Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

4 északmagyarorszag Péntek, 1959. január t. APRÓHIRDETÉSEK RADIO, televíziókészülékek javítása. Szaktanácsadás. KORMOS rádiómüszerész- nél. Kazinczy u. 10., udvarban. 81 Ujgyőr, Pereces, Diósgyőr, Lilla­füred figyelemi Elromlott rádióját S hónapi jótállással javítja a Vil­lamosipari Ktsz. újgyőri fiókja. Marx Károly u. 11. A Vasas-otthon mellett. Többéves gyakorlattal rendelkező fes­tő és dukkozó szakembert felvesz a Ne­hézszerszámgépgyár, műszaki ellenőrként való foglalkoztatásra. Jelentkezés min­den munkanapon 6—14 óráig a Nehéz­szerszámgépgyár főkapujánál. 80' A Felsőzsolcai Gépállomás azonnali be­lépéssel alkalmaz nagy gyakorlattal ren­delkező üzemgazdászt, közgazdasági tech­nikum, vagy egyétemi végzettséggel. Je­lentkezni lehet a gépállomáson. 87 Szorzógépet megvételre keres, vagy bérel a Borsod megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat, Miskolc, Vágóhíd utca 6. Telefon: 35—745. Mélyépítőipari technikusokat, illetve az útépítésben többéves 'gyakorlattal rendel­kező munkavezetőket, valamint kőbá­nyáiba bányamestereket felvesz a Mis­kolci Közúti Üzemi Vállalat. Miskolc, Győri kapu 13. sz. 152 Bodrogkereszturi üzemegységünk vezetésére legalább 5 éves gyakor­lattal rendelkező, hidraulikus gé­pek kezelésében és üzemeltetésében jártas gépészmérnököt felveszünk. Kétszobás kertes lakást biztosítunk. Jelentkezés: Miskolci Cementáru- ipari V. műszaki osztályán. Miskolc, József Attila u. 25—27. Szakképzett vasműszaki boltvezetőt és vegyes boltvezetőt keres azonnali felvé­telre erkölcsi bizonyítvánnyal a mádi földművesszövetkezet. 139 Csőszerelési, kútépítési munkákban jártas mérnököt vagy technikust azonnal alkalmazunk. Megyei Vízművek. Szakácsnőt keresünk gyakorlattal, eset­le? azonnalra. „Hegyvidéki Szálloda” jeli­gére a kiadóba. Széchenyi u. 15—17. Motorszerelőket, hegesztő lakatost felvesz az Erdőgazdasági Szállító V. Hámor, Losonczi u. 1. Sötét diófagyökér telehálószobabútor eladó. Selyemrét á/3. II. em. 2. ajtó, első lépcsőház. 112 Aszfaltutépítő Vállalat Miskolc, Sajópart műszaki dolgozói részére különbejáratú bútorozott szobát ke­res lehetőleg fürdőszoba haszná­lattal. Telefon: 15—564. Arany és ezüst füttert bármilyen meny- nyiségben veszünk.- -Széchenyi u. 33. sz. alatt, I. emelet, reggel 8—11-ig. Miskolci Nemzeti Színház. 150 A Sajószentpéteri Üveggyár át­vesz egy 1.8 tonnás Garant gyárt­mányú tehergépkocsit. A gépko­csi új, vagy felújított üzemké­pes legyen. Jelentkezni lehet a Sajószentpéteri Üveggyár gép­kocsi előadójánál, Szabó Gézá­nál. Telefon Sajószen tpeter 8/99 mell. Adminisztrációban is jártas lehetőleg agronómusi képzettségű munkaeaőt fel­vesz a Talajjavító Vállalat Sárospatak és vidékére. Jelentkezés Talajjáv. V. Alsó- zsolca, Tanács utca 18. sz. Jelentkezés írásban és személyesen.________________155 Eladó teljesen új állapotban kisipari konyhaszekrény és egy előszoba szekrény. Széchenyi u. 90. Janikné. ________ 144 2 szobás összkomfortos ház beköltöz- hetően eladó. Varbó. Simon Gyula. 143 Sötétkék férfiöltöny, 3 méter fekete téli- kabátanyag, bundabélés, pehelydunna, párna, villanykályha, nagy veidling, nagy serpenyő, olcsón. Szamuely Tibor u. á. 181 Intelligens férfi albérleti szobát kaphat komfortos lakásban. Győri kapu 98. III. lh. I. em. 3. ajtó. 180 Bútorozott szoba kiadó intelligens férfi­nek. Fekete finom öltöny eladó. Széche­nyi u. 56. fszt 8._________ 133 Z ongoráját, pianinóját romos, hiányoá állapotban megveszi Hatvanban Hatvanas u. 19. Vinnai. 176 Kombináltszekrény és sötét teli liáló- szobabutor eladó. Dobó u. 1. 175 Kun József utca 29. szám alatt kétszo­bás komfortos öröklakások beköltözéssel eladók. Érdeklődni 12-én 12—13, 18-19 óra között, 13-án 12—13 óra között 36—685 te- lefonszámon, vagy személyesen fenti cí­men Palotai Sándornál. _ 169 Vörösréz fürdőkályha eladó. Beloiannisz u. 8. 168 Eladó 140 kg-os hizott sertés. Anna U. 64. sz. 166 Elcserélném belvárosi szoba-konyhás la­kásom 1 nagyobb szobáért. Oroszné, Rá­kóczi u. 14.' 165 29/162 disztingvált özvegy 2 éves kislá­nyával megismerkedne józanéletű diplo­mással vagy műszaki értelmiséggel 40 évesig, lakás van. „Nem csalódik 164” jeligére a kiadóba, Széchenyi u. 15—17. ____ 164 P erzselőgép kölcsön kapható. “Húlfüs- tölést vállalok. Latabár Endre u. 20. 163 Szerencsen kétszobás összkomfortos ház azonnali beköltözéssel eladó. Érdeklődni Magyar u. 25. 162 Szoba-konyhás lakásomat elcserélném hasonlóért. Szeles u. 19. ajtó 1. 159 köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik drága jó fér­jem, szeretett édesapánk és apó­sunk temetésén megjelentek, sír­jára virágot helyeztek, részvétük­kel mély bánatunkat enyhíteni Igyekeztek — ezúton mondunk hálás köszönetét. özv. B. Szabó Józsefné és gyermekei. Mély fájdalommal tucatjuk, hogy a drága férj, édesapa, nagy­apa, testvér és rokon. MEZŐSI JÓZSEF 62 éves korában január 7-én hosz- szas betegség után elhunyt. Teme­tése január 9-én, pénteken negyed 4 órakor lesz a Szent Anna teme­tő kápolnájából. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, sógor és rokon * KOVÁCS LÁSZLÓ január 8-án 75 éves korában el­hunyt. Temetése január i6-én déU 1 órakor lesz a Deszka-templomból. A gyászoló család. Fájdalommal, de Isten akaratá­ban megnjmgodva tudatjuk, hogy drága szerettünk, ÖZV. SZABÓ JOZSEFNE Bartók Lidia életének 89. évében elhunyt. Teme­tése január ló-én délután 3 órakor lesz a Deszka-templomból. A gyászoló család. Q II LVASOINK, LEVELEZŐINK ÍRJAK Köszönet a segítségért E zúton mondok hálás köszönetét a Makarenkó-telep lakóinak, akik anyagilag támogatást nyújtottak nekem és családomnak, hogy a karácsonyi ünnepeket kellemesen tölthettük el gyermekeimmel együtt, özvegyen nevelem két gyermekemet, jelenleg beteg is vagyok, így a se­gítség nagyon jól esett. Külön köszönetét kell mondanom Bubrovszky Károlynak és felesege- nek, akik a gyűjtést végezték. Nagyon jól esett az a szerető gondoskodás, melyet ezen keresztül irántunk nyilvánítottak, mert jelenlegi anyagi kö- lülményeink nagyon nehezek. özv. Tilth Istvanne, Miskolc Társadalmi tulajdon, vagy csáki-szalinája A Borsod megyei Húsipari Vállalat vezetősége a közelmúltban több in­tézkedést tett annak érdekében, hogy a társadalmiátulajdon védelmét meg­szilárdítsa. Raktárosokat, kapusokat — akik nem állták meg a helyüket — leváltottak, elbocsátottak. Társa­dalmi tulajdon védelmi ankétot szer­veztek a dolgozók részére, s azokat akik már előzőleg vétettek e tör­vény ellen, alacsonyabb munkakör­be helyezték, megvonták tőlük a jut­tatásokat és kártérítésre kötelezték. Súlyosabb esetekben feljelentéssel éltek ellepük. Sajnos, mindezen intézkedések el­lenére is előfordultak lopások. A legutóbbi társadalmi tulajdonvédel- mi ankéton a dolgozók helyeselték azt a határozatot, mely szerint a nép- vagyon herdálóinak nevét a vállalat­nál közszemlére kifüggesztik s emellett a nagy nyilvánosság előtt is ismertetik. A társadalmi ankéton lelkesedés­sel elfogadott vezetőségi határoza­tot nem tette magáévá Tóth Gyula szakmunkás, a váHalat 1/2 sz. üze­mének dolgozója, akinél 1958 decem­ber 18-án délután, amikor a műszak­ból távozott, 50 méter belet és 40 de­kagramm darált feketeborsot találtak elrejtve a vállalat ellenőrei. Tóth Gyula egyébként jó szakmunkás és jó anyagi viszonyok között él család­jával. Éppen ezért érthetetlen, hogy minden eddigi büntetések és figyel­meztetések ellenére sem tartott a lo­pás következményeitől. A vállalat dolgozóinak kell olyan légkört kiala­kítani az üzemen belül, hogy végre megszűnjön ez a tarthatatlan álla­pot, megszűnjenek a lopások, a nép- vagyon hanyag, hűtlen herdálása. Húsipari Váll. vezetősége. Intézkedést várunk ... örömmel olvastuk az újságban, hogy a MÁV-nál bizonyos árcsök­kenések lesznek, még a oüntetés ősz- szegét is beleértve. Egyről azonban, sajnos, nem olvastunk, pedig ez nagyon fájó seb sok utasnak. A do­hányzókról, akik mitsem törődve a MÁV-szabályokkal, nyugodtan szív­ják cigarettájukat a »Nem dohányzó« szakaszban is. És ha valaki szólni mer, azt felelik: minek utazik vona­ton, menjen gyalog. Én és velem együtt még nagyon sokan azt várjuk, hogy tegyenek meg mindent ennek a rossz nézetnek a megszüntetésére, mert ha a MÁV tiszteletben tartja az utasaik ilyen kívánságát azzal, hogy fenntart ré­szükre »Nem dohányzó« szakaszt, akkor a szabály megszegőit szigo­rúan büntessék meg. Reméljük. hogy az ilyen szigorú intézkedéssel rendet lehet teremteni ebben a dologban. NAGY JÓZSEFNÉ Űjdiósgyőr Egy KlSZ-szervezet, amely további segítséget vár Néhány hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy a Kazincbarcika ó-városi KISZ-szervezet hogyan dolgozik, s megerplítettük fejlődésüket, munká­jukat akadályozó tényezőket. Be­számoltunk arról, hogy nincs helyi­ségük és semmiféle felszereléssel nem rendelkeznek. Azóta megkap­ták a városi tanács segítségével a régi iskolát, azonban felszerelésük még mindig nincs. A helyiséget saját erejükből szépen kifestették, társa­dalmi munkában, s ugyanígy ké­szítettek maguknak egy ping-pong asztalt is. Ezenkívül egy asztal, né­Szülők szerepe a nevelésben ÁLLAMUNK FONTOS FELADA­TÁNAK tartja a fiatalok nevelését. Ezt minden tőle telhető rpódon segíti és támogatja is. Az elmúlt napokban este ellátogattunk Gigándon az-isko­lába, ahol éppen a szülők jslfoláját tartották. Ez az iskola nemrégen indult, de máris igen szép eredményeket szült. Az előadásokra rendszeresen 100—150 szülő jár el. Értékes előadásokat hallhatnak itt a nevelés problémái­ról, a szülői ház és az iskola kap­csolatáról és sok más, a szülőket köz­vetlenül érintő problémáról. Az előadásokat értékes viták kö­vetik, ahol a szülők választ kapnak kérdéseikre, segítséget, útmutatást gyermekeik nevelésével kapcsolat­ban. A cigándi iskola tantestülete jó kapcsolatot épített ki a szülőkkel, melynek eredményeként egyre keve­sebb probléma merül fel, hiszen együttes erővel könnyebben tudnak eleget tenni kötelességüknek a jövő generáció nevelésében. Pataki Jenő Cigánd. hány szék és egy szekrény egészíti ki felszerelésüket. Bizony, ez édes kevés! Jelenleg a szervezetnek 53 lelkes, fiatal tagja van, akik mindennek ellenére is összejönnek esténként, s a szórakozáson kívül politikai is­mertetőket tartanak, tanulnak, fej­lődnek. Mennyivel szívesebben jár­nának azonban ide, ha barátságos, szépen berendezett helyiség fogad­ná őket? Egyik legnagyobb gond­juk, hogy nincs tüzelőjük, így félő, hogy bármennyire is szívesen járnak el a fiatalok a KISZ-be, végül meg- únják ezt a tarthatatlan állapotot, s elmaradnak ezek az igen hasznos esti összejövetelek. Illetékesek figyeljenek fel érré a KISZ szervezetre, ne hagyják eny- nyire magukra a fiatalokat, meg­érdemlik, hogy foglalkozzanak ve­lük. Haimágyi Balázs Kazincbarcika. Figyelem! Hereiem! A MISKOLCI VENDÉG LÄT0IPARI VÁLLALAT a város dolgozóinak régi kívánságára a Selyemréten új kisvendéglőt nyit meg január 10-én, 12 órakor (I. épület Mosoly cukrászda háta mögött.) Kitűnő ételek és italok! Zene: Koltai Károly és népi zenekara. Nyitvatartási idő: 8—24 óráig. a eszakmagvirorszAgsbii Vidd Gábor Sütötte az ötven esztendőt, amikor az első mosoly kisimította napégette arcá­nak mély barázdáit. Ez pedig akkor volt, amikor 1953 ősz­utóján a szövetkezet megejtette az első évi végelszámolást. Vida Gábor felállt az asztal mellől, zsebrecsavargatta az előt­te fekvő pénzcsomót, felvette a természetbeni járandóságá­ról szóló jegyzéket, s csak ennyit mondott: — Ez igen!... Ez. megérte!... Aztán megindult hazafelé. Lépegetett. Rakosgatta a csizmáit. Mosolygott. Az öröm ott bújkált az arcán, a sze­meiben pedig a melegség. Hazaért. Juliska, a lánya már várta. Kitárta két göm­bölyű karját, s úgy röpült az apja felé, mint egy színes pil­langó... Pipiskedve, begyeskedve. Megölelte, megcsókolta, aztán megperdült, mint a jó orsó, nagy szelet csapva libegő szoknyájával: — Megyek! Csinálok vacsorát, — mosolyogta oda az öregnek. Jó, meleg vacsorát. Merthogy ünnep van! Tudja, édesapáim. A végelszámolás. A Nagy Jani is itt vacsorázik. Holtam egy üveg bort is. Aztán kifordult az ajtón. Vida Gábor beült a gondolózó székbe. Megtömte az öreg cseréppipát, lángra lobbantotta a gyújtót, s tüzet fektetett a dohányra. Két-három perc elmúltával jóillatú, acélkék füst takarta be a szobát. Csend volt. Mélyen duruzsoló csend. Vida Gábor képzelete nagyot ugrott. Több évet. Visszafelé... oda, amikor még egyedül bajlódott a hat hold földdel, ami­kor még nem volt a szövetkezet tagja. Mert akícor még úgy volt, hogy soha nem lesz az. Nem és ném! Mindig ezt hajto­gatta. Soha! Aztán... egy tavaszi napon... De, hogy is volt az?... No? Vi(fa Gábor elfeküdt a nagy szék támláján. Tavasz volt. Napsütötte, meleg, szép tavasz. Nyitott a természet. Új ruhát öltött a határ. Az apró kis tanyaház kö­rül mozogni kezdett az élet. Vida Gábor nyakig állt a mun­kában. Trágyázás, teregetés, szántás, boronálás, vetés. Az idő is sürgette. Dehát! Nem lehet mindent egyszerre csinál­ni. Csak sorjában. A Nap alig emelkedett egy félarasszal a „kisfás” fölé, Vida Gábor már a második pihenőt tartotta. Kell az a ló- nq,íc. Megveregette a ló nyakát, ejtett egy-két szót, igazított a szerszámokon, majd újra „belefeküdt” a munkába. Az ekevas simán hasította a földet, Vida Gábor lépege- #ftí, fogta az eke szarvát. Messze mögötte éhes vgrjak ug­rándoztak a frissen borított föld hátán. Alig fórdyltak né- gyetrötöt, amikor Ráró, a szürke kanca alatt megroggyant a föld, s a ló hátsó lábát csaknem elnyelte. Valami régi, el­hagyott rókalyuk lehetett. Első lábaival verte, kaparta a földet, fejét felvetette, nyerített, majd egész súlyával rádőlt a borított földre. Vida Gábor odaugrott a lóhoz, eloldotta az istrángot, le­akasztotta a kantárt, s megdöbbenve nézte a vergődő állatot: — Ennek vége! — buggyant ki a száján a szó. A lába! Eltörött! Agyon kell sujtanif Nekilódult a szántásnak. hénl a tanyát, a tüdeje majd kiszakadt. Fújt nagyokat. Lihegett. Felkapta a nagyfejszét és fordult vissza. A „kisfásból” ki­lépve látta, hogy Ráró békésen szaggatja a fűvet. Legel. A lábát azonban húzza. Biceg. Vida Gábor őtikéje alatt na­gyot dobbant a szív: — Hál’ Istennek, nem tört, csak lerándult. Két-három nap, esetleg egy hét, aztán foghatja idd elé... * Vida Gábor házára még aznap este ráült a szomorúság. Hiába vigasztalta Juliska, hiába bizonygatta, hogy egy hét még nem a világ, Vida Gábor arcán nem simultak ki a gond ráncai: — Nem érted te ezt!.,. Nem tudod — legyintett bele a levegőbe Vida Gábor. — Én? — nyitotta nagyra szép szemét Juliska. Azért, mert lány vagyok? Hát úgy nevelt engem édesapám?... Nem olyan lány vagyok én! Ha a Ráró nem bírja a munkát, hát nem bírja. Édesapám csak nem akarja húzni az ekét? Azt ketten se bírnánk. Addig keresünk más munkát. Van itt a ház körül bőségesen. Aztán — nyílott mosolygósra Ju­liska szeme —, talán segítene is valaki. Vannak jó emberek. Én ismerek is egyet. Az biztosan eljönne. Tudom!... Hát majd beszélek is vele. Reggel... Vida Qábor szeme szeretettel ült Juliskán: — igen! — suttogta maga elé. Éppen "olyan, mint az any­ja volt. Szakasztott mása. Formára is, akaratra is. Aztán megkérdezte: — Te akarsz vele beszélni?... Te? — Én! Tudom, hogy eljön. Biztosan tudom. De érzem is Vida Gábor még utána küldött pár szót az ajtón kifor­duló Juliskának: — Aztán vigyázz! Csak valami bolondságot ne csinálj! * Vida Gábor fáradtan ébredt. Kínozta a bizonytalanság. Hová menjen? Kihez? Akad olyan ember, aki segíteni tud­na ilyen nagy dologidőben? Nemigen! Pedig nem állhat meg, nem teheti karba a két kezét. Talán az öreg Péter bácsi? Nem! Az se!. Elhesegette a gondolatot. Vette a kalapját és a botot. Indult. Be a városba. Az ajtóban csaknem feldöntötte a befelé iparkodó Juliska. — Édesapám! Ugye mondtam? Eljön! Azaz... — Csak lassan — intette le Vida Gábor a lányát —•, nyu­godtan. Szóval beszéltél vele? Ügy? Aztán kivel? Juliska édesapjára emelte ragyogó szemét: — Beszéltem! A szövetkezettel. Jobban mondva a Jani­val. Ismeri édesapám!? A Nagy Jgnival, a szövetkezet elnö­kével. Mondta, hogy reggel kijön, Ami hátra van, azt be­fejezi. Szívességből, meg szerétéiből. így mondta. Szóról-szó- ra. Még örült is neki. Láttam a szemén... Vida Gábor arcán elsimultak a ráncok. Sok-sok min­dent megértett: — Szóval beszéltél a Janivgl? És gondolod, hogy kijön? Juliska átölelte *r<5s’ széles vállát: — Ki! Mar mondtam. A Jani nem hazudik. Soha se hazudott. Nekem még soha! Mert, már itt is van. Szánt. A saját lovaival. Én ugyanis már teg­nap este ott jártam. Beszéltem a Nagy Janival, meg az édes­anyjával. — Édesapám! — repült ki a szó Juliska szájából —, én úgy szeretem magát! De úgy! Vida Gábor állt. Szeme mélyen messze belenyúlt az időbe. Bontogatta az elmúlt esztendőket. Tördelte és rákos- natta. Látta a falu átformálódását, az iskola építését, ß vil­lany bevezetését, az utak építését... mind, mind, ami új formát, új köntöst adott a falunak: Lassan leemelte Juliska kezét a vallßirol. — Én megyek! Be a faluba. Dolgom van. Belépek a szö­vetkezetbe. Est előtt itt vagyok. Rakj rendbe mindent. A Ja­ninak meg ne felejts el ebédet kivinni. PÉCZELI ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom