Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

2 Szerda, 1958. december 3i »iZ.» KMAli * t* é . <r Szeressünk örömet gyermekeinknek! A sátoraljaújhelyi gyógypedagógiai iskola életéből A SÁTORALJAÚJHELYI gyógy­pedagógiai ISKOLA, mint spe­ciális nevelő-oktató intézmény, ne­gyedik éve működik önállóan olyan épületben, amelyben célkitűzéseit megfelelő személyi és tárgyi feltéte­lek biztosítása mellett tudja meg­valósítani. Kormányzatunk ugyanis •— a szocialista humanizmus szelle­mében — különös gondot fordít a különféle fogyatékosságokban szen­vedő gyermekekre is. Szocializmust építő népünk, gyer- tnekvédő- és gyermekszerető társa­dalmunk erkölcsi érzülete nem en­gedi, hogy ezek a gyermeke« — mint ahogy a múltban — céltalanul ténfe- regjenek az élet útvesztőiben. Inté­zetekbe, iskolákká tömöríti őket, ahol a szakemberek azon fáradoz­nak, hogy ezekből a gyermekekből is munkaképes embereket formálja­nak. ' E magasztos cél érdekében műkö­dik a sátoraljaújhelyi gyógypedagó­giai iskola is. Azok a gyermekek ke­rülnek ide, — a vonatkozó minisz­teri rendelet értelmében —, akik az általános iskolákban a többi ta­nulókkal együtt haladni képtelenek, sőt a homogén osztálycsoportok kö­zösségi munkáját sok tekintetben gátolják is. Az iskola jelenleg 96 bejáró növendékkel foglalkozik és a megyei tanács vb. művelődésügyi és pénzügyi osztályai a legmesszebb­menő támogatásban részesítik az is­kola szociálpolitikai munkáját. Tekintettel arra, hogy az iskola tanulóinak nagy százaléka elég .ne­héz szociális és családi körülmények között él, városunk társadalmi szer­vei, oktató intézményei, termelő- szövetkezetei, üzemei és vállalatai az emberszeretet jegyében dicséretre- méltóan patronálják, támogatják ezeket a gyermekeket. »SZEREZZÜNK ÖRÖMET GYER­MEKEINKNEK« gondolattól indít­tatva született meg az az elhatáro­zás, hogy műsoros délután kereté­ben, némi anyagi hozzájárulással, a Télapó- és fenyőünnepségekkel kap­csolatosan juttassunk »szeretet-aján- dékokat« e gyermekeknek is. Hiszen az örömszerzésnek nagy nevelő ér­téke van, s élményszerű hatása so­káig megmarad a gyermekek érzel­mi, erkölcsi világában. Az iskola szülői munkaközössége* nevelőtestülete — példásan együtt­működve az anyagi alap részbeni megteremtése érdekében — a Zó ja Leánydiákotthon ebédlőjében műso­ros délutánt rendezett. A megjelent vendégeket és szülőket Lénárt Jó­zsef, az iskola igazgatója üdvözölte. Megnyitó szavaiban az ünnepség megrendezésének céljára mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a szereplé­sekkel a gyakorlati életre akarjuk rászoktatni a tanulókat, valamint érzékeltetni kívánjuk azt az észre­vehető fejlődést, amelyen — népi államunk gondoskodása folytán, va­lamint a rendszeres és szakszerű nevelő-oktató munka hatása eredmé­nyeképpen — az iskola növendékei átmennek. A MŰSORT AZ ISKOLA TANU­LÓI ADTAK, akik osztály-, csopor­tos- és egyéni szereplésekkel mutat­ták be tudásukat. Egyszerűbb ver­seket mondtak el, kedves énekszá­mokat, hangulatos népi játékokat, táncokat, a felsőbb osztályosok pe­dig nevelő hatágú jeleneteket ad­tak elő. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya részéről Mátray László elvtárs, a városi nőtanács képvise­letében pedig Parragh Istvánná elv- társnő vett részt az ünnepségen. A szép számban megjelent vendégek jól érezték magukat, a legnagyobb elismeréssel adóztak a nevelőtestület tagjainak és azzal a meggyőződéssel távoztak az ünnepségről, hogy szo­cializmust építő országunkban min­den gyermek érték! Külön elismerés illeti az iskola szülői munkaközösségét és annak el­nökét, Kiss Árpád elvtársat. A vá­rosi nőtanács ruhafélékkel, az Élel­miszeripari Iskola dolgozói foszlós kaláccsal gazdagították gyermekeink örömét. így boldogan és boldogítóan látogatja meg iskolánkat Télapó és sok-sok gyermeki örömet szerzett a szeretet szimbóluma: a békét sugár­zó, csillogó karácsonyfa. Haraszthy Kálmán BODGÁL FERENC: Borsod megye néprajzi irodalma (Herman Ottó Museum Néprajzi Kiadványai L) A Borsod megyei néprajzkutatás másfél évszázados múltra tekinthet vissza. A múlt század elejéről már van írásos, etnográfiai feljegyzésünk. Borsod megyéről írt néprajzi mun­kák még a század elején is nagyon ritkán jelentek meg. Jelentősebbek Kőris Kálmán, Istvánffy Gyula és Győrffy István művei. A 20-as, 30-as években azonban a tudományos ku­tatómunka fellendül, egymást köve­tik a néprajzi, szociográfiai, helytör­téneti munkák. Az 50-es évektől kezdve pedig már rendszeres nép­rajzi munka folyik megyénkben. Egymásután jelennek meg a külön­böző szaktudományok egy-egy témá­ját felölelő cikkek és nagyobb mun­kák. Ezért szükség volt egy segéd­eszközre, mely eligazítja a néprajzi kutatómunkát végzőket, a körülbelül ezer forrásmunka között. Erre a nehéz és fáradságos mun­kára vállalkozott egyik kiváló etno­gráfusunk, Bodgál Ferenc. Egy évi kutatómunka után most megjelenő bibliográfia tartalmazza mindazokat a nyomtatásban megjelent és jelen­leg még kéziratban levő munkákat, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéről 1958. október 1-ig megjelen­tek, illetve múzeumi adattárakban szerepelnek. A bibliográfia első részében szer­zői sorrendben vannak a nyomtatás­ban megjelent müvek, valamint a kéziratok. Nagyon helyesen, a ki­adott műveket külön választotta a kéziratoktól. A szerző feltünteti a művek szerzőjét, címét, ha nyomta­tásban jelent, a kiadás helyét, idejét és terjedelmét is; ha kézirat, a kéz- irati leltár helyét, leltári számát és terjedelmét jelöli meg. A betűrendes szerzőmutató az életrajzírók munká­ját igyekszik megkönnyíteni. Minden­egyes mű számozott, melynek jelen­tősége a szakmutatónál és földrajzi mutatónál van. Tudniillik a szerző- mutatót szak-, földrajzi mutató egé­szíti ki. A szakmutatóban — bár az egyes szakokat nem betűrendben ta­láljuk felsorolva — a munkák szá­mozás segítségével témák szerint vannak csoportosítva. Ugyanez tör­ténik a földrajzi mutatónál is, ahol az egyes helységek nevei mellett azoknak a munkáknak a száma ta­lálható, melyek az illető helységgel foglalkoznak. A „Függelék”-ben az előzőkhöz hasonlóan Abaúj-Zemp­lén megyéről megjelent munkákat és kéziratokat rendszerezi. A munka legnagyobb jelentősége az, hogy eddig még nem jelent meg ebből a szakból hozzá hasonló terje­delmű bibliográfia. Felöleli mind­azokat a műveket, folyóirat- vagy újságcikkeket, melyek a Borsod me­gye etnográfiai irodalmát adják. A szerző nem közöl tájékoztatót a bibliográfia használatát illetően, de e csekély hibától eltekintve, remé­lem, hogy a „Borsod megye néprajzi irodalma” a kutatók „kis káté”-ja lesz. KÖKÉNY ESI KATALIN Az utazóközönség figyelmébe A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy a Nehézszerszámgépgyárhoz 6.00 és 14.00, valamint 22.00 órára közleke­dő műszaki járatok 1959. • január 2-án üzemkezdettől a Vasgyár érin­tése nélkül a 22-es úton, valamint a bükkszentkereszti úton közlekedne'-. A Nehézszerszámgépgyártól 6.30, 14.30 és 22.30-kof induló járatok a jelenlegi útvonalon Vasgyár érintésé­vel közlekednek. A szirmai 3-as autóbuszjárat me­gyei kapitányság előtt lévő megálló­ját a Malinovszkij utcába helyezi át, a 7-es felsőzsolcai autóbuszjárat megállóját pedig 1959. január 2-án üzemkezdettől ezen a helyen meg­szünteti. A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy f hó 31-én éjszaka 24.00 óráig menet­rendszerint közlekednek a villamo­sok, 0.00 órától — a reggeli kiindu­lásig pedig minden vonalon félórás meneteket tartunk. Autóbusz forgalomnál a menet­rendszerinti járatok befejezése után a 2-es, 3-as és 6-os vonalainkon fél­órás, míg a 4-es, 5-ös, 7-es vonalain­kon egészórás járatokat tartunk fenn. Igazgatóság. HÍREK búcsú Qzilveszter napjára virradtunk és ha jól viseljük magunkat, Hói- nap már új esztendőre ébredünk, ha egyáltalán lefekszünk még az új esztendő eljöveteléig. Ma este, a régi haladó hagyományok ápolása végett elfogyasztjuk a karácsonyról maradt összes mákosbejgli-végeket, tereferélünk, szórakozunk, elköltjük minden maradék pénzünket, sőt a januári fizetésre előteremtett zöldhitelt is. Mindent megteszünk, hogy a nulla órakor bekopogtató, ezerkilencszázötvenkilenc nevű ifjú gyer­mek jókedélyű, vidám emberekként ismerjen meg, és azt mondja ma­gában: ez igen, érdemes volt megszületnem és eljönnöm; kellemes fic­kók közé kerültem, szórakoznak, ihajkodnak, csuhajkodnak, nem verik fogukhoz a garast; így öröm lesz az élet egész évben. Szegény kisded, ezerkilencszázötvenkilenc, még nem tudja, hogy pontosan egy év múlva olyan örvendezéssel veszünk majd tőle búcsút, mint amilyen csalfa módon örvendezünk most azon ezerkilencszázötven- nyolcas év távozásának, amelynek egy év előtti érkezését ugyanilyen hejehujával fogadtuk. Ilyen gyarlók vagyunk mi, emberek: örülünk az évnek, amikor eljön és örülünk, amikor elmegy. Szegény év, hogyan higy- jen nekünk! Nem is lehet csodálkozni csalódottságán és bizonyára ezzel magyarázható, hogy még egyetlen év sem tért vissza soha hozzpnk. Egy szó mint száz: a mai nap — legalábbis éjfélig — a búcsúzás napja. Mi is búcsúzunk. Búcsúzunk az olvasótól; búcsúzunk napi glosz- száink alanyaitól; búcsúzunk azoktól, akiknek néhány derűs percet si­került szereznünk; azoktól, akik egy-egy csípésért megnehezteltek és elnézésüket kérjük azoknak, akik az elmúlt évben nem kaptak csípést, — habár rászolgáltak; majd igyekszünk pótolni jövőre. Addig is maradunk a nyájas olvasó iránt kellő tisztelettel és kívá­nunk nagyon boldog új esztendőt. — (Nem akarunk ünneprontók lenni, de holnap kezdjük elölről.) (b) IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: Felhőát­vonulások. néhány helyen kisebb esővel. Időnként élénk délnyugati, nyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet plusz I—plusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 7—1Ö fok között, helyenként 10 l'ok felett. Távolabbi kilátások: Az enyhe idő to­vább tart. — Ötccntimétercs hótakaró fedi a Bükk kirándulóhelyeit. A Borsodi Szénbányászati Tröszt hollóstetői hétvégi bányászpihenője fehérbe öl­tözve várja szilveszteri vendégeit. — A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztómű dolgozói karácsony másodnapján teljesítették éves. ter­vüket. Vállalták, hogy a hátralévő napokban, az év végéig még 5 ezer tonna nyersvasat csapolnak terven felül. — 1 millió 300 ezer gyümölcsolt­ványt vásároltak az idén a termelő- szövetkezetek. — A bolíviai Charagua város kör­nyékén egy 15 órás felhőszakadás 50 ember halálát okozta. A várossal minden összeköttetés megszakadt. — A római olimpia eseményeit az olasz sporthatóságok magyar gyárt­mányú sztereoberendezésekkeí akar-" ják közvetíteni. Az Audio-gyár ké­szítménye biztosítja az élethű térbeli hangvisszaadást. — A decemberi MSZMP taggyűlé­seken az abaujszántói járás minden községében az alapszervezetek rész­letesen megvitatták az MSZMP mű­velődési politikájának irányelveit. A taggyűléseken sok helyen resztvet­tek a pártonkívüli értelmiségiek is, akik megelégedéssel fogadták a párt ezirányú politikáját. — A Lenin Kohászati Művek MEO KISZ-szervezetének fiataljai a ka­rácsonyi ünnepek alatt teadélutánt tartottak az Ifjúság Házában. — Virusokozta gyomorgyulladási járvány tombol Karacsi egyik város­részében. A pakisztáni járványnak eddig 112 halálos áldozata van. — 15.000 oldalnyi mikrofilmfclvé- telt kapott a legutóbbi időben a Ro­mán Népköztársaságból a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára. A mikrofilmek XVI—XVIII. századi magyar vonatkozású irodalmi emlé­kekről készültek. BÉKE. December 31-cn: Szent Péter esernyője. Kezdés: fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 és fél 11 óra. Január 1-én délelőtt 11 órakor is: Szent Péter esernyője. Január 1—7-ig: Rose Bernd. Nyugatnémet film. Kezdés: 4, fi, 8, vasárnap: fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 óra. KOSSUTH. December 30—31: Makran­cos feleség. Spanyol—francia film. Kez­dés: fél 4, fél 6, fél 8 óra. December 31: éj­jel 11 órakor: Mágnás Miska. Magyar film. Január 1—4: Gitáros lány. Szovjet film. Kezdés: fél 4, fél 6, fél 8 óra, va­sárnap: fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 óra. HÍRADÓ. December 31: délelőtt 9 és 11 órakor: Római vakáció. Amerikai film. Déli 1—3-ig: Uj magyar hiradó. Sporthir- adó. Derkovits.. Ember nevében. Január 1 délelőtt 9-kor és január 2-án délelőtt 9 és 11 órakor: Gitáros lány. Szovjet film. Január 1: délelőtt fél 11 és 12 órakor: 308-os ügy, Szovjet film. Január 2: déli 1—3-ig: Uj magyar hiradó. Sporthiradó. A kutyuska hozzánk került, tudtom és bele- egyezésem nélkül. Tudomásul vettem, hogy Szaporodott a család egy kenyérpusztítóval és napirendre tértem a dolog fölött. Egyszer úgy három hónap múltán beállított a Csutka volt gazdasszonya, hogy ellenőrizze, jó ke­zekbe került-e a szeretett jószág. Csutka, mert így hívták a kutyust, túláradó szeretettel futott eléje, kezet csókolt neki, s amikor az asszonyság elhelyezkedett a kényelmes fotelbetikáz ölébe ka­paszkodott Majd kibújt a bőréből. Teasütemény került elő az ódivatú redikülből. Csutka mohón kapott a nyalánkság után. „Ilyen itt nem kerül a fogamra” — csámcsogta leplezetlen kritikával. '■ Aztán szóbaelegyedtem a kutyus hajdani tulaj­donosával. —* Mért adott túl rajta, ha annyira szereti? *— Muszájból. , _ ? ? ? — ■ A megélhetés miatt, három kutyát eltartani manapság nem gyerekjáték. Vérzett a szívem, de mit tehettem volna? Csak az nyugtat, hogy jó ke­zekbe került a leikecském — én könnybelábadt szemmel simogatta meg a kutya simaszőrű fejét. — A másik kettő még megvan? — Persze! Tuggya milyen édesek! — És a néni nekibuzdulva újságolta el a kutyuskák csínytevé­seit. Hogy milyen kedvesek, azt leírni nem lehet. Reggelente tejet forral, kekszet vagy kiflit mor­zsol a tejbe nekik. Hetente háromszor husika ke­rül az asztalukra, de a nyalánkságot sem sajnálja tőlük. A kutyusok aranyoznak derűt magányos hétköznapjaira. — Nem volna ildomosabb, ha gyerekre..., — Ne is folytassa! — vágott közbe ellentmon­dást nem tűrő hangon. — Mindenki ezzel jön! Engem elkerült az istenáldás. Mindenki nevelje fel a maga gyerekét, mit küszködjek én a má­séval! leit és kereket oldott. Hát ez a hála?! A kutya, az más! Az tudja, hogy mi a hála, szerétéiért sze- retetet ad. — A kutyával tett jócselekedetekért nem ad az isten kárpótlást — lágyítottam jobb belátásra a nénit. — Az is isten teremtménye —■ védekezett. De azért a Mindenható előbbrevalőnak tartja HÁLÁTLAN JÓSZÁQ a mi fajtánkat, az embert „teremtette a maga képmására” és nem a kutyát. — Az igaz, de.., a kutya, az mégiscsak kutya. Látja ezt a kedves jószágot? Nem látott vagy há­rom hónapja és hogy megismert, hogy szaladt elém, amíg él, sohsem felejti, hogy cuclisüvegen neveltem. Ha felnevelnék egy gyereket, mi a biz­tosíték arra, hogy nem fosztana ki, hogy támo­gatna vénségemre? — Ha tisztességesen nevelné, nem csalódna benne. — Ugyan! Az a házaspár is így gondolkozott és mi végre jutott? — Nem szabad általánosítani — jegyeztem meg —, hinni kell az emberekben. A néni elment, hogy három hónap múlva me­gint felkeresse Csutkáját. De a kutyusnak azóta kellemetlen élményekben volt része. Az öregasz- szonyokkal szemben táplált jóindulata negatív irányban változott meg. Az történt ugyanis, hogy a Csutka megfeledkezett á jónevelésről és a tilos­ba tévedt. Belopakodott a szomszéd nyitott ajtajú J? s felháborodottan beszélt az emberi gyarló- konyhájába és nekiesett a délebédhez való husi- Ságról, a gyerekek hálátlanságáról. Kapás- kának, melyet a felejtékeny gazdasszony a pád­ból sorolta az eseteket. Két idős házaspár öthó- lóra tett lábasban hagyott. Már éppen fordult napos korától nevelt egy menhelyi gyereket. Ami- volna kifelé, amikor megjelent a hús tulajdonosa 1cor felcseperedetti koldusbotra lopta nevelöszü- «*« és az éltes asszonyság korát meghazudtoló für­geséggel úgy faszajtotta oldalba Csutkát, hogy! még ma is tapogatja az oldalbordáit. Vonítva pu-! colt a védelmet nyújtó fészerbe, elrejtőzött azj egymásra hányt lim-lom között és csak alkonyat-a kor merészkedett elő. i JJogy mi mindent esküdött össze az Öregasz- ! szonyi nemre félnapi rejtőzködése alatt,! nem tudom, de azóta ki nem állhatja az idősebb/ női nemzedéket. Akiket azelőtt farkcsóváló de­rűvel üdvözölt, ha beléptek a kapun, mostanság majd megeszi őket. A fekete asszonyöltözék vö­rös lepedő lett a szemében. Letelt a három hónap. Csutka éppen az ud­varon matatott, amikor nyílt az ajtó és arcán a viszontlátás örömétől meghatott mosoly- lyal belépett rajta a hajdani gazdasszony. — Csutka, drágám! — lelkendezett a néni és ölelésre tárta karját. Csutka felkapta fejét, meglapult, majd, mint akit puskából lőttek ki, rohant a néninek. Fogát csattogtatva, bősz kutyaharagvással kapkodott az asszony fekete szoknyája után. Ha a szomszédok idejekorán közbe nem avatkoznak, bizony lett volna viszontlátás! A szerencsétlen asszony elszomorodva csitít- gatta a fészernél lehorgonyzott, még mindig acsarkodó kutyát. — Csutka, hát nem ismersz meg? Csutkám, ku- tyuskám! De Csutkát nem lehetett jobb belátásra bírni. Ugatott, ahogy a száján kifért, s mintha az öklét rázta volna a nénike felé. Általánosított a beste állat, az egész öregasszonyt nemet elítélte azért a telibetalált finommívű rúgásért. Az asszonyság végül megsokallta a könyörgést, csak nem fog térdre ereszkedni egy oktondi ku­tya előtt, hogy könyörületességre bírja megköve­sedett szívét! T Ttálatos dög! Hálátlan jószág! ~ kiáltott oda Csutkának, azzal sarkon fordult és Világhíradó. Zátopek. Édesanyánk. Mező­gazdasági kiállítás. 1938. Január 3: dél­előtt 9 és 11 órakor: Jégkirálynő. Szov­jet film. TÁNCSICS. December 31: Fekete szem éjszakája. Kezdés: 5, 7, 9 és 11 óra. Ja­nuár 1—2: Spanyol kertész. Angol film. Kezdés: 5, 7, ünnepnap: 3, 5, 7 óra. ADY. Széchenyi utca 26. December 30 —január 1: Vörös kocsma. Francia film. Kezdés: 4, 6, 8 óra. ERKEL. Tiszai p. u. mellett. Január 1: Akkor Párizsban. Német film. Kezdés: 5, 7 óra. MISKOLC-TAPOLCA. December 31-» január 1: Lissy. Német film. Kezdés: 6« ünnepnap: fél 4, 6 óra. MŰVELŐDÉSI HÁZ: December 89—31.* Don Juan utolsó kalandjai. Magyar film. Kezdés: 5, 7 óra. HE.löCSABA. Január 1—2: A világ te­remtése. Csehszlovák film. Kezdés: 5, 7t vasárnap és ünnepnap: 3, 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI SAGVARI. December 31: Római vakáció. Amerikai film. Rendkívü­li kezdés: 4, 6, 8 óra. Január 1—3: Felesé­gem a sztár. Német film. Kezdés: 5, 7, ünnepnap: 3, 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI VÖRÖS CSILLAG. Decem­ber 31: Körhinta. Magyar film. Kezdés: 6 óra. Január 1—2: özönvíz előtt. Francia film. Kezdés: 6 óra. PERECESBANYATELEP. Január 1—2: Svejk, a derék katona. Csehszlovák film. Kezdés: 5, 7, péntek: fi óra, _______________ B artók Béla Művelődési Ház {Vasas Otthon). December 31, szerda este 7 óra­kor: Búcsú az ó-évtől. Belépődíj 10 fo-í rint, kísérőjegy 3 forint. KAMARASZINHAZ. (Déryné U. 5. SZ>) December 31: Svejk (6), Négy bolond egy pár (10). Január 1—3: Négy bolond egy pár (7). Január 4: Nem félünk a farkas­tól (délelőtt 10). Svejk (3), Négy bolond egy pár (7). MŰVELŐDÉS HAZA (Diósgyörvasgyár), Január 1—4: Cigánybáró (7). A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA: (188 méteres hullámhosszon.) Vidám Szilveszter. Minden jó, ha a vége jó! Tánczeneka­rok és énekesek parádéja. TIT.HI BEK A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége minden TIT tagnak erőt, egészséget és igaz emberi boldogsá­got kíván az új esztendő alkalmából. „A Naprendszer” címmel december 31-én délután 3 órai kezdettel Elek Ár­pád, a csillagászati szakosztály elnökh#« lyettese tart előadást a MŰM 116. sz. iptíl tanuló intézetben. Megjelent a Borsodi Szemle legújal# száma. 4 Kirándulás- Csehszlovákiába. A TIT földrajzi szakosztálya és az IBUSZ 1959 márciusában háromnapos autóbuszkirán­dulást rendez Csehszlovákiába. Útvonal: Pozsony — Nagyszombat — Pöstyén — sértett önérzettel távozott. Csutka utána ugatott # Komárom. Teljes ellátás és útiköltség: még néhány kutyaátkot és mintha misem történt forint. Jelentkezés január 2-ig az volna, matatott tovább. ilBUSZ menetjegyirodában. Minden tag­G. M. f társat és érdeklődőt szívesen lát a rende­zőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom