Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-13 / 268. szám
2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1958. november 13. Szavazás — választás ]\£anapság egyesek >.gy vetik tel a kérdést: nálunk szavazás lesz és nem választás. A nyugati rádiók is ezen az ötŰttelen ötleten nyargalasznak, bizonygatván, hogy mivel Magyarországon nincsen több part, nem. is lehet szó választásról, csak szavazásról. Gróf Bethlen István egykori miniszterelnök, az általános és titkos szavazati jog ellen szónokolván, egyszer ezeket mondotta: — Uraim, ha Magyarországon bevezetnők az általános és titkos szavazást, ebek harmincadjára jutna az ország. Miért? Lássunk tisztán, uraim. A munkás nem szavazna a munkaadójára, mert gyűlöli munkaadóját; a zsellér nem adná voksát grófjára, mert hisz gyűlöli grófját. Ez az igazság, uraim... 1945-ben törvényerőre emelkedett Magyarországon az általános és titkos szavazati jog, s a nép azóta nem választ iparbárókat, tízezer- holdas grófokat a dunaparti palotába. Fájlalja ezt a nép? Ha olyigen szerette volna a munkás milliomos munkaadóját, az agyonnyomorgatott zsellér a gróf urat, Bethlen István nem féltette volna az úri Magyar- országot az általános és titkos szavazás „beláthatatlan következményeitől”. A munkás, paraszt bizony, ha megkapja akkor azt a jogát, hogy beleszóljon az ország dolgaiba, eldirigálta volna az állam kormányrúd- jától azokat, akik „áldásos” országvezetésükkel nyomorúságos éhbére ti tartották a dolgozó milliókat. És kiket ültetett volna helyükbe? A saját embereit, munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket, — a magafajtáját. akiknek kezébe le merte volna tenni sorsát. Bizony, ha módjában lett volna a népnek, nem osztozkodik az urakkal a hatalomban, ősidők népi tapasztalata bölcselkedik ebben a közmondásban; Nem jó az urakkal egy tálból cseresznyét enni, mert a szegénynek csak a magját hagyják... Az amerikai „dollárpapák” be szeretnék bizonyítani, hogy a magyar paraszt jobban erezné magát, ha a szavazócédulán a százezerholdas Eszterházy neve is ott ékeskedne, s ha Weiss Manfréd, a legnagyobb magyar iparbáró is benyújthatta volna igényét egy országgyűlési mandátumra. Mert a nyugati „tiszta” demokrácia, a több-pártrendszer ezt is jelenti, sőt ez az igazi értelme. A magyar munkás, a paraszt gyűlöli azonban annyira az urakat, mint az urak őket. Mert kölcsönös ez az ősi ádáz gyűlölet, mely az ezeresztendős magyar népsorsból táplálkozik. Ez a kölcsönös gyűlölet csapódott le az úri szájak néputálattól habzó közmondásaiban: „Bitang a paraszt, ha már egy araszt”, vagy a Dózsa-féle parasztlázadásra még 400 év távlatából is ökölbeszorított haraggal emlékező úri közmondás: „Sülve jó a paraszt, akkor is a fene egye meg.. .** Üljön meg a padkán az az amerikai aranyszájú szent János, aki össze akarja édeskedni a volt magyar zsellért nyugatra lógott urával, vagy azokkal, akik itt rekedtek és most roppant haraggal fenekednek a nép hatalmára. Egyszerűsítsük le a kérdést: mikor lenne Magyarországon olyan szavazás, mely előtt még a nyugat urai is kalapot emelnének? Ha a mi szavazásunk megegyezne az övékével, ha a jelöltlistán még mutatóba se lennének munkások, parasztok. Dehát akkor Magyarországon más világ járná, nem lenne néphatalom. A zsellér most is zsellér volna, munka- nélküliek ácsorognának a gyárkapuk előtt, az emberpiacon olcsón vesztegetné a nyomor a legdrágább értéket, az embert. Ebből a világból pedig elege volt a magyar népnek, torkig van vele. Mit csináljunk, hogy nekik is tessünk? Húzzuk talán keresztül jelöltlistánkat és kérjük fel a nyugati világ nagyieöveteit, hogy a nép jelöltjei helyett írják oda azokat, akik az ő szájukíze szerinti emberek? Szavazás lesz Magyarországon vagy választás? Ez csak azok számára probléma, akik lemaradtak a jelöltlistáról: a volt valakiknek, akik ma senkik és semmik — és valakikké már sohasem lehetnek. A nép éberen őrködik hatalma felett, csak azokat küldi az országházba, akik értik: „a dolgozó nép okos gyülekezetében hányni, vetni meg száz bajuk?’ ... Gulyás Mihály Újabb kedvezményekkel egészítik ki a multévi bányászlakásépítési akciót A kormány most megjelent rendeletében felhatalmazza az Országos Takarékpénztárt, hogy kölcsönt nyújthat a múlt évi báfiyászlakás- építési akcióban épült földszintes lakások tulajdonosainak, ha azok a Úttörők ünnepségén Kedves, meleghangú ünnepi műsor színhelye volt november 7-én délben az SZMT szakmaközi klub előadóterme, ahol a Kossuth utcai általános iskola úttörőcsapata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ünnepelte. Az ünnepséget 'dobpergés közepette a kispajtások fegyelmezett bevonulása nyitotta meg. Az ünnepi beszéd után gördülékenyen követték egymást a szavalatok, énekszámok és hangszerszólók, majd az úttörőpróbák sikeres elvégzőit megjutalmazták az Éleim iszerkiskereske- delmi Vállalat ajándékaival, ízletes csokoládéval és szép kivitelű érmekkel. A népes közönség, pajtások és felnőttek egyaránt nagy figyelemmel hallgatták a műsort. A kipirultarcú, fénylőszemű szereplők és hallgatók láttán a felnőtteknek szinte könny szökött a szemébe. A gyermekek magabiztos fellépése és kedves, tartalmas műsoruk azt bizonyítja, hogy nevelésük jó kezekben van. Dicséret illeti az iskola pedagógus karát és Réti János úttörővezetőt. így is lehet és így kell gyermekeinket szocialista szellemben nevelni. laKáshoz melléképületet akarnak építeni. Azok igényelhetnek kölcsönt, akik a lakóházak megvásárlására az Országos Takarékpénztárral szerződést kötöttek, vagy kötnek. A kölcsönt nyolc év alatt kell visszafizetni. A melléképületek felépítéséhez szükséges anyagokról a belkereskedelmi miniszter gondoskodik. A rendelet szerint nemcsak a bányászok, hanem más, bérből és fizetésből élő dolgozók számára is lehetővé kell" tenni a bányászlakásépítési akcióban épült földszintes lakások megvásárlását. E dolgozók^ részére a szénbányászokétól eltérő értékesítési feltételeket állapít meg a pénzügyminiszter és a nehézipari miniszter. (MTI) Tizedszer jelent meg a színház Szervezési Híradója A Miskolci Nemzeti Színház szervezési osztálya hónapról hónapra kőnyomatos híradóban tájékoztatja az Több mint kétszáz mázsa aszúszemet vásároltak a Hegyalján A koraősszel kedvezőre forduló időjárás erőteljes fejlődést índí- tott meg a Hegyalja szőlőtőkéin. Telt és kiválónak mondható cukorfokú szőlőket, illetve mustot szüretelnek az idén. A szőlőtermelő gazdaságok, termelőszövetkezetek, de az egyéni szőlőtulajdonosok is tárolási gondokkal küzdenek, bár .a Borforgalmi Vállalat igen jelentős mennyiséget felvásárolt. Megyei adatok szerint eddig 24 ezer hektoliter musttal vettek át többet, mint tavaly. Mintegy 100 ezer hektoliter új bor forr már a hegyaljai pincékben — a vállalat telephelyein és ugyancsak jelentős mennyiségű, mintegy 228 mázsa tiszta aszúszemet is vásároltak. Sajnos, mint a szőlőtermelők elmondják, a szüret előtti csapadékos, borongás időjárás visszatartotta az aszúsodás tökéletes kifejlődését, ám így is nagy összegeket kaptak a Hegyalja leghíresebb termékéért, a tokaji aszúért. A szerződéses hizlalásról Néhány összehasonlító adat A megyei tanács pénzügyi osztálya értékelése szerint, az 1958. évi terméskiesések ellenére is, megyénk dolgozó parasztsága éppolyan szorgalommal és maradéktalanul eleget tett búzaföldadó befizetési kötelezettségének, mint tavaly, A földadóbefizetésnek pedig szeptember 30-ig, az éves előirányzat szerint 93.4 százalékra tett már eleget dolgozó parasztságunk. Ugyancsak elkészítették már az Illetékesek a megye termcsállagalakulásának statisztikáját, amely a legfontosabb termelési ágakban az alábbi módon alakult: Kalászos terményekből 1953-ban 20.773, 1954-ben 20.207, 1955-ben 23.170, 1956-ban 18.514, 1957-ben 23.668, ezévben pedig 17.748 vagon termett. Az összehasonlító statisztika a megye egyénileg dolgozó parasztságának termelési eredményeiről készült, tehát ebben nincsenek benne az állami gazdaságok és nagyüzemek eredményei. A megyei felvásárlási operatív bizottság összesítő jelentése szerint megyénk állatforgalmi vállalata a múlt esztendőben 10329 darab sertésre, ezév szeptember 30-ig pedig már 28738 darab sertésre kötött a szerződő felekkel hizlalási szerződést. A vállalatnál lekönyvelt adatok alapján megállapítható, hogy ebben az akcióban a termelőszövetkezetek járnak élen. A mezőkeresztesi Vörös Csillag az 1058. évi akcióra 40 darab sertésre kötött szerződést, de a jövő gazdasági évre 130 darab hússertést készít elő. Az ugyancsak mezőkeresztesi Táncsics Tsz 70 darabra kötött hizlalási és értékesítési szerződést, és ebben a községben egyre intenzívebben foglalkoznak a hússertés neveléssel az egyénileg gazdálkodó termelők is, akik közül például Kovács Ber- nátné 15 darabot hizlal állami szerződésen. Megyénk dolgozó parasztságának legnagyobb része látván, hogy a hússertések szerződéses hizlalása kifizetődő, egyre inkább átáll e fajta meghonosítására. üzemi közönségszervezőket a színház műsoráról, szereposztásokról, a Italában mindazon eseményekről, amelyek a közönségszervezéssel összefüggnek, s amelyekről a közönség- szervezőkön kívül, a nagyközönséget tájékoztatni kívánják. A Szervezési Híradó már az utcai plakátok megjelenése előtt jóelőre közli a színház terveit, s ezzel módot nyújt az üzemi közönségszervezőknek, hogy kellőképpen felkészülve segítsék a színház munkáját és megfelelő tájékozottsággal álljanak az üzemi közönség rendelkezésére. A jiapokban jelent meg tizedszer a híradó. összeállítói szeretnék az anyagát bővebbé, gazdagabbá tenni. Szeretnék az üzemi közönségszervezők írásait is közölni. Tervbevették égy olyan rovatnak az indítását, amelyben a színházzal kapcsolatban felmerülő kérdésekre válaszolnak. A közönségszervezők megszerették a rendszeresen kiadott tájékoztatót, mert az segíti munkájukat és biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben még több segítséget fog nyújtani a színház és a közönség jobb kapcsolatának megteremtése és megerősítése érdekében.-oooA Borsod megyei Mélyépítő Vállalat „öreg“ dolgozóinak találkozója A tudományos ismeretterjesztés megyénk lakossága művelésének szolgálatában Irta: Kárpáti Zoltán, a TIT megyei titkára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója napján, november 7-én ünnepet ült a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat. Ezen az ünnepen találkozott a vállalat tíz olyan dolgozója, akik megszakítás nélkül tíz esztendeje dolgoznak a vállalatnál, A találkozón a vállalat igazgatója, Szomolya Pál üdvözölte az „öreg” munkásokat. Az MSZMP alapszervezete és az üzemi bizottság javaslatára ezer-ezer forint jutalomban részesültek: Márki József, Mó- zsi Ferenc, D. Tóth József, Krajcz István, Antretter Ferenc, Éles Sán< nek megfelelően a legkülönbözőbb i rendezvények útján elősegítsék me-1 gyénk dolgozóinak művelését, vala-1 mint az ismeretterjesztő tevékeny-1 séget végző értelmiségiek szakmai i továbbképzését, 1 Ilyen központi intézménnyé fejlő-1 dött ki az Értelmiségi Klub, ahol a1 tudományos előadások, filmvetítések1 és ankétok mellett tudományágán-1 ként a különböző elméleti problem^-1 Ilkákat tisztázó vitaesteket, olvadó1 ankétokat, bemutató előadásokat és1 előadói konferenciákat rendezzük1 meg. A,z elkövetkező hónapok prog-1 ramjában a szakképzett értelmisé-1 giek továbbképzését biztosítják azok' az előadói konferenciák, amelyeket1 a TIT tudományos szakosztályainak | vezetőségei szerveznek egy-egy tudományág összes szakemberei1 számára. Ezeket az előadói kon-1 ferenciákat programjukban olyan j rendezvényekké szervezzük,, hogy | az értelmiség a tudományos ( kutató és ismeretterjesztő mun-j káinak módszertanában, a szak-, emberek világnézetének fejlesztésében alapot nyújtsanak a dolgozók materialista nevelésére. Itt elsősorban az idealista és materialista szemlélet közötti éles harc folytán megmutatkozó tisztázatlan elméleti kérdések rendszerezésére törekszünk, hogy a tudományos szakemberek képessé váljanak a dialektikus materializmus tudományosan megalapozott eszméinek hirdetésére. A TÍT URÁNIA CSILLAGVIZSGÁLÓJA ma már az általános csillagászati ismeretek terjesztése mellett bekapcsolódott az országos meteorológiai, valamint a középeurópai műhold-megfigyelő hálózatba és ezzel közvetlen hirdetőjévé vált a megye intézményei és lakossága számára a legújabb csillagászati kutatás eredményeinek. Ez nagyban segíti a világmindenség megismerésének lehetőségeit. (Befejező rész következik.), dór, ■ Remete Imre, . Kovács Miklós, Soós Ernő és Ny lira i János. A jutalom kiosztása után közvetlen hangú társalgás indult a fizikai és szellemi dolgozók között. Öröm cs büszkeség töltötte el őket. A szemük ragyogott... Pergett a film, az emlékezés filmje, az együtt töltött tíz esztendő egy-egy jelentősebb állomása, munkasikere, a sok-sok küszködés-bajlódás, a munkafegyelem terén elért eredmények, a tervek teljesítése, az összefogás és az összetartozandóság- ban rejlő kimeríthetetlen sok-sok erő. De megelevenedett a múlt is, * amikor csak koranyártól-koraőszig r dolgozhatott az építőipari munkás... í Szomolya Pál igazgató, Juhász Ká- Jroly párttitkár, Mogyoróssi Károly iüb. elnök, Éles Sándor mérnök, Re- Jmete Imre bérelszámoló, Antretter i Ferenc ács, D. Tóth László kubikos lés valamennyien egy szép, egy ne- ihezen felejthető élménnyel lettek 4 gazdagabbak. * A beszélgetés, az együtt töltött két (óra után a vállalat vezetősége íel- ( kérte az „öreg” munkásokat, hogy 4 az elkövetkezendő napokban men- I jenek ki a vállalat valamennyi munkahelyére s ott adják át tapaszta- 4 latukat, tudásukat, munkamódsze- (reiket a. fiatalabb dolgozóknak. (Szükséges ez, mert a munkamódsze- ( rek átadása nagyban elősegíti a (vállalatot a további munkasikerek ( eléréséhez. ( Péczeli Endre 4 Diósgyőri ipari tanulók t a választások sikeréért 4 A diósgyőrvasgyári Pataki István 4ipari tanulóintézet növendékei a tan- 4műhelyben végzett jó munkával kc- ) szülnek a választásokra. így például a $ karbantartó fiatalok — választási l felajánlásként — tervük túlteljesí- 4 tése mellett jóval a határidő előtt * végezték el az üzemi nagyjavításaikat. Ezek között szerepel a kovágs- 4 műhely nagy présgépének főjavítássá is, amivel jelentősen hozzájárul- 4 tak a tanműhely tervszerű munka- 4 jához. 4 Ezenkívül az intézet kiszistái azt 4 vállalták, hogy Miskolc II. kerületé- 4 bén az összes szavazóhelyiséget a 4 választás napjára ízlésesen feldiszí- étik, a szavazás napján pedig minden ) sza*azóhelyiségben 2—2 fiatal tart S összekötőszolgálatot. így a kerület 39 szavazóhelyiségében csaknem száz kiszista segédkezik, hogy a sza- fvazás minél zavartalanabbul cs szé- 4 pen díszített helyiségekben bonyo- éledjék U» terjesztő tevékenysége mellett elsősorban a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemi bizottságának ismeret- terjesztési módszerét .kell példaként állítani az összes művelődésügyi intézmények vezetői elé. A tröszt kul- túrfelelőse, Perényi István azon túlmenően, hogy az írásos ismeretterjesztésre is kellő gondot fordít a könyvtárhálózat kiépítése, az olvasottság fokozása, valamint a Borsodi Szemle című tudományos és irodalmi folyóirat nagyszámban való megrendelése útján, az 1958—59. évi őszi-téli és tavaszi évadra az összes művelődési intézményei részére megkötötte szerződését a TIT-tcI, amely lehetővé tette, hogy a bányaüzemek dolgozói között a tröszt te-, rületén a tudományos előadásokat meghonosítsák, Ha a Szakszervezetek Megyei Tanácsa területi bizottságai részérői ez a példa követésre talál, nem kell félnünk attól az elmúlt években tapasztalt helytelen gyakorítottól, hogy a megyei üzemek dolgozói nem részesülnek éveken át világnézeti, társadalom- és természettudományi nevelésben. ■ Az ismeretterjesztő előadások szerződéses rendszerének megteremtésével lehet tervszerűvé és politikai, valamint tudományos vonatkozásban céltudatossá tenni a dolgozók világnézeti és általános műveltségi emelését. A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ Társulat Borsod megyei szervezetének központi intézményei nemcsak a Miskolc városi ismeret- terjesztő tevékenység szolgálatában állnak, de felkészültségüknél és programjuknál fogva lehetővé válik, hogy a megye tudományos igény eiEzt a dolgozók közötti érdeklődés felkeltése mellett olyan példával érhetjük el, mint a Lenin Kohászati Művek kezdeményezett, illetve valósított meg, A városi ismeretterjesztésen belül kellő gondot fordítunk — a lakosság széleskörű érdeklődésének megfelelően — a tudományos nagy- előadások rendezésére. Az eddigi gyakorlat bizonyítja, hogy Miskolc lakossága jelentős érdeklődést tanúsít a legkülönbözőbb tudományágak klasszikus és a modern tudományos fejlődés aktuális problematikáit tárgyaló előadások iránt. Az a tény, hogy a TIT és a városi tanács által rendezett tudományos nagyelőadások hallgatóinak száma sokezerre emelkedett,, arra kötelez, hogy még rendszeresebbé tegyük az egy-egy tudományág kiválósága által tartott nogyelőodósokat, melyek ma már kulturális nevelésünk rendszeresen igényelt rendezvényeiként szerepelnek Miskolcon. Jelentős lépés a megyei tanács művelődésügyi osztálya részéről az az elhatározás, hogy a tudományos nagyejőadások ?*endsze- rét kiterjeszti a járási székhelyek lakossága számára is. AZ ÜZEMI ÉS VÁROSI ismeret- terjesztés legnépszerűbb formája a szerződéses,' tudományos kiselőadások rendszere. Itt a Lenin Kohászati Művek kiemelkedő példája ' mellett ma már olyan jelentős fejlődéssel dicsekedhetünk, mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának egyes területi bizottságai részéről felmutatott tervszerű ismeretterjesztő tevékenység. Az Építőipari, valamint az Erdő cs Földmunkások Szakszervezete területi bizottságának ísmeret(3) A VÁROSI ISMERETTER J ESZ- IÉS és egyben a városi népművelés legmagasabb fóruma a szabadegyetem. A szabadegyetem jellegét és L-élkitüzéseit többoldalúan ismertetjük az Északmagyarország hasábjain keresztül. A szabadegyetemi iktatás komoly fejlődési tendenciát mutat. Az elmúlt évek során szervezett 3—5 tagozattal szemben ma már közgazdasági, irodalomtörténeti, művészettörténeti, zeneművészeti, jog- és államtudományi, pedagógia- ss lélektani, rádió és televízió, villamosgépek tagozatán kívül az idegennyelvi tagozat angol, francia, német, orosz és eszperantó kezdő, közép és haladó fokú csoportjai működnek. A mintegy félévenkénti 800 hallgató között ma már jelentős százalékban találunk szabadegyetemi tagozatokon felnőtt munkásokat is, Országos viszonylatban is példamutató a Lepin Kohászati Művek igazgatóságának kezdeményezése, amely szerint több, mint 200 dolgozónak tette lehetővé a szabadegyetemi oktatáson való ingyenes részvételt azáltal, hogy a gyár igazgatósága a jutalmazásnak és az ismeretek magasabb szinten való elsajátításának olyan módszerét alkalmazta, mint a vállalat részéről térített díjmentes bérletek kiosztása a termelőmunkában jó eredményt elért dolgozók között. Fontos feladatunk, hogy a szabad- egyetem intézményét meghonosítsuk a nagyobb ipari centrumok többezres dolgozói között is és különös tekintettel legyünk a hallgatók számának növelésekor a munkáshall- galók számarányának fokozására.
