Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

6 BSZAKMAGYARORSZAU Szerda, 1959. január 14. Vizsgáznak az egyetemisták Déry Éva,, a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója vizsgázik Gel- ley Sándor professzor előtt. Úttörő a zárszámadáson Az MSZMP Borsod megyei vezetőinek és orvosainak ta'á'kozója | A Munka Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett miskolci Megyei | Semmelweis Kórház vezetőségének | kezdeményezésére hétfőn este baráti találkozón vettek részt a megyei és városi kórház, valamint az egészség- ügyi intézmények vezetői a megyei és városi pártbizottság, valamint a megyei és városi tanács vezetőivel. A találkozón jelen volt Prieszol Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Koval Pál, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Hoffmann Ferenc Kossuth-díjas megyei tiszti­főorvos, Tóth István országgyűlési képviselő a megyei és Fekete László a városi tanács elnöke. A baráti találkozón dr. Kende Ist­ván, a megyei kórház igazgató-fő­Könyvekről — röviden József Attila dokumentumkötet. 130 énekkar működik Borsod megyében A megyében jelenleg mintegy öt­ezer taggal 130 énekkar működik. Közülük számosán részt vesznek a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulójára rendezendő ün­nepségeken. Ebből az alkalomból Miskolcon és Sátoraljaújhelyen kó­rushangversenyeket rendeznek, ahol az énekkarok forradalmi és munkás- ) mozgalmi dalokat adnak elő. 4 A nyolcvan tagú borsodi pedagógus ^ énekkar az ünnepségen mutatja be * Tóth Árpád »Uj isten« című versére írt kórusszámot, amelyet a tanács művelődési osztályának megbízásá­ból Horváth Kiss László, a miskolci zeneszakiskola igazgatója komponál. Színházi jelentés Május 1-én nyitják meg Miskolc-Tapolcán Közép-Európa első barlang fürdőjét Töefi filmbemutatók Uj magyar film kerül bemutatásra január 15-én. Címe: A ház a sziklák alatt. Tatay Sándor regényéből ké­szült, rendzője: Makk Károly. A 4 film, amely a sanfranciscói Nemzet­közi Filmfesztiválon a »legjobb film« díját kapta, három ember magával- ragadó drámája. A ház a sziklák alatt főszerepeit Bara Margit, Psota Irén és Görbe János játsszák. A hét másik filmbemutatója az is­mert szovjet filmrendező, Geraszi- mov forgatókönyvéből készült Amit nem lehet elfelejteni című uj szov­jet film, amely egy angol pilóta há­borús visszaemlékezéseit eleveníti fel. A film főszereplői Tamara Ma­karova és Andrej Popov. Felfut hozzám, be­robban és — »csak egy percre jöttem« felkiál­tással beleveti magát a fotőjbe. Csicsereg, csa- csog. vadul, szeszélye­sen kavarognak, kerin­genek gondolatai, egyik percben búskomor, a másikban fergeteges jó­kedve kerekedik, oda­kuporodik mellém, hosz- szú, szőke copfjával huncutul megcsiklan­dozza arcomat, megint felugrik és az örök asz- szony hiúságával veszi szemügyre a tükörből eléje táruló, nyúlánk, domboruló alakját. Most is ilyen kis bo­londos, »magam sem tu­dom mit kezdjek ma­gammal« hangulatban van és míg az előbb szé­les jókedvében kishij- ján lependerített a lá­bamról. ebben a pilla­natban már közel áll a síráshoz és csak úgy magaelé hüppögve, pi­rosodó szemmel, szipá- kolva panaszkodik. ~ ... mert tessék kép­zelni, a Mária néni be- zúgatott... — Mit csinált a Mária néni? — kapom el a ke­zét, hogy örök nyugha- tatlanságát valahogyan fékezzem. — Bezúgatott..: Egy- gyest adott... — Hát ez valóban bor­zasztó de miért? — kérdezem a legnagyöbb- fokú részvéttel., — Miért, miért! Hát mert rossz napja volt az végy egyszer lélegzetet is! — ripakodom rá, mert borzasztó ez a csitri, be nem áll a szá­ja csak beszél, csak be­szél, csak mondja a ma­gáét és bosszantó, hogy az ember már nem tud­A csi öreglánynak! Megaztán ... én sem figyeltem... igen, demert éppen a Tibornak írtam egy le­velet és oda sem figyel­tem, de azért már mégis csak sok, azért ő is meg­ismételhette volna, azt a kérdést, mert hátha tudtam volna válaszolni rá. de ő nem ismételte meg, hanem azt mond­ta. hogy máskor figyel­jek jobban oda és a he­lyemre zavart, de akkor még nem adta azt az egyest. csak ' később, amikor újra felhívott és én újra nem figyeltem oda, mert én mérgem­ben csakazértis folytat­tam azt a levelet amit a Tibornak... ~ Ágneskám, az ég szerelmére, most már ja beleélni magát ebbe a lelkiállapotba. — Először is azt mondd meg nekem, hogy ki az a Tibor! — A Tibor? — Cso­dálkozik rám. — Hát már nem tetszik tudni? A Tibor az, akivel én mindig megyek az isko­lába. meg akivel jövök, csakhogy ő egy évvel felettem jár... — És ... mondd csak. mit írtál a Tibornak? Ha mindennap találko­zol vele, minek a levél? — kan el a kíváncsiság — Ó. hát az ember­nek vannak gondolatai amit nem akar elfelej­teni. csak az a rémes, hogy ezek a gondolatok mindig óraközben jut­nak az eszembe és hát azt feltétlenül közölni kell és ezért le kell írni, hogy... — És ebben a levél* ben mit akartál közöl* ni? — faggatom tovább. — Hát semmit, csak azt, hogy milyen bor­zasztóan unalmas az az óra, megmittudomén, valami ilyesmit, hogy mennyire ki nem állha­tom a matematikát és hogy milyen jó lenne, ha már délután lenne és megint együtt lehet­nénk és én felmehetnék hozzá, és ő megint ki­bontaná a hajamat és fésülné, mert én azt na­gyon szeretem... — Hogyhogy hozzá? Te Ági!... — Ügy. hogy ő is jár mihozzánk, meg én is járok őhozzájuk, mert én nagyon szeretek ott lenni és az ö anyukája is nagyon szeret engem és mindig azt mondja, hogy de jó volna, ha neki olyan kislánya vol­na mint én. dehát én sose engedem bántani a barátvömet... — A barátnőd? eet?! — No igen. a Tibort! — A Tibort?,.. — Hát persze, őt... a Tibor Marikát.. ■. (rém) latait. A jelenlegi thermál fürdő mö­götti hegy tágas sziklaüregében fa­kadó melegvizes források felhaszná­lásával képezik ki a barlangfürdőt anélkül, hogy megbontanák a szikla­barlang eredetiségét. A miskolci tervező vállal at által ké­szített tervek alapján az átépítés első része, a kabinok, a zuhanyozók át­építése befejeződött. Most kezdik Jmajd meg a tulajdonképpeni bar- Jlangfürdő kiképzését. A tó alját ki- \tisztítják, majolika ülőpadokat he­gyeznek el benne. A 140 négyzetmé- á teres fürdőterületen mintegy méte- T rés állandó vízszint biztosítja majd a 4 gyógyfürdőzést. 4 A barlangfürdő átépítésének egyik 1' érdekessége lesz a barlangban jelen­leg tartózkodó mintegy ezer denevér ^áttelepítése a környéken lévő más I barlangokba. Miskolc újabb idegenforgalmi ne- vezetességét a tervek szerint május elsején adják át rendeltetésének. Előrejelzés — ...és ha véget ér a szolgálati utam, hazafelé jövet felugróit * Mátrába Klotild nénédhez. A Magyar Helikon és a Petőfi Iro­dalmi Múzeum közös kiadványainak harmadik kötete József Attila élet- 1 útján vezet végig képeken és kézira- 1 tokon, nagy jelentőségű verseken ke- 1 resztül. A bevezető tanulmányt Ré- l vai József írta. aki sokéves elemző l és kutatómunkájának eredményeit i tárja ebben az önálló tanulmányban la nagyközönség elé. A dokumentum- i anyag kb. 90 képet tartalmaz a tragi- i kus sorsú költő életének különböző | szakaszaiból, a szívéhez közelálló i emberekről, tájakról. A Miskolci Vízmű- és Fürdőválla­lat a téli hónapokban is három für­dőt üzemeltet. Ezeket naponta mint­egy ezren keresik fel. Jelenleg újabb fürdő létesítésén dolgoznak. A már Európaszerte ismert Miskolc-Tapol­cán most végzik Közép-Európa első 'barlangfürdőjének átépítési munká­Ötletes újítás a betegek szállítására | Az ország kórházainak mintegy 80 százaléka pavilonrendszerű, ami azt jelenti, hogy a betegeket a különbö­ző osztályok között hordággyal kell szállítani. Eddig csak takaróval terí­tették le őket. A miskolci Semmel­weis Megyei Kórház igazgató-főor­vosa, dr. Kende István most ötletes újítást alkalmazott. A hordágy fölé plasztikból burát szerkesztett, amely­be! a beteget letakarják. így a be­teg teljes mértékben védve van az ,időjárás viszontagságaitól. i A miskolci Semmelweis kórházban imár alkalmazzák is az újítást, mely ligen jól bevált. Az első két búrát a (Borsodi Szénbányászati Tröszt ké­szítette el a kórház részére. Most az (Egészségügyi Minisztérium is elío- Igadta, s az ország valamennyi pavi­lion rendszerű kórházába bevezetik. Pénteken tárgyalja >a Szakszervezeti Bizottság elnöki iértekezlete az 1959. évi szakszer ve­szeti feladatokat. Az értekezleten 126 szakszerveze­ti. bizottsági elnök vesz részt. Az ér­tekezlet programjában szerepel a művelődési politika megvitatása, az új nyugdíjtervezet, a szakszervezeti aktívák esti oktatása, valamint a ’társadalmi feladatok megbeszélése. ; [ — Halló, TEFU? Az igazgató elvtársat I kérem. | — Én vagyok. Babies József... ! — A TEFU most ünnepli fennállásának [10. évfordulóját, s kiváncsiak vágjunk, {hogy mennyit futott az elmúlt tíz év alatt I a kocsipark. — Hát körülbelül 12« milliót. — Milyen eredményeket értek el az el­múlt év alatt? — 1957-hez viszonyítva, 17 százalékkal több súlyt szállítottunk . . . — Milyen terveik vannak a jövőre? — Gépesíteni akarjuk a rakodást, és ezzel el akarjuk érni, hogy még több kilo­métert fussanak kocssaink. Elárulok még' 'valamit, de tartsa titokban. A napokban tartjuk a jubileumi ünnepséget, amelyen (vállalatunk egy-két kiváló dolgozója kor- mánykitüntetést fog kapni. .. orvosa beszélt az orvosok előtt álló feladatokról, kifejtve, hogy a városi és megyei egészségügyi szervezet jobb kooperációjával sok párhuza­mosságot lehetne megszüntetni, ami javítaná a betegekről való gondosko­dást. Prieszol József elvtárs örömét fejezte ki, hogy sor került erre a ta­lálkozóra, s biztosította az orvosokat, hogy becsületes gyógyítómunkájuk- hoz a megyei pártbizottság minden ; segítséget megad. Koval Pál, a városi pártbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosoknak gondolkozás­formáló befogása van a betegekre. Dr. Hoffmann Ferenc Kossuth-díjas megyei tiszti-főorvos felszólalásában elmondotta, hogy felmérték a borso­di és miskolci iparvidék dolgozóinak Í * egészségügyi ellátottságát, s ennek értékelése alapján számos intézke­dést hoznak majd, hogy a munkás- 4 osztály egészségügyi helyzetét a bor- 4 sodi iparvidéken is előbbrevigyék. Irodalmi esi a Tanácsköztársaság emlékére Ünnepi esten emlékezett meg a sá­rospataki Rákóczi gimnázium ifjú- i sága a dicsőséges Magyar Tanácsköz­társaságról, megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából. 1 Az irodalmi ünnepély műsorát el­sősorban Juhász Gyulának és azok- nak az íróknak, költőknek, zeneszer­zőknek műveiből állították össze, 'akik 40 évvel ezelőtt hitet tettek al­kotásaikban a Tanácsköztársaságban testet öltött munkáshatalom mellett. Azoknak az emlékét idézték fel, akik szívvel, lélekkel támogatták a prole­tariátus harcát, s az ellenforrada­lom ellenséges légkörében sem tán- torodtak el a munkásosztály igaza mellől. | Az ügyes diákszereplők közül kü­lönösen Bánya Csilla, Bereczki Zsu­zsanna, Botfalusi Emese, Mátyus yÉva, Mezei Izabella, Mitró Ilona, )Darvas László, Géczi József, Rádai yAndrás és Trócsányi Miklós arattak iSzép sikert. A kitünően szereplő gim- [ náziumi énekkart Fráter József zene­tanár vezényelte, zongorán kíséri Dobay Béla tanár. ) Az értékes és színvonalas műsor ) iránt olyan nagy érdeklődés nyílva- )nult meg, hogy mindkét előadás al- ) halmával zsúfolásig megtöltötte a kö- )zönség a gimnázium dísztermét. | Villáminterjú >a Hordójelzö Állomás vezetőjével , Telefonon hívtuk fel Balassa elv­társat, a miskolci Hordójelző Állo- I más vezetőjét és érdeklődtünk az ál­> lomás munkája felől. I Naponta 35—40 hordót hitelesítünk. I De ez attól is függ, hogy milyen mé- : retüek a hordók. I — A megyében hol van még hitele- I sí tő állomás? } — Tokajban. Ott van a legnagyobb ) munka. Az őszi felmérések szerint > Úgy gondoltuk, hogy 26.000 hektoliter ) hordó felmérésére lehet számítani. ) És most már a 900.000-ik hektoliter > felmérésénél tartunk. Ebben ternié­> szetesen közrejátszott az idei bő bor- i termés is... ? — Hallottuk, hogy kaptak külföldi I hordókat is. | — Igen. Most kaptunk külföldről í 300 darab új, nagyméretű hordót, \ amelyeknek a hitelesítését a napok- 9 ban fejezzük be. A Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei gyakran találkoznak a borsodi iparvidék dolgozóival. Az elmúlt esztendőben például 170 tájelőadást tartottak — nagyobbrészt Kazinc­barcikán, Ózd környékén, Tiszapal- konyán és a távoli bányatelepeken. A nagysikerű előadásokat több mint 5Ö ezren tekintették- meg. A tájszín- í ház-együttes jelenleg Orosz György) rendezésében Gárdonyi Géza Lámpá- ) Sát próbálja, amellyel február köze- J pén mennek ki vidékre. j A tájelőadásokon kívül a Miskolci 4 Nemzeti Színház művészei három 4 bemutatóra készülnek. A Kamara- ^ színházban január 16-án Fejér 1st- 4 ván: Bekötött szemmel című drá- 4 máját adják elő, Nyilassy Judit ren-4 dezésében. Február 5-én, ugyancsak 4 a Kamaraszínházban Beleznai István 4 rendezésében Molnár Ferenc: Doktor 4 úr című színmüvének zenés bemu- 4 tatójára kerül sor. A felszabadulás után a miskolci á színház művészei játszottak először é görög drámát, az Antigonét, most i pedig a görög vígjáték gyöngyszemé­nek előadására készülnek. A diós- györvasgyári Művelődési Házban február 6-án mutatják be Devecseri Gábor fordításában Arisztofánesz: Liszisztráté-ját, Horvai István két­szeres Kossuth-díjas rendezésében. ■ - — — — tett, és ezért kapta most zárszám-j ( adáskor a 2000 forintot. Kétezer fo- \ ( rint igen szép pénz! Telik belőle kerékpárra, ruhára. De még a pénz-^ nél is jobban esik neki az a szeretet, () amellyel a Dózsának, ennek a nagy {\ családnak a tagjai azóta is körül- {, veszik. | ( (h- 3-){\ lliaka?, járdákat, ! f, tornaterme! építene'- Ózdon [ Ózdon az idén — a községié jlesz- , i r tési alapból— több mint 1.200.000 (i * forintot használnak fel városfejleszté- ,i si célokra. így — a többi között — szá- ,1 £ mos utcát meghosszabbítanák, járdá-,i r kát építenek mintegy 700 ezer forint 4 [ráfordításával. Körülbelül 300 méter4 f hosszúságban folytatják az Ózd na- 4 9. tak szabályozási munkáit. A város) [ III. kerületében lévő általános isko- 4 ; Iában úttörőszobát rendeznek be, a f 5 közgazdasági technikumban pedig) »tornatermet építenek. 4 £ Ezekhez a munkákhoz értékes se- 4 ^gítséget adnak majd a szülői munka- 4 i közösségek is. 200 ezer forinttal segí- 4 a tik a bolthálózat berendezéseinek 4 4 javítását, városrendezési tervekre 4 4 pedig 40 ezer forintot költenek. 4 Lí atvan tagja van Kenézlőn a Dózsa Termelőszövetkezetnek, s amikor már mindnyájan megkap­ták a munkaegységeik után járó összeget, hatvanegyediknek egy sző­ke fiút szólított Kovács Lóránt köny­velő: Pongrácz Lacit, az általános iskola nyolcadikos diákját. Laci ün­nepi ruhában, megillelődve ment az elnöki asztalhoz. Talán sohasem volt' még olyan boldog. mint abban a pil-t lanatban, amikor Zsindely bácsi ( mosolyogva átnyújtotta neki a járan-1 dóságát. Aztán kezet fogott vele, s I ennyit mondott: »Gratulálunk. La-\ ci!« < Erős, jól fejlett fiú Pongrácz Laci.1. Nyáron arra kérte édesapját aki maga is a Dózsa Tsz tagja —, enged­je meg, hadd dolgozzék a termelő-\ szövetkezet kertészetében. A felnőt- ( tek egyébként is az aratással voltaki elfoglalva, így a gyümölcsösben és a konyhakerti földeken nagy szükség: volt a■ munkás kézre. Laci beállt \ dolgozni. Meggyet, barackot. papri-1 kát. paradicsomot szedett, lóvezetö volt az ekekapáláskor, kötözött, ko-l csőit a szőlőben, vizet, rézgálicot' hordott a permetezéshez. Egyszóval hasznos munkát végzett, Pongrácz Laci a nyári vakációban. ( összesen 50 munkaegységet teljesí-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom