzet, különösen az európai helyzet megjavításához olyan intézkedések­kel, amelyek célja a béke megőrzése és az államok közötti bizalom lég­körének megteremtése, elhatározták, hogy megkötik jelen megnemtámadási szerződést és kine­vezték meghatalmazottaikat: A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Irftgfefe# .Tanácsának elnöksége, Nagy-Britam«ia és Észak-trország Egyesült Királyság királynője őfel­sége, akik kellő formában és teljes rend­ben talált meghatalmazásaik kicseré­lése után megegyeztek az alábbiak­ban: 1. Cikkely A magas szerződő felek, utalva rá, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapokmánya tiltja az erő al­kalmazását, vagy az erővel való fe­nyegetőzést nemzetközi viszonylat­ban, ünnepélyesen kijelentik, hogy tartózkodni! fognak egymás megtáma­dásától és nem folyamodnak fegyve­res erő alkalmazásához vagy erővel való fenyegetéshez egymással szem­ben. 2. Cikkely A magas szerződő felek azt tartva, hogy katonai támaszpontok létesítése idegen területeken gyanakvást kelt az államközi kapcsolatokban, a nem­zetközi helyzet éleződését eredmé­nyezi és fokozza egy újabb háború veszélyét, kötelezik magukat, hogy nem engedélyezik idegen katonai tá­maszpontok elhelyezését saját terüle­teiken és ennek megfelelően eljár­nak, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszüntessék a működő Ide­gen katonai támaszpontokat ott, ahol ezek vannak. 3. Cikkely A magas szerződő felek között fel­vetődő minden vitás kérdést a köl­csönös megértés szellemében tárgya­lásokkal és más olyan eszközök fel- használásával oldanák meg, amely eszközöket nemzetközi viták békés rendezésére megjelölt. 4. Cikkely Az esetben, ha valamely állam erőhöz, vagy erővel való fenyegetés­hez folyamodik az egyik magas szer­ződő féllel szemben, a másik magas szerződd fél nem fog sem közvetlen, sem közvetett támogatást adni an­nak az államnak, amely az erőhöz, vagy az erővel való fenyegetéshez folyamodott, s a maga részéről min­den lehetséges intézkedést megtesz a konfliktus békés rendezésére. 5. Cikkely Jelen szerződés hatályba lépésétől 20 éven át marad érvényben. A szerződést ratifikálni kell. Ha­tályba lép a ratifikációs okmányok kicserélésének napján. Ez okmányok kicserélését a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani ..... va­rosban. 6. Cikkely Jelen szerződéshez csatlakozhat bármely európai állam, valamint az Egyesült Államok. Ennek megerősítéséül a meghatal­mazottak aláírták és pecsétjükkel el­látták a jelen szerződést. Készült 1959. két példány­ban, mindegyik orosz és angol nyel­ven. Mindkét szöveg egyenlő érvényű. Á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából őfelsége Nagy-Britannia és Észak­ír ország Egyesült Királyság király­nője megbízásából Hruscsov megérkezett a Német Demokratikus Köztársaságba N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke március 4-én TU 104-es repülőgépen az NDK- be érkezett, hogy az NDK kormányá­nak meghívására megtekintse a lip­csei tavaszi vásárt. A repülőtéren Hruscsov fogadására megjelentek Otto Grotewohl, az NDK Miniszter­tanácsának elnöke, Walter Ulbricht* a Német Szocialista Egységpárt Köz» ponti Bizottságának első titkára és más hivatalos személyek. Hruscsov és GrotéWohl a repülőtér ren üdvözlőbeszédet mondott. Hrus» csov és kísérete ezután gépkocsin el­indult Lipcsébe. (MTI) Ünnepi pártnapokon köszöntik az MSZMP szervezetei a tanácsköztársasági évfordulót A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról történelmi jelen­tőségéhez méltóan emlékeznek meg az üzemekben és a hivatalokban. A megemlékezésnek bensőséges meg­segíti munkatársait ... szorgalmával a gyár államosítása után 2 évre kiérdemelte a csoportve­zetői megbízatást. Ezután már ő ta­nította a fiatal gyalusokat, horizon- tosokat és marósokat. De ebben a beosztásban sem maradt soká. A gyártástervezéshez helyezték, ahol öt évig dolgozott. Közben elvégezte a technikumot és nemrégen a saját kérésére, mint művezető a szereidébe ment vissza. — Megúntam már az irodai mun­kát — mondja — jobban szeretem a gyakorlatot. Ott érzem jól magam a munkások között. Ez valóban így is van. Durai Imre szeret a munkások között lenni és szeretik őt is a munkások. Hogy miért, ennek is megvan az oka. Ha hibát lát, nem hivalkodva, hanem az őszinte segítés hangján, embersé­gesen mutat rá a baj következmé­nyeire. íme néhány eset. Galyas János az egyik napon nem ment be dolgozni. Másnap Durai Im­re elsőként kereste fel munkahelyén. — Mi van? Miért nem jöttél be tegnap? Csak nem történt valami baj? — kérdezte aggódva. — Nem. Nincs semmi baj —* vála­szolta Galyas — csak ... — Csak? — Elkéstem a buszt. Több mint egy órás beszélgetés követte e néhány szót. Durai Imre elmondotta Galyasnak, milyen követ­kezményekkel jár az igazolatlan mu­lasztás, hogy a fizetéses szabadsá­gából le voniák ezt a napot, a nye­reségrészesedésnél szintén vissza­vonnak bizonyos százalékot, és juta­lomban, kitüntetésbe« sem részesül­f M agántulajdon volt még a gyár, amikor Durai Imre. az egy­kori cselédember gyermeke Mis­kolcra jött a Hercz Jenő-féle gép­gyárba. Szüleit korán elvesztette. Ár­ván nevelkedett. Szorgalmas, sze­rény, becsületes legényemberré ser­dült. Nem volt aki gondoskodjék róla. Magának kellett mindent előterem­teni. Neki is voltak álmai, tervei. Tanulni szeretett volna, amit el is kezdett, de támogatás híján abba kellett hagynia. A gyárban hamar beilleszkedett a munkások kollektívájába. Segítség­nek vett minden jóindulatú szót, minden jótanácsot. Ha feladatokkal bízták meg, tehetségéhez képest a legjobban hajtatta végre. Ezzel a hét. Azóta Galyas János egyetlen egyszer sem maradt ki a munkából. Történt olyan is, hogy egy Nagy nevű gyalus rosszul helyezte el a több mint 3 tonnás vázát a darukö­télen. Durai figyelmeztette, hogy igazítsa meg, de a gyalus nem fogad­ta meg tanácsát. A hiba be is követ­kezett. A daru, amikor megemelte a darabot, kicsúszott a kötelek közül és leesett. Csak a szerencsés véletle­nen múlott, hogy nem temette maga alá az ott tartózkodó embereket. — Na látod, figyelmeztettelek, s nem hallgattál rám — intette meg a fiatal gyalust Durai. Nem lehet ilyen felelőtlenül dolgozni. Emlékezzél csak. Molnár Bertalannak is éppen egy ilyen darab szakította le a lábát. Sorolhatnánk a hasonló példákat. Durai Imre foglalkozik munkatársai­val. De nemcsak neveli őket, hanem maga is sokat tanul tőlük. És ő nem rejti véka alá tudását. Mint újító ál­landóan új alkotásokon töpreng. Egy példa. A gyárban 1955-ben kezdték meg a 8 tonnás autóemelők gyártását. Az idősebb munkások sokat kísérletez­tek az alkatrészek megmunkálásán. Sehogyan sem sikerült. Ekkor Durai szerkesztett egy furatmongorló ké­szüléket, amelynek segítségével a 45 perces időráfordítást 15 percre csökkentették. Amíg azelőtt 1 mű­szak alatt 6—7 darab autóemelőt gyártottak, addig most 100 darabot is elkészítenek műszakonkint. Ilyen ember hát Durai Imre, akire valóban el lehet mondani, hogy min­denben úgy cselekszik, ahogy érez. Török Alfréd. nyilvánulásai lesznek azok az ünnepi pártnapok, amelyeket a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyi szervezetei a következő napokban rendeznek a jubileum tiszteletére. Az ünnepi pártnapok előadói —< párttitkárok, 19- es vöröskatonák* vagy a Tanácsköztársaság idején tisztséget betöltött munkásmozgalmi harcosok — felidézik majd a párt harcait, a Tanácsköztársaság idősza­kának kimagasló eredményeit, az első magyar proletárállam vívmá­nyait. Az üzemi gyűlések díszelnök­ségébe meghívják a kerületben élő veteránokat is, a nagyobb gyárak dolgozói az évforduló alkalmából hazánkba érkező szovjet és más kül­földi vendégeket fogadnak ünnepsé­gükön. A pártnapokon megemlékeznek majd arról is, hogyan vett részt- a helybeli munkásság a forradalmi eseményekben, milyen nevezetes mozzanatok fűződnek az 1919-es esz­tendőhöz. (MTI) Összeesküvést lepleztek le Panamában Panama City (MTI) A Reuter közlése szerint Bolivár Vallarino ezredes, a panamai Nem­zeti Gárda parancsnoka kedden beje­lentette, hogy összeesküvést leplez­tek le. Az összeesküvők — főként a Nemzeti Gárda tagjai — el akarták foglalni a főváros repülőterét, majd az elnöki palota elé akartak vonulni. Az elnököt lemondásra akarták kény­szeríteni és utódául Diaz alelnököt szerették volna kijelölni. Vallarino ezredes közölte, hogy az Összeesküvők .szerdán akarták végre­hajtani szándékukat. A Nemzeti Gárda 30 tagját és négy polgári személyi letartóztattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom