Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 22. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1959. január 27. Ózdi Vasas ♦ ♦ Üzemi lapjaink írják Most egy éve, amikor a nyereség- részesedés elosztására került sor az Czdi Kohászati Üzemekben, az anyagtakarékosságban eredményeket elért dolgozóknak több helyen nagyobb részesedést juttattak, mint másoknak. Az acélműben például az egyéni takarékossági számlákról állapították meg a műszaki vezetők, hogy ki milyen mértékben érdemel többet azért, mert takarékoskodott, összegyűjtötte a szemétbe keveredett ötvözőanyagot, tűzállótéglát, takarékoskodott a tüzeléshez használt olajjal stb. Balyó Gyula pódiumi dolgozó például 250, Szabó István 150, Kiss József karbantartó 150 forinttal kapott többet a nyereségrészesedésből. Az acélműi karbantartóknál mintegy 8—10 dolgozónak volt egyéni takarékossági számlája. A napokban felkerestük az acélmű műhelybizottsági elnökét, Gáspár Mihály elvtársat és megkérdeztük: a legközelebbi nyereségrészesedés osztásánál alkalmazzák-e a tavalyi módszert? — Természetesen, hiszen a dolgozók többsége egyetért azzal, hogy aki többet tesz a nyereségért, az többet is érdemel belőle. Hogy milyen vélemény alakult ki a takarékossági számlákról — erre Kurta László üzemvezető adott választ: ■ Az általános tapasztalat üzemünkben az, hogy a takarékossági számlák vezetése, ellenőrzése adminisztrációs munkát kíván és ezért a fizikai dolgozók idegenkednek ettől, sokszor jogosan, mert egyszerűbb megoldást szeretnének. Ezért még az elmúlt év elején az egyéni takarékossági számlák helyett takarékossági nyilvántartási könyveket rendszeresítettünk. Ezt a könyvet a műszakos művezetők kezelik. Amikor egyik munkás valamilyen anyagot megtakarít, szól a műszakos művezetőnek, az ellenőrzi és beírja a takarékossági könyvbe. —- Ezek szerint most ez a könyv lesz a mérvadó arra, hogy az anyagtakarékosságért ki kapjon több nyereségrészesedést? — Igen. Persze, még a takarékos- sagnak ilyen nyilvántartása körül is vannak fogyatékosságok. Vannak műszaki vezetők, akik tehernek veszik a nyilvántartás vezetését. De nagyobb baj az, hogy nem minden fizikai dolgozó hívja fel a műszaki vezetője figyelmét arra, hogy ilyen, vagy olyan anyagból megtakarított, es így a sok megtakarítás a könyvben nem szerepel. Ezeket persze nem is javasolhatjuk nagyobb nyereség- i eszesedésre. Akiknek viszont a nevük a könyvben szerepel, kimutatható anyagtakarékosságuk van, nyugodt lelkiismerettel javasolhatjuk nagyobb nyereségre. Elkészüli az ifjúság; 1959. évi kw földi tarsasutazási program ja Az Express ifjúsági utazási vállalat elkészítette az 1959. évi külföldi társasutazások programját. Az ifjúságnak az idén sokkal több lehetőséget nyújtanak külföldi utazásokra. A Szovjetunióba háromféle utazási lehetőség nyűik. 15 napos időtartammal májustól kezdődően, 11-szer indítanak társasutazást a Moszkva- Leningrád útvonalon. A részvevők Moszkvába érkezés után megtekintik a város történelmi és építészeti emlékeit, múzeumokat és a Kreml-t. Leningrádban meglátogatják az Ermitage-t találkozásokat rendeznek a szovjet fiatalokkal, és kiránduFelhívás Felhívjuk általános iskolai gyakorló pedagógusaink figyelmét a Művelődésügyi Közlöny II. évf. 23., szamában megjelent pályázati felhívásra, mely lehetőséget ad a sárospataki Felsőfokú tanítóképző Intézet mellett megszervezésre kerülő gyakorló általános iskolában tanítói állás elnyeréséré. A pályázati feltételek szerint felszerelt kérvényeket a megyei tanács művelődésügyi osztályára kell beküldeni 1959. február 10-ig. Művelődésügyi osztály« lásokat szerveznek Petrodvareebe A részvételi díj 2,300 forint, ebbői 308 forint a zsebpénz. 19 napos utazást szerveznek június 28“án és július 2-án Moszkva-Krim- Kijev útvonalon. A részvevőket a Krímben az ifjúsági túrist3táborban helyezik el. amely nem messze van Jaltától és minden komforttal el van látva. Ennek az útnak a költsége forint. A harmadik utazási lehetőség szántén 19 napos és a részvevők Moszkvát, a Kaukázust és Kije. vet látogatják meg. Részvételi díj: 3,100 forint. A Német Demokratikus Köztársaságba utazók hatféle lehetőség között válogathatnak. 12 napos úton Drezdát, Meisseni, Lipcsét. Weimart és Buchenwaldot látogathatják meg, a másak utazáson 14 napot tölthetnek a Keleti Érchegységben. A szászsvájci út időtartama szántén 14 nap, a Harz-hegységbe való utazás részvevői Hallet. Lipcsét, Weringerodet és Brockebeut tekintik meg. Thürin- giába kétféle utazást szerveznek. Az egyik útvonal: Weimar, Buchenwald, Jena. Obenhof. Shul, Eisenach, a másik: Erfurt. Weimar, Friedrichs, rode és Eisenach. Az NDK-beli társasutazások mindegyike 1900 forintba kerül. Csehszlovákiába 15 napos utakat szerveznek, az utazások díja: 1800 Ft. Borsodi Bányász A Borsodi Szénbányászati Trösztben az új termelői árakról, s annak bevezetése felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az új szénárak alakulását nemcsak a fűtőérték, hanem a szén hamutartalma is befolyásolja. Egyszerűen kifejezve, ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy 1 százaléknyi hamutartalom növekedés tonnánként 10 forint bevétel- csökkenést eredményez. — Mit jelent ez egy év széntermelésében? Számításokkal igazolható, hogy 1 százaléknyi hamutartalom növekedés 1 év alatt a borsodi trösztnél 39 millió forint bevételcsökkenést eredményez. Viszont, hogyha 1 százalékkal csökkentik a hamutartalmat, akkor 39 millió forint többlet-bevétel jelentkezik. Ez a tröszt valamennyi dolgozójának nyereségrészesedését növeli!... — Milyen módon lehet a hamutartalmat csökkenteni? Feltétlenül a munkahelyi tisztán- termeléssel. Fontos, hogy rakodáskor ne keverjék a jó szénbe a meddőt, ne szennyezzék a szenet. Törekedni kell minél több darabosszén termelésére, s már a munkahelyen válogassunk ... A naponta megismételt rendszerető és különösebb fáradságot nem igénylő kis munka révén nagy ősz- szeggel növekszik a bevétel. Valósítsák meg tehát a borsodi bányászok a minél tökéletesebb tisztánterme- lést! Ez hasznára válik az országnak, a trösztnek, de minden bányász családjának is. Ne feledjék, közös ügyről, mindnyájunk közös ügyéről van szó! Diósgyőri Munkás Minden évben nagyobb feladatok megoldása vár egy-egy üzem, vagy gyár kollektívájára. Ezek a megnövekedett feladatok csak úgy oldha - tók meg, ha különböző ésszerűsítéseket, újításokat alkalmaznak. 1958. év elején a Könnyűgépgyár dolgozói is megkapták a kidolgozott feladat- terveket és ezek ráirányították figyelmüket a megoldásra váró feladatokra. A múlt évben negyedévenként 80—85 újítási javaslatot adtak be a gyár dolgozóig A negyedik negyedévben éz á szám 284-ré hÖvékedett, így 1958-ban több, mint 500 újítási javaslatot nyújtottak be a Könnyű- gépgyárban. öt évig visszamenőleg ilyen eredmény még nem volt a gyárban, mint 1958-ban. Az újítási hónap alkalmával, mely október 15-től november 15-ig tartott, 140 újítást nyújtottak be Ezeknek várható elök&lkulált évi megtakarítása 300 ezer forintot eredményez. Az egész évi újításokból eredő megtakarítás pedig egymillió forintot tesz ki. Az újítóknak 1958 év folyamán 140 ezer forint eszmei dí- Ij ázást fizettek ki. Fejlődnek a kisipari termelőszövetkezetek A KISZJV megyei elnökének nyilatkozata A kisipari termelőszövetkezetek III. Országos Küldöttgyűlése több határozatot hozott, amelyekben megjelölte a ktsz-ek fejlődésének útját. A napokban felkerestük Koltai Zoltán elytársat, a KISZÖV megyei elnökét, hogy érdeklődjünk tőle, rriik a terveik az 1959-es évre? — Milyen létszámmal működnek a termelőszövetkezetek? — Megyénkben ez idő szerint 79 kisipari szövetkezet működik, 4730 dolgozóvál. Az 1959. évi összterme- lési érték körülbelül 260 millió forint lesz. — Milyen főbb iparcikkeket gyártanak? — Évi tervünkben szerepel többek között 700 garnitúra hálószoba-, 3 millió forint értékű kárpitosbútor, 40 tonna horganyzott edény, 20 tonna füstcső és 2000 darab tűzhely gyártása. Ruházati vonalon is tovább fejlődünk. Évi tervünk szerint 30 000 férfiinget, 40 000 gyermek- fehérneműt és 70 000 pár cipőt készítünk. Mindemellett javító és szolgáltatói munkát is végzünk. —■ Űj iparcikkekkel kísérleteznek-e? —- Igen. Űj cikkénként állítjuk elő az új típusú kétszemélyes rekamiét, amelyet egyetlen mozdulattal lehet nyitni és csukni. Szirtién újdonság lesz a ruházati ipar által termelt finom és félkész konfekció. Ehhez még hozzátehetem, hogy ebben az évben több műbőrkabátot készítünk, mint tavaly. — Gyarapítják-e a termelőszövetkezetek számát? — A lakosság jobb ellátása érdekében nemrégen létrehoztuk a mezőkövesdi vegyesipari szövetkezethez tartozó korszerű méretes nőiruha-sza- lont. Ugyanennek a termelőszövetkezetnek a napokban megnyilik a férfiruha-szalonja is. Az előbbihez hasonlóan reprezentatív férfi és női ruhaszalont hozunk létre Miskolcort, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Öz- don és Mezőkeresztesen Az elmondottakon kívül Miskolcon a ruházati szövetkezet keretén belül felállítunk egy olyan javítórészleget, amely mindennemű ruhajavításért házhoz megy és megjavított állapotban vissza is szállítja. Ugyanilyen javítórészleget tervezünk a miskolci vasipari szövetkezetnél is. Természetesen a községek sem maradnak ki: vegyesipari profillal új szövetkezeteket hozunk létre Forrón, Nyékládházán és Karcsún. Sorolhatnám tovább a felállítandó termelőszövetkezetek egész sokaságát, de még csak annyit említek meg, mint érdekességet, hogy Kazincbarcikán fényképészrészleget, Miskolc-Tapolcán a barlangfürdőben női és férfi fodrászrészleget, valamint Miskolcon egy reprezentatív méretes szalont hozunk létre. — Milyen kihatással van a szövetkezetekre az új termelői árrendszer? — Az új árrendszer kedvezően hat a szövetkezetekben. Hozzásegít bennünket ahhoz, hogy kialakítsuk ó helyes profilt. Az a tény, hogy megállapítottuk, melyek azok a termékek, amelyeket az állami ipar, és melyek azok, amelyeket a szövetkezeti ipar termelhet gazdaságosabban — nagy könnyebbséget jelent. Bátran állíthatom, hogy ha feladataink megoldásában a tanácsok is segítségünkre lesznek — különösen a helyiségek kiutalása tekintetében —, akkor a kisipari termelőszövetkezetek sokkal nagyobb hasznára lesznek a népgazdaságnak, mint eddig voltak — fejezte be nyilatkozatát Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok FEKETE KANÁRI TENYÉSZTÉS Holland virágtermelők már évek, sőt évszázadok óta, fáradoznak azon, hogy teljesen fekete tulipánt neveljenek. A holland madártenyésztők viszont azon fáradoznak, hogy teljesen fekete kanárimadarat .tenyésszenek ki. Máig sem sikerült azonban koromfekete tulipánt, - vagy koromfekete kanárimadarat létrehozni. A virágkertészek és a madár- tenyésztők azonban nem adták fel a reményt. A legutóbb Amsterdamban megtartott madárkiállításon közel 500 tarka-barka énekesmadarat csodálhattak meg a látogatók. A kiállítás bemutatta a fekete kanárimadárért folytatott szorgos fáradozások eredményeit is. Achátszínű, barna, zöld. foltos, ezüstös és piros kanárik pompáztak a ketrecekben és egyetlen mélykék kanári valóban megközelítette már a hőn áhított fekete színt is. DIDÓ HALÁLA — JAZZ RITMUSBAN Charles Aznavour francia zeneszerző azt a furcsa felfedezést tetté, hogy Vergilius versmértéke tökéletesen megfelel a modern jár? ritmusának. Ennék bizonyítására megzenésítette az Aeneisből »Didó halálát«,; Megjelent a Nemzetközi Almanach A Kossuth Könyvkiadó a mai napon megyénkbe is eljuttatta újabb kiadványát, a Nemzetközi Almanachot. A könyv tartalmazza a világ valamennyi országának területe, történelme, pénzneme, ipara, mezőgazdasága, külkereskedelme, kormánya, szociális megoszlása, közoktatása stb. vonatkozó adatokat. A. könyv kapható a megyei pártbizottság épületében lévő Kossuth Könyv«; kiadó kirendeltségén. Július derekán történt. A nap izzó korongja lassún, óvatosan gurult végig a hegy gerincén, majd be'c- duródott az akácos sűrű lombjába, átvergődött a fenyőerdó sötét zöldjén, aztán vigyázva, félve leereszkedett a föld túlsó oldalára. Csend volt. Szél nem járta a határt, a Hernád gyors folyását kísérő öreg fák mozdulatlanul álltak, a madarak elpihentek. Az esti szürkület átadta helyét a hold sápadt fényének. Nem hallatszott más, csak a víz csobogása, örök szép meséje, suttogása, egy-egy távoli kutya holdat ugató, panaszos sírása... Valahol Hernádnémeti alatt egy mozdony éles sípja hasított bele az éjszaka csendjébe... — Tíz óra, — hallatszott a bokor alatt ülő Szűcs Jóska borízű hangja. Indul a miskolci személy. Ideje lenne lefeküdni. Dudra Pista, az örökké vidám, mindig mosolygós vasúti tiszt felállt, megnyújtogatta vékony, izmos tagjait, majd olyan kacsázó lépésekkel — megindult a sátor felé: Nem bánom, — ejtegette el lépegetés közben a szavakat. Feküdjünk le. Úgyse lesz semmi. Nincs kapás. Nem is lesz... enné meg a fene... Talán a reggeli órákban!?... Gyertek!... Mind a hárman bebújtunk a sátorba. Elhelyezkedtünk. Egyik pero követte a másikat. Siettek. Fél óra elmúltával a Szűcs Jóska, — merthogy az egyik lába fából van az öreg fiúnak •— elkezdett horkolni. Rettenetesen, hosszan, szor- tyogosan. Szinte hullámzott tőle a levegő. Verte a sátor falát. Idegesített, fájt, hasogatta a fülemet. Megmozdultam. Óvatosan, vigyázva átnyúltam Dudra Pista pihenő testén és befogtam az öreg trombitáló orrát. A szortyogás azonnal megszűnt. Szűcs Jóska nem kapott levegőt... Fejét megforgatta jpbbra, aztán balra, megnyújtotta a derekát, megemelin- tette mind a két kezét, majd óriásnyira kinyitotta a száját és akkorát harapott bele a levegőbe egy iszonyatosan nagy horkantással, mint bőszült oroszlán az elejtett vad véknyá- ba: —- Hé!... Hó!... Az anyád!... Meg akarsz fojtani?... Te!... Te!... s azzal nagyot vágott hatalmas tenyerével Dudra Pista csikasz hasára. Csak úgy csattant. Minden célzás nélkül, félálomban. Dudra Pista felpattant, száját kinyitotta, krákogott, fújt, harapta a levegőt, bökékelt: — Há... Há... Hu... Huj... A hasam!... Végem van!... Borzasztó! .• Szétszakadtak a beleim!... Ho... ho... hol van az a pálinka?... Hogy az a mándoki büdös fene... Qzűcs Jóska megsértődött. Visszakopogott a bokor alá. Leült a botjai mellé. Nézte a holdfényben csillogó vizet, az árnyékok furcsa játékát. Dudra Pista is, én is visszamentünk a helyünkre. Újra csend lett. Mély, nyári csend. , Átszereltem ft botjaimat. Kishalat fűztem fel. Öklét, Olyan nagyobbakat. Ragadozóra. Vigyáztam, hogy zajt ne üssek. Aztán leültem. Megtömtem a kis tömpe-pipádat, gyufát lobbantottam, s a lángot ráfektettem a dohányra. Szívtam. A kékes füst lustán úszott a víz tökrén, lefelé a vízzel. Eltűnődtem. Gondolataimból Dudra Pista suttogó hangja zökkentett ki: >— Te ... Bandi!... Hallod?.. • í ; i j — No?... — Gyere!... Fogtam. Eszeveszettül húz... Felugrottam. Iparkodtam Dudra Pista állása felé, tt nagy, bedűlt, odvas fűzfához... A hold teliképpel mosolygott az égen. Egészen jól leheSzűcs Jóska és mi ketten fett látni. Dudra Pista — kezében a hatszeletes nádbottal —■ már fárasztotta a halat. Húzta, eresztette... Mikor odaértem, felém fordította ijedt arcát: — Hozzad a szákot, — dobta felém a szavakat. Ott van a sátor mellett. Siess!:.. Lódultam vissza. Szedtem a lábamat. Gyorsan. Ahogy húzok el a botjaim mellett, hallom, hogy csörög a nagybotom racsnija. Megtorpantam. No, most?... — cikázott át rajtam. Melyiket?... Aztán mér nyargaltam is le a botjaimhoz. Ismét csörgött a ráesni. Felkaptam és szép nyugodtan bevágtam. Semmi! A damilom úgy süvített kifelé a vízből, mintha kilőtték volna. Ihdulni akartam... Abban a vi'lanat- ban erős húzást érzek. Hosszat, erőset. Bevágtam. Most akadt. Éreztem. Aztán vártam a futást. Semmi?... Nafe- ne!... Húzok egyet a zsinegen. Nehéz. Valami húz, vonszol maga után... — Hozod-e?... — röpül felém Dudra Pista hangja. Siess! Ott kell, hogy legyen a sátor mellett. A füvön. Az előbb úgy húzott, olyan erővel, mint egy ökör. — Nem mehetek, — adogattam vissza a szavakat. Én is fogtam. Éppen most bajlódok vele. Szökik. Fölfelé. Feléd... Muszály engedni. Úgy húz. mint egy ló... — Menne az enyém is, de nem engedem. Valahogy nem akar kifáradni. A fene látott ilyet. Hun jön, hun megy. Mikor hogy. Már kezdem únni. Fáraszt... Várjál csak!... — emelte meg a hangját Dudra Pista. Kihúzom!... Ha elmegy, akkor elmegy. Egye a fene. Hagyd a tiedet!... Gyere segíteni .. • J ndulni akartam, amikor egy rettenetesen erős hűzássat iszkolni kezdett a halam. No, ezt nem engedhetem. Nem bizony!... Kaptam a botot, kezemre csavartam a da- miit és húztam. Jött. Lassan. Egy-egy pillanatra megakadt. Szuszogtam, fújtam. Fáradt voltam és ideges. — Iszonyatos!.., Rettenetes!... — hallom Pista hangját. Ilyet még nem tapasztaltam, pedig harminc esztendeje dobálom az ólmot. Mi a fene lehet rajta?,.. Furcsa, borzasztóan furcsa... Már majd bele őrülökA tieddel mi van? — Menne, ha hagynám! — Hagyd!... Gyere! — Azt nem!,,. Kihúzom!... Addig tartsad valahogy. —Jó!... Nekifeküdtem... Meghúztam... Abban a pillanatban felkiáltott Dudra Pista: Elment!... Szakított!... az anyja istenit. — Nem baj, Pistukám! Sose búsulj! Az enyém megvan! És ez a fontos.-v Fontos az ángyod térgye ... Azért, mert a tiéd?... Egyszercsak Szűcs Jóska visító hangja röpült felénk: — Gyerekek! Fogtam!!! Az angyalát! Ide, ide mindnyájan! Fogtam! Óriásit! A botomat is bevitte... Ott van föl* akadva a bedőlt fa ágára. Egy kicsit szundiztam és nem vettem észre. Gyertek. Dudra Pista gyorsabb, fürgébb volt. Mire odaértem, Pista már húzta is kifelé a botot. Könnyen jött, simán. — Nincs azon semmi — jegyeztem meg. — Nincs-e? — nézett rám Szűcs Jóska ferde szemekkel. Talántán az angyalok vitték be a botom? Mi? Vagy csak úgy magától ment feredőzni? — Majd meglátjuk. — Meg. Pista feltárcsázta a damilt és kiemelte a horgot. Valóban! A zsineg végén ott ficánkolt egy csinos kis sügér. Nem volt több húsz dekánál. A hal mellett ott csüngött összegabalyodva a Dudra Pista, meg az én damilom. Néztünk egymásra megdöbbent, nagyranyitott szemekkel. Egy percre rá már nevettünk. Teleszájjál. — Ezt jól megcsináltuk — mondotta Dudra Pista. Amíg te aludtál —, mutatott Szűcs Jóskára — ez a kis sügér ősz- szegabalyíntotta a három bot zsinórját, úszkált, vergődött, menekülni akart. Fura dolog. Kész röhej. Ha ezt megtudja valaki? — Isten ments! — emelte meg kezét Szűcs Jóska. NeM szabad elmondani senkinek. Értitek? Senkinek! Még Bányai Ferkónak se. Irtózatosat nevetne rajtunk. Én most elmondtam. így fogtunk hárman egy sügért... PÉCZELI END MM