Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-03 / 28. szám

1 es ZA KM AG í A KOKSZ AO Kedd, 1959. februit 3. Kormányhatározat a termelősziiyelkezeie'K gazdaság! msgerosítéséről és a fermeiőszöyefkezeti imszgalom fejlesztéséről A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket ho­zott a termelőszövetkezetek gazdasá­gi szilárdításának, erősítésének, va­lamint a mozgalom továbbfejleszté­snek segítésére. E célok meg valósi­jára adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat- végrehajtásánál szerzett tapasztala­tok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indo­kolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfej­lesztése, hogy a termelőszövetkeze­tek elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva, szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árpt termelő nagy­üzemi gazdaságokká váljanak, s ez­zel is hozzájáruljanak a termelőszö­vetkezeti mozgalom számszerű fejlő­déséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott. Száma: 3004 1— 1959. A határozatot rövidítve közöl­jük. Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a ter­melőszövetkezetek megerősítését, po­litikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és Szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szak­emberekkel. Ezért azok a termelő- szövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégí­tően megoldani, valamint az újon­nan alakuló, vagy gyenge termelő­szövetkezetek, az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válassza­nak elnökké olyan dolgozót, aki kép­zettségénél, rátermettségénél, gya­korlati ismereteinél fogva a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodás meg­szervezésére és irányítására alkal­mas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érde­kében alkalmazzanak — állandó jel­leggel — képzett könyvelőket. A me­zőgazdászt vagy a könyvelőt a terme­lőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községekben és a mezőgazdasá­gi jellegű városokban a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének segí­tése érdekében készítsenek fejleszté­si terveket, s a községi tanács vég­rehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfront-bizottsá­gok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasz­talatait felhasználva, új alapokra kell helyezni a falu szocialista át­alakítását támogató patronázs-moz- galmat. Kívánatos, hogy ipari üze­mek, 'állami, kísérleti, tan- és célgaz­daságok, a mezőgazdasági tudomá­nyos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szer­vek a mezőgazdasági termelésre ala­kult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — kü­lönösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának 70— 80 százaléka egyszerre lép a szoci­alista gazdálkodás útjára, s így szo­cialista községgé válik — valamint a területileg fejlődő termelőszövetke­zetek a kedvezményesen megállapí­tott gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a második évben huszonöt százalékos díjked­vezményt kapnak. A n<>vényteriue§aEtc§ fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, s ter­mésátlagok növelésére és a termelé­si költségek csökkentésére a határo­zat előírja többek között, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelő­szövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmag-akcióval kell biztosí­tani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövet­kezeteknek további ötven százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti cso­portok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés va- valamennyi munkáját közösen vég­zik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével — két normálhold elvégzésére március 10- ig szerződést kötnek a gépállomá­sokkal, a munkadíjakból a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteket meg­illető kedvezmények hetven százalé­kát kapják. A szarvasmarha-állomány és a vá­góm ".rh ^-hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak tovább­nevelésére a termelőszövetkezetek­ben. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeteket is megilleti az állami gazda­sagoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megsza­bott feltételek mellett exportra al­kalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporula­tán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészko- ca süldőt és négyszáz tenyészkant kell felvásárolni és átadni a terme­lőszövetkezeteknek. Az állami, kísérleti és tangazdasá­gok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben lévő természetbeli juhtör- lesztési akcióban a termelőszövetke­zeteknek 1959-ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csopor­tok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munka­egység alapján fizessék ki. továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházá­sokra fordítsák. Ezek a termelőszö­vetkezeti csoportok a műtrágya vé­telárából is ugyanilyen mértékű ked­vezményben részesülnek. Az állaltcnyésztcs fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből törté­nő vásárlásokon kívül ebben az év­ben húszezer tenyész-szarvasmarhat, — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezetek ré­szére felvásárolni. Erre a célra a ter­melőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezeti hizlalás se­gítésére 1959-ben huszonötezer hízó­nak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását kell biz­tosítani. Részletesen foglalkozik a határo­zat a tsz-ek baromfitenyésztésének a segítségével is. Az árutermelés és közös értékesítés \ termelőszövetkezetek összter­melésének és árutermelésének növe­lése, valamint a munkaegységrésze­sedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a kö­zös értékesítést, elsősorban a köz­ponti árualapok számára. Ennek ér­cekében termelési szerződést első­sorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Arra a többtermésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül, a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvá­sárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerző­dés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítása, il­letőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a terme­lőszövetkezetek számára a zöldség és gyümölcs árusítását és azt, hogy o mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek közvetlenül kössenek áruértéke­sítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetke- zetekkel, valamint a felhasználó ál­lami vállalatokkal és intézmények­kel. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek abban az esetben, ha áruérté­kesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, különféle ked­vezményekben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesí­tésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek TEGNAP. HÉTFŐN DÉLELŐTT 9 órakor a városi tanács kistanács­termében gyűlt össze a városi Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy megtár­gyalja vizsgálatának eredményeit a kisiparosok körében. A bizottsági ülésen megjelent az érdekelt 30 kis­iparos is. Minden résztvevő teljes tanácskozási joggal vett részt az ér­dekes és hasznos tanácskozáson. A bizottság vizsgálatot végzett 4 építőiparosnál. 9 autó- és motorsze­relőnél 3 villanyszerelőnél, 3 víz- vezetéks^erelönéi, 6 bőr- és cipő- iparosifál. 1 bőrdíszművesnél és 4 sziikvíz készítőnél. A vizsgálat tár­gya: tükrözi-e a kisiparosok műkö­dése a lakosság szükségletének ki­elégítését és hogyan, tartják be a fennálló törvényerejű rendeleteket. Megállapítást nyert, hogy 1956-hoz viszonyítva a kisiparosok körében végezzék saját termelésű terménye­ik és termékeik elsődleges feldolgo­zását! Gépi munkák A termelőszövetkezeteket a gépál­lomási díjkedvezmény szempontjá­ból három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult ter­melőszövetkezeteket, a másodikba az 1958 január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a har­madikba az 1958. január 1. után ala­kult új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoz­nak. A termelőszövetkezeteket az érvényben lévő legnagyobb gépállo­mási díjkedvezmény abban az eset­ben illeti meg, ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövet­kezeteknél 4,5, a második csoport­ban 3.5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb terüle­ten gazdálkodnak, árutermelésüket az állami vagy szövetkezeti felvásár­ló szervek utján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mező- gazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egy­tengelyes traktorokat és legfeljebb tizenöt lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrá­saikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. Beruházás Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelő­szövetkezeti csoportok saját erőből végzendő 175 millió forint értékű be­ruházásait az állam hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészí­ti. A termelőszövetkezetek építkezé­seihez, felújítási és tatarozási mun­káihoz — a határozatban előírt mennyiségű anyagot — biztosítani kell. A termelőszövetkezetek halte­nyésztésének előmozdítására az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság ötszáz hold tógazdasági területen végezze el a tervezési és az építési munká­kat. Az 1959. évben ötszázöt kilométer hosszúságú távvezetéket és kétszáz­hetven transzformátort kell megépí­teni, illetőleg a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére bocsátani. A .ter­melőszövetkezetek részére 1959-ben száz kilométer bekötőutat kell épí­teni. A határozat a továbbiakban ve­gyes rendelkezéseket tartalmaz. Ki­mondja többek között, hogy a me­gyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút. kórház, villamosítás, művelődési otthon stb.) elsősorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket vagy járásokat nagyobb mértékben kell ellátni nemcsak gé­pekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, an­nak érdekében, hogy ezzel megala­pozzák a fejlettebb nagyüzemi gaz­dálkodást. Kimondja a határozat, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagy megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelő- szövetkezettől, amely az alapsza­bályt, vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályo­kat megsérti. (MTI) megnőtt a szabálysértések száma és nem egy esetben a kisiparosok hely­telen árubeszerzés folytán orgaz­dává váltak. Az ülés egyik lényeges, talán legtöbbet szereplő kérdése, a magámkisipárosok munkavállalása — mennyiben elégítik ki a lakosság szükségleteit. A vizsgálat megállapí­totta: a kisiparosok munkájának 93 százaléka közvetett, vagy közvetlen úton a vállalatok félé történik és csak 7 százalék az, aortát a lakosság­nak végeznek. Különösen megmu­tatkozik ez azoknál a munkaterüle­teknél — autó- és motorszerelőknél, vízvezetékszerelőknél •—, ahol a kt&z- ek túl vannak terhelve a munkával AZ ÜLÉSEN több értékes javaslat hangzott el a további ellenőrzésre vonatkozóan, majd Rácz János, a NEB elnöke az 1958-ban végzett munka értékeléséről szóló jelentést ismertette. Ülést tartott a városi Népi Ellenőrzési Bizottság JLgy húszszoros újító mérnök A diósgyőri hengerműveik egyik legszorgalmasabb újítója Sipcs Gyula elektromérnök. A 37 éves villamossági szakembernek az utóbbi öt év alatt — amióta az üzemnél dolgoziK — húsz újítását vezették be. Az általa javasolt új műszaki megoldások közül az egyik legfontosabb az a fékberen­dezés, amit — mintegy féléve — a durvahengermű egyik többezer ló­erős hajtómotorjánál vezettek be. Ennek segítségével a motor üresen történő járatását a legkisebbre csökkentették. Ennek az egy újí­tásnak gazdaságossági értéke éven­te körülbelül hatszázezer forint. Ugyancsak többtízezer forint meg­takarítást jelent a durvahengerde blokksori hengerállító motornál alkalmazott másik fékberendezése. továbbá az új fajtájú — a koráb­binál jóval tartósabb tekercselési módszer, valamint a középsori hen­germű 6600 kilowattos sincrem motorjánál bevezetett indítókészü- lék. Sipos mérnök újításai, amelyek kivitelezését Broszmann Pál fő­energetikus és Kormos József mű­vezető segítettek a számítások sze­rint évente jóval több mint nyolc- százezer forint megtakarítást jelen­tenek az üzemnek. Ezenfelül pedig jelentősen hozzájárulnak a diós­győri kohászat hengerdói ben a vil­lamosberendezések biztonságosabb üzemeléséhez, a termelékenység növeléséhez, a dolgozók folyamatos munkájához. A húszszoros újító elektromérnök eddig húszezer fo­rintot kapott újításaiért.-O00­Kiktől kaptak támogatást az ózdi és sátoraljaújhelyi járási főorvosok? A tisztasági mozgalomban nagy segítséget nyújtottak az ózdi járás­ban az egyes községek egészségügyi- szociálpolitikai bizottságai, a párt- szervezetek és a községi tanácsok. A nő'tanácsok és a vöröskereszt szin­tén. bár utóbbiak segítsége főleg az év utolsó negyedében érvényesült, mikor függetlenített titkán kaptak. A KISZ munkája kiemelkedő volt, főleg a munkásszállások, egyéb la­kások és üzemi konyhák ellenőrzé­sénél. A Borsodnádasdi Lemezgyár nagy segítséget nyújtott akkor, mi­kor a régi fekáliatelepet megszün­tette. s újat létesített. Azóta Borsod- nádasdon. amely eddig a megye - legt ífuszlátoga tolta bb vidéke volt, újabb hastífusz nem fordult elő. Ez a szanálás áprilisban történt. Som- sály- és Királd-bányák is megszün­tették a közegészségügyi hibákat. Az élelmiszeripari vállalatok pedig külön állandó egészségügyi és tiszta­sági ellenőröket állítottak be. Az ózdi főorvos tehát ezekre tudott tá­maszkodni. A sátoraljaújhelyi járásban más volt a segítés. A sárospataki nőtaná­cson kívül, mely az egészségügyi fel- világosító előadások megrendezésé­ből bőven kivette részét, továbbá a vöröskereszt tiszakarádi alapszerve­zetén kívül sem más tömegszerve­zettől, sem az államigazgatás szer­veitől nem kapták meg teljes mér­tékben a várt támogatásit. Megyénk legnagyobb járásában a munka ne­heze a szakmabeliek vállára nehe­zült. A járási főorvos, felcsere, egészségőrei, továbbá dr. Takács Sándor mikóházi és dr. Wachtler László tolcsvai körzeti orvosok és munkatársaik tettek ki magukért A főorvos tervszerű munkabeosztást készített az élelmiszerüzletek, ital­boltok, iskolások, iskolaépületek és felszerelések stb. tisztaságának pon­tos vizsgálatára. Minden kiszállás után számbavette, mennyiben végez­ték el a kitűzött feladatokat s ennek megfelelően azonnal intézkedett. En­nek köszönhette nagyrésaben ©z a két élenjáró járás sikereit a tiszta­sági mozgalomban. Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás Több mint A becsületes lottó játékosok milliós tömege mellett — bár egyre keveseb­ben — de még mindig akadnak olya­nok, akik a lábánál fogva akarják a szerencsét magukhoz rángatni. Nincs türelmük kivárni, amíg eltalálják a kihúzott számokat, mert úgy gondol­ják, nyerni csak akarni kell és máris í'elnyalábolhatják a sokszázezer fo­rintos lottónyereményt. így gondolta Daczó Miklós kisbar- cai lakos is, aki a játékhéten 5 ta­optimizmus lálattal óvta meg B 2,441.175 számú lottószelvényét, amelyen pedig egyet­len találatot sem ért el. Nos, ha így gondolta, alaposan tévedett, mert a Sportfogadási és Lottó Igazgatósíig nagy gonddal és sok költséggel néz utána az óvásoknak és az övének is; Ennek eredményeképpen pedig min­den megtévesztési szándék kiderül, ha még oly optimista is az óvó, mint Daczó Miklós volt... Ai uíSoiu 1SÄH» eTvelsT;rigaS iánlatos. Kezdés: 4, 6, 8 óra. ^KOSSUTH. Február 3: örök visszate- és. Francia film. Kezdes: fél 4, fel fi, MitiKOl r-TAPOLCA. Február 4—5. örténetek Leninről. Szovjet film. Kez­*tXncSICS. Február 3: Tánc és szere­im. Argentin film. Kezdés: 5, 7 óra. SZIKRA. (Ujdiósgyőr, Marx Károly■ a. D Február 3: Szerelem, ahogy ez. asszony karja. Nyugatnémet film. Kezdes: o, t MŰVELŐDÉSI HÁZ. Február 3—4: Ház sziklák alatt. Magyar film. Csak 18 even idillieknek. Kezdés: 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI SAGVARI. Február 3-4: :obin Hood. Színes amerikai film. Kez- és: 4, 6, 8 óra. DIÓSGYŐRI vörös CSILLAG. Februar —4: Emirátus bukása. Szovjet film. Kez- és: 6 óra. DIÓSGYŐRI BÁNYÁSZ. Február 4-5: .öltő. Szovjet film. Kezdés: 5, 7 óra. HEJÖCSABA. Február 3: örök vissza* írés. Francia film. Csak 18 éven felün­knek. Kezdés: 5, 7 óra. irtók Béla Művelődési Ház (Vasas ion): Február 3, kedd délelőtt fél 10 sor: Kirándulás Afrikába. Népszerű rajzi előadás iskolások részére. Elő* : Kühne László tanár. Utána filmvetí- Titokzatos Afrika. Belépődíj nincs, ibruár 3: kedd este « órakor: A szo­kta kultúra főbb jellemvonása. EIő- : Kováts György. Utána filmvetítés: 'amok dala. Belépődíj nincs.-O­/ A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA: (188 méteres hullámhosszon.) Megyénk életéből Téli napsugarak ... Szórakoztató muzsi­ka liegyalja legnagyobb téglagyárában Mezőgazdasági híradó Levelekre válaszolunk Megyénk zenei életéből Az Eszakmagyarország január 30-i szá­mában közölt: „Rács mögött” című cikk­ben szereplő Bíró József sajökazai lakos nem azonos az ugyancsak sajókazai ifjú Bíró Józseffel. Tóth Istvánná megyei tanácstag Ozdon, (Tanacsháza) február 3-án 14 órakor fo­gadóórát tart. IIINIUf Z. ^---------^ ­K AMARASZINHÄZ (Déryné utca 5.) Február 3—4: Bekötött szemmel (7). Feb­ruár 5—8: Doktor úr (7). Február 8: du. 3-kor is. MŰVELŐDÉS HAZA (Diósgyőrvasgyár): Február fi—8: Lysistraté (7). I. kerületi tanácstagok fogadóórái Február 3: Pfersi Ferencné Szabó Lajos u. 4. 5—7. Vertig Istvánná Kinizsi u. 23. 5—7. Sándor István Pázsit u. 3. 5—7. Február 4: Csillag Gyula Papszer u. 1. Múzeum. 3—5. Fenyő Márton Szentpétcrt kapu 57. 4-7-6. Február 5: Simon János Somogyi Béla u. fi. 5—7. Papolczy Tamás Rosen­berg házaspár u. 39. 6—8. Ormosi Mária Dayka G. u. ált. isk. 5—7. Február 6: Szabó Károly Bábonyibére, Galagonyás old. 14. 9-11. dr. Barila Györgyné Nagyváthy u. ált. isk. 5—7. Február 7: Elek Antal Vörösmarty h, 55. 5—7 óráig. INőuap az Értelmiségi Klubban A városi nőtanács és a TIT közös rendezésében szervezett nőnapok igen szép látogatottságnak örvendenek. A nőnapok programjában olyan nagy- fontosságú kérdésekkel foglalkozó előadások vannak, melyek tudomá­nyos szinten nyújtanak felvilágosí­tást a nők társadalmi életének, vala­mint a mindennapi élet egészségügyi, jogi és pedagógiai problémáira. A programban irodalmi, művészeti és társadalomtudományi előadások is szerepelnek­Ma 3-án 18 órakor az Értelrniségi Klubban (Miskolc, Széchenyi y. 16.) dr. Bognár József, a fiatalkorúak Bí­rája, a TIT ped. szakosztályának el­nöke »A serdülőkor nevelési problé­máiról« tart előadást. Ezen az előadáson csak felnőttek vehetnek részt. Az előadás után táncest keretében közreműködik az Értelmiségi Klub zenekara. Minden érdeklődőt szívesen látunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom