Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

4 tSZAKMAGTARORAZAG Vasárnap, 1958. november 30­A megyei rendőríőkapitáoyság közleménye Á megye területén a szabálytalan. Ital hatása alatt történő közlekedés, a közlekedési szabályok semmibevé­tele miatt, október hó folyamán 35 közlekedési baleset történt, 5 halálos áldozattal, 19 súlyos sérüléssel. A közlekedési bűncselekményt el­követő személyektől a rendőrhatóság a vezetői jogosítványt megvonta, egyben a büntető eljárást megindí­totta. Nem használt a figyelmeztetés az alant felsorolt gépjárművezetőknek, akik ital hatása alatt vezették gép­járművüket. Hérosz András sárospataki lakos, a 31-es TEPU dolgozója. Taba Fe­renc ózdi lakos, a 37-es AKÖV. dol­gozója, Lipták Miklós miskolci la­kos, a miskolci Autóbusz Vállalat dolgozója, Nyitrai István miskolci lakos saját motorkerékpárjával, Csu- rilla Dániel izsófalvai lakos saját motorkerékpárjával, Rőczei Miklós tállyai lakos, a 36-os MÁVAUT dol­gozója, Szendrei István ózdi lakos saját motorkerékpárjával, Schuller Árpád miskolci lakos saját motor­kerékpárjával, Szepesi János miskol­ci lakos saját motorkerékpárjával, Koós László sátai lakos saját motor- kerékpárjával, Balogh Ferenc or­mosbányai lakos saját motorkerék­párjával, Spitzmüller József sajó- szentpéteri lakos saját motorkerék­párjával, Nagy Zoltán boldvai lakos saját motorkerékpárjával. Kiss Fe­renc miskolci lakos saját motorke­rékpárjával. Súlyos anyagi kárt okozott nép­gazdaságunknak Csaba Jenő, a Mis­kolci Szénbányászati Tröszt gépko­csivezetője. Síkos, sáros úton, gyors­hajtás következtében tehergépkocsi­jával nekihajtott a Megyei Tanács tulajdonát képező személygépkocsi­nak. Az összeütközés következtében a társadalmi tulajdonban 20 000 fo­rint anyagi kár keletkezett. — Ales Béla gépkocsivezető Hejőkeresztúron a hídról belezuhant a Hejő patakba--------------------------ooo­a z általá vezetett dömperrel, mivel nevezett a járművét szeszesital ha­tása alatt vezette. Bíró Béla gépészmérnök saját tu­lajdonát képező Skoda-Spartak sze­mélygépkocsijával a Saj őszentpéter és Miskolc közötti útszakaszon el­ütötte Kereki András 77 éves föld­művest, aki a fenti útszakaszon ke­resztül akart haladni. A balesetet a gépkocsivezető gondatlansága idézte elő. — Balogh József gépkocsivezető az Özdi Szénbányászati Tröszt tu­lajdonát képező tehergépkocsival gyorshajtás következtében felborult. Anyagi kár 20 000 forint. — Nagy Ferenc gépkocsivezető, balmazújvá­rosi lakos a debreceni gépállomás tulajdonát képező vontatóval Cse­répfalu bejterületén a Hórrpatakba beborult, mivel ittgs állapotban ve­zetett. — Lukács József gépkocsi- vezető, sajószentDéteri lakos, a 31-es TEFU tulajdonát képező tehergép­kocsival az útszéli fának ment, mi­vel a gépjármű vezetése közben el­aludt. — Molnár Barnabás gépkocsi- vezető a Terményszállítási Vállalat tulajdonát képező tehergépkocsival a Miskolc—Szikszó közötti útvona­lon felborult. Anyagi kár 1 500 fo­rint. A baleset oka: Molnár Barna­bás vezetés közben elaludt. Ezen személyek jogosítványát a rendőrhatóság bevonta és ügyüket a bíróságnak adta át. A rendőrhatóság figyelmezteti a gépjárművezetőket, hogy tekintettel az őszi-téli síkos, jeges, ködös időre, fokozott figyelemmel és gonddá? ve­zessék a járműveket. Kéri a rendőrhatóság a becsületes gépjárművezetőket, hogy azon gép- járművezetők ellen, akik gondatlan és fegyelmezetlen magatartásukkal veszélyeztetik a közlekedés rendjét, cselekményük rövid leírásával, a gépkocsi rendszámának megjelölésé­vel tegyék meg a feljelentésüket a rendőrhatósághoz. Megyei Rendőrfőkapitányság Befejezték éves tervüket A Borsodi Szénbányászati Tröszt­höz tartozó bányaüzemek fej-fej mel­lett küzdenek, hogy melyikük jelent­heti előbb: befejezték éves tervüket. Az eddigi jelentések szerint a sajó- szentpéteri Il-es akna, a kurityáni külfejtés, az ormosbányai Ill-as ak­na, az ormosi külfejtés, a szuhakál­lói II-es akna, az edelényi I-es és III-as akna tett eleget tervelőirásá- nak és jóval az év vége előtt befe­jezte éves tervét. Valamennyi akna dolgozói az év hátralévő részében sok-sok tonna terven felüli szénnel járulnak hozzá a lakosság szénszük­ségletének biztosításához. Hogyan készült fel kereskedelmink a télre? Egyre öregszik az év és már az ajtó előtt kopogtat a tél. A meteoro­lógia is figyelmeztet: »jó lesz elő­szedni a téli holmikat!« Jó, ha van mit előszedni a szekrények és subló- dok mélyéből. És ha nincs, vajon tudja-e biztosítani a kereskedelem a szükséges árumennyiséget, biztosítva van-e a megye zavartalan élelmiszer- ellátása, lesz-e elég liszt, cukor, zsír, húsféleség, gyümölcs és zöldség, lesz-e elég tüzelő? A közeledő cél miatt efajta gondolatokkal foglalkozó riporter a kérdéseket egyenesen az arra legilletékesebbeknek, — a me­gyei és városi tanács kereskedelmi osztályának szegezte. Hamarosan ki­derült, hogy a légilletékosebbek feje egyáltalán nem fő a téli gondoktól, a szocialista kereskedelem a maga jólszervezett gépezetével már jő előre felkészült a télre, bő árutartalékok­kal rendelkezik, sőt, ... de erről majd később. Kezdjük talán a fenyői'» árusítással. Az elmúlt évben Miskol­con és a megyében 42 ezer méter fenyőfa került forgalcmba. A nagy igénnyel számolva, most csak Mis­kolcon körülbelül 40 és a megyében körülbelül 44 ezer méter fenyőfát akar forgalombahozni a kereskede­lem. Igen örvendetes, hogy nemcsak fe­nyőfából, hanem minden áruból jó­val többet vásárolnak az emberek, mint az elmúlt évben. A megyében — Miskolc adatai nem tartoznak ide — az élelmiszerben 3.1, ruházati cikkekben 12.4, és veg3resipari áru­féleségekben 12.6 százalékkal na­gyobb a forgalom, mint az^elmúlt év hasonló időszakában. Ugyanez vonat­kozik, de fokozottabb mértékben Miskolcra, ahol az év utolsó negye­dében a ruházati és élelmiszeráruk vásárlása körülbelül 13 millió forint­tal haladja túl a múlt év hasonló szakának forgalmát. Az élelmiszerellátásban igen jól áll Miskolc és az egész me­gye. Az alapvető élelmiszerekből — liszt, cukor, zsír, vaj — a raktárak tömve vannak. A vágottbaromfi-ellá- tás régen volt ilyen jó. Nincs hiány a , húsban, és húskészítményekben. Egyedül Miskolcon 2 ezer mázsa hús­féleséggel van több, mint tavaly ilyenkor. Itt a jogos igény inkább abban jelentkezik, hogy a mennyiség mellett a vásárlók rendelkezésére nem áll — a megnőtt igényeknek megfelelő — bő választék. Élőhalból annyi van, hogy jóval nagyobb igé­nyeket is ki tudnának elégíteni. To­jásellátásban mutatkozik némi zavar. A pácolt hal kedvelői már előre készíthetik jó étvágyukat, mert de­cember hónapban nagyobb mennyi­ségű pácolt hal (ruszli) érkezik. Általában gyümölcs- cs zöldség- féleségből Miskolcon és a megyében a várható igényeknek megfelelő mennyiséget tároltak. Mindössze a vöröshagymában volt kisebb fenn­akadás. Tavaly hiánycikk volt a citrom, — ma kellő mennyiség áll rendelkezés­re. És rövidesen nagyobb mennyi­ségű füge, narancs, citrom és man­darin fog érkezni a megyébe. A kereskedelem a ruházati cikkekben is felkészült a téli szezonra. Pamut-, méteráruban és gyapjúszövetben bő, a fésűs gyapjúszövetben viszont ki­sebb/ választék áll rendelkezésre. Ér­dekes, hogy újabban a vásárlók ér­deklődése a méteráru helyett a kész­ruha felé fordult. A férfi konfekció­ban nincs is különösebb kívánnivaló. Van elegendő áru női konfekcióból is. Női kabátnál mutatkozik némi ja­vítanivaló. Áru van bőven az üzle­tekben és a raktárakban, csak a jobbminőségű kabátokból pines bő választék. Nem tudnak még kellő mennyiséget biztosítani bőr- és mű­bőrkabátokból. A gyapjú női, férfi és gyermek kötöttáruk ellátása jobb, mint tavaly. Általában lábbeli bő választékban áll rendelkezésre. Ta­lán női és férfi gumicsizmákból kell még gondoskodni nagyobb utánpót­lásról. A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Háza a kohászati dolgozók harmadik országos kultú- rális seregszemléjének keretében de­cember 2-«n, kedden este hat órakor irodalmi estet rendez. Az est kereté­ben Ady Endre és József Attila leg­szebb megzenésített verseit Jámbor László, Lorenz Kornélia és Erdész Zsuzsa, a Magyar Állami Operaház Általában a vegyesipari árúk megfelelő mennyiségben állnak a raktárakban. Tavaly például még hiánycikk volt a mosógép és annak ellenére, hogy most jóval többet vá­sárolnak, mint tavaly, minden igényt ki tudnak elégíteni. Van bőven tűz­hely és kályha is. Nem bírja eléggé kielégíteni a kereskedelem a villany- tűzhely és hűtőgépeket vásárolni akarók igényét. Mint a tanácsnál kö­zölték, januártól kezdődően a jó el­osztás érdekében a villanytűzhely és hűtőgépek 30 százalékát SZOT-utal- ványra fogják szétosztani a dolgozók között. , Rádióból bőven van a raktárak­ban és mégis hiány mutatkozik. Ugyanis a dolgozók zöme nem is any- nyira a középszerű rádiók után ér­deklődik, hanem mindenki a lemez­játszóval egybeépített nagy rádiókat akarja megvenni és így főleg a 4—5 ezer forintos rádiókban szükség van utánpótlásra. A tüzelődlátáii gondja nem veszélyes. A szénellátás sokkal jobb az elmúlt évekénél. Mis­kolc és a megye lakói szénigényének 75—80 százaléka — az elmúlt évihez viszonyítva — már a '"szenespincék- ben van. Az emberek az elmúlt évek tapasztalataiból okulva előrelátób­bak. s a nyár és az ősz folyamán igyekeztek megpakolni a kamarákat. A szénellátásban sokat segít a dol­gozóknak a SZOT-utalvány. A múlt évben 25, ezévben 37.5 ezer dolgozó részesült kedvezményes tüzelőakció­ban. Ahogy az élelmezésben, ruház­kodásban, vegyesipari cikkekben, úgy a szén dolgában is derűsen nézhe­tünk a rohamléptekben közeledő tél felé. CSORBA BARNA művészei tolmácsolják; Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Ligeti Károly, Oláh Gábor és Várnai Zseni költe­ményeit pedig Ungvári László, La- domerszky Margit, Berek Katalin és Almási József, a budapesti Nemzeti Színház tagjai adják elő. Zongorával Érsek Mária működik közre, a mű­sort dr. Baksai Miklós közli. Az es­tet Gergely Mihály Sándor* író elő­adása vezeti be.----------------------------------oqo ■ —- ■ Irodalmi est a Bartók Béla Művelődési Házban AHHOZ, HOGY AZ EMBER be­csületesen birkózzon az élettel, bátor­ság ikell — hit, nyugalom és maga- biztosság. Becsületesen birkózni? Ki­vel, mivel, miért? Az emberi élet értelme, célja sokrétű. A »becsülete­sen*i élni értelmezése szintén. A XX. század embere elsősorban politikus ember. Politikusabb, mint bármelyik századbeli őse előbb. Politikusabb, mert — akár tetszik ez, akár nem — az egyén erősebben függvénye kör­nyezetének, a társadalomnak, a világ- politikának, mint bármikor. Csak utalunk az atomkorszakra. Ebből kö­vetkezik, hogy a XX. század emberé­nek küzdelme nem választható el a társadalom harcától, az osztály harc­tól. Vagy itt áll, vagy ott — az új mellett, vagy a régi mellett. A század két föáramlata: a szocializmus és a kapitalizmiís. Akik középütt keres­kednek, vagy ámokfutók, vagy rene* gátok, vagy bérencek. (A két utóbbi legtöbbször együtt jelentkezik.) A társadalom törvénye, hogy formációi fejlődnek, — a történelem permanens küzdelem a régi és az új között. Az eredmény mindig a haladás. Még ak­kor is, ha időlegesen a régi, van, ma- rád hatalmon. A jelenkor emberének becsületes küzdelme: harc, munka a szocializmusért. Aki nem ezt teszi, tévelyeg, vagi/ tűnt álmokhoz, tűnő álmokhoz ragaszkodik. (Például em­bertársai kizsákyyány olásához.) A földgolyó nem csupán bátor, tit&afejxL emberekkel a hátán kering a nap körül. A gyenge ember politi­zálása a kacsintgatás. Jobbra és bal­ra. Történelmi távlatokat„ folyama­tokat lényegükben képtelenek érteni, -r- esetleg nem is akarják érteni. A gymigerinc is századunk találmánya. A megszokást is cipeljük magunkkal. Ilyen és! még sok más tekintetben fontos tehát, hogy helyesen, reálisan értékeljük a szocializmus, a kapita­lizmus; a forradalom és a reakció erőit, és ezt világosan adjuk a tisz­tán nem látó, az esélyeket latolgató emberek elé. A kínai kommunisták ebben előttünk járnak. Fejtegetéseik meggyőző ereje magával ragadó. Mao Ce-tyng csak azt mondja: »Az imperializmus és bérenceik vala­mennyi országban olyanok, mint a • A Shijie Zhieshi (Világkultúra) című feinal folyóirat nemrégiben tette közzé Mao Ce-tijng elvtárs: ,.Az imperializmus és minden regkeié csak papirtigris” ta- •olmfttty gyűjteményét. Az A PAPIRTIGRIS* Gondolatok Mao Ce-tung elvtárs: imperializmus és minden reakció csak papirtigris cimü tanulmánygyűjteményéről fejezte: »Az imperializmus és minden reakció csak papirtigris.« (Képekben, hasonlatokbaigen gazdag a kínai beszéd.) Azonban félreértés ne essék! A »papirtigris« jelző nem q.4 ellenség lebecsülése — ez a szocializmus ere­jében való bizalom. Az ellenségei fennhéjázón lebecsülni baloldali op­portunizmus, túlbecsülni viszont jobb­oldali opportunizmus — egyik sem vezet célhoz. Reálisan^ kell értékelni mindenkor az adott helyzetet, de so­hasem szabad feladni a hitet a forra­dalomban. Mert nézzünk a keleti és a nyugati égre. A forradalom előbb- utóbb győz és a reakció, az imperia­lizmus megbukik. , Anna Louise Strong amerikai új­ságírónő 1946-ban kérdéseket inté­zett Mao Ce-tung elvtárshoz. A for­radalom és a reakció közötti erő­viszonyokkal kapcsolatos kérdésre Mao Ce-tung így válaszolt: »Az 1917- es februári oroszországi forradalom előtt Oroszországban melyik oldalon volt az igazi erő? A felszint tekintve a cár erős volt (kezében az állam- gépezet, a hadsereg), de a februári forradalom vihara elsöpörte. Vég­eredményben Oroszország ereje a munkások, parasztok és katonák szovjetjeinek oldalán volt. A cár pa­pírtigrisnek bizonyult. Vajon nem tartották-e Hitlert valamikor nagyon erősnek? De a történelem bebizonyí­totta, hogy papírtigris volt. Ugyanígy Mussolini és a japán imperialisták. Ezzel szemben a Szovjetunió és vala­mennyi ország demokratikus és sza­badságszerető népének ereje sokkal nagyobb, mint egyesek gondolják.« Az imperializmusnak kedvelt mód­szere, hogy a zavarosban halásszon. A legutóbbi évek bő tanulságot szol­gáltattak erre. Nézzük az Arab-Kele­tet. Az angol—francia imperializmus kirobbantotta a szuezi válságot. In­tervenciót indított. És mi lett az eredmény? Egyiptom megvédte szuve-i rénitását és megerősödve került ki a válságból, az angol—francia imperia­listák visszakoztak. Még közelebbi példa Irak és Libanon esete. Az ame­rikai és angol imperialisták beavat­kozásuktól a bagdadi paktum fenn­tartását, megerősödését remélték. De a puska visszafelé sült el. A bagdadi paktum meggyengült és az imperia­lizmus elleni Összefogás erősödött az Arab-Keleten. Említsünk meg egy másik előjelű példát is. Itt van a mai Francia- ország. A csaló választási törvény eredményeként a Francia Kommu­nista Párt — mint a választás első fordulója bizonyítja — bár a nép bi­zalma nem csökkent irányában — a legtöbb szavazatot kapta — mégis sok mandátumától megfosztja a degaul- leista törvény. Ebből azt a következte­tést lehet levonni, hogy a reakció Franciaországban előretört? Időlege­sen előretörhet, a francia kommunista párt azonban, ha kevesebb mandátu­ma lesz is, megmarad és aktivitása nem csökken, ellenkezőleg: folcozódni fog. Ha nem lesz lehetősége arra, hogy a parlamentben hallassa szavát meg­felelő súllyal, hallatni fogja másutt, másmódon. S ami a reakció előre­törését illeti, ne feledjük el Mao Ce- tung elvtárs figyelmeztetését: »mind reakciósabbak lesznek a reakciósok, annál közelebb van a pusztulásuk«. EZÉV SZEPTEMBERÉBEN a kínai elnök látogatást tett a Jangce folyó mentén fekvő tartományokban. Pe- kingbe visszatérve nyilatkozatot adóit az Űj-Kína hírügynökség munkatár­sának. Többek között ezeket mon­dotta: »Az imperialisták már nem él­hetnek sokáig, m.ert mindig rosszat cselekednek, különböző országokban ‘kizárólag népellenes, reakciós klik­keket támogatnak, erőszakkal száll­nak még gyarmati és félgyarmati országokat, ott támaszpontokat létesí­tenek, és atomháborúval fenyegetik a békét. Mindezekkel a világ népei­nek több mint 90 százalékát arra kényszerítik, hogy tömegesen ellenük forduljon. Az imperialisták azonban ma még élnek és zsarnok módjára viselkednek Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. A nyugati világ­ban pedig még elnyomják saját or­száguk népeit is. Ennek a helyzetnek meg kell változnia. A világ népeinek feladata az, hogy végetvessenek az imperiáfjzmus, főleg az amerikai im­perializmus agresszióinak és elnyo­másainak.« És a népek végrehajtják ezt a feladatukat. Mert természeti törvény, hogy a nap lenyugszik és új nap kél. Mert a történelem bebizo­nyította. nogy a jene vadnak mutat­kozó imperializmus csak »papirtigris^ NAGY ZOLTAM lenyugvó nap a nyugati égbolton, míg a szocializmus és a ^szocializmus által támogatott nemzeti forradalmak olyanok, mint a felkelő nap a keleti égbolton.« Egy kép és benne érzed a történelmet. A nap lenyugszik és főikéi. A rabszolgatársadalmat a feu­dalizmus követte, -majd a kapitaliz­mus jött és most a szocializmus nap­ja kél. Még nem ragyog a horizont. De a nap már feltűnt a keleti égen. Nézzünk a nyugati égboltra. A nap lemenőben. Régen maga mögött hagyta már a delelőpontot. Mert mit ért el az imperializmus az utóbbi fél­század alatt? Kirobbantotta az első világháborút a világ újrafelosztásá­ért. Eredményeként megszületett a Szovjetunió. Kirobbantotta a második világháborút, szintén a világ újra­felosztásáért, és remélve, hogy a szo­cializmus megbukik. Eredmény: a szocialista tábor. Van egy kínai köz­mondás: »követ emel fel, de saját lábát zúzza össze« — a mondás a bo­londot példázza. Mao Ce-tung elvtárs azt mondja: vigyázzanak az imperia­listák a »kő«-vel. Itt volt tanulság­képpen a második világháborúban Chamberlain — Anglia akkori mi­niszterelnöke. Úgy gondolta, hogy Hitlerrel megsemmisitteti a Szovjet­uniót. Hitler azonban Anglia és Fran­ciaország ellen támadt. A kővel az angol miniszterelnök a saját lábát zúzta össze. HASONLÓ SORS ÉRTE az ameri­kai imperializmust Kínában, amikor a kuomintangista klikket használt fel tétjeként. Hatalmas anyagi és ka tonai segítséget adott Csang Kai-sek nek, hogy ezáltal biztosítsa különle ges kínai érdekeltségeit. Mit ért e ezzel? Megállította-e a kínai fórra dalmat? A nép kiűzte Csang Kai-sek két a szárazföldről és a kínai né\ produkálta gazdasági eredménye] ma oly nagyok, hogy szinte felülmúl jak a képzeletet. Kínában ezévbe 1 több búza termett, mint az Egyesül Államokban. A mezőgazdaság 60 szá zalékkal termelt többet, mint tavali Jelenleg 40.000 (negyvenezer!) üzen épül Kínában, köztük 47 nagyüzem, Szovjetunió segítségével. Nos, az amerikai imperialistáknak nem igen az volt a vágyuk, amit a kínai nép napjainkban megvalósít. Megvalósítja, mert nem ijed meg az imperializmus fenyegetőzésétől, nem fél a nehézségektől. Erre való példázatként a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán egy régi kínai mesét elevenített fel Mao Ce- tung elvtárs. A »Jü kung elhordja a hegyeket« meséjét mondta el, ami arról szól, hogy élt valamikor Kína északi részén egy aggastyán, Jü kung (a név jelentése: bolond apó). Házá­tól délre két nagy hegy állta cl az utat. Jü kung fiaival úgy döntött, hogy elhordja a két hegyet. Egy má­sik öreg Csi-szou (bölcs öreg) ki­nevette őket: »Ostobaságot műveltek: hogy tudnátok elhordani két ilyen nagy hegyet?« Jü kung így felelt: »Ha meghalok, itt maradnak gyer­mekeim; ha meghalnak gyermekeim, itt maradnak unokáim; és így vált­ják majd egymást a nemzedékek vég­telen sorban. Ezek a hegyek pedig magasak ugyan, de magasabbak már nem lehetnek, amennyit elhordunk, annyival kisebbek lesznek; miért ne tudnánk hát elhordani?« Jü kung ezzel megcáfolta Csi-szout és mun­kához látott. Az ég ura végül is meg­könyörült az aggastyánon, leküldte két szellemét a földre, akik elvitték a két hegyet. »Ma szintén két nagy hegy nehezedik a kínai népre — mondja Mao Qe-tung. — Az egyik az imperializmus, a másik, a feudaliz­mus. A Kínai Kommunista Párt el­határozta, hogy elhordja ezt a két hegyet. Fáradhatatlanul kell dolgoz­nunk s rajtunk is megkönyörül majd az »ég ura«. Ez az »ég u*%« nem más, mint maga az egész kínai nép. S hg az egész néppel együtt nekigyűJ&M zür#( hogy elhordjuk ezeket a hegye­ket, miért ne tudnánk eM megcsi­nálni?« A KÍNAI FORRADALOM győzel­me is bebizonyította, hogy az impe­rializmus nem olyan félelmetes fene­vad, mint amilyennek mutatja magát. Mint ahogy Mao Ce-tung találóan ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom