Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

4

Vasárnap, 1959. január 25.

ÉSZAKMAG SARURSZ AG

SZÍNHÁZI levelek pestről

Az elemista kisdiák hidegtől kipirult arccal rohant haza az iskolából. Széles mozdulatokkal hámozta ki magát a meleg öltözékből és türelmetlen lellcese- déssel újságolta, hogy dolgozatot kell írni a téli örömökről. Mamája, aki a vacsorakészítéssel foglalatoskodott, csodálkozva nézett a fiára. Mi történt ezzel a gyerekkel. hogy ilyen lelkesedéssel beszél a leckéről? Alig lépte át a küszöböt, máris a leckéjén töri a fejét — gondolta meleg anyai érzéssel.

— De ugye, segitsz egy kicsit? — kérlelte a gyerek s már rakta is ki füzetét. írószer- számait nagy hévvel.

— Majd apád segít — vetette oda az asz- szony, lekapva a fedőt

fn / i i »■ »I t»i

leli oromok

egy sistergő lábasról. Az ember éppen a kezét súrolta lanyha lelkesedéssel, miután kikalapálta újsütetű Ka- lor kályhájuk gyüszű- nyi tűzteréből a beolvadt borsodi fekete gyémánt sálakt enger ét. Nem szólt, csak meg- adóan bólintott. Aztán leült a csillogószemű fiúcska mellé, hogy néhány keresetlen szóval összefoglalja a gyereknek a tél örömeit.

A tél említése gondolatokkal lepte el. — A szén már aligha tart ki egy hétig s ami még van. por és kő. A télikabátjának leszakadt az ujjbélése, elfelejtett szólni az asszonynak. Bokái és csuklói úgy fájnak, hogy éjszakán- kint nem tud aludni. Az öreg paplanra el ne felejtse ráteríteni a

plédet, 'inert meggebed az éjszaka, — özönlőikét el a tél köznapi tennivalói. De a fia türelmetlenül rászólt:

— Mondjad már, apu! — És apu mondta:

— Télen kisfiam, ugyebár, leesik a pompás hó, a korcsolyapályákon tükrös jég csillog; lehet szánkózni, korcsolyázni, síelni és az italboltokban forralt borral kedveskednek az összefagyott vendégnek.

— Ezt nem írom! — kacagott fel a gyerek.

— Persze, persze — motyogta zavarodottan az ember és röstellked- ve állt fel a gyerek mellől, jelezvén, hogy ha agyonütik sem tud többet mondani a tél örömeiről...

—y. —a.

Özleti élet és „szerelmi üzlet"

Newyork (MTI)

A Reuter beszámol arról, hogy a Columbia rádiótársaság hétfőn 55 perces adást közvetített, amelyben a newyorki üzleti élettel szoros kapcsolatban álló prostituáltakat, nvil- vánosház-tulaj donosnőket és kerítő- ket szólaltattak meg. Mint az adásból ife kiderült, waltstreeti körökben az a szokás, hogy a nagyvállalatok

tulajdonosai csinos hölgyekkel kedveskednek üzletfeleiknek. Az egyik nyilvánosház tulajdonosnője elmondotta, h^jgy minden évben könyvet ad ki a »-leányok-« fényképgyüjtemé- nyével, s a kiválasztott hölgyet »-házhoz szállítják-«. Az üzleti világnak és a prostitúciónak ez a kapcsolata sokszor komoly zsarolási ügyekhez vezet.

Jluüűt'até a QU'pliudjet'eíj Színházban

Szomolya régi és új élete

»Matyóország fővárosából« Mezőkövesdről, a Kánya-paták mentén elindulva a Bükk lábánál festői hegykoszorú előterében, a Vénhegy, Vásároshegy, Bordahegy. Gyürtető, Játó és Szilvásdombok közepén régi, de ma már új életet élő fálu fogad bennünket: Szomolya. Nevét országosan híressé az tette, hogy a május végén, június elején érő, tompaszív alakú, éretten fényes, rövid szárú, fekete cseresznyéje egyre inkább ismertté válik, nemcsak idehaza, hanem exportja révén ma már külföldön is.

XII. századbeli település. eredetileg Egyházas Szomolyánák hívták. Árpádkori románstílű lebontott templomának faragott kövei a temető kerítésében befalazva láthatók. A falu határának nagy része hosszú évszázadokon keresztül a Szomolyai, később több kisnemesi család birtoka volt. ök osztoztak a határ értékes területein oz egri káptalannal és szabályozták a falu régi életét a nagybirtok szorító gyűrűjével. A falu nyomorúságos életét nemcsak az egymás fölött több sorban kialakuló 142 barlanglakás mutatta ebben az időszakban, hanem az is, hogy a lakosság nagy része summás- kodni kényszerült. Május 1-e előtti napon perdült meg a dob a templomtér előtti piacon, ahol azután megkötötték azt a summásszerződést, ami fél esztendőre vitte el a faluból a családfőket, de a fiatalságot is. Az egészkezes munkás hat hónapra 12 q búzát és 10 pengőt kapott. A félkezes 6 mázsát és 5 pengőt, alig ehető koszttal. Ez a közös étkezés a mezőhegyesi állami birtokon sokszor olyan volt, hogy 10—15 fő evett egy tálból. Ha nehezen is, de viselték ezt az életet, nem tehettek mást. A *falu ura nem a nép volt, nem ők irányították a község életét, hanem az egri káptalan, a Galasi földbirtokos család és Frield községi jegyző.

A lakosság kulturális, egészségügyi helyzete még siralmasabb képet mutatott.

Ezt a régi életet forgatta fel, változtatta meg alapjaiban 1945, a fel- szabadulás. Alig hallgattak el a fegyverek, már megperdült a földosztást hirdető dob és felosztásra került minden régi nagybirtok, úgy, hogy amíg a felszabadulás előtt az itt élő 573 törpebirtokosra átlagban alig esett 3 kh. művelhető földterület, ez most megkétszereződött. Most már nem vonzotta el lakóit az éhbért adó svmmásélet. hanem maguk gazdájaként helyben láttak keményen a munkához, vagy a megye közeli ipartelepein, üzemeiben helyezkedett el. Évről-évre láthatóbbá vált a falu megváltozott élete a község külső formájában is. Megépült az út Mezőkövesdre, melyen ma már naponta háromszor autóbuszjárat fut végig és félórai munkabérért szállítja a lakosokat. Nem hajnali két órakor kelve viszik híres cseresznyéjüket a »hátiban« Egerbe, vagy Kövesdre, vagy adnak egy napi szekérfuvarért 2-3 napi gyalogmunkát, mint azt a régi élet uzsorásai rájuk kényszert- —------------t

ették. Napjainkban egy hét alatt több gépjármű halad át a községen, mint azelőtt 15 év alatt. 1945 előtt 1 Tnotorkerékpár volt a faluban, ma 4 Pannónia és 45 db 125 köbcm-es kismotor. Olajmécses helyett 1951- től villannyal világítanak, a régi summúsok közül sokán használják már a villanyrezsót. vasalót és 270- en rádió előfizetők. Dolgoznak mindnyájan községük fejlesztése érdekében. Betonból 1800 folyóméter járdát építettek, kőből 500 méteres szakaszt és az utolsó 8 év alatt saját maguk bővítették a villanyhálózatot újabb 1 kilométerrel. Dobszó helyett 8 helyen hangszóróval felszerelt hangoshíradó értesíti a lakosságot az időszerű tennivalókról. Bővítették a kultúr otthont. Új iskolát is építettek 4 tantererhmel, a pedagógusok száma

3-ról 9-re emelkedett. De változott egészségügyi, szociális helyzetük is. Ezt mutatja az, hogy amíg régi életük alatt, a felszabadulás előtt csak 6 OMBI ház épült, addig 1945 óta 122 korszerű új lakóház került tető alá. Ma már ezek adják sorokban jelentkezve az új, mai falura jellemző utcaképet, nem a régi barlang- lakások, vagy a múlt században épült kis ablakú, bogárhátú parasztházak.

Változott a falu mezőgazdasága is. 1949-ben alakult meg a termelő- szövetkezet 20 taggal 150 kh-on. Ma már úgy dolgoznak, hogy a volt egyházi birtokon, ahol 30 éven keresztül nem trágyáztak, ahol még 2 mázsa sem termett átlagban, most 8-16 mázsát takarítanak be, őszi árpából 18 mazsa, tavaszárpából 14 mázsa. Ez mutatja, hogy mennyire törődnek, a földdel. érzik, hogy magúiknak dolgoznak, új életüket teszik boldogabbá. Vannak ugyan ma is gondjaik, de ezek már mások, mint a régiek. Olyasmik, mint amiről Szabó Józsi bácsi beszélt: »Sok a kiadása, mert kétszobás komfortos házat épített-«. (Régen a falu sommásainak bizony nem ilyen gondjaik voltak!) A panaszkodás emberi tulajdonság, így ő sem elégedett meg az előbbi panasszal, »mert hát a lányának

10.000 Ft-ért bútort is vett!-« De elmondta azt is, hogy amikor nősült, csak egy rozoga ágyuk volt!

Nyüzsög a falu. Nem akármilyen falu ez. Itt kétszer szüretelnek egy esztendőben: a nyár eleje a cseresznye szüreté, az ősz a szilváé és a szőlőé. Sokat termelnek a két előbbiből exportra is, nem hiába épített, korszerű gyümölcsfelvásárló helyisé- get a földművesszövetkezet. Akad-, nak problémák. nehézségek, még nincs minden rendben Szomolyán. A szocializmus építésének velejárójaként jelentkeznek ezek, de mégis lassan azzá a borsodi faluvá válik, ahol nemcsak beszélnek a szocializmusról, hanem építik is! Lakói serényen dolgoznak napjainkban is. A természet még látszólag alszik, de a környező dombok cseresznyefái duzzadó rügyeikkel, gazdag cseresznyeszüretet ígérő termőbogyóikkal hirdetik a tavasz közeledtét. A falu és határa mutatja megváltozott, új életét.

H. SZABÓ BÉLA

.......——■

! ÉRDEKESSÉGEK - lurcsmáeok

X ELAGGOTT

| FILM'KUTYÁK OTTHONA

X Hollywood, az amerikai fiknfővá- IrofS közelében aggok otthonát létesí- z tettek, — kiöregedett filmkutyák ré- iszére.

i E kivételezett négylábúak külöm- Xleges szolgáltatásokban részesülnek: Xilyen pl. a közös »étteremben« fel- Xállított hangszóróberendezés; hang- Xlemezen »barátságos emberi hangok-« Xszólnak a kutyákhoz, hogy a iraiini- tmálisra csökkentsék az első fogás ♦felszolgálását megélőző türelmetlen ♦ugátást és vakkantásokat.

i

X KÜLÖNÖS ESKÜVŐ

I Az Africmi Daily News című haviban a következő furcsa hír látott ^napvilágot: »Egy Mena Reserve-ben tmegtartott esküvő különös körűimé - Ínyek között ért véget: mihelyt fel- Xvágták a lakodalmi tortát, a meny-1 Xasszonynak egészséges fiúgyermeke | ♦született.«

JÖN A SAJTSZIMFÓNIA?

A francia sajtgyárosok panaszt emeltek amiatt, hogy mindenki csak a bort énekli meg, a Mváló sajtnak pedig nem akad dalnoka. Ha a szerzők megszívlelik ezt a oanaszt. talán hamarosan az »Ementáli-« ütemére lehet táncolni s a legújabb sláger ez lesz: »Egy kvárgli, egy asszony meg; egy dal. .« •

*

HANGLEMEZ TANÁCSADÁS ;

KISMAMÁKNAK ;

Hollandiában hanglemezeket ké-\ szítettek, amelyen egy nőorvos taná-\ csókkal látja el a leendő ifjú marná-i kát 3

* 3

A CSILLAGOKBA ÍROM A NEVED]

Az angliai Birminghamban a sze-i relmesek újszerű thódon fejezhetikj ki érzelmeidet egymás iránit. Két] font ellenében repülőgépet bérelhet-] nek, amelyek pilótája füst-betűkkeli az imádott hölgy nevét írja fel a] menny botira. *

dező. Az epizód milyenségétől függően eljátszatja az esetet a szereplőkkel, megbeszéli velük, kommentál, vagy játék nélkül egyszerűen csak elmondja, ami történt. Ebből már következtethet az olvasó. A modernséget elsősorban a dráma szét- tördeltsége jelzi, időben és térben egyaránt. Emellett a szereplők két dimenzióban, múltban és jelenben játszanak. Ahogy Taláros úr kívánja., Ki ez a Taláros úr? Mint már mondottuk, nem bíró. Erkölcsi ítélőszék, a drámaíró, a rendező? Igen, mindez egy személyben. De mégsem. Találóbb ez a kifejezés: az emberiség lelkű smeretének megszemélyesítője.

A díszlet? Taláros úr nézi fölW jegyzéseit. Egy epizódot kíván lejátszatni. A színpadra begördül az adott hely — egyetemi legénylakás, orvosi rendelő, kávéházi részlet — a szereplőkkel. Kezdődik a játék. Taláros úr közbeszól, vagy nem szól közbe. Említsünk egy példát. A drámának vége. Lida meghalt, vonat alá esett. Taláros úr újfa a színpadra hívja. Elmondja: most már láthatja mi történt, okulhatott, játssza másképp azt a bizonyos jelenetet. Lida masísépp játssza, másképp hangsúlyoz, de a lényeg, a szerelme a régi és a befejezés marad. Taláros úr mégegyszer játszat. Az eredmény ugyanaz. Ilyen nagy ez a szerelem.

Csak vázLatotsian szólhattunk minderről. Csak ízelítőt adhattunk, amit egy rövid beszámoló lehetővé tesz. Mert külön, szólni 'kellene még a dogsiéi előtt ülő káderesről, aki nem veszi észre a kibontakozó tragédiát, ugyanígy -a barátnőről, a vőlegény anyjáról.

Miért nem veszik észre a készülő tragédiát? Korlátoltság, előítélet, jellemgyengeség — magyarázó okok dióhéjban.

Külön cikket kívánna Ajtay Andor Taláros úr alakítása. Egyik pillanatban maga a monumentalitás, az emberiség erkölcsi ítélőszéke, lelki- ismerete, a másik pillanatban »csak-« ember. Ember aki sajnálja Lidát, meg akarja menteni a végzettől. Ruttlkai Évának különösen az utolsó jelenetben ad a dráma nagy lehetőséget képességei ragyogtatásáihoz.

1/ ohout drámája már eddig is

^ sok vitát hullámoztatott maga körül, s a vita ma is tovább gyűrűzik. Vannak, akik arra esküsznek, hogy modem, szocialista realista dráma, mások formalistának bélyegzik az írót. Modem-e. vagy moder- neskedő? Mikor művészet, amit ad, .és mikor bűvészkedés? Vitatkozni lehet, de végső konklúzióként csak azt állapíthatjuk meg, hogy igen érdekes és bátor kísérlet Kohout drámája, másrészt kétségtelen, hogy — a bizonyos bűvészkedési hajlamot a mindenáron való formát bontást leszámítva. — szocialista, realista igénnyel írt modem dráma. Egy bonyolultabb kor bonyolultabb érzelemvilágát igyekszik kifejezni és nem is sikertelenül.

NAGY ZOLTÁN

A

Lysistraté-nak a bemutató előadását láthattuk a Néphadsereg Színházban, az Ilyen na*v szerelem című módéra cseh drámát már csak jóval a bemutató után nézhettük meg. Jó ideie műroson van már, az érdeklődés mégis változatlan, állandóan telt ház előtt játsszák. Modern dráma, mai, szocialista mondandóval. Mindenkéooen érdemes beszámolni róla. írója fiatal, 32 éves és máris nagy hírnévnek örvendhet. A »Film—Színház—Muz, .iá«-ban így nyilatkozott önmagáról:

— Tíz évig verseket írtam, mint a normális emberek általában, ezután normális ember lévén rájöttem, hoev ehhez nem értek. Azóta színműveket írók. Ha ez sem megy, még mindig ott van a próza... — a modernség jegyei már e rövid nyilatkozatban is fölíelhetők. Vágj7, inkább a modem- kedés jegyei? ... A választ hagyjuk későbbre.

Kohout 5 színművet írt eddig. A legsikerültebb az Ilyen nagy szerelem, amit 1957 októberében mutatott be a Prágai Realista Színház és azóta több más ország fővárosában is bemutatták. És a bemutatók sok vitára adtak alkalmat. Tartalma így olvasásban szokványosnak hat, színpadon már kevésbé. Segítenek a modern effektusok. Nézzük a tartalmát: szerelmi háromszög, esetleg pontosabban négyszög, ma, szocialista társadalomban. Egv egyetemi tanársegéd. Péter szerelmes lesz egy lányba, Lida Matusovába, a véletlen szétválasztja őket. Más-más városba kerülnek. Péter közben megismerkedik egy orvosnővel akit feleségül vesz. A volt szerelmesek újra találkoznak. ^Her már férj, Lida menyasszony. Szerelmük nem hajlandó elismerni az emberek szabta korlátokat. Össze akarnak házasodni. Lida otthagyja vőlegényét •— egy rosszul nevelt kispolgári fiút, aki utána idegrohamokat kap —, Péter azonban ingadozik. Szereti Lidát. A felesége távol él tőle. Válásra gondol, de nem tudja elszánni magát, félti karrierjét. Kínai ösztöndíjra jelölték őt is, feleségét is. Ingadozik. Naivon szereti Lidát, de mi lesz?... A lányt hitegeti, a végén nem válik el feleségétől. Lida öngyilkos lesz... Az író az öngyilkosság miatt Péter mellett környezetét is elmarasztalja. Erkölcsi ítélő- .. ék elé kerül minden szereplő: a szerelmesek, az anya, a barát, az egyetemi káderes. Ez a dráma nagyvonalakban. De itt a tálalás érdekes elsősorban.

C elgördül a függöny. Egy úr ci- * vilben nagy vonalakban bejelenti, hogy most itt színházat fognak játszani. Fekete talárt ölt magára és a néző tudomásul veszi, hogy Taláros urat láthatja a színpadon. Bírónak néznéd, de tévedsz. Több annál. Egy jegyzőkönyv van a kezében. Ha úgy tetszik a vádirat, a per anyaga, de igazában nem az; a je«vzőkönyv maga a dráma. Taléros úr ebből idézi színpadra a történeteket, ő a rentj). fi limit: Jttjen nagy. mer elem

nész, ezáltal Lysistraté alakítása tökéletes. Mellette Sándor Iza Lampi- tója, Schubert Éva Myrrhinéje, Bitskey Tibor Lykonja, Bilicsi Tivadar Kinésiása a legsikerültebb alakítások, de tovább sorolhatnánk a neveket, köztük Györffy Györgyöt, aki Miskolcról került a Néphadsereg Színházhoz. Ami leginkább vitára adott okot, az Devecser5 Gábor fordítása, amit az Arany János-i fordítás felhasználásával készített. (A vitára még adódik alkalom, hisz február elején itt Miskolcon is láthatjuk a Lysist té-t, reméljük ugyanolyan sikeres előadásban, mint n Néphadsereg 3zínház-é volt'

lonnésosi háborúban. A bemutatás évében került sor Athénben az oligarchikus puccsra. Ugyanilyen fordulat volt Aristophanes másik korábbi müve, a »Béke« színrekerülé- senek évében is. Akkor kötötték meg a háborúskodók az úgynevezett Ni- kias békét. Ezek mind csak aláhúzzák azt a tényt, hogy mennyire kora társadalma problémáit vitte padra az író.

A pesti bemutató kapcsán a rendező Kazimir Károly munkája mellett. Ruttkai Éva játéka érdemli a legnagyobb elismerést. Lysistraté megformálása sokoldalú tehetséget igényel P-attkai pedig - .oldalú szíV

itatkozzon bármennyit is a kritika a felújítás módjáról, jogosultsága vitathatatlan, mint kétségtelen az is, hogy a Néphadsereg Színházának Lysistraté bemutatója a színiházi évad le Memelkedőbb eseményei közé tartozik. Magyarázatképpen hosszan sorolhatnánk az okokat: az Aristophanes-i színpad megismertetése az ifjabb generációkkal, a bátor rendezés, Ruttkai Éva feno- mén alakítása, hogy csak a leglényegesebbeket említsük.' A próbálkozás sikeré, igaz, nem egyértelmű, de biztos. A néző szívesen tapsol a 2500 évvel ezelőtt született komédiának és elismeréssel adózik Kazimir Károly kezdeményező készségének. Az Antigoné miskolci bemutatója előtt csodálkoztunk Volna, ha valaki azzal az ötlettel áll elő, hogy színpadra vigye a görög tragédiákat, komédiákat. A miskolci Színház annak idején országos sikert aratott Antigoné-já- val, — engedtessék meg ennyi lokálpatriotizmus — s ezzel szinte út nyílt a görög drámák előtt a mai magyar színpadon. Természetesen elsősorban Kazimir Károly rendezőé az elismerés; A miskolci bemutató után az Antigoné ä múlt nyáron az ő kezdeményezésére került színpadra Pesten az Oídipusszal egyetemben a Nyári Körszínházban. Most megint csak ő a rendezője Aristophanes Lysistraté- jének.

A bemutatóval annál inkább érdemes fóglalkozni, mivel a közeljövőben a miskolci néző is láthatja a Miskolci Nemzeti Színház előadásában.

Röviden a műről: A ránk maradt források szerint az időszámítás előtt 411-ben játszották először a Nagy Dionysiákon. A peloponnésosi háború 20-ik évében vagyunk. Athént veszteség veszteség után éri. A spártaiaknak sem hajt sok hasznot a háború. A görögök békére vágynak. Ezt tükrözi a mű tartalma. Lysistraté, akinek leleménye szépségével vetekszik, sátánosan bájos tervet eszel ki a háború befejezése érdekében. Nőgyűlésre hívja a nőket. Nemcsak az athéniakat, a spártaiakat, a boiotókat is. Áz egész Hellász képviselve van. Míg férjeik egymás ellen csatáznak, szerelmi sztrájkra szövetkeznek. Egyetlen ‘-hellén nő sem teljesítheti hitvesi kötelességét addig, amíg a férfiak békét nem kötnek. Az idősebb. nők Athénben birtokukba veszik az Akropoliszt, ahol a pénzt őrzik, hogy a férfiak ne költhessenek a háborúra. Az Akropolisz őrzésével nem is volna különösebb baj, annál több Lysistraté társnői sztrájktörő hajlamaival. Ez sok derűs epizódra ad alkalmat a komédiaírónak. Hiába, ő — mint az előadás előtti előjátékban elmondja — nem számíthatott azzal, hogy majd egykor a XX. században a nők is megnézik.Lysistraté- ját. (A görögöknél a Nagy Dionysiákon a komédiákat nem látogathatták a nők.)

A csatából az Akropolisz elé jöu Kinesiás, Myrrhinét, feleségét hívja, hogy szerelemre bírja. Myrr- hiné azonban bármennyire is szeretné, nem töri meg a sztrájkot, hanem megígérteti férjével, hogy mielőbb megkötik a békét. Lykon, Lysistraté férje, az athéni hadvezér is jelentkezik. Lysistratéval való találkozása után már hajlana is a békekötésre, dehát a spártaiak még fegyverben vannak. Csakhogy már Spár- tában is megváltozó u a helyzet. Lam- pito, ^Lysistraté barátnője Spártában ugyanúgy megszervezte az asszonyokat, mint ő Athénban. Végül jönnek a s ''ártar harcosok, s^nvedve a „sztrájk” okozta kíntól és az asszonyok örömére megkötik a békét.

Ennyi a komédia a színpado . és ez éppen elég ahhoz, hogy a néző felszabadultan nevessen és a derűs pillanatok után a mélyebb mondani-i valóra is gondoljon, az emberiség 2500 év előtti és mai békevágyára. Az Aristophanes-értelmezők a kor ismeretének birtokában természetesen többet látnak, több mindenre felfigyelnek, mint az átlag néző. Rejtett célzásokat vélnek felismerni a Lysistraté-ban, melyek hozzásegítenek bennünket Aristophanes korának részletesebb megismeréséhez, Valószínűnek tartják, hogy a nők és a férfiak »ellentétének« bemutatásával az író asz athéni társadalomra utal, közvetlenebbül az arisztokraták és a demokraták ellentétére. A peloponnésosi háború kitörésekor a demokraták kezében van a hatalom Athénben; A háború vezetése szintén.- Á terheket viszont főleg az oligarchák viselik, náluk a pénz. Ezért ellenzik a háborút, illetve nagyobb részt követelnek a vezetésben.

A Lysistraté nemcsak azért érdekes számunkra, mert Aristophanes talán legszellemesebb komédiája, hanem azért is, mert tükrözi a kort, melyben először színpadra került. Ezt hangsúlyosan bizonyítja az a tény is, hogy színrekerülésekor komoly fordulat következett be a peio-