Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

2 ÉSZARMAGYAROKöZAC Kedd, 1959. február *4. I1T—1—0111—^ A parlament folyosóin ... Uj barnakőszéntelep a J. 17. sz. lúrácban AZ eszákmagyarországi Földtani Kutató Fúró Vállalat Fel- sőnyárád és Jákfalva község -hatá­rában, a Feketevölgy I. sz. kutatá­si területén nagyarányú kutatási munkát végez. Ez a kutatás az ed­digi gyakorlattól eltér, amelyről több ízben adtunk hírt rövid is­mertetések keretében. Az eltérés lényege röviden az, hogy a területen a földtani heizet tisztázását az egész kutatási terü­letre kiterjesztettük. Koncentrált kutatást hajtunk végre. Ez a mun­ka kiterjed a széntelepek mélységi, vastagsági, minőségi rre^'-"tarozá­sán túl a. fedőkőzetek alapos anyag- feldolgozására, különböző vizsgála­tok elvégzésére, a széntelepek tech­nológiai, a fekü kőzetek különböző vizsgálatára, valamint a terület hidrogeológiai viszonyainak tisz í- zására. A tervezés során a széntelepek piély-fekü megvizsgálásához ter­veztünk égy 300 m-es fúrást. Ez a fúrás a j. 17. sz. széntelepes cso­portban hivatott volt még a hidro­geológiai viszonyokat is tisztázni. Fúrás közben egy másik fúrásban a Dubicsány 2- sz. ^'rásban átharán- toltuk a telepek feküjében a kong­lomerátumot. Ekkor kértünk terv- módosítást a J. 17. sz. fúrás tovább- f mélyítésére. A célunk az volt, hogy a konglomerátum alatt megismer­jük a földtani képződményeket. AZ EDDIG VÉGZETT KUTATÁ­SUNK e terület földtani felépíté- : sében több új eredményt hozott, a legnagyobb eredményt az 1959. február 10-i napon. A J. 17. sz. fú­rásban a borsodi szénmedencében * eddig nem ismert széntelepet ha- c rántottunk át, ipari felhasználásra alkalmas vastagságban és minő­ségben. Ennék népgazdasági és he­lyi jelentősége igen nagy lehet. ítélni viszont még nem szabad. A feladat a2^ hogy ennek a szénte­lepnek a térbeli elhelyezkedése, minőségi és mennyiségi viszonyait megismerjük. Az Országos Földta­ni Főigazgatóságon megtárgyaltuk és jóváhagyást nyert a Feketevölgy I. kutatási terület további kutatási programjának módosítása. A mó­dosításban az új körülményt figye­lembe véve további 6 fúrásunkat mélyítjük le eddig a szintig ezen a kutatási területen, valamint a bor­sodi medence távlati kutatását (2 másik fúrás lemélyítése) ennek a célnak tisztázására fordítjuk. Néhány szót azokról a lehetősé­gekről, amellyel a széntelep meg­találása kecsegtet. Az eddig ismert széntelepeket helvét korúnak tartjuk. A borsodi széntelepes rétegsortól megkülön­bözteti az új széntelepet a köztük fennálló települési diszkordencia. valamint az eltérő fáciesű kifejlő­dés. Ez a telep tehát idősebb az eddig ismert széntelepeknél A szén minősége a berentei MEO la­boratórium vizsgálata alapján 3000 kalóriája. Vastagsága a J. 17. sz. fúrásban 1,6 és 0,6 m. kétpadcs kifejlődésű. Várható elterjedése: Valószínűleg Felsőnyórád, Dubi­csány, Jákfalva, Dövény községek határában több négyzetkilométer nagyságú területen található. A BARNAKÖSZÉNKÉSZLET vi­szonylag nem nagy mélységben (200—300 m) több millió tonnára becsülhető. Feltárása kétségtelenül jelentős lesz a vidék iparfejleszté­sére is, mert ez a mostanáig bá­nyászati művelés alá nem vont te­rület Kazincbarcika, Ózd és Ruda- bánya ..között fekszik. VEREBÉLYI KÁLMÁN főgeológus Előadássorozatot indítanak a Lenin Kohászati Müvekben az üzemi tanácstagok műszaki, gazdasági ismereteinek A Lenin Kohászati Művek üzemi tanácsa pénteken délután ülést tar­tott. Az ülésen Solti András elnöki megnyitója után Valkó Márton Kos- suth^díjás gyárígazgató tartott elő­adást- az; -üzemi tanácsok' mú'ABájá­ról, feladatáról, a tanácstagok jogai­ról, kötelességeiről. Az élőadás bevezetőjében népsze­rű formában ismertetést adott a kü­lönböző társadalmi rendszerek sajá­tosságairól, a technikai-műszaki ha­ladás, a munkatermelékenység növe­lésének fontosságáról. Kitért az SZKP XXI. kongresszusa méltatásá­ra, foglalkozott a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének kérdésével és ezzel kapcsolatban a munkásosz­tály felelősségével. Az üzemi taná­csok szerepével foglalkozva kifejtet­te, hogy azok igen eredményes ösz- ßzehangolo feladatot tölthetnek be a vállalatok műszaki, gazdasági, poli­tikai vezetésénél és nagyon alkal­mas szervek az üzemi demokrácia kifejlesztésére, a dolgozók széles tö­megeinek a vállalat gazdáivá való nevelésére. Hangsúlyozta az üzemi tanácstagok munkájának fontossá­gát, példaadását. Felhívta a tagok fi­gyelmét, hogy minél tevékenyebben kapcsolódj anak be az üzemek előtt álló féiádatóft/‘á műszaki, termelési problémák megoldásába. Bejelentet­te, hogy a kohászat üzemeinél szoká­sosan sorra kerülő műszaki tanács­kozásokra ezentúl meghívják az üzemi tanácstagokat is. A tartalmas és nagy figyelemmel kísért közvetlen hangú beszéd után az üzemi tanács elhatározta, hogy — ,az elhangzott előadáshoz hasonlóan —• oktató jellegű előadássorozatot indítanak a tanácstagok műszaki, gazdasági, politikai ismereteinek gyarapítására, a vállalat előtt álló feladatok alapos megismerésére. így például a következő előadások pro­gramján a gazdaságos termelés, az önköltségcsökkentés, majd a kohá­szat jövője a viláf^zdasálban, to­vábbá a Lenin Kohászati Művek műszaki fejlesztési kérdései, soron- lévő beruházásai szeretjeinek. „/V?m fogtak minket kötéllel... — Fancsal termelőszövetkezeti község lett — 99 A »BETAKARÍTÁS« ESZTEN­DEJÉBE LÉPTÜNK. Az évek hosszú során át elvetett jó szó, meggyőző érvek megfogantak az egészséges, józaingandolkozású pa­raszti fejőkben. Az eredmények át- ömlenek a mába és folyóvá. sodró, magával ragadó áradássá dagaszt­ják a termelőszövetkezeti mozga­lom tíz évvel ezelőtt fakadt pata­kocskáját. Az együk fancsali középparaszt, amikor - hírét vette, hogy tsz-szer- vezők járják a falut. bort. pá kukát rakott az asztalra, hozzá harapni, valót tett. és várta, hogy rá is ajtót nyissanak. Azonban hiába várt, az­nap nem jutottak el hozzá. Másnap már panaszra ment .a tanácselnök­höz, szemére hányta a dolgot, ö is van olyan jó gazda, mint bárki a faluban! Mi keserítette el? Félt, hogy valamiről lemarad, valamiről, ami izgatóan új. ami szép. amit az egész falu akar. Kimaradni ilyen sorsdöntő elhatározásból, nem lenni ott a közös akarattal kívánt új szü­letésénél — ez nagyon fájt volna neki Hol van már az az idő. amikor a fancsaiiak egymást ijesztgették a tsz-szervezőkkel?! Behódol az em­ber az újnak, ha jó az és hasznára válik. Néhány évvel ezelőtt így bújtak ki a határozott válaszadás alól egye® agitációs ostromnak alá­vetett paraszt emberek: — Én oda állok, ahova a falu. • • Fancsalban 1959 február 21-én áz egész falu odaáUt a.tsz-hez. ELSŐNEK Babinyec András 22 holdas középparaszt írta alá a be­lépési nyilatkozatot, aztán sorba a többi. 110 család, három nap alatt, 1260 3dh, földterülettel. Meglepő. A megrögzött hibakere­sők erőszak után szimatolnak. »Megint a régi módszerek« — fin­torogják. Nem megy a fejükbe a dolog. — Nem fogtak minket kötéllel, elvtárs. Erőszak’? Az kéne még csak! Az a világ elmúlt — mon­dotta egy éltesebb bácsi, amikor eziránt érdeklődtem. • Be van a mi paraszt,- társadal­munk »oltva« az. erőszakos tsz­szervező módszerek ellen és azok is. akik »hivatalból^ vagy »társa­dalmi munkában« szorgoskodnak a falu szocialista fejlődésén. Fan­csalban nem erőiszak mutatkozott, hanem amikor az egész falu be­lépett, az egyik asszony sírva ment a tanácshoz. Öt nem akarják be­venni. Igen, nem vették fel, mert a férje bűnt követett el a falu dol­gozó parasztjai ellen. Ezért volt a fancsal, parasztok véleménye: Nem közé való! Igen, ilyesmi előfordul. Február 21-én tartotta első köz­gyűlését az új fancsali termelőszö­vetkezet. Mióta- emberek élnek ebben a dombok közé szorult kisközségben, nem volt ilyen izgalmas összejöve­tel A hajdani földesúri kastély, melyet tanácsházzá és kultúrott- hotnsiá avatott a nép, nem látott még ilyen népes és izgalmas gyű­lést. Senkiért sem kellett tósbírót meneszteni. B. Tóth Józsi bácsi, a tanács­elnök megköszörülte a torkát, és: AZ OfSZÁGGYÜLÉS februári ülésszakának első szünetében, a mi­niszterelnök beszámolójának hatása alatt léptem ki a parlament folyosó­jára. Agyamban adatok kavarogtak, a párt és kormány vezetése, irányí­tása, helyes politikája révén dolgozó népünk által elért eredményekről, a Jövő terveiről. Képviselőtársaim halkan beszél­gettek a folyosókon. A lelkesen csil­logó szemekben láttam az öröm ki­fejezését: jó úton haladunk, csak így tovább a szocializmus építése útján, bátran előre __ A parlament r agyogó, csodálatosan szép épülete meghatott tisztességgel tölti el az 1 embert, főként az új képviselőket. Mondatfoszlányok ütötték meg a fü­lemet: »Több mint 13 milliárd be­ruházás ... 2 ezer 200 millióval több, mint. tavaly ...« AZ EGYIK FÖLDSZINTI PÁ­HOLYBÓL parasztemberek csoport­ja jött elő A Győr megyei termelő- szövetkezetek vezetői, népfront-el­nökök csoportja. Csizmás embert látni a parlament folyosóján — mindennapi dolog. Ez a csoport mégis feltűnő! Nem az arcok lelke- sültsége az, ami megkap, nem a két legidősebb ember meghatott könnye.' szemei, — hanem az, hogy ez a kis csoport dolgozó paraszt, a nekilen­dülő szocialista építés eleven példája — bizonyítéka. Győr megye felé for­dul az egész ország figyelme. Több mint száz termelőszövetkezeti község pár hét alatt! „Győri csodát” emle­gettek, — mások bizalmatlankodtak. Mi történhetett Győr megyében? Mi hozta ezt a nagyszerű, átütő sikert? — Nincs itt szó csodáról, — mond­ja a csoportot vezető Szatmáry Nagy Imre elvtárs, a Hazafias Népfront országos titkára. Egész esztendős, jó párt- és tömegmozgalmi munka ala­pozta meg az eredményeket. A párt és kormán}1- józan, megfontolt, hatá­rozott vezetése adta meg az alapot, a bizalom légkörét. »TELTESEN ÖNKÉNTESEN, sza­bad elhatározásunkból választottuk a közös utat” kapcsolódik a be­szélgetésbe Nagy Lajos, damózseli középparaszt. — „Az egész falu mind belépett. Mi nemcsak dolgozunk, ha­nem számolunk is. Megértettük, hogy a jövőnket csakis így biztosíthatjuk, a jövedelmünket így fokozhatjuk, a munkánkat így könnyíthetjük. Ott­hon a falunkban folyik már a készü­lődés, áz állatok, a gazdasági felsze­relések. számbavétele. Feltétlen bí­zunk abban, hogy államunk támo­gatni fog bennünket, mert sok min­den kell ahhoz, hogy valóban szo­cialista község legyen a községünk: Irányítás, hozzáértés, épület, állat- állomány! Még napközi is, hogy az asszonyok szabadabban mozoghassa­nak.” Kiss Béla Hédervár községből jött. 14 holdon gazdálkodott, éjt-nappallá téve* * embertelenül nehéz módon. „Tudjuk, hogy nem várhatunk mindent az államtól. Mi a magunk erejéből akarunk helytállni, nem pe­dig adóssággal. Engem csak egy ag­gaszt: Magamat ismerem, szeretem a munkát, — de lesz köztünk dologtól húzódozó ember is. A munkafegyel­met, a közös őrzését hogyan is te­remtsük meg? Ebben kérünk segítsé­— Szeretettel üdvözlöm Fancsal község — most már úgy. mint ter­melőszövetkezeti község — lakóit. Taps. önmagáinak tapsolt elisme­rést ez a bátor, szinte az egész me­gyének példát mutató nép. —■ Itt nem »lerongyolódott« nép lép be a termelőszövetkezetbe. Nem bizony! — lelkesedett fel az öreg és sorolta, hogy már február 15-re negyedéves adójukat 98 százalékra teljesítették Ha megindul a tsz, legalább 80 darab fejős tehenet visznek be a közösbe. Itt jómódú emberek laknak, akiknek van mit a télbe aprítaniuk, és azért csinál­tak tsz-t, hogy még jobban élje­nek. Majd Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára emel­kedett szólásra. — A PARASZTEMBER nehezen határoz, de biztosan. A mi Köz­ponti Bizottságunk megérti a dol­gozó parasztokat, megérti azt. hogy nem könnyű dolog máról holnapra elszakadni a régi. megszokott élet­formától. Vagy két évtizeddel ez­előtt az én apóm is azon törte a fejét, hogyan szerezhetne legalább egy hold földecsíkét. amin megvet­hetné a lábát. Ez a mély földszere­tet. az enyémhez való ragaszkodás visszatartja, késlelteti az ember el­határozását Ezért is szép és tiszte, letre méltó az önök merészsége, határozottsága. A továbbiakban arról beszélt Kukucska elvtársi, hogy a párt és get a hozzáértőktől, — mert még a pénznél is égetőbb szükség van a jó- tanácsra.” Emlékeztettem Kiss Bélát Ortutay elvtárs felszólalására. Ortutay elv­társ üdvözölte a mezőgazdaság szo­cialista nagyüzemi szervezésben élenjáró Győr megyei népfront-ve­zetőket és biztosította őket arról, hogy a párt és a népfront hívó sza­vára máris több száz szakember vál­lalt áldozatos munkát, segítségadást az új termelőszövetkezeti községek­ben. LASSAN KÖRÜLFOGNAK. Egy csoport lelkesen, bizakodóan,' de nagy-nagy felelősségérzettel beszélő, vitázó ember a parlament pompás, fényes folyosóján .. * És erre a népre, ezekre az emberekre mondta alig két évtizeddel ezelőtt néhány dege- nerált, gőgös, országvesztő arisz­tokrata, hogy „a nép még nem érett meg a demokráciára”. Hallgatnák csak ezek az urak Bólint László téti 9 holdas parasztember fejtegetését, amint elénk festi falujuk terveit, gondját-baját, öregek, fiatalok prob­lémáit. És hogyan beszél Kiss József pór- napos tsz elnök, a kapuvári öntés­pusztai Béke Termelőszövetkezet új A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozói az idén több új üzemi létesítményt, 741 lakást és 14 általá­nos iskolát építenek. A nagy feladatok elvégzésére és a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére egészéves versenyt szer­veztek. Az újszerű versenymozgalom célja, hogy a gazdaságos termelést megva­lósítva, 100 lakás árából 101-et épít­senek. Ennek érdekében a vállalat vezetői olyan műszaki^ intézkedési tervet dolgoztak ki, amely biztösítja az új lakások gyorsabb és olcsóbb felépítését. A munka jobb megszervezésével például az idén tovább csökkentik a lakások építési idejét. Amíg 1955- ben egy lakás felépítése 22,4 hóna­pot vett igénybe, addig 1958-ban egy _ lakás már 12,8 hónap alatt készült el. Ezt az időt most kerek 12 hónap­ra rövidítik le, s így egy-egy lakást 20 nappal előbb építenek fel. Ezál­tal a tervezettnél több lakást épít­hetnek. Az új lakások átadásának havi ütemtervét már a lerövidített építési időt figyelembe véve készítet­kormány előnyben részesíti azokat a községeket, amelyek gyorsabb tempóban építik a szocialista me­zőgazdaságot. Famcsalmak is el­kelne egy »kis« segítség. Nincs a községben villany, az iskola szűk. kényelmetlen, egyetlen tanterem­ből áll. — Nincs arany lavórunk, amiből szórhatnánk a pénzt — mondotta. — Meghatározott keretből kell gazdálkodnunk. De mindent el fo­gunk követni, hogy segítsünk a fancsali gondok megoldásában. — A legfontosabb 1— folytatta —, hogy haladéktalanul kezdjenek munkához. Már most biztosítani kell az induláshoz szükséges föl­tételeket. Termelienek takarmányt az állami tartalékterületen, hogy induláskor ne kelljen összeadogat­ni. Gondoskodjanak arról, hogy jól- •képzett agronómusuk legyen, és még most döntsék el, hogy mikor akarnak kezdeni. EBBŐL A KÉRDÉSBŐL aztán nagy vita kerekedett. Lipták János elvtárs, az encs, járási pártbizott­ság munkatársa bizonygatta a ta­vaszi kezdés előnyeit. Nem kell adót fizetni, megmarad a község dolgozóinak mintegy 500 000 forint. Egy idős paraszt bácsi kapásból válaszolt: — Nem azért léptünk mi be, hogy ne kellessen adót fizetni, nem félünk mi attól. Azért. csinálunk tsz-t, hogy jobban dolgozva jobban éljünk. Kezdjük ősszel, amit egyé vezetője: „Sokat, nagyon spkat kell tanulnunk. De tudjuk, hogy nem va­gyunk magunkra hagyva. Mi bízunk a pártban, a kormányban, a magunk józan felfogásában és ezért alakítot­tuk meg a termelőszövetkezetei. Jöj­jenek, oktassanak bennünket, akik többet tudnak, tovább látnak ná­lunk, mert csak így tudunk jó és eredményes munkát végezni”. Kis hallgatás... „És ha jó tsz lesz, talán a fiatalok is megmaradnak a falunkban” — mondja Németh Lajos Nagylósróh Csehd van. Mit mondhatnánk még? Csak annyit, hogy Győr me­gyében valóban nagy ügy indult el. A szocialista nagyüzemi mezőgazdál­kodás útja. De nemcsak Győr megyé­ben, hanem az egész országban, a párt, a munkásosztály szavára hall­gatva, saját elhatározásukból vá­lasztják a dolgos, józanul gondolko­dó, számvetést készítő parasztokat a közös gazdálkodás útját és ehhez újhoz kérik a segítséget! MINDNYÁJÁN SEGÍTÜNK! Csak előre, kedves barátaink a felismert, biztos, jó úton. Németh Imre országgyűlési képviselő ték el. A legtöbb lakást, számszerint 148-at, szeptemberben adnak át. A gazdaságosabb termelés érdeké­ben az idén 1— többek között —r 220 kisebb-nagyobb építőipari gépet ál­lítanak munkába és villamosítják, illetve gépesítik a szirmabe$enyői homokbányát. v Gyulai Miklós Miskolc, Kertész-te­lep: A közeljövőben sor kerül az em­lített lakások eladására. Az Országos Takarékpénztár miskolci fiókja a saj­tón keresztül tájékoztatja majd az ol­vasókat, hogy mely településeken, milyen, méretű lakások kerülnek ela­dásra. A lakások árának 10 százalé­kát előre kell befizetni, míg a hátra­lékos összeget 2 százalékos kamat mellett kell törleszteni. »Fekete koporsó« jeligére, Sárospa­tak. Kérjük, hogy nevét közölje szer­kesztőségünkkel, különben ügyével nem foglalkozhatunk. nileg vetettünk, egyénileg arassuk le. Végül a közgyűlés amellett dön­tött, részben tavasszal, a munkák egy részét közösein végzik, de a tel­jes közös indulás ősszel legyen. Busznyák András elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője alapos és hozzáértő felszólalással adott segítséget a tsz megindulásához. . Turóczi János elvtárs, a járási pártbizottság titkár^ méltatta, hogy mit. jelent az encsii járásban az első termelőszövetkezeti község megala_ kulása. Farosait kömyékszerte úgy ismerik, mint gazdag falut. Szép példájuk vonzó hatással lesz más községekre is. Végül a közgyűlés »közfelkiáltás­sal« kilenc tagú ideiglenes vezető­séget választott. Elnök SzaUpszki András lett. Busznyák elvtáns vál­lalta magára a »keresztapaságot«. Javasolta, hogy »Egyetértés« le­gyem a tsz neve. Nagy tapssal, tet- szésnyilvámtássial fogadták a‘’javas­latot — mert erre van talán á leg­nagyobb ,szüksége mindem induló termelőszö'vetkezetnek. — az egyet, értésre. A GYŰLÉS végeztével kezdetéi vette az. ami ilyen ünnepélyes al­kalomkor Fancsalban nem marad­hat el. Vidám születésnapot ültek; A kiadós borjúpaprikás után kör­be jártak a demizsomok. A jövőre koccintottak . a fancsali Egyet­értés Termelőszövetkezet újdonsült tagjai — ©gy egesz raiu. Gulyás Mihály A Tanácsköztársaság évfordu’ója tiszteletére: .Építs 100 lakás árából 101-et" mozgalmat indítottak a borsodi építők Párthírek Megjelent Hruscsov elvtársnak, az SZKP XXI. kongresszusán elmondott beszéde könyv alakban. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a Kossuth Könyvkiadó megjelentette a »Magyar Tanácsköztársaság plakátjai« című albumot, amely 48 darab 25x35 cen­timéteres nagyságban közreadja a Tanácsköztársaság alatt megjelent; összes plakátokat eredeti színezésben. Az album kiválóan alkalmas kiállítá­sok rendezésére is. Ára: 200 forint. * A kiadványok megvásárolhatók a megyei pártbizottság épületében lévő Kossuth Kiadó megyei kirendeltsé­gén, Miskolc, Felszabadítók útja 24i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom