Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

vasarnap,

iss», aecemoer 7.

G9£AlkillAUXAKUH9£AU

KISZ tagjaink új tagkönyvet kapnak

A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁG

intéző bizottságának határozata alapján 1958. november 20-tól kezdődően 1959. január 20-ig alapszervezeteinkben végre kell hajtani a KISZ-tagok összeírását és ki kell cserélni az ideiglenes tagsági-könyveket. E feladat végrehajtása ifjúsági szövetségünkön belül megszünteti az utolsó ideiglenességet is. E munkára azért kerülhetett sor, mint ahogy az intéző bizottság határozata indokolja is, mert szervezeteink elég szilárdak és a szervezeti élet állandóan javul. A tagösszeírás és a tagsági könyv cseréje nemcsak adminisztrációs feladat, hanem komoly politikai, nevelési munkát is jelent. A tagösz- szeírás során el keli érni, hogy erősödjön alapszervezeteinkben a szervezeti fegyelem. El kell érni, hogy alapszervezeti vezetőségeink az akti- vák segítségével keressenek fel minden KISZ-tagot és személyes beszélgetés útján végezzék el az összeírást. E beszélgetések járuljanak hozzá ahhoz, hogy szervezeteinkben a termelő munka mellett, előre jusson megvalósításában a téli program, hogy tovább erősödjenek a kommunista közösségek, valamint megszűnjenek a »munkanélküli« KISZ-tagok.

E feladat végrehajtása komoly politikai és nevelőtevékenységet igényel alapszervezetünk vezetőitől, aktivistáinktól. Alapszervezeti vezetőink e feladatot csak úgy tudják végrehajtani, ha pártszervezeteink vezetőségével együttesen határozzák meg és hajtják végre az elbeszélgetéseket, a különböző szervezési feladatokat. Alapszervezeteinknek nagy segítséget nyújthatnak azok a KlSZ-akti- visták, kik a választási munka során szíwel-lélekkel dolgoztak a megkapott feladataik végrehajtásán.

A KISZ-TAGSÁG ÖSSZEÍRÁSA megyénk szervezeteiben is megkezdődött. Egyes szervezeteinkben már be is fejeződött. Vannak olyan járási, városi bizottságaink, mint pl: Miskolc város, Miskolc és Ózd járás, ahol a feladatokat az eddigiek során igen sikeresen hajtották végre. Az összeírás! munka tapasztalata azt bizonyítja, hogy szervezeteink döntő többsége valamennyi járásunk területén az intéző bizottság határozataiban foglaltak szerint dolgozik. A feladatok meghatározása igen széleskörű, a termelési mozgalomtól kezdődően egészen a sport- és kulturális tevékenységig. Pozitív tapasztalatok nemcsak üzemi szervezeteinkben vannak,' fiaftentr'fatesi szervezeteink* nél is. Gyakori eset az. hogy az ösz- szeírás során olyan KÍSZ-tagokhoz is eljutnak aktivistáink, akik bizony 4—5 hónapon keresztül elhanyagolták KISZ tagsági kötelességüket. Ilyen eset volt Bodrogolaszin is, ahol

felkeresték az aktivisták ifj. Bársony Jánosnét, aki elmondta, hogy ő ugyan megfeledkezett KISZ tagsági kötelességéről, de szeretne továbbra is az maradni. Kérte, hogy írják össze őt is és ebben a kérelmében az édesanyja és az ifjú férj is támogatta.

A fentieken kívül igen sok pozitív tapasztalat van arra vonatkozóan, hogy egyes fiataloknak határozottan megmondják, hogy munkájában, magaviseletében hibák, hiányosságok, vannak, amin javítani kell.

A tagösszeírás nagy lehetőséget nyújt ahhoz, mint a pozitív példák mutatják is — hogy növeljük KTSZ- tagságunk aktivitását, hogy növeljük azoknak a létszámát, akik konkrét megbízatások végrehajtásán dolgoznak. A pozitív tapasztalatok mellett vannak olyan jelenségek is, melvek eltérnek az intéző bizottság határozatától. És ez elsősorban abból ered, hogy egyes- KISZ-vezetc:i*>1' adminisztrációs feladatnak látják a tagösszeírást, valamint abból, hogy egyes pártszervezetek nem igen törődnek a KISZ-nek ezirányú munkájával. Pl.: Dédestapolcsánv. Bánfalva. Komiáti, stb.

JÓNÉHANY SZERVEZETÜNKNÉL a tagösszeírást nem az elbeszélgető

bizottságok végzik, hanem legtöbb esetben a KISZ-titkár egyedül felírja az adatokat és kész. Ebből a rossz munkából eredően születnek aztán az olyan eredmények, hogy nem minden KISZ-tagot írnak össze. Vagy személyes haragból, vagy hanyagságból, megnemértésből maradnak ki becsületes fiatalok. KISZ-tagok az összeírásból. Ilyen esetek fordultak élő pl. Bódvarákón. Önödön. Szirma- besenyőn, stb. Természetesen nem arról van szó, hogy valakit is erőszakoljunk arra, hogy KISZ-tag legyen, de a becsületes fiatalok nem maradhatnak ki az összeírásból. A tagösz- szeírási munkát követni fogja az új tagsági könyvek átadása. Erről most csak ' annyit. — alapszervezeteink gondosan készülienek arra. hogy ünnepélyes taggyűléseink maradandó élményt nyújtsanak KlSZ-taginink számára. Azon túl hogv beszélünk a tagkönyv megbecsülésé""’ *t?iVr$.i<ses. hogy idős elvtársak. czülők és szervezeten kívüli fiatalok ré«zt vegyenek ünnepi gyűléseinken Utána helyes. ha vidám műsoros kultúrestet rendezünk, ahol kellemesen lehet szórakozni és táncolni is. Ezzel is

TALÁLJUK KI

emeljük taggyűléseink színvonalát.

szép °g°h N L

Pillanatkép a bányaipari technikumból

1957 tavaszán az országban elsőnek alakultak meg, mint középiskolai KISZ alapszervezet. Rövid idő alatt híressé váltak Borsod megyében. Ahol szükség volt bátor» tettrekész, ifjú kommunistákra, ott voltak a bányaipari technikum kiszistai. És most mégis úgy hallottuk, . valami nincs rendjén ennél az alapszervezetnél.

A Déryné-utcai iskolában kerestük fel őket. Éppen tízpercre csöngettek ki. Az ifjúsági tanárral — Szádeczky Lászlóval — is itt találkoztunk. Percek sem teltek el s már az egész KISZ-vezetőséggel vitatkozhatunk.

Ma is mozgalmas élet folyik itt. Most készülnek a »Kilián-próbára«, ezenkívül a szakkörök — különösen a sportkör — rendszeresen dolgoznak. A politikai oktatással sincs probléma; a szervezeten kívüliek is nagyszámmal résztvesznek ezen.

Mindez szép. De ettől az alapszervezettől mindenki többet vár. Baj van például a tanulással! Maguk

tékeléskor közel 30 kiszívta kapott figyelmeztetőt, intőt vagy rövót. Ezenkívül a teremhiányra hivatkozva a rendezvények sorát halasztják el.

Pedig ebben a KISZ alapszervezetben kiváló társadalmi munkások nevelődtek, a tavaly végzettek közül két munkásőr is kikerült. Az ellenforradalom utáni nehéz időkhöz képest ma mintha aludnának a KISZ-szervezet tagjai. Ami bizony nem nagyon válik dicséretükre.

Csemeteü'tetés

A dünbes-dombos Cserehatom*-agy el? hagyott, sáros abauji kisközségben hagy munkát vállaltak magukra a kiszisták. A mezővédő erdősáv kiegészítésére hatezer darab facsemetét ültettek el.

Az a pénzt, amit a csemeteültetés révén kerestek, a perecsei kiszisták gramofonvásárlásra fordították.

A KISZ Borsod megyei bizottsága és az Északmagyarország szerkesztősége megindította a »Találjuk ki« rejtvénypályázatot, melynek a mai nappal jelenik meg az ötödik feladványa. Minden két hétben, vasárnap, az Északmagyarország ifjúsági rovatában 15 kérdés jelenik meg a politikai élet, irodalom, művészet, földrajz, ifjúsági mozgalom stb. területéről. Minden kérdés után három választ is közlünk, amelyből az egyik a helyes válasz. Ezt a helyes választ kell a rejtvényszelvényeken jól láthatóan aláhúzni és a reitvénvszel- vénvt kivágni, a KISZ megyei bizottságának beküldeni. A rejtvénypályázaton bárki részt vehet. Beküldési batáridő a megjelenés után 10 nap. A rejtvényeket Te nem zárt borítékban. 20 filléres bélyeggel a KJSZ megyei bizottság címére kell küldeni: Miskolc. Felszabadítók útja 24.

A KISZ megyei bizottsága és az Északmagyarország szerkesztősége a helyes megfejtők között minden két. hétben az alábbi jutalmakat sorsolja ki:

1. Egy töltőtoll-készlet (vagy hasonló értékű jutalom).

2. Egy likőrös-készlet (vagy hasonló értékű jutalom).

3. Két. darab könyv (vagy hasonló értékű jutalom).

A rejtvény tíz alkalommal jelenik meg. A fenti jutalmakon kívül egy darab kéthetes külföldi utazást sorsolunk ki azok között, akik a 15 kérdésre legalább 6 alkalommal helyesen válaszolnak. Ezért mindig azonos névvel, vagy jeligével pályázzunk! A helyes megfejtéseket, valamint a nyertesek neveit mindig a következő rejtvénnyel egyidejűleg közöljük.

KISZ Borsod megyei bizottság, Északmagyarország szerkesztősége.

A negyedik feladvány helyes megfejtése:

1. Fjodorov,

2. 1920.

3. Eötvös Lóránd.

4. 4:2.

5. 1864.

6. Fagyejev.

7. 1939. szeptember

8. Zalka Máté.

9. Tisza.

10. 1942; oktööér 9.

11. Malinovszkij.

12. 1912. május 23.

13. 1902. október 12.

14. 1898.

15. 1957. május.

A jutalmakat az alábbiak nyerték:

1. Töltőtoll-készlet: Borbély András Miskolc, Selyemrét A/3. I. em. 2. ajtó.

2. Egy likőrös-készlet: »Előre 33.125. III. 13« jelige.

3. Két darab könyv: Csendes Mária Diósgyőrva'sgyár, Tátra u. bérház.

A jutalmakat minden hétköznap fél 9-től délután 5-ig lehet átvenni a KISZ megyei bizottságon.

Kívánságra postán is elküldjük.

Az ötödik feladvány kérdései:

1. Mikor jelent meg a »Szabad

Nép« első illegális száma? 1942. február 1. 1942 március 15. 1943 január 1.

2. Melyik évben kezdődött a Kínai

Vöröshadsereg »hosszú menetelése«? 1931. november. 1934. október, 1935. május.

3. Földünknek melyik a legnagyobb kiterjedésű világrésze? Amerika, Afrika, Ázsia

4. Mikor alakult meg a Bolgár Kommunista Párt? 1918. 1919. 1920.

5. Ki volt a Tisza-szabályozás tervező mérnöke? Koch Róbert, Lesseps Ferdinánd, Vásárhelyi Pál.

6. Mikor kezdődött Dimitrov elvtárs lipcsei pere? 1932 március 20. 1933. szeptember 21. 1934. aug. 2.

7. Melyik világhírű orosz zeneszerzőt avatta díszdoklorává a cam- ridgei egyetem? P. I. Csajkovszkij, Balakirov. Musszorgszkij.

8. Mikor halt meg Marx Károly, a munkásosztály nagy tanítója? 1882 október 1. 1883 március 14. 1883 augusztus 20.

9. Mikor halt meg Hámán Kató, a magyar munkásmozgalom kimagasló alakja? 1935 június 10. 1936 március 1. 1936 augusztus 31.

10. Melyik volt Petőfi Sándor első nyomtatásban megjelent verse? Tisza, A borozó, Anyám.

11. Ki írta a »Szeretném, ha szeretnének« című verset? Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Ady Endre.

12. Mikor alakult meg a Kínai Nép- köztársaság? 1949 május 10. 1949 júius 20. 1949 október 1.

13. A szovjet hadsereg mikor szabadította fel Budapestet? 1945 január i*3. 1945 február 13. 1945 március 1.

J 14. Miből való »A vadász ül hosz- Jszű méla lesben«? Petőfi: A borozó,

| Vörösmarty: Szép Ilonka’ József “At-' I tile: Tiszta szívvel.

I 15. Melyik ország nyerte 1952-ben *a labdarúgás olimpiai bajnokságát?

1 Svédország, Anglia, Magyarország.

Utazás a nagyvilágban

Segédanyag: A KISZ oktatás „Világ térképe előtti kör64 hallgatói számára

A »Világ térképe előtt«-! kör tanfolyamain bejárjuk a legkülönbözőbb országokat. Pekiinigtől New- yorkig utazunk és az északi-saraktól a délténgeri szigetvilágig. Megismerkedünk azokkal az erőkkel, amelyek a világ sorsát irányítják.

Megismerkedünk a világ két táborának országaival: a szocialista és kapitalista táborral. A tanultak alapján látni fogja mamidén hallgató, hogy nem mesterségesen emelt válaszfal van az országok között, hanem a két tábor országaiban, lévő rendszer különbözik egymástól alapvetően. A szocialista tábor országaiban új, kizsákmányolástól mentes társadalom épül és semmilyen erő nem képes azt megakadályozni. Áj kapitalista tábor mindéin lehetőséget felhasznál, hogy megakadályozza a szocialista tábor terjeszkedését. Milyen a két tábor országaiban a nép élete, politikája? — ezzel ismerkednek meg a kör hallgatói;

E rovat beindításával segítséget kívánunk nyújtani a kör hallgatóinak, hogy a tankönyvön kívül minél több ismeretet szerezzenek a különböző országok társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről.

A »Világ téikópe előtt«-i kör első előadása legtöbb helyen már megvolt. Az első előadás a »Szovjetunió a szocialista tábor vezetője« címmel.

A második témakör: »Az európai népi demokratikus országok«. E témakört december 8—20 között kell megtartani. A témakörnél legfontosabb követelmény: meg kell ismerkednünk az európai népi demokratikus országok társadalmi, gazdasági és1 kulturális helyzetével. Ezt a tankönyvön keresztül biztosíthatjuk, ha figyelmesen tanulmányozzuk az anyagot..

Bemutatjuk röviden a népi demokratikus országok fejlődését azzal a céllal, hogy összehasonlítást tudjanak tenni, milyen volt a jelenlegi népi demokratikus országok helyzete a múltban, a felszabadulás előtt, milyen eredményeket értek el írckxig. Be szeretnénk néhány tényen keresztül bizonyítani, mennyivel ffijiefcbeibb társadalmi lárma a szocialista társadalom, melynek megvalósításán dolgoznak népi demokratikus országaink.

Európai népi demokratikus országainkhoz tartoznak: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország és a Nérnet Demokratíikus Köztársaság.

Albánia

Félezredes török elnyomás alatt élt 1912-ig, ekkor kivívta függetlenségét, majd az első világháború alatt újra függőségbe került. 1946 januárjától népköztársaság. A Szovjetunió szabadította fel rabságából.

Évszázados elnyomása miatt elmaradott, feudális állam volt. Lakosságának 80 százaléka földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozott. Ipara néhány bányára és feldolgozó üzemre szorítkozott. A lakosság 85 százaléka írástudatlan volt.

A felszabadulás után a földbirtokokat felosztották, megkezdték az ipar kialakítását, fejlesztését. 1955- ben tizenkétszeresére emelte fel ipari termelését 1938-hoz viszonyítva. Igen nagy eredményeket ért el a kultúrforradalom térén is. Több iskolát, egyetemet építettek, az analfabétizmust csaknem teljesen felszámolták.

Bulgária

A félszabadulás előtt jellegzetes agrár állam volt. A nemzeti termelés értékéből 80 százalék a mezőgazdaságra esett, ugyanakkor nagymértékben függött a külföldi tőkétől. Az összipari tőke 45 százaléka külföldi, a legnagyobb részvénytársaságok tőkéjének 60 százaléka német befektetés volt.

A felszabadulás után, 1946-ban földreformot hajtottak végre, 1947- foen az ipar 98 százalékát államosították. Ez alapot teremtett az iparosításihoz. 1949—53. évben megvalósították az ötéves tervet, mellyel lerakták a szocializmus alapjait. Fő céiiuk az ipar fejlesztése és a mező.

gazdaság szocialista átalakítása volt. Azóta fejlett iparral és szocialista mezőgazdasággal rendelkező állam lett Bulgária.

Csehszlovákia

Csehszlovákia államformája két egyenjogú nép: a csehek és szlovákok népi demokratikus köztársasága. A csehszlovák alkotmány értelmében a közös központi állami hatóságokon kívül Szlovákiának saját nemzeti szervei vannak: a Szlovák Nemzeti Tanács. A szlovákok képviselői egyenjogú tagjai a nemzetgyűlésnek, a csehszlovák kormánynak.

Csehszlovákiáról tudnunk kell azt, hogy a felszabadulás előtt is fejlett mari ország volt. Ipari termelés terén a 10-ik, — egy főre eső termelés terén az 5-ik helyen volt a világon. Fejlettsége ellenére súlyos örökséget kapott a múlt rendszertől. Ipara ugyanis erősen koncentrált, könnyűipari jellegű. Főleg a cseh—morva medencében van, Szlovákia területén csupán 13—14 százalék. 1949.- ben kezdte meg ötéves tervét, melynek célkitűzése a nehézipar fejlesztése. az ipar decentralizálása. A terv végére a nehézipari termelést kétszeresére emelték. Mező-gazdasága fejlett, most dolgoznak szocialista nagyüzemi gazdasággá való átalakításán.

Lengyelország

Az első világháború után Lengyelország élén reakciós katonai klikk állt. A kommunisták népi ellenállást szerveztek e reakciós katonai klikk ellen. 1944 nyarán nyílt fegyveres harcra mozgósítottak a német megszállók ellen. A Szovjetunió felszabadító harca nyomán és állandó támogatásával az Egyesült Lengyel Munkáspárt vezette 1948- tól az ország szocialista rendszerré való átalakítását. Az ellenséges elemek itt is, mint hazánkban 1956 őszén, igyekeztek megbántam a szocialista építést, ami-t azonban a lengyel kormány, a párt vezetésével visszavert, azóta sikeresen építi a szocialista rendszert. A nagyipart 1946-ban államosították. Az 1950- ben beindított hatéves tervvel lefektették a szocializmus alapjait. Igen gazdag a széntermelése, 5-ik a világon.

Németország

(Német Demokratikus Köztársaság)

A második világháború idején két részre szakadt, keleti és nyugati övezetre. A nyugati övezet amerikai, angol és francia megszállás alatt áll. A nyugati övezet az 1945- ben megkötött potsdami egyezményt figyelembe sem veszi, melynek lényege Németország demokratizálása. Egyre nyíltabban fasizálódik a nyugati övezet. Élesztik újjá a fegyver- gyárakat és nyíltan készülnek egy harmadik világháborúra, mély Ke- let-Németország, a Szovjetunió és a szocialista tábor ellen irányul.

Ezzel szemben a keleti övezet — mely iparban, ásványkincsekben nem olyan gazdag, mint a nyugati — állandóan emeli a dolgozók élet- színvonalát, a szocialista rendszer megvalósításán fáradozik. A Szovjetunió következetesen biztosítja a potsdami határozat végrehajtását.

A Német Demokratikus Köztársaság Németország területének 30 százalékát, népességének 27 százalékát alkotja. Mivel Nyugat-Német- onszágban vannak a főbb ipari bázisok, gyárak, a Német Demokratikus Köztársaságnak fő célja — a meglévő ipari termelés fejlesztése, új üzemek, iparágiak létesítése. Igen jelentős az autóipara, évente 250.000 darab autót gyárt.

Románia

A felszabadulás előtt földesúri, fasiszta diktatúra alatt szenvedett a román nép. Ennek következtében ipara, mezőgazdasága fejletlen és így a nép nyomora nagy volt. Még

az 1948-as népszámláláskor is a lakosság egybarmada írástudatlan volt. 1945 után a földet szétosztották, a meglévő üzemeket államosították, megkezdték a párt vezetésével az elmaradottság felszámolását. Ipara koncentrált, melynek felszámolásán dolgoznak. Az iparosítás területén igen szép eredményt értek el a villamosa tásban, mely nagyban megváltoztattaj Románia gazdasági fejlődését is. Jelenleg — még mindig — főleg mezőgazdasági jellegű ország, az ipara is óriásit fejlődött, főleg a különböző erőművek építése terén.

A kultúríorradailom területén, is szép eredményeket értek el, sok egyetemei, iskolát építettek, melyben a nép fiai tanulnak. Több magyar egyeteme is van, így pl. Kolozsváron, Marosvásárhelyen.

Szándékosan nem írunk a Magyar Népköztársaságról, mivel feltételezzük. hogy a politikai foglalkozása^ jelentkezett hallgatók saját hazájukat jobban ismerik, mint a többi országot.

Továbbá szándékosan nem irtunk a különböző országok nagyságáról, határairól, felszínéről, főbb városairól, mezőgazdasági, ipari cikkeiről, mert mindez a tananyagban benne van. A leírtak alapján látjuk, hogy a népi demokratikus országok, melyek a Szovjetunió felszabadításával vették kezükbe a hatalmat, milyen nagy, dolgokra képesek. Megváltoztatták rendszerüket, benne a dolgozók, közte az ifjúság életét, életszínvonalát. Legtöbb ország iparilag teljesen elmaradott, mezőgazdaságilag is fejletlen ország volt. Ma legtöbb népi demokratikus ország fejlett iparral és fejlett, szocialista mezőgazdasággal rendelkezik. Láttuk, hogy a felszabadulás előtt a legtöbb országban a dolgozók többsége írástudatlan volt, a felszabadulás után az egyetemeken, főiskolákon a dolgozók gyermekei tanulnak, felszámolták az írástudatlanságot, elmaradottságot.

Legközelebb, két hét múlva, az

»Ázsiai népi demokratikus országok« témájához adunk segédanyagot*