Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

vuag proletárjai, egyesüljetek I mmmmiíe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 27. szám Ara 60 fillér 1959 február I, vasárnap A kommunizmus felé A Magyar Sajtó Napja Heti film jegyzet A kazán mellett J / Szovjetunióban megkezdődik az átmenet a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésére Az SZKP XXI. kongresszusának szombati üléséről tonna kőolajat ad majd a népgazda­ságnak. Musztaíajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Török­országgal. A nyugati hatalmak ag­resszív imperialista körei igyeksze­nek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Szom­szédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal viselte­tünk irántuk. A Malenkov—Molotov-féle pártelleneh csoport nem az életet év a népet szolgálta A második felszólaló Alekszej Kí- vicsenko, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára, a Központi Bizott­ság elnökségénok tagja volt. A XXI. kongresszus — mondotta — az a határmezsgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép s megkezdődik az átmenet a kompiunista társadalom általánosan kibontakozó építésére. Az utóbbi öt esztendőben és különö­sen az SZKP XX. kongresszusa óla a Szovjetunió olyan magaslatra ju­tott, ahönnart feltárulnak; á hétéves országfejlesztési terv széles és nagy­szerű távlatai. Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics. Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Köz­ponti Bizottság elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini ta­nításból, az ország életének kö­vetelményeiből fakad. Közismert — mondotta Kiricsenko —, hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervatizmus mocsarába süp­pedtek, csupán a marxizmus-leniniz- mus klasszikusaiból vett idézetekkel operálták, s leszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hang­súlyozta Kiricsenko —, hogy a párt­ellenes csoport szétzúzása pártunk nagy győzelme a lenini vonal érvé­nyesítéséért vívott harcban. Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek fontosságát, jelen­tőségét, amelyeket a Szovjetunióban a Központi Bizottság kezdeményezé­sére az ipar és építőipar igazgatásá­nak átszervezésére hajtottak végre, valamint azoknak a központi bizott­sági határozatoknak jelentőségéi, amelyek a szovjet mezőgazdaság ro­hamos fejlesztését tűzték ki célul. A XX. pártkongresszus ■— mon-' dotta Kiricsenko — új szakaszt nyi­tott meg ,az ország pártszervezetei­nek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcsolata. Kiricsenko megállapította, bogy most a XX. kongresszust meg­előző időszakhoz képest sokkal többen kérik fölvételüket a kom­munista pártba. Kiváló munká­sok, kolhozparasztok és értelmi­ségiek jelentkeznek felvételre. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoz­tatta, hogy nemcsak Moszkvában, Leningrádban és az ország más köz­ponti területében kell vezető káde­reket képezni, hanem a vidéken is; A kommunizmus eszméi igazsá­gukkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki kiricsenko, s utalt a kapitalizmus ideológusaira, akik jobo ügyhöz méltó buzgalommal próbál­ják leplezni a kapitalizmus fekélyeit, valamiféle jótékonysági intézmény­nek tüntetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus »evolúciójáról-«, ‘'a kapitalizmus szocializmusba való át- növéséről« szóló elméleteket gyárta­nak. Bármilyen elméleteket agyainak is ki a kapitalizmus ideológusai, nem menthetik meg a- kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkás­mozgalom, növekszenek a testvéri- kommunista és munkáspártok, s a tőkés oi^izágokban sokasodnak a for­radalmi ifjúság sorái. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szerteáradnak minden országban. A következő felszólaló. Dmitrij Baraskin, a minszki autógyár olvasz- tára volt, majd Vlagyimir Milars- csikov, az SZKP Központi Bizottsá­gában az oroszországi föderáció me­zőgazdasági ügyeivel foglalkozó osz­tály vezetője, az OSZSZK mezőgaz­daságának fejlesztésével foglalkozott. az üzemekben, gyárakban, bányák­ban dől el. Oda összpontosítsák te­hát pártszervezeteink erőfeszítései­ket. a XXI. kongresszust kisebbíteni szeretnék ezeket az eredményeket, de bármit mond­janak is, az űzbég nép a boldog­ság, a kommunizmus útján halad. Uzbekisztán kommunistáinak és minden dolgozójának eltökélt szán­déka, teljesíti a hétéves tervet — fejezte be felszólalását Kamalov. A délelőtti ülés végén 500 úttörő vonult be a kongresszus üléstermé­be. Virágcsokrokat adtak át a kong­resszusi elnökség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakkendőt kötöttek nyakuk­ba. A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldöttei viharos taps­sal válaszoltak. A kubai nép őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió sikereit A kongresszus küldöttel meleg fo­gadtatásban részesítették Sivero Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt Országos Bizottságának képvi­selőjét. A kubai nép — mondotta — mély­séges rokonszenvvel és őszinte érdek­lődéssel figyeli a Szovjetunió hatal­mas sikereit. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömet hozott a három szovjet szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győ­zelem a kapitalista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem-—- tette hozzá — egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fölött ara­tott győzelmével. Batista diktatúrája összeomlott — mondotta a kubai küldött —•. A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik megbecsülését. A győ­zelmet az új nemzetközi erővi­szonyok, a szocialista tábor or­szágainak erőgyarapodása, az ázsiai és afrikai népek imperia­listaellenes harcban elért sikerei tették lehetővé. Latin-Amerika megszűnt az amerikai imperializ­mus tartaléka lenni. Az Egyesült Államok gazdasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát; kommunistaellenes hadjáratot folytat, hogy elszigetelje a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fe­jezte ki a világ valamennyi kommu­nista- és munkáspártjának a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXI. kongresszusának szombat délutáni ülésén elsőnek Pjotr Posz- pelov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, a Központi Bizottság elnökségének póttagja emelkedett szólásra. Felszólalásában hangoztatta, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta el­telt három év úgy kerül be a kom­munizmus történetébe, mint annak egvik legdicsőségesebb fejezete. Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Bul­ganyin és Sepilov a párttól, néptöme­gektől elszakadt pártellenes cso­portja megkísérelte revízió alá venni a lenini fő irányvonalat, igyekezett bizalmatlanságot támasz­tani a XX. kongresszus határoza­tainak nagyjelentőségű politikai és gazdasági intézkedéseivel szemben. Pártunk a pártellenes csoport el­söprése után újabb dicső győzelme­ket aratott. A hétéves terv — folytatta Posz- pelov — nyíltan, egyenesen és bátran békés versenyre hívja ki a kapitalista rendszert, minde­nekelőtt a kapitalista világ vezető országát — az Egyesült Államo­kat. Nem kívánhat háborút olyan or­szág, amely 15 millió új lakás építé­sét és a lakosság megadóztatásá­nak teljes megszüntetését tervezi. A A szovjet ipar fejlődése tizenháromszor gyorsabb lesz az amerikaiakénál Következőkben Averkij Arisztov* fez SZKP Központi Bizottsága elnök­ségének tagja szólalt fel. A hétéves terv életereje és realitása abból fa­kad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag ta­pasztalatai. Arisztov a továbbiakban összeha­sonlította az ipari termelés növeke­désének ütemét a Szovjetunióban és fez 'Egyesült Államokban. Hétéves tervünk megkezdésekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedésének üteme ki­lenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1953-tól 1956-ig terjedő időszakot alapul véve, fejlődésünk.üteme hoz­závetőleg 13-szor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe azután belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutatják —1 (folytatta Arisztov —, hogy a szocia­lista rendszer ereje évről évre sza­kadatlanul növekszik, s hogy a szo­cialista rendszernek milyen nagy a fölénye a kapitalista rendszer fölött. Ezekután fabatkát sem érnek azok a legendák, amelyek szerint a Szovjet­unióban lassú a fejlődés üteme! Ásványi kincsekben — mutatott rá Arisztov — gazdagabbak va­gyunk a kapitalista tábor bár­mely országánál. A Szovjetunió a legfontosabb 16 ásványi kincs közül 13-ban az első helyet fog­lalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnökök és munkások azáltal érhették el sike­reiket a Föld mesterséges holdjai­nak megalkotásában és az űrrakéta felbocsátásában — hangsúlyoz­ta Arisztov —, hogy nálunk az ilyen problémákat nem magánosán dolgo­zó feltalálók, hanem egész kollektí­vák oldhatják meg. Folytatjuk a vi­lágmindenség rejtőméinek tanulmá­nyozását, szocialista országunknak van ereje ehhez. És ez — fűzte hoz­zá — szintén jó fajtája a verseny­nek. Érjenek utol bennünket a ka­pitalisták. Józanul számot vetünk azzal — folytatta —, hogy az Egyesült Államok nagy eredményeket ért el a tudományban, a techniká­ban és a gazdaság néhány terüle­tén. De feltétlenül megelőzzük Amerikát, s akkor majd a kapi­talista országok dolgozóiban az utolsó kételyek is eloszlanak afe­lől, melyik rendszer a tökélete­sebb: a szocialista, vagy a kapi­talista. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az n atomenergia békés felhasználásában, a repülő- gépgyártásban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági ágakban is meg kell szerezni, mint a gépgyártás — mondotta. Ezután Arisztov arról beszélt, hogy a tudományokat és a tudományos ku­Mikojan elvtárs felszólalása A Szovjetunió Kommunista Pártja ma egységesebb mint valaha A délutáni ülésen felszólalt Anasz- tasz Mikojan, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja. A Hrus­csov kongresszusi beszámolójában felsorolt számok és tények a követ­kező hétéves időszak kommunista építésének nagyszerűségét jellemzik — mondotta Mikojan, majd kijelen­tette, hogy a XX. kongresszus óta je­lentős bel- és külpolitikai sikerek születtek. A szovjet demokrácia na­gyot lépett előre — mondotta Miko­jan. A Szovjetunióban politikai okok miatt már nem alkalmaznak megtor­ló intézkedéseket az állampolgárok­kal szemben. Az új szocialista rend­szer fejlődésének egész menete be­bizonyította, hogy a proletárdiktatú­rában a legfontosabb: A proletárdik­tatúra szervező funkciója, az egész nép erejének a szocializmus és a kommunizmus építésére való Össz­pontosítása. Erőszakra csupán a fej­lődés bizonyos szakaszaiban van szükség. A hétéves terv — folytatta Miko­jan —■ fokozza a Szovjetunió von­zóerejét, s közvetve abban is érezteti majd hatását, hogy jobb lesz a tőkés országok dolgozóinak élete is. E terv végrehajtása nyo­mán a tőkés országok dolgozói még keményebben harcolnak majd jogaikért, s a tőkések kény­telenek lesznek engedményeket tenni a munkásosztálynak. Hruscsov beszámolójának azofc a tételei, amelyekben az SZKP és a testyérpártoík kapcsolatairól van szó. tőből elmetszik az állítólagos szovjet beavatkozásról. »Moszkva kezéről« stb. szóló rágalmakat. Ez a rágalom arra kell a tőkéseknek, hogy gyen­gítsék a nemzetközi kommunista- ém munfeásmozgaknait; (Folytatás a 2« oNktfonf megoldására. A hétéves terv végére a köztársaság teljes termelése hozzá­vetőleg 98 százalékkal növekszik. 1965-ben Azerbajdzsán 22 millió nek J. D. Musztafajevnek, Azerbajd­zsán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Azerbajdzsán felkészült a feladatok megoldására Musztaíajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a népgazda­ságfejlesztési terv ellenőrző számai­ban kifejezésre juttatott feladatok, Moszkva (TASZSZ) Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén elnöklő Leo- nyid Jefremov (Gorkij város) első­A XX. kongresszus óta eltelt három év a kommunizmus történetének egyik legdiesőbb szakasza tató intézeteket -közelebb kell vinni a termeléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túlteljesítésének sorsa 500 áttörő üdvözölte Ezután Szabir Kamaiov, Üzbekisz- tán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára arról be­szélt. hogy az utóbbi években szá­mottevően kibővült a szövetségi köz­társaságok jogköre a gazdasági és kulturális építés kérdéseiben. Ez előmozdította a szovjet népek test­véri együttműködésének és barátsá­gának további erősödését. Kamalov számadatokkal jellemez­te Uzb-fvisztán termelőerőinek vi­rágzását, iparának és mezőgazdasá­gának fejlődését. Szovjet Üzbekisztán sikerei — folytatta — közismertek. A múlt évben a világ 75 országából 629 küldöttség látogatott a köztársa­ságba. A Szovjetunió ellenségei háborúra készülő néme$ fasizmus ezt a jelszót hangoztatja; ..Ágyukat vaj helyett«! A Szovjetunió viszont a hús, a vaj és a tej termelésében igyekszik utolérni az Egyesült Álla­mókat. Az imperialisták mindennél job­ban félnek a válságot és hanyat­lást nem ismerő szovjet gazdaság fejlesztésének gyors ütemétől — állapította meg Poszpelov. A hét­éves terv — a Szovjetunióban a kommunizmus általánosan ki­bontakozó építésének terve — a legjobb agitáció a marxizmus, a szocializmus mellett. Poszpelov, miután megemlékezett a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom erőinek növekvő egy­ségéről, hangsúlyozta, hogy a jugo­szláv revizionisták, a marxizmus e renegátjai megkísérelték programju­kat szembeállítani az 1957. novembe­ri moszkvai tanácskozás nyilatkoza­tával. Úgy gondolták, hogy ebből po­litikai tőkét kovácsolnak és érdeme­ket szereznek óceánontúii gazdáik­nál. De a marxista-leninista pártok megsemmisítőén visszavágtak. A továbbiakban Poszpelov aláhúz­ta, mennyire veszélyes Nyugat-Né- metország atomfelfegyverzése. A délutáni ülés második felszóla­lója Nyikolaj Onyiscsenkov, a »Krasznoje Szormovo« (Gorkij) nagy szovjet gyár olvasztára volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom