Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

4 ßSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1959, január 18, Tavasz a téli Bükkben ERNYEY GYULA: VAÍUAK MÉG? Fagyottaik az ágak. ,$ melegek « vagyaik, a szádat, a szádat, e Mesrke szádat Ködösek az esték * hol vannak a fecskék s a tavaszt akarom, a kezedet. » Adom. AZ ÉSZAKMAG ÍARORSZÁG ITJGSAGl ROVATA Kettős ünnep a 36-os Autóközlekedési Vállalatnál OLVASÓINK emlékezhetnek még iá, néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a 36-os Autóközlekedési Vállalat KISZ-szervezete 1958. évben elért takarékossági eredményeiért jutalmul egy televíziós készüléket kapott a KISZ Központi Bizottságá­tól. A televíziós készülék azóta már megérkezett. Tegnap este a hirtelen átalakított műhelyirodában nagy iz­galommal ülték körül. Kettős ünnep volt ez a tegnap, nemcsak a fiatalok, hanem az öre­gek számára is. A fiatalok egyszerre örültek a takarékosságért kapott ju­talomnak és az új, piros KISZ tag­sági könyvecskének, amelyet kicsit meghatódott arccal nyújtott át min­den KlSZ-fiatalnak Kiss József KISZ-titkár elvtárs. Nagyjelentőségű ünnepség volt ez azért, mert az ifjú kommunistákat a vérvörös tagköny­vükkel az újabb szál fogja ifjúsági szövetségünkhöz, a kommunista esz­mékhez kötni. Az új tagkönyv ki­adásával szövetségünk megszünteti ideiglenességét. Az ünnepségen több üdvözlő be­széd hangzott el. Először a párttit­kár elvfcárs mondott köszönetét a fia­taloknak azért a nagyszerű munká­ért, amelyet egész évben végeztek. Aztán az Autóközlekedési Vállalat igazgatója tolmácsolta jókívánságait, majd Hegedűs Antal elvtárs, a városi KISZ-bizottság nevében szólt a fia­talokhoz. Beszélt arról, hogy milyen nagy feladat áll most a KlSZ-fiata- lok előtt, megemlékezett az új KISZ- tagkönyv piros színéről, mely a nem­zetközi munkásosztály színe és azt jelképezi, hogy a haladásért és a kommunista eszmékért sok fiatal és öreg elvtárs vére folyt. Ezután sorrendben a Kossuth utcai iskola, úttörői köszöntötték a KISZ- fiatalokat. EZUTÁN vidám beszélgetés kö­vetkezett fiatalok és öregek között. Egy csoport érdeklődésének központ­jában az öreg Szabó szaki állt, aki tiszteletbeli KISZ-tag és a villany- szerelő brigád vezetője. Most azt meséli, hogy az antenna felszerelése milyen körülményesen sikerült. Ezt a fiatalok is bizonyítják: Elmondják, hogy a hatalmas T-alákú antenna mellett az öreg Szabó bácsi kis alakja egészen elveszett. De mégsem engedte volna át a munkát, — mert úgye a gyakorlat, meg a szakértelem nagyon fontos. Az egész üzem ott szorongott ak­kor lenn az irodaház előtt, úgy, ahogy voltak, abbahagyták a munkát néhány percre, s kiszaladtak meg­nézni az antennaszerelést. Az ég, mintha csak hadat üzent volna a csövekkel birkózó öreg Szabó bácsi­nak. Sűrű, apró hószemekkél szórta tele a háztetőt. Három óra múltán ott állt az öreg havasan, de győzte­sen a felszerelt csövek mellett. Lent a fiúk hurráztak, éljeneztek, ő pedig egészen meghatódott s jó, hogy olyan messze van a háztető — nem látták, hogy párás lett a szeme. A FIATALOK ÖRÖMÉT a válla­lat igazgatóságának ajándéka tetőzte be igazán. Az igazgató elvfcárs átadta a meglepetésnek szánt lemezjátszós rádiót és egy szekrényt, amely a te­levíziós készülék és a rádió őrzőié lesz. Ott a helyszínen megkezdődött a tervezgetés. Klubdélutánok, teaesték, táncos összejövetelek rendezése most már nem probléma, hiszen nem kell kü-| lön zenekart keresgélni, ott a lémez-' játszó és a televízió. * A szórakozás mellett természete­sen nem feledkeztek meg a további munkáról sem. Az igazgató elvtárs ígéretét betartva, a 2-es számú telep KISZ ifjúsági üzem lesz, ahol csak fiatalok dolgoznak majd, s ahol sze­retnék bebizonyítani, hogy nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendsze-. résén is jól tudnak dolgozni. * AZ ÜJ TAGKÖNYV új erőt és, lendületet kell, hogy adjon a munká-j hoz, feladataik végrehajtásához. j (gria) ; Az idén SO KISZ-exportbrigád dolgozik a Diósgyőri Gépgyárban A Diósgyőri Gépgyárban a tava­lyihoz képest héttel szaporodott az exportbrigádok száma, így az idén csaknem 250 fiatal 30 munkacsapat­ban dolgozik szervezetten. A fiatalok elhatározták, hogy az új évben is megszervezik, illetve felújítják az egymás közötti versenyt. Készülnek a húsvéti nyuszik a Szerencsi Csokoládégyárhan Szerencs környékén még hótakaró fedi a határt, de a csokoládégyárban már a tavasz ünnepére, hűsvétra ké­szülnek. Kéner Imre, a gyár igazga­tója elmondotta, hogy a kereskede­lem részére 2 vagon csokoládéfigurát, Miért vonzóbb az italbolt? nyuszikat, bárányokat, 700 ezer gril- lás-tojást, 34 vagon tojásdrazsét és 1 vagon krémmel töltött tojáscukor­kát készítenek. A munkákat decem­ber elején kezdték meg és szombat reggelig 350 ezer griliástojást, vala­mint 17 vagon más húsvéti édessé­get gyártottak. A munka jó ütem­ben folyik és február végére eleget tesznek a kereskedelem rendelésé­nek. I D Ö J'Ä R a s Várható időjárás vasárnap estig: Hideg idő, kevés félhő. néhány helyen, főként már csak délkeleten havazás, a szél las- i san mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszálcái hőmér­séklet: mínusz nyolc—mínusz ll, helyen­ként mínusz 11 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet va­sárnap: mínusz egy—mínusz négy fok között. így se látok rondo , sötét, nagy égboltra. Add ide a szemed, de-vissza nem veszed. De még az se elég, de még igy sem elég. Tévedtem. Még vallják? Egészen akarlak. mmamussKasssa^ Jlö&vzatUo'dá fiatafoU a közkézen forgott borosüvegből, folytatta elbeszélését, ocsmány és trágár szavakkal fűszerezve. Tpeleségem megsokallta a trágár­ságokat és megkért, utasítsam őket rendre, kérjem meg, engedjenek bennünket leülni az ő helyükre, hi­szen úgy is kinn állnak. Kérésem elhangzására összenéztek és gyorsan elfoglalták helyüket. Viszonylagos csend után a másik fülke vonta magára a figyelmet. A csukott ajtó mögül kiszűrődött az al­világ hangja. Most már ez' kezdett foglalkoztatni... Kíváncsiságom és a meggyőző vé­leményalkotás vágya arra ösztönzött, hogy tekintsek be a fülkébe. — Kérem szépen — lépek be az ajtón — nem lenne egy kis szabad hely? Szeretném, ha legalább a fele­ségem ... — Eltalálta! — szólt az‘»egyik. — De van »tata« a csomagtartón, — feleli a másik. S hét-nyolc ember hangos nevetése közepette fordultam ki, miközben még hallottam egymást dicsérő megjegyzésüket. — Gyors észjárásod van! — Jól elküldted a pacákot! — Te is nagy vagány vagy! Utitársaink egyre gyakrabban hol elhagyták az ülőhelyüket, hol rneg újra leültek. Ezért, mikor az egyik alkalommal már hosszabb ideig nem jöttek vissza, kérés nélkül elfoglal­tuk helyüket. Rajtunk kívül még egy kb. 45 éves bányászt is bátorí­tottam, hogy csak nyugodtan üljön le. nem hinném, hogy a fiatalok fel­állítanák. rJemsnSc idő telt el. Ami­kor visszatértek, a fiúk rosszallásu­kat fejezték ki. De nem álltunk fel, csak farkasszemet néztünk egymás­sal, majd kimentek. Közvetlen mellettem ült két fiatal. kivételesen józan állapotban és arról beszélgettek, hogy mit kaptak otthon karácsonyra. Igen elkeserítettek már a korábbi jelenetek, a gyermekemberek egész úton való magatartása-, de itt még újabb tövist kaptunk. Egy alacsony, kis köpcös, néhány hónapos iparitanuló múlttal rendel- kező fiú nagy flegmával, fölényesen és unott szájgörbítgetéssel végig­mutatott magán — ezt kaptam. Va­donatúj bakancs, nadrág, pulóver, karóra, műbőrkábát és még néhány apróság. Mindjárt csináltam magam­ban egy rövid számvetést. Körülbelül kétezer forint. S ezt elintézi csak így, egy kézlegyintéssel! jl/T indettől csak elkeseredik az ember. De egyenesen felhábo­rító, amikor azt »panaszolja« a le­gényke barátjának, hogy — a »büdös jói .... a műt érék« a jövőhéten el akarnak jönni Miskolcra és még azt szeretnék, hogy kísérgessem őket, mutassam meg nekik a várost. Valahogy majd lerázom őket magom- ról« — mondja cinikus mosollyal. Sok-sok apró jelenetnek voltunk még tanúi, azt hiszem, elég, ha azok helyett inkább ideírom még hogy mire Miskolcra érkeztünk, a 14—15 fiúból legalább tizen támogatták egy­mást. annyira mámorosak lettek. Nem tartom. szükségesnek levonni ebből az egészből a végkövetkezte­tést. Érezzük, hogy ez így nincs rend­jén. A kérdés azonban így vetődik fel: ki a felelős ezekért? Én felelősnek tartom legelsősorban épp azokat, akiktől a legtöbbet hal­lunk panaszos megjegyzéseket a mai fiatalokról. Nagy felelősség terheli a felnőtteket, a szülőket Helyes az olyan általános felfogás, hogy ha már egyszer nekem nem volt jó, ak­kor legalább a gyermekemnek le­gyen jó, vagy jobb sorsa. Helyes, há gyermekeinknek adunk bizonyos mennyiségű zsebpénzt. De nem sza­bad elmulasztani a zsebpénz elkölté­sének ellenőrzését. Ellenőrizni kel­lene időnként gyermekeink baráti körét, kikkel járnak szórakozni és hová? A szülőkön kívül felelősség tec­1 heli azoknak az intézmények­nek a vezetőit, nevelőit is, ahol a szülőktől távol lakó fiatalok élnek. Gyakori esetben igen fontos lenne tudni a fiatalokról, hogy az intéz­mény falain kívül milyen magatar­tást tanúsítanak, hogyayx viselkednek utcán, villamoson, szórakozóhelye­ken. Egy bizonyos. Ifjúságunk egy ré­szénél nincs minden rendben. És ebbe nem nyugodhatunk bele még akkor sem, ha a fiatalság csekély százalékára korlátozódik ez a jelen­ség. Azért nem. mert ez a tünet fer­tőző, bűzt áraszt ‘inagából és nagyon könnyen szedheti áldozatait, ha idő­ben és kellő eréilyei útját nem átír SZUOLA IMRE tanársegéd otthonuk, mert egyedül ott tudnak szórakozni? — Elbeszélgettünk velük — így a válasz. Ennyi és nem több. És még csodálkozik valaki? ­Igen, igen, szirmai elvtársak. Mind­ezt nem elbeszélgetéssel, legyintéssel és társadalmi instruktorok követelé­sével kellene megoldani. Ha egy ki­csit elgondolkoznak, maguk is rá­jönnek! b. L. TI lőhely hiányában a peronon helyezkedtünk el fáradtan és törődötten a Miskolc felé induló sze­mélyvonaton. A véletlen folytán háronn fiatal­ember mellé kerültünk, akik — az első pillantásra úgy tűnt — nevet­géltek, beszélgettek. Figyeled őket? — Mintha ezt súgná a feleségem kérdő pillantása. — Igen. válaszoltam fejbólintvg. A fele­ségemmel helyet cseréltünk. Én ke­rültem melléjük. Megszegtem az etika szabályait — figyelni kezdtem az érdekes beszélgetést. Mire idáig eljutottunk, akaratlanul is helyszíni szemlét kellett tartanom. mert ez utazók magukra vonták a figyelmet. Kohászipari tanulók voltak. Kb. 14— 15 fiatal. Az előbb említett három fiú ís közülük került ki. Az egyik »jól szituált« fiatal tartja az előadást, másik két barátja pedig tisztelettudóan hallgatja az idősebb, a tapasztalt, a már »kiforrott« igazi »nagy vagány« szünet alatti élmé­nyeit. Hogy odahaza milyen csinos és kevésbé csinos lányokat (ö más­aként mondta — minden gátlás nél- tkwl, nem zavarta a feleségem és a t16 éves unokáhugom jelenléte) hódí­tott meg. Hány féldeci pálinkát ivott ,meg az egyik este, amitől neki sem- baja sem lett, de otthoni barátai f>töhrészegek« lettek ugyanannyitól. )Egy másik alkalominal felváltva itta \a bort pálinkával, de ekkor már ö \is alaposan »beszedett«. \ Elmesélte, hogy történt az az eset, \amikor az egyik hajnalban részegen ykerült haza s a »faterék« semmit ysem szóltak. Majd, mint egy hőstet­tet, azt kezdte számolgatni, hogy a két > hét alatt, míg otthon tartózkodott, I hányszor is volt illuminált állapot­ában. Közben nagyokat kortyolgatva Falu Szirma ízig-vérig. Még a téli alkonyatbam is találunk embereket a kapuk előtt. Beszélgetnek..; És a sár... Két falura is kitelne! Mi csak tudjuk — végigjártuk a mellékutcá­kat is. Dőry József KISZ-titkárt ke­restük. A felvégen lakik, de nem volt otthon. Dolgozott. Helyettese — Ke­rekes Piroska — is; Az ő »helyettese« szintén. Nincs szerencsénk. De ek­korra már megmértük a falu sarát, hosszát. A tanácson kötünk ki. — A fiatalok? — legyintenek. 90^ százalékuk a városba jár dolgozni, i' Nehéz összefogni őket. Pedig csak 30)' tagú a KISZ alapszervezet. i1 — De még ez a 30 sem fér el a# KISZ helyiségében, olyan parányi.)1 Antalóczky Lajos iskolaigazgató- <1 helyettes, a pártszervezet részéről)1 kijelölt ifjúsági patrónus mondja ezt.# Meg azt is, hogy amolyan mostoha# gyerekként kezelik a szirmai KISZ-# szervezetet a városban. Mindössze# kétszer voltak itt, mióta megalakul-# tak. Aztán ;; s aztán többször nem # jöttek. # Problémák egész sorát említi. A# politikai oktatás? Beindult, de abba# is maradt. # — Szívesebben járnak templomba.# Még a KISZ-titkár is. Színdarabot# játszanak. Bált rendeznek: Erre kü-# Ionosén sokan eljönnek. #-— ?? — A pártszervezet nem tud segí- ( teni: A városi KISZ-bizottság seni, segít. Szabó elvtárs, a párttitkár tár-< sádalmi instruktorokat szeretne a( fiatalok mellé. Valahogy úgy érző-) dik szavából, »minden hiba azért , van a fiatalok körében, mert nincse-, nek társadalmi instruktorok«: , Nincs igaza Szabó elvtársnak. Le-( hét, hogy segítene ez, de elsősorban, nekik kellene kézbevenni a fiatalok, ügyét: Csakhát Szirmán mindenki ( véxi Senki nem tesz semmit, s ha, tesznek is, keveset: , Pedig a fiatalokban ambíció és| tetterő van; íme: televízióvásárlást, terveznek. Ahogy ők maguk mond- 3 ják, a politikai oktatásban is szíve- i sen vennének részt, csak legyen az] előadás érdekes. Brosúrát ne olvas-’i son fel nekik senki, azt odahaza isi megtehetik: i És mit tettek annak érdekében,] hogy a fiatalok ne brosuraolvasást ] hallgassanak a politikai órákon?] Hogy ne a kocsma legyen a második'

Next

/
Oldalképek
Tartalom