Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

Világ proletárjai egyesüljetek r saemmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 28i. szám Ára 50 fillér 1958 december 2, hedd A kis mesterek birodalma Kevés az idő, sok a munka A kapitalizmussal vívott verseny döntő szakasza Olvasóink, levelezőink írják v. j Ünnep a termelőszövetkezetekSien A falu felemelkedésének úttörői, a termelőszövetkezeti tagság zöme most, decemberben üli éven­kénti legnagyobb ünnepét: a zár­számadást. Ezekben a napokban osz­toznak egy egész esztendei munka gyümölcsén. Ezekben a napokban kapnak megérdemelt és — különö­sen ez évben a tegnaphoz képest — magas jutalmat. Szekerek hosz- szú sora szállítja megyeszerte a tsz- tagság udvarába a fizetésként ka­pott terményt. Zsebek duzzadnak, takarékbetétkönyvekben sokasodik a követel oldal végösszege, avagy tö­mött pénztárcával a nagy közös csa­ládok számos tagja keresi fel a bú­torüzleteket, ruházati boltokat, hogy szebb, kényelmesebb legyen a lakás, több a szekrényben a ruha, cipő. Ün­nep van minden olyan községben, ahol a dolgozó parasztok, ha csak elenyésző kisebbsége is, de már az új módszerekkel, összefogva, szaksze­rűen gazdálkodik. Megyénkben már a zárszámadások előtti hetek, az előzetes számolgatá­sok azt mutatták, hogy az 1958-as esztendő általában valamennyi ter­melőszövetkezetnél eredményesebb volt, mint az ezelőttiek. Nagyobb a haszon, több a jövedelem, még az idei eléggé kedvezőtlen időjárás el­lenére is. S ennek egyik legalapve­tőbb oka, hogy az ellenforradalmat követő konszolidáció, a párt és a kormány helyes politikája megnö­velte a termelőszövetkezeti tagok munkakedvét. A rendeletek özöne könnyítette, segítette a közös gaz­dálkodás erősödését, növekedését, de legelsősorban az eddiginél nagyobb önállóságot, jobb termelési és érté­kesítési feltételeket. Ez a kedvező légkör ‘érttétte meg az éllenforrada- lomkor visszarettent tsz tagokkal, hogy kár volt változtatni előbbi el­gondolásukon, s ez érttette meg száz és száz, vagy inkább ezer és ezer azelőtt egyénileg dolgozó paraszttal, hogy jobban jár, okosabban teszi, ha ő is szakít a régi gazdálkodási mód­szerekkel és beáll az úttörők, a falu holnapjának felemelkedését szolgáló tsz tagok sorába. Az elmúlt néhány hónap alatt egyre-másra alakultak újjá az 1956 őszén szétriasztott, többnyire erő­szakkal szétforgácsolt termelőszövet­kezetek és egyre-másra alakultak az új termelőszövetkezetek is. És nem csalódtak, akik meggondolták ma­gukat. Nem csalódtak, mert az ez esztendei zárszámadás arról tanús­kodik, hogy jobban jártak. Többet termeltek, több jövedelemre tettek szert, mint az egyéni parasztok többsége, még annak ellenére is, hogy az ellenforradalom után a kor­mány eltörölte a falu beszolgáltatás! kötelezettségét, biztosította a legszé­lesebbkörű szabadpiacot, lépten nyo­mon új és új segítséget nyújtott a falu dolgozó parasztságának. De kÜ7 lönösen nem csalódtak a holnap ter- vezgetéseit, reményeit illetően. Mert — ezt is a zárszámadások, illetve el­sősorban a termelőszövetkezetek ter­melési költségeinek alakulása .bizo­nyítja — most, hogy kialakult a közös gazdálkodás tiszta, szinte hi­bamentes formája, egyre világosab­bá válik, hogy a falu gazdagabb hol­napja a nagyüzemi gazdálkodásban rejlik. Néhány nappal ezelőtt kaptunk részletes hírt a mezőcsáti járás ter­melőszövetkezeteinek zárszámadási előkészületeiről. A hír arról tájékoz­tat, hogy a járás termelőszövetkeze­teinek zöme a vártnál nagyobb jö­vedelmet biztosít a tagságnak és a közösnek. A tiszakeszi Lenin Ter­melőszövetkezet — amely ez év már­ciusában alakult — például nem ke­vesebb, mint 42 forintot fizet egy- egy munkaegységre. Ugyanott az Al­kotmány Termelőszövetkezet tagjai is többet kapnak 30 forintnál mun­kaegységen kint. Annak ellenére, hogy az évi termés, különösen ami a kalászosokat illeti, nem volt va­lami híres. Az igrici Kossuth pedig — ott már ünnepélyesen meg is tar­tották a zárszámadást — 47 forintos munkaegységmegtérítést adott. Húsz- harminc-negy.venezer forintos évi kereset ütötte egy-egy tsz tag, tsz család markát. Természetesen híre járt falu és járásszerte a közös gaz­daságok nagyszerű eredményeinek és nem maradt el a hatás sem, — mint ahogy nem marad el megye- és or­szágszerte. Igriciben például tizen­hét, Tiszakeszin huszonnyolc dolgo­zó paraszt kérte felvételét, hogy jö­vőre már ő is, mint termelőszövet­kezeti tag dolgozhasson. Hogy jövőre már ő is részesüljön az ideinél még gazdagabb jövedelemből. Legalább is a tsz tagság így tervezi, s ha az idő­járás is kedvez, úgy lesz, ahogyan tervezik. A mezőcsátiakhoz hasonló gazdag jövedelemosztás persze fellelhető a sátoraljaújhelyi, a szerencsi, az aba- újszántói, a mezőkövesdi és más já­rásokban is. A gönci Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagsága, a karcsai Dózsa, a sárospataki Kossuth törek­vő tagjai, a mezőkeresztesi Vörös Csillag és Aranykalász szorgos gaz­dái egytől egyig több mint negyven forintos munkaegységet kapnak. Egyikük másikuk nem a pénztelen­ség miatt van gondban, hanem azon morfondírozik: mire költse ez évi keresetét. S a jó termelőszövetke­zetek e gazdag zárszámadása, igazi ünnepe mindennél világosabban mu­tatja: merre kell haladnia, indulnia a magyar mezőgazdaságnak, hogy még könnyebb legyen falun az élet, könnyebb a munka és — mert ez a termelési költségek csökkenésével párosul — országszerte olcsóbb az élelmiszer; Az idei zárszámadás a nagyobb jövedelem mellett még egy örvende­tes jelenséget mutat: számos, eddig gyengébben dolgozó közös gazdaság az idén »lerázta« a régi hibákat. Az itt-ott még burjánzó személyi ellen­tétek, a torzsalkodások, a közös va­gyon meg nem becsülése és más fe­gyelmezetlenségek lassan, de bizto­san elkopnak, megszűnőben vannak. Különösen ott, ahol egyrészt új, ko­molyan gondolkodó tagokkal erő­södött a tsz, másrészt egységesebb, határozottabb lett a vezetés. Egyre kevesebb azoknak avközös gazdasá­goknak száma, ahol — mint évekkel ezelőtt — adósságot adósságra hal­moznak. ahol könnyelműen bánnak a maguk, vagy az állam pénzével. Mindezek a jelenségek arra en­gednek következtetni, hogy termelő- szövetkezeteink többsége megtalálta azt a leghelyesebb szervezeti formát, gazdálkodási módszert, -amely nélkü­lözi az eddig elég gyakori visszahúzó hibákat. A belterjes gazdálkodás mind nagyobb tért hódít, mind eredményesebben él vele a tsz tagság. Nő az árutermelés, a fejlett terme­lési módszerek segítségével egyre olcsóbb az előállított, megtermelt áruk önköltsége. El lehet mondani, hogy a mai kedvező politikai és gaz­dasági körülmények valóban virág­zásnak indították a termelőszövet­kezeti mozgalmat, a falu szocialista fejlődését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának köszöneté a KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hozzáintézett üdvözlésekre A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40, évfordu­lója alkalmából belföldi és külföldi szervezetektől és elvtársaktól számos S^vözlet érkezett az MSZMP Köz­ponti Bizottságához. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kormá­nya üdvözli a Szovjetunió kormányá­nak november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolá­sára és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat-Berlin »szabad várossá« nyilvánítására. A magyar kormány, népének béke­akaratától vezéreltetve az elmúlt év­tizedben mindig sikraszállt. a német kérdés békés rendezésére, a jaltai és a potsdami egyezmények következe­tes végrehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, bé­kéjének és biztonságának megte­remtése nem kis mértékben fiigg attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék. A Szovjetunió kormányának novem­ber 26-i javaslata újabb jelentős lé­pés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagyhatalmak a háború végén meg­állapodást kötöttek Németország de- militarizálására és arra, hogy Német­országot békés és demokratikus ál­lammá kell átalakítani. A nyugati hatalmak azonban a jaltai és a pots­dami egyezmények sorozatos és sú­lyos megsértését követték el, ami­kor például egyoldalú pénzrefor­mot vezettek be. lépéseket tettek a nyugatnémet különkormány létreho­zására, majd egyre fokozottabban megkezdték Nyugat-Németország fel­fegyverzését. A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguk­tól, hogy Ber' o egyes részeiben fenn­tartsák csapataikat, mert megszün­tették Németország egységes igazga­tási rendszerét. Azóta a békeszerető német nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid néhány esztende­je alatt bebizonyította, hogy a leg­teljesebb mértékben tiszteletben tart­ja a Németországra vonatkozó nem­zetközi szerződéseket és minden ere­jével azon fáradozik, hogy megte­remtse a alkotó munkát foly­tató demokratikus és egységes Né­metországot s ezzel hozzájáruljon Európa békéjének biztosításához. A nyugati hatalmak általi kato­nai megszállás erőszakos és jog­talan fenntartása a szuverén Né­met Demokratikus Köztársaság szivében fekvő Berlinben akadá­lyozza a német kérdés békés megoldását s az elhúzódó meg­szállási rendszer felszámolását. A revansdsta militarista szellem újjá­élesztése, a fegyverkezés é& a hábo­rús támaszpontok építése a Német Szövetségi Köztársaságban egyre na­gyobb méreteiket ölt s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Ma­gyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tudja, milyen veszélyeket rejt magá­ban a német militarizmus felélesz­tése. A Szovjetunió kormányának mos­tani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldásit terjeszt elő. amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat ismét' lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésiére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú csele­kedeteikkel. a jaltai és a potsdami' szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának no­vember 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség enyhítésére. A Magyar Népköztársaság kormányá­nak álláspontja e kérdésben is egye­zik a világ békeszerető népeinek ér­dekeivel: szilárdan támogatja a Szov-. jetunió kormányának javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elítél minden olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javas­latnak megvalósítását erőszakkal kí­vánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is le­szögezd, hogy teljes mértékben szoli­dáris a Német Demokratikus Köztár­sasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányának szuverenitása megőrzéséért és Európa békéjéért vívott harcához és ha á Né” met Demokratikus Köztársaságod Csehszlovákiát. Lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Magyar Népköztársaság kor­mánya teljesíteni fogja a varsói szerződésben vállalt kötelezettsé­gét. Ugyanakkor a Magyar Népiköztár­saság népe és kormánya örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely a kettészakadt Európa országainak egymáshoz való közeledését, a köz­tük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avat., kozás és a kölcsönös érdekek figye­lembevétele alapján történő rende­zését s ezzel valamennyi európai nép békés együttélését elősegíti. (MTI) . I francia nemzetgyűlési választások eredménye Párizs (MTI) A francia belügyminisztérium köz­lése szerint a nemzetgyűlési válasz­tások eredményeként 464 képviselői mandátum (a korzikai szavazási eredmények még nem ismeretesek) a következőképpen oszlik meg: mandátum Francia Kommunista Párt 10 Francia Szocialista Párt 40 más baloldali csoportok 2 az úgynevezett baloldali közp. csop. 8 A radikális és radikális szocialista párt .13 Unió az Uj Köztársaságért (vezetője Soustelle) 187 Farasztpárti országos közp. 120 MRP 44 Keresztény Demokrata Párt (vezetője: G. Bidault) 13 más csoportok 27 A kommunista párt, amely az első fordulóban mintegy 4 millió szava­zatot kapott, 10 mandátumhoz jutott, az Unió az Új Köztársaságért viszont 3,600.000 szavazatával 187 mandátu­mot szerzett. Ilyen formán a kommunista párt jelöltjeire szavazó választók millióit megfosztották parlamenti képvisele­tüktől, A Szajna megyei Montreuil váro­sában Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt KB titkárának je­löltségével szemben Profiche helyi jelöltet léptették fel. Az első fordu­lóban a szavazatok több mint 40 százalékát Duclos kapta, lényegesen többet, mint Profiche, a második forduló előestéjén azonban a szocia­lista párt jelöltje visszalépett Pro­fiche javára és ezzel hozzájárult Profiche megválasztásához. A reak­ció erőinek azonban minden igyeke­zetük ellenére sem sikerült meghiu- sítaniok Maurice Thorez megválasz­tását. A FKP Központi Bizottságá­nak főtitkára választókerületében megkapta a szavazatok több mint felét. Marcel Servin, az FKP titkárának nyilatkozata Marcel Servin, a Francia Kommu­nista Párt titkára, a Központi Bi­zottság politikai bizottságának tagja rádiónyilatkozatában kommentálta a nemzetgyűlési választások második fordulójának előzetes eredményeit. Rámutatott, hogy a kommunista párt, amely már a november 23-i szavazások eredményeként is az or­szág első pártja volt, a második for­dulóban még több szavazatot kapott. A kommunista pártra.adott szavaza­tok száma sok választókerületben megközelítette az 1956 január 2-i eredményeket. Az abszolút antide­mokratikus választási rendszer kö­vetkeztében azonban a kommunista pártnak mindössze tíz képviselője van. Ugyanakkor a Soustelle-féle „Unió az Uj Köztársaságért” párt, mely a kommunista, pártnál keve­sebb szavazatot kapott, a kommu­nista mandátumok számának sok­szorosát kapta meg. Mint Servin megjegyezte, Guy Mollet-nak a legsötétebb reakcióval ..............................................................................................................................való szövetsége nem hozott hasznot J a szocialista pártnak, amely 130 EMLÉKEZETES ESKÜVŐ ínyitja — hangsúlyozta Servin —, csoda, hiszen Sziics |hogy a május 13-i lázadókkal (az al- Margitka — mint tgériai fasiszta katonai puccs. Szerk.) mondják — az ö ne- szövetkezés csak a lázadóknak veltjük. Már négy éve l^edvez. dolgozik az Állami I Olyan ultra-reakciós nemzetgyűlé- Áruházban, ott volt ta- Isiink lesz — mondotta Servin —„ nulő is, most a. méter- tamilyen XVIII. Lajos óta nem volt osztályon van. Munka- Franciaországban. jó bamtnak mrt-l Mától kezdve a köztársaság min- AJden hívének ismét az a feladata, Z-eskuvo fo-joren- |hogy szoros szövetségben tömörül- « zoje. így is mondhat- lve meggátolja a szélsőséges reakció nank: »násznagya« Se- fmesterkedéseit, s megvédje a sza­- *hr A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elismerését és köszönetét küldi mindazoknak, akik üdvözletükkel és jókívánságaikkal! megemlékeztek a KMP megalakulá-J sának 40. évfordulójáról. (MTI) • A nagyterem szokat­lanul ünnepélyes kül­sőt öltött. Megtöltötték az érdeklődők. A bejá­rattól út az asztalig. Az út két oldalán sor­fal. Az Állami Áruház fiataljai virágos fenyő- fűzért tartanak kezük­ben. Az asztal előtt szintén fiatalok tartják a fehér virágokkal tűz­delt zöld fűzért. Fel­emelik diadalkapuként ^ A kis úttörők egyen­ruháikban szintén sor­falat állnak. KISZ-esküvő van. Szűcs Margitka, az Áh lami Áruház dolgozója, KISZ-titkára tartja es­küvőjét Or ezt Ferenc­cel, a Lenin Kohászati Művek dolgozójával. Boldog a fiatal pár és boldogok a munkatár­sak is, akik emlékeze­tessé tették ezt u napot Szűcs Margit és Orczi Ferenc számára. Az Állami Áruház fiatal­jai közül körülbelül 35-en voltak ott. Sok lánynak ott volt a ma­mája is. A fiatalok kö­zött többen mondták, hogy ők is ilyen nagy­szerű esküvőt akarnak maguknak. — Lám. nemcsak templomban emlékeze­tes egy esküvő — mondták. Valóban, mennyivel maradandóbb egy ilyen esküvő! Mennyivel több melegség, közi'eilenség az ünneplésben, ahol a munkatársak együtt Örülnek a fiatal-okkal. Az Állami Áruház kitett magáért. Nem is gesdi Józsefné elvtárs nő. szívvel-lélekkel azon volt. hogy emlé­kezetessé tegye a szép napot. Ilyen esküvő után csak gratulálhatunk,— sok boldogságot kívá­nunk az ifjú párnak és gratulálunk az Állami Áru háznak is a szép esküvő megrendezésé ért. badságot De Gaulle lesz köztársasági elnök? Az AFP jelentese szerint a most megválasztott új nemzetgyűlés de­cember 9-én ül össze. Ez alkalommal kerül sor a nemzetgyűlési iroda tag­jainak megválasztására. A képviselő- csoportok előreláthatólag már ked­veién megjelennek a Bourbon-palotá­♦ (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom