Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

CsáWrtffc* MM. Januar 1. SS2AK*£AC5rYAftOB8ZAG f 'JlfíKmHG VfífíORSIfíG Újévi beszélgetés egy sportvezetővel A megyei és városi Testnevelési és Sporttanács székházában látogattuk meg Havas. Gyula elvtársat, Miskolc város Sporttanácsának elnökét. Több sportvezető tartózkodott szobájában, az 1959-es feladatokról tárgyaltak. A. város sportfejlődésének minden lehetőségét megbeszélték. Az új esz­tendőben tovább fejlesztik az ország második városának sportéletét. A. megbeszélés végén megkérdez­tük Havas elvtársat: — Hogyan látja a város sportéleté­nek fejlődését az új évben? — Talán egyetlen nagyobb város nem áll olyan rosszul sportlétesít­mények dolgában,, mint Miskolc mondotta —. Városunknak többezer sportolója van és nem tudtunk sem sportpályát, sem megfelelő torna- csarnokot biztosítani részükre. A meglévő sportlétesítmények közül például a népkerti sportpályán hétfő reggeltől vasárnap estig folynak a különböző bajnokságok. Vannak ugyan szép tornatermeink, de az igé­nyek kielégítésére kevésnek bizo­nyulnak. Ennek ellenére a városi társadalmi szövetségek vezetőivel megbeszéltük, hogy 1959-ben vala­mennyi miskolci sportoló részére biztosítani fogjuk a sportolási lehe­tőséget. — Milyen sportlétesítmény épült az elmúlt esztendőben? — Befejezéshez közeledik az or­szág legmodernebb és legnagyobb sí- ugn sáncának építése. Olyan ígére­tet is kaptunk felsőbb sportszer- veinktől, hogy műhavat is biztosíta­nak az ugrósánchoz. így egész évben lehetőség lesz a versenyekre, edzé­sekre. A DVTK esti mérkőzésekre is alkalmas, nagyszerű kézilabda kis­pályát épített. Befejezték a perecesi kézilabda pálya építését. Füvesítet­ték az MVSC-pályát, úgyahogy rend­behozták az Előre pályát, több léte­sítményt azonban nem építettek, il­letve nem hoztak rendbe. Egyébként — folytatta Havas elvtárs — ebben az évben a sportlétesítmények terén komoly felmérések kezdődnek. A város rendezési tervével párhuzamo­san fogiák biztosítani Miskolc meg­felelő sportlétesítményekkel való el­látását. — Milyen nagyobb sport vetélkedé­sekben vesznek részt a miskolci sportolók ebben az évben? — Elkészítettük az 1959. évi ver­senynaptárt. Több városok közötti találkozót rendezünk különböző sportágakban. Két alkalommal nem­zetközi találkozón is résztvesznek városunk sportképviselői. A Megyei TST-vel karöltve a városi sportbi­zottságnak is az a célja, hogy meg­teremtsük városunkban a tömegspor­tot. támogatjuk a minőségi sportot. Minden reményünk meg van arra. hogy az új esztendőben tovább fej­lődik és sok sikert fog elérni Mis­kolc város sportja — fejezte be nyi­latkozatát Havas Gyula elvtárs. Leskó Pál Körmöczi Zsuzsa lett a legeredményesebb magyar sportoló A Magyar Újságíróik Országos Szö­vetsége még december elején kérdést intézett a magyar' spcrtújságírőklhoz: Kiket tartanaik az 1958-as év leg­eredményesebb magyar sportolójá­nak? A kérdésekre 66 sportújságíró válaszolt, A beérkezett javaslátok alapján a következő eredmény szü­letett: . Az év legeredményesebb magyar férfi-sportolója: Pólyák. Imre birkózó 28 szavazattal, míg az" Urányi—Fá­bián, kajak kettős 22 szavazatot ka­pott: Az év legeredményesebb női spor­tolója: Körmöczi Zsuzsa teniszező’ 64 szavazatot .kapott. Az év legeredményesebb magyar csapata: A vízilabda válogatott. 56 szavazatot kapott. A beérkezett javaslatok alapján megállapították, hogy az 1958-as év abszolút legeredményesebb sportoló­jának 50 szavazattal Körmöczi Zsu­zsa teniszezőt jelölték. Az Urányi— Fábián kettős 5, Pólyák Imre 4. a vízilabda válogatott 2. Sándor Ká­roly, Bundzsák Dezső, Papp Jenőné és Bérezik Zoltán egy-egy szavazatot' kapott. Egy szavazó nem jelölte meg, hogy ki az év legeredménye­sebb magyar sportolója. • . .A. szavazással egyidejűleg a Ma- ! gyár Távirati Iroda is kérdést iraté- ; zett a magyar sport ú jságfrókihoz: Kiket tartanaik az év 10 legjobb ma­gyar sportolójának? A beérkezett , válaszok és a pontozás alapján (10— ’ 9—8—7—6—5—4—3—2—1) a követ-1 kezo lett a végeredmény: 1. Körmöczi Zsuzsa 621 pont. 2. Pó­lyák Imre 451 pont. 3. Urányi—Fá­bián kettős 382 pont. 4. Bérezik Zol­tán 261 pont. 5. Papp Jenőné 257 pont. 6. Kamut! Jenő vívó 221 pont. 7. Kóczián Éva asztali teniszező 210 pont. 8. Katona József úszó 183 pont. 9. Sándor Károly labdarúgó 110 pont. 10. Markovits Kálmán víailábdázó 90 pont. ___ B oldog és békés új évet kívánok kedves vevőimnek és jó ismerő­seimnek SIMON használt ffi ruhakereskedő. Sporl-felaJváoy verseny Mai számunkban közöljük a sport­feladvány-verseny hatodik forduló­jának kérdéseit. A kérdések a következők: 1 A magyar öttusa csapat me. lyik olimpiákon indult és csapatban hányadik helyen végzett. Kik voltak a csapatok tagjai? O Kik névszerint azok a ma- gyár birkózók, akik az 1908- olimpia óta olimpiai bajnokságot nyertek? Melyik évben? -(Nem kell feltüntetni*,, hogy kötött, vagy szabad fogásban lettek-e elsők.) Q A magyar úszónők az 1952- es olimpián hány bajnokságot 'nyertek, milyen számokban, ki volt e győztes, mennyi volt az idejük? I 1954. évben melyik csapatok nyerték az NB ll-es labda­rúgó bajnokságot és melyik két csa­pat futott osztályozok révén az NB l.-be? k Az eddigi labdarúgó világ- bajnokságokat mely orszá­gok csapatai nyerték és melyik év­ben? A Melyik csapatban játszott és hányszor volt magyar válo­gatott: Schlosser Imre. Bíró Sándor, Turay I. József, Zakariás József, Ba­logh II. Sándor. Tóth György, Teleki Pál, Göcze Sándo)• és Tomecskó Jó­zsef. Aki a feladott hat kérdésre pontos választ ad, 12 pontot ér el. r • * Sok levél érkezett be az első há­rom fordulóra. A pályázók között többen vannak, akik minden kérdés­re pontos választ adtak. Az első há­rom forduló értékelése jelenleg fo­lyamaiban van. Január 4-i számunk­ban közöljük a pontverseny állását. Befejeződött a közvéleménykutatás Lapunk december közepén közvé­leménykutatást indított. Ki volt Bor­sod megye és Miskolc legjobb egyéni sportolója és legjobb sportcsapata 1958. évben. A beérkezett javaslatok alapján meglcezdődölt a javaslatok értékelése. A közvélemény-kutatás végső sorrendjét január 4-i számunk­ban közöljük. A győztesek megjuíal- mazása a szerkesztőségben lesz. Ide külön meghívjuk a verseny nyerte­seit. Sakk-feladvány verseny A sakk-feladvány versenyben még egy forduló van hátra. Január elején közöljük utolsó feladványunkat és január 8-án közöljük a verseny végső értékelését. 4z óév utolsó napján Tcgnftp délelőtti „Edzőmérkőzés” a szil észten döntőre, a Tanácsház-téri Minőségi borkóstolóban. A Totózóban . . . Sokan Fortuna istenasszonyt környékezik meg az új esztendő küszöbén. Hátha most..» A* OTP-ben ... lakács József is bízik a szerencséjéb *». de ö biztosabb alapokra fekteti a mosógépvásárlást. Rendszeres látogatója az OTP-nek. Minden fizetéskor szapo­rítja betétjét. Hogy mennyivel, nem tudjuk. Annyit azonban Csontóné elv­társnő elárult nekünk, hogy 1957-hez viszonyítva — az életszínvonal csalhatat­lan jeleként — a betétek összege 1958-ban 50 százalékkal emelkedett. (Szabados György felvételei.) AZ ELSŐ ÖRÖKÖS TAQ Tposzladozó, régi színlapok, megsárgult újság- kivágások, meghívók, ■ fényképek között böngészünk. Az egyik színlap az 1902. március 25-én, Szamosújváron tartandó előadásra hívja a nagyérdemű közönséget, a másik 1903. május 12-re Hevesen, a harmadik 1904. június 19-én Segesvárott, a Katalin című nagyoperett bemu­tatójára. A szjnlapok, újságkivágások és egyéb emlékek egy régi miskolci színész, Gáspár Jenő emlékét idézik. Az egyik meghívó 1930. március 27-re, Gáspár Jenő 40 éves színészi jubileumára invitál, amikor ünnepélyes keretek között mutat­ták be a miskolci színházban a Gyimesi vadvirá­got, főszerepben az ünnepelltel, Gáspár Jenővel. A Magyar Jövő című egykori miskolci napilap 1930. március 29-i száma a következőkben számolt be a jubileumi ünnepségről: „Miskolc társadalma csütörtökön este ünnepelte , Gáspár Jenőt, a jubiláló színészt, aki. 40 éve dolgozik a kulisszák között a magyar színpadi kultúra szol­gálatában. A négy évtizedből másfelet Miskol­con töltött el Gáspár Jenő, s ez az idő igen közel hozta őt a színházlátogatók szívéhez. Egy látha­tatlan, erős szál keletkezett a színpad és a néző­tér között, amely Gáspár Jenőt nemes, egyszerű művészetén keresztül a színházlátogatókhoz fűzte. A csütörtöki est egyik ragyogó fejezete lesz a miskolci színészet történetének. A közönség meg­nyilatkozása bizonyítéka volt annak, hogy itt is meg tudják becsülni a hamisítatlan értéket” éhány nappal a jubileumi ünnepség után Miskolc város kisgyűlése Gáspár Jenőt, el­ismerésének kifejezéseképpen a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjává választotta. Az akkor már száz éves miskolci színjátszásban Gáspár Jenő kapta elsőnek ezt a magas kitüntetést, a város közönsége megbecsülésének ilyen formában való kifejezését. A mai szinháztátogatők közül már csak nagyon kevesen emlékeznek Gáspár Jenőre. Nagyon ke­dvesen ismerik a színház mai tagjai közül is. Régi napilapok cikkeiből idézgetjük az emlékéi: , A sok közül ki emlékszik még Veréb Jankó sze­repére a Vereshajúból, vagy Rettegi Fridotyn sze­repére a Szabin nők elrablásából. A Szép Heléna Menelaosára és a. Cigánybáró Zsupánjára? És még felsorolhatnánk egy sereg más szerepet, amelyet Gáspár Jenő a magyar színpadokon ját­szott. Nem is csoda, hiszen negyven év óta szi- nészkedikGáspár apó. Együtt dolgozott a magyar színésztörténelem kiválóságaival, Egri Kálmán­nal, Várady Jóskával, Feledi Boriskával, Arady Arankával, Komáromy Gizivel, Papp Erzsébettel. Koronkay Rózsival... Az elmúlt esztendőben négyszáznegyvenháromszor játszott a szezon alatt, most januárban például 38 szerepet játszott. Vagyis a leghasználhatóbb színész...” Gáspár Jenő, amíg a Miskolci Nemzett Színház örökös tagságához eljutott, negyven esztendőn át szolgálta a magyar vidéki színművészetet. Tizen­öt évig apjával, Gáspár Jenő színigazgatóval Erdélyben működött, majd az ország különböző részei után jött Miskolcra, ahol a jubileumáig ugyancsak 15 évet töltött színpadon. Kevés meg­becsülés jutott mindennek ellenére Gáspár Jenő­nek, negyven év alatt. Sőt, a negyven év után is örökös tagja lett a Miskolci Nemzett Színháznak — mint a hajdani lapok írják — közszeretetben közmegbecsülésben állott, de az anyagi megbe­csülés messze elmaradt az erkölcsi megbecsülés mögött. Sokan emlékeznek még nyomorúságos emberhez méltatlan Hunyadi utcai lakására, a súlyos anyagi gondokra, amikkel egész életében, küzdött. Nagybeteg feleségére, sok-sok bajára, és emlékeznek arra a szilárdságra, amellyel a vidéki színművészet mellett sziklamódon kitartott akkor is, amikor a válságban levő vidéki színészet öl­döklő iramában mások ingadoztak mellette. Ke­i mény fából volt faragva Gáspár Jenő. 1937-ben( bekövetkezett haláláig, 47 évig táncolni, énekelni, ( mókázni a színpadon nagyon hosszú idő és a na-\ turbursnak indult színészgyerek az érettség ide-{ jén a legszebb, legízesebb magyar figurák meg-\ jelenítőjévé vált. < 1QH7 ~ben> hatvankét éves korában halt meg.' Miskolc közönségének és az ország' művészetpártoló társadalmának nagy részvéte mellett temették el a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagját. Családja, testvérei, akik ugyancsak a magyar vidéki színészetet szolgálták becsület­tel, halála után szétszóródtak az országban kü­lönböző társulatokhoz és élték tovább a felsza­badulás előtti vidéki vándorszínészek nyomorú­ságos életét. Egy testvére, Gáspár Ilona nyugdíjas színésznő jelenleg. Gyulán él. * Gáspár Jenő 47 évig szolgálta a vidéki magyar színészetet. Ha most munkásságára visszaemléke­zünk, tesszük többek között azért is, hogy pél­daként állítsuk a mai magyar színészek, elsősor­ban pedig a Miskolci Nemzett Színház tagjai elé. Gáspár Jenő nagyon küzdelmes utat tett meg, amíg az örökös tagságot elérte, a fél ország szín­padain játszott, terjesztette a kultúrát, ébreszt- gette a magyar kisvárosok és falvak lakóiban a színművészet iránti szeretetet. Thália fáradhatat­lan papja volt. Mint említettük, egy színházi idényben négyszáznegyvenháromszor (!) lépett színpadra és csak egy hónapban, 1930 januárjá­ban 38 szerepel játszott. Ilyen teljesítményre csak az a színész képes, aki szívében, lelkében hivatásának érzi a. színművészetet. f^áspár Jenő, a Miskolci Nemzett Színház első örökös tagja, már 21 éve a Mindszenti sír­kertben pihen. Az új esztendő kezdetén Miskolc közönsége és a miskolci színház tagjai gondolja­nak rá kegyelettel és tanuljanak tőle hívatássze- retetet, művészet-tiszteletet. És tanulják meg tőle a színház és a közönség közötti jó kapcsolat meg* teremtését. BENEDEK MIKLÓS ► Közlemény A városi tanács végr^ajtóbizott,- sága az ávasi kilátótoronyra orszá­gos tervpályázatot hirdetett. Beérke­zett 37 pályamű. A bírálóbizottság a beérkezett terveket felülbírálta és i a meghirdetett díjakat az alábbi épí­tészek munkáinak ítélte oda: 1 I. díj: Hoífer Miklós és Pál Ferenc (terve. i II. díj: Liszcényi József. Zsuffke 'András és Zsuffka. István, terve. 1 III. díj: Oalknáyer Ferenc és Mé­szöly András terve. 1 Ezeken kívül a városi tanács \ ig- rehajtóbizottságia a bírálcbizot ;ág Javaslatóra megvette: Hunyadi L sz­ilé és Vellay István, if j. Horváth Béla 'és Lisztóczi Tibor terveit. , A nem díjazott * és megvételben »nem részesített terveket 1959. év ja­nuár 30-ig lehet a városi tanács vb. | építési és közlekedési osztályán át- ! venni. Ezen időn túl a kiíró hatóság iá tervekért felelősséget nem vállal; 1 A városi tanács a fenti terveket 'a Széchenyi-utcán kiállította decem- i bér 25'-től január 6-ig és kéri a vá- • ros közönségét, hogy észrevételeit ' a városi tanáccsal írásban közölje. ^ Miskolc m. j. városi tanács f végreha jtóbizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom