Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

Kedd, 195$. november 4. eszakmagyarorszag 5 ^Megnyitották t IV» ^Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást Miskolc ismét gazdagabb egy szoborral Az Egressy-ezobor felavatása a Művelődés Háza előtt Tfa&ámap délelőtt szorongásig megteltek a Herman Ottó múzeum emeleti kiállítási termei a IV. Miskolci Országos Képzőművé­szeti Kiállítás ünnepélyes megnyitá­sára egybegyűlt közönséggel, amely­nek soraiban ott láttuk párt- és ál­lami szerveink sok vezetőjét, képző- művészeti életünk helyi és budapesti reprezentánsait. A szokatlanul nagy érdeklődés arra utal, mennyire rá­szomjazott a miskolci művészetszere­tők népes tábora a művészeti élmé­nyekre, amikben az utóbbi időkben ritkán részesült. A fővárosi képző­művészek nagy érdeklődését is az magyarázza, hogy a miskolci orszá­gos jellegű és immár negyedik éve ismétlődő képzőművészeti reprezen­táció egyre nagyobb jelentőségűvé válik azáltal, hogy évről évre átfogó képet ad egész képzőművészetünk fejlődéséről. Az ünnepélyes megnyitón Koncz- wald Barna elvtár's, a városi tanács vb. elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket és méltatta a kiállítás jelentőségét. Megemlékezett a leg­utóbbi országos kiállítás óta eltelt év gazdag eredményeiről, a dolgozó nép avégett vívott harcáról, hogy az 56-os ellenforradalom kártevéseit fel­számolja, a népi hatalom politikai és gazdasági alapjait megszilárdítsa. A párt művelődé spolitilcai irányelvei — mondotta — a magyar képzőmű­vészek munkája szempontjából is döntő fontosságú dokumentum. He­lyes megvilágításba helyezi a képző­művészek társadalmi szerepét, fel­adatait a szocialista építésben. Tisz­tázza a párt és az állam irányító sze­repét. utat mutat a magyar képző­művészeknek a szocialista realista alkotó módszer elsajátítására, a sza­bad és gazdag kezdeményezésre, az eszmei tartalom bátor kibontakozta­tására. 'nnek a kiállításnak a tükrében meg kell állapítanunk folytatta —, hogy még sok a tennivaló ezen a téren. •Sok tennivalója van a tanácsnak, a művelődésügyi minisz­térium képzőművészeti osztályának, az újjáéledő szövetségnek, mint szak­mai társadalmi szervnek, de maguk­nak a művészeknek is. Mint hiányt említette Konczivald elvtárs. hogy még kevés a tárlaton az emberábrázolás, a mai élet, a mai valóság. Az ilyen témákat felölelő müvekkel kapcsolatban is az a meg­jegyzése: több a harc, a feszültség a mi életünkben, a régi és az új har­ca, élesebb konfliktusokat teremt, mint amit képzőművészetünk meg­mutat, s a győzelem pátosza is for­róbb, mélyebb és nemesebb. Kifogá­solta, hogy művészeink bátortalanul nyúlnak a magyar múlt forradalmi hagyományaihoz, nem izzik át a műveken a forradalmi szenvedély, ai szocialista jövő építésének hatalmas áradata. Etekintetben képzőművésze­tünk legkiemelkedőbb alkotói is in­kább a szakmai színvonal szempont­jából példamutatók. Az országos kiállítás évről évre való megrendezése érdekében nem­csak a városi és a megyei tanács vállal áldozatokat, hanem a borsodi E és miskolci üzemek is, aminek bizo­nyítékai az évente kiosztásra, kerülő díjak számának növekedése. E díjak szolgáljanak buzdításul és erőfeszíté­seik elismeréséül művészeinknek, akik az egész magyar nép kulturális igényeinek kielégítésére törekszenek, közte a miskolci iparvidék százezer­nyi dolgozójához szólnak a művészet nyelvén. Bízunk abban, hogy a mű­velődésügyi minisztérium »Tanács- köztársaság* témájú pályázata is gazdag eredményt fog hozni. z év tavaszán a városi tanács vb. egy 30.000 forintos pályá­zatot írt ki Miskolc történelmi múlt­jával kapcsolatos műre, továbbá há­rom 10.000 és egy 3000 forintos fel- szabadulási pályázat legjobb művei­nek a kidolgozására adott megbízást. Kiírt egy 20.060 forintos Benin arc­kép pályázatot is, s még egy 10.000, egy 60Ö0 és két 3000 forintos meg­bízást adott e megye képzőművészei­nek. E munkák itt láthatók a tárlat kiállított művei közt. Az itt élő munkásság részt kér nemcsak a politikai és termelőmun­kából, hanem kultúránk formálásá­ból is. Ezért tette lehetővé a városi tanács a művésztelepen a mások által elfoglalt helyiségek felszabadítását, ezért épít műterem-lakásokat, ezért alapítottak díjakat, ezért rendezzük a kiállításokat. A művészektől a vá­ros dolgozói azt várják, adjanak szá­mot társadalmi felelősségükről, el­hivatottságukról, arról, hogy a társa­dalom erkölcsi és anyagi megbecsü­lését élvezve, milyen erőfeszítéseket tesznek a szocialista tealista képző­művészet fejlődéséért. Konczivald elvtárs ezután kiosz­totta a díjzsűri szombati ülése alkal­mával odaítélt dijakat. A városi tanács 8000 forintos nagy­díját Sarkanytyú Simon, a kiváló bu­dapesti fiatal festőművész Nagykala­pács című képéért kapta meg. A többi díjak így oszlottak meg: A megyei tanács 6000 forintos dijával Vati József Kivégzés című művét, a Lenin Kohászati Művek 5000 forint­jával Csabai Kálmán Munkácsy- díias Szülői gond című képét, a DIMÁVAG Gépgyár 4000 forintjával Tóth Imre öntők című festményét, a Nehézszerszámgépgyár 2000 forint­jával Lukovszky László Munkácsy- öÁjas 1944 december 3 című képét, a December 4. Drótgyár 2000 forintjá­val Pirk János Szatmári emlék című művét, a Borsodvidéki Gépgyár 2000 forintjával Feledy Gyula Fiú lóval című grafikáiét, a Miskolci Fonóipari Vállalat 2000 forintjával Jokúba Já­nos (Budánest) Szántás című művét, az ózdvidéki, Szénbányászati Tröszt 1000 forintjával Csohány Kálmán (Budapest) Illusztráció I. című grafi­káé'* büntették ki. kell említenünk, hogy a vá­rosi és a megyei tanács már az első napon sok müvet megvásá­rolt, úgyhogy csaknem minden bor­sodi festőnek egy-egy műve kerül is­mét a közületek birtokába, a meg­bízatások alapján készült műveken felül. A kiállítás gazdag. érdekes anyagának méltatására még vissza­térünk.-ooo­A film ünnepe Sárospatakon A magyar film államosításának tízéves jubileumát ünnepelte október 27-én a sárospataki Rákóczi Film­színház. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte a közönség és a meghívott vendégek előtt Zombori Emil iskolaigazgató mondott rnegnyitó beszédet. Összeha­sonlítást tett a háború előtti és utáni filmgyártás között. Elmondotta, hogy a statisztikai adatok fényesen bizo­nyítják azt az óriási fejlődést, melyet a magyar filmgyártás az elmúlt tíz év alatt megtett. Hangsúlyozta, hogy megyénkben még nem ért el minden tanyába a film, de a legjobb úton ha­ladunk ennek megvalósítása felé ... Beszédében kitért végül arra, hogy általában a magyar filmeket külföl­dön is nagyon megbecsülik és pél­dául államosított filmgyártásunk első filmjét, a »Talpalatnyi földet« 24 országban mutatták be. A magyar film művészi értékeit viszont a film- fesztiválokon nyert díjak és a ma­gyar filmgyártással kivívott általános nemzetközi elismerés bizonyítja. A Borsod megyei Moziüzemi Válla- -------------------—ooo­l at részéről Ádám Ottó műszaki osz­tályvezető méltatta a kormány mű­velődéspolitikájának a filmszakma fejlesztése terén kifejtett hatalmas erőfeszítéseit» melyek már akkor megnyilvánultak, amikor az ország romokban hevert. A felszabadulás után megindult nagyarányú újjáépí­tés egyben a népnevelés új alaookra való fektetését is jelentette, melynek egyik legerősebb támasza a film. Sivák László kilenc éve áll a sá­rospataki Rákóczi mozi élén és el­ismerő oklevelet kapott eddigi oda­adó munkájáért. Az ő érdeme, hogy a sárospataki mozilátogatók népes tábora a “hidegebb idők beálltával a mozi újonnan megépített központi fűtésének kellemes melegében élvez­hetik majd a filmelőadásokat. Az ünnepi beszédek után a »Sóbál­vány« című új magyar film került bemutatásra, amely önmagában is beszédesen bizonyítja filmevártásunk magas színvonalát és egyben a szo­cialista realizmus haladó szellemének diadalát. Fekésházy Géza, Sárospatak Ifjúsági szövetkezet alaWt a diósgyőri Kilián Gimnáziumban A diósgyőri Kilián Gimnázium fiataljai már eddig is számot­tevő sikereket értek el, mert bizonyos felada­tok megoldására össze­fogtak. Szabadidejük­ben sportpályát építet­tek iskolájukban, leg­utóbb a Lenin Kohá­szati Művek KISZ-fia- talfaintík kérésére az érctömörítő építkezésé­nél segédkeztek. A gimnázium KISZ- szervezetének javasla­tára a tanulók most ifjúsági szövetkezetei alakítottak. A szövet­kezetbe eddig mintegy 70 diák jelentkezett s hosszabb vita után úgy döntöttek, hegy mé­hészkedéssel, majd jö­vőre selyemhernyó te­nyésztéssel és kony­hakerti növények ter­mesztésével foglalkoz­nak. A bevételt a szö­vetkezet tagjai nyári táborozásra, esetleg külföldi utazásra for­dítják. Diósgyőr ifjúsági szövetkezete pénteken tart~>tía alakuló ülését. A szemerkélő esős idő ellenére forró hangulatú ünnepség zajlott le vasárnap délelőtt Diósgyőr-vasgyár- ban a Lenin Kohászati Művek Mű­velődés Háza előtti. utca felőli térsé­gén. Itt állították fel Egressy Gábor, a nagynevű színész és szabadsághar­cos szobrát, amelyet Miskolc dolgo­zóinak áldozatikészségéből emeltek emlékezetére. Ennek a szobornak a felavatási ünnepségét tartották meg nagyszámú, lelkes közönség, párt- és állami szerveink vezetői­nek és az alkotó szobrászművész­nek, Váradi Sándor Munkácsy-díjas- nak jelenlétében. Az avató ünnepséget a Hazafias Népfront Miskolc városi bizottsága rendezte. A Himnusz elhangzása után a bizottság elnöke. Urbancsok Mihály elvtárs röviden, de annál lelkesebb szavakkal méltatta az ün­nepi esemény jelentőségét és azt, hogy Miskolc népe ismét megmutat­ta, ^milyen szeretettel ápolja haladó nagyjaink emlékét, mennyire szivén viseli azoknak a múltbeli' szerepét, akik életüket és munkájukat a sza­badság, a kultúra és a nemzet fel- emelkedése szolgálatába állították. Kiemelte, hogy a szobor alkotója is miskolci származású művész, aiki ez­zel az alkotásával naevban gyarapí­totta eddigi művészi sikereit. Ezután Koval Pál elvtárs, a mis­kolci pártbizottság első titkára tar­totta meg avató beszédét. Ismertette Egressy Galambos Gábor dicsőséges pályafutását Elmondotta, hogy az 1808-ban megyénkben született mű­vész, aid a miskolci ref. lyceumban diákoskodott és mint diák már ját­szott a miskolci játéksain előadá­sain, hogyan indult el ga2dag élet­pályáiba. 1826-tól elkötelezi magát Tháliának, a magyar színjátszás út­törői közé áll. 1837 augusztusában, a budapesti Nemzeti Színház megnyi­tásán ő szavalta Vörösmarty ..Árpád ébredése” __ című ünnepi játékának előjátékát, s 1844-ben szerződött végleg a Nemzeti Színházhoz. 1848- ban csatlakozott a márciusi ifjúság mozgalmához. Akkor már az egész országban ismerik a kitűnő színész nevét, ismerik nagyszerű munkáját, amelyet a magyar színjátszás nem­zeti fejlődéséért kifejtett. A március 15-i eseményeknek egyik hőse volt Egressy. Este a Nemzeti Színházban ő játszotta a Bánk bán Peturját és szavalta el a közönség tomboló lel­kesedésétől kísérve a Nemzeti Pált. Tagja lett a Honvédelmi Bizott­mánynak. Kossuth Lajost elkíséri alföldi toborzó útjaira. 48 októberé­ben már mint hadszervező kormány­biztos Szegeden dolgozik. Amikor Windischgraetz bevonul Pestre, Eg­ressy szabad csapatokat szervez a Felvidéken. 500 partizánjával csodá­latos hőstetteket hajtanak végre. A szabadságharc bukása után ha­lálra keresték Egressy t, aki Török­országba menekült. Egy év múlva visszatér, halálra ítélik. Kegyelmet kap, de a színjátszástól eltiltották. Később, 1865-től a színi képezdének tanára lett. 1866-ban megírta „A színészet könyve” című munkáját. Még ugyanabban az évben halt meg a Nemzeti Színház színpadán elő­adás alatt. Egressy Gábor, a volt miskolci diák, a vándor színész, a honved- toborzó, a kormánybiztos, a parti- zánvezér, a nemzet színművésze példaképünk nekünk is; mai embe­reknek, példaképünk mint szabad­ságihős és példaképünk mint író, mint ember. Pédaképe színészeink­nek; a színészetet nevelő hivatásnak, nem olcsó mulatfcatásnalk tekinti. ... Ezzel a mai ünnepélyes aktussal egyik adósságunkatrTÓjuk le, amikor népünk haladó alakjai közt méltó ; helyre állítjuk Egressy Gábor alak- I ját — fejezte be beszédét Koval elv- | társ. Majd a városi tanács és a város dolgozói nevében Fazekas László, a városi tanács megbízott vb. elnöke vette át az emlékművet. Jövőre megkezdik a borsodnádasdi víz-távvezeték építését % A jövő évben kezdik meg annak a vízvezetéknek építését, amely a Szálajka völgy bő forrását szállítja majd a Borsodnádasdi Lemez­gyárba. A 12 millió forintos beruházással készülő távvezeték nemcsak a lemezgyár, hanem öt község lakóinak a vízellátását is megoldja. A táv­vezetékből kap majd vizet Szilvásvárad, Balaton, Lemezgyártelep, Bor- sodnádasd község és Mocsolyás bányatelep. Az állami tartalék földeli ről Azok a termelők, akik as általuk használt tartalék földdel termelőszövetkezetbe lépnek, mentesülnek a szerződésben vállalt kötelezettségeik alól Az állami tartalékföldek hasznosí­tásáról, a földhaszonbérletek szabá­lyozásáról, valamint a dolgozó pa­rasztságnak ezzel kapcsolatban jutta­tott kedvezmények tárgyában kiadott 42/53. (VIII. 2.) M. T. sz. rendelet és ennek a minisztertanácsi rendelet­nek a jogszabálya szerint (1/1953. (VIII. 20.) F. M.) az állami tartalék­földeket öt évre haszonbérbe lehe­tett adni. A fenti két jogszabálynak megfe­lelően tartalékföldet haszonbérbe ve­hetett minden egyénileg gazdálkodó paraszt, de ezeket a földeket elsősor­ban a termelőszövetkezetek ingyenes használatába kellett adni, -ha azok ezeknek a földeknek a megművelé­sét önkéntesen vállalták. A földdel egyáltalán nem rendelkező dolgozók is haszonbérbe vehettek 1 katasztrá- lis holdat öt évi időtartamra. A termelőszövetkezetek tehát in­gyenesen kapták az általuk, igényelt tarfalékföldeket, amíg az egyénileg gazdálkodók a föld kataszteri tiszta jövedel­mének minden aranykoronája után meghatározott összegű ha­szonbért fizettek. Emellett azonban az állam kölcsön- vetőmagot biztosított és úgy rendel­kezett, hogy a műtrágya és a külön­féle gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére indo­kolt esetben —• termelési hitelt kel­lett részükre folyósítani. A már em­lített két jogszabály megalkotására azért került sor, mert sok volt az ál­lami tartalékterület és államunk mindent elkövetett, hogy egy talpa­latnyi föld se maradjon megművelet­lenül. Általában a tartalékföldek hasznosításának kérdését 1953. októ­ber 1-ig kellett rendezni. Nagymeny- nyiségű tartalékföld haszonbérletére került így sor. A jogszabályokban meghatáro­zott ötéves időtartam ez év októ­ber elsejével lejárt, amiből az következik, hogy az állami tar­talékföldek kérdését ismét ren­dezni kellett, illetve rendezni kell, ahol ezt még nem tették meg. Következésképpen: az 1953-ban kö­tött haszonbérleti szerződéseket meg kell újítani, vagy azoktól, akik eze­ket a földeketi nem kezelték jó gaz­da gondosságával, vagy nem tartot­ták meg a vonatkozó jogszabályok­ban és a haszonbérleti szerződések­ben foglalt kötelezettségeiket — a földet el kell venni és olyan gazdák­nak átadni, akik nem kizsákmányol­ják, hanem megbecsülik ezeket a földeket. Azok az egyénileg gazdálkodó parasztok azonban, akik terme­lőszövetkezetbe kívánnak belép­ni, vagy új termelőszövetkezetet szeretnének alakítani és tarta- lékföidekct is művelnek, a ter­melőszövetkezetek mintaalapsza­bályának a földről szóló II/2. pontja értelmében a saját tulaj­donukat képező földjükkel egye­temben (a háztáji gazdálkodás céljára visszatartható terület ki­vételével) a haszonbérletbe vett földet is a szövetkezet közös használatába adhatják és nem terhelik a szerződésben vállalt kötelezettségek. Figyelemmel kísérve a haszonbér­leti szerződések megújításának, illet­ve meghosszabbításának munkáit, megállapítható, hogy egyes járási mezőgazdasági osztályainknál jól át­gondolt és eredményes munka folyik — mint például a sátoraljaújhelyi járási mezőgazdasági osztálynál, vagy az ózdi városi tanács mezőgaz­dasági csoportjánál, ahol már vala­mennyi haszonbérleti szerződést meghosszabbítottak és arról is gon­doskodtak, hogy- az-ózdi Rákóczi Tsz így 22 katasztrális hold birkalegelő­höz jusson. Egyes járási mezőgazda- sági osztályunk viszont — mint pél­dául a putnoki és az ózdi járási me­zőgazdasági osztály — megkéstek a szerződések megújításával, illetve új szerződések kötésével. Szükséges, hogy ezek gyors ütemben behozzák a késésüket, mert ma sem lehet szá­munkra közömbös, hogy minden tal­palatnyi föld megművelése biztosít­va van-e, avagy sem. Egyébként a szerződések megkötésének, illetőleg megújításának elhúzódása azzal a ve- •széllyel jár, hogy a haszonbérlők igyekeznek a nagyobb földterülettel rendelkező egyénileg gazdálkodó pa­rasztokkal haszonbérleti, vagy részes- művelési szerződéseket kötni — kö­vetkezésképp: több állami tartalék­föld marad a községi tanácsok hasz­nálatában, másrészről pedig fenyeget a veszély, hogy lehetőség nyílik egyes emberek kisebb-, vagy nagyobbfokú kizsákmányoló tevékenységének ki­fejtésére. Dr. Kosztin Árpád a tsz-tanács megyei megbízottjának jogtanácsosa. i / Tisennégyévi börtönbüntetésre ítélték a gázoló gépkocsivezetőt Pénteken és szombaton tárgyalta dr. Szenttornyai János megyei ta­nácsvezető bíró Qodzsák Ferenc gá­zoló gépkocsivezető bűnügyét. Még emlékezetünkben él a döbbe­netes hír, mely szeptember 21-én be­járta az egész országot. Egy magáról megfeledkezett, fegyelmezetlen em­ber könnyelműsége, meggondolatlan­sága mély gyászba borította négy család békés, boldog életét.' Az em­berek tízezrei kísérték utolsó útjukra Varga Gyulát, Cselényi Józsefet, Illés Barnabást és Puhl Lászlót, a miskolci Munkás ifjúsági labdarúgó csapat tagjait, akik fiatalon, áldozatai lettek a részeg gépkocsivezető garáz­dálkodásának. Október 31-én érkezett el a szá­monkérés napja. A tanácstermet zsú­folásig megtöltötték a szomorú arcú bánatos tekintetű emberek. A vád­iratot néma csendben hallgattuk. A vádirat elénk tárta egy könnyelmű ember egész életét. Kétszer volt már büntetve és mostani cselekedete csak betetőzte eddigi tetteit. Hogyan hallgatta Godzsak Ferenc fi? f /-TV, rv—+ T'ó '■l sflra + ** V '5V­kedvűen állt a bű*ó előtt és a vád­irat felolvasása után nemtörődöm módon adta a válaszokat: Nem érzi magát bűnösnek a balosét elkövetéséért, csak abban hibás, hogy kismértékben szeszesitalt fogyasztott1 A tárgyalás alatt igyekezett mások­ra hárítani a felelősséget, fondorla­tos módon akarta kijátszani a tör­vényt A közéi harminc tanú vallo­mása szerinte nem helytálló, az »igaz« kizárólag, amit ő mond. Ami­kor a szerencsétlenség körülményeit tisztázták, akkor sem tört meg. Nem gondolt a négy fiatal halálára, nem gondolt a saját gyermekeire őt min­denkor csak egy dolog érdekelte: az ital! A végzetes napon borral kezdte majd nem sokkal később pálinka és sör következett. Aznap délután to­vább folytatta sörivással. Volt bátor­sága volán mellé ülni és a megenge­dettnél nagyobb sebességgel közle­kedni. Kitől iß félt volna Godzsak? Senkitől és semmitől. Amikor mel­itta a maga kvantumját, ő volt a »legerősebb, a legbátrabb» ember. És a »bátor« ember a szerencsétlen­ség megtörténte után odatámaszko­dott gépkocsijához és cigarettázva, egykedvűen figyelte a földön fekvő halottakat, hallgatta a sebesültek jajgatását. Milyen lehet ennek az embernek a lelkáiscmerete? Tagadja* hogy részeg lett yofna. Akkor hogyan történhetett meg, hogy a vér vevő orvosnál egyszerűen elszundikált? Sorolhatnánk még a tárgyaláson, elhangzottakat, a tanúk vádló szavait, az ügyész fejtegetéseit, de minek ... Tizennégyévi börtönbüntetést ka­pott Godzsák Ferenc. Megérdemli ezt a büntetést, hiszen italozásával négy fiatal halálát, három fiatal se­besülését és a társadalmi tulajdon­nak több mint százezer forint kárát Okozta; Az ítélet figyelmeztessen minder, gépkocsivezetőt: soha többet ne for dúljon elő ilyen eset! (Le:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom