Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
4 ▼Máraap, lPSfl. február ZZ. esZAKMAGTSUtOUKAG 3 Szorgalom és jövedelem — Novajidrányi almatermelők — A szorgalom, és a jövedelem ősidők óta rokon fogalmak. A szor- galmas embernek van mit a tejbe aprítania, ha szorgalmának gyümölcsét cl nem zsebelik előle. A mi világunkban már törvényerőre emelkedett az, hogy a szorgalmas munka gyümölcse azt illeti, aki fáradozik érte. Ha a szorgalom, a munkaszeretet a közösség gondolatával, összefogással párosul, a jövedelem csak emelkedhet. így gondolkoztak a novajiűrányi almatermelők is, amikor beállítottak a Caradna és vidéke körzeti földművesszövetkezet irodájába, hogy már pedig ők közösen akarják megművelni tizholdnyi gyümölcsösüket. Tették ezt azért, mert romlásnak indultak a hajdan szép almafák, a szétparcellázott gyümölcsös egyénileg való megművelése nem kecsegtetett Ígéretes jövedelemmel. A termés javarésze tönkrement, az egyéni áruértékesítést szinte lehetetlenné tette, hogy messze van a piac, a város. A gyümölcsfák is megsínylették ezt az állapotot, mert ha az ember nem látja hasznát valaminek, nem szívesen bajlódik vele. A földművesszövetkezettel leötött szerződés hasznosságát már lemérhették. Az első gazdasági év sikerrel zárult. Váradi Sándor elvtárs, a földművesszövetkezet igazgatósági elnöke kimutatást tesz elém. — Itt a „káderlapjuk”, mindent elárul a novajidrányi almatermelők munkájáról. Meg kell hagyni, jól dolgoztak. tizenkilencen álltak össze, és a gyümölcsfák új erőre leap lak. A közösen végzett munka, a földművesszövetkezettel kötött szerződés értelmet adott a gyümölcstermesztésnek. Nem kellett már félniük„ attól, hogy a nyakukon marad, a. termés, a földművesszövetkezet átvette termelvényeiket, a szövetkezel agronómusa szakmai segítségei adott nekik, műtrágyát, permelezöszerekei bocsátottak rendelkezésükre. Az új gazdasági év küszöbén nagy lendülettel fogtak munkához, a tavalyi jó tapasztalatok és gazdasági sikerek felvillanyozták a gyümölcstermelő szakcsoport tagságát, érdemes dolgozniuk. 337 métermátsa almát értékesiietiek a szövetkezet révén. 31 ezer forint ütötte a markukat. Egy-egy munkaegységre S3 forintot és természetbeni juttatást kaptak. Birodalmuk. a közös munkában megizmosodott, amit leginkább az bizonyít, hogy n jövedelem 20 százalékát tartalékolták a közös alapra a kőtelező öt százalékkal szemben. Távlati terveik kivitelezéséhez kell a pénz. Még ebben az évben méhészetet létesítenek gyümölcsösükben; tovább szorgalmazzák a kiöregedett álmafák pótlását. Tavaly 300 csemetéi ültettek el. Igor, megjárták vele. Hároméves csemetét rendeltek és a vállalat csak kétévest küldött, az árkülönbözet által felmaradt összeget a vállalat „elfelejtette'’ visszaküldeni. Mondják is a csoportbeliek, hogy nem nagyon kérnek, ők az ilyesfajta „támogatásból Szűcs András bácsi, a csoport elnöke állandó kapcsolatot tart a föld- ' művesszövctkezettel. Krózser János földművesszövetkezeti agronómus kötelességének tartja a csoport szakmai támogatását. Télvíz idején sem tétlenkedtek a tagok — már végeztek a téli faápolással, s mihelyt tava- sziassá enyhül az idő, nekiállnak a permetezésnek is. Sok múlik azon, hogy már ilyenkor megadják-e a gyümölcsfának, ami dulcál neki, a befektetett munka busásan megtérül majd az őszi betakarításkor. A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya műtrágya-kísérletet folytat a csoport két holdján. Az újmódszerű műtrágyázástól jobb minőségű és nagyobb mennyiségű jonathán almát várnak. A garadnai földművesszövetkezet minden tőle telhető módon támo- z'x gatja a szövetkezeti gondolat jegyében induló kezdeményezéseket. Ez feladata és egyben kötelessége is, hogy minél hamarabb társadalmi méretűvé terebélyesedjék Garadnán és környékén a szövetkezeti mozgalom. (G. M.) Fontos feladatuknak tekintik Az ósdi gyár dolgozói segítik a mezögazduság szocialista átszervezését A MÚLT ÉV DECEMBERÉBEN megjelent központi bizottsági határozat, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítését kívánja elősegíteni, nagy visszhangra talált szerte a megyében. Mind a mezőgazdaság, mind az ipari munkások örömmel fogadták a párt határozatát, s hozzákezdtek végrehajtásához. S hogy ez a munka jól halad, bizonyítja, egyre többen jelentik ki: beiépnek a tsz-be. Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottsága a járási és a városi pártbizottsággal közösen nagy aktíva ülésen beszélte meg a határozattal kapcsolatos tennivalókat. Ezt követően pedig a gyár valamennyi pártszervezetében taggyűlésen beszélték meg a határozat lényegét. Mind a nagyaktíván, mind a taggyűléseken többen felszólaltak s elmondták: helyeslik a párthatározatot, nagyon időszerűnek tartják a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Elmondották, hogy népgazdaságunk nem állhat kettős alapon, gyorsan fejlődő iparunk mellé fel kell zárkózni a mezőgazdaságnak is. Elmondották a hozzászólók, hogy az ellenforradalom után 6ok engedményt kapott a falu, sajnos azonban Ózd környékén ezzel sokan visszaéltek. Talán nincs a megyében egyetlen olyan drága piac sem, mint az ózdi. Javasolták a hozzászóló elvtársak, hogy Ózd környékén alakuljanak erős, jól dolgozó tsz-ek, amelyek majd ellátják az ózdi munkásokat mezőgazdasági termékekkel. A nagyaktíva, illetve a taggyűlések megtartásával még korántsem fejeződött be a munka. A nagyüzemi pártbizottság kétnapos tanácskozásra hívta össze a gyár^ propagandistáit, ahol még részletesebben megbeszélték: miért szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ezzel kapcsolatban mi az ipari munkások feladata. A propagandisták az ott hallottakból majd két alkalommal szemináriumot tartanak, amelyre nemcsak a beiratkozott hallgatókat, hanem az üzemek valamennyi dolgozóját meghívják. A nagyüzemi pártbizottság terveiben szerepel, hogy e hónapban üzemrészenként szabad pártnapot tartanak, amelyen szintén a párt mezőgazdasági határozatáról lesz szó* __________ _ A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG kérésére a nagyüzemi pártbizottság 50 aktívát bíz meg, akik majd a környék falvaiban segítenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az aktívák kiválogatását már megkezdték a gyárban, vigyázva arra, hogy olyan elvtársakat bízzanak meg e munkával, akik elvhűek, értik a párt mező- gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseit, Otthonosak a falusi munkában, értenek a parasztság nyelvén. — Ezenkívül a nagyüzemi párt- bizottság tervében szerepel még a falvak rendszeres patronólása — mondotta Fejes elvtárs, az ózdi nagyüzemi pártbizottság ágit. prop. osztály vezetője. Az a célja az ózdi gyárnak, s elsősorban a kommunistáknak, hogy felelevenítsék a régi patronázs-mozgalmat. A falu szocialista átszervezése érdekében az ózdi elvtársak foglalkozni akarnak a kétlaki dolgozókkal. Ha valamelyik dolgozó — beosztásra való tekintet nélkül — kéri, hogy mezőgazdaságban szeretne elhelyezkedni, a gyár vezetősége hozzájárul kilépéséhez. Erre már van is példa. Vágó János elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek egykori dolgozója ma már az Ózd III. kerületi Rákóczi Tsz tagja. A nagyüzemi pártbizottság a gyár vezetőivel megbeszélve, elhatározta, hogy a járás területén legelőször létrejövő termelőszövetkezeteket patronálni fogja. AZ ÓZDI GYÁR DOLGOZÓINAK a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében végzett eddigi munkája és jövőbeni tervei igen értékes és hasznos. Reméljük, az ózdi kohászok áldozatkész munkája hozzájárul, hogy az ózdi járásban is egyre több tsz alakuljon; Fodor László UJ TTTRA LEPTEK A Győr megyei példa nyomán ná- lünk Borsodban megye- és járás- szerte hatalmas lendületet vett a termelőszövetkezeti mozgalom. Nincs talán már egyetlen olyan községünk, ahol tanácsülésen, lellces hangulatú taggyűléseken, csoportos beszélgetéseken, vagy éppen pohárka bor mellett a szomszéd asztalnál ne erről ejsnék szó. A dolgozó parasztság a mozgalom elindulása, az első termelőszövetkezetek megalakulása óta különös érdeklődéssel fordult az új, fejlettebb gazdálkodási mód felé, s úgy, mint más megyékben, nálunk is sokan választották ezt az utat. A párthatározat megjelenése és alapos megismerése után pedig még nagyobb lendülettel, körültekintőbb meggyőzőbb felvilágosító munkával indult harcba munkás és értelmiségi, kommunista és nem kommunista, de haladó gondolkodású ember a fejlett, nagyüzemi mezőgazdaság létrehozásáért.. Az utóbbi hetekben figyelemre méltó eredményeket ériünk el. A Bodrogközben — mint arról már hírt is adtunk — új termelőszövetkezetek, sőt: termelőszövetkezeti községek alakultak, s hasonló eredményekről szóló hírek érkeznek a mezőkövesdi, mezőcsáti, szerencsi, szikszói járásokból, szerte az egész megyéből. Azok, a közös gazdálkodást választó dolgozó parasztok, kik pár napja írták alá a belépési nyilatkozatot, bizakodva beszélnek terveikről. a jövőről, amelyet kis közösségükben saját maguk és az ország jobbléte érdekében kialakítanak. Sokhelyütt — különösen, ahol nem működött még termelőszövetkezet — körvonalakban, általánosságokban beszélnek, s a messziről jött idegentől kérik, magyarázza el nekik más termelőszövetkezetekben szerzett tapasztalatait. A cél mindenütt egy, mindenütt azonos: többet, olcsóbbat termelni, gazdagabban, gondtalanabbal élni. Ismét mások — az új belépők közül — saját magukról, családjukról, sokszor egész rokonságukról beszélnek. Elmondják, milyen belső lelki vívódás, áttöprengett éjszakák, családi viták, olykor perpatvarok előzték meg a nyilatkozat aláírását. Szépen és őszintén fogalmazta meg szavait a mezőkövesdi Csirmaz Jani bácsi: „— Gazdaembernek, paraszt embernek, aki kicsi gyermekkora óta ősei foglalkozását űzi, a szívéhez nőtt a föld. Nélküle, bárhová kerül a világban, bármilyen körülmények közt éljen is, üres a szíve,, hiányzik valami. Ragaszkodik hozzá és tavasszal, ha melegítő napfény nyalja, végig a határt, bizseregni kezd ereiben a vér, nem találja a helyét és nem érzi jól magát máshol, csak a földön, szabad ég alatt. Paraszt emberneíc a tsz-be való belépés egy új élet, szokatlan, másfajta, de biztosabb, megalapozottabb jövőt jelentő élet kezdését jelenti. majd rr gyógyítja. A természet az ő legjobb orvossága. A portán egyébként rend. A szerszámok, gazdasági felszerelések gondosan elrakva, a tavaszi munkára előkészítve. — Már most ezentúl másként lesz, Gábor bácsi. Hallgat. Hosszában, majd tekintetével keresztben kétszer is végigméri az udvart, s aztán szólal meg: — De hogy? Ezt volna jó tudni. S elmosolyodik. — Ismeretlen még ez nekem. mindegyik azonos: utolérni a Dózsát- .. Váradi Miklós egy ízben már elnöke volt ennek a termelőszövetkezetnek. Később hivatásos katonatiszt lett. Majd tanácselnök, most pedig elnökhelyettes. A határba indult, hogy karókkal lássa el földjei határát. Illetéktelenek járkálnak rajta és letapossák a vetést. — Ugyan, mi újság van Karcsún, Miklós bácsi? Majd pedig hozzáteszi: — <A legfontosabb, hogy jó legyen a vezetési Az mindennél a legfontosabb. Mert mi dolgozunk, szántunk, vetünk, kapálunk, de a vezetés pedig vezessen. Intézze a. dolgokat. — Itt ki fzapta ezt a funlcciót? — Még nem volt közgyűlés. Majd vasárnap (a mai napon — szerk.) lesz... — S ha történetesen Gábor bácsinak kellene a tsz ügyeit irányítani, mi volna az első lépés? Nevet: — Ez megint csak olyan kérdés, amire nehéz felelni. Mondom, hogy én még csak most ismerkedem ezzel az élettel. — De ha mégis? — Mégis? Hát... első lépésként szerződést kötnék különböző aprómagvakra. Mint ahogy így is fogunk cselekedni. /V egyedórával később, a tánács11 házán tudom meg, hogy rászólt Gábor bácsi, mert az új tsz valóban erre specializálja majd magát. De azt is megtudom még, hogy Oláh Gábor nemcsak az aprómag-termesz- téshez, hanem az állattenyésztéshez, de még a méhészkedéshez is kiválóan ért. Gazdasági iskolát végzett, szaklapokat járat, napi újságokat olvas. Párthír Az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága értesíti az időszerű kérdések propagandistáit, hogy részükre folyó hó 23-án, hétfőn reggel 8 érától egésznapos tanácskozást tart. A tanácskozás helye: Oprendek Sándor pártszervezet helyisége (Marx Károly utca 49. sz.) Kérjük a propagandista elvtársak feltétlen és pontos megjelenését. MSZMP Városi Pártbizottság ágit. prop. osztálya C enki ne gondolja — mert csak ^ az érzi át igazán — rnondta Jani bácsi —, aki maga is aláírt már ilyen nyilatkozatot, hogy az könnyen megy! Minden egyes nyilatkozatnak, minden aláírásnak meg van a maga története, amelyből mindegyikből egy nagy regényt lehetne írni. Mottója pedig mindegyiknek azonos lenne: szakítani a régivel, megbarátkozni az újjal. A régit már ismerjük. Az újjal pedig most ismerlce- dünk: kóstolgatjuk, ízlelgetjük, s-\ újra, meg újra átgondoljuk, hogy is lesz, mint is lesz? Valami különös, szavakban megmagyarázhatatlan érzés az, amikor eldönti magában valaki —mondjuk egy hatholdas gazda, mint én is —, hogy ezentúl nem a hat holdam határáig terjed a mezsgyém és amíg eddig ez a hat hold kizárólag csak az enyém volt, én parancsoltam benne, ezentúl mindany- nyiunké lesz, a közösségé. A leges- legnehezebb ezt volt eldönteni!’’ A nagyrozvágyi Oláh Gábor bácsi hasonlóan nehezen döntött, de — mint mondja, ez így jó, mert meggyőződésből tette. A z udvaron aprójószágok futkos- nak a tavaszi napfényben. Gábor bácsi is a melegre állt, „kúrálja” a náthát. Gyógyszert szed — azt mondja három fajtát is —, de nem használ. No, majd a friss, tavaszi levegő, a sarjadó vetés illata... az — Szervezzük a tsz-t. Én magam is beléptem. — S mik a további tervek? — Tervek? Ügy gondoltuk, hqgy ősszel alakulunk. Most a földek legnagyobb része már be van vetve. Őszre, a megalakulásra azonban pontosan kidolgozzuk, mit, s hogyan végzünk. Mikor híre ment, hogy belépett a csoportba, majd harmincán követték, hogy el ne késsenek. „Itt nálunk, Karcsún is megmozdult a nép! — így a tanácstitkár — szinte eddig nem tapasztalt érdeklődéssel fordulnak a már meglévő termelőszövetkezetünk felé. Azok pedig, kik messze laknak a Dózsához, a Becsked-tanyasiak, a Nyírtanya és Miklós-tanyasiak új csoportokat alakítottak. Tervük? Ahogy hallom, (Martinecz György felvételei) Őszre tervezik az „esküvőt” a bor- sodivánkaiak is. 18 család alakítóit újonnan egy tsz-t. A nyilatkozatok mostani aláírását amolyan „eljegyzésnek” tekintik. Eljegyezték magukat a mozgalommal, s ősszel, szüret után megtartják az esküvőt, földjeiket és gazdasági felszerelésüket egyesítve kezdik majd meg az új gazdasági évben a munkái. Hírek szerint újabb 13 dolgozó paraszt kérte felvételét a szentistváni termelőszövetkezetekbe, valamint Mezőkeresztesen az Arany Kalászba. Szomolyán, a mezőkövesdi járásban eddig két jelentkező volt, az egyénileg dolgozók közül azonban máris többen kijelentették baráti beszélgetéseken, hogy rövidesen aláírják a nyilatkozatot. Az új út. amelyre megyénk dolgozó parasztjai is tömegesen lépnek, nem ismeretlen. Többéves múltra visszatekintő termelőszövetkezeteink elegendő tapasztalattal rendelkeznek már ahhoz, hogy segítsék, támogassák, baráti tanácsokkal lássák el az induló, új életet kezdő fiatalabbakat és mellettük ott áll a párt, a kormány, az egész ország dolgozó népe, aki lelkiismereti kérdéssé tette, figyeli, segíti és saját maga alakítja Magyarország mezőgazdaságát. (Ónodvári) Egy hét alatt 5 termelőszövetkezeti község alakult Borsodban Borsod megyében az utóbbi napokban igen megélénkült a dolgozó parasztok érdeklődése a közös gazdaságok iránt. Az országos példák, nemkülönben a falvakban végzett jó felvilágosító munka és a megyében működő csaknem kétszáz mező- gazdasági fejlesztési bizottság munkája nyomán az utóbbi héten öt termelőszövetkezeti község alakult Borsodban. így Kisrozvágy, Nagy- rozvágy, Nagybózsva, Kisbózsva és Fancsal községekben mintegy nyolcszáz dolgozó paraszt választotta a közös gazdaság útját és több mint kilencezer hold földet vittek be a termelőszövetkezetekbe. Az elmúlt héten ►»Petőfi« néven új termelőszövetkezet alakult Borsod- ivánkán, ahol a falu gazdáinak a hetven százaléka választotta már eddig a nagyüzemi gazdálkodást. Itt csupán egy nap alatt, pénteken hetven új belépővel gyarapodtak a termelőszövetkezetek, akiknek a nagyrésze középparaszt. A tegnapi nappal Semlyén község dolgozó parasztjainak 50 százaléka a szövetkezés útjára lépett. 19 család együttesen kereste fel a községi tanácsot, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. A belépők nagyobb része öt holdon felüli földdel rendelkező dolgozó paraszt.
