Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1959. január 27. Ózdi Vasas ♦ ♦ Üzemi lapjaink írják Most egy éve, amikor a nyereség- részesedés elosztására került sor az Czdi Kohászati Üzemekben, az anyagtakarékosságban eredményeket elért dolgozóknak több helyen na­gyobb részesedést juttattak, mint másoknak. Az acélműben például az egyéni takarékossági számlákról állapítot­ták meg a műszaki vezetők, hogy ki milyen mértékben érdemel többet azért, mert takarékoskodott, össze­gyűjtötte a szemétbe keveredett öt­vözőanyagot, tűzállótéglát, takaré­koskodott a tüzeléshez használt olaj­jal stb. Balyó Gyula pódiumi dolgo­zó például 250, Szabó István 150, Kiss József karbantartó 150 forinttal ka­pott többet a nyereségrészesedésből. Az acélműi karbantartóknál mintegy 8—10 dolgozónak volt egyéni takaré­kossági számlája. A napokban felkerestük az acélmű műhelybizottsági elnökét, Gáspár Mihály elvtársat és megkérdeztük: a legközelebbi nyereségrészesedés osztásánál alkalmazzák-e a tavalyi módszert? — Természetesen, hiszen a dolgo­zók többsége egyetért azzal, hogy aki többet tesz a nyereségért, az többet is érdemel belőle. Hogy milyen vélemény alakult ki a takarékossági számlákról — erre Kurta László üzemvezető adott vá­laszt: ■ Az általános tapasztalat üze­münkben az, hogy a takarékossági számlák vezetése, ellenőrzése admi­nisztrációs munkát kíván és ezért a fizikai dolgozók idegenkednek ettől, sokszor jogosan, mert egyszerűbb megoldást szeretnének. Ezért még az elmúlt év elején az egyéni takaré­kossági számlák helyett takarékossági nyilvántartási könyveket rendszere­sítettünk. Ezt a könyvet a műszakos művezetők kezelik. Amikor egyik munkás valamilyen anyagot megta­karít, szól a műszakos művezetőnek, az ellenőrzi és beírja a takarékossági könyvbe. —- Ezek szerint most ez a könyv lesz a mérvadó arra, hogy az anyag­takarékosságért ki kapjon több nye­reségrészesedést? — Igen. Persze, még a takarékos- sagnak ilyen nyilvántartása körül is vannak fogyatékosságok. Vannak műszaki vezetők, akik tehernek ve­szik a nyilvántartás vezetését. De nagyobb baj az, hogy nem minden fizikai dolgozó hívja fel a műszaki vezetője figyelmét arra, hogy ilyen, vagy olyan anyagból megtakarított, es így a sok megtakarítás a könyv­ben nem szerepel. Ezeket persze nem is javasolhatjuk nagyobb nyereség- i eszesedésre. Akiknek viszont a ne­vük a könyvben szerepel, kimutat­ható anyagtakarékosságuk van, nyu­godt lelkiismerettel javasolhatjuk nagyobb nyereségre. Elkészüli az ifjúság; 1959. évi kw földi tarsasutazási program ja Az Express ifjúsági utazási válla­lat elkészítette az 1959. évi külföldi társasutazások programját. Az ifjú­ságnak az idén sokkal több lehetősé­get nyújtanak külföldi utazásokra. A Szovjetunióba háromféle utazási lehetőség nyűik. 15 napos időtartam­mal májustól kezdődően, 11-szer indítanak társasutazást a Moszkva- Leningrád útvonalon. A részvevők Moszkvába érkezés után megtekintik a város történelmi és építészeti emlékeit, múzeumokat és a Kreml-t. Leningrádban meglátogatják az Ermitage-t találkozásokat rendez­nek a szovjet fiatalokkal, és kirándu­Felhívás Felhívjuk általános iskolai gya­korló pedagógusaink figyelmét a Mű­velődésügyi Közlöny II. évf. 23., sza­mában megjelent pályázati felhívás­ra, mely lehetőséget ad a sárospata­ki Felsőfokú tanítóképző Intézet mellett megszervezésre kerülő gya­korló általános iskolában tanítói ál­lás elnyeréséré. A pályázati feltételek szerint fel­szerelt kérvényeket a megyei tanács művelődésügyi osztályára kell be­küldeni 1959. február 10-ig. Művelődésügyi osztály« lásokat szerveznek Petrodvareebe A részvételi díj 2,300 forint, ebbői 308 forint a zsebpénz. 19 napos utazást szerveznek június 28“án és július 2-án Moszkva-Krim- Kijev útvonalon. A részvevőket a Krímben az ifjúsági túrist3táborban helyezik el. amely nem messze van Jaltától és minden komforttal el van látva. Ennek az útnak a költsége forint. A harmadik utazási lehe­tőség szántén 19 napos és a részve­vők Moszkvát, a Kaukázust és Kije. vet látogatják meg. Részvételi díj: 3,100 forint. A Német Demokratikus Köztársa­ságba utazók hatféle lehetőség kö­zött válogathatnak. 12 napos úton Drezdát, Meisseni, Lipcsét. Weimart és Buchenwaldot látogathatják meg, a másak utazáson 14 napot tölthet­nek a Keleti Érchegységben. A szász­svájci út időtartama szántén 14 nap, a Harz-hegységbe való utazás rész­vevői Hallet. Lipcsét, Weringerodet és Brockebeut tekintik meg. Thürin- giába kétféle utazást szerveznek. Az egyik útvonal: Weimar, Buchen­wald, Jena. Obenhof. Shul, Eisenach, a másik: Erfurt. Weimar, Friedrichs, rode és Eisenach. Az NDK-beli társasutazások mindegyike 1900 forintba kerül. Csehszlovákiába 15 napos utakat szerveznek, az utazások díja: 1800 Ft. Borsodi Bányász A Borsodi Szénbányászati Tröszt­ben az új termelői árakról, s annak bevezetése felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az új szénárak alakulását nemcsak a fűtőérték, ha­nem a szén hamutartalma is befo­lyásolja. Egyszerűen kifejezve, ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy 1 százaléknyi hamutartalom növeke­dés tonnánként 10 forint bevétel- csökkenést eredményez. — Mit jelent ez egy év szénterme­lésében? Számításokkal igazolható, hogy 1 százaléknyi hamutartalom növeke­dés 1 év alatt a borsodi trösztnél 39 millió forint bevételcsökkenést ered­ményez. Viszont, hogyha 1 százalék­kal csökkentik a hamutartalmat, ak­kor 39 millió forint többlet-bevétel jelentkezik. Ez a tröszt valamennyi dolgozójának nyereségrészesedését növeli!... — Milyen módon lehet a hamutar­talmat csökkenteni? Feltétlenül a munkahelyi tisztán- termeléssel. Fontos, hogy rakodáskor ne keverjék a jó szénbe a meddőt, ne szennyezzék a szenet. Törekedni kell minél több darabosszén termelé­sére, s már a munkahelyen válogas­sunk ... A naponta megismételt rendszere­tő és különösebb fáradságot nem igénylő kis munka révén nagy ősz- szeggel növekszik a bevétel. Valósít­sák meg tehát a borsodi bányászok a minél tökéletesebb tisztánterme- lést! Ez hasznára válik az országnak, a trösztnek, de minden bányász csa­ládjának is. Ne feledjék, közös ügy­ről, mindnyájunk közös ügyéről van szó! Diósgyőri Munkás Minden évben nagyobb feladatok megoldása vár egy-egy üzem, vagy gyár kollektívájára. Ezek a megnö­vekedett feladatok csak úgy oldha - tók meg, ha különböző ésszerűsíté­seket, újításokat alkalmaznak. 1958. év elején a Könnyűgépgyár dolgozói is megkapták a kidolgozott feladat- terveket és ezek ráirányították fi­gyelmüket a megoldásra váró fela­datokra. A múlt évben negyedévenként 80—85 újítási javaslatot adtak be a gyár dolgozóig A negyedik negyedév­ben éz á szám 284-ré hÖvékedett, így 1958-ban több, mint 500 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a Könnyű- gépgyárban. öt évig visszamenőleg ilyen eredmény még nem volt a gyárban, mint 1958-ban. Az újítási hónap alkalmával, mely október 15-től november 15-ig tar­tott, 140 újítást nyújtottak be Ezek­nek várható elök&lkulált évi megta­karítása 300 ezer forintot eredmé­nyez. Az egész évi újításokból ere­dő megtakarítás pedig egymillió fo­rintot tesz ki. Az újítóknak 1958 év folyamán 140 ezer forint eszmei dí- Ij ázást fizettek ki. Fejlődnek a kisipari termelőszövetkezetek A KISZJV megyei elnökének nyilatkozata A kisipari termelőszövetkezetek III. Országos Küldöttgyűlése több határozatot hozott, amelyekben meg­jelölte a ktsz-ek fejlődésének útját. A napokban felkerestük Koltai Zol­tán elytársat, a KISZÖV megyei el­nökét, hogy érdeklődjünk tőle, rriik a terveik az 1959-es évre? — Milyen létszámmal működnek a termelőszövetkezetek? — Megyénkben ez idő szerint 79 kisipari szövetkezet működik, 4730 dolgozóvál. Az 1959. évi összterme- lési érték körülbelül 260 millió fo­rint lesz. — Milyen főbb iparcikkeket gyár­tanak? — Évi tervünkben szerepel többek között 700 garnitúra hálószoba-, 3 millió forint értékű kárpitosbútor, 40 tonna horganyzott edény, 20 ton­na füstcső és 2000 darab tűzhely gyártása. Ruházati vonalon is to­vább fejlődünk. Évi tervünk szerint 30 000 férfiinget, 40 000 gyermek- fehérneműt és 70 000 pár cipőt készí­tünk. Mindemellett javító és szolgál­tatói munkát is végzünk. —■ Űj iparcikkekkel kísérletez­nek-e? —- Igen. Űj cikkénként állítjuk elő az új típusú kétszemélyes rekamiét, amelyet egyetlen mozdulattal lehet nyitni és csukni. Szirtién újdonság lesz a ruházati ipar által termelt fi­nom és félkész konfekció. Ehhez még hozzátehetem, hogy ebben az évben több műbőrkabátot készítünk, mint tavaly. — Gyarapítják-e a termelőszövet­kezetek számát? — A lakosság jobb ellátása érdeké­ben nemrégen létrehoztuk a mezőkö­vesdi vegyesipari szövetkezethez tar­tozó korszerű méretes nőiruha-sza- lont. Ugyanennek a termelőszövetke­zetnek a napokban megnyilik a férfi­ruha-szalonja is. Az előbbihez ha­sonlóan reprezentatív férfi és női ruhaszalont hozunk létre Miskolcort, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Öz- don és Mezőkeresztesen Az elmon­dottakon kívül Miskolcon a ruházati szövetkezet keretén belül felállítunk egy olyan javítórészleget, amely min­dennemű ruhajavításért házhoz megy és megjavított állapotban vissza is szállítja. Ugyanilyen javítórészleget tervezünk a miskolci vasipari szövet­kezetnél is. Természetesen a közsé­gek sem maradnak ki: vegyesipari profillal új szövetkezeteket hozunk létre Forrón, Nyékládházán és Kar­csún. Sorolhatnám tovább a felállí­tandó termelőszövetkezetek egész so­kaságát, de még csak annyit emlí­tek meg, mint érdekességet, hogy Kazincbarcikán fényképészrészleget, Miskolc-Tapolcán a barlangfürdőben női és férfi fodrászrészleget, vala­mint Miskolcon egy reprezentatív méretes szalont hozunk létre. — Milyen kihatással van a szövet­kezetekre az új termelői árrendszer? — Az új árrendszer kedvezően hat a szövetkezetekben. Hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy kialakítsuk ó helyes profilt. Az a tény, hogy meg­állapítottuk, melyek azok a termé­kek, amelyeket az állami ipar, és me­lyek azok, amelyeket a szövetkezeti ipar termelhet gazdaságosabban — nagy könnyebbséget jelent. Bátran állíthatom, hogy ha feladataink meg­oldásában a tanácsok is segítségünk­re lesznek — különösen a helyiségek kiutalása tekintetében —, akkor a kisipari termelőszövetkezetek sokkal nagyobb hasznára lesznek a népgaz­daságnak, mint eddig voltak — fe­jezte be nyilatkozatát Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok FEKETE KANÁRI TENYÉSZTÉS Holland virágtermelők már évek, sőt évszázadok óta, fáradoznak azon, hogy teljesen fekete tulipánt nevel­jenek. A holland madártenyésztők viszont azon fáradoznak, hogy telje­sen fekete kanárimadarat .tenyéssze­nek ki. Máig sem sikerült azonban koromfekete tulipánt, - vagy korom­fekete kanárimadarat létrehozni. A virágkertészek és a madár- tenyésztők azonban nem adták fel a reményt. A legutóbb Amsterdamban megtartott madárkiállításon közel 500 tarka-barka énekesmadarat cso­dálhattak meg a látogatók. A kiállí­tás bemutatta a fekete kanárimadár­ért folytatott szorgos fáradozások eredményeit is. Achátszínű, barna, zöld. foltos, ezüstös és piros kanárik pompáztak a ketrecekben és egyet­len mélykék kanári valóban meg­közelítette már a hőn áhított fekete színt is. DIDÓ HALÁLA — JAZZ RITMUS­BAN Charles Aznavour francia zene­szerző azt a furcsa felfedezést tetté, hogy Vergilius versmértéke tökéle­tesen megfelel a modern jár? ritmu­sának. Ennék bizonyítására megzené­sítette az Aeneisből »Didó halálát«,; Megjelent a Nemzetközi Almanach A Kossuth Könyvkiadó a mai napon megyénkbe is eljuttatta újabb kiadvá­nyát, a Nemzetközi Almanachot. A könyv tartalmazza a világ valamennyi országának területe, történelme, pénz­neme, ipara, mezőgazdasága, külkeres­kedelme, kormánya, szociális megosz­lása, közoktatása stb. vonatkozó adato­kat. A. könyv kapható a megyei pártbi­zottság épületében lévő Kossuth Könyv«; kiadó kirendeltségén. Július derekán történt. A nap izzó korongja lassún, óvatosan gurult végig a hegy gerincén, majd be'c- duródott az akácos sűrű lombjába, átvergődött a fenyőerdó sötét zöldjén, aztán vigyázva, félve leereszkedett a föld túl­só oldalára. Csend volt. Szél nem járta a határt, a Hernád gyors folyását kísérő öreg fák mozdulatlanul álltak, a mada­rak elpihentek. Az esti szürkület átadta helyét a hold sá­padt fényének. Nem hallatszott más, csak a víz csobogása, örök szép meséje, suttogása, egy-egy távoli kutya holdat ugató, panaszos sírása... Valahol Hernádnémeti alatt egy mozdony éles sípja hasított bele az éjszaka csendjébe... — Tíz óra, — hallatszott a bokor alatt ülő Szűcs Jóska borízű hangja. Indul a miskolci személy. Ideje lenne lefe­küdni. Dudra Pista, az örökké vidám, mindig mosolygós vasúti tiszt felállt, megnyújtogatta vékony, izmos tagjait, majd olyan kacsázó lépésekkel — megindult a sátor felé: Nem bánom, — ejtegette el lépegetés közben a sza­vakat. Feküdjünk le. Úgyse lesz semmi. Nincs kapás. Nem is lesz... enné meg a fene... Talán a reggeli órákban!?... Gyertek!... Mind a hárman bebújtunk a sátorba. Elhelyezkedtünk. Egyik pero követte a másikat. Siettek. Fél óra elmúltával a Szűcs Jóska, — merthogy az egyik lába fából van az öreg fiúnak •— elkezdett horkolni. Rettenetesen, hosszan, szor- tyogosan. Szinte hullámzott tőle a levegő. Verte a sátor falát. Idegesített, fájt, hasogatta a fülemet. Megmozdultam. Óva­tosan, vigyázva átnyúltam Dudra Pista pihenő testén és be­fogtam az öreg trombitáló orrát. A szortyogás azonnal meg­szűnt. Szűcs Jóska nem kapott levegőt... Fejét megforgat­ta jpbbra, aztán balra, megnyújtotta a derekát, megemelin- tette mind a két kezét, majd óriásnyira kinyitotta a száját és akkorát harapott bele a levegőbe egy iszonyatosan nagy horkantással, mint bőszült oroszlán az elejtett vad véknyá- ba: —- Hé!... Hó!... Az anyád!... Meg akarsz fojtani?... Te!... Te!... s azzal nagyot vágott hatalmas tenyerével Dudra Pista csikasz hasára. Csak úgy csattant. Minden cél­zás nélkül, félálomban. Dudra Pista felpattant, száját kinyitotta, krákogott, fújt, harapta a levegőt, bökékelt: — Há... Há... Hu... Huj... A hasam!... Végem van!... Borzasztó! .• Szétszakadtak a beleim!... Ho... ho... hol van az a pálinka?... Hogy az a mándoki büdös fene... Qzűcs Jóska megsértődött. Visszakopogott a bokor alá. Leült a botjai mellé. Nézte a holdfényben csillogó vizet, az árnyékok furcsa játékát. Dudra Pista is, én is visszamentünk a helyünkre. Újra csend lett. Mély, nyári csend. , Átszereltem ft botjaimat. Kishalat fűztem fel. Öklét, Olyan nagyobbakat. Ragadozóra. Vigyáztam, hogy zajt ne üssek. Aztán leültem. Megtömtem a kis tömpe-pipádat, gyufát lobbantottam, s a lángot ráfektettem a dohányra. Szívtam. A kékes füst lustán úszott a víz tökrén, lefelé a vízzel. Eltűnődtem. Gondolataimból Dudra Pista suttogó hangja zökkentett ki: >— Te ... Bandi!... Hallod?.. • í ; i j — No?... — Gyere!... Fogtam. Eszeveszettül húz... Felugrottam. Iparkodtam Dudra Pista állása felé, tt nagy, bedűlt, odvas fűzfához... A hold teliképpel mosolygott az égen. Egészen jól lehe­Szűcs Jóska és mi ketten fett látni. Dudra Pista — kezében a hatszeletes nádbottal —■ már fárasztotta a halat. Húzta, eresztette... Mikor odaér­tem, felém fordította ijedt arcát: — Hozzad a szákot, — dobta felém a szavakat. Ott van a sátor mellett. Siess!:.. Lódultam vissza. Szedtem a lábamat. Gyorsan. Ahogy húzok el a botjaim mellett, hallom, hogy csörög a nagybo­tom racsnija. Megtorpantam. No, most?... — cikázott át rajtam. Melyiket?... Aztán mér nyargaltam is le a botja­imhoz. Ismét csörgött a ráesni. Felkaptam és szép nyugodtan bevágtam. Semmi! A damilom úgy süvített kifelé a vízből, mintha kilőtték volna. Ihdulni akartam... Abban a vi'lanat- ban erős húzást érzek. Hosszat, erőset. Bevágtam. Most akadt. Éreztem. Aztán vártam a futást. Semmi?... Nafe- ne!... Húzok egyet a zsinegen. Nehéz. Valami húz, vonszol maga után... — Hozod-e?... — röpül felém Dudra Pista hangja. Si­ess! Ott kell, hogy legyen a sátor mellett. A füvön. Az előbb úgy húzott, olyan erővel, mint egy ökör. — Nem mehetek, — adogattam vissza a szavakat. Én is fogtam. Éppen most bajlódok vele. Szökik. Fölfelé. Feléd... Muszály engedni. Úgy húz. mint egy ló... — Menne az enyém is, de nem engedem. Valahogy nem akar kifáradni. A fene látott ilyet. Hun jön, hun megy. Mi­kor hogy. Már kezdem únni. Fáraszt... Várjál csak!... — emelte meg a hangját Dudra Pista. Kihúzom!... Ha elmegy, akkor elmegy. Egye a fene. Hagyd a tiedet!... Gyere segíte­ni .. • J ndulni akartam, amikor egy rettenetesen erős hűzássat iszkolni kezdett a halam. No, ezt nem engedhetem. Nem bizony!... Kaptam a botot, kezemre csavartam a da- miit és húztam. Jött. Lassan. Egy-egy pillanatra megakadt. Szuszogtam, fújtam. Fáradt voltam és ideges. — Iszonyatos!.., Rettenetes!... — hallom Pista hang­ját. Ilyet még nem tapasztaltam, pedig harminc esztendeje dobálom az ólmot. Mi a fene lehet rajta?,.. Furcsa, borzasz­tóan furcsa... Már majd bele őrülökA tieddel mi van? — Menne, ha hagynám! — Hagyd!... Gyere! — Azt nem!,,. Kihúzom!... Addig tartsad valahogy. —Jó!... Nekifeküdtem... Meghúztam... Abban a pillanatban felkiáltott Dudra Pista: Elment!... Szakított!... az anyja istenit. — Nem baj, Pistukám! Sose búsulj! Az enyém megvan! És ez a fontos.-v Fontos az ángyod térgye ... Azért, mert a tiéd?... Egyszercsak Szűcs Jóska visító hangja röpült felénk: — Gyerekek! Fogtam!!! Az angyalát! Ide, ide mindnyá­jan! Fogtam! Óriásit! A botomat is bevitte... Ott van föl* akadva a bedőlt fa ágára. Egy kicsit szundiztam és nem vet­tem észre. Gyertek. Dudra Pista gyorsabb, fürgébb volt. Mire odaértem, Pis­ta már húzta is kifelé a botot. Könnyen jött, simán. — Nincs azon semmi — jegyeztem meg. — Nincs-e? — nézett rám Szűcs Jóska ferde szemekkel. Talántán az angyalok vitték be a botom? Mi? Vagy csak úgy magától ment feredőzni? — Majd meglátjuk. — Meg. Pista feltárcsázta a damilt és kiemelte a horgot. Való­ban! A zsineg végén ott ficánkolt egy csinos kis sügér. Nem volt több húsz dekánál. A hal mellett ott csüngött összega­balyodva a Dudra Pista, meg az én damilom. Néztünk egymásra megdöbbent, nagyranyitott szemek­kel. Egy percre rá már nevettünk. Teleszájjál. — Ezt jól megcsináltuk — mondotta Dudra Pista. Amíg te aludtál —, mutatott Szűcs Jóskára — ez a kis sügér ősz- szegabalyíntotta a három bot zsinórját, úszkált, vergődött, menekülni akart. Fura dolog. Kész röhej. Ha ezt megtudja valaki? — Isten ments! — emelte meg kezét Szűcs Jóska. NeM szabad elmondani senkinek. Értitek? Senkinek! Még Bányai Ferkónak se. Irtózatosat nevetne rajtunk. Én most elmondtam. így fogtunk hárman egy sügért... PÉCZELI END MM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom