Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-14 / 11. szám

ESZAKMAGFARORSZÁG

Szerda, 1959. január 14.

Tanulnak a főldmüvesssövetkesetek

választóit vezetői

Abaujszánfói gondok

6‘—8 kádas fürdő részére szükséges kazánt Tervbe vettük a víz búvár- szivattyúval történő kiemelését, de nincs pénzünk a tönkrement strand újrabetonozására, a kádfürdő beépítésére és üzembe helyezésére.

Iván István elvtárs, országgyűlési képviselő eddig is sokat segített, támogatott és támogat bennünket. Szívügyének tekinti terveink megvalósítását, de kérjük felettes szerveinket is, segítsenek küzdelmes munkánkban.

JUHÁSZ ISTVÁN vb. titkár, Abaujszántó

A sátoraljaújhelyi járásból érkezett jelentésből többek között kitűnik, hogy »a párt agrártéziseável kapcsolatban igen nagy volt az érdeklődés és ezen belül a szakcsoportok iránt azok szervezeti felépítését, működését tudakolták. Karosán és Pácinban úgy határoztak, hogy növénytermelő szakcsoportot létesítenek. A cigándi továbbképzés résztvevői a dániai és általában a nyugati szövetkezeti formák iránt érdeklődtek. Az előadók valamennyi felvetett. kérdésre választ adtak.«

Az eredmények mellett azonban találunk hibákat is. Néhány helyen nehezen tudnak megbirkózni az idővel. Ugyanis a leltározások nagyban igénybe veszik azokat az embereket, akik az oktatásnál előadóként, vagy hallgatóként szerepelnek, s így olykor el muszáj halasztani az előadást, vagy sűrítik az anyagot. Nem egy helyen két előadást összevonva adtak elő. Ez viszont nem jó. mert' egy előadás anyaga is egész estét betölt. Olyan hely kevés volt. ahol egyáltalán nem tartották meg az előadásokat. Szirmabesenyőn az igazgatóság elnöke nem fordított kellő gondot a szervezésre, sőt maguk az igazgatóság tagjai sem jelentek meg az előadáson. A járás az igazgatósági elnököt figyelmeztetésben részesítette. Forrón viszont másról szól a jelentés. Ide az előadó valamilyen oknál fogva nem jelent meg. A helyi igazgatósági elnök tartotta meg az előadást.

Az ózdi járásban csekély lemorzsolódás tapasztalható. Az indok az ózdi járás Vezetői szerint-az, hogy a párt agrártéziseinek az anyagát legutoljára kellett volna ismertetni. »Megijedtek« a dolgozó parasztok, hogy tsz-t szerveznek, ezért nem jöttek el. Ilyesmit nem olvastunk a többi járás jelentésében, ez ózdi »specialitás«. A járás adottságainak megfelelően kellett volna az előadásokat megszervezni. Meg kell azonban mondanunk, hogy szocialista mezőgazdaságot akarunk. Ezt megy mondtuk eddig és megmondjuk a jövőben is, nyílt kártyával játszunk. Erőszakkal senkit nem viszünk a termelőszövetkezetbe, mindenki saját meggyőződése szerint jár el. Meggyőzéssel, emberséges módszerekkel fáradozunk á ?mg?»gazda&ég szocialista átszervezésén.

.. -KfrV* »»»«sí 4 v

) . • ’ '■/ ?

Két világ beszédes tényei

SZOVJETUNIÓ

Szovjet Azerbajdzsán vegyipari termelése 1965-ig a múlt évihez viszonyítva több mint hatszorosára növekszik. A földgáztermelés a jelenlegi 4.5 milliárd köbméterrel szemben 1965-ben 11—12 milliárd köbméter lesz. Tovább fejlődik a műgumi- termelés is.

ANGLIA

A közgazdászok statisztikai kimutatása alapján — csak a múlt év első felében mintegy 325 ezer dolgozó vett részt sztrájkokban, ami a termelésben 3.244.000 munkanap kiesést jelentett.

KÍNA

A szinciani olajmunkások vállalták- hogy 1962-ig 3 millió tonnával emelik a nyersolajtermelést.

A kőolajmezőn újabb kutakat fúrnak. A múlt évben megkezdődött egv 147 kilométer hosszú vezeték építése, amely a kőolajmezőt összeköti a tucsanci finomítóval. Kínának ez az első kőolajvezetéke, amelynek építése a közelmúltban befejeződött. Évente 400.000—500.000 tonna nyersolajat szállít a vezeték a finomítóba.

LIBANON

A libanoni kapitalisták becslése szerint a legutóbbi hónapok eseményei (felkelések, amerikai partraszállás) 60 millió dollárba került nekik. Az amerikai hatóságok most kétmillió dollár kártérítést ajánlottak, fel a libanoni gyártulajdonosoknak, Vállalkozóknak és tőkéseknek.

CSEHSZLOVÁKIA

Csehszlovákia évről-évre növeli ipari termelését. Igen szembetűnő az ország nyersvas, hengereltvas, acél, stb. termelésének emelkedése. 1948- tól 1957-ig Csehszlovákia nyersvas- termelése 1 millió 640 ezer tonnáról 3 millió 546 ezer tonnára, acéltermelése 2 millió 621 ezer tonnáról 5 millió 166 ezer tonnára, hengerelt vastermelése 1 millió 766 ezer tonnáról 3 millió 494 ezer tonnára, koksztermelése pedig 4 millió 240 ezer tonnáról 7 millió 485 ezer tonnára emelkedett.

BELGIUM

Furcsa hallani, de Belgium úgyszólván roskadozik az eladatlan kőszén készletek súlya alatt (több mint 5 millió tonnára szaporodott a múlt év közepe óta) de az amerikai szénimport változatlanul folytatódik, sőt míg 1958 első felében havi 150 ezer tonna volt, addig a második félévben már 195 ezer tonnát tett ki. Eredmény: nagyarányú bányászmunkanélküliség van Belgiumban, s egyre újabb és újabb aknákat kell lezárni.

Amiről beszélni kell

Apró bajok a Miskolci Vqgyicikkgyárban

(btró)

Kicsi a vállalat, nem sokan ismerik Miskolcon, pedig jól dolgozik. Az 1958-as évet is nyereséggel fejezték be. Túlnyomóan női dolgozók vannak az üzemben. A tervteljesítés a munkások szorgalmát, jó munkáját dicséri. Ezért természetes lenne, hogy az üzem vezetősége többet törődjön a dolgozók szociális, kultúrális és más ügyes-bajos dolgaival.

A vállalat vezetője törvénysértést követ el. A megengedett próbaidőn túl köti meg a szerződéseket. Ez helytelen. A munkavédelem területén sincs minden rendben. A múlt évben három ’ alkalommal vizsgálta a szakszervezet, de a határozatot az igazgató elfelejtette végrehajtani. Nem segíti a dolgozókat a vállalat vezetője abban sem/ hogy részletre vásárolhassanak a dolgozók. Elzárkózik a hitellevél aláírásától. Nem nagy dolgok ezek, de emberiek és ha azt < mondjuk, hogy a legfőbb érték az

ember, akkor az ilyen kis ügyet is kötelessége a vezetőnek elintézni, annál inkább, mert a Miskolci Vegyi- cikkgyár dolgozói megtették a magukét. Mulasztást követnénk el, ha erről nem beszélnénk.

Kurucz István

ÉDOSZ területi bizottság elnöke.

A pártoktatás hírei

Felhívjuk a gazdaságpolitikai kérdések (ipari és mezőgazdasági tagozat) tanfolyam hallgatóit, hogy részükre ma, szerdán délután 6 órakor előadás lesz a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében.

Az előadás címe: »Az új ipari termelői árrendszer és népgazdasági hatása.«

Előadó: dr. Zala Júlia, a Központi

Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.

...— Megyei Pártbizottság

Á

git. Prop. Osztálya«

AKÁC ISTVÁN:

Két vers

Fellélegzett.

í.

A bátortalan napsugarak fázva vacognak a szélben, s maltert szitáló házak alatt tyúkok merengnek szelíden.

Sápadt tisztás süppedő hátán vén diófánk majdnem eldűl, s a .szorrís?éd részegsége láttán öt-hat bokor táncra perdül.

U,

A hold a gallyak tetején ül, onnan suttog a tört avarnak, mely földanyánkkal összebékül. —] S rikoltanák a messzi varjak.

A patak kedves csacsogással beszél nekem egy régi lányrólj és reszkető, hideg varázzsal - AmU rám ezüstkék téli fátyol<

mint elmenni ebből az országból, szerencsét próbálni valahol. Gyermekkorában sok kalandos regényt olvasott nyugatról, ahol hírnév, vagyon és dicsőség vár rá. Vágyainak engedve, egy szép napon egyedül nekivágott a nyugati határ felé vezető útnak, „felejteni”. Nem búcsúzott el ^édesanyjától, testvérétől, munkatársaitól, nem köszönt el senkitől sem, annyira hajszolta a vágy az „ígéret földje” felé. Maga sem tudta pontosan, hogy hol lépte át a magyar—osztrák határt, de egyszerre idegen szavakat hallott. Középiskolás korában tanult egy keveset németül, megértette, hogy osztrák területre ért. 1947. szeptember 12-ét írt a naptár.

Sikerült, vágyai, álmai tehdt valóra válhatnak, csak ki kell nyújtania érte a kezét. Ezzel megkezdődött K. Zoltán kalandos életútja a Nyugaton.

Az osztrák határon túl egy Becs felé menő autóra kéri fel magát. Úgy érzi, elégedett lehet, ha ilyen simán megy minden, nem lesz semmi baj. Bécsbe érve elkápráztatja a város. Megcsodálja a fényes kirakatokat, a suhanó autókat. Milyen jó lesz, ha már neki is lesz gépkocsija. Na... de előbb valami kereset után kell nézni, mert már régen evett és a gyomra bizony alaposan kiürült. Érdeklődni kezdett tehát valami munkaalkalom felől, de megdöbbenve tapasztalta, hogy az iskolában szerzett német nyelvtudása semmit sem ér. Kézzel-lábbal próbálta hát magyarázni úton-útfélen, hogy munkát keres. Volt, aki nem figyelt rá, volt, aki tagadólag rázta a fejét. Az éhség már kegyetlenül gyötörte, mire egy osztrák megsajnálta és beküldte egy nagy házba azzal, hogy ott munkát kaphat. Itt hamar lehűtötték a reményét, mert közölték vele, hogy a létszám betelt, nem tudják alkalmazni.

Nem adta fel a reményt, újból róni kezdte az utcákat. Pénzt, élelmet, szállást kell keresnie, de sürgősen, hisz azt sem tudja, hol hajtsa álomra a fejét éjszakára. Hiába állított meg több járókelőt, hiába ment be több üzletbe, a rálc mindig ugyanaz volt,... nincs szükség munkásra.

Ekkor jutott először eszébe az otthon. Azóta már biztosan keresik, édesanyja kétségbeesetten siratja, hol van Zoltán fia. Nem baj, majd ír neki, ha jo hnn sora és JcíH* omi c*nmó rténzt

engesztelésül. Csak már egy shillingje lenne, hogy élelmet vehetne magának, mert szörnyű ez a pokoli éhség. Munkát keresek, mondja tört németséggel, de a válasz ismét elutasító. Testes bécsi polgár jön vele szembe, ..munkát keresek”, de az válaszra sem méltatja: elegáns hölgy libeg arra, de az meg kitér előle. Két férfi jön a járdán, megszólítja őket is, végre azok megállnak. Egyikük magyarul szólal meg: mi az, maga magyar? Szíve hangosan kalapál örömében, végre pártfogókra talált, ezek majd munkához segítik. Ez volt az első magyar szó, amit az idegen városban hallott. Mily jól esett hallania a messzi idegenben! Végre elpanaszolhatja nagy baját. Azonnyomban elmondotta, hogy most jött Bécsbe, hogyan szökött a határon, most se pénze, se élelme, munkát szeretne kapni, hogy valami ennivalót vehessen a fizetésen, mert már szédül az éhségtől.

A két férfi gúnyosan nevetett, az akar itt munkát, aki még csak most jött ide? Ügy sem talál munkaalkalmat, mondjon le erről a képtelenségről. K. Zoltán nagyon nekibúsult, nem, erre nem számított. Az egyik férfi — látva a nagy szomorúságot — barátságosan vállonveregette, majd letegezve így szólt hozzá. Mi tudunk azért segíteni rajtad, gyere, mutatunk egy helyet, ahol francia katonának jelentkezhetek

K. Zoltán erre még jobban elszomorodott, nem akar katona lenni. Ö dolgozni szeretne és pénzt keresni... sok pénzt. A másik kettő csak legyintett.

— Apuskám! Nagy szó itt a munka! Ha kapsz is, nem biztos, hogy megélsz belőle. Ha nem jössz velünk, akkor csavarogj csak tovább és aludj a ligeti padokon, de azt megsúgom, nagyon kellemetlen.

Nem tudta, mitévő legyen, menjen velük, vagy tovább kérdezősködjön? Gondolta magában, hogy ezek már régebben ismerik c dürgési", nyilván hosszabb ideje vannak kint. Tanácstalanul nézett hát rájuk, azok pedig tovább magyaráztak. Nagyszerű alakulat ez az idegenlégió, rengeteg a fizetés, már a jelentkezéskor is nagyobb összeget kap. Soha semmit sem kell csinálni, csak szórakozni.

A rcalrvHác mindig keserűséggel tölti cl M CoaiUUao az em^er lelkét. Keserűsegében K. Zoltán is végig gondolta, hogy hány embert állított már meg, hány helyre nyitott be eredménytelenül. Mi várhat így rá, ha nem kap munkát és nem jut pénzhez? Az éhség koldulni, vagy lopni kényszeríti. Koldulni megalázó..., hát akkor lopni menjen? Nem és ezerszer nem! Becsületes akar maradni. Ettől azonban még nem múlt el éhsége. Ha ma sikerül is ennie valamit, de mi lesz holnap... és azután? Eszébe jutott', hogy visszafordulhatna. Talán sikerülne visszamennie a határon, ott, ahol átjött. Mit szólnának otthon? Biztosan gyávának neveznék. Gyávának sem akar mutatkozni, mert az nagy szégyen. Gondolataiból egy barátságos hátbavágás riasztotta fel.

— Na, ne marháskodj, gyere, nem érünk ri órákig itt ácsorogni veled az utcán. Megúnjuk és itthagyunk, nem segítünk akkor rajtad.

K. Zoltán nagyot sóhajtott magában, mcf már úgyis mindegy, majd hangosan csak ennyi mondott:

— Megyek.

És elindultak a francia idegenlégió toborzóirodája felé.

(Folytatjuk.)

DÓZSA FERENC:

Tizenegy év az „ígéret földjén"

Szívet cser él/en, aki hazát cserél

É 1/ 7oltán misk0lci lakos nemrég tért ha- I r\. «.uiiail za szülővárosába, Miskolcra.

Ili évig volt távol hazájától, közben nyolc évet I töltött a francia idegenlégióban. 19' .-ben disz- iszidált és 1958 végén tért haza. Most itt ül élőt- Item és beszél élményeiről. Szavai nyomán ki- t bontakozik az idegen világban eltöltött hosszú tévék szenvedése és sok csalódása.

I *

t A háború alatt Miskolcon dolgozott, mint [géplakatos. 1943-ban tényleges katonai szolgá- \ latra hívták^ be, nem akart a frontra menni ágyú- l tölteléknek, ezért, amikor karácsonyra szabad- óságra engedték, nem ment vissza csapattestéhez l— amelyik éppen a frontra indult —, hanem ci- tvilben rokonainál bujkált és húzódott meg. Ke- l festék, majd rövidesen elfogták. Mivel szükség Ivóit a magyar katonára akkor golyófogónak, *nem ítélték halálra, súlyos börtönbüntetést sza- I bott ki rá a hadbíróság. A büntetést nem a bör- tönben töltötte le, hanem büntetőszázaddal egye- \ nesen a frontvonalba vitték. Lengyelországba I került aknaszedőnek. 1944 augusztusában az el- I ső kínálkozó alkalommal megszökött és átment I a szovjet csapatokhoz. Itt megkülönböztetett bá- Inásmódban részesült, majd a háború befejezése I után, 1946-ban hazatért Miskolcra és jelentkezett !régi munkahelyén.

> A háborút követően — mint emlékezetes —

; súlyos gazdasági helyzetben volt az ország. Az árak csillagászati számokat öltöttek, a pénz el- \ értéktelenedett. A „mill”- és „bili”-pengők ideijén elburjánzott a feketézés. K. Zoltán is erre az ;útra tért, azzal, hogy így jobban tudja biztosíta- ; ni a megélhetését. Ócska ruháit becsomagolta egy ;hátizsákba, azzal tehervonatok tetején, vagy gya- ; logosan a román határszélre utazott, ahol sóra ; cserélte ruháit. Budapesten zsírszódát kapott a • sóért, végül az alföldi falvakban élelemért értékesítette. Aztán kezdődött elölről az egész...

A nélkülözés és létbizonytalanság láttán elcsüggedt. Nem így képzelte el a felszabadulás utáni helyzetet. Az üzemben az öreg szakik nem ezt jósolták arra az időre, ha megváltozik a rendszer. Mélységes csalódást érzett. Közben udvarolt egy lánynak, de az akkori nehéz viszonyok miatt nem is gondolhatott arra, hogy feleségül ve- gye.

Röviden ennyiben lehet összegezni korábbi életét.

*

Lassan gyógyultak a háború okozta sebek, a romokat eltakarították, már termeltek a gyárak, megindult az ország gazdasági vérkeringése. Mint sokan .ások, így K. Zoltán sem tudta akkor ezt megfelelően értékelni. Jobb életre várt. szerelmében is csalódott. Csordultig telt a keserű pohár, Ügy érezte, nem maradt más hátra,

Abaujszántó dolgozói 1958 november 16-án az urnákhoz járultak, hogy megválasszák képviselőjüket, a megyei, a járási és a községi tanácstagokat. Az újonnan megválasztott küldöttek máris, aktív munkába kezdtek.

A községi tanács eddig két ülést tartott. Első az alakuló, ahol különböző szervező munkák és a vb.- tagok megválasztása, állandó bizottságok megalakítása volt. A második ülés már sokkal érdekesebb, változatosabb és nagyobb jelentőségű. Jóváhagyta át195i9-es költségvetést, ezen belül a legeltetési bizottság és a kultúrotthon költségvetését. Megsza- váéták itégy évre a községfejlesztés tervét. Az elkövetkezendő négy évben 20 százalékot fizetnek a község, lakói községfejlesztési alapra, ;

Nem könnyű feladat előtt áll a] községi tanács, bár az erőfeszítéseket- nem kímélve igyekszik megoldani- Jeladatát. De állami támogatás nélkül- nem tudja megoldani az új létesít-< menyek befejezését. Ifjúsági házra< és tájmúzeumra 300.000 forint kel lenéi Járási szülőotthon és orvos-- lakás építését tervezik. Súlyos lakás biártnyal küzdenek. A járási tanács; és a járás különböző szerveinek dol-\ gozói több mint ötven százaléka vi-\ déki, lakáshiány miatt bejáróként < kénytelen dolgozni. Ez kihatással* van államunkra is —1 különélési pót-* lék — az érdekeltnek . pedig hátrá-* nyos, mert két háztartást kell vezet-* pie. J

Az utak, járdák rosszak. Az útépí-X lés teljes ütemben folyik, de sok) kell ahhoz, hogy valamennyi út jó\ legyen. Éz évben több út felújítását« vették tervbe. Ezenkívül a Rákóczi< és Kazinczy üt portalanítását. A leg-\ nagyobb gondot a közismert »Abauj-Í szántó Fürdő« felújítása okozza. AX Strandfürdőn kívül még legalább2 egv 6—8 kádas fürdő építése is szűk- j séges. Az elmúlt évben a szükségest Vizet biztosították. Ebben az évben« a járási tanácsnál megrendeltek egyl

Az edelényi. mezőcsáti és az aba- ujszántói járások kivételével már valamennyi járási földművesszövet- ikezeti központ megküldte jelentését a MESZÖV-nek a választott vezetők oktatásáról. Ugyanis a múlt év decemberében a földművesszövetkezeteknél megindult a választott szervek oktatása. Üj dolog ez, A SZŐ VOSZ határozata alapján jött létre, s így megyénkben is közel ötezer szövetkezeti vezetőségi tag vesz jészt az oktatásban.

Mit mond a jelentés, milyen az érdeklődés? Általában megállapítható. hogy nagy. Legtöbb helyen 80—90 százalékos a hallgatók megjelenése, sőt nem egy helyen, mint például Kesznyétenben, Ónodon a 6záz százalékot is eléri, A nagy érdeklődésnek meg is van az alapja. Eddig különböző módon, különböző formában dolgoztak a szövetkezet választott vezetői, most az oktatási anyag egy egységes, elvi irányítást ad valamennyiök munkájához. Minden vezetőségi tag látja, hogy megkönnyíti munkáját az oktatás anyagának elsajátításával.

Eddig majd mindenütt két előadást tartottak meg. A jelentések arról is beszámolnak, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a hallgatókat. Az encsi jelentésből . oélöául ezeket olvashattuk: »A megjelent vezetőségi tagok helyeslik az oktatás beindítását, többen megjegyezték, hogy már előbb kellett volna elkezdeni Egyetértenek abban, hogy a párt mezőgazdasági téziseit tárgyalták meg elsőként. Ugyancsak jó, hogy a szövetkezeti demokráciával

foglalkozik egy előadás. Az utóbbit ugyan sokan nem látták tisztán.«

A szikszói jelentés a szeavezéser. továbbá az: előadás anyagán kívül foglalkozott az előadó felkészülésével is. Az lelőadó felkészültsége jó volt, és ez általában is elmondható. Szükség van erre, mert. nem kicsi az előadók felelőssége. Elvégre az elő- adógáfda vállán nyugszik több mint Ötezer hallgató politikai, gazdasági és szakmai fejlődése. Reméljük, hogy ez a lelkesedés a jövőben sem hagy alább. Ez persze nemcsak az előadókon múlik, »hanem a járás és a megye vezetőin is.

A putnoki jelentésben többek között ez áll: »A tapasztalat eddig az volt. hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével maguk a vezetőségi tagok sem szívesen foglalkoztak, nem beszéltek róla. Most elgondolásaikat. észrevételeikét kifejtik, véleményt ' nyilvánítanak, s állást foglalnak kérdésekben. De voltak olyan jelenségek is, mint Dédestapol- csánv körzeténél, ahol az ügyvezető, a főkönyvelő, az üzemágvezető, szóval az adminisztratív dolgozóknak kell belépniük a termelőszövetkezetbe, mint ahogy meg is történt, de sem maguk, sem pedig családtagjaik nem vettek részt a közös munkában. Mindezeket most tisztázták, s arra a megállapodásra jutottak, hogy a szervező munkában nekik részt kell venni, de nem lehetnek t£z-tagok. Előfordul, hogy az alsóbb szervek választott vezetői maguk ugyan beszélnek a mezőgazdaság átszervezéséről, de a. személyes példamutatás eddig elmaradt.