Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

Szerda, 1930. január 28. ESZAKMAGYARORSZAO s Jelentés Kazincbarcikáról Szép eredmények az ujítómozgalomban Egy év alatt tízszeresére emelke­dett a Borsodi Vegyikombinátnál a bevezetett újítások megtakarítási Összege. Míg 1957-ben az újítások révén 87 ezer forint megtakarítás volt, addig 1958-ban 1.196 000 forint. Az újítók T957-ben 5 344 forintot kaptak, 1958-ban az újítási díjak 49 648 forin­tot tettek ki. Horváth Sándor és Ja­kab István 3 000 forint eszményi dí­jat kaptak újításaikért. Pernvész Károly, Németh István a szintézis­Unnepélyes KISZ tagköoyv-kiosztó gyűlések Ünnepi KISZ-taggyűléseken osz­tották ki Kazincbarcikán az új tag- könyveket. 16 KISZ-csoportnál 710 tag kapta kézhez az új tagkönyvet. Ezek a gyűlések legtöbb helyen si­keresek voltak, a tagság 95 százaléka megjelent. A KISZ-titkárok lelkiismeretesen készültek a beszámolóra. Az MTH is­kola KISZ-titkára, Vass Lajos elv­iéi« beszámolójában azt is elmon­dotta, hogy az elmúlt időkben a KISZ-szervezet tagjai jó munkát vé­geztek az anyagtakarékosság terén is — 45 000 forint megtakarítást ér­tek el. A Kishőerőműnél a fiatalok 97 597 forint megtakarítást értek el. A mű­sor rendezésénél is megmutatkozott, hogy mennyi erő és tehetség rejlik a fiatalokban. Párta k t iva-érte kéziét Területi nagyaktíva értekezletet fertott a kazincbarcikai pártszerve­zet, ahol az üzemek, intézmények aktivistái vettek részt, körülbelül nyolcvanan. A legfontosabb napirendi pont a párt Központi Bizottságának határo­zata a mezőgazdaság fejlesztéséről szólt, melyet Tóth Imre elvtárs, a városi pártbizottság propaganda tit­kára ismertetett, majd a terület és a putnoki járás szövetkezeti moz­galmáról beszélt és kérte az aktivis­tákat, hogy / segítsék a falusi párt- szervezeteket és a tanácsokat. Gyöngyösi István, a megyei párt- bizottság tagja hozzászólásában «arról szólt, hogy a megyében milyen ká­rsokat okozott az ellenforradalom a mezőgazdasági szövetkezeti mozga­lomban. Link József, a putnoki járási párt­bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, hogy a putnoki járás területén a 16 szövetkezetből csak hét maradt meg az ellenforra­dalom után. Felhívta a részvevőket, hogy segítsék a környező területek pártszervezeteit a szövetkezetek munkájának megszervezésében. Többen hozzászóltak és különböző javaslatokat tettek, hogy segíteni fogják a szövetkezeti mozgalmat. Kiméri Dezső dr. főorvos felaján­lotta, hogy orvosi brigádokat szer­veznek és ezen keresztül segítik elő a szövetkezeti mozgalom fejlődését. A végén elhatározta az aktíva, hogy néhány nap alatt az alapszer- veknél is megtárgyalják és feloszt­ják a területeket, megkezdik az agi- tációs munkák (H. B.) T apasztalatcserén a sajópetri ezüstkalászosok Q aijópetri községben is egyre u több dolgozó .panaszt veszf ke­zébe a szak könyveket, hallgatja a Szakemberek előadásai!, hogy meg­tanuljon könnyebb mimikával többet termelni. Öszihiajú, negyven-ötvetn, Bőt ennél is idősebb emberek tanul­nak esténként az immár második éve működő ezüstkalászos tanfolya­mon. s tapasztalgatjáik. hogy érde­mes tanulni, a gyakorlatban alkal­mazni, amit a tanfolyamon tanulnak. A tanfolyam vezetői igyekeznek a gyakorlatban szemléltetően bemutat­ni. Nagyobb gazdaságokba látogat­nak el tapasztalatszerzés céljából. A közelmúltban ilyen tapasztalat- cserén vettek részt a sajópetri ezüst- kalászosok. A megyei mezőgazdasági osztály közbenjárására a Tokajhegy- aljai Állami Gazdaságba szerveztek látogatást. Igaz, ennek, is meg volt a nehézsége, mert gépkocsi híján több kilométert gyalogoltak. De a hallga­tók — és hangsúlyozni kell: idős hallgatók jelentős része nem ijedt meg, szívesein vállalta a fáradtságot. hogy még többet: lásson, tapasztal­jon, tanuljon. S ahogyan most utólag beszélik: meg is érte, mert nagyon ritkán van. részük hasonló élmények­ben. A helyszínen meg jelent Dér Jó­zsef elvfárs, Tókajhegyalja szőlészeti felügyelője is. aki a gazdaság vezető szakembereivel egyetemiben számos kérdésre adott tanulságos választ. Mert kérdés, különösen a szőlőter­meléssel, a világhírű» toka jhegyaljai bor kezelésével kapcsolatos kérdés talán több száz is elhangzott a né- hányórás látogatás alatt. Külön ér­deklődéssel tanulmányozták a huza­los művelést, és nagy elismeréssel nyilatkoztak a szőlők állapotáról, a fedési munka szakszerűségéről. Persze a legnagyobb sikert a pince, illetve annak tartalma, a különféle minőségű borok íze. zsamata aratta. A petri ezüstkalászosok azóta is sok­szor emlegetik. Hasonló tapasztalat- cseréért gyakrabban is '—. nem csak a bor miatt — szív esen legye tagol­nák azt a napi néhány kilométert... A felsőfokú tanító- és óvónőképzésről gyakorló általános iskola, politech­nikai képzést szolgáló műhely tarto­zik. A vidéki hallgatók a kollégium­ban nyernek elhelyezést. A kollégi­umban általában a középiskolai di­ákotthonoknak megfelelő díjakat kell fizetni. A tanítóképző 3 éves, a hall­gatók tandíjat nem fizetnek, sőt szo­ciális helyzetüktől függően tanulmá­nyi segélyben részesíthetők. Az in­tézet első évfolyamára az a magyar állampolgár vehető fel, akinek poli­tikai. erkölcsi magatartása kifogás­talan, általános gimnáziumi érettségi 'izonyítvánnyal, vagy ezzel egyenér­tékűnek tekinthető más érettségivel rendelkezik, aki a nappali tagozatra való felvételénél a 3jp. életévét még nem töltötte be, a levelező tagozatra való felvételnél a 22. életévét már be­töltötte. de a 40-iketmég nem. « aki a felvételi alkalmassági vizsgát sikerrel letette és a tanítói pályára egészségi­leg is alkalmas. A hallgatók levele­ző ütőn való oktatása 1960 szeptem­berében indul meg. A felvételnél előnyben részesülnek azok, akik az érettségi után 1, vagy több évig ipari nagyüzemben, vagy a mezőgazdaság ORSZÁGSZERTE IGEN NAGY ÉRDEKLŐDÉST tanúsítanak dolgo­zóink a Minisztertanács törvényere­jű rendeletével létesített felsőfokú tanítóképző intézetek iránt. Mind az üzemek dolgozói, mind a középisko­lákban tanuló diákok felfigyeltek er­re az ősszel meginduló új intézmé­nyére, mert megérezték, hogy a taní­tóképzés magasabb fokú fejlesztése szocialista építésünk szükségleteiből ered. Tanítóknak igen fontos szerepe van a falu életében, múlhatatlanig szükséges tehát- hogy az általános műveltségen felül széleskörű társa­dalmi és politikai ismeretekkel ren­delkezzenek. A Művelődésügyi Mi­nisztérium utasítása a következők­ben jelöli meg az új tanítóképző fel­adatát.. Az általános iskola elsőtől ne­gyedik osztálva számára művelt, hi­vatásukat értő és szerető, kommunis­ta világnézetű és erkölcsű tanító kép­zése. Ennek a megoldását kapta fel­adatul megyénkben a Sárospatakon létesített Tanítóképző Intézet is. A TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETHEZ kollégium, könyvtár, napközi otthon. Baj van ^ házhelyekkel Maiban Házhelyek és már felépült házak tulajdonosai panaszkodtak Tokaj­ban, hogy nincs minden rendben a házak és házhelyek körül. Nem a tu­lajdonosok, házépítők és építeni akarók hozzáállásával, hanem a helyi és járási tanács intézkedéseivel, il­letve nem-intézkedéseivel van hiba. A régi fűrésztelep környékén jó- néhány tokaji dolgozó kapott már évekkel ezelőtt házhelyet. Az árát becsületesen kifizették, a legnagyobb részben már fel is épültek rajta a házak. Persze csak azoké, akik telje­sen saját erejükből építkeztek. Má­sok azonban — mint például Szegedi Tibor, a MÁV dolgozója — nem ju­tottak tovább az alap lerakásánál. Ezt megtette, mert a tanács — a rendeletek értelmében — felszólí­totta, hogy kezdje meg az építkezést bizonyos határidőn belül, különben elveszik és másnak juttatják a tel­ket. S hogy miért nem jutott tovább az építésben? Egyszerűen, mert nem kap az OTP-től építési kölcsönt. Miért nem kap? Mert nem írták ne­vére a házhelyet, illetve olyan igazo­lást sem kapott, amely hivatalosan bizonyítaná, hogy a telekkönyvezés folyamatban van.-Az épít kéz öi-akaróldca 1 és. a_ járási tanács illetékeseivel történt beszél­getés felfedte, hogy á tokaji tanáps komoly mulasztást követett el a ház­helyek végleges rendezése körül. Ki­derült ugyanis, hogy a szétosztott parcellába magántulajdon szögellik bele. Az újabb felmérések és a ren­dezés azonban évekig húzódott, s bár ez csak két-három házhelyet érintett, a tanács a többi, meg nem bolygatható terület telekkönyvezé- sére sem tett intézkedést. így hiva­talosan még- ma sem a tulajdonosok a tulajdonosok, s ami a legfőbb hiba, akik állami kölcsönt akarnak igény­bevenni, nem kaphatnak hivatalos igazolás hiányában. Az ezévi építkezésekhez most a na­pokban kell igényelni a kölcsönt, kü­lönben kétes, kapnak-ft nem-e. Ép­pen ezért — mivel a rajz és a leirat már a telekkönyvi hatóság kezében van — jó lenne, ha illetékesek soron kívül intézkednének, hogy a kölcsön­nel építkezni kívánó dolgozók mi- ■ előbb megfelelő igazoláshoz jussa- I nak. , (Barcsa) szocialista szektorában fizikai terme­lő munkát végeztek és magatartásuk­kal ezt a kedvezményt kiérdemelték; UGYANCSAK UJ ALAPOKRA kí­vánja helyezni pártunk és kormány­zatunk az óvónőképzést is. Az ugyan­csak 1959. szeptember 1-én megnyíló óvónőképző (Kecskeméten) feladata az lesz. hogy az óvodák száméra hi­vatásukat értő és szerető óvónők vé­gezzenek a két éves tanulmányi idő folyamán. Kormányzatunk elvárja az üzemek vezetőitől, hogy szocialista művelődésügyünk előmozdítására az üzemekben dolgozó fiatalok közül a legkiválóbbakat küldje a tanító és óvónőképző intézetekbe. FELHÍVJUK TEHÄT a közsé­gek. üzemek párt- és KlSZ-szervei- nek figyelmét, hogy segítsék elő a pá­lyázat sikerét. A községek és üze­mek által javasolt és az intézetbe küldött fiatalok a 3 évi tanulmányi idő után visszakerülnek községeikbe, városaikba, ahol jelenleg is dolgoz­nak. A községek, üzemek illetékes szervei Javasoljanak a tanítói, óvó­női pályára minden tekintetben al­kalmas. rátermett fiatalokat. A pá­lyázati kérelmek benyújtási határ­iéin: 1959. március hó 1-e, a megyei tanács oktatási osztályára. Ma neked — holnap nekem... TT opogó János megöregedett, ami örökletes emberi nyavalya és a férfinemre elháríthatatlanul kötelező. Az öregség elviselése még súlyosbító körülmények nélkül is szomorú^Btoiehéz, ezért nem tartják magukra nézve múlhatatlanul kötelezőnek c^mfengébb nembeliek. Nehezebb az öregség elviselése annak, aki mankóra is nyomorodik. Kopogó János pedig mankóra nyomorodon öregségére. Teher volt már az élete Nullára redukálódott benne az élet értéke. Csak tengett-léngett egyik napról a másikra. Csetlett-botlott ide-oda kopogós öreg mankójával. Menekült önmagától, a magánytól, a csendtől. Vonzotta a tömeg, a for­galom. a zaj. az élet, ami már nem vett róla tudomást. Gyakran ment át forgalmas útkereszteződéseken. Autók, kocsik kerülték ki, vagy fékeztek hirtelen. Ilyenkor egykedvű közönnyel vette tudomásul, hogy nem tör­tént baja. még él, létezik. Az egyik forgalmas szerdai napon az Ady-hídnál akart felkapasz­kodni a villamosra. Nagy volt a tömeg. Sok bátyus, csomagos ember igye­kezett a pályaudvarra, de az öreg nyomoréknak utat engedtek. Az öreg nagy igyekezetében elvétette a lépést, amikor fel akart lépni a villamos lépcsőjére, elveszítette egyensúlyát s mielőtt valaki megakadályozhatta volna, mankóját messzire ejtve, hanyatvágódva kiesett az úttestre egy lovaskocsi elé. A lovak ijedten félreugrottak és Kopogó János úgy esett a kocsi alá, hogy az elgördülő kerekek még csak nem is súrolták. Ezen nem. csodálkozott. De bosszankodva csodálkozott: kiért, miért sikonga­ttak a nők, rohannak a férfiak felsegíteni, szalad össze az utca ingyen szenzációjára éhes tömeg, amikor szinte csalódva veszik tudomásul-, hogy nem történt semmi, öt pedig — mikor látták, hogy nem esett baja — kényszeredetten kitámogatták az újságos bódé mellé és otthagyták, — mint ahogyan otthagynak egy földre ejtett villamosjegyet. De ez nem bántotta az életből kopogóvá öregedett embert, mert tudta, hogy az élet a fiatalok és erősek oldalán lépdel, amivel hetven év és egy rossz ko­pogó famankó nem tud lépést tartani. —y. —ff •ooc­Bővíti konyhakertészetét, melegház és nyári vendéglő építését tervezi a leendő bányászváros termelőszövetkezete A borsodi szénmedence leendő központjában, Edelényben, több mint 370 kataszteri holdon gazdálkodik az Alkotmány Termelőszövetkezet. Tagjainak elsősorban a konyhakerté­szet biztosít jó jövedelmet, maga­sabb keresetet. A 26 holdas — öntö­zéses és száraz — kertészetben ter­melt zöldségfélét a községben és az ú;j bányász lakótelepen létesített tsz- üzletekben, valamint Sajószentpéte­A szép és minden bizonnyal teljesjj egészében rövidesen megvalósuló ( tervek mellett, az eddigi eredmények] is beszédesen bizonyítják Végardó j népének kultúra-szer etetőt. Csak öt szülői munkaközösség munkájából\ emelünk ki egy-két példát ÍUusztrá-\ dóként: 1200 forint értékben adtak] az iskolának tűzifát. 4000 forint ér-\ fékben építettek modern felszerelésűj színpadot, 2300 forintos költséggel\ asztalterítőkkel, függönyökkel, mos- j dótálakkal, törülközőkkel, fogasok-» kai, szemléltető eszközökkel szereltékj fel az iskolát. Mindezt társadalmi| hozzájárulásból. Ugyancsak társadat-j mi munkában végzik a szülői munka-j közösség tagjai az iskola fuvarozásig favágási, időközi nagytalzarítási, ke-j rítés-épíiési munkáit stb. 1 A kiragadott példák egyenként ^ talán nem is túl nagy jelenteí-j ségűek. nem világraszóló eredmé-\ nyék. de összességükben —. nagy-\ sikerű ismeretterjesztő előadások szülők és pedagógusok jó együttmű-\ kodfése, helyes munkatervek, a szü-\ lök segítőkészsége — azt mutatják,j hogy a párt művelődési politikájú nah irányelvei — mint termékenyítőj mag a jó talajban — jó fogadtatásra, J megértésre találtak a végardói dol-\ gozofy között és a közeljövőben ered-] menyesen gyümölcsöznek Végardó’ népének kulturális felemelkedésé-■ ben. 4 ren értékesítik. A friss zöldséget sa­ját Zetor vontatójukkal szállítják az árusítóhelyekre. A termelőszövetkezetben az el­múlt évi zárszámadáskor kifizetett munkaegység értéke 67,30 forint volt; Emellett a terven felül termelt ter­mékek értékének 25 százalékát pré­miumként fizette ki a tsz; így pél­dául a 14 tagú növénytermesztési brigád 100 mázsa búzát, a konyha- kertészeti dolgozók 24 ezer forintot, 'a 8 dohány kér tesz pedig 21 ezer fo­rintot kapott munkaegységen felül ! prémiumként; A magas jövedelem láttán 12ag- [r ár proletár — többségükben nő — i lépett be a termelőszövetkezetbe. A ’föld nélkül belépő dolgozók^ foglal­Í koztatása, valamint a közeli években várossá fejlődő bányászközség meg­felelő mennyiségű és friss zöldséggel ivaló ellátása arra serkentette a tsz [vezetőségét, hogy bővítse kertészetét;, i A fejlesztési terv szerint a szövet­kezet tagsága az idén már 35 holdon Í kertészkedik, jövőre pedig, ameny- nyiben a Boldva folyót szabályozzák, [17 holdas öntözéses területüket 10 'holddal gyarapítják. Az elmúlt év­iben négy holland melegágyban ter- ímeltek paprikát és paradicsomot. A ’melegágyak igen jól beváltaik és a ^ »szokásosnál egy hónappal előbb piac­ira szállíthatták friss temielvényei- jket. A négy melegágy 40 ezer. forin­tot jövedelmezett a termelőszövetke­zetnek; Az idén újabb 10 holland (melegágyat, 1960-ban pedig primőr- [termesztésre alkalmas korszerű me­legházat létesítenek. A zöldségfélék •értékesítésére tavasszal új árusító ! helyet nyitnak a bányász lakótele­pen .­i A termelőszövetkezetnek 10 holdon 'négy esztendős újtelepítésű szőlője [is van. Á terv szerint jövőre a szőlő- területet megduplázzák és a községig [húzódó nagy szőlőskertben nyár! »vendéglőt építenek. A vendéglőben [meleg ételeket és saját termésű bo­rait árusítja majd a tsz.-, Végardó kulturális felemelkedéséért déktalan megvalósítása felél« A cél ' sikeres megvalósítása érdekében mind tanácsi, mind iskolai vonalon kidolgozták az átfogó programot Mit kíván tenni a községi tanács? A községi tanács tagjai részére kü­lön ismeretterjesztő és politikai tár­gyú előadássorozatot indítanak. havi két előadással. A községben folyó ismeretterjesztő előadásokra minden tanácstag tartozik pontosan elmenni és arra a szomszédait is el kell hív­nia. Az oktatási állandó bizottság minden hónapban ülést tart és meg­tárgyalja az iskola nevelő-oktató munkájával kapcsolatos konkrét fel­adattervét. Az iskolai igazolatlan mulasztások teljes felszámolására a tanács hathatós intézkedéseket tesz. Aktivizálja a szülői munkaközössé­get az iskola társadalmi megsegítését célzó munkaverseny eredményeinek fokozása érdekében. A községi tanács sok feladatot vál­lalt, de nem szűkebb területen mo­zog a. pedagógusok feladatterve sem. amely négy főcsoportra bontható: a tantervi célkitűzések megvalósítását célzó feladatokrá, a tanulók világ­nézeti nevelését célzó célkitűzésekre, a nevelők iskolánkíviili. népművelés területén végzendő munkájára, vala­mint a pedagógusok eszmei-politikai. ■ továbbképzésének programjára. tartott. a »Helyes talajerőgazdálko­dás a bő termés alapja« címmel. Ezt azt előadást is élénk figyelefri kísérte és tartalmas, termékeny vita követte. A megnövekedett tudásszomjat, az érdeklődést tükrözik a szülők iskolá­jának egyes előadásai is. Vasárnap délután az iskola négy tantermében, egyenként 40—50 hallgatóval tarta­nak előadásokat a pedagógusok a gyermeknevelés egyes kérdéseiről. Ugyancsak a szülők iskolájának kere­tein belül ismertették meg a peda­gógusok a szülőkkel az MSZMP mű­velődési politikájának irányelveit, az annak végrehajtására végardói vi­szonylatra kidolgozott feladatterve­ket. Érdekes azt is megjegyezni, hogy a szülők részletesen megvitatták a pedagógusok ezirányú részfeladatait, hasznos tanácsokkal bővítették és ígéretet tettek arra, hogy annak meg­valósítását a legmesszebbmenő támo­gatásukkal biztosítják. Tf égardó vezetői és lakosai — anélkül, hogy a Icözség egyéb- irányú fejlesztését célzó terveik meg­valósítása a legkisebb csorbát szen­vedne — döntő súllyal a művelődés­politikai irányelvek megvalósítása felé fordultak. A párt-, tanács és tömegszervezetek, valamint a tantes­tület közös jelszava: ».Arccal a párt művelődésügyi politikájának mura­M integy fél esztendővel ezelőtt jelent meg az MSZMP műve­lődéspolitikai irányelveinek doku­mentuma. Országszerte megindult a munka az irányelvek valóraváltásá- ra. a kulturális forradalom megvívá­sára, amelynek célja, többek között, mint azt Végardón is jól meg­értették — növelni az egész dolgozó nép műveltségét, emelni kulturális színvonalát, formálni a nép szocia­lista világnézetének kifejlődését és — ami végardói tekintetben nagyon fontos — segíteni a falu és város kö­zötti lényeges különbség csökkenté­sét, végső fokon megszüntetését. Megértették ezt a végardóiak és fe— mint arról tudósítónk beszámolt — nagy cselekvésvággyal léptek a jó útra, a kulturális felemelkedés út­jára. Megnőtt az érdeklődés is az egyes kulturális megnyilvánulások iránt. A közelmúlt napokban Rácz József pedagógus tartott értékes is­meretterjesztő előadást a rakéta­repülésről és a mesterséges holdak­ról, amelyet igen nagy számban hallgattak meg a község dolgozói és az előadás végeztével szinte kérdés- özönnel árasztották 'él az előadót. A ■nagy érdeklődést — egyéb okok mel­lett — a szovjet világűrrakéta sike­res útja is indokolja, de mindenkép­pen a végardótok megnövekedett kulturális érdeklődését bizonyítja. Ugyancsak nagy érdeklődés mellett folyt le egy mezőgazdasági jellegű ismeretterjesztő előadás is, amelyet Kopcsai Margit községi agronómus üzemben egy olyan robbanást meg­akadályozó berendezést szerkesztet­tek, amely 165 000 forint megtakarí­tási összeget tesz ki, — 11 088 forin­tot kaptak. Farkas László és Csizek Vilmos, a mélyhűtő berendezéseknél az ammónia adagolásának módosítá­sáért 8 000 forint jutalomban része­sültek. Az újítók komoly eredményeket értek el s azt kívánják, még nagyobb körültekintéssel kezeljék az újítási javaslatokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom